Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

Szerda, 1959. január 28. 6 SOMOGYI NÉPLAP Egyesült a tabi Konnuth és a Május 1 Tsz (Tudósítónktól.) A tabi Kossuth Termelőszö­vetkezet eddig is a járás leg­jobbjai közé tartozott. Húsz holdas kertészete, fejlődő ál­latállománya, saját erőből vá­sárolt Zetorja és teherautója biztos alapot és jó jövedel­met nyújtott tagjainak. A gé­pek gazdaságosabb kihaszná­lása, a jobb munkaszervezés végett — meg a jövedelem fo­kozása céljából — egyesültek saga egyhangúlag újból M i k- lós Lajost, a Kossuth eddi­gi elnökét választotta meg ve­zetőjének. Mellette Varga Jánost, a kertészet vezető­jét, Vidus Kálmánt, a Május 1 volt elnökét és máso­kat választottak a vezetőség­be. Kérésük is van a járás és a megye vezetőihez: a megnöve­kedett terület szakszerű ki­használása céljából jó mező­a Május 1 Termelőszövetkezet- 1 gazdászt kérnek, valamint a tel. Az új nagyüzem csaknem 700 katasztrális holdon gaz­dálkodik — egyelőre. Az egye­sülési közgyűlésen ugyanis azt fogadták a vezetők és a tagok, hogy egy-egy új tagot szervez mmdeki a még kívülálló egyé­ni parasztokból és agrárprole­tárokból. A jövedelem fő for­rása ezután is a kertészet és az állattenyésztés lesz, de a szerződéses növénytermesztés révén is szép pénzt várnak. Az egyesült szövetkezet tag­gépállomás kezelésében levő daráló átadását, ami alapja lenne az állattenyésztés gyor­sabb fejlesztésének. Mindkét kérés teljesíthető. Az egyesülés után a tabi já­rásban hat olyan tsz van, amelynek területe 600—800 kát. hold. A nagyobb gazdaság előnyeinek kihasználása vé­gett a somogymeggyesi Béke és a Búzakalász, valamint a nágocsi Béke és az egyik na­gyobb helybeli tsz ugyancsak egyesülni készül. Igen érdekes könyvek jelennek meg a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára A Tanácsköztársaság 40. év­fordulójára olyan könyvek ki­adását tervezi a Táncsics Szak- szervezeti Könyvkiadó, melyek méltán tarthatnak számot az olvasók érdeklődésére, mert szereplőik köztünk éltek, ér­tünk, jövőnkért harcoltak. Hiteles dokumentumok alap­ján írta meg Hetés Tibor a »Munkásezredek előre* című könyvét az lS19-es mur.kásez- redek születéséről, dicsőséges harcaikról. Landler Jenőről szól Gadanecz Béla műve, a »Forradalom vezérkarában«, s a »Portrék a Tanácsköztársa­ság nagyjairól« emlékünkbe idézi Latinka Sándor, Szaton Rezső, Nyisztor György s más tanácsköztársasági vezetők munkásságát. Megjelenik »A magyar szakszervezeti mozga­lom története. Válogatott do­kumentumok 1918—1919« is. ősszel adja ki a »Lenin: A szakszervezetekről« c. gyűjte­ményt, amely a szakszervezeti „Mi történjék a kényszervá^ott állatokkal?44 címmel cikk jelent, meg a So- | kesitése, amelyek egyébként mogyi Néplap 1958. szeptem- teljes értékűek, közfogyasztás- ber 18-i számában. Ebben ra alkalmasak, csak éppen — megírtuk, hogyan értékesíthet- . a bőséges húsellátás következ­nék a dolgozó parasztok, tér-1 tében — a húsboltoknak nincs melőszövetkezetak és állami I rájuk szükségük, gazdaságok kényszervágott ál-j A cikk megjelenése óta több lataikat. Javasoltuk, hogy a mint négy hónap telt el, de vá- Nagyatád év Vidéke Körzeti lasz az illetékes földművesszö- Földművesszövetkezet a tulaj- j vetkezettől még máig sem ér­donában lévő húsfeldolgozót helyezze üzembe. Megírtuk azt is. hogy a szükséges gépek rendelkezésre állanak, s egy­két ember foglalkoztatásával megoldódna azoknak a kény­szervágott állatoknak az érté­kezett, pedig vártuk. Most új­ból felvetődött ez a probléma. Az 1957. évi 40. számú tör­vényerejű rendelet szabályoz­za a kényszervágott állatok értékesítését. A rendelet 30. paragrafusa szerint a teljes értékű, kényszervágott állatok húsát, ha a lakosság szükség­letét meghaladja, a vállalatnak kell átvenni. Ezen a tarthatat­lan helyzeten azonban úgy le­hetne segíteni, hogy a föld- j tott művét muvesszovetkezet újra üzem- lány«-t munkára vonatkozó, illetőleg a szakszervezeti aktivisták mun­kájához irányt mutató cikke­ket, szemelvényeket tartalmaz. A gyűjtemény, amely az eddig megjelenteknél bővebb, a ^Szovjetunióban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. évfordulójára jelent meg. A Táncsics Könyvkiadónak az olvasók körében igen nép­szerű három sorozatát, a Tán­csics Könyvtár-t, az Utikalan- dok-at és a Kis Technikus Könyvtár-t ez évben is foly­tatja. A Táncsics Könyvtárban 10 kötet kiadását tervezik. Két Kossuth-díjas írónk regénye jelenik meg. Jankovich Fe­renc: »Téli szivárvány« és Ri­deg Sándor: »Kristóf« c. mű­ve. A sorozatban két szovjet író művét adják ki. A szovjet könyv ünnepi hetére jelenik meg a Lenin-díjjal háromszor kitüntetett Vilis Lácisnak »A halász fia« c., a harmincas években játszódó könyve, s az év második felében adják ki Nyikolajeva: »Harc útközben« c. új regényét. A magyar könyvhétre három könyvet jelentetnek meg. Mó­ricz Zsigmond két regényét, az »Uri muri«-t és a »Betyár«-t egy kötetben, egy költészeti antológiát »Magyar múzsa« címmel, amelyet Jankovich Ferenc és Fodor József Kos­suth-díjas költők szerkesztet­tek,. és az egyik legnagyobb élő holland író, Theun de Vries világszerte nagy sikert ara- A vöröshajú A pénzügyi osztály munkáját tárgyalta a Nagyatádi járási Tanács VB A Nagyatádi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a leg­utóbbi ülésén megtárgyalta a pénzügyi osztály munkáját és az 1958-as évi adóügyi tervek teljesítését. Az adóügyi dol­gozók a rájuk háruló feladato­kat — kisebb-nagyobb hiá­nyosságoktól eltekintve — jól elvégezték. Az adófizetés min­den adónemnél határidőre megtörtént. A lakosság pana­szainak, fellebbezéseinek ha­táridőre való elintézésében is értek el eredményeket. Tavaly az önkéntes adófizetők száma az előző évekhez viszonyítva jelentősen megnövekedett. A nagyatádi járás a múlt eszten­dőben minden negyedévi ter­vét túlszárnyalta. Az 1958. ne­gyedik negyedévi együttes adóbevételi tervet 106,9 száza­lékra teljesítették. A beszámoló után a v. b. megszabta az 1959-es esztendő pénzügyi feladatait. Az elmúlt héten, 16-án a nagy- be helyezné feldolgozóját, atádi halgazdaságban 8 sertést Végül megkértük Horváth kellett kényszervágni. A serté- Ferencet, a szövetkezet sek — a bőséges központi bús- ügyvezetőjét is, mondja el vé- ellátás következtében — még , leményét. Szerinte a szövetke- 22-én is a vágóhídon voltak, i zetnek nem gazdaságos a hús- Hiába telefonált Újlaki La- feldolgozó üzemeltetése, mert jós. a vágóhíd vezetője a nagyatádi földművesszövetke­zet húsboltjaiba és a községi boltokba, nem vitték el a ser­téseket, mert a Kaposvári Húsipari Vállalat ellátta őket választékos húsáruval. De hát mi legyen ilyen esetekben a kényszervágott állatok sorsa? Hagyjuk őket Szappan legyen húsból? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a községi és járási ta­nácstól. végezetül pedig a föld­művesszövetkezettől. Szabó János elvtárs, a községi tanács v. b.-elnökhe- lyettese szerint egyedüli helyes megoldás az lenne, ha a szö­vetkezet újból működtetné a feldolgozó üzemet. Ez a véle­ménye a járási tanács v. b.j ipari-műszaki csoportja veze­tőjének. Jámbor László elvtársnak is. . — A Nagyatád és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet nem mindig számíthatnak kényszervágott állatra, és ah­hoz még élő állat is szükséges. A probléma megoldatlansá­gába semmiesetre sem lehet belenyugodni. A kényszervá­A sorozatban megjelenik még az izlandi Nobel-díjas író, Holldor Laxness: »Északi lány«, a csehszlovák Dvard Valenta: »Kövesd a zöld fényt« és Roger Peyrefitte a Vatikán bizalmas ügyeiről írt, nyugaton nagy feltűnést kel­tett »Szent Péter kulcsai« c. regénye is. Az útleírást kedvelő olvasók bizonyára örömmel fogadják, gott állatok húsát helvben kel- hogy az Utikalandok-sorozat 1959-ben megjelenő köteteiben térképek teszik szemléleteseb­bé az »útitársaknak az uta­zást«, & nagy részüket eredeti fényképfelvételek gazdagítják. Februárban jelenik meg His- cock útleirása, a »Kettesben az óceánokon«, amely egy Föld körüli vitorlásútról szól. A könyv érdekességét fokozza, hogy mellékletként a vitorlás műszaki leírását is megkapják lene feldől gozni. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha Nagyatád megromlani? j el1 áthatná masát helyben ké- az értékes szített töltött áruval. | A jelenlegi állapot tarthatat­lan. A gazdákat és az államot is jelentő® kár éri, ha a hosz- szú huzavona miatt több má­zsa hús megy veszendőbe Ér­demes lesz ezen elgondolkod­niuk az illetékeseknek. D. S. nyes életéről, utazásairól írt. Egy lengyel tudós madagasz- kári kalandjait írta meg Fied­ler: »Ambinanitelo« címmel. Bering és Csirikov legizgalma­sabb tengeri felfedező útjait^ tartalmazza Muratov műve, a: »Veszélyek felé«. Wustmann útleírása, »A zöld pokol« Bra­zília őserdeinek vad folyóin1 tett tutaios utazásokról szól. Young műve, a »Kalandra szii-\ lettem« egy ausztráliai fiatal-1 ember levegőben, őserdőben és' tengeren szerzett kalandjait: tárja az olvasók elé. Ják Sándor regénye, az »Em-Jy berek a máglyán« egy ember1 szörnyű kálváriájának szívbe-j markoló, érzelmet lázító le­írása. A második félévben világiro­dalmi kalauz, a »Száz híres regény« kiadását tervezik. A kétkötetes mű ismerteti a vi­lágirodalom száz legnagyobb regényét és íróik életét. A Táncsics Könyvkiadó alapfokú műszaki könyvek ki-1 adásával is foglalkozik. Ez év­ben hét könyv megjelentetését^ tervezik. Rövidesen a köny­vesboltokba kerül Surányi—‘ Rózsa: »Motor, moped, robo­ÜNNEP Nagy volt a kosár, mégsem bizonyult elég nagynak, mert a jó kövérre hízott liba igen­csak méltatlankodott a szűk hely miatt. A bácsi, aki ci­pelte, 65 év körüli lehetett, és gyakran cserélgette egyik kezéből a másikba a nenéz kosarat. Aztán latette, hogy a csí­pős hidegben megdörzsölges- se fázós ujjait. De volt eb­ben a vért serkentő kézdör­zsölésben valami látszata az elégedettségnek is, ahogy közben-közben rápillantott a kosárban fészkelődő szár­nyasra. Hasonló korú öreg­ember jött vele szemben, és hangosan üdvözölte a cipelő- döt. — Szervusz, Béla! No, nézd csak, milyen családi eseményre készültök ezzel a szép libával? — És választ sem várva hajolt a kosár fö­lé, szakértelemmel tapogatva meg az állatot. — Nagyon szép! — dicsérte — lehet úgy 7—8 kg. Megérdemled az ebé­det, mire hazacipeled. — Hát igen — válaszolt Béla bácsi. — Tudod, Zoltán, a feleségem nem mert elindulni fájós lá­bával ezen a síkos úton, ne­kem kellett bevásárolni. — Zoltán bácsi helyeselt, és kö­vetkezett a betegségek meg­beszélése. A liba hangosan méltatlan­kodik, de ők ketten úgy bele­merülnek a beszélgetésbe, gó« c. könyve, amelyhez a be-új ;--------: : - . “. ' ö hogy akar el is vihetne mel- vezetőt Feher Janos, a Gep-p u.--:.. - 7--------* j árművezetőképző Iskola igaz- jj gatója írta. A könyv sok mű-i szaki rajzot és nyolc színes ^ kép táblát is tartalmaz. Ismét j kiadják az Omacht—Sárközit által szerkesztett »Műszaki i táblázatok«-at és az »Esztergá­lyos szakmai ismeretek«-et, < mindkettőt átdolgozott és bő-| vített új kiadásban. Megjele-- nik még Surányi: »Autós vizs- gakönyv«-e, Kovács: »Motor-J tekercselés«-e, Boriszov: »Rá-t dióamatőrök iskolája« és Bán-1 hegyi: »Vasipari művezetőkj zsebkönyve«. A modellezők és barkácsolók 5 lőlük valaki a kosarat. Emlé­keznek, vitatkoznak, sóhajta­nak és nevetnek. — Szóval, nagyon gazdaságos egy ilyen kövér állat — tereli a beszél­getést Zoltán bácsi ismét a libára. — Mi meg szoktuk a nyakát tölteni — és szakér­tőén magyarázza a jóízű fa­latok elkészítését. Én, a kí­vülálló mái szinte a térített asztalt is láttam az ellesett beszélgetés nyomán, és hirte­len olyan éhes 'lettem, hogy az órára pillantottam, nincs-e már itt az ebéd ideje. De még csak 10 óra volt. A két öreg végre búcsúz- kodni kezdett. Zoltán bácsi még egyszer lehajolt a kosár fölé becézgetve. — Házassági évforduló? — néz kérdően körében nagy népszerűségre-g Béla bácsira. — Nem — hang­ÉNEKESEK A KÉPZŐMŰVÉSZETÉRT Számos berlini, hamburgi,, , . , , , . , ... . . . . » Az áporodott levegőm váro­potsdam. es drezdai művész teremben méren vüáffit a sár. vett részt azon az ünnepi ga fényű égő. Kint még sötét tett szert a Kis Technikusi Könyvtár. Ebben a sorozatban^ az »Autómodellezés«-ről Lun-fi tzer Raymond, a »Fafaragás,- barkácsolás«-ról Szentiványi Imre könyve jelenik meg. Aj rádióamatőrök részére a »Kis^ rádiós hibakeresője«, a kislá-j az olvasók. Passuth László az ' nyoknak Hajnal Margit: »Ké- 1700-as években élt felfedező- ' zimunka« c. műve kerül ki-? nek, »Bougainville«-nek regé- adásra. zik a tagadó válasz. — Ahá! Értem, születésnap — kíván­csiskodik tovább Zoltán bá­csi. — Nem, nem! — tiltako­zik tovább Béla bácsi. — Hát mi az isten csodáját ünnepel­tek? — Most már van egy kis méltatlankodás is a kérdés­ben. — Hát — mosolyodik el kedvesen Béla bácsi — fel­emelték a nyugdíjat! 4 húsfeldolgozóját 1956 derekáig j hangversenyen, amelyet azért^van. A hajnali vonat üzemeltették is — mondotta. — Azóta — arra hivatkozva, hogy rendeztek, hogy az amerikai 1 elment, a legközelebbi masfelora múlva i mar busz indul. Váróteremben nzuia — ana mvaiwiva, légierők által a háborúban el-#“’“*'' — Akkor megforgatni újra. mégis most lakodalomból nem kifizetődő a feldolgozó- & , . Hatan vannak a helyiségben: De minek ezt tudni magának? vök. Egy nap hiányoztarri, .-.-------17-rr— --------‘ nusztitott maedehurei kepta- két neovven-neavvenöt év fed- _ Csak kérdem. Aztám megoldottuk a helyettesítést. ü zemeltetése ték a húsáruk megszüntet­feldolgozását. pusztított magdeburgi rat helyreállíthassák. két negyven-negyvenöt év kö­rüli parasztember a feleségé- mondja csak: vasárnap vei, egy aktatáskás hivatalnok- kott-e dolgozni? jo­de Jíakőcíalőm. pájibcm A rézkürtök bele- harsantak az oszto- páni estébe. Megér­keztek a lakodalma­sok. Az esküvőt a menyasszony, G e- lencsér Teréz falujában, Buzsá- kon tartották. Osz- topánban a mulatság következett Igaz, Buzsákon is az van már szombat reggel óta, s hogy az ifjú pár elköszönt tőlük, most sem hagyták felbe, vagy hatvan- hetven vendég mulat tovább. A fiú, ifjú Balatincz Jó- zsef házában még nagyobb a parádé, kié 95 vendéget hív­tak . A tsz-vezetősé- gén kívül vagy 14 szövetkezeti tagot is. Bár rossz idő volt, de azért a kkmálló ünnepség sem ma­radt el Az egész ud­vart megtöltötte a kíváncsiak tömege, s nemhiába jöttek, Síért a szakácsnők minden kézbe nyom­tak a foszlósra sült finom kalácsokból. Két vesszőkosárra valót osztottak ki kö­zöttük legalább 20— 25 üveg bor kíséreté­ben. Akadtak fér­fiak, akik még tíz óra után is ott maradtak, s nem kellett szom­jazniuk. Sőt, később még őket is behívták egy kis harapmivaló- ra. Mindezt természe­tesnek tartotta a gazda, hiszen lakoda­lom van. A hízóból, borjúból, a 26 ba­romfiból (ennyit vág­táik a lakodalomra), s ki tudná elsorolni, mennyi fajta rétesből és süteményből ne­kik is jutott. A nagy bőség lát­tán azt hihetne az ember, hogy valami rendkívüli rangú em­berek mulatsága ez. Pedig nem. A leány az állami gazdaság 220 sertésének gon­dozója volt Kunpusz­tán. szülei is ott dol­goznak. A fiú meg az osztopáni Győzelem Termelőszövetkezet tehenészetében dol­gozik. Szorgalmas, igyekvő fiatalember. A közgyűlésen szinte ellenvetés nélkül megszavazták neki a nősülési segélyt. Ezenkívül 14 forintos áron egy hízót ad­tak a lakodalomhoz, no meg a vendégek fuvarozásához az összes kocsit rendel­kezésére bocsátották. Az ajándékozó ven­dégek, rokonok, ba­rátok, barátnők is ki­tettek magukért. Hogy ki mát adott, azt nem illik leírni, de talán elég bizonyí­ték, ha annyit mon­dunk: az újasszony ajándéka csupán ru­haneműből is kitesz 2000—2500 forint ér­téket, ezenkívül ka­pott különböző fajta edényeket is. A vacsora végezté­ürültek a vörö­vel gyorsan a poharak, s ses színű bor régibb­nél régibb nótáikat idézett az emberek emlékezetébe. Ha­marosan magasra csapott a jókedv. A cigányzenekarrá ala­kult öttagú fúvós banda igazi talpalá- valót játszott Járta is rá öreg, fiatal. a szó- Hát azt gondolja, a közösben megszűnnek embernek lenni — Azt már nem. Ámbátor... az emberek? Ott nincs egyéni szénahordás idején, ha neta- élet? Igaz, csak maguktól függ, Ián eső várható, meg gabona- mennyire akarják. Ha fele­hordásban, nem mondom, be annyira szeretik benne a föl« kell fogni hajnaltól estig. De det, az állatokat, mint most, ha meg nem sérteném, a kis- csodákat művelhetnek, asszonynak mi a foglalkozása? — ez az, látja, ha mindenki — Óvónő. szeretné!... De nem vagyunk — Aztán miért érdekli ma- ám egyformák! Mert az egyik gát mindez? ^ ember így, a másik úgy, az — Mert az előbb azt mond- egyik dolgozik, a másik élős- ta, hogy a maga gazdája fcödi/c. Ahányan vagyunk, akar maradni. Hiszen most annyifélék. Az ujjaink sem — 1 uaod, hogy velem nem sem maga parancsol magának, e au formák lehet olyan könnyen dűlőre _ Nem-e? egyjormak. menni. Igaz, szépen eldiskurál- — Nem. Az állatai, az időjá- tunk, de a végén azt mond- rás, a természet növényei meg tóim nekik, hogy egyelőre még az a néhány hold földje. Ez így is megélek. Addig legalább parancsolja magának, ez irá- a magam gazdaja vagyok, nyitja az életét, osztja be a áféle meg egy egyszerű öltözékű , 1 lány. Talán húszéves lehet. A pad támlájára hajtja fejét, |Ibóbiskolni próbál. <| A másik pádon a két pa­rasztember beszélget. — Nálad nem voltak? — fordul társához a testesebb. — Hát velem beszélgettek egy darabig, volt már tíz óra is, amikor elmentek. — Na és mire jutottatok? Hosszú Erzsi-i., , ,, .. - ­nek a kis nirosi Wem Párancsol senki, azt te- nap minden percét, kelti fel nex, a kis piros nmjf n1fí,rril. KTom ^„,9 _ r____ _______ k epu a KIS DirOS -------- ---­k oszorúslány-i\szek; amit akarok. Nem igaz? nyáron három órakor, és hú­' 'V/ÍiTqsi 'nz>m -folol min/? őAvi- A__x- _ 1____' x 7__' _z'i — Hát a gyárakban, az üze­niekben, a hivatalokban azo­nos gondolkodású, munkasze­rető és tudású emberek dol­goznak. *Bizony nem. És mégis megy a munka. Senki sem érzi, hogy a hét vagy nyolc órai munkakezdés ön­nak T, «t Tár« nem felel mindjárt. A *ltja a kaszát holdvilágtól OTa\mu^aKfzaes 0 VOlt aZ ^ilóny azonban felveti a fejét, holdvilágig. Ezt nevezi önálló- ^saganak rovasara megy. fénypontja — tánc 1 és odafordul a kérdezőhöz. súgnak? A hivatalnok előrehajolva közben le-leesett azf —- ------ ,. , , . e gyik szandálja de# — A bácsi hány órakor szó- — Kedves elvtársnő, legyen JtoS/eto a másik parasztember csak ropta tovább a 1 * ácof£ felkelni? szíves ne agitáljon. Nálam szorakozottan pühitgatja ci­gyorscsárdást. 11 A kérdezett csodálkozva néz tegnap ketten is voltak, még- darettáját. Az asszonyok cso­a fiatal lányra, egy pillanatig sem tudtak meggyőzni. Hogy üalatoskeppen hallgatnak. Csak Mindenki mulatott () gondolkodik, hogy válaszol- én ne mehessek el a lányom- az e<JViK az idősebb szólal egészen reggelig. Iga-(l jon-e, aztán odaböki: hoz, amikor akarok, vagy a meó­zi, bőséges lakodalom^ — jgy félen fél hatkor. hetedik faluba kétnapos lakó- — Mondja, lelkem, ha sza­v°lt s ^sa*í , azt# — Miért olyan korán? dalomba, ha hínak? Minden bad kérdeznem, mik a maga mondhatjuk, hogy j — ja, kérem, az állatoknak lépésemről számot kelljen ad- szülei? fklfelT,eTmi ke:l Azok wem várhat- ni? Kéretőzni? — Parasztok, de 1955 óta tsz­tet 1^ ^ni’en lako-lnak- * . . J ezen múlik higgye ^ dolf/ozruzk, de menjünk, ^ i — És sz^at hordám? el. Eloszor is a lányához is mert bejött a busz. Ott majd diómba. Szerepcsere (i _ Ha megszáradt. csak akkor utazhat el, ha a folytathatjuk. nem akadt ilyen.s. < — És ha. megázik még ren- munkája engedi. Másodszor: Sz. S. * den? én állami alkalmazott vagyok, Somogyi Karol*'

Next

/
Oldalképek
Tartalom