Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
klag proletárjai, egyesüljetek! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 23. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szerda. 1959. január 28. Mai számunk tartalmából Tagkönyvcsere után tudomAny-technika LAKODALOM OSZTOPÁNBAN Megkezdődött a Szovjetunió K® i :umista Pártjának XXL kongresszusa Moszkva (MTI). Kedden délelőtt moszkvai idő szerint tíz órakor a Kreml üléstermében megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXL, rendkívüli kongresszusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveit vitatják meg. Tíz óra előtt öt perccel foglalták el helyüket az elnökségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kongresszus résztvevői helyükről felállva hatalmas tapssal köszöntötték Csou En-lajt, Wladyslaw Gomulkát, Antonin Novotnyt, Palmiro Togliattit, Jacques Duclost és a nemzetközi munkásmozgalom sok más kiváló személyiségét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Pontban tíz órakor hatalmas tapssal, felállva köszöntötték a küldöttek a terembe lépő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, akinek nyomában a Központi Bizottság Elnökségének tagjai haladtak. Hruscsov a mikrofonhoz lépve bejelentette, hogy a kongresszusra a Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezetei 1269 küldöttet választottak, közülük 106-ot tanácskozási joggal. 1261 küldött megjelent, nyolcán betegségük miatt nem tudnak részt venni a kongresszuson. A bejelentést követően Hruscsov meg- nyitottnak nyilvánította a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusát. A Központi Bizottság első titkárának javaslatára a kongresszus résztvevői felállva, egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi munkásmozgalom XX. kongresszus óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékeztek Marcel Cachinról, Boleslaw Bierutról, Antonin Zapotockyról, Giuseppe di Vittorióról, Georgi Damjanovról és a. nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot-Curie-röl. Ezután Hruscsov bejelentette, hogy a kongresz- szusra 70 testvéri kommunista és munkáspárt küldte el képviselőit, majd a párt és a szovjet nép nevében szívélyesen üdvözölte a testvérpártok küldötteit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget. Az elnökség tagjainak sorába választották a Központi Bizottság Elnökségének tagjait és rajtuk kívül a szovjet politikai élet több vezető személyiségét, a termelés kiváló képviselőit. Ezután megválasztották a titkárságot, a szerkesztő bizottságot és a mandátumvizsgáló bizottságot. Az elnökséget ezután Kiricsenko, a Központi Bizottság Elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti meg. A küldöttek helyükről felállva, hosszan tartó lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki tíz óra harminc perckor kezdte meg a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól szóló beszámolót. X. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP XXI. kongresszusán Moszkva (TASZSZ). Ny i- (kita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója elején megállapította: A pártkongresszus feladata megvitatni a kommunizmusnak a Szovjetunióban való további építésére, a gazdasági élet, a kultúra és a dolgozók anyagi jólétének újabb fellendítésére vonatkozó programot. Három év telt el a XX. párt- kongresszus óta — folytatta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — Ezekben az években a Szovjetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még jobban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi tekintélyét a béke és a népek közötti barátság megszilárdításáért vívott harcban. A szocializmus világa ma erősebb, egységesebb és meg- bonthatatlanabb, mint valaha — hangsúlyozta. — Hatása döntő az emberiség fejlődésének egész menetére. Teljes joggal mondható: minden haladás élén a szocializmus országai menetelnek. Hruscsov ezután a szovjet nép munkájának nagyszerű sikereivel foglalkozott, méltatta a pártnak és központi bizottságának — amely élén hosszú éveken át Joszif Sztálin állt — vezető szerepét. A múltban elmaradott országunk — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — erős szocialista ipari és kolhoz- ■agyhatalom lett. A Szovjet- 6füó> Sok sz ipari termelés volumenét tekintve Európában az első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. A népgazdaság fejlődését meggyorsító legfontosabb tényező az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése volt — mutatott rá Hruscsov. — Az új iparigazgatási forma jelentős előnyei a népgazdasági tanácsok munkájának viszonylag rövid időszaka alatt máris megmutatkoztak; konkrétabbá vált a termelés irányítása. Fokozódott az ipari termelés növekedésének üteme, javult a termelés belső tartalékainak és az ország természeti kincseinek felhasználása, s aktívabban, nagyobb kezdeményező erővel dolgoznak a munkások, mérnökök és technikusok. Hruscsov megemlékezve a pártnak, a munkásosztálynak, a kolhozparasztságnak és a szovjet értelmiségnek a mező- gazdaság fejlesztése érdekében tett nagy erőfeszítéseiről, elmondotta, hogy az utolsó fél évtized alatt a szeméster- mény-termés évi átlaga 39 százalékkal emelkedett az előző ötéves időszak évi átlagához viszonyítva. Kimagasló győzelem ez, elvtársak — állapította meg. A ' szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a munkatermelékenység emelkedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1940- től 1958-ig majdnem kétszeresére, a parasztok reál- jövedelme pedig egy dolgozóra számítva, több mint kétszeresére emelkedett. A Szovjetunióban páratlan virágzást ért el minden nemzet és népcsoport kultúrája — mutatott rá a továbbiakban. A felsőfokú és középiskolai képzettségű szakemberek száma a népgazdaságban ma körülbelül hét és fél millió. 39-szer annyi, mint 1913-ban volt. A szovjet főiskolákon hozzávetőleg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, Nyugat- Németország és Olaszország főiskoláin együttvéve. A Szovjetunió főiskolái csaknem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Beszámolójában külön megemlékezett azoknak a szovjet tudósoknak. tervező-mérnököknek, mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb világtörténelmi jelentőségű hőstettet hajtottak végre — sikeresen felbocsátották a Hold irányába a többlépcsős űrrakétát. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításának történetében — a világűr birtokbavételének szakaszát. A Föld első mesterséges holdja a szovjet szputnyik volt, a naprendszer első mesterséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki —. s a kongresszus küldötteinek viharos tapsa kísérte az SZKP Központi Bizottsága első titkárának szavait. Évről évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemzetek önkéntes szövetsége, a dolgozók sok nemzetiségű állama — jelentette ki Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen kiszélesedtek a szövetséges köztársaságok jogai; ez a szovjet demokrácia fejlődését jelenti, és lehetővé teszi, hogy még gyorsabban gyarapítsuk minden köztársaság gazdaságát és kultúráját. A Szovjetunió belső és nemzetközi helyzete még sohasem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — A Szovjetunió az ag- ressziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkező legyőzhetetlen szocialista tábor, a békének és a nének biztonságának erős bástyája. Hruscsov áttérve a Szovjetunió 1959—1965-ig terjedő 'hétéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladataira, rámutatott: a szovjet nép olyan magaslatokat ért el, olyan, grandiózus átalakításokat hajtott végre a gazdasági és társadalmi-politikai élet minden területén, hogy a Szovjetunió számára lehetővé válik, hogy most a fejlődésének - új, igen 1 fontos időszakába: a kommunista társadalom szélesen kibontakozó építésének időszakába lépjen. Hruscsov röviden meghatározta a jelzett időszak fő feladatait: a kommunizmus anyagitechnikai bázisának, megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további fokozása, s ezzel egyidejűleg a nép növekvő anyagi cs szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Hangsúlyozta: meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy az egy lakosra számított termékek- előállításában a Szovjetunió utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Hruscsov, miután megállapította, hogy a hétéves terv alapvető kérdése a szocializmus maximális időnyerése a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben, kitűzte a konkrét gazdasági, politikai, ideológiai és nemzetközi feladatokat. Gazdasági téren: átfogóan fejleszteni a termelőerőket, a nehézipar elsődleges fejlesztése a.apján minden gazdasági ágban olyan fejlődést elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagitechnikai bázisának létrehozásában és a Szovjetunió győzelmének biztosításában a kapitalista országokkal folyó békés gazdasági versenyben. Az életszínvonal jelentős emelkedését az ország gazdasági potenciáljának fokozásával, a népgazdaság valamennyi ágára kiterjedő további műszaki haladással, a társadalmi munka termelékenységének szüntelen növelésével kell biztosítani. Politikai téren: tovább erősíteni a szovjet szocialista rendszert, a szovjet nép egységét és összefogását, fejleszteni a szovjet demokráciát, fokozni a széles néptömegek aktivitását és öntevékenységét a kommunista társadalom építésében, bővíteni a társadalmi szervezetek funkcióit az állami kérdések megoldásában, növelni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepét, minden eszközzzel erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, hazánk népeinek barátságát. Ideológiai területen: fokozni a párt eszmei-nevelő munkáját; növelni a dolgozók, elsősorban a serdülő nemzedék kommunista öntudatát, és a munkához való kommunista viszony, a szovjet hazafiság és a nemzetköziség szellemében nevelni őket. Leküzdeni az emberek tudatában a kapitalizmus csökevényeit, harcolni a burzsoá ideológia ellen. A nemzetközi kapcsolatok területén: következetes külpolitikát folytatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. Törekedni a hidegháború megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Minden lehető módon erősíteni a szocialista világ- rendszert és a testvéri népek baráti együttműködését. Beszámolójában Hruscsov felsorolta azokat az adatokat, amelyek jellemzik, hogy milyen széles körben vitatták meg »A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számaidról szóló beszámolójának téziseit. Az országos vitában töpb mint hetvenmillióan vettek részt., A gyűléseken négymillió-nat- százhetvenkettőezer felszólaló tett észrevételt, kiegészítést és javaslatot. Ezenkívül a lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz több mint 650 000 javaslatokat és észrevételeket ' tartalmazó levél ég cikk érkezett. Vélemény-nyilvánításuk során a dolgozók kifejtették azt az eltökélt szándékukat, hogy teljesítik és túlteljesítik a hétéves terv feladatait. Áttérve az ipar és a közlekedés fejlesztésének kérdéseire, Hruscsov rámutatott, hogy az ellenőrző számok az ipar minden ágában, különösen pedig a nehéziparban a termelés fejlesztésének gyors ütemét és a termelés nagy, abszolút növekedését irányozzák elő. Áz ipar teljes termelésének volumenét — mondotta — 1958- hoz viszonyítva 1965-re körülbelül 80 százalékkal, ebből az >-Alcsoportban (termelési eszközök termelése) 85—88 százalékkal, a »B«-csoportban pedig (fogyasztási cikkek termelése) 62—65 százalékkal akarjuk növelni. Hangsúlyozta, hogy ez igen nagy növekedés. A hétéves terv ideje alatt az ipari termelés volumene annyival nő, mint az utóbbi húsz esztendő alatt. 1965-re a nyersvas-terme- lést 65—70 millió tonnára, az acéltermelést 86—91 millió tonnára, a hengerelt áruk ter- fnelését 65—70 millió tonnára akarjuk növelni — folytatta. — Többszörösére növeljük a színes és ritka fémek termelését. A vas- és színesfém kohászati üzemek építésére és újjáalakítására többet szándékozunk beruházni, mint az elmúlt 30 esztendőben összesen. A beruházások jelentős részét a működő üzemek bővítésére és újjáalakítására fordítjuk, s ezeknek az üzemeknek kell biztosítaniuk a nyersvas-, az acél- és a hengereltáru-termelés tervbe vett növekedésének több mint háromnegyed részét. A vegyipari termelés teljes volumene — mondotta ezután Hruscsov — hét év alatt majdnem háromszorosára emelkedik. A műtrágyagyártást 1965-ig az 1958-as tizenkét millió tonnával szemben —• harmincötmillió tonnára szándékozunk emelni. Ami a tüzelőanyag-ipart illeti — folytatta Hruscsov —, határozottan arra törekszünk, hogy elsősorban a kőolaj- és földgáz-kitermelést és feldolgozást fejlesszük. A kőolajkitermelés 1965-re eléri a 230—240 millió tonnát, vagyis több mint kétszeresére, a földgázkitermelés, illetve a gázgyártás hozzávetőleg ötszörösére növekszik, és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. Az össz-tüze- lőanyagtermelésben a kőolaj és a gáz százalékos részaránya harmincegyről ötveneg/re emelkedik, viszont a széné hatvan százalékról negyvenhárom százalékra csökken. A hétéves terv végére a vil- lamosenergia-termelésnek — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov — 500—520 milliárd kilawattórára, az erőművek előírt kapacitásának pe iig több mint kétszeresére kell emelkednie. Időnyerés céljából és a beruházások leghatékonyabb kiaknázása érdekében a hétéves terv előnyben ré ze- síti a földgázzal, pakurával és kis kalóriájú szénféleségekkel működő hőerőművek építését. A hőerőművek üzembe helyezése mellett szerepel több vízierőmű megépítése. Különböző reaktor-típusokkal felszerelt számos atomvillanyte- lep kezdi meg működését. A hétéves terv — mutatott rá az előadó — előirányozza az összes korszerű gépipari ág^k, mindenekelőtt a nehézipar, a műszeripar, az automatika és az elektronika eszközeit gyár(Folytatás a 2. oldalonj
