Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-03 / 2. szám
. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953. január 3. IE «léklapot adott ki az MSZ6T- \ Magyar—Szovjet Baráti rsaság híven az előző évek v( jgyományaihoz, ismét em- j jklapot bocsátott ki. Az emléklap elején felirat: »Békénk, (szocialista. fejlődésünk záloga magyar—szovjet barátság«, emléklap az egyre erősödő j,,t tgyar—szovjet barátságot jelképezi. Első oldalán a földgötnb egy része, rajta a Kreml tornya látható, fölötte a csillagos égbolt a harmadik műholddal. Hátlapján számok, adatok: az üső, a második és a harmadik műhold fellövésének ideje, súlya, a »Lenin« atom-jégtörőhajó vízrebocsátásának napja és más fontos dátumok, melyek a szocialista tudománynak az emberi haladás ügyéért vívott diadalát jelzik. Az emléklapot 2 forintos áron terjesztik az MSZBT aktivistái. Somogybán 60 ezer forintnyi emléklapot hoznak forgalomba. Ebből Kaposvárott 20 ezer forint értékű kerül elosztásra. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál 500 forint, a Vasipari Ktsz-ben 200 forint értékű emléklap fogyott el napok aílatt, de a többi üzemben és a községekben is örömmel vették az aktivistáiktól a kis emléklapokat. A hatvanezer forint egyhar- mada a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei szervezetének rendelkezésére áll. Az összeg egy részét a baráti körök munkájának megkönnyítésére használják fel, a többin pedig néhány jól dolgozó MSZBT-aktivistát küldenek a Szovjetunióba, hogy közelebbről megismerkedhessenek szovjet barátaink életéveL — Gyermekkarnevált rendezett a barcsi nőtanács vasárnap délután az általános iskola felsőtagozatú növendékei részére. A gyermekeket teával, keksszel vendégelték meg. AZ ÜZEMI TANÁCSOK MUNKÁTÁRÓL Még egy éve sincs, hogy gépállomásainkon, állami és erdőgazdaságainkban megalakultak az üzemi tanácsok. Rövid működésük óta nagyobb vagy kisebb eredményt mondhatnak magukénak aszerint, hogy hol mennyi volt a probléma, s az adott körülmények között mennyit tehettek vagy mennyi tennivaló akadt az üzem és az ott dolgozók érdekében. Meglátták-e a feladatokat, foglalkoztak-e a hozzájuk forduló munkások ügyes-bajos dolgaival Ez a döntő. A Memyei Gépállomáson például György Ignác üzemi bizottsági elnök szerint nem voltak különös ügyek. Se jót, se rosszat nem lehet mondani az üzemi tanács munkájáról. Az előző elnök, Hám János intézte a legszükségesebbet. Ö csak augusztusban vette át ezt a tisztséget. Az első ülést december 24-én tartották, itt már foglalkoztak az évi nyereségrészesedés elosztásával. Javaslatok is hangzottak el. De e tevékenységen kívül nemcsak a mernyed, hanem minden üzemi tanácsnak van másba is beleszólása. Jutalmakra, célprémiumokra, szociális beruházásra fordított összegek megállapítása, az igazgatói alap kulturális részének hovafordítása stb. A bérezési normák, termelési tervek elkészítésekor is hallassák szavukat az üzemi tanácsok. A munkásod újítási javaslatait, az üzem fejlesztésére vonatkozó jó elgondolásaikat hasznosítsák a gazdaság vagy gépállomás érdekében. Az üzemi bizottságok, tanácsok tagjai ott forgolódnak a fizikai munkások között, jobbára maguk is fizikai munkát végző dolgozók. Ne engedjék el fülük mellett a hasznos javaslatokat, hanem továbbítsák azokat a megfelelő helyre. A gazdaság vezetői és a pártszervezet az üzemi tanácsok segítségével könnyebben vihetik előbbre a közösség ügyét, akár éves, akár kampányfeladatok elvégzéséről van szó. A nagyatádi erdőgazdaságban, a Bárdibükki Állami Gazdaságban, a Darányi Gépállomáson az üzemi tanácsok érdemben foglalkoztak a fenti feladatokkal. Sok helyen meg az üzemi bizottságok mit sem törődtek azzal, hogy ellenőrizni lehetne az üzemanyag, nyersanyag felhasználását. Nem a gazdaság szakmai irányítói s a pártszervezet fölé emelkedve kelll gyakorolni a jogokat, hanem velük együtt, a közös megbeszéléseken született határozatok szellemében. Könnyebb lesz az új év terveinek valóra váltása, s kevesebb az elégedetlenkedő erpber, ha az üzemi tanácsok feladataikat ismerve és mindenütt valóban segítő és cselekvő szándékkal látnak munkához. Budapestre készül a kutasi népi együttes A kutasi népi együttes nemcsak megyénkben ismert, hírük Budapestre is eljutott. A MEDOSZ központjának meghívására január 7-én Budapesten, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban mutatják be műsorukat: a kutasi szüreti népi játékot. Az együttes 52 tagja vezetőjük, Fekete Kamilné irányításával szorgalmasan gyakorol. Fiatalok — iskolások és kiszisták —, öregek készülődnek izgatottan a budapesti szereplésre, közöttük Szél János és felesége, Lukács József pedagógusok és az együttes legöregebb tagjai: Balogh Sándor és felesége. Az együttes a MEDOSZ központból magnetofont kapott ajándékba, ezzel még eredményesebben folytathatják népdalgyűjtő munkájukat. Az állam és a termelők kosos érdekeit szolgálja a felvásárlási operatív bizottság A felvásárlási operatív bizottság 1957. október 1-én alakult meg megyénkben az Állatforgalmi Vállalat, a népfront, a pártbizottság, a Nemzeti Bank — összesen 17 szerv — megyei vezetőiből. Mit és hogyan dolgozik ez a bizottság? — Erről érdeklődtünk S k i b a Miklóstól,. az Élelmezésügyi Minisztérium Somogy megyei Felvásárlási Kirendeltsége vezetőjétől. Az operatív bizottság feladata a mezőgazdasági termékeket felvásárló szervek munkájának összehangolása. E bizottság általában havonta ülésezik. 1958 eredményei o . / . , j * 1959 távlatai a ozovj etunio oaII Ilyenkor beszélik meg az időszerű feladatokat. Például decemberben 1958—59-es évi szerződéskötésekről tanácskoztak. Megállapították, hogy a zöldségtermelés 50—100 négyszögöles területekre aprózódott el. Ennek megváltoztatása céljából a termés nagy részét a jövőben a szakcsoportoknál és termelői társulásoknál kívánják biztosítani. Az operatív bizottság a jövőt illetően javasolta az Élelmezésügyi Minisztériumnak: a zöldség árát már előre állapítsák meg, hogy a szerződéskötés időszakában tudathassák a gazdákkal. A termelőknek így nem kell szembenézniük a piac áringadozásaival. Helyes volna, ha a bornál is megvaló- .sítanák ugyanezt. A visszaélések megakadályozásáért Beköszöntött az új esztendő, amelyben a szovjet nép hozzáfog a kommunista társadalom gyors ütemű építéséhez. A Szovjetunió azért léphet a fenti új, s fejlődése szempontjából a legfontosabb szakaszba, mert ezt a szovjet emberek eddigi — s különösen 1958. évi — munkasikerei lehetővé tették. Hasonlítsuk össze most 1958 eredményeit és 1959 távlatait. Nemzeti jövedelem 1958- ban a szovjet munkások és alkalmazottak száma mintegy másfélmillióval emelkedett. Ugyanakkor nőtt a munka termelékenysége is. Ily módon az ország nemzeti jövedelme egy év alatt 3 százalékkal lett magasabb. Arról, hogy mit jelentenek ezek a százalékok a termelés mai színvonalán, a következő adatokból meggyőződhetünk: 1958-ban csupán a Szovjetunió nemzeti jövedelmének emelkedése túlszárnyalta az 1930. évi jövedelem ősz- szegét. Anyagi jólét A szovjet nép anyagi jóléte 1958-ban tovább emelkedett. A nemzeti jövedelem gyarapodása alapján a munkások és az alkalmazottak reálbére — a nyugdíjak, a segélyek, az ingyenes oktaták és egészségügyi ellátás figyelembevételével — ebben az évben 1940-hez viszonyítva csaknem 2-szeresére, a kol- hozparasztók reáljövedelme (egy dolgozóra számítva) több mint 2-szeresére emelkedett. 1959- ben az anyagi termelésben dolgozó munkások és alkalmazottak száma tovább növekszik. A műszaki haladás és a jobb munkaszervezés következtében fokozódik a munka termelékenysége, javul a lakosság ellátása. A hétéves terv ellenőrző szánjai célul tűzik ki, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló fogyasztási alap hét év alatt 60—63 százalékkal emelkedjék. A hétéves terv során a munkások és az alkalmazottak reálbére átlag 40 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme szintén hasonló mértékben növekszik. Rövidebb munkanapok 1958-ban számos iparágban, de elsősorban a szén-, a vegyi-, az olaj- és a gáziparban, a vaskohászatban és a gépgyártásban áttértek a íhét, illetőleg a hat órás munkanapra. 1959-ben ez az áttérés tovább folytatódik annak érdekében, hogy 1960-<ban valamennyi munkaterületen bevezessék a hét órás munkanapot. Egyes iparágakban pedig a munkások és az alkalmazottak napi hat órát dolgoznak majd. Lakásépítkezés 1958-ban minden erőt ama fontos feladat megoldására összpontosítottak, amely a következő 10—12 évben a lakáshiány felszámolását tűzi ki célul. Elegendő megemlíteni, hogy 1958-ban a városi lakosság számára több mint 62 millió négyzetméternyi területen építettek lakóházakat. Az 1959—1965. évi időközben a városokban és a munkástelepeken 650—660 millió négyzetméternyi lakóterületet építenek be. A falvakban pedig mintegy 7 millió házat húznak fel. Ez azt jelenti, hogy évente átlag több mint 3 millió úgynevezett lakásegységet építenek a szovjet városokban és falvakban. Szociális—kulturális költségek A szovjet nép jólétének növekedését szemléltetően mutatja, mennyit költ a szovjet állam szociális—kulturális célokra. 1958-ban a Szovjetunió állami költségvetése 1212,8 milliard rubelt fordított erre a célra, míg 1959-ben ez a Feladataik közé tartozik a felvásárlási szervek szigorúbb , , „ ...... , , , a ellenőrzése is, hogy né történs zam mar 232 milliard rube. - T fessék megtorlatlan visszaélés re emelkedik. A 19.2 milliárd ^ a hivatalos árak betartását és ‘ a minőségi és mennyiségi felrubeles növekedés hatást gyakorol a reálbérére. kedvező dolgozók Yásárlóképesség A lakosság vásárlókápessé- ge — az anyagi jólét fokmérője. íme, néhány példa: 1958-ban az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma — összehasonil- _tó árakon számolva — 2,7szer szárnyalta túl az 1940. évi színvonalat, és naponta átlagban 2 milliárd rubelt tett ki. Ebbe nem számítottuk bele a kolhozpiacok forgalmát, amely az utóbbi időben — a kötelező beszolgáltatás megszüntetésével — nagymértékben emelkedett. A fenti kiskereskedelmi áruforgalom — ugyancsak ösz- szehasonlító árakon számolva — az 1959—1965. években 57—62 százalékkal növekszik, vagyis tükrözi a közszükségleti cikkek gyártásának és a lakosság jövedelmének további 'emelkedését. Ha hasonló szempontok szerint vizsgáljuk a kapitalista világot, egészen más i árak kifizetését illetően. — Ezen a téren, sajnos, nehéz a • dolgunk — mondta Skiba elvtárs. — Előfordul, hogy a gazi da első osztályú marhát ad le, de a felvásárló csak másod. • osztályúnak minősíti. Ilyenkor 1 ahelyett, hogy hozzánk fordul- 1 nának jogos panaszukkal, in- 1 kább ígérnek a felvásárlónak 1 egy-két százast. Ez esetben jószágukat, mely valóban első 1 osztályú, természetesen eűső 1 osztályúnak minősítik. A gazda így 500 forinttal több pénz- 1 hez jut ugyan, de meglkáraso- 1 dik azzal, amit a felvásárló- 1 nak ad. Mindezt néhány soros 1 panaszbeadvánnyal elkerül- ’ hetmék. ,Több lesz a naposcsibe. — Az utóbbi években az asszonyok annyira megkedvelték a naposcsibét, hogy márciustól május végéig csak 60 százalékban tudtuk kielégíteni .az igényeket, bár a megyében egymilliót keltettünk. Az a tervünk, hogy a keltető állomá- J sok kapacitásának növelésével J 1960-ra kétmillióra emeljük az említett hónapokban a kelteOQYES KEZŰ GYERMEKEK Jobbára általános iskolás fiúk és lányok jelentkeztek a balatonboglári művelődési otthon képzőművészeti szakkörébe. A gimnazistákat háromnégy ügyes kezű fiatal képviseli, ebe felnőtteket is találunk a foglalkozásokon. Barátságos, fűtött szobában, hetenként egyszer gyűlnek össze két-három órára, s igen nagy buzgalommal gyakorolják a rajzot. A kör szeptemberben alakult, s egy évig ceruza- és szénrajzokat készítenek Bagó Bertalan rajztanár, a szakkör vezetőjének irányításával. Amikor fényképezőgépünk munka közben megörökítette a csoport néhány tagját, éppen egy súlyzóról készítettek rövidülési tanulmányt. Ügyesebbnél ügyesebb rajzokat láttunk. Batizfalvy Orsolya hetedikes kislány tanulmánya vonta leginkább magára o figyelmet a fény—árnyék hatás szép visszaadásával. A rajzon kívül mással Í3 foglalkoznak a szakkör tagjai. Különösen nagy az érdeklődés a művészettörténeti beszélgetések iránt. A szakkörvezetó reprodukciókat mutat be, és megismerteti őket a modem festők alkotásaival is. Úgy hírlik, hogy a kör tehetséges gyermektagjai közül többen is szeretnének beiratkozni a képzőművészeti gimnáziumba. képet kapunk. Vegyük ipái dául az Egyesült Államokat, é ,, ... 1958 első felében az Egye- } tett szamat sült Államokban a megélhetési minimum hivatalos indexe — az előző év hasonló időszakához viszonyítva — 3,3 százalékkal növekedett. Az árak és az adók emelkedése, valamint a munkanélküliség fokozódása csökkentette a munkások reálbérét, a dolgozó parasztság jövedelmét. Ily módon az Egyesült Államok kiskereskedelmi áruforgalma 1958 első félévében valamemy- nyi árucikkben kisebb volt, mint az élőm év első hat hónapjában. Ehhez nem szükséges kommentár. — Ezután is egyetlen célt követünk: a lehetőségekhez képest megakadályozunk mindennemű visszaélést a felvásárlók és a gazdák részéről, valamint olyan javaslatokat terjesztünk az- Élelmezésügyi Minisztérium elé, amelyek hivatottak elősegíteni a gazdák nagyobb termelési kedvét — fejezte be a felvilágosítást Skiba Miklós, a felvásárlási kirendeltség vezetője. — Társadalmi munkával j hozták rendbe kultúrtermüket ia Nagyatádi Mezőgazdasági A szovjet nép a feladatok fKtsz tagjai. A kőműves, asz- megoldásának biztos hitével f talos, festő, és bádogos részleg lép a történelmi hétéves terv Jdoi zól több mint kétezerfo_ első esztendea-ebe. Ez az ev a f kapitalista világgal folytatott értékű társadalmi munkát verseny döntő szakasza lesz. 'végeztek. Fehérkúti András és Batizfalvy Orsolya. Zics Imre rajzán Bagó Bertalan, a szakkör vezetője kor* rigai. Két kislány rajza tőle .Uj.i; . szaros Ua Emília
