Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. január 23. A múlt év munkájáról, ev munkájáról, fAríyyrnlt a jövő terveiről tlLL a megyei nőtanács A Somogy megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsága és a já­rási titkárok értekezletet tar­tottak. Megtárgyalták a múlt év második felében végzett munkát, s megvitatták az idei első félévi munkatervet, vala­mint a nőnap programját. Horváth Sándor«é, a nőtanács titkára beszámolójá­ban megállapította, hogy a községek többségébe« sikerült létrehozni a nőmozgalom szer­vét. A legeredményesebb idő­szak az utolsó félév volt; er­re az időre esett a választást előkészítő teendők elvégzése, a szülői munkaközösségeik meg­választása. az 1958—59-es ok­tatás beindítása, a Télapó- és karácsonyfa-ünnepélyek lebo­nyolítása. A mozgalom hiányosságaira és hibáira is. rámutatott Hor­váth Sándorné. Sok gondot okoz a maradiság, melyet tü­relmes, felvilágosító munká­val igyekeznek fokozatosan megszüntetni. A szülői mun­kaközösségek tevékenysége sem volt kielégítő, mivel nagy részük gazdasági ügyeken kí­vül másra nemigen fordított gondot. A nőtanácsi és a szü­lői munkaközösségi tagoknak a pedagógusokkal együtt sok­kal több családot kellett vol­na meglátogatni, főleg olya­nokat, ahol nagy gond a gyer­meknevelés. Sok a tennivaló a szülők politikai és kulturális nevelése, a család és az iskola közötti viszony jobbá tételé­nek érdekében is. A szülői munkaközösségek társadalmi munkája némely helyen nagyon szép eredmény-] nyel járt Például Somodor községben 35 400 forinttal és az egész falu segítségével óvo­dát építenek. Á szakkörök mindenütt beindultak, egy-két helyen kiemelkedően szép munkát végeznek, például a barcsi kézimunka szakkör tag­jai a magyar tájaik hagyomá­nyos hímzés-művészetét ta­nulják. Horváth Sándorné ezután a megyei nőtanács 1959 első fél­évi tervét ismertette. A terv első pontja az tartalmazza, hogy a nőtanács szerveinek, tagjainak mit kell tenni a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséért. A második pont a nőbizottságok munkájával foglalkozik. Az ifjúság neve­lésének segítése, a szülői mun­kaközösségek erősítése, a csa­ládon kívül élő gyermekek pat- ronálása szerepel a harmadik pontban. A negyedik pont a nők általános műveltségének fejlesztését tartalmazza. A nők békemozgalmi munkájá­nak programja az ötödik, a helyi nőtanécsok vezetőségé­nek megerősítése a hatodik pontban szerepel. A nemzetközi nőnap előké­születei egybeesnek a Tanács- köztársaság 40. évfordulóját előkészítő és szervező munká­val, A nőnap programját úgy dolgozták ki, hogy kifejezője legyen a magyar nők békeaka­ratának. A gyűlést vita követte. Nagy Gyuláné az SZMT- től elismerését fejezte ki a nőtanács munkájáért. Káro­lyi Jánosné kaposvári há­ziasszony a napközi körüli kérdések sürgős elintézésének szükségességéről beszélt. Eh­hez a témához kapcsolódott Németh Ferencné pe­dagógusnak, Magyar Sán- dornénak a Zója Leány­otthon igazgatójának hozzá­szólása. Nagy Lajos elv­társ, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osz­tályának vezetője a nőmozga­lom problémáiról és legsürgő­sebb tennivalóiról beszélt. Vé­gül a járási titkárok ismertet­ték elért eredményeiket, ter­veiket. A MARCALI 1ÁRÁS PROGRAMM a magyar—szovjet barátsági hónap meg­ünneplésére (Tudósítónktól.) A barátsági hónap kellő megünneplésének előkészíté­sére és lebonyolítására a mar­cali járásban is operatív bi­zottságot alakítottak, amely kidolgozta az ünnepségek, rendezvények tervét. Ezek szerint február 18-án a járás székhelyén műsorral egybekö­tött ünnepi megnyitó lesz a művelődési házban, valamint a járás hét községében. Ezen­kívül orosz és szovjet zene­szerzők műveiből zenei klub­est, élménybeszámoló, űrhajó­zásról szóló előadás szerepel még a barátsági hónap műso­rában. A magyar—szovjet diákhét megünneplésében a helyi gim­názium önképző körének ün­nepi ülése és az úttörőcsapa tok pionírokkal való levelezé­se emelkedik ki. A filmeket könyvkiállítással és filmankéttal teszik tartal­masabbá. A mezőgazdasági hét során a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényéről hangza­nak el előadások, több köz­ségben hasonló tárgyú kép­kiállítást tartanak. A művelődési ház orosz és szovjet festők műveinek rep­rodukcióiból előadással egy­bekötött kiállítást szervez. Példaképeik a falusi fiataloknak... Az öreglaki leányotthon la­kói lelkesen készülődtek az új KISZ-tagkönyvkiosztó gyű­lésre. Kovács Edit KISZ- titkár boldogan mondta el az ünnepi összejövetelen, hogy a kiszesek tavaly munkaver­senyt indítottak, s a verseny­ből győztesen kerültek ki. Többen kaptak pénzjutalmat, illetve »Kiváló dolgozó« okle­velet. Megszerezték részükre az új egyenruhát. A KISZ-ta- gok segítették egymást és a gyengébbeket. Sokan vettek részt a szabás-varrás, sütő-fő- ző tanfolyamokon, és az asz­talitenisz, sakk, atléta és röp­labda szakosztályok munkájá­ban. Utravalóul azt kérte a leányotthon kiszistáitól, hogy továbbra is mutassanak példát munkájukban és magatartá­sukban, tiszteljék vezetőiket, nevelőiket. Ezután megkö­szönte a . vendégeknek, hogy meglátogatták az otthon KISZ- fiataljait, s kérte, hogy a jö­vőben is segítsék őket. A fogadalomtétel után B é­res Lajos, az öreglaki Ker­timag Tisztító Vállalat igazga­tója köszönetét fejezte ki az otthon KISZ-tagjainak jó mun­kájukért és kijelentette, hogy példaképei lehetnek a falusi fiataloknak. Tikos József- n é v. b.-titíkár a községi ta-> nács segítő szándékáról bizto­sította a fiatalokat. Erdélyi Józsefné, a községi nő ta­nács elnöke arra kérte a KISZ-tagokat, hogy szeressék és becsüljék egymást és a ve­zetőket, mert 6 nagyon jól tud­ja, mi volt és ma mi van az otthonban. A kultúrműsorban Fehér Anna, Sarnyai Éva és Kovács Mária verseket szavaltak. Kovács A tanultakat felhasználva... JÖ KÉT HÓNAPJA AN­NAK, hogy a siófoki pártisko­lát elvégzett elvtársak első csoportja búcsút mondott a Bányász-üdülőnek, és hazain­dult, tarisznyájában sok el­méleti tudással, gyakorlati és módszertani tapasztalattal, s erős akarattal, hogy otthon Újult erővel lát munkához, megmozgatja az egész közsé­get, megerősíti a pártszerve­zetet stb. Elhatároztuk, hoigy meglá­togatjuk Németh András elvtársat, a látrányi párttit­kárt, és megkérdezzük: mi valósult meg az iskolán fo­gant terveiből. Noha késő estébe hajlott már az idő, de még világítot­tak a tanácsháza ablakai. Oda­bent Szirma; Jenő elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára a tanács, a párt- szervezet és a termelőszövet­kezet vezetőivel tárgyalt. Megérkezésünkkor éppen ar­ról volt szó, hogy vajon ele­gendő-e, amit a helyi szervek a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséért tesznek. Miután ezt megbeszélték, a résztvevők szedelőzködtek is. Többen azonban még maradtak, nem­sokára v. b.-ülés lesz. Mielőtt Németh elvtárs hazaindulna (gipszben van a felesége lába, s neki kell a gyerekeket le­fektetni), elcsíptük egy kis beszélgetésre. — Sokat tanultam a párt­iskolán. Rengeteget foglalkoz­tunk a községben végzendő politikai munkával. Segítséget kaptunk ahhoz, hogy határo­zottabban dolgozzunk. — No, és ez a határozottság meglátszik a látrányi párt- szervezet munkáján? — Eddig még nem sikerült tömegmozgalommá tenni a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. Az előbbi érte­kezleten épp erről volt szó. Megvallom, ezért mi is hibá­sak vagyunk. Most azonban már jobban értjük: úgy kell dolgoznunk, gondolkodnunk, hogy lelki szemünk előtt szin­te állandóan ott lebegjen a község jövője. A legtöbb pa­rasztember tudja, hogy útja előbb vagy utóbb, de egyszer mindenképp a szövetkezetbe visz. Az új legyőzi a régit. A maradiságot is. Persze, ez nem azt jelenti, hogy máról holnapra mindenki erre az elhatározásra jut. A mi dol­gunk, hogy meggyőzéssel, bá­tor szóval siettessük ezt. A falu lakosságának teszünk jó szolgálatot azzal is, ha meg­kérdezésükkel, tanácsaik meg­hallgatásával eldöntjük pl. azt, hogy hol legyen majd a tsz-major, hol érdemes nagy­üzemi építkezéseket kezdeni. Az elgondolásokat aztán me­net közben széles körben meg lehet vitatni a kis- és közép­parasztokkal. — MI AZ. AMIBEN LEG INKÁBB ELMARADTAK? — A tömegmozgalom ki­bontakoztatásában. Szűk kör­ben topogtunk, nem gondol­tunk arra, hogy összehívjuk a volt tsz-tagokat. elbeszélges­sünk velük életükről, meg­tudjuk a szövetkezeti gazdál­kodásról alkotott nézetüket, s kertelés nélkül szót értsünk velük a jövőről. Nem támasz­kodott a pártszervezet az egész községre, s így termé­szetes, hogy nem sikerült a falu minden rétegét megmoz­gatni. s az érdeklődés közép­pontjába állítani a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sét. Most látjuk, az előrejutás érdekében feltétlenül szüksé­ges, hogy a pedagógusoktól az iparosokig mindazokat be­verniük ebbe a munkába, akik szívükön viselik a falu, a me­zőgazdaság felvirágoztatásá­nak ügyét, a parasztság sor­sát. Egyre jobban érezzük, nem elég, ha csak a termelő- szövetkezetek vezetői foglal­koznak a tsz fejlesztésével, a tagok pedig hallgatnak. Ta­pasztaljuk, hogy a kívülállók leginkább az ő véleményükre kíváncsiak. Az sem mindegy, hogyan gazdálkodnak a szö­vetkezetek. Éreztük, hogy az Alkotmány Tsz-ben valami hiba van a vezetésben. — Itt volt a községben Knoll László agronómus, tárgyal­tunk vele, elvállalná-e a tsz vezetését. Igenlő válasza után a tsz-tagság elé terjesztettük javaslatunkat. sokkal gyor­sabban mennének előre, ha szakember lenne a vezetőjük. Megfogadták tanácsainkat, s amióta Knoll el vtárs a terme­lőszövetkezet elnöke, sokkal nagyobb a rend a tsz-ben, s a fejlődésre is biztatóbb a re­mény. Persze van még tenni­való. Mindkét tsz-ben meg kell szüntetnünk a viszályko­dást. Ha ez másként nem le­hetséges, javasoljuk a rend­szerető többségnek: szaba­duljanak meg a gáncsosko- dóktól. — SOKAT SEGÍTETT a kéthetes siófoki pártiskola, de a tanultakat csak úgy hasz­nosíthatjuk, ha teszünk hozzá valamit az élet morzsáiból. Későre jár az idő, Németh elvtársat hívja az újabb kö­telesség, a végrehajtó bizott­ság ülése. Annak reményében válunk el tőle, hogy Szirmai elvtárs hasznos tanácsai alap­ján, a pártiskolán tanultak segítségével Látnányban ha­marosan. sikerül megerősíteni az Alkotmány, és Rád-pusztán a Béke Termelőszövetkezetet. Jó munkát, Németh elvtárs, jó munkát látrányi elvtársak! L. G, Ba^atonnagybereki |MlOZ bet. Kovács Mária, Ba- ráth Margit és Csűri Katalin népi táncokat mu­tattak be. A legnagyobb si­kert Töröncsi Hajnal és Sveiger Piroska, majd a zenét szolgáltató Kovács Aranka balett bemutatója aratta. A NAGYBEREK1, a megye legnagyobb állami gazda­sága nem tartozik a So­mogy megyei Állami Gazda­ságok Igazgatóságához. Te­rülete az év elején hozzácsatolt E r z s é- Marcali Állami Gazdaságéval katasztrális láp i föld. hold) jellegzetes i I 11 • A GAZDASÁGBAN ipart növények termesztésével, ál­lattenyésztéssel és kertészettel foglalkoznak. Ez a nagyüzem állandó küzdelmet vív a szél lel, esetenként a magot a föld­ből is felszippantó viharokkal. Bogy a szelek erejét megtör­jék, fásítanak. Az egészen rossz és használhatatlan terü­leteket erdősítik. Ezt a műve­letet már rég megkezdték, azonban a fák máról holnapra i nem nőnek meg, egy dara­. , . . , ,, t óig még számolni kell ilyen kor hirtelen eszebe: - károkkaL együtt megközelíti a 18 000 katasztrális holdat. Az egye­sülés előtt Fonyód, Lengyel­tóti, Buzsák, Táska, Somogy- i szentpál, Kéthely, Balatonke- resztúr, Balatonmária határol­ta. Szántója 12 500 hold. Ta­lajának legnagyobb része (8000 delmet, mi jutott valami. — Várjon csak! Mondja, az | ilyen nagyszabású horgászta- | , „ „„„ „„„ , . , lálkozók rendszeresek? t 1958-ban 4 600 000 forintos kart okozott a szel. A cukor­4. Mire egészen kivilágosodott, a nyomozókra váratlanul rá- mosolygott a szerencse: Braj- cev, aki az udvar minden ze- gét-zugát átvizsgálta, egyszer csak felemelt a földről egy kilőtt hüvelyt. Miközben Brajcev a tett színhelyén folytatott vizsgála­tot, ismét történt valami a fővárosban. Hajnali fél négy felé Sul- gin rendőrhadnagy, aki a Be­lorussziái pályaudvar hiújá­nál volt szolgálatban, észrevett egy taxit, amelynek nem égett a hátsó lámpája. A mágikus rendőrsíp mit sem használt: az autó még csak nem is lassított. Amíg Sulgin motorkerékpárjához futott, a taxi eltűnt a sze­me elől. De a hídról az őr nyomban leadta telefonon a figyelmeztetést az egész vona­lon: bármi áron is, de tartoz­tassák fel az autót. A Szovjet Szálló előtt az őrszem ki­szaladt az úttestre, hogy így állja útját, de a kocsi hirte­len balra kanyarodott — még igy is majd feldöntötte a rendőrt —, o sarkon befordult és mellékutcákon át kifutott m Horosevói útra. Addigra két motorkerékpáros vette üldözőbe. De egy várat- ta, hogy valamilyen nehéz, ke- lan kanyar ismét elnyelte, s mény tárggyal ütöttek rá az mire a két motoros rendőr is üvegre, mégpedig kívülről répamagot például kétszer is kifújta a földből. Az emberi altarat, szorgalom csak har­madszori nekirugaszkodás után ért el eredményt. A mag, melyet ez alkalommal vetet­tek, 600 holdon 145 átlagtermést hozott. mázsás utána fordult, az út üres volt. Az autót egy kétemeletes ház bejárata előtt találták meg. Baloldali szélvédője be­tört, rendszámtáblája hiány­zott. ... Szevercev ezredes, a moszkvai főkapitányság bűn­ügyi osztályának egyik cso­portvezetője, kora reggel ér­kezett munkába. Az elmúlt éjszaka eseményei közül ki­választotta azokat, amelyek megítélése szerint nagyobb fi­gyelmet érdemeltek: ezek kö­zé tartozott a taxisofőr meg­támadása, a Kasirai úti betö­rés és a Horosevói úton talált, elhagyott taxi. Kell, hogy le­gyen köztük valami kapcsolat: mindhárom esetben szerepel egy autó, s kettőben fegyver is. Bár lehet, hogy mindez merő véletlen. Szevercev ezredes tizenkettő­re értekezletre hivatta a be­osztottjait, s addig kiment a Horosevói útra. Sapkájához emelt kézzel üd­vözölte a rendőrt, aki az autót őrizte, majd nekilátott a ko­csi átvizsgálásának. Semmi­lyen ütés nyomát nem sikerült felfedezni. De akkor miért sé­rült meg a szélvédő? Rövid vizsgálódás után megállapítot­Tüzetesen megvizsgálta az üvegcserepeket, és örömében majdnem felkiáltott: az egyi­ken három ujjlenyomatot fe­dezett fel. ... Háromnegyed tízkor a tudakozóból feltelefonáltak Brajcev századosnak, hogy Loszev mérnök keresi. Loszeven agyonstoppolt, napszítta pulóver, kopott nad­rág volt, a lábán gumicsizma — a moszkvai horgászok félre­ismerhetetlen »egyenruhája«. — Amint látja, semmim sem maradt — mondta nagyot só­hajtva, és fáradtan leereszke­dett a székre. Aztán beszélni kezdett, gyorsan, kapkodva, a szavak végét elharapva, mint­ha azt hinné, hogy szavai utolérik a tolvajt. A százados egyszer sem sza­kította félbe, nem kérdezett, és nem is jegyzett közben sem­mit. De aztán aprólékosan kival­latta a mérnököt. Az azonban hiába erőltette az agyát, se­hogy sem tudott visszaemlé­kezni, hogy a szomszédján kí­vül, akitől a reszelőt kölcsön­kérte, ki tudhatott még a ter­vezett kirándulásról. Brajcev már éppen fel akarta adni a hiába való küz­— Nem — felelte Loszev. — Elég ritkán van ilyesmi. Csak a szakosztály legutóbbi ülésén határoztuk el. — És ott említette valaki­nek, hogy részt fog venni raj­ta? — Igen. De miféle jelentő­sége lehet ennek? — Döntő jelentősége — je­gyezte meg Brajcev. Ebben a percben nyílt az ajtó, és Szevercev helyettese beszólt, hogy a századost vár­ják az értekezleten. Amikor Brajcev átlépte fő­nöke szobájának küszöbét, az értekezlet már megkezdődött. Most éppen Arkagyev, a tech­nikai osztály beosztottja szá­molt be az eddigi eredmé­nyekről. A vérvizsgálat szerint Lo- veszék lakásának padlóján talált, szétkent vérnyom nem kutya, hanem ember vére volt, és a kettes vércsoporthoz tar- » * * * tOZ°U\ , \ A GAZDASÁGNAK ál., ...... , A fegyver szakértő megalla- xiandó gondot okoz a szalma. seg> az egy kll° hus előállttá- pítása szerint az udvaron ta-1 Messze vidékről kell almot súra indított összeg pedig Iáit hüvelyt égy 1933-as TT \ szállítaniuk. Az állattenyész- c.sökkent" A növendékmarhúk rendszerű pisztolyból lőtték ki. | tésről nem mondhatnak le a atlaüos havi súlygyarapodása Továbbá: a Horosevói úton * trágya miatt sem, s kár is , ^cP~rnf} egV talált Pobeda nyoma egyezik | lenne, hiszen a tehenészet jól a}a™> a ráfordítás összeg a rablás színhelyén lefényké- ♦ jövedelmez... pezett autónyommal: ugyanazt a vásott gumi, egy helyütt ha-1 sadással. ♦ ITATÁSOS BORJUNEVE A LÁPTALAJ nem szíveli a gabonaféléket. De a lucerna, lóhere sem ereszti mélyre gyökerét a Balaton környé­kén. Repcével kísérletezik a gazdaság. Talán ez sikerül. A MARCALIAKTÓL ÁT­VETT terület némileg módo­sít az idei terveken. Csatorná­dé, édescirok, borsós csala­mádé, cukorrépa — amit sze­ret a lápi talaj, amiből töb­bet hoz -i- ide jön, helyette pe­dig tavaszi magvakat vetnek a marcali részen. A megyében elsőnek itt al« halmozták a mesterséges ser­tésmegtermékenyítést, s az ön­etető módszert. Azóta több a szaporulat, kevesebb apaálla­tot tartanok, csökkent az ön­költség, és munkaerő-megtaka­rítás mutatkozik. EBBEN AZ ÉVBEN a hús­sertés tenyésztésre térnek át. Juhból is többet tartanak, 2000 helyett 3000 gyapjas lesz majd a hodályokban. FIGYELEMRE ÉS KÖVE­TÉSRE MÉLTÓ a vezetőség­nek az az elhatározása, mely szerint a lóállományt a mini­málisra csökkentik. Három év­vel ezelőtt a gazdaságnak 430 lova volt. Ez a szám felére esett, viszont gyarapodott a géppark. A négylábú igavonók helyett négykerekű erő- és más gépeket vásároltak. * * * CSAKNEM EZER HOLDON kertészkednek. 19 hold gyü­mölcsöse, 26 hold szőlészete van a gazdaságnak. 350—400 holdon termelnek zöldséget. Öntözés alá ebben az évben már 800 katasztrális hold esik. A csatornákon öntözőhajók úsznak, s szórják majd az él­tető mesterséges csapadékot. * * * PESTEN STANDJUK VAN. A környék felvevőhelyein kí­vül közvetlenül a Nagyvásár­csarnokba is szállít húst a gazdaság. • * * A NÖVENDÉKMARHÁK, a mesterségesen nevelt borjúk, süldők, hízósertések, stb. adott idő alatt többet gyarapodtak 58- ban, mint az 57-es év meg­felelő időszakában. Az önkölt­Ami az üvegdarabon talált ’ üépi fejé s nem újkeletű három ujjlenyomatot illeti, aldAlo{l, . Bamtor.nagyberekben. daktiloszkópiai vizsgálattal % L ?UU;^ni’. taPaszta^‘ato't gyűjte- még nem végeztek, így egye-\n\ nf.!n innen mennek, hanem lőre nem tudják, hé. Iff l°™?k nws gazdasagokból. X 3A—3,6 hold szántóra esik egy (Folytatják ♦ egy számosállat. dig 38 fillérrel csökkent. ev pe­A BÉRALAPBÓL az múlt évben hárommillió rintot takarított meg a daság. Igaz, a szélkár is zájárult« ehhez, mert el­fő­gaz­hoz­egyes növények megművelésétől mentesültek a dolgozók, azon­ban a jövedelem is elmaradt. G. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom