Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 18. szám
UTTORO HÍRADÓ »Emlékül az úttörőcsapattól a KISZ-nek" Január 5-e emlékezetes nap a somogyjádi KISZ-szervezec életében: ezen a napon kapták meg a pLro6 könyvecskét a KISZ-tagok. Az ünnepségen mi, úttörők is megjelentünk, hiszen a KISZ-nek és az úttörőcsapatnak együtt kell dolgoznia, egy cél érdekében. Már hetekkel ezelőtt készülődtünk. Elhatároztuk, hogy piros és fehér könyvjelzőket készítünk szalagból, rá díszítő mintákat festünk. Ráfestettük még azt is, hogy »Emlékül az úttörőcsapattól a KISZ-nek«. Este 6 órakor kezdődött az ünnepség a mozihelyiségben. Felzendült a Himnusz, majd megnyitó beszédet mondott a KISZ-titkár, Tarr Erzsébet. Szólt a KISZ múltjáról, életéről, mai működéséről. A beszéd végeztével két szavalat hangzott el Csali Erzsébet VII-es és Papp Ilona VIII-as tanulók előadásában. Újabb beszéd következett. Gelencsér Lajos szólt a kiszesekhez, majd az úttörő-énekkar két számot énekelt el, Mozart: Varázsfu- fola tercet-jét és Kodály: Szabadsághimnusza c. művét Az énekkar szereplése után az ajtó feltárult, dobszó hallatszik. Hat egyenruhába öltözött úttörő — egy-egy őrs küldöttei —, a dobszó ütemére katonásan lép a terembe. Kezükben őrsi zászló. Minden arc feléjük fordul. Igaz Antal, a Bagoly őrs vezetője vezényel: »őrsvezetők, vigyázz, jobbra nézz!*« A csapatvezető tanító bácsitól engedélyt kér az ajándék átadására, majd a KISZ-titkár elé áll. Köszöntő beszédet mond, és átadja a könyvjelzőket. A titkár meg- hatottan válaszol: KISZ-es társaim nevében köszönöm az ajándékot, soha nem felejtjük el figyelmességeteket«. Igaz An-) tál hátraarcot vezényel, a dob-) szó hangjaira eltávoznak a f pajtások. ) E jelenet után a kiszesek fo-^ gadaimat tettek, ahogy annak ) idején mi, úttörők is. Majd át- ^ vették a könyvecskéket és a) könyvjelzőket, ahogy avatás- ) kor mi, úttörők a vörösnyak-) kendőt. f Az ünnepély befejező szá- é mául az úttörő-zenekar há-# rom tréfás balatoni csárdást# muzsikált el. f Túri Éva, a Rigó őrs őrsvezető h. Somogyjád. — Klubdélutánt rendez a< Vöröshadsereg úti iskola ( Braun Éva Úttörőcsapata január 26-án, hétfőn az Uttorő-< házban. A klubdélutánon | megemlékeznek Braun Éváról, akit a fasiszták 1945. ja-| nuár 26-án végeztek ki. # — A Légy jó mindhalálig c.í színdarab előadására készül-' nek a Vöröshadsereg úti isko-’ la úttörőcsapatai. ' REGŐS REZSŐ: ESIK A HÓ Reggel óta esik; a hó, belepte a földet. Süvít a szél, víg dalt zenél, hópihéket kerget. Reggel óta esik a hó, Minden hófehér lett. Háztetőkön a kémények vígan pöfékelnek. Villanyoknál a hópihék táncolnak, keringnek, tavaly még csak lámpafénynél szálldostak a pelyhek. Hej, azóta más világ van, fényesek az esték, villanydróton zenél a szél, harsogtxi nevetgél. Padlásokról a kis szánkók már le is kerültek. Hej, holnap már víg örömük lesz a gyerekeknek! Essél csak hó, vígan, bátran, takard be a földet: puha, meleg hótakaró kell a vetéseknek! LÁTOGATÁS egy őrsi gyűlésen Pénteken a rossz idő ellenére is vidáman mentem a Petőfi iskolai Zrínyi Ilona Úttörőcsapat I. raj 2. őrsének gyűlésére. Nagyon meglepett, hogy az Uttörőházban tartják a gyűlést. Kérdésemre Takács Györgyné csapat- vezető adta meg a választ. — Itt nagyobbak a termek, és gyűlés után több a szórakozási lehetőség, mint az iskolában. A jelentés után a pajtások énekeket tanultak. Majd az őrsvezető által felírt térképjeleket gyakorolták. Közben megnéztem "őrsi napló«-jukat. Szerintem kevés őrsnek van ilyen szépen vezetett, csinos naplója. A gyűlés után kellemesen szórakoztunk, majd elköszöntem tőlük, és arra gondoltaim, nemhiába töltöttem az időmet. Horváth Gyula, az újságíró szakkör tagja. Virágok Piros, fehér, lila, sárga, mennyi gyönyörű virág, hogyha ezek nem volnának, mit sem érne a világ, Tavasszal a Nap sugára felpattantja a rügyet, % virágkertté változik át erdő, mező, rét, liget. A kiskert is csupa virág, sok-sokszínű tulipán, nem is tudom, melyik a szebb, melyik tetszik igazán. Megkérdeztem jó anyámat, ő melyik színt kedveli? A pirosat vagy a sárgát vagy a kéket szereti? Édesanyám magához vont, és megölelt melegen, belenézett a szemembe: »én a kéket szeretem«. Kék a szemed, kicsi lányom, azért az az én színem, Érted élek, érted dobog, míg csak élek, a szívem. Ti vagytok a legdrágább kincs, ti vagytok a gazdagság, hogy boldogok lehessetek, úgy épüljön a világ. Egy testvérként fogunk össze minden néppel értetek, ne legyenek soha többé elárvult, bús gyermekek. Édesanyám két szemében kristály-könnycsepp csillogott, nem láttam még soha, soha ennél szebb két csillagot. Ráborultam a vállára, megcsókoltam a kezét, éreztem a hő sugárzó szíve tiszta melegét. Huszár Carmen, a kaposvári Berzsenyi Dániel Ált. l»k. VII. o. tanulója, az újságíró szakkör tagja. A bolhási Bem József úttörőcsapat megoldja anyagi gondjait Az úttörőcsapat éves tervének megfelelően az újoncpróba és a II. próba anyagából rendszeresen készülünk. A próbázást szeretnénk táborozással befejezni, hogy a próba anyagában szereplő táborozási szabályokat, a helyes tábor-vezetést, a főzést gyakorolhassuk. Anyagi fedezetre van szükségünk, hogy hiányos fölszerelésünket kiegészítsük. Négy sátrunk kevés ahhoz, hogy a csapat táborozni mehessen. Ezért a pajtások a "Többsincs királyfi« előadására készülnek, melynek bevételéből sátrakat szeretnénk venni. Az őrsök szorgalmasan készülnek a próbázásra. A kisdobosok is kiválóan végzik a maguk munkáját, és követik a nagyobbak példáját. Reméljük, hogy kitartó, kemény munkánkat kellemes sátorozással fejezhetjük be, hogy utána friss erővel dolgozhassunk tovább. Kolozsvári István, csapatvezető, Bolhás. CSATAKIALTASOK Az Úttörő Híradó legutóbbi számában megjelent felhívásunkra többen küldtek be csatakiáltásokat. Közülük most Lángi Erzsébetnek, a marcali Zrínyi Ilona Úttörőcsapat raj- vezetőjének beküldött csatakiáltásait közöljük. Ezek: í. Szputnyikon repülünk a Marsba, Készen állunk a harcra. Velünk van a csajka, a Lajka, így érkezünk a Marsba, Huj-huj-hajrá! 2. Hamvad a máglya, Pislog a lángja, Füstöl a bükkfa Lomha szilánkja. Szítsuk hát! Szítsuk hát! Pajtások! Jól sikerült csata- kiáltáitokat továbbra is küldjétek be az Úttörő Híradó szerkesztőségébe (Kaposvár, Ba jcsy-Zsili nszky u. 1/c.V ^Űiálthutnoe NÉGY HÉT BULGÁRIÁBAN Huszár Carmen írása Huszár Carmen, a kaposvári Berzsenyi Dániel Alt. Isk. VII. osztályos tanulója, az Úttörő- ház újságíró szakkörének tagja az elmúlt nyáron jutalomképpen négy hetet töltött Bulgáriában. A jutalmat egyik versével nyerte el, amit más helyen közöltünk. Utiélmé- nyetről az alábbiakban számol be az Úttörő Híradó olvasóinak. J únius vége felé jártunk. Az iskolaév befejezésével járó irgalmak még nem csitultak el teljesen. Az összefoglalók hullámzó érzései ott zsibongtak még a diákagyakban. Ott sürögtek-forogtak az egész tanév munkája nyomán fakadt vegyes érzelmeik. De beköltözött szívünkbe az öröm is. És ez az öröm, melyet a vakáció/. érzése szerzett, pirosra festette arcunkat. Mert hiába, nem hiszem, hogy akadna a földkerekségen egyetlen diák is, aki ne örülne a nyári szabadságnak. Nyár elején csak úgy kóstolgatjuk még a diákszabadság édességét, mint az első barackvirág mézét a téli álmából csak alig ébredt méhecske. Ilyenkor kétszeresen jó reggelenként egy kicsivel is tovább tettetni az alvást. Aztán hi kikászálódunk az ágyból, de jó is kiülni a nap barnító sugárözönére! Élvezni a fák zöldjét, a kert szirtes életét, az élő, virágzó természet százszorszép valóságát. Az egyik délelöttön, amikor éppen a nyári szünidő hogyan és miként való eltöltését fontuk, szőttük, levelet hozott a posta. Ajánlott levelet. Budapestről, az »Uttörőház«-tól. H. C. névre, az én nevémre szólt. Nem tudtam, mit rejthet a levél, nem is gondoltam, mit írhatnak benne. Mégis akkorát dobbant a szívem, hogy szinte belefájdult. A torkomban éreztem minden dobbanását. Mit írhatnak nekem, va- ion mit? ... Értesítés volt. Értesítés arról, hogy az irodalmi pályázatra beküldött írásommal (kis versemmel) első díjat nyertem. Nem tudom, belepirultam-e, vagy elsápad- tam-e, de valami igen különös örömet éreztem. Hirtelen nehéz volna fő löszt adni arra, hogy mi jelentett nagyobb örömet számomra. Az-e;. hogy versem első díjat nyert, vagy az-e, hogy jutalmul külföldre — Bulgáriába — utazhatom? Nagyon boldog voltam. Azért is, mert szépnek találták versemet, és azért is, hogy ilyen szép jutalomban részesülök. Másnap, harmadnap, ha ugyan nem lehet, még nagyobb volt boldogságom. Velem együtt örültek hozzátartozóim, ismerőseim is. Még boldogabbá tett, hogy osztálytársaim is örültek ennek. Életemben először úgy láttam, mintha egy kicsit büszkék volnának rám. És ez olyan jólesett! L ázasan készülődtünk az eredményhirdetésre. Meghívót kaptunk rá. Elég rövid volt az idő az értesítés megérkezésétől az utazás napjáig, de azért nagyjában ment minden a maga rendjén. Izgalomban bővelkedve teltek a napok. Hiszen még nem voltam ilyen helyen sohasem! Elérkezett az utazás napja. Úgy váltakozott ekkor bennem az öröm és félelem, hogy szinte belázasodtam. Ott, a helyszínen azonban egy csapásra eltűnték a szorongó érzések. Hiszen amibe ott részesültünk, az olyan nagyon szép, kedves és jó volt. Az Úttörőhöz ez alkalommal vendégül látta hozzá tartozóinkat is. Milyen kedves volt hozzánk mindenki! Különösen Sz. Árpád bács\ aki velünk jött-ment egész nap. Azt hiszem, hogy méfi soha nem találkoztam náluk kedvesebb emberekkel. Nagyon büszke voltam, hogy én is abba az úttörőcsaládba tartozom, melynek ők a vezetői. Mióta őket megismertem, szívesebben vállalok minden úttörőmunkát. Hiszen ahol ilyen jó emberek vannak, ott csak szépet, csak jót tanulhatunk. Azt gondoltam, amikor ott bajlódtak velünk, hogy milyen jó is lenne, ha a világon minden ember olyan volna egymáshoz, amilyenek ők voltak hozzánk. Akkor nem kellene félnünk, rettegnünk a háborútól. Akkor öröm lehetne az élet az emberek számára. A magamhoz hasonló korú gyerekek keveset tudhatnak a háborúról. Meg — amint az öregek mondják — az életről is. Ezt magam is belátom, főként akkor, amikor a felnőttek beszélgetését hallgatom. Sok mindent nem értek meg S amit nem értek meg, az nekünk, gyerekeknek nem is érdekes. Az az érdekes, ami egyszerű, szép és igaz. Amiből érezzük a reánk sugárzó meleget. Ezt éreztem én az Úttörő Központban az eredmény- hirdetéskor. A szeretet melegét. Azóta sokszor beszéltünk már itthon erről a napról. De mindig jó visszaidézni ezt, mindig jó visszagondolni rá. FJ ílelött 10 órakor kezdö- dött az eredményhirdetés. Közölték, hogy kinek a munkája miért részesült jutalomban. Azután ismerkedtünk, beszélgettünk, barátkoztunk. Ebéd után jött aztán csak a mi világunk. Valamennyien kimentünk a Vidám-parkba Árvád bácsi vezetésével. Ami ott volt, arról nehéz volna mindent elmondani. Vidámság, kacagás! De mennyi kacagás! Azóta sokszor eszembe jutnak annak a műdalfélének a befejező somi, amelyek úgy szól nak, hagy »Ujjé, a ligetbe nagyszerű, ujjé, a ligetben A' Hát jó volt. Nagyon jó. — Folytatjuk — lekaszaltak mar a rétet... t Az egyik számtan órán a tanító í bácsi a következő feladatot adta ; fel Jancsinak: [ — Figyelj ide, fiam! Ha egy ré! tét három ember egy nap alatt le- i kaszál, mondd meg nekem: ! ugyanazt a rétet egy ember hány ! nap alatt kaszálja le? I Jancsi vihogva felel: ! — Egyáltalán nem tudja leka' szálni. • — Hm. És ugyan miért nem? ’ — Azért, mert előtte három em; bér már lekaszálta. ... A MODERN GYEREK Múzeumba látogattak el az egyik iskola kisdobosai. A meg- ] tekintett szobrok közül az egyik egy görög diszkoszvetőt ábrázolt. Jóska nézi egy darabig, majd a tanító nénihez fordui, és megszólal: I — Tanító néni, a görögöknek is volt már gramofonjuk? — Honnan gondolod, fiam? — Ez a bácsi éppen most dobja el a használt lemezt! ... KI MIÉRT SZERETI AZ ISKOLÁT? Egy néni ezt kérdi a játszó gyerekek egyikétől: — Mondd, Tomikám, szeretitek az iskolát? — Hogyne, néni. Ha nem volna Iskola, akkor nem lenne szünet se! ... Humor-rovatunk szerkesztője Dani Borbála és Kecskés Krisztina, az Uttörőház újságíró szakkörének tagjai. Pajtások! Ti is küldjétek be tréfás történeteket az iskolai vagy az úttörőéletből. A legjobbakat megjelentetjük a Híradóban! HÍREK — Az úttörők is részt vettek a Munkácsy Mihály Leánygimnázium kiszistáinak ünnepélyes tagkönyvtkiosztó taggyűlésén. Köszönetét mondták az eddigi segítségért, és sok sikert kívántak munkájukhoz. — A Petőfi iskola Latinka Sándor és Zrínyi Ilona Úttörőcsapatainak egy-egy raja teadélutánt rendezett, melynek során érdekes meglepetéseket készítették egymásnak a rajok tagjai. Vidámak leszünk a spenóttól Borsó és gomba gyakori fogyasztása következtében könnyebben kerülünk veszekedős hangulatba — mondotta Sörrenson dán orvos, aki éveken át figyelte a táplálkozás hatását a lelki életre. — A karfiol és a spenót viszont növeli az életkedvet, és vidámabbak leszünk — jelentette ki a dán orvos. (Vajon a gyerekek miért lesznek rosszkedvűek, ha anyuka spenóttal kínálja őket?) ISKOLÁBAN TÖRTÉNT TANÍTÓ: A vasúti kocsit úgy is nevezik, hogy vagon. Hogyan mondod ezt többes számban, Pista ? PISTA: Hat, vonat! FEJTSD MEG! Vízszintes: 2. Növény része. 8- A virág része. 14. Papírnál használatos mérték. 16. Vért szállító csatornák. 17. Ingovány. 19. Szakma — röviden. 20. ö. O. 21. Egy baromfi, népiesen. 23. Helyhatározó rag. 24. Vigasztalan. 26. A tett indítéka. 27. Ekrazit része. 28. A második betű kettőzésével török isten. 30. Csonthéjas gyümölcs. 32. Országhatáron működő áruellenőrző hivatal. 34. Vissza: testének külső burka (ék. hib.). 35. Azonos magánhangzók. 36. Női név (ék. hib.) 38. Azonos mássalhangzók. 40. Szárazföldbe benyúló tengerrész. 42. Igekötő. 43. Ital, névelővel. 44. Szépet .. mond (ék. hib.). 46. Baromfi, név- X elővel. 48. Rendbetesz. 50. Zárakat t javít. 52. Vissza: széjjelmenni. 54. - Vissza: táviratban így írják eet a * szót: »-sál«. 55. Fejen van. 56. * Gyakori vezetéknév, foglalkozás j is. 58. Becézett fiúnév. 59. Mint az * 56-os. 60. Pálca. 61. Vízi növény. . 62. Ut — latinul. 64. Haza. 65 Igekötő. 66. Hideg Ödön. 67. Azonos magánhangzók. 69. A. ó. 70. 1 A határozói igenév egyik képzője. ; 72. Ránc széle. 73. Tejtermék. 75. ? Szárnyas állat. 78. A lét ige jövő ideje. 80. Füvet vág. 82. Függ (ék. hib.!). 83. A szilva is ez. 85. Nagy- < hírű szovjet biológus. 86. A növé- | nyék nagy átalakítója. ♦ Függőleges: 1. Az egyik leg♦ nagyobb magyar természetkutató. ♦ 3. Y. E. 4. Vissza: munkavégzésig hez szükséges (ék. hib.). 5. Ipari • növény. 6. Egyszerű gép. 7. Ma $ élő egyik legnagyobb növényku2 tatónk. 9. Kétjegyű mássalhangzó. 10. Fájdalmas, ha ide adják az injekciót. 11. Tesz-. 12. Okozat eredője. 13. Múlt századbeli nagy magyar nővénykutató. 15. Becéett fiúnév. 17. Fél liba. 18. Kistermek köszönése. 20. Igavonó Hat. 22> Kicsinyítő képző. 24. Izeit ő ásvány. *>5 Révész Vilmos. 27. Mássalhangzó, kiejtve. 29. Selejtes. 31. Izommozgató. 33. Ábra- hám Ödön. 34. Megelégelt. 37. Vörös — németül. 38. Rokka része. 39. Vissza: halotti lakoma. 41. Kioltja életét. 43. Fundamentum. 44. Betegség. 45. Csen. 47. Vissza: égitest. 49. Távirati lát. 50. Vissza: szomjat oltó folyadék. 51. A túrókészítés mellékterméke. 53. Szerelem istene. 55. Csapadék. 57. Pécsi Ilona. 60. Pénzpiac. 63. Névelős irodalmi mű. 66. Kerek szám. 68. Mutató szó. 69. Cipész szerszám. 71. SAMU betűi keverve. 73. A hét vezér egyike. 74. O. A. N. 76. Rangjelzés. 77. A fa része. 78. Ékezettel vékonyra fűrészelt fa. 79. Vissza: színesfém. 80. Igekótő. 81. Lék széle. 83. Személynévmás. 84, Téli sporteszköz. Beküldendők: Vízszintes 85., 86. Függőleges: l., 7., 13. A beküldés határideje: 1959. január 31. Címünk: Úttörő Szövetség Megyei Elnöksége, Kaposvár, Bajcsy- Zsilinszky u. 1/c. Múltkori keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Varsó, Moszkva, Stockholm, Tab, Belgrád, Athén, Oslo, Bern, Ulm, Prága, Kijev, Becs, Bonn. Könyvjutalmat nyertek: Mészer Jolán Karád, Horváth Árpád Lengyeltóti, Horváth Zsuzsa Kaposvár. A könyvjutalmat a vidékieknek postán küldjük el, a kaposváriak személyesen vehetik át az Uttörőházban. I 2 I3 4 5 6 Ili 7 Üüjl 8 9 10 11 12 Ilii 14 15 ::::: 16 'Üiiii 17 18 ijjfj! 19 11120 1 21 22 Üiiii 23 jjjlii 124 25 26 ijjjj: 27 28 29 üiiii 30 31 üiiii m 32 33 Ilii!34 .15 iifiü 36 37 Üiiii 38 39 Hír 41 is::; 42 43 44 I-15 1 46 47 | 48 49 | liilil 50 51 üiiii 52 53 | 54 55 üiiii 56 57 58 | 59 60 6] 62 63 | 65 í* 67 |68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 |i::ü: 80 81 82 | sss:s:|83 84 I 85 1 üli: üiiii *6
