Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 18. szám
s '%AP 0^l? FILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AJ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP Cl A XVI. évfolyam, 18. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. január 22. Mai számunk tartalmából Riadó a Balaton partján ÜTTÖRÖ HÍRADÓ Választ várunk műemlékvédelmi albizottság ülése SOK MŰEMLÉKET ÁLLÍTANAK HELYRE MEGYÉNKBEN AZ IDÉN Ez év! első értekezletét tartotta tegnap a megyei tanács építési osztálya mellett működő műemlékvédelmi albizottság. Somogyi József osztályvezető ismertette azokat a feladatokat, melyek részben az elmúlt évről maradtak, részben 1959-ben kerülnek elvégzésre, vagy indulnak meg. így a fonyódi vár és a présház kialakítása, renoválása, a balatonszentgyörgyi csillagvár berendezése, a szántódi révcsárda tervezése és helyreállítása, a Rád-pusztai templom restaurálása, a kaposvári Doroty- tya-ház befejezése, a kapos- szentjakabi kolostor ásatásainak megnyitása, a törökkop- pányi és babócsai török kút állagmegóvása, a balatonke- resztúri kúria helyreállítása és turistaszállóvá való berendezése, a kőröshegyi templom tornyának renová lása, valamint a keleti katonavár tereprendezése szerepelnek a programban. Csaknem valamennyi munkálathoz rendelkezésre állnak az anyagi eszközök is, de számos kérdésben még tárgyalásokat kell folytatni. Az értekezlet a további részben határozatokat fogadott el. Kéttagú küldöttség keresi fel még ebben a hónapban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséget anyagi fedezet biztosítására. Járási felügyelőket jelöltek ki az albizottság tagjai közül, akik felmérik a megye területén található műemlékeket. Az Idegenforgalmi Hivatal még ebben az évben húsz táblát helyez el ilyen épületeken. Elfogadta az értekezlet a községi társadalmi műemlékkörök beállításáról 1 szóló jelentést, majd megbeszélt néhány javaslatot, közöttük a bússüi kastély problémáját, a somodori kápolna bontását, valamint kérte, hogy a megyei tanács elnöke hozzon rendeletet olyan épületek s egyéb létesítmények megóvására, melyeket ugyan még nem nyilvánítottak műemlékké, de a bejelentés alapján induló vizsgálatok valószínűleg idevezetnének. Szóba került az Idegenforgalmi Hivatal által nyáron rendezendő »műemlékvédelmi napok« is. Ezen tárgykörbe vágó előadások hangzanak majd el, és a résztvevők helyszínen megtekintik a Balatonpart közelében lévő műemlékeket. Azt is elhatározta az albizottság, hogy ezentúl negyedévenként vagy szükségesség szerint alkalmankint is összeül, hogy megbeszélje a műemlékvédelmi munka állását, kérdéseit. Végezetül szempontokat dolgoztak ki az értekezlet résztvevői a felmérések műszaki és művészettörténeti megfigyeléseivel kapcsolatban. ,Meg kell érteni egy egyszerű igazságot: az államoknak egyenlőkként kell bánniuk egymással' Mikojan látogatása a washingtoni sajtóklubban •• ötnapos tudományos ülésszek Sesz a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából A eficsőséges Magyar Tanács- köztársaság 40. évfordulója ünnepségeinek sorában a Párttörténeti Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Hadtörténeti Intézet március 16-tól 20-ig ötnapos tudományos ülésszakot rendez, amelyen nagyszámú külföldi vendég is részt vesz. Az ünnepi tanácskozásra a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Albánia, a Német Demokratikus Köztársaság történettudományának képviselői és osztrák történészek már bejelentették részvételüket. Ezenkívül Franciaországból, Olaszországból, Angliából és Finnországból is hívtak meg történészeket az ülésszakra. A párt meghívására a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának ünnepségein számos olyan külföldi veterán is részt vesz, aki annak idején a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében harcolt. A külföldi történészek felszólalásaikban ismertetik, hogyan hatott országuk proletariátusára a Magyar Tanács- köztársaság, s hogyan támogatták azt. Február— márciutban rendezik meg a szovjet technika napját A magyar—szovjet barátság hónapjának az előző évekhez hasonlóan fontos részét jelentik a szovjet technika napjai, amelyeket az MSZBT műszaki szakosztálya, a SZOT, a TIT, valamint a műszaki és természettudományi egyesületek szövetsége közösen rendez. A technika napjain ismertetik a szovjet műszaki tudomány vívmányait, a termelési és a technikai ei edményeket. A megyékben a szakszervezeti bizottságok és az MSZBT baráti körei beszámolókat rendeznek a Szovjetunióban járt mérnökök tapasztalatairól és azok helyi felhasználásáról. Több szakmai bemutatóval egybekötött ankét is lesz. A barátság hónapjában számos műszaki kiállítást is rendeznek. Az Országos Béketanács ülése Az Országos Béketanács szerdai tanácskozásán Darvas József elnöki megnyitójában üdvözölte a külföldi vendégeket, a hazánkban tartózkodó csehszlovák papi küldöttség tagjait, dr. Eduard OUva káptalani helynököt, dr. Skoda László főszerkesztőt, dr. Záreczky István kanonok-plébánost, továbbá Erwin Koch evangélikus lelkészt, az Osztrák Békebizottság alelnökét. Ezután Hantos János, az Országos Béketanács titkára mondott beszámolót, majd felszólalások következtek. Az ülés részvevői táviratot intéztek a Szovjet Béketanácshoz, valamint az atomszakértők genfi értekezletéhez. A Szovjet Béketanácshoz intézett távirat a Magyar Országos Béketanács szívből jövő szerencsekfvánatait tolmácsolja a Szovjetunió Béke- tanácsanak és az egész szovjet népnek. Az első mesterséges bolygó fellövése alkalmából a genfi nemzetközi atomkonferenciá- *val “LJ;l-1 '■ ö ““V“1 , hoz intézett táviratban hang- *kat tetteik neki amerikai részWashingtom (TASZSZ). Hétfőn reggel Anasztasz Mikojan ellátogatott az amerikai külügyminisztériumba és Dillonnal, a külügyminisztérium gazdasági ügyekkel megbízott államtitkárával tartott megbeszélést. A beszélgetés után az újságíróiknak elmondotta, hogy nem folytatott hivatalos tárgyalásokat, de az a benyomása, hogy az amerikai külügyminisztérium nincs felkészülve a szovjet— amerikai kereskedelmet gátló hátrányos megkülönböztetések és egyéb akadályok megszüntetésére. Az amerikai külügyminisztériumban — mondotta — még mindig érezhető a hidegháború, ami a nemzetközi kereskedelemre is kihat. Hozzátette, hogy a korábbi "normális szovjet—amerikai kereskedelem felélesztéséhez az amerikai korlátozások megszüntetésére van szükség. Ezután Mikojan a washingtoni országos sajtóklubban a tiszteletére rendezett villásreggelin jelent meg. A klub előcsarnokában nagy tömeg üdvözölte a szovjet vezetőt. A villásreggelin körülbelül ötszáz amerikai és külföldi tudósító, szem le író vett részt A terembe lépő Mikojant valamennyi résztvevő felállással és tapssal köszöntötte. A klub hagyománya szerint Lawrence, a klub elnöke bemutatta az újságíróknak a vendégeket — Mikojant és Menysikov nagykövetet, Szoldatovot, a szovjet külügyminisztérium amerikai osztályának vezetőjét, T rója n o v s z k i j t, a szovjet külügyminisztérium tanácsosát, Greent. az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnökét, Murphy kül- ügyminiszterhelyettest, Thompson moszkvai amerikai nagykövetet és a többi vendéget. Ezután Lawrence Mikojanhoz fordulva örömmel üdvözölte a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, majd megkérte, mondja el, mi tette rá a legnagyobb benyomást amerikai útján, s milyen javaslatosúlyozzák, a békeszerető magyar nép követelése az, hogy mielőbb megegyezés szülessen a nukleáris kísérletek megszüntetése tárgyában. Sokmillió forintos beruházás a „magyar tenger“ partján A kormányzat a Balatoni Intéző Bizottságnak az eddiginél nagyobb hatáskört adott, s az Intéző■ Bizottság újjáalakult. Ez alkalomból Déri Tibor főtitlcár elmondotta, hogy a Balatoni Intéző Bizottság idejében hozzálátott az ez évi feladatok megoldásához. Ebben az esztendőben különféle tudományos konferenciákra, ankétokra kerül sor, s gondoskodnak arról, hogy a Balaton mentén üdülök valóban megtalálják a szórakozási lehetőségeket. Tervezik, hogy felújítják a Bálaton— Bódeni tó közötti autóversenyt is, mégpedig kora tavasszal és késő ősszel. 1959-ben nagyobb létesítményekkel gazdagodik a Balaton vidéke. Ezért négy helyütt, Tihanyban, Földvárott, Siófokon és Keszthelyen — hoteleket, idényjellegű szállodákat építenek. Az idén több mint kétezren utaznak külföldi tanulmányútra A szocialista országok műszaki tudományos együttműködése keretében az idén 700 csoportban több mint kétezer szakemberünk utazik a baráti országokba. A külföldre látogatók számának nagyobbmérvű növelése helyett általában a tanulmányutak időtartamát igyekeznek meghosszabbítáni, hogy szakembereink minél több ismeretet szerezzenek. Elsősorban a szovjetunióbeli tapasztalatcseréknél szükséges, hogy a tanulmányút időtartama ne legyen rövidebb két hétnél. A legtöbb segítséget a Szovjetuniótól kapjuk, de sok új módszer átadását ajánlotta fel Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a többi baráti állam is. Több száz, fontos kutatási eredményt a helyszínen tanulmányozunk, mintegy 150 témára pedig dokumentációkat kapunk, s ezeket lehetőségeinkhez képest viszonozzuk. Többek között rendelkezésünkre bocsátják az automatizálás, a kibernetika, a dieselesítés, a műszálgyártás, a műbőrgyártás legújabb eredményeit. Széles körben tanulmányozhatják szakembereink a másolóberendezések gyártásának és alkalmazásának, a városi gáz előállításának, az építőanyagipar fejlesztésének módszereit. Megismerik az új építőelemek, a habszili kát, a keramzitbeton, a habsalak gazdaságos felhasználásának módját. Mezőgazdaságunk a korszerű takarmányozás, a nagyüzemi baromfi- tenyésztés, az öntözéses termelés, élelmiszeriparunk többek között a kenyérgyártás gépesítésének módszereiről kap majd értékes tájékoztatást. ről. Ezután nagy taps közepette Mikojan emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy 1936-ban két hónapot töltött az Egyesült Államokban. Most csak két hetet tölthetett itt, s tapasztalataim ezért felületesebbek, mint akkor. «-Sok mindent nem nézhettem meg — fűzte hozzá —, nem mintha nem kaptam volna rá engedélyt, ellenkezőleg — ilyen természetű nehézségeim egyáltalán nem voltak. Megismerkedtem / országukkal, az amerikai emberekkel. Egyet meg szeretnék jegyezni: nem érdeklődtem katonai objektumaik iránt, ilyen helyekre nem kértem bebocsátást, de ezt meg sem tagadták tőlem.« . Mikojan ezután így folytatta: — Az önök hazájában nagy eredményeket értek el az anyagi kutúra területén. Uj házakat, gyárakat, utakat építettek. Még gazdagabbak lettek. Hadd mondjam így: szerencséjük volt. hiszen földjüket nem sújtotta háború. nem szenvedtek olyan hatalmas pusztításokat, mint a Szovjetunió. Pedig hát a múlt háborúban nem is vetettek be olyan pusztító fegyvereket, amilyenek ma vannak. Reméljük — s aki hisz Istenben, imádkozzék érte —, nem lesz új háború, s országainkat, de más országokat sem éri pusztulás. Azok az amerikaiak, akikkel az utazásom alatt találkoztunk, éppen olyan barátságosak voltak velünk, mint azelőtt. Az önök népe a mi szovjet népünkre hasonlít. A mi népünk egyszerű, közlékeny, vendégszerető, mint az amerikai nép. A mi népünk a béke és a barátság szellemében, a háború elleni légkörben nevelődik. Itt önöknél erősen hat a népre at «-hidegháború«, bár örömmel láttam. hogy akikkel találkoztam, békét akarnak. Ez különös örömömre szolgált. Nem volt ez meglepetés számomra. Tudtam, hogy a nép így fog viselkedni velünk. De az is pozitívum, hogy azok az üzletemberek és kulturális személyiségek, akikkel találkoztam, szintén nagy érdeklődést tanúsítottak a Szovjetunió iránt, meg akarták érteni álláspontunkat, s közeledést akartak elérni országaink között. Az a benyomásom, hogy az amerikai nép és az- üzleti körök belefáradtak a hidegháborúba, s végezni akarnak vele. Mindenki tudja, a hidegháború melegháborúvá fejlődhet, s ha újabb háború tör ki, az üzleti élet nemhogy virulni nem. fog, de bele is pusztul a háborúba. A szovjet miniszterelnökhelyettes a továbbiakban elmondotta, hogy az amerikai államférfiakkal őszintén, nagyon korrekt módon beszélgetett, s az eszmecsere hasznos volt. Eisenhower elnót, Nixon alelnök és Dulles külügyminiszter a beszélge Lések során azt az óhajukat fejezték ki, hogy javítani keli az országaink közötti viszonyt. De amint konkrét javaslatok kerültek szóba, azt hallottuk, hogy az Egyesült Államokban kétpárti külpolitika van, amelyet a szövetségesek is támogatnak, s így ezt a politikát nem fogják megváltoztatni- fűzte hozzá Mikojan. — Amikor megkérdeztem: »Jó-e ez, hogy a külpolitikának örökre változatlannak kell maradnia, azt a választ kaptam, hogy a politika csak akkor változik, ha a körülmények is megváltoznak«. Mikojan ezután részletesen beszélt találkozásairól: a Los Angeles-i, Californiai egyetem hallgatóival és tanáraival; egyszerű amerikaiakkal, valamint az amerikai gyerekekkel. Majd az amerikai sajtóról szólt. »Nem mondhatnám, hogy nálunk, a Szovjetunióban túlságosan jó vélemény alakult ki az önök sajtójáról — jelentette ki. — Ez a sajtó gyakran ferdít, kohol, s ezért óvatosan kell kezelni. Eleinte én is óvatos akartam lenni, de úgy látszik, az amerikai újságíróktól sehová sem bújhat el az ember, a tudósítók egyszerűen foglyul ejtettek. Egyébként volt egy érdekes meglátásom. Azelőtt cl sem képzeltem volna, hogy a tudósítók ilyen szorgalmas emberek, hiszen ezek igazi proletárok! (Nagy derültség a teremben.) Akárhová indultunk. mindenütt követtek bennünket, és ha a pihenőre tértünk, ők türelmesen üldögéltek az utcán, s várakoztak, vajon hova visz még útunk. Nagy tisztelettel szemlélem ezt a munkát. Persze egyes ferdítések nélkül nem ment a dolog, de általában lojálisán viselkedett az önök sajtója a mi utazásunkkal kapcsolatban. Viszont nem akarom, hogy édeskésen tűnjék, amit mondok, s ezért egy rossz ízű példát szeretnék megemlíteni. Tegnap »Találkoztam a sajtóval« című televíziós adásban adott nyilatkozatom előtt S p i- v á k úr (a televízió program szervezője, a TASZSZ tudósítója), akit nem ismertem, azt mondta nekem, hogy az adás idején esetleg éles hangú és barátságtalan kérdéseket tesznek majd fel. Azt válaszoltam neki, hogy az éles hangú kérdésektől nem félek, de majd csípős feleleteket adok, az adás idején azonban Spi- vák úr Inkorrektül viselkedett. Eszembe jut, hogy még a középkorban, a párviadalok idején voltak a becsületnek bizonyos szabályai. Majd megmagyarázom, hogy miért emlékeztetek erre. Amikor a program végén maradt még egy perc, s a vezető felhívta erre a figyelmet, Spivák kérdés formájában kirohanásokat intézett a Szovjetunió ellen, amelyek mellesleg az önök New York Times című latijában teljesen 17 sort foglalnak el. Nem adott lehetőségei még e »kérdés« lefordítására sem, már nem is beszélve arról, hogy nem maradt idő a megválaszolásra. A párbaj nyelvén szólva úgy akart rám csapást mérni, hogy eleve tudta, nem lesz módom a visszavágásra. A régi időkben ilyen esetben a társadalom elfordult az ilyen emberektől, mindenki megvetette őket, s egyesek közülük kénytelenek lévén elviselni a szégyent, még öngyilkosok is lettek. Én nem vagyok olyan kegyetlen ember, / hogy öngyilkosságba kergessek valakit. Ami pedig Spivák urat illeti, nem hiszem, hogy ő becsületbeli motívumok miatt képes volna olyan cselekedetre. Legyenek nyugodtak, ő továbbra is tökéletes egészségnek örvend majd. (Nevetés, taps a teremben).. Uraim! Nagy szerepe van a sajtónak. önök alakítják a közvéleményt, javítani is, rontani is tudnak rajta. Persze, nem minded, de sok) függ önöktől. Rajta hát, harcoljunk együtt a békéért. A sajtónak a népet kell szolgálnia, a nép pedig békét akar. A Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese ezután az amerikai államférfiakkal folytatott megbeszéléseire tért át, kijelentette: »Azok közül a kérdések közül, amelyekről eszmecserét folytattunk az önök államfér- fiaival, figyelemre méltó a német békeszerződés kérdése. Mint ismeretes, más országoknak is megküldtük a német békeszerződés szovjet tervezetét. A békeszerződés együttes aláírásával akarunk véget vetni annak a helyzetnek, amely 'a háború után kialakult, és mi ezért harcolni fogunk. Bármennyire furcsán is hangzik, Adenauer kancellár volt az, aki erről elsőként mondott »nem«-et. Úgy tűnik, (folytatás a 2. oldaloaj '■