Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-30 / 306. szám

flLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Uí ’A'APO#^ y j£i AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 306. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1958. december 30. Mai számunk tartalmából II Szovjetutaló harca a bókéért Negyven éve született a KIMSZ Tudomány — technika Berekméri Zoltán: »Jó reggelt, napsütés« című fotója, mely a kiállítás díszoklevelét nyerte. 1959-ben az országgyűlés elé teriesztik az építésügyi törvénytervezetet, a kormány elé a lakásszövetkezetekről szóló rendelet javaslatát Számos más, új építésügyi jogszabályt adnak ki a jövő évben Az Építésügyi Minisztérium új rendelkezések, egész sorát készíti elő az építésügy egyes, még megoldatlan kérdéseinek rendezésére, jövendő feladatai­nak megoldására. Dr. Kozma Tamás, a minisztérium tör­vényelőkészítő osztályának ve­zetője tájékoztatta erről az MTI munkatársát: Majd két évi körültekintő, alapos munkával elkészült a régen hányolt építésügyi tör­vénytervezet, és 1959-ben az országgyűlés elé kerül. A ter­vezet átfogóan intézkedik az építésügyi igazgatással, a vá­rosrendezéssel, az építkezések engedélyezésével, hatósági el­lenőrzésével, tervezésével és kivitelezésével összefüggő kér­désekben. Növeli a tervezet a taná­csok építésügyi hatáskörét és önállóságát. Megterem­ti az építkezések engedé­lyezése egyszerűsítésének előfeltételeit. Magában foglalja egyebek kö­zött az építési és telekátalakí­tási tilalomra vonatkozó ren­Sok tennivalója less as új esstendőben Marcali új tanácsának E nagy kiterjedésű járás székhelyének forgalma az el­múlt években rohamosan fej­lődött. Elég csak a község fő­terén bármely hétköznap kö­rülnézni, máris megállapítha­tó: sokkal több a járókelő, a különböző jármű, mint, mond­juk hat-hét évvel ezelőtt A község fejlődése azonban nem volt képes minden tekin­tetben lépést tartani e hatvá- nyozódott forgalommal és a la kosság megnövekedett igé­nyeivel. Nincs autóbuszvárója, nyilvános vécéje, a külterüle­teken hosszú kilométereken nincs villany, rosszak a jár­dák, szűk az óvoda, egészség­telen körülmények között mű­ködik a napközi otthon — hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem. (A kétségtelenül ész­lelhető igen jelentős eredmé­nyekről most nem beszélek.) A község lakossága tehát kinőt­te régi ruháját, amely már szűknek bizonyult számára. Hogyan lehet ezen segíte­ni? A megoldásnak többféle n«ódja van: A napközi otthon a jövő tanévre már helyet kap jelenlegi rendőrklub épületé- aimely a folyó tanácsi befejezésével a iá­tanács helyére költözik. Az óvoda ügyében küldöttség utazik a jövő hónapban a Hon­védelmi Minisztériumba azzal a kéréssel, hogy a kiegészítő parancsnokságot jelenlegi he­lyéről telepítsék át a helyi Hunyadi-laktanyába — amely­nek irodaépülete kihasználat­lanul áll —, és adják át óvo­da céljára. (Szeptemberben 80 gyermeket kellett elutasítani ’ helyszűke miatt!) Az autóbusz- váró megnyitását a helyi föld- művesszövetkezet akadályoz­za, mert az erre a célra nagy­szerűen megfelelő, községi tu­lajdonban lévő épületet (volt tűzoltó-szertár, jelenleg szö­vetkezeti felvásárló és garázs) nem hajlandó átadni. A nyil­vános vécé pedig... hát igen, ehhez jelentős összeg kellene. Majd talán jövőre. A járdák felújítását azon,ban tovább folytatja a tanács: az 1959-es évben a Rákóczi utca mindkét oldalán széles betonjárdát építtet, ezenkívül több külte­rületi utcában salakjárdát lé­tesít. 35 lámpa felszerelésével és 15 áthelyezésével még ez év elején sor kerül a közvilágítás megjavítására. Végre megva­lósul a gombaiak régi követe­lése is: a községrészben 4 km hosszan vezetik be a villanyt. A honvédség segítségével — a marcaliak nem kis örömére — 33 méteres uszoda épül a községben. Ehhez mindössze az építőanyagot kell biztosítania a tanácsnak, a munkaerőt — a mérnöki irányítástól a segéd­munkáig — teljes egészéiben a honvédség helyi műszaki ala­kulata adja. Ha a kijelölt he­lyen a talajviszonyok megfe­lelnek, márciusban megkezdik az építést. A tanács e Célra egv a többi munkálatra pedig összesen tíz százalékos község­fejlesztési hozzájárulást szava­zott meg. Tennivalója tehát bőven akad az új tanácsnak. Felada­tait csak úgy tudja eredmé­nyesen elvégezni, ha tervsze­rűen és fáradhatatlanul küzd ezek megvalósításáért; a la­kosság egésze, valamint a kü­lönböző szervek, vállalatok pe­dig felelősséget érezve a köz­ség fejlődéséért, tőlük telhe­tőén segítenek a községépítő munkában. P. L. delikezéseket is, és még szá­mos olyan szabályozást tar­talmaz, amelyék meghatároz­zák az építkezések alapelveit. A korábbi években is voltak lakásszövetkezeti akciók, de nem minden tekintetben vál­tak be. Most olyan konstrukció kidolgo­zása a feladat, amely a ko­rábbiaknál lényegesen na­gyobb állami kedvezmé­nyeket biztosít a tagoknak, hogy bekapcsolódjanak a lakásépítkezés nagyarányú 15 éves programjába. A szövetkezeti lakások árát az állam igen kedvezően állapít­ja meg. Az elgondolás az, hogy a szövetkezeti tag a belépéskor a kedvezményes ár minimális százalékát köteles kifizetni, magasabb összeg befizetése esetén pedig további árenged­ményt kap. A nagy családos dolgozók nagyobb engedmény­re számíthatnak. A rendelke­zéseik alapján a szövetkezeti lakások építésének egy része már 1959-ben megkezdődik. Az építési költségek csök­kenését eredményezheti, és régi kívánságot elégít ki az az elképzelés is, hogy a beruházó szervek rögzí­tett áron kössék meg az építési szerződést a kivite­lező vállalatokkal. Ez megakadályozza az építke­zés közbeni költség emelkedé­sét, és sok Utólagos vitának veszi elejét. E jogszabály ter­vezete is most készül. Az elmúlt éveikben az építé­Megkoszorúzták Steinmetz kapitány újjáépített emlékművét Hétfőn múlt 14 éve, hogy a Bu­dapestet megszállva tartó körül­zárt náci csapatok Vecsés határá­ban gáládul meggyilkolták Stein­metz Miklós magyar származású szovjet kapitányt, aki parlamen­terként a béke üzenetével indult a magyar fővárosba. A hős szov­jet tiszt emlékére állított emlék­művet az ellenforradalmárok le­rombolták. A helyreállított emlék­művet hétfőn ünnepélyesen meg­Egyéni gazda évvégi számadása Itt az év vége. A naptár utolsó levelét is letépték már a gazdák. S mielőtt még az újról, az 59-esről hasítanának, egy kicsit gondolkoznak. Ho­gyan volt eddig, hogyan si­került az év, mennyi hasznot hozott szorgalmuk, fáradozá­suk. Igaz, nem olyan pontos számadás ez, mint — mondjuk a termelőszövetkezeteké, ahol számok beszélnek min­den fillérnyi értékről. Nekik nem kell elszámolni senkinek. De azért ez is számadás. Eredményeket és terveket tar­talmaz. Az elmúlt évet össze­veti a jelennel, s a kettőből — természetesen a múlt ta­pasztalatait is figyelembe vé­ve — megszületik a jövő. Ezt teszi Patczai László 14 holdas taszári egyéni gaz­da is. — Tavaly szerződéses fehér­herét és egy hold svédherét termeltem. Az utóbbi a rossz időjárás és az egerek pusz­títása következtében telje­sen kiveszett. Megijedtem, és az idén ezt már nem vetettem. A cukorrépával viszont jól. jártam, 600 négyszögölön 81 mázsa termett. Ebből jövőre valószínűleg nagyobb terü­letet vetek be. A kukoricának 35 mázsát adott holdja, jó eredmény. Búzánk viszont csak 10—11 mázsát termett. Nem ártott volna, ha egy kis műtrágyát is szórtam volna alá. No, majd jövőre. Búzából csak saját szük­ségletre termel. (Pedig nem­csak neki kell a kenyér.) In­kább a vetett takarmányokat helyezi előtérbe meg a kaszá­lókat. Mert, ahogy mondja, »én főleg tenyészállatok neve­lésével foglalkozom«. Köze­lebbről szarvasmarhatenyész­téssel és hizlalással.) Tavaly nyolc darab szarvasmarhája volt, ebből 13 ezer forintért leadott egy tenyészbikát és hatezerért egy tenyészüszőt. — Az idei évre hat darabot hoztam át. Ezek közül egy bikát és egy hasas üszőt már eladtam. Most négy fejőste­henem van meg borjazásból négy üszőm és két bikám. Az állattenyésztés fizetődik ki legjobban. Hosszú évek óta ezzel foglalkozom, és szerez­tem már némi tapasztalatot e téren. Számol azzal, hogy előfor­dulhat elhullás is. Ezért vala­hányat biztosította. — Két-háromezer forint évi biztosítási díjat fizetek — mondja —, de nem sokallom. Mert itt van például Vida Imre esete: egy szép tehene felfúvódott a legelőn, 4945 forintot kapott utána a Bizto­sítótól. Velem is előfordulhat ilyesmi. Most 15—20 liter tejet adnak tehenei. — Jövőre el akarom érni a 20—25 literes napi tejhoza­mot a két tehenemnél. Mert — teszi hozzá — kettőt el­adok belőlük. Hiába, nagyon sok takarmány és abrak kell nekik. Száz-százhúsz forintos szénán (mázsánként) nem bí­rom kitartani- őket. Az értük kapott pénzből kifizetem a jö­vő esztendei első negyedévi adómat, mert nekem mindig az az első. A megmaradt pénz­ből kaszálógépet akarok ven­ni. Legalább megment a ka­szálástól, ami bizony nem könnyű munka. Távolabbi terveiben szere­pel: kis gépekkel ellátni gaz­daságát. — Tehát mennyi volt az idei jövedelmük? Gondolkozik, majd szól: — Az adót az fillérig kifizettük, háztartásra is jutott, denre, ami kellett. Nem vezet pontos így utolsó ruhára Min­szám­si kedv a lakosság körében nagymértékben megnőtt. Az elkövetkező években előrelát­hatólag még több családi ház épül hazánkban. Ezeknek ki­vitelezői általában (kisiparosok. A kontárok tevékenységének nemegyszer látta kárát az épít­tető és a becsületes, szakérte­lemmel rendelkező építő kis­iparos is. Foglalkozunk tew*, olvan rendelkezés kiadásával, amely messzemenően gondosko­dik a szakszerűség követel­ményeiről ezeknél az építkezéseiknél, meghatározva a kőműves- és écskisiparosok, mesterek tevé­kenységi körét. Ez a szabályo­zás egyöntetű helyeslésre fog találni mind az építtetők, mind pedig a kisiparosok köréiben. Az említetteken (kívül is még több olyan jogszabályterveze­tet készítünk elő, amelyek re­mélhetőleg előmozdítják az építésügy tökéletesítését, fej­lődését, az építmények közvet­len vagv közvetett használói­nak, a dolgozóknak javát — fe­jezte be a tájékoztatást a tör­vényelőkészítő osztály vezető­je. 1050 vagon hibridkukorica-vetőmag 1959-ben, mint ismeretes, 750 000 hold bevetéséhez ele­gendő hibridkukorica-vetőma­got osztanak szét a termelők között. Ehhez a tavalyi 240 vagon helyett 1050 vagon jó minőségű vetőmagot adnak az új szárító és osztályozó üze­mek. Berkó Janos, a Földmű­velésügyi Minisztérium osz­tályvezetője a vetőmagelosztás előkészületeiről elmondotta, hogy a jövőre szükséges vető­mag nagyobb része már szállításra kész. A mag mi­nősége kifogástalan, általában 99—100 százalékos tisztaságú és 96—98 százalékos csíraképességű. Két fajta kö­zött választhatnak a termelők, az óvári 5-ös fajtahibrid, és a martonvásári 5-ös beltenyész­tett hibridkukorica között. A hibridkukorica-vetőma­got cseretermény ellené­ben kapják a termelők. Az óvári ötösből egy kilóért másfél kiló szokványminőségű, a martonvásári ötösért két kiló szokványminőségű kuko­ricát adnak a termelők. Ha nem rendelkeznek kukorica csereterménnyel, és ezt iga­zolni tudják, a megfelelő át­számítási kulcs szerint kenyér­vagy takarmánygabonát is adhatnak. Az igények felméré­se után februárban és március első napjaiban szállítják a helyszínre az igényelt hibrid­kukorica mennyiségeket. Pusztaszemesi képek koszorúzták. Az ünnepségen a párt, az állami és a társadalmi szervek, fegyveres alakulatok szá­mos képviselője s a környék igen sok dolgozója jelent meg. Az emlékmű mellett díszőrség sorakozott fel. A koszorúzás végén felcsendül­tek az Intcrnacíonálé hangjai, majd a néphadsereg díszőrségének díszmenete zárta be az ünnepsé­get. ^Nagyapa rázendít, Zsuzsika pedig táncra perdül — így megy ez esténként Baumann Jánoséknál. adást, nem mond többet..; Saentai Sándor j Kürtösi Mária tanító most nem kisdiákokat tanít — színda- | rab-előadásra készíti elő a falu KISZ-fiataljait. Kló Kati, Fe­jtő János, Bőm Katalin és a többiek mosolyognak a darab e^yik jelenetén,

Next

/
Oldalképek
Tartalom