Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-17 / 297. szám

Szerda, 1958. december 17. 6 SOMOGYI NÉPLAP Számos könnyítés és olcsébbítás a MflV-nál 1959. január 1-től a vasúti menetdíjszabásban több vál­tozás lép életbe, amelyekről a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumban a következő tájékoztatást adták: Elöljáróban közölhetjük az utasokkal — mondották —, hogy nem lesz drágább a vasúti utazás, nem drágulnak a jegyek, sőt számos egyszerű­sítés olcsóbbá teszi a jegyeket. Kiterjesztettek egyes kedvez­ményeket, és az utazó közön­ség néhány panaszát orvosol­ták. Az utasok kívánságára húsz forintról tíz forintra csökken­tik azt a bírságot, amelyet ak­kor fizetnek, ha nem a meg­váltott jegy szerinti osztályú kocsiban tartózkodnak, vagy tovább akarnak utazni az eredeti jegy szerinti távolság­nál. A MÁV az új menetdíj­szabásban is vállalja a vissza­fizetési kötelezettséget, vagyis ha nem sebes, hanem rendes vonaton, vagy ha nem I., ha­nem II. osztályú kocsiban, esetleg rövidebb távolságra utazik valaki, mint ameny- nyire jegye szól, azon az ál­lomáson, ahol leszáll, vissza­kérheti a különbözetet. A MÁV-nak csak az az egy ké­rése van, hogy az utasok ilyenkor legyenek türelmesek, mert a pénztárak kötelesek előbb az elutazni kívánókat kiszolgálni. A menettérti jegyeknél ed­dig 8 féle utámfizetési módot alkalmaztak, ezt háromra csökkentették. Kedvezményt jelent a közönségnek, hogy ha az_ ország egyik részéből a másikba a főváros érintésével utazik, az eddiginél olcsób­ban kapja a jegyet, mert meg­szüntették Budapest metsző­pont jellegét Az útiköltség ugyanis annál olcsóbb, minél messzebbre szólnak a jegyek. Ezután folytatólagosan kell kiszámítani az egész utazás kilométerenkénti menetdíját akkor is, ha Budapestet érin­tette az utas. Kiterjesztették a szüleiket eltartó vagy segítő dolgozók kedvezményeit is. Január 1-től havonta nem egyszer, hanem kétszer utaz­hatnak haza fél jeggyel. A jö­vő évtől kezdve egy sor jegy- típus nyomását megtakarít­ják, mert rájöttek arra, hogy számos kedvezményes jegy ára azonos más osztálybeli jegy árával. Ezek a jegvti- pusok a nyomtatás költségei­vel, 10—60 fillérrel olcsóbbak lesznek; Qjinßcal, dáliái, zmixxei Földművesszövetkezeti kulturális bemutató Nagyatádon Nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy az öntevé­keny művészeti csoportok pro­dukciói iránt nem érdeklődnek az emberek; hogy a népi együttesek működése, szere­peltetése idejét múlt dolog, mert a mai ember csak a mo­dern felé vonzódik. Szerintük a hivatásos együttesek vidéki szereplései, a rádió és a film s ma már a televízió adásai úgy elhomályosítják a népi kultúra jelentőségét, hogy rö­vid időn belül minimálisra csökken vagy éppen meg is szűnik az öntevékeny művé­szeti mozgalom, mert igény hiányában nem lesz rá szük­ség. Egyáltalán nem így van! Igaz, az örvendetesen kiszéle­sedett magasfokú kulturális szolgáltatás az egész népre ki­terjed, és ennek áldásai nyo­mán nagymértékben nőtt né­pünk általános műveltsége, s ezzel párhuzamosan nőtt és egyre nő kulturális igénye is. Ez azonban nem a népi kul­túra kiszorítását célozza, ha­nem a népi kultúra még erő­teljesebb gyarapítását, a köve­telményeknek, a megnöveke­dett igényeknek megfelelően még magasabb színvonalra való emelését sürgeti. Efelől eddig sem volt kétségem, de a nagyatádi földműves szövetke­zeti kulturális bemutató eb­ben a hitemben még inkább megerősített. A vasárnapi földművesszö­vetkezeti kulturális bemutató­ra tömegesen özönlöttek az j nagynak. Nagy érdeme a kó- emberek a nagyatádi művelő- rusnak a helyes műsorválasz- dési házba, pedig a bemutató tás, ez már évek óta erőssége, alatt bajnoki futballmérkőzés A kórus mindig bátran tűz is volt. (Néhányan elmentek műsorára mozgalmi és tömeg- ügy un a bemutatóról a meccs- j dalt is a népdalokon kívül. Jó re, de még ők is két óra hosz- ! hatású volt a népdalcsokor szat gyönyörködhettek a szí- előadása népi zene kísérettel, nes műsorban.) Igazán felejthetetlen, szép és összességében kerek bemuta­tónak lehettek szemtanúi a né­zők. Nem is voltak mostohák a szereplő együttesekhez, s vi­harzó tapsorkánnal jutalmaz­ták számaikat. Nehéz volna el­dönteni, hogy melyik műsor­szám volt a legszebb, mert a változatos műsor úgy állt ösz- sze, hogy a különböző műfajo­kat más-más községek részéről képviselték, és ezek mind­egyike igényes volt, kivéve a színjátszást. Egyedül a népi tánc szerepelt több község ré­széről. A bemutatón tulajdon- ; legnagyobb sikerét s egy­képpen a dél-somogyi földmű- ~en a zenekarok legnagyobb de jó lenne zenekarukat ki­egészíteni és felerősíteni. Egyetlen szavalatot hallot­tunk. Kishalmi Piroska, a nagyatádiak szavalója Arany: Tetemrehívás c. balladáját mondta el. Kár, hogy nem könnyebb verset választott. A babócsai tánccsoport a Ci- gándi csárdást mutatta be megérdemelt sikerrel. Táncuk harmonikusan ölelkezett a né­pi zenekari kísérettel, s ez az együttes hatás jó hangulatot teremtett a hálás nézők köré­ben. A tánc befejezése azon­ban fura. A babócsai együttes vesszövetkezeti csoportok lálkoztak. A gyorsan pergő műsort ta­sikerét is — a babócsai népi zenekar bravúros tehetségű cimbalmosa: Kovács Janika kadarkúti énekkar nyitotta vívt& ki- Boszorkányos gyorsa- meg. Őket már ismerik a me- zeneileg mégis kifogás­gyében, többször szerepeltek j cimbalomszólója (Dinxcu: megyei bemutatón, s örvende- . Pacsirta) olyan fergeteges si­i i—* —’------ a rendező­s zám engedélye­zésére kényszeritette. tesen tapasztaltuk vasárnap, j kfrt alptott, hogy a hogy a kórus ismét magára ta- 1 se®et raadas-s Iáit: az év eleji visszaesés után újból felfelé ível. A kórus lel­kes tagjainak töretlen munká­ján kívül ez az új kórusveze­tőnek, Orbán Gézának kö­szönhető, aki méltó utóda lesz a nyugalomba vonult régi kar­Felkutatják a Russzanov-expedíció maradványait A Russzanov-expedíció 1912-ben felfedezte a Sze- vemaja Zemlja-szigetet a Kara-tengerben, és elsőnek kísérelte meg, hogy a sarki jégen keresztül utat törjön a Csendes-óceán felé. Az expedíciót Vlagyimir Russza- nov orosz kutató vezette; tíz tagja között volt Juliette Jean francia egyetemi hall­gatónő is. Az expedíció tagjai 1912 nyarán indultak útnak a «■Herkules« motoroshajón. Augusztusban jelentést küld­tek az orosz hatóságoknak a Matoskin-szorosból. Jelenté­sükből arra következtettek, hogy a »Herkules« igyekszik utat tömi a Csendes-óceán felé. Ez volt az utolsó hír az expedícióról. Húsz évvel ké­sőbb a Kara-tenger egyik szigetén felfedezték a »Her­kules« egyik mentőbójáját. Legutóbb ugyanazon a vidé­ken megtalálták Russzanov és társai felszereléséhez tar­tozó apróbb tárgyakat: órá­kat és egy fényképezőgépet. 1959-ben szovjet expedíció in­dul a Szevernaja Zemlja-szi- getre. Abban reménykednek, hogy sikerül tisztázni az ex­pedíció sorsát. Vasárnap éppen a Néplapot tam, tott reggel Somogyi olvasgat- amikor beron- feleségem a Víz és tűz konyhából, s szigo­rúan kijelentette: — Ma nem kapsz ebédet! Hirtelen számba vettem: ugyan minő főbenjáró bűnt kö­vethettem el, amiért ily szigorún ítél a konyha koronázatlan királya. Rémlik, hogy még szombaton ké­szítettem fel tüzelőt, végigjártam az üz­leteket és bevásárol­tam. Igaz, reggel el­mulasztottam a ta­karítást, s a gyereket se tettem tisztába. Talán innét a ször­nyű bosszú.., — Mégiscsak disz- uöság — füstölgőit ő. i— Éppen elegem vem a városodból. (Ahá, másfelé tere­lődik a szó.) Ezt véded te mindunta­lan, ezt dicsérgeted nekem. Es ráadásul itt akarod leélni az életedet? De nem velem, vedd tudomá­sul. .. Eleiem párja min­dig kifogásokat emel szülővárosom ellen. Elvégre nem ide va­ló. Csak győzzem naphosszat hangoz» tatni, hogy itt szép, itt jó, hogy nincs is nagyszerűbb város a világon. Nevezze­nek bár megalkuvó­nak, gyomromról lé­vén szó, ezúttal en­gedtem, — Igazad van, va­lóban nem is csodá­lom, hogy eleged van ebből a városból. De azért igazán főzhetnél egy kis ebédet... — Mfijd ha lesz víz! Először arra gon­doltam, áramszünet van. Olyankor szo­kott kiapadni a csap, mely működése ide­jén sokszor mosza- tokkal, apró szálas növényekkel teli vi­zet áraszt. Bekap­csoltam a rádiót. Szólt. Diadalittasan rohantam a kony­hába. Majd én meg­mutatom, hogy mégis­csak van víz. Nem fogadhatok, el ilyen kifogásokat. S a csap odakint kajánul ellenszegült. Valami víz nélküli bugyborékolást hal­lottam csak, mintha azt mondaná: nem eszel ma, azért sem eszel,.. Nincs áramszünet — ez már szinte hiányzott az ünnepi napirendről. — De akkor mfért nincs viz ? Lehorgasztott fővel próbáltam megma­gyarázni: — Lehetetlen, itt valami tévedés van. Éppen most olvas­tam a Somogyi Nép­lap vasárnapi szá­mának hírei között, hogy javult a város vízellátása. Hogy na­ponta 100 köbméter­rel többet kap a la­kosság az új kút be­állításával. Hát csak nekünk is jut abból néhány köbcenti__ — Bánom is én, hogy mit írtok ti. Nincs víz, nincs ebéd és kész! Talán tíz óra le­hetett akkor. A rá­dióban tudományos előadást hallottam ar­ról, luogy az emberi test kétharmad része víz. Rettentő szomjú- ság gyötört. Legszí­vesebben kicsavar­tam volna magam. Feleségemet már nem mertem szólíta­ni. Leült kézimun­kázni, s én a kony­hába rohantam. A tejeslábos üresen bá­mult rám. A rádió szólt, be­kapcsoltam az ösz- szes villanyt, hogy ellensúlyozzam a víz­hiányt. Aztán pró­bálkoztam, hogy ho­zok egy kis bort. — Nem jó a hús­levesbe — mondta 5. — Szódavizet ho­zok. — Nem ajánlom neked. — Menjünk a Bé­kébe ebédelni. — Mit gondolsz, ott talán murcival mo­sogatnak? = Hozok vizet a Donnerből, ott van­nak kutak. — Csak nem gon­dolod ? Elszoktam már a tiszta víztől — mondta kényesen... így ment ez dél­után négyig, nélkül, víz Osztatlan sikert aratott a nagyatádi népi zenekar is. Kul­turált előadásmód jellemezte minden számukat. A zenekart Horváth Ferenc prímás kitű­nően fogta össze. Szépen kí­sérte a nagyatádiak »magán­énekesét«: Farkas Józsefet is, akinek szívesen tapsolt a kö­zönség. A lakácsai délszláv népi együttes kiforrott, könnyed táncaival, lágyan zsongó, me­leg délszláv dalaival és szép csengésű pengetős zenekarával gyönyörködtette a közönséget. Az egész együttes olyan fel­szabadult, természetes maga- biztossággal adta elő többré­szes műsorát, hogy az ember néha úgy érezte: nekik tán ez a főfoglalkozásuk. Két színjátszó csoport mu­tatta be műsorát: a babócsaiak Magyar: »A férj is valaki« c. vidám jelenetét hozták szín­re, a nagyatádiak pedig »A zsebek és emberek«-et toldoz- gatták, amely Cseres Tibor vígjátéka. A babócsai színját­szók könnyebb feladatra jobb színjátszókkal vállalkoztak, és szépen oldották meg. Kár, hogy a sivár környezet, az esztétikailag rossz hatású hát­tér zavarta és megbontotta a cselekményt. Sajnos, a nagy­atádiak próbálkozása nem járt kellő eredménnyel. Kidolgo­zatlan, elnagyolt volt a rende­zés. Mindkét színjátszó cso­port dicséretére válik, hogy EbédJmai témájú darabot választott. nélkül.) A barcsiak népi tánccsoport­Aztán egyszer csokija komoly ígéret. Szép, igé- csöpögni kezdett. ) nyes tánckompozíciókat mu­— Van víz! — ro-itattak be, amelyeknek ko- hantam be ujjongva. ) reográfiáját Szerecz József ké­— Csak nem gon- 4 szítette. Különösen szép és vá­dolod, hogy négy) lóban somogyi lelkiségű a So­drakor nekiáJlok főz-i mogyi kanásztánc. A táncot ni? Mosd ki, légy ) csiszolgatni kell még. Román szíves, a pelenkákat, 4 népi táncuk azonban magyar töröld Jel a konyhát, 4 verbunknak sikerült. A Vizs- az előszobát, csinálj 4 lási párosban pedig nagyon a gyereknek limoná-i nőies az éltáncos fiú páros áét. Mire kész leszel,# karlengetése. felöltözöm, és me-4 A csokonyavisontai lányok gyünk a moziba! 4 tánca magán viselte a nemrég Gyorsan bementem f alakult csoport kezdeti nehéz- a kamrába, me get-\ ségeit, de nincs okuk a csüg- tem hat almát és egyJ gedésre, mert kellő gyakorlás­iéi citromot. Ittam* sál formás tánccsoporttá vál­hatnak. Végül a hedrehelyi népi együttes örvendeztette meg ra­gyogó műsorával a nagyatá­diakat. Ismert műsor, a Koma­lakodalom tárult a nézők elé, amelyet a hedrehelyiek két év múltán ismét felújítottak. Az együttes igazi népi zamattal Aztán megnyugod- \ tolmácsolta a kedves népszo- tam. Újra kezembe i kást, és életteli alakjaival fe­dettem az újságot, sj ledhetetlen élményt nyújtott. A gyönyörű előadás igazán megérdemelte a sok vastapsot. Dicséret illeti a Szövetkeze­tek Somogy megyei Központját a bemutatóért. Igazolódott, hogy helyes a kulturális talál­kozókat bemutató jelleggel megrendezni, mert így komoly művészi élményt kapnak a né- eloltotta é zők és megérdemelt tapsot a csapból t szereplők, s ez kedves emléke rá egy liter vizet mo- szattal, aztán leül­tem olvasni. Monda­nom sem kell, hogy a vízhiány után a pelenkamosás hiá­nya okozott konflik­tust családi éle­tünkben. fennhangon olvasni kezdtem, »Javulj a város vízellátása...« Feleségem rám né­zett, s mint aki elég­nek minősítette *bün­tetésemet, felállt. — Sütök neked egy kis rántottét, jó? Mégiscsak a tüzet a Könyvekről — olvasóknak :i VÁDIRAT NÁCIZMUS ELLEN A magyarországi nácizmus végtelen sok bűnének egy sa­játos fajtáját leplezd le ez a vádirat: a zsidóüldöziést. A hazugság »jogrend«-jéne k megdöbbentő fénykép« tárul elénk e lapokon. Hiteles do­kumentumok : minisztertaná­csi jegyzőkönyvek, bizalmas feljegyzések, titkos jelentéseik, látszatra »törvényes« alapú rendeletek követik egymást időrendben. 1944. március 19- től két hónap zsidóellenes in­tézkedései sorakoznak fel, ké­pet adván a Sztójay-bábkor- mány kapkodó, hazug, képmu­tató, jogrendet imitáló, a jogá­szi műnyelv ködébe burkolózó, embertelen, bűnös politikájá- ról. GOETHE: RÓMAI ELÉGIÁK Goethe világhírű, huszon­négy elégiából álló szerelmes- vers-ciklusa önálló kötetben Magyarországon most lát első ízben napvilágot. Amit Goethe Eckermann-nak mondott »A napló« című költeményéről, az a Római elégiákra is találó volt a maga korában: »Céljá­ban ... nagyon erkölcsös, egyes motívumaiban azonban any- nyira szókimondóan természe­tes és igaz, hogy a világ az ilyenféléket erkölcstelennek szokta nevezni«. A kötetet, mely bibliofil kiadásban jele­nik meg, méltán egészíti ki Max Schwimmer német Nem­zeti-díjas grafikusművész hu­szonnégy illusztrációja. GELLERT OSZKÁR: DALOLÓ HUNGÁRIA Ez a lírai vallomás a ma­gyar múzsáról, a magyar köl­tészetről, különösképpen a magyar költészet XX. századá­nak négy nagy nemzedékéről, melynek mindegyikével a kor­társi és baráti, költőtársi vi­szony ezer szála fűzte össze Gellért Oszkárt, újszerű és semmihez sem hasonlítható vállalkozás. Értéke és eredmé­nye méltó a költő életművé­hez, s az olvasó számára kü­lönösen azáltal válik vonzóvá és közvetlenné, hogy itt egy valódi költő beszél, versben, a magyar költészet útjáról, fel­adatáról, szívünket eltöltő nagyságáról. BERTOLT BRECHT: GALILEI ÉLETE A kiváló német író a har­mincas évek végén írt, s az atomkorszakot előrevető da­rabja sokrétűen állítja elénk Galilei alakját. Megmutatja a harcos tudóst, aki tudományos eredményeivel, felfedezéseivel új kort készít elő az emberi­ség történetében, de ugyanak­kor a kényelmes életért meg­alkuvó gyenge öregembert is. Galilei maga mond ítéletet önmaga felett, s ezzel kifej­ti a darab alapgondolatát: a tudós és átvitt értelemben az egész értelmiség felelősségét a társadalomért, a haladásért. HERMANN LIPÖT: A MÜYÉSZASZTAL A kiváló művész megszokott munkaeszközei: az ecset és a ceruza mellé ezúttal besorolta az írótollat is, hogy olvasóival maradéktalanul megoszthassa gazdag életének derűs pillana­tait. Szó és rajz egyaránt jóízű humort áraszt ebben a könyv­ben, azt a sajátos, máshoz alig hasonlitható humort, amely ott villan fel a művészasztalnál, a pillanatnyi helyzet szüld, s ép­pen ebből ered frissesége, amely ellenáll az időnek, s amelyet az évek múlása sem fonnyaszt el. A művészasztal hangulatát közvetíti Hermann Lápót olyan elragadó közvet­lenséggel, ami az élő szó va­rázsával hat. A könyv lapjain megelevenednek a század eleji magyar művészeti élet nagy alakjai: Szinyei Marsé Pál, Lechner Ödön, Fényes Adolf és még solkan. A kötet 82 szö­veg közti rajza egészíti ki a szöveg mondanivalóját c söpörgő sárga folya- r marad minden résztvevőnek. dák-*. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ÍRÓK. FESTŐK, TUDÓSOK A XX. századi magyar iro­dalom nagy literátorának élet­művéhez éppemannyira hozzá­tartoznak tanulmányai és kri­tikái, mint költeményei, regé­nyei, elbeszélései. Ez az új két­kötetes mű Kosztolányinak magyar kortársakról való port­réit, kritikáit cikkeit, tanul­mányait gyűjti össze: csak egy- harmad része jelent meg ti­zenöt évvel ezelőtt a Kartár­sak című kötetben, a többi mindeddig folyóiratok és na­pilapok hasábjain lappangott, írókról, festőkről, zenészekről, tudósokról szólnak a választé­kosán megírt és gondolatok­ban gazdag írások, melyekből egy kor irodalmának és egy kivételesen érzékeny lelkű nagy írónak ízléstörténete tá­rul az olvasó elé. Felvonulnak többek között Bartók, Ady, Móricz, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Rippl-Rónai, Krúdy, Karinthy, Füst Milán, Osváth Ernő, Gombócz Zoltán; ELEK ISTVÁN: MERÉNYLET A VILÁGŰRBEN A Hold kiaknázása után sor kerül a Mars bolygó gazdasági kiaknázására. A feladattal a világkormány az Euráziai Re­gionális Államszövetséget bíz­za meg. Ez a döntés a Világal- lam ellenségeit bűnös manipu­lációkra indítja, amelyek kö­vetkeztében a Mars-kolónia halálos veszélybe kerül. Egy fiatal újságírónak a világűr­ben tanúsított hősiessége azon­ban megmenti a Marson dol­gozó sok ezer embert a biztos pusztulástól. Az izgalmas, fan­tasztikus regény cselekményét egy kedves szerelem fordula­tos története teszi teljessé. BARCSAY JENŐ: EMBER ÉS DRAPÉRIA Barcsay Jenő: »Művészeti anatómia« című világsikert aratott művében az emberi test felépítését vizsgálta a mű­vészi ábrázolás szempontjából. Uj könyvében tovább lép: ez­úttal az élő emberi alakon redőződő drapériát tanulmá­nyozza. E kötet a vizsgálódá­sai során megállapított tör­vényszerűségeket sommázó rajzait foglalja magában. A könyv 68 képtábláját kisebb, összefüggő képcsoportokra bontja a világos, közérthető magyarázó szöveg, SPORT ÉS SZÉPSÉG (Jávori) < Az album seregnyi ragyogó fényképen mutatja be vala­mennyi sportág szépségét, iz­galmát, testet-lelket nemesítő nagyszerűségét. A képek túl­nyomó része riportkóp. Spor­tolókat, sportoló gyermekeket, sporteseményeket örökítenek meg legkiválóbb művészfotog­Honfi István ráfusalnk, akik egyaránt is­merik a sportolás fortélyait és a fényképezés technikáját. De akad ebben az albumban szá­mos olyan felvétel is, amely ragyogó példája az úgyneve­zett módszeres spartfényké- pezésnek, az oktató, nevelő sportképeknek. Ezekben is tö­kéletesen egymásra talál s sport és a szépség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom