Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-03 / 285. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1958. december 3. CL PÁRTISKOLÁN C iófokon elhagyottan és unottan gubbasztanak a ködben az üres nyaralók és üdülők. Üvegszemeiket bána­tosan meresztik a kihalt Bala­tonra. Hol van a nyár ezernyi színe, zsivaja, öröme, kacaja? Csend honol az üdülőkben. jében állandóan olvas. Hiá­nyos volna a »leltár-«, ha nem tennénk említést a tanfolyam filozófusáról, a balatomfenyve- si Péter Józsefről, aki mindent a filozófus szemével néz, s talán még éjjel is kész lenne filozofálni, ha legmé­Csak egyben van most is élet: lyebb álmából riasztanák fel. a bányászok üdülőjét a kéthe- Híre és rangja van a »cseresz- tes pártiskola első turnusának nyepaprika brigádnak«, melyr hallgatói szállják meg novem- nek tagjai: Vass József bér 24-e óta. Csaknem száz (Böhönyej, Micsoda Lász- községi és üzemi párttitkár ta- ló (Kéthely), Szente János nul itt tizennégy napig, ismer­kedik a legfontosabb elméleti és' gyakorlati tudnivalókkal, teendőkkel. Az első csoiport ideérkezése óta már jó egy hót eltelt, s ahogy mondani szokás: »össze­rázódott a társaság«. Ebben benne foglaltatik az is, hogy kialakult a végleges ülésrend az előadásokon, szemináriumo­kon, az étkezésnél, s az is, (Terebezd). Ölk talán még a ká­véhoz is cseresznyepaprikát ennének, ha a fiatal és csinos felszolgáló, Erzsiké hozna ne­kik. A hatvanharmadik évét taposó Vass Domonkos párt-iskoláról pedig annyit: az ellátás nagyszerű, de ami a legtöbbet jelenti számomra, rengeteget tanulhatok, tapasz­talhatok; lesz tehát mit át­adnom a többi párttagnak. Tóth Gyula elvtárs Ho- mokszentgyörgyön a Sertéste­nyésztő Vállalat párt-titkára, ö így nyilatkozik: — Számomra az a legértéke­sebb, hogy a tanfolyamon el­sajátítom, miként építse fel előadását a párttitkár, hogyan rendszerezze az anyagot. Amit itt tanulok, hallók, tovább kell adnom otthon a pártszervezet többi tagjának, ezért kétszeres figyelmet szentelek a jegyzete­lésre. Sok módszerbeli tapasz­talatot gyűjtöttem már eddig Somogy iparának továbbfejlesztéséről tárgyalt a megyei pártbizottság elvtárs. Bonnyáról jött. »Olyan jól érzem magam, hogy szíve- is. s remélem, kétszer ennyire sen leélném itt életem hátra- szert teszek a tanfolyam zárá- lévő részét« — mondogatja is- sáig. Sokat számít, hogy kitű- merőseinek. Domoníkos bácsi- nő előadók ismertetnek egy­ről sok fiatal példát vehetne, egy témakört, a Központi Bi- hogy összeszoktak az egy szó- Olyan előadás nem hangozhat zottságtól is jönnek előadást bábán és nem egy szobában el, ahol ő konzultációs kérdést tartani., lakók: ismeretségek, barátsá- ne tenne fel az előadónak. A gc-k szövődtek. . heresznyei Pankász Imre Hogy mi a hallgatók véle- bácsi még Domonkos bácsit is ménye az ellátásról, elhelye- lepipálja, hisz a hatvannyolca- zésről, az üdülőről? Ha min- difc évét tapossa, a lelke azon­den véleménynek helyet sze­retnék adni, kevés lenne az új­ság! Csabai Józsefné, a közkedvelt Ilus néni (ő he­lyettesíti a kórházban fekvő gondnokot) úgy kommandózza az üdülő tizenhét főnyi sze­mélyzetét, hogy minden földi jóban részesüljenek a tők. Nincs a megyének olyan pontja, ahonnan ne tanulna vagy egy ősz hajú vagy egy fia­tal párttitkár a tanfolyamon. Szembetűnő, hogy a száz hall­gatóból -csak négy a nő. Mivel ilyen kevesen képviselik a női nemet, a tanfolyam férfi hall­gatói szinte a tenyerükön hordják Kovács István- nét, aki Berzencéről, Hárs­kúti Gyulámét, aki Nagy- szakácsiból, Mayer Lujzát, aki Szabadiból, B o 11 a Fe­rencnek akj Mesztegnyőről jött a pártiskolára. inden tanfolyamnak 1 * vannak »sztárjai«, min­den pártiskolán találhatók olyan elvtársak, akik vagy humorukkal vagy mással ha­mar felhívják a figyelmet ma­gukra. Kezdjük talán a fő viccmesélő, beugrató és móka­mester GriiKL Mihállyal, aki máskor Nemesviden szórakoz­tatja barátait, most azonban itt ontja humorának bőségszaru­jából a jókedvet. Nincs olyan este, hogy elma­radjon az ultipartL S ha már ultisok vannak, ultikirálynak js lennie kell. Erre a rangra a legérdemesebb Jakab Imre erdész Rinyakovácsiból. Olva­só ember is található itt Gu­lyás József vörsi erdész személyében, aki szabad ide­Nánási Géza, a kúntele- pi pártszervezet titkára most van először pártfefcólán, televí­ziós előadást is először látott. — Televíziós készüléket ed­ban ifjú; minden szépet és jót dig még csak képen láttam, befogad, amit a tanfolyamon működéséről fogalmam sem hall. volt. Most megismerkedtem U egtöbb hallgatónak a vele. No de valamit a tanío- televízió tetszik, hisz so- lyamról is szeretnék mondani. kan közülük itt láttak először televíziós készüléket működni. Az adás szünetében elcsíp- hallga- tünk néhány elvtársat, s meg- érdeklődtük véleményüket a televízióról, az iskoláról. G u- lyás János elvtárs, a szent- borbási pártszervezet tátikára ezt mondta: — Ha vége lesz a tanfolyam­nak, sokat beszélek majd erről fel Nánási elvtársat sem. a csodálatos masináról a község A hallgatók jól érzik ma­dolgozóinak, hisz én vagyok az gukat a párfcisíkolán, hisz a ta- első ember a mi »istanhätamö- nulásom kívül jó szórakozást és götti falunkból«, aki működő pihenést is nyújt nekik, televíziós készüléket látott. A Lajos Géza Két hét alatt sokat fejlődhet az ember. Ha majd újra otthon leszek, az egyes kérdésekben sokkal nagyobb biztonsággal döntök majd a tanultak alap­ján. S7 olytatódik a televíziós előadás, mindenki el­foglalja helyét, nem tartjuk Továbbfejlesztik a földműves- szövetkezeti vendéglátóipart A SZŐ VOSZ a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ előterjesztése alapján több fontos intézkedést hozott a földműves- szövetkezeti vendéglátóipar továb­bi fejlesztésére. A kulturált kereskedelem köve­telményeinek s a falusi lakosság igényeinek egyaránt legjobban megfelelő vendéglátóipari üzemek kialakítása érdekében hozott in­tézkedések közül az egyik leg­fontosabb az, amely előírja, hogy meg kell valósítani a kiemelt üze­mek rendszerét. A kiemelt üze­mekben a vezetőknek és a be­osztottaknak egyaránt megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük. Az ilyen módon szervezett, illetve kiválasztott üzemek képezik majd a földművesszövetkezeti vendéglá­tóipar törzsét. A mintaüzemeket január 1-ig kiválasztják. Az elő­zetes terv szerint országosan 31 éttermet és 2S cukrászdát minősí­tenek kiemelt üzemmé. Ezek az egységek közvetlenül az országos központ irányítása és ellenőrzése alá tartoznak majd. Tovább folytatódik a lakosság körében igen kedvelt kis vendég­lők és kis cukrászdák rendszeré­nek kialakítása. A jövő évben újabb száz kis vendéglőt nyitnak a falvakban. — Felhívjuk a sertéstulajdo­nosakat, ho«gy birtokukban nem lévő sertésekre vonatkozó marhaleveleket szolgáltassák be a városi tanács vb. mező- gazdasági osztályának. Az el­hullott és levágott sertések marhaleveleit tehát minden körülmények között be kell szolgáltatni. — Városi Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya. Nemrég adtunk hírt arról, hogy a megye iparának to­vábbfejlesztésére az iparvál­lalatok képviselőinek bevoná­sával javaslatot dolgozott ki a megyei tanács. A napokban már ez a javaslat a megyei pártbizottság kibővített ülé­sének egyik napirendi pontja­ként szerepelt. A megyei párt- bizottság ülésén az MSZMP Központi Bizottságának Ipari Osztálya, a KGM és a Köny- nyűipari Minisztérium képvi­selőinek részvételével meg­tárgyalták a megye iparának mintegy 10—15 éves távlati fejlesztési tervét. Múlt és jelen Mint a javaslat is rámutat, és mint azt a pártbizottság ülésén többen hangoztatták: a megye iparának távlati fej­lesztési terve ma már szükség- szerű. Ez egyrészt Somogy iparának felszabadulás előtti elmaradottságából következik, amikor a kilenc mezőgazdasá­gi — jórészt idényjellegű — üzemiben alig 2500 munkást foglalkoztattak. A felszabadu­lás után a párt iparosítási po­litikája eredményeképpen mintegy harminc lett a me­gyei és tizenhét a minisztériu­mi üzemek száma Somogybán. Azonban még így is elmarad­tunk attól a nagyarányú ipar­fejlesztéstől, ami általában az országban végbement. Ezek az üzemek sem tudják egészen lekötni a megyében jelentkező női és fiatal munkaerőt. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése során az iparban .jelentkező munkaerők száma természetszerűen emelkedni fog. Ez a perspektíva a másik fontos oka az ipar fejlesztésé­nek. Hogy erre a kezdeménye­zésre az idén került sor, az a párt és a kormány decentrali­zációs iparpolitikájának kö­szönhető. Köztudomású, hogy pártunk és kormányunk meg­szüntetni igyekszik a főváros ipari túlzsúfoltságát, és lehe­tővé akarja tenni, hogy a vi­déki városokban is fontosabb ipartelepék létesüljenek. A valóság és lehetőségek talaján A pártbizottság ülésén az iparfejlesztési javaslat felett kialakult vitából kitűnt, hogy a tervek alapjában véve jók. A hibridkukorica vetőmag szá­rító és szelektáló, a dohányfer­mentáló üzem létesítése Nagy­atádon nem irreális elképzelés, mint ahogy ugyancsak meg­valósítható a Kaposvári Hús­üzem mellé építendő húskon­zervgyár, a Kaposvári Cukor­gyár szomszédságában meg­indítandó cukorka-csokoládé üzem terve, vagy a Kaposvá­rott, nagyrészt női munkaerőt foglalkoztató csillárgyártás is. Ezek mindegyike nemcsak munkaerőt kötne le, hanem működésük összhangban állna a népgazdaság érdekeivel, a lakosság igényeinek kielégíté­sével is. Ami még vitás, az a Kaposvárott létesítendő PVC- gyár és a Babócsán felállítan­dó, olaj mellékterméket fel­dolgozó üzem, mivel ezek nyersanyagát, energiáját a Ba- bócsa környéki gáz- és olajle­lőhelyek adnák. Mint az ülé­sen is kitűnt, az utóbbi két üzem létesítésének kétségtele­nül óhaj jellege is van, hiszen igen nagy beruházást igényel­ne például a babócsai gáz csö­veiken Kaposvárra történő szállítása. Bár ez sem meg­valósíthatatlan elképzelés, és hogyha határozat születik a babócsai gázt illetően, altkor elsősorban az ipari üzemekben szegény Somogy megyét kell előnyben részesíteni. Hasonló­képpen némi óhaj jellege van — egyelőre több szempontból is — egy, a Kaposvári Textil- művek szomszédságában épí­tendő nagyobb kapacitású szö­vőüzem terveinek is. De ahogy a PVC-gyárvagy az olaj mel­lékterméket feldolgozó üzem, úgy a szövőgyár létesítése sem irreális terv. Megvalósítá­sukról országos szinten kell dönteni. Mit, hol, mikor? A megye iparfejlesztésének módja három pontban foglal­ható össze: új üzemek létesí­tése, a meglévők profiljának megváltoztatása, végül az üze­mek korszerűsítése. Fontos a megvalósítás sorrendje. Na­gyon mégsem válogathatunk az egyes lépéseket illetően, hi­szen a három mód közül az egyik: a meglévő üzemek pro­filjának megváltoztatása már teljes erővel folyik a volt Gépjavító Vállalatnál, a jelen­legi Kábel- és Sodronykötél- gyárban és a Vaskombinátban. Nagyon helyes kezdeményezés volt mindkettő. A két érdekelt: a KGM és a Könnyűipari Mi­nisztérium képviselője határo­zottan amellett foglalt állást, hogy a megkezdett átalakítást folytatni kell, sőt a lehetősé­gekhez mérten menet közben ,i. Potapov és Goncsarov ott ült a kis öbölben a dús fűzfa árnyában, kezükben a horgászbotot szorongatták. A tó mozdulatlanul hevert előt­tük leöntve a hajnal bíborával. — Ilyenkor harapnak leg­jobban — suttogta Potapov di­deregve. Goncsarov elmosolyodott. — Ezt már hallottam né­hányszor, de nem tudtam meg­győződni róla. — Ne feledd, az ideges fic­kókat nem szeretik a halak. Mi a fenének kell azt a horgot percenként kirángatnod? — Csak a kukacot nézem meg, mindig leeszik az átko­zottak. —Dobd be a horgot, s ma­radj veszteg. A reggel szűzi csendjét mo­lelassitott, úgy gurult mellett. Amikor a küldönc megpil­lantotta Potapovot, rákapcsolt, s az öbölhöz viharzott. Pota­pov az ügyeletes üzenetét el­olvasva így szólt: — No, Pavel, pakold össze a felszerelést, a városba kell mennünk. — A gépkocsi a nyaraló megállni! előtt várja önöket. — A kül- nagy. done szalutált, felpattant a motorra, s éleset fordulva egy pillanat alatt eltűnt a cserjés­ben. 4. A nyomozás reggel kezdő­dött a Fekete erdőben, s egész nap tartott. Elöl lassú lépésben járőrkutyás nyomozók mentek, melyek a városból érkeztek. a tó s nem tudott még kellőképpen pant a gödör szélénél, s ékte­uralkodni indulatain. A nyomozásban részt vevő helybeli tanító bukkant az el­ső gyanús nyomra. Odahívta Goncsarovot, s az egyik óriási fa koronájára mutatott. A tö­rött gallyakon még nem szá­radtak el a levelek. — Továbbadni a láncon: kiáltotta a fohad­len ugatásba tört ki. Farkasveremnek ásták nem­régiben ezt a gödröt a vadá­szok, Okajemov is ebbe esett bele földet érése után. Goncsarov vázlatot készített a környékről. A gödör fenekén látható nyomokról fényképfelvételt ké­szített, majd óvatosan leeresz­Csizmája orrával megkaparta, mire azonnal előtűnt az ejtő­ernyő fehér selyme. Óvatosan felemelte, s az összehajtogatott ernyőt átadta társának. Mást nem talált, csak a béka ugrált fáradhatatlanul a gödör falá­ra, mindannyiszor visszahen- g er gőzve lábához. Goncsarov kimászott a gö­dörből, s parancsot adott a járőrkutyák vezetőinek, keres­sék a szimatot. A kutyák azon­ban összevissza futkároztak a sűrű erdőben, végül ts azon­ban újra és újra a gödörhöz keveredtek vissza, nem sike­rült megtalálniuk a szimatot. Nemsokára az egyik járőr egy fémdobozt talált, amit átadott Goncsarovnak. Jól van — mondta gépie­torkerékpár dübörgése szent- Mögöttük egy kilométer es lánc­ségtelenítette meg. Goncsarov fülelt egy darabig, aztán Po- tapovhoz fordult. — E havi fizetésembe foga­dok, értünk jönnek. — Már harmadszor visznek el bennünket a tóról idén nyá­ron, ugye? — Potapov letette C botot, s felállt a dombra. ban több mint száz ember ha­ladt. A nyomozást vezető Gon­csarov főhadnagy fel s alá jár­kált a lánc két vége között: azt beszélte be magának, hogy azért nincs eredménye az egész napos munkának, mert az emberek hanyagul végzik a nyomozást. Goncsarovot düh A motor előbújt a cserjésből, fojtogatta. Fiatalember volt. kedett a farkasverembe. Súlya sen, és zsebre vágta. Az wo- Az egyik járőrkutya megtör- alatt mélyen besüppedt a föld. toszkalt fejeben, hogy eloob meg a legnagyobb oromét az jelentette volna számára, ha minél hamarabb ráakad a di- verzáns földetérésének helyé­re. Az ugyan most már meg­van, de a legfontosabb és leg­nehezebb, a búvóhely megtalá­lása hátra van. Most aztán menj és keresd meg! Goncsa­rov tapasztalatból tudta, hogy nem lehet messzebb tíz-tizenöt kilométernél. De hol, melyik irányban? Goncsarov négy csoportra osztotta a nyomozó osztagot. A kiinduló pont a gödör volt, innen indultak volna a csopor­tok négy különböző irányba. (Folytatjuk.) is továbbfejleszteni. A két mi­nisztérium a profil megváltoz­tatását az eddiginél is jobban támogatja, és a megyei pártbi­zottság minden olyan akadályt elhárít, amely ezt a munkát hátráltatná. Több javaslat hangzott el a meglévő üzemek korszerűsíté­se mellett. A népgazdaság je­lenlegi helyzete azt kívánja, hogy a megye iparának fej­lesztésében is — ahogy ezt a Központi Bizottság képviselője mondotta — érvényesüljön a »lépcsőzetes«, a fokról fokra történő haladás. Előbb tehát korszerűsítsük a meglévő üze­meket, csak azután célszerű újabbakat építeni. A korszerű­sítés is nagy feladatok elé ál­lítja az iparvezetést: a cukor­gyár kapacitásának növelése éppen úgy, mint a Nagyatádi Konzervgyár bővítése (foko­zottabb • gyümölcs- és zöldség- feldolgozás), a nádkitermelés és feldolgozás egyesítése, kor­szerű autójavító létrehozása, az épület- és betonelemgyár- tás kiszélesítése, a sütőipar fejlesztése, a csurgói bútorlap­gyártás gépesítése, a nyomda-, bútor-, textil- és ruházati ipar kapacitásának és áruösszeté­telének fejlesztése. Kivétel persze a Patyolat esete. Itt gyorsan lehet új üzemet léte­síteni. A mosógépek elterjedé­se nyomán ugyanis a Patyolat kisebb kapacitással is elvégez­heti a ráháruló feladatokat. Nagy épületében új hajlított­bútorgyárat lehet. igen gyor­san létrehozni, ahol a terve­zők — igen helyesen — a meglevő erőgépekre és a gőz kihasználására építették a '’vártás tervét. Sokféle vélemény nyilvánult meg az egyes létesítmények elhelyezését illetően. Az az el­gondolás bizonyult helyesnek, amely nem akarja a decentra­lizálást a községekben is to­vább folytatni, mondva, hogy az iparnak energiára, jó köz­művesítésre van szüksége, és ezért helytelen lenne a létesít­ményeket szinte falvakra szét­aprózni. Persze egy-két helyen, ahol erre lehetőség van (első­sorban Nagyatádon és Mar­caliban), szó lehet a környék sajátosságának megfelelő üzem megteremtéséről. Határozottan előre! A pártbizottság tárgyalta tervek tehát igen különböző­ek. Egyikét könnyebben, má­sikát nagyobb erőfeszítéssel le­het megvalósítani. Ehhez kö­zös erőfeszítés, akarat kell. Mint Szirmai elvtárs mon­dotta, minden cél eléréséért keményen meg kell dolgozni. Az ülés végül olyan határo­zatot hozott, hogy a pártbizott­ság elfogadja az iparfejleszté­si javaslatot úgy, hogy elő­ször a meglévő üzemeket kor­szerűsítik. A pártbizottság kéri a ta­nács és a különböző állami szervek vezetőit, pártmunká­sait, munkásait, hogy segít­sék a további fejlesztési ter­vek kidolgozását, járuljanak hozzá ezzel is a hároméves terv feladatainak megoldásá­hoz. Majd egy szűkébb bizottsá­got hoztak létre, amely kezé­ben tartja a megye iparfej­lesztésének ügyét. Ez a bi­zottság felelős a szakminiszté­riumokkal folytatandó tárgya­lásokért. A bizottság egy hó­napon belül megkezdi mun­káját. Miután a bizottság a szakminisztériumokban eljárt, tájékoztatja a megye mun­kásait az ipar fejlesztésével kapcsolatos problémákról, és segítségüket kéri a megye ipa­rosítási tervének végrehajtá­sához. A pártbizottság egy év múl­va visszatér erre a kérdésre, és megvizsgálja az iparfejlesz­tés terén végzett munkát. Mint említettük, ez az elő­terjesztés még nem terjed, nem is terjedhet ki minden aprólékos részletre, de mint irányelvet a pártbizottság el­fogadta olyan alapkőnek, ame­lyen Somogy iparfejlesztése nyugszik. Alapkő, amely egy­úttal fontos határkő í*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom