Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-14 / 295. szám
Vasárnap, 1958, december 14. 4 SOMOGYI NÉPLAP Péter János feisxóiaiása a* Eissz-ben Zorin felszólalása a „magyar kérdés“ záró vitájában (Folytatás az 1. oldalról.) hanem a leghevesebb hidegháború felfokozott légkörét tükrözi. Csak annyit mondhatok: még a határozatok szerzői is alig képzelhetik egy pillanatig is, hogy az ilyen harcias nyelvezetre odafigyelnek majd azok, akikhez szólni szándékoztak. Nincs az ENSZ-ben egyetlen tagállam sem, amely lenyelne ilyen sértést. A határozatok követelik a szovjet fegyveres erők visszavonását Magyarországról és az alapvető emberi jogok tiszte- letbentartását. Ezeknek a követeléseknek semmi értelmük sincs. Ami az első (követelést illeti: aki csak valamelyest is ismeri az Északatlanti Szövetség természetét és a varsói szerződés természetét — hadd jegyezzem meg, hogy ez az utóbbi csak jóval az előbbi után jött létre —, nem csodálkozik azon, hogy a NATO tagjai szívesen látnák a szovjet csapatok visszavonását nemcsak Magyarországról, hanem a Német Demokratikus Köztársaságból és Lengyelországból is. A tárgyilagos szemlélő viszont csodálkozhat k azon, hogy a világszervezet egy határozatát egy regionális szervezet egyoldalú céljaira használják fel. A szovjet csapatok olyan nemzetközi területi egyezmény alapján tartózkodnak Magyarországon, amelyre az alapokmány lehetőséget nyújt. Kizárólag azért vannak és maradnak Magyarországon, bogy védelmet nyújtsanak egyes NATO-országok agresszív szándékaival szemben, amelyek egyebek között abban mutatkoznak, hogy amerikai katonai támaszpontok vannak Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársaság területén. Azoknak, akik e támaszpontok védelmi jellegét hangoztatják, szerelném ajánlani, hogy olvassák el a The General Military Review, a NATO egyesített vezérkara folyóiratának 1957. októberi számát. A NATO vezető körei voltak olyan vigyázatlanok, hogy dicket (közöltek a magyarországi ellenforradalom katonai tapasztalatairól. A cikk elemzi az ellenforradalom fogyatékosságait. és következtetéseket von le arra nézve, hogyan kell a jövőben tervszerűbben előkészíteni és kihasználni az ilyen eseményeket bárhol a szocialista országokban. A cikk az államcsíny megoldását tartja helyesnek, mert az államcsínyek olcsóbbak és eredményesebbek. Gyakorlati tanáccsal is szolgál: »A támadás (államcsíny) szakaszában csalc azokat kell megsemmisíteni, akiknet szabadsága akkor hátráltatná ezt. a szakaszt. A kormány vezetőinek semlegesítésé íe van egy-két mód: vagy a halál vagy az őrizetbs- vétel«. És így következtet: »■•Ezek közül a halál általában a könnyebb és megbízhatóbb megoldás, ami bizonyára a véglegesebb is«. Azt hiszem ehhez nem szükséges kommentár, ezek a szavak magukért 'beszélnek. Ezek nemcsak a NATO bizonyos szándékait mutatják, hanem a szándékok erkölcsi értékét is. A varsói szerződést a nemzetközi béke és biztonság érdekében kötötték. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodása semmilyen kapcsolatban sincs az ellenforradalommal, sem Magyarország beliigyeinek bármely vonatkozásával. A csapatokat bizonyosan visszavonják, ha a NATO hatalmak áttérnek a béke politikájára, de akkor is visszavonhatják, mint például Romániából, ha ezt a varsói szerződés tagállamai lehetségesnek tartják a nemzetközi helyzet szempontjából. Szeretnék most válaszolni a második követelésre, arra a felhívásra, amelyet az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása érdekében intéztek — idézem — a »jelenlegi magyarországi hatóságokhoz«. Nem szeretném, ha félreértenének. Kormányom nem akar szemrehányást tenni azért, mert a megfelelő magyar kormány megnevezése helyett a »jelenlegi magyarországi rendszert«- vagy »hatóságok« meghatározást használták. Tudjuk, hogy ezek a kifejezések milyen erkölcsi tulajdonságokból és szándékokból fakadnak. Ugyancsak nem akarom megsérteni azokat, akik a határozatokat megszavazták. Szeretném, ha a közgyűlés tudatában lenne, hogy a magyar nép vezetői az elmúlt évtizedekben hosszú éveken át szenvedtek a magyar nép emberi jogaiért, s nincs szükségük arra, hogy olyanok oktassák ki őket az emberi jogokról, akik — hogy többet ne mondjak — sohasem hoztak áldozatot saját népük nagy tömegeinek emberi jogaiért. Ezt csak mellékesen kívántam megjegyezni. Ami érdemben vonatkozik az emberi jogok tiszteletbentar- tására, teljes határozottsággal meg kell mondanom, hogy azokat a jogokat az ellenforradalom fenyegette, és az, ellenforradalom leverésével állította helyre. Teljes határozottsággal le kell szögeznem, hogy egyetlen egy esetben sem emeltek vádat pusztán azért, mert valaki részt vett az 1956 őszi eseményekben. A bírósági eljárás kizárólag azokra a bűn- cselekményekre szorítkozott, amelyek akkor is büntetendő cselekményeknek minősültek volna, ha nem lett volna ellenforradalom. Az összes ilyen vizsgálatok és eljárások már régen befejeződtek. Befejezésül még szólnom kell arról, hogy miért nem tettünk eleget a közgyűlés határozatainak, miért nem nyújtottunk támogatást azoknak, akiknek a közgyűlés valamilyen módon a magyar kérdéssel kapcsolatban megbízást adott? Itt az. ötös bizottság tisztelt tagjaira, valamint Van Vaitahojakcn herceg őfensége thaiföldi delegátusra gondolok, és szeretném tisztázni a főtitkár magyarországi látogatására szóló meghívásunkat. Az elmúlt két év során és jelenleg is a közgyűlés bármely tagját, hangsúlyozom: még az amerikai delegáció bármely tagját is szír vesen látnánk Magyar- országon, feltéve, hogy látogatása nem függ ösz- sze a közgyűlés Magyar- országra vonatkozó határozataival. Vannak ebben a teremben olyan delegátusok, akik nemrégen jártak Magyarországon, és olyanok, akik a közeljövőben készülnek oda utazni, hogy tájékozódjanak arról, amit meg akartak vagy meg akarnak tudni; de ezeknek a látogatásoknak semmi közük sincs és nem is volt a közgyűlés határozataihoz. A distinkciót legjobban a magyar kormány nevében a főtitkárhoz intézett meghívás mutatja. Kormányunk szívélyes meghívására a főtitkárt örömmel üdvözöltük volna, ezután is bármikor örömmel üdvözölnénk Magyarországon. Minden lehetősége meg lett volna arra, hogy tetszése szerint bármely kérdésről beszélgessen és tárgyaljon, és hogy meghallgassa azok legőszintébb véleményét, akikkel találkozni kívánt volna. Látogatásának azonban jogi és erkölcsi akadálya támadt, mihelyt nyilvánvaló lett, hogy látogatásának tárgyát a közgyűlés határozataival kapcsolatos egyes kérdésekre szándékozik korlátozni, ezzel esetleges látogatását valamiféle ellenőrző körútnak tüntetve fel. Szeretném, ha a közeljövőben egyetértene velünk ebben a tekintetben. Befejezésül ezeket mondotta Péter Jáno6: — Újra szeretném hangsúlyozni, hogy gyakorlati szempontból hasznos lett volna, ha segítséget adunk ezeknek a megbízottaknak. De ez kompromisszumot jelentett volna elvi kérdésben a magyar nép számára, amely kizárólagos döntőbíró ebben a kérdésben. Úgy hisszük, hogy erre a határozottságra szükségünk van. Ha valaki megkérdezné: mi lesz az álláspontunk az új javaslattal kapcsolatban, szeretném megkérni: hasonlítsa ösz- sze az előzővel, nézze meg, van-e közöttük va’ami különbség. Teljes tisztelettel a szervezet és az alapokmány iránt az a véleményünk, hogy eljön az az idő, amikor a közgyűlés többsége osztani fogja véleményünket, és a feszültség csökkenésével a közgyűlés visszavonja valamennyi határozatát az úgynevezett magyar kérdésben. Ezt kívánjuk, ezért dolgozunk, nemcsak a magyar nép, hanem a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében is. New York (TASZSZ). V. A. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője nyilatkozott az úgynevezett , magyarországi helyzetnek az ENSZ-közgyúlés XIII. ülésszakán tartott viiá- jában. Kijelentette: Nem első eset, hogy az Egyesült Államok és más nyugatii országok politikája következtében az ENSZ közgyűlése nem foglalkozhat az ENSZ alapokmányában meghatározott feladataival, s olyan lényegtelen, kiagyalt és provokatív kérdések megvitatására vesztegeti ideiét, amelyek csökkentik az ENSZ tekintélyéit, s nem enyhítik, hanem fokozzák a nemzetközi feszültséget. A Szovjetunió és a többi szocialista ország nem első ízben kerül szembe a bérügyeikbe való beavatkozás imperialista kísérleteivel. Ezek az országok képesek arra, hosv megfelelő módon megvédjék magukat. Lényegesen rosszabb lenne azonban néhány országnak — különösen azoknak a kis országoknak, amelyeknek ma míg nincs bátorságuk előre nézni és elgondolkozni azon, hocrv milyen is lenne az ő helyzetük —, ha az Egyesült Államok és néhány más nyugati hatalom arra használhatná fel az ENSZ-t, hogy durván beavatkozzék ezeknek az országoknak a belügveibe, amelyeknek még nincs lehetőségük arra. hogy visszaverjék a szuverén jogaik és függetlenségük ellen támadó erőket. AngMa. Franciaország és Izrael Egyiptom elleni "támadása sem tanít bennünket, az ENSZ tagjait? Vaev az imperialisták múlt évi Szíria elleni összeesküvése s az Egyesült Államok és Anglia Libanon és Jordánia elleni inter- ; venciója nem késztett vála-1 mennyiünket, arra, hogy ismét és ismét elgondolkozzunk azon a szerepen és felelősségen, amely az államokra hárul az ENSZ-nek, mint a béke megőrzése hatásos fegyverének fenntartásában és megerősítésében? Mindazok a küldöttségek, amelyek e kérdésnek az ENSZ-ben történő megvitatását javasolták, de azok is, amelyek bármilyen okból kifolyólag nem voltak elég bátrak ahhoz, hogy az új provokáció ellen fellépjenek, gondolkozzanak csak el még egyszer, hova taszítják ezzel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, milyen megalázó szerepet juttatnak neki, és ennek milyen következményei le- i hetnek. Zorin ezután a magyarországi el 1 enforradalom kirobbantásá- . nak körülményeiről szólott. ! Okmányszerűen bebizonyosodott. — mondotta —, hogs’- a magyarországi ellenforradalmi lázadás előkészítésében és megszervezésében az amerikai és más nyugati hírszerző szolga1 átoknak jelentős szerepük volt. A magyarországi ellen- forradalmárdkat előre megszervezték. és kívülről irányították. Irányító központot szerveztek, külön csoportokat jelöltek ki a fegyverraktárak elfoglalására, megállapították Budapesten és más városokban a támadás célpontjait, szállítóeszközöket mozgósítotAz ENSZ közgyűlés plenáris ülése elfogadta az úgynevezett magyar kérdésben beterjesztett határozati javaslatot A határozati javaslat ellen szavaztak: a Szovjetunió. Magyarország, Albánia, Bulgária, Bjelcrusszia, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Ukrajna és Jugoszlávia. Tartózkodott a szavazástól: Afganisztán, Ceylon, Etiópia, Finnország, Ghana, Görögország, India, - Indonézia, Irak, Libanon, Líbia, Marokkó, Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Köztársaság. Nem volt jelen a szavazáson Izrael és Jemen küldöttsége. A közgyűlés; mandátum vizsgáló bizottsága pénteken ismét úgy határozott, hogy nem hoz döntést a magyar ENSZ- küldöttség mandátumának kérdésében. A bizottság — miként 1956- ban és 1957-ben — hat szavazattál 1 ellenében két tartózkodás mellett elfogadta az Egyesült Államok küldöttségének ilyen értelmű javaslatát. Az amerikai javaslat mellett szavaztak; Franciaország, Chile, Argentína, Törökország, az Egyesült Államok és Dél- Afrikai Unió. A javaslat ellen szavazott a szovjet küldöttség. Nepal és Tunézia tartózkodott a szavazástól. N. Sz. Hruscsov interjúja a Süddeutsche Zeitung tudósítójának Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi nisztertanácsának elnöke interjút adott Hans Ulbricht Kampskinvk, a Süddeutsche Zeitung című nyug»1 német lap tudósítójának. Nyugat-Berlin szabad város státusát jellemezve Nyikita Hruscsov kijelentette: Nyugat-Berlinnek szabad várossá kell válnia, amelynek gazdasági és po’itikai életébe nem avatkozhat be egyetlen állam sem, beleértve a jelenlegi német államokat is. A szabad városnak demokratikus elveken alapuló saját alkotmánnyal kell rendelkeznie. A törvényhozó hatalmat a lakosság által szabadon választott parlament, a végrehajtó hatalmat pedig az általa kinevezett kormány gyakorolná. A város saját független igazságszolgáltatással rendelkezne. Gazdasági tekintetben egységes egészet képezne, saját költségvetéssel, saját bankkal, saját pénzforgalommal és adórendszerrel. A nyugat-berlini biztonsági kérdésekről Hruscsov kijelentette: aligha lehetne Nyugat- Berlin biztonságának szavatolására jobb módszert találni, mint a négy nagyhatalom és a két német állam ilyen irányú kötelezettségvállalásit. Hruscsov hozzáfűzte: hogyha szükséges, ezeket a szavatossági kötelezettségeket az Egyesült Nemzetek Szervezete is rögzíthetné. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kész részt venni a szabad város státusának szavatolásában. Egyelőre csak a nyugati hatalmak vo-; nakednak ettől — jegyezte meg Hruscsov. | A szovjet kormányfő ismét hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak csapatainak berlini tartózkodása »rákos daganat«^ amely olyan mértékben megnövekedhet, hogy konfliktusok, majd nyílt katonai összetűzések támadnak. . Mi ennek a rossz indulatú daganatnak a megszüntetését javasoljuk — mondotta Hruscsov, — Javaslatunk megvalósítása kezdetét jelentheti az európai helyzet tisztázódásának és megjavulásának. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hajlandó visz- szavonni az európai országok területén ideiglenesen tartózkodó csapatait, ha a nyugati hatalmak ugyanezt megteszik. Ha ezeket a javaslatokat elfogadják — mondotta Hruscsov —, készek lennénk hozzájárulni a két német állam területén tartózkodó külföldi csapatok csökkentésének és kivonásának ellenőrzéséhez. A szabad város státusa — jelentette ki Hruscsov — nem hárít Nyugat-Berlinre olyan kötelezettségeiket, amelyek megterhelnék a várost és lakosságát. Nyugat-Berlin azonban nem engedheti meg, hogy saját területén bármely más állam és mindenekelőtt az NDK ellen irányuló ellenséges tevékenységet, aknamunkát és propagandát fejtsenek ki. A Szovjetunió természetszerűleg kész lesz előterjeszteni státusának részletesebb meghatározását is. Ezen túlmenően készek vagyunk megvizsgálni a nyugati hatalmak bármilyen javaslatait. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hangsúlyozta, j hogyha a nyugati hatalmak elutasítják Nyugat- Berlin szabad várossá mi- 1 nösítését, nem marad I semmiféle tárgyalási alap a nyugati hatalmakkal a ■ berlini kérdésben. Hruscsov így folytatta: nem hisszük, hogy Nyugat háborút akar kirobbantani a berlini megszállási rendszer maradványainak felszámolására irányuló, szovjet javaslat miatt, továbbá amiatt, hogy az NDK teljés szuverenitásra tesz szert azoknak a funkcióknak átvétele után, amelyeket ideiglenesen a szovjet fél gyakorol. Ha azonban ez — legnagyobb sajnálatunkra — megtörténik —, ha megsértik az elbai határt, és agressziót követnek el a Német Demokratikus Köztársaság ellen, a Szovjetunió — mint az NDK hű szövetségese — teljesiti a varsói szerződésből folyó kötelezettségeit, és az NDK-val együtt megvédelmezi szárazföldi, vízi és légi határainak sérthetet’.ensé- ! gét. A kérdés legjobb megr | oldása az lenne — jegyezte meg Hruscsov —, ha véget vetnének a háborús játéknak, A! szovjet kormány — jelentette ki Hruscsov a továbbiakban — maradéktalanul helyesli azoknak a nyugatnémet köröknek a véleményét, amelyek azt tartják, hogy az atomfegyverek nem szolgálhatják a Német Szövetségi Köztársaság biztonságát, és hogy a nyugatnémet haderő atomfelfegyverzése, ilyen fegyverek nyugat-németországi elhelyezése — minthogy mindez még tovább sodorja Nyugat-Németországot. a háborús előkészületek útján — az I NSZK összeomlásának s a németek milliói pusztulásának veszélyét rejti magában. A szovjet kormányfő a továbbiakban arra emlékeztetett, hogy a szovjet kormány feltétlenül támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak a két német állam államszövetségének létrehozására irányuló javaslatát. A német békeszerződéssel kapcsolatban Hruscsov megjegyezte: Adenauer kancellár, akárcsak NATO-beli partnerei olyasféle békeszerződésre j törekszenek, amely gyakorlatilag megszüntetné a Német Demokratikus Köztársaságot. Ha már így áll a dolog — je- | lentette ki Hruscsov —, a Né- ] met Demokratikus Köztársaságban é!ő németek javasol-" I hatnák a Német Szövetségi j Köztársaság megszüntetését és i az ország újraegyesítését olyan szocialista elvek alapján, amelyekre az NDK épül. Nyilvánvaló azonban, hogy a kérdésnek mindkét felvetése irreális. A német kérdés végérvényes megoldásának egyetlen reális lehetősége a békés rendezés útja. A német békeszerződés megkötésekor kétségkívül számolni kell a két német állam létezésével, s e két államot be kell vonni a négy nagyhatalom tárgyalásaiba. tak fegyverszállításra, és kijelölték a fegyver elosztó helyeket. A magyarországi ellenforradalom terveit az Egyesült Államokban dolgozták ki, a Horthy-fasiszta csapatokat főleg Nyugat-Németországban képezték ki, a diverzánsoikat és a fegyvereket pedig Ausztrián keresztül illegálisan juttatták el Magyarországra. Ez az imperializmus valóságos fegyveres intervenciója volt a Magyar Nép- köztársaság ellen, amely háborúvá is fejlődhetett volna, ha a magyar nép és hű barátai nem húzták volna keresztül a provokátorok és kalandorok számításait. Több száz példát lehet említeni, hogyan folytatták és folytatják a külföldi kémügynökségek, elsősorban pedig az amerikai hírszerző szervek Magyarország elleni aknamunkájukat. Számos vitathatatlan bizonyíték mellett erről tanúskodik az a tény is, hogy a NATO-nak azok a szervei, amelyek részt vettek a magyarországi ellenforradalmi zendülés megszervezésében, most elemzik saját kudarcuk okait. Zorin a továbbiakban idézett a NATO-nak, ennek az agreszszív tömbnek »Általános katonai szemle« (General Military Review) című lapjából, amely kifogásolja, hogy a NATO-had- sereg tisztjeinek képzésében »a katonák igen kevés figyelmet szenteltek az államrend megdöntésére irányuló fordulatok technikai részleteinek«, és hogy »a tiszti iskolák legtöbbjében nem tanulmányozták az államrend megdöntésének« módozatait A cikk pontos utasítással látja el a NATO tisztjeit, valamint a különböző országokban működő ügynökségeket hogyan kell megszervezni a földalatti mozgalmat, hogyan kell fegyverrel ellátná az ö&z- szeesküvőket é l kapcsolatot fenntartani a külfölddel. Azoknak a kormányoknak a képviselői, akik felálltak itt hogy védelmezzék egyes nyugati hatalmaknak a magyar- országi ellenforradalmi lázadással kapcsolatos ténykedéseit, álljanak hát a tribünre, és cáfolják meg azokat az iszonyú utasításokat, instrukciókat, amelyeket a NATO szervezetében adnak a különböző országok törvényes kormányainak megdöntésére. Ami a magyar ügyet illeti —< amely állítólag megvitatásra szorul —, ilyen ügy nem létezik. Magyarországnak van kormánya, amely a nép bizalmát élvezi. A nemzetközi provokátorok által az országra zúdított súlyos megpróbáltatások után a magyar nép még szorosabban tömörül vezetői és szocialista munkáspártja köré. Nem volt és ma sincs sem- | miféle alap arra, hogy az ENSZ megvitassa a »magyar kérdést«, amelyet a hidegháború céljára tákoltak össze. Aki azt hiszi, hogy e kérdés napirendre tűzésével bárkit is meg tud félemlíteni, nagyon téved. A Szovjetunió és a szabad I Magyarország többi barát- 1 ja megvédi Magyarországot Magyarország nem volt és nem is lesz az Egyesült Államok vagy bármely más állam gyarmata. így akarja a magyar nép, és így Is lesz. Egy kis majom utazik a világűrbe Cape Canaveral (Reuter). Az amerikai hadsereg Cape Canaveral-i kísérleti telepéről szombaton kiröpített Ju- piter-rakéta orr-részében egy kis majmot helyeztek el. A tervek szerint az 50 tonna súlyú rakéta 600 mérföld magasságba emelkedik utasával, orr-része pedig elérheti óránként a 10 500 mérföld sebességek
