Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

Kedd, 1958. december 9. 2 SOMOGYI NÉPLAP n szovjet kormány nyilatkozata a váratlan támadás megakadályozását szolgáló intézkedésekről Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány a genfi szakértői értekezleten november 28-án nyilatkozatott tett a váratlan támadás megakadályozását szolgáló intézkedésekről. A nyilatkozatban a szovjet kormány javasolja: állítsanak fel ellenőrző állomásokat a vasúti csomópontokon, a nagy kikötőkben és a nagy autó- utakon. Ezeket az ellenőrző állomásokat az érdekelt or­szágokkal való megegyezés alapján (Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Bel­gium, Luxemburg, Olaszor­szág, a Német Szövetségi Köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, Gö­rögország, Törökország, Irán területén, továbbá a Szovjet­unió nyugati határának és az Egyesült Államok keleti part­vidékének megállapított part­jain kell felállítani. A Szov­jetunió egyetért azzal, hogy a varsói szerződéshez tartozó or­szágok területén 28 (a Szov­jetunió területén 6), a NATO és a bagdadi tömb országainak területén pedig 54 (az Egyesült Államokban 6) ellenőrző ál­lomás létesüljön. A nyilatkozat javasolja: a , légi fényképezési övezetet Európában a NATO-országok és a varsói szerződéshez tar­tozó országok fegyveres erői­nek zömét elválasztó határvo­naltól keletre és nyugatra 800 kilométer mélységben kell megállapítani, s be kell von­ni e zónába Görögországot, Törökországot és Iránt is, to­vábbá Japánt, mert az itt el­Nyugat-berlini helyzetjelentés a választások napjáról Berlin (MTI). Vasárnap reg­gel 8 órakor megnyíltad Nyu­gat-Berliniben a szavazóhelyi­ségek. A város képét vasárnap a nyugat-berlini rendőrség szür­ke egyenruhái uralták: meg­kettőzött rendőrjáirörök cir­káltak az utcákon, gépkocsi­kon és motorkerékpárokon rendőri készültség fésülte át állandóan az utcákat, és a járókelők közé sok polgári ru­hás rendőr vegyült. A válasxtásoh eredménye Nyugat-berlini hivatalos közlés szerint a vasárnap meg­tartott városi képviselőtestüle­ti választáson a Német Szo­ciáldemokrata Párt 78, a Ke­reszténydemokrata Unió pe­dig 55 mandátumot szerzett. Feltételezik, hogy Nyugat- Berlin képviselőtestületében nem lesz ellenzék, mert Brandt valószínűleg ismét felajánlja a Kereszténydemokrata Uniónak a koalíciót. Az algériai helyzet- de Gau He útja után De Gaulle tábornok vasár­nap este visszatért Algériában és a Szaharában tett körútjá­ról. De Gaulle néhány perces beszédet intézett Algéria és a Szahara népéhez, az algíri rá­dió azonban csak akkor közve­títette a beszédet, amikor a tá­bornok repülőgépe már elhagy­ta Algírt. A jellegzetes de Gaulle-stílusban megfogalma­zott rövid beszéd szerint »ar­ról van szó, hogy Algériában mindenki megtalálja szabadsá­gát, boldogságát és méltósá­gát«. Dicsőítette az »Északi­tengertől az Indiai-óceánig ki­alakuló szabad francia—afri­kai közösséget«. A Figaro kommentárja sze­rint a kormány állásfoglalása az algériai felkelőkkel szemben a következő: nem lesznek tár­gyalások az algériai ideiglenes kormánnyal, nem lesz többé be nem tartott ígéret, üres íor- mula, cserében viszont nagy gazdasági erőfeszítés bontako­zik ki a constantinei beszéd valóra váltására. helyezett külföldi katonai tá­maszpontok váratlan támadás­ra felhasználhatók. Az európai népek életbe­vágó érdekét szolgálná — hangoztatta a nyilatkozat —, ha minden atomfegyverrel rendelkező állam kötelezné magát, hogy nem helyez el atomfegyvert Németország egyik részében sem, mert itt még a legkisebb incidens is olyan veszélyt rejt magában, amely a béke szempontjából súlyos következményekre ve­zet. Tímadás Angliában egy amerikai rakétatámaszpont ellen Az atomfelfegyverzés ellen küzdő angolok egy csoportja megtámadta az Egyesült Ál­lamok légierejének Norfolk közelében épülő rakétatá­maszpontját. A csoport célja — mint a letartóztatottak val­lomásából kiderült — az volt, hogy »nem erőszakos eszkö­zökkel« megakadályozzák a rakétatámaszponl: építésének munkálatait. A polgári és ka­tonai rendőrség többeket le­tartóztatott. A NEMZETKÖZI JOQ „BAJNOKAI" O' Humphrey szenátor Hruscsov üzenetét viszi Eisenhowerhez? London, december 7. Az Associated Press jelenti: Humphrey amerikai szenátor, aki az elmúlt napokban a Szovjetunióban járt, London­ban közölte, hogy Hruscsov személyes üzenetét viszi Eisen­hower elnökhöz. »Nagy jelen­tőségű üzenetről van szó« — mondotta a szenátor, de nem volt hajlandó felfedni az üze­net tartalmát. Angol lapok az aíomkísérletek betiltásáról tárgyaló értekezleten létrejött megállapodásról London. (Reuter). A News Chronicle hétfői számában úgy üdvözölte Anglia, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok egyetértését az atorhki- sérletek megszüntetésére vo­natkozó szerződés-tervezet el­ső cikkelyében, mint lépést a béke felé a kölcsönös enged­mények alapján. »Ha ebből a leckéből levonják a tanulsá­gokat, akkor ez biztató re­ményt jelent az emberiség­nek« — írja a News Chronicle. A Daily Telegraph hangoz­tatta: »Genfben a jelszónak továbbra is a »türelemnek« kell lennie. Uj francia „protokoll44 A francia hivatalos lapban rendelet jelent meg, amely szabályozza az V. köztársaság »protokollját«. A rendelet változást hoz a múlt gyakorlatával szemben. Eddig a köztársaság elnöke után rangsorban a nemzetgyű­1 lés elnöke, majd a köztársasá­gi tanács elnöke következett, s csak aztán a miniszterelnök. Az V. köztársaság első szemé­lyisége a köztársasági elnök, őt követi első minisztere, majd a szenátus elnöke is megelőzi a nemzetgyűlés elnökét.. KÜLFÖLDI HÍREK NÉHÁNY SORBAN Egy japán professzor ki­jelentette, hogy ma 34-szer annyi radioaktív részecske hull a földre, mint három év­vel ezelőtt. * * * December 6-án egy ameri­kai katonai repülőgép felderí­tési céllal behatolt a Kínai Népköztársaság légiterébe. A katonai provokáció miatt a Kínai Népköztársaság külügy­minisztériumának képviselője megtette 45. komoly figyelmez­tetését. Bécsben Habsburg Ottó vagyonának visszaadását is tervezik Az osztrák kormánypártok a közvélemény megdöbbenését és ellenállását látva, görcsös erőfeszítéseket fejtenek ki, hogy bagatellizálják, egyszerű visszahonosítási ügynek tün­tessék fel Habsburg Ottó ter­vezett hazatérését. Grubhofer néppárti belügyi államtitkár vezércikket írt er­ről a kérdésről a Raab kan­cellárhoz közelálló österreichi­sche Neu Tageszeitung va­sárnapi számában. »Amennyi­ben Habsburg Ottó aláírja a törvényben említett lemondási nyilatkozatot — írja —, akkor a parlamenti állandó bizottság feladata lesz mérlegelni, hogy vajon a nyilatkozat megfe- lel-e az alkotmány-törvény követelményeinek. Ha e két szerv pozitív feletetet ad erre, Habsburg Ottó Ausztriába költözhet és vissza kell kapnia az őt törvényesen megillető vagyont«. Az oszt­rák szocialista párt az előírt formaságok betartása esetén nem kíván vétóval élni Habs­burg Ottó visszatérésével szemben. A haladó körök ugyanakkor arra az álláspontra helyezl?ed- nek, hogy a reakció Habsburg Ottó visszatérésével egy lépést tenne azoknak a béke- és nép- eUenes terveknek megvalósí­tása felé, amelyeket a wash­ingtoni külügyminisztérium Adenauerral egyetértésben dol­gozott ki. Habsburg Ottó ugyanis »Az atomkorszak problémái« és a »Döntés Euró­pa számára« című könyveinek minden egyes fejezetében az imperializmus és a kapitaliz­mus jármából kikerült kelet­európai államok »felszabadítá­sának« szükségességéről fe­cseg. Ottó a megértés és az igazolás jelzőivel illeti Hitlert és szörnyű világháborúját. A »Döntés Európa számára« cí­mű könyvének 76. oldalán ki­fejti, hogy »mennyire helyte­len volt Hitlert megfosztani a hatalomtól és a mögötte álló erőket megsemmisíteni, mert ez tette lehetővé a Szovjetunió katonai és politikai fölényét«. Ottó kedvenc álma holmi új német-római birodalom létre­hozása. Egy helyen szó sze­rint a következőket írja: »Ausztria sohasem fog meg­feledkezni arról, hogy örök kötelékek fűzik össze Ma­gyarországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Horvátországgal, sőt Trieszttel is«. E hevenyészett mintagyűj- temény Ottó lázálmainak »szellemi termékeiből« is szemléltetően mutatja, hogy milyen politikai poggyásszal készül a »száműzetésből« visz- szatémi a levitézlett Habs­burg-család degenerált ivadé­ka. Vozári Dezső Tito, Jugoszlávia elnöke szombaton este »Galeb« nevű magánjachtja fedélzetén el­hagyta Szuezt, hogy folytassa tízhetes közel-keleti és ázsiai útját. * * * * Aa algériai ideiglenes kor­mány szóvivője közölte, hogy november 26-a és december 2-a között az algériai felkelők fokozták tevékenységüket. Négy katonai vonatot, vala­mint egy olajszállító és négy villanyvonatot felrobbantottak. Ez időszak alatt a francia hadsereg 285 katonája elesett, 184 pedig megsebesült. * * * Ghana és a Guineái Köz­társaság megegyezett abban, hogy alkotmányos bizottságot hoznak létre, amely kidolgoz­za majd a Nyugat-Afrikai Egyesült Államok tervét. A két ország ezenkívül vegyes­bizottságot jelöl ki, amely gazdasági és pénzügyi kér­désekkel foglalkozik. • * * Az egyiptomi lapok vasár­nap jelentették, hogy Izrael az utóbbi két napban nagyszám') haderőt vont össze a szíriai és a libanoni határ mentén. Egy­re nő az izraeli csapatok szá­ma abban a térségben, ahol szerdán izraeli és szíriai egy­ségek ágyútűz-párbajt vívtak. * * * Az angol, az amerikai és a szovjet szakértők — akik már megállapodtak az atomkísérle­tek betiltásáról szóló szerző­déstervezet első cikkelyében — hétfőn GMT 14,00 órakor to­vább folytatták a vitát arról, hogy mit tartalmazzon a szer­ződés második cikkelye. * * * Négy angol — köztük egy nő — hétfőn elindult, hogy léggömbön keljen át az At­lanti-óceánon. A csoport az időjárási viszonyokról akar tapasztalatokat gyűjteni a há­romezer mérföldes út során. A nyugat-indiai Barbadosba akarnak eljutni. Remélik, hogy két hét alatt odaérnek. » « * A Reuter je’entése szerint az októberben törvénybe fog­lalt földreform értelmében három iraki tartományban — köztük a bagdadi tartomány­ban — elkobozták húsz nagy- birtokos földfeleslegét. LY AN KORBAN élünk, amikor az események egy pillanatig sem hagyják el­feledni: a nemzetközi politiká­ban két irányzat küzd egy­mással. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a szocialista ([tábor államai és sok ázsiai és ^afrikai állam a nemzetközi fe­szültség felszámolására törek- íszik. Ugyanakkor az imperia- flista hatalmak célja, hogy a ^ világot a háború szakadéká- fnak szélén tartsák. A fenti f megállapítás igazságát tanúsít- J jak napjaink eseményei is, J amikor a Szovjetunió újabb * békelépése a berlini kérdésben széleskörű világvisszhangot keltett. A szovjet javaslatok ki akarják vágni az Európa tes­tében levő »rákos daganatot«, egyszersmind meg akarják semmisíteni a hidegháború »bacilusainak«, konfliktusai­nak forrását. Világszerte — Nyugaton és Keleten egyaránt — felvetődik a kérdés: normálisak-e azok az emberek, akik továbbra is sík- raszállnak Berlin nyilvánva­lóan rendellenes megtartásá­ért, és ezzel növelni akarják a feszültséget? Ez a kérdés an­nál is inkább jogos, hiszen az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország államférfiai is kénytelenek voltak a szovjet jegyzék »beható« és »gondos« tanulmányozásáról nyilatkoz­ni. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma rendkívül sietve kijelentette, hogy a jegyzékkel kapcsolatban »egy egész sor komoly meggondolás vetődött fel, amelyeket tanul­mányozni kell«. . Melyek ezek a meggondolá­sok? Először arról kell beszél­em — hangsúlyozza az ameri­kai külügyminisztérium nyi­latkozata —, hogy »az Egye­sült Államok, Angliával és Franciaországgal közösen, -a legkomolyabb felelősséget érzi Berlin nyugati szektorának biztonságáért«. A szovjet javas­lat ereje éppen abban rejlik, hogy Nyugat-Berlin valódi biztonságát kizárólag a szabad város megalakítása szolgálná. Azok, akik Németország tör­ténelmi fővárosának nyugati szektoraiban laknak, inkább amiatt aggódnak, hogy bizton­ságukat »a frontváros körül­ményei« veszélyeztetik. Nyil­vánvaló tehát, hogy »a nyu­gati szektorok biztonságáról« beszélni és ugyanakkor eluta­sítani a szovjet javaslatokat, egyenlő a képmutatással. S ARAGAT, az olasz szo­ciáldemokraták vezére az amerikai propagandával egy húron pendül, vette ma­gának a bátorságot, hogy a berlini kérdésben tett szovjet javaslatokat »a nemzetközi jog megsértésének« nevezze. De ezt már ismerjük! Hiszen min­dig ezt kiáltják az imperialis­ták, amikor az általuk fel­gyújtott háború tűzfészkének felszámolásáról van szó. Va­jon nem »a nemzetközi jog« bajnokainak szerepében tetsze­legtek az imperialisták, ami­kor a libanoni és jordániai ál­lítólagos »agresszív veszélyek­ről« szónokolva és a »véde­lem« leple alatt maguk hajtot­tak végre agressziót a fenti államok ellen? Vajon nem a Kínai Népköztársaság »agresz- szivitásáról« kiáltoznak, ami­kor a népi Kína meg akarja oldani a tajvani problémát? »A berlini kérdés megoldá­sánál nincs helye a zsarolás­nak és az ésszerűtlen erőfitog­tatásnak-« — írja a Gongren Ribao című kínai lap. S ez mélységesen igaz. Hiszen a szovjet javaslatokban szereplő féléves időszak alkalmat nyújt a nyugati hatalmaknak, hogy alaposan megvizsgálják a ja­vaslatok igazságosságát, hu­mánus jellegét. M l A NYUGATIAK IGA­ZI SZÁNDÉKA? »Me­leg háborúvá« akarják változ­tatni az eddigi »hideg hábo­rút«? Vagy talán békére tö­rekszenek, amint ezt a nyugati államférfiak oly sokszor hang­súlyozzák? Hát igen, ez a vá­lasz áll előttünk. De ideje már, hogy megértsék: ez a válasz­tás — o háború és a béke kö­zött — már szerencsére nem­csak a nyugati kormányok akaratától függ, hanem erősen hallatják szavukat a népek is. A nyugati diplomácia nem­csak a berlini kérdésben, ha­nem sok más esetben is ra­gaszkodik régi, merev maga­tartásához. Ismeretes például, hogy a genfi értekezleteken a Szovjetunió, illetőleg a varsói szerződés más tagállamainak küldöttségei napról napra kü­lön harcot folytatnak azért, hogy ezeket a tárgyalásokat el­mozdítsák a holtpontról. A vi­lágűr békés felhasználásáról szóló tárgyalásokon ezek a törekvések pozitív eredmény­nyel jártak, s amikor már el­jutottak oda, hogy a világűr békés felhasználása különféle körülményeinek vizsgálatára »előkészítő csoportot« vagy bi­zottságot hoznának létre 13 ország részvételével, s ezzel si­kerre vinnék a tanácskozáso­kat, újból megindult az ame­rikai diplomácia gépezete. Az Egyesült Államok diplomatái, hirtelen megválioztatva »állás­pontjukat*1, amellett kardos­kodtak, hogy a bizottság mun­kájában 18 állam vegyen részt, amelyek közül 12 az Egyesült Államok vezette katonai blok­kok tagjai sorából kerülnének ki. Nyilvánvaló, hogy ez az irányvonal újabb lehetőségtől fosztaná meg az államokat, hogy az egyenjogúság alapján működjenek együtt. Az embe­riség olyan lépéseket vár az államférfiaktól, amelyek a nemzetközi feszültség felszá­molására irányulnak. A Szov­jetunió a maga részéről már számtalan ilyen lépést tett. A Z EMBERISÉG ÉRDE­KEI tehát azt követe­lik, hogy Genfben, New York­ban és a nyugati államok fő­városaiban reálisan értékeljék a szovjet kezdeményezéseket, és valóban törekedjenek a bé­kés együttélésre. B. Leontyev Három darab 100 000 forintos főnyeremény a decemberi államkölcsön sorsoláson CSÍKY GERGELY SZÍNHÁZ Ma, kedd este 7 órakar, december 10, szerda este 7 órakor FEHÉR KLARA: NEM VAGYUNK ANGYALOK Vígjáték 3 felvbnásDan. Bemutató elóadás: december 12*én, pénteken este 7 órakor CORNEILLE: CID Verses dráma 3 felvonásban Dec. 1?, péntek 7 Csiky bérlet Dec. 13, szombat 7 Somlai b. Dec. 17, vasárnap 3 Kisfaludy Rendes helyáru jegyek bérleti előadásokra is válthatók a színházi jegyirodában, Május 1 u. 23. — Telefon : 11-03 December 28—29-én Buda- I pesten rendezik meg a máso- dik, harmadik és negyedik I Békekölcsön újabb sorsolását. Ebben az évben ez lesz a ne­gyedik kötvényhúzás s miután j minden sorsolás alkalmából i három-három államkölcsön sorsolását tartották meg, eb­ben • az évben így összesen ti­zenkét húzást bonyolítanak le. | A mostani sorsoláson több mint kilencven millió forintot kapnak a kötvénytulajdonosok. Három darab százezer forintos őn.veremény, harmincöt darab ötvenezer forintos é$ ugyan­ennyi huszonötezer forintos nagynyeremény számait húz­zák ki a szerencsekerekekből. Hatvankilenc darab tízezer forintos, kétszázkilenc darab ötezer forintos és ezen kívül természetesen ismét több ezer darab ezer, ötszáz és három­száz forintos nyereményt is kisorsolnak. A kibocsátási idő­pontjának megfelelően, most első ízben kerül sor a harma­dik és negyedik Békekölcsön névértékes sorsolására is. Megsemmisült a harmadik műhold hordozórakétája I i Moszkva (TASZSZ.) A har­madik szovjet műhold hordozó- ; rakétája — hivatalos jelenté­sek szerint — december 3-án a légkör sűrűbb rétegeibe ju­tott és megsemmisült. Megsemmisült a Pionér 111. Washington (AP-Reuter). Amerikai hivatalos közlés sze­rint a Pionér III. holdrakéta a Francia-Nyugat-Afrikában fekvő Timbukto fölött, mint­egy 55 mérföld magasságban vasárnap 19.51 GMT drake* megsemmisült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom