Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-30 / 306. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. december 30. Negyven éve született a KIMSZ Negyven esztendővel ez- ni, dolgozni, szervezni, agitál- egy 15 napos éhségsztrájk al­előtt, ezen a napon alakult ni akarnak az ifjak, s minden kaiméval végeztek vele a meg a Kommunista Ifjúmun- szeretetünk, minden segítsé- Horthy-pri'békek. Gyomra he- kások Magyarországi Szövet- günk legyen az övék. Zászló- lyett tüdejére eresztették az sége, melynek munkájára, küz- jukra hadd írhassák fel, hogy etetőcsövön a tejet. Lőwi Sán­ök édes gyermekei a proletár dórral rendíthetetlen harcosát hazának. Úgy emelje fel bár- vesztette el a KIMSZ. De a delmes harcaira emlékezünk. A KIMSZ a párt vezetése, útmutatása alapján a Tanács- köztársaság idején, majd a Horthy-korszak vérgőzös esz­tendeiben minden erejével tá­mogatta a pártot. A KIMSZ olyan fiatalokat nevelt, akik vállaltaik minden áldozatot, börtönt, üldöztetést, ha kel­lett a halált is, de hűek ma­radtak a párthoz, az emberi­ség nagy ügyéhez. Ebben a felemelő harcban áldozta éle­tét Lőwi, Ságvári, Kulich, Geisler Eta, Pataki, Braun Éva és még sok száz neves és névtelen kommunista ifjú­munkás. Büszkén gondolhatunk arra. hogy a KIMSZ volt az első tömegszervezet, amely csatla­kozott a pártnak a proletár- diktatúra megteremtéséért ví­ki is ifjúmunkásra a kezét, hogy a szocialista jövőt bán­talmazza«. Nemsokára a fiataloknak fegyverrel is be kellett avat­nagy veszteség sem törte meg a kommunista ifjúmunkások erejét, sőt fokozottabb harcra serkentette őket. Illegálisan megjelentetik az Ifjú Prole­kozniuk a Tanácsköztársaság tárt. S noha a KIMSZ titkárát, védelméért folyó szent, igaz- Kilián Györgyöt is letartóztat­ságos háborúba. Az önfeláldo­zó hősiesség ragyogó minta­képét szolgáltatták azok a KIMSZ-tagak, akik az első vonalakban rövid ideig tartó kiképzéssel és gyenge fegy­verzettel szálltak szembe az imperialisták álig felfegyver­zett katonáival. A KIMSZ ják, az ifjúsági szövetség él, és hírt ad magáról. Kommu­nista csoportokat hoznak létre a levente-mozgalomban. KIMSZ diák- és egyetemista csoportokat alakítanak. Ott élnek az ifjúság sűrűjében, s ha illegálisan is, bátran küz­denek. Amikor új viharfelhők fegyverbe hívta a haza fiatal- jelentkeztek Európa egén, s ságát. »Félre most a gyávák- a fasizmus előretört Németor­kal és szájhősökkel, lássuk szágban, a KIMSZ fokozta az végre ki az igazi hazafi!« »If- ifjúság közötti' felvilágosító júmunkások, fegyverbe! A2 munkát, és több nyilasellenes emberek négy és fél évig akciót hajtanak végre. Sza­vott harcához. Tízezer fiatal tudtak küzdeni a királyért, mi badságharcosok százait tartóz­vett részt az 1919. január 13-án ne tudnánk ma küzdeni az el- tátják le a fasiszták. Horthy kirobbantott ifjúmunkás- nyomott emberiségért? Két- pribékei vadállatban kínozzák sztrájkban. A párt oldalán ezer évig volt elnyomva a az elfogott Ságvári Endrét, proletár, mást ne áldozza fel de ő összeszorított fogakkal mindenét a végre kivívott ha- hallgat, igazi hősként viselke­talmáért? Proletárok, most ti dik. A fasizmus elleni fegyve­döntötök sorsotok felett!« rés harcban áldozta életét A magyar ifjúság, mely a Pesti Barnabás, Pataki Ist­vállalt apró harcokban edződ­tek meg az ifjúmunkás moz­galom erői. A KIMSZ hirdette: » A mi vörös zászlónk pirosa végigömlik a városon, és an­mi már nem leszünk kizsák­mányolt proletárok. A döntő harc ideje elérkezett. Orosz­országban már győztek a mun­kások, harcolni kell nekünk is, különben elveszünk szenny­25 éves harca a Horthy-fasizmus el­len nem volt hiábavaló. Né­pünk legjobb fiai a szovjet hadsereggel vállvetve meghoz­rmk szavai harsogni fogják, legtöbbet kapta az első pro- ván, Kreutz Róbert és sokan letárdiktatúrától, a legtöbbet mások, vesztette el annak bukásával. A kommunisták Horthy véres kegyetlenkedés­sel bánt a kommunistákkal. Akasztott emberek sorai, élve eltemetettek, megcsonkítottak ben betegségben, éhségben. Az ezrei mutatták a garázdálko- ták népünknek a szabadságot, állam, mely nekünk semmit dást. De a KIMSZ nem adta a népé lett a föld, a gyár, nem adott, utolsó óráit éli... fel a harcot. A párt iránti s megnyílt végre a szocializ- aztán eljön a szocialista tár- rajongó szeretet, a dolgozó mus építésének útja. Valóra sadciilom, melynek nem mos- nép iránti határtalan odaadás váltak azok az eszmék, me- tohái, hanem legszeretettebb ifjú hősöket szült az elnyomók lyekért a kommunista párt gyermekei leszünk. Minden if- börtöneiben: Krámer Sándoro- oldalán ifjúmunkások százai júmunkásnak együtt kell har- kát, Vadas-testvéreket, akik és ezrei harcoltak s haltak colni a döntő küzdelemben«. meghaltak, mintsem árulói le- hősi halált. És a harc nem volt hiába- gyének a nép ügyének. Ennek az ifjúsági szövetség­való, mert 1919. március 21-én A Vadas Mártonokat nem nek méltó utóda folytatója a győzött a magyar munkás- lehetett megtörni. Tudták, KISZ. A KISZ az osztályharc osztály, kikiáltották a Tanács- miért szenvednek; kommunis- rendkívül kiélezett időszaká- köztársaságot. Az elnyomott, ták voltak. Lőwi elvtárs, a ban, tulajdonképpen nyílt üt- megalázott ifjúmunkás és diák KIMSZ elfogott harcosa írta kőzetben született meg. A a felnőttekkel egyenjogú, har- nővérének börtönéből, e soro- KISZ létrehozásával nyitott cos tagja lett a társadalomnak, kát: »Ma értesültünk arról, frontot a párt az ifjúság kö- »Ledobtuk magunkról a búr- hogy ügyünk olyan stádium- zött az ellenforradalommal zsoázia láncait, és most már ban van, hogy statáriális bí- szemben. Szövetségünk létre- bátran, merészen mehetünk a róság elé kerülünk. Az élet jöttének első percétől kezdve felszabadulás útján. Mi már szép, én nemrég voltam 18 magán viseli az osztályharcos megfeszített erővel dolgozha- éves. Gyönyörű volna élni jelleget. Ma is és a jövőben tunk a szocialista társadalom sokáig, hiszen a holnap olyan js mindig példaképünk a felépítésén. A szavak ideje szép lesz. Szép az élet, néha KIMSZ. Tanulunk tőle bá- lejárt, tettekkel fogjuk bebizo- egy kicsit nehéz, de az a fon- torságot, áldozatkészsénet nyítani, hagy az új társadalom tos, hogy amikor nehéz, ak- igazság-’ és szabadságszerete- szebb, jobb, mint ami eddig kor is fel a fejjel, Nővérke«, tét, nép iránti hűséget és oda­volt« — hirdette az Ifjú Pro- Meg a burzsoá lapok is kény- adást. Ifjúmunkás mozgal- letár. 1919. július 20-a és 22-e telenek elismeréssel írni róla. mu,nk mártírjainak életéből között tartotta első kongresz- Amikor a három és fél évi erfa meríthetünk iövő ne- szusát a KIMSZ. A Vörösúj- fegyházbüntetéséről szóló íté- héz, de győzelmes harcaihoz, sag, a párt lapja így üdvözölte letet kihirdetik előtte, így ifjú kommunistákat: »Az kiált fel: »Éljen a KIMSZ!« ifjak, értékes harcostársaink Lőwi elvtárs soha többé nem most tartják ülésüket. Tanul- jött ki a fegyházból. 1929-ben Simon László, a KISZ városi bizott­ságának titkára. A mezőgazdaság fejlesztési bizottságokról Megjegyzések egy értekezlethez A felsőbb pártszervek hatá­rozata értelmében a megyei mezőgazdaság-fejlesztési bi­zottság megalakulása után a járási székhelyeken is létre­hozták a fejlesztési bizottságo­kat. Barcson is megtartották az alakuló ülést. Ez az értekezlet azonban nem végzett kielégítő munkát. Tegyük mindjárt hoz­zá: nem a jószándék hiányzott a barcsi elvtársakból, hanem ennek az új társadalmi szerv­sán részt vesznek a járási párt- j és sokrétű, eleven gyakorlati bizottságok, járási tanácsok tapasztalatokat tudnak össze- képviseiői, akik majd a járd- gyűjteni. Ezeket megvitatja a sí fejlesztési bizottságokban ' rendszeresen ülésező bizottság, fognak dolgozni. Ha így tör- ( és javaslatot tesz a problémák ténik. akkor most tartalma- , megoldására. A javaslatot az sabb útipoggyásszal indulhat- , illetékes párt- és tanácsi szer- na útjára a barcsiak bizoltsá- ! vek elbírálják, és ha jónak ga. Természetesen sokat se- ' tartják, határozati erőre eme* gítbetett volna a barcsiaknak a megyei mezőgazdaság-fej­lesztési bizottság akár egyetlen tagja is, ha megjelenik és fel­nek a rendeltetéséről nem sze- i szólal az alakuló értekezleten, rezhettek legalább annyi is- I Az alakuló ülés kénytelen volt meretet, hogy a kezdő lépése- nélkülözni Losonczi Pál, a két sikeresen megtehetné a Központi Bizottság tagja, a bizottság. * barcsi Vörös Csillag Tsz elnö­Hogyan zajlott le az alakuló • ke jelenlétét is. I.osonczi elv­ülés? A megnyitó után el- j társ — amint közölte a JB-vel hangzott a rövid beszámoló a 1 — egyéb elfoglaltsága miatt járás tsz-mozgalmának jelen­legi helyzetéről, nagy vona­lakban érintve az 1958-as esz­tendő e téren elért eredmé­nyeit és a meglévő fogyatékos­ságokat. Az előadó az utób­biakról szólva megjegyezte: » ... a problémákat ez a bi­zottság lesz hivatva megolda­ni«. Később változtatott a meg­fogalmazáson, ekképpen: »■... a járási fejlesztési bizottságnak az lesz a feladata, hogy segít­séget adjon a párt- és állami szerveknek a tsz-ek erősítésé­hez és fejlesztéséhez«. E két idézett mondat is arról tanús­kodik, hogy a nem megfelelő tájékozottság megszerzése után került sor a bizpttság létreho­zására. Az igazságnak tartozunk az­nem tudott részt venni ezen a tanácskozáson. Pedig az alaku­ló ülésen ha nem is országos ügyeket, de uoyanrsrk lénye­ges kérdéseket, a járás tsz- mozgalmónak holnavját kellett volna az ő hasznos tapasztala­tait is kamatoztatva megvitat­ni. A megyei fejlesztési bizott­ság tagjának és Losonczi elv- | társnak is bizonyára lett volna mondanivalója Barcson. E tár­sadalmi szerv tagjai olyan út- | mutatást kaptak volna tőlük, ; amelynek birtokában világo- ! sabban látnák és értenék ten- . nivalóikat. I Senki nem állít túlzott igé- . nyékét e bizottság elé, s külö­nösen nem az alakuló ülés ! elé. Ám szólni kellett volna itt I néhány elvi kérdésről a bízott­cíScr rmi niró iát i liptóion zal, hogy megmondjuk: a be­számoló — tömörsége, ellenére | ság munkáját illetően. A járá- is — felölelte a tsz-mozgalom si fejlesztési bizottság — ösz­szetét,elénél fogva — tömöríti mindazokat a vezető elvtársa­kat, akik közvetlen kapcsolat­ban állnak a tsz-mozgalom- mal. (Ennek a követelménynek megfelel a barcsiak bizottsága is. Mulasztás csupán abban van, hogy a Somogytarnócai Állami Gazdaság, a Darányi Gépállomás és néhány egyéb szerv a meghívás ellenére sem tennivalóit. Csupán arról nem szólt, hogy miképpen, milyen módszerekkel nyújthat segítsé­get a bizottság az ügy előbbre viteléhez. Aztán 21 elvtárs nevét ol­vasták fel — ők lesznek a bi­zottság tagjai. A megjelent 14 elvtárs egyhangúlag befogadta a. bizottságba a. meghívott, de távolmaradt 7 embert is. Kö­vetkezett a négytagú elnökség ___ ___ m egválasztása. Amikor ez is ' ülésen.) Régóta hangoztatott j gok azokban a községekben, megtörtént, bejelentették, hogy , óhaj — a mozgalom előbbre ! ahol még nincs termelőszövet- az elnökség néhány nap múl- ; lendítése céljából —, hogy le- ' kezet. Szóljunk tehát erről is. va elkészíti a bizottság féléves ! gyen társadalmi ügy a mező- j Készítsék el a község mező- munkatervét. Hosszas beszél- ! gazdaság szocialista átszervező- I gazdaság-fejlesztési program- getés után megállapodtak ab- j sének ügye. E bizottságok lét- 3®^ Számítsák ki, milyen elő- ban, hogy január 15-ig ki-ki se- í rehozásával éppen annak a ! nyökkel járna a falu dolgozó gíti megalakítani egy-egy köz- szervezeti előfeltétele teremtő­képviself.ette magát az alakuló lik. Széleskörű, szervezett tár­sadalmi aktívahálózatról van tehát szó, amely a pártszervek irányításával dolgozik. A fej­lesztési bizottság segíti a párt­ós állami szerveket a mezőgaz­daság szocialista átépítésében, de nem oldja — nem oldhatja — meg egyedül a feladatokat. Helyénvaló ezt hangsúlyoznunk már csak azért is, nehogy egyes járási pártbizottságok­nál és járási tanácsoknál az a hiedelem kapjon lábra, hogy «vannak problémák a tsz-ek- ben, de majd megoldja azokat a fejlesztési bizottság«. Mond­juk meg ismételten: a fejlesz­tési bizottság létrejötte egy cseppet sem csökkenti a párt- és állami szervek fele­lősségét a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését illetően. Néhány szót a munkatervről. Vajmi kevés reményünk lehet arra, hogy az elnökség — a bi­zottság többi tagja meghallga­tása nélkül — pontosan meg tudja jelölni fél év munkájá­nak irányát. A tervnek az a legfőbb jellemzője, hogy a va­ló élethez igazodik, a gyakor­latból ragadja ki a leglényege­sebb tennivalókat. Ezért nem volna fölösleges, ha a bizottság — most már e szerv működése jellegi elvi kérdéseinek isme­retében — újra összeülne a munkaprogram elkészítése vé­gett. A munkatervben pl. ilyen kérdések szerepelhetnek: a gyenge tsz-ek megerősítésének tennivalói; a szakmai és poli­tikai vezetés javítása a tsz-ek- ben, a szomszédos szövetkeze­tek egyesülése stb. A barcsi elvtársak azt sem tudták pontosan meghatározni, mit tegyenek a helyi bizottsá­ségben a fejlesztési bizottsá­got. Mindössze ennyi szerepelt a megyétől kapott írásos út­mutatóban — tehát az értekez­letet be lehetett rekeszteni. Mire lett volna szükség ah­hoz, hogy ez az alakuló ülés érdemleges dolgot végezzen? Alapos, meggondolt előkészí­tésre. Helyes lett volna, ha a megyei mezőgazdaság-fejlesz­tési bizottság első tanácskozá­dik meg, hogy az említett óhaj valósággá váljék. A fejlesztési bizottság jelle­géről is szólni kell. Nem hatá­rozathozó. nem végrehajtó, nem intézkedő, hanem tanács­kozó, javaslattevő szervezet ez. Tagjai a pártapparátusban, a tanácsban, a mezőgazdaság szocialista szektorában vagy a különféle tömegszervezetekben dolgoznak — tehát sok helyről emberek jót nevettek a Hold­ból idecsöppent emberen, s többet nem is gondolnak majd rá. Négy órára véget ért az ér­tekezlet. Okajemov Kolja Bor­parasztjai vagy egy határrész gazdái számára a tsz-alakítás, a szövetkezeti gazdálkodás. Csökkenhetne a lóállomány — mert a nagy táblákon eredmé­nyesebben, gyorsabban dolgoz­nak a gépek —, s igavonó he­lyett több szarvasmarhát tart­hatnának, amely lényegesen nagyobb hasznot ad, mint a ló. Táblaalakítás, központi major helyének kijelölése, termelési és talajjavítási terv elkészíté­se — mind-mind olyan kérdé- . sek, amelyekkel a szövetkezet ♦ megalakulása előtt is érdemes | foglalkozni, természetesen 1 nyilvánosan, minél több egyé- ! ni parasztot bevonva a bizott- | ságba. ♦ Végezetül annyit: helyes, ha a gyakorlat által megoldást »Pullasszon meg az ördög minden utópiátokkal és gyű­lésiekkel együtt« — gondolta dühösen- Okajemov, mert at­tól félt, hogy ez a gyűlés fel­borítja mai tervét. A gyűlést a vörös sarokban rendezték a díszletek mögött. Az előadások költségének csökkentéséről volt szó. Egy idős asztalos sokáig leckézte­tett két fiatal munkást, amiért nem takarékoskodnak á desz­kával, »összevissza szabdal­ják«. A színpadi csoport veze­tője azzal vádolta a díszlete- zőket, hogy gondatlanul bán­nak a díszletekkel, ezért két előadás után »cafatokban lóg a vászon a keretről...« Okajemov meghúzódott a sarokban, s onnan hallgatta a gyűlést, alig tudta dühét el­fojtani. Bosszúsan és csodál­kozva döbbent rá ugyanakkor, hogy idegei felmondták a szol­gálatot. Mi van vele? Hisz a többi országban a legkritiku­sabb percekben is nyugodt volt. Itt meg még nem is tör­tént vele semmi különös, még­is túlfeszítettek az idegei. Pe­dig így csődöt mondhat a ter­ve ... A következő felszólaló Kolja Borkov volt. Amikor az asztal­hoz lépett s beszélni kezdett, Okajemov majd kővé vált: — Szeretnék néhány szót szólni új sofőrünk, Szergej Gudkov különös nézetéről... Mindenki Okajemov felé for­dult. — Mi itt arról tárgyalunk, hogyan takaríthatnánk meg minden fillért az államnak — folytatta Kolja Borkov —, de mi történt a múltkor? Elküld­ték Gudkovot a Kultúra Há­zába, ahol előadást tartott a színház. A díszleteket és a kellékeket kellett volna elhoz­nia. A régi sofőrünk szemé­lyesen meggyőződött arról, minden a kocsin van-e, csak aztán indult el. Elhoztad a kellékeket? — kérdeztem Gud- kovtól. »Mit tudom én« — vá­laszolta. Mondom neki... — s Kolja Borkov pontosan elő­adta a három liter benzinről folytatott beszélgetést, s így fejezte be mondókáját: — Először találkoztam ilyen nézettel! Magyarázza meg ne­künk, Godkov elvtárs, mit je­lent ez! Kolja Borkov leült, s far­kasszemet nézett Okajemov- val. — No, válaszolj, Gudkov — mondta az elnök. Okajemovot düh fojtogatta. Nem mert felállni, mert attól tartott, nem bírja türtőztetni magát, nekiesik ököllel .ezek­nek a gyűlölt alakoknak, de aztán összeszedte magát, las­san felemelkedett, de abban a percben rádöbbent, hogy fo­galma sincs arról, mit szokás ilyenkor mondani. — No, kezdjed, Gudkov — noszogatta nyájasan az elnök. — Nem így volt! Borkov ha­zudik! — kiáltotta arra gon­dolva, legjobb, ha az egészet letagadja. Kolja Borkov arca bíborvö­rös lett, felpattant helyéről: — Itt mindenki tudja, hogy Borkov nem hazudik! Okajemov végigjártatta vi­zenyős szemét a szobán. Amikor az angol kémelhá­rító szervezet Londonban fal­hoz szorította, tudta, mit kell csinálnia, Teheránban kimá­szott egy teljesen reménytelen helyzetből... Azt azonban nem is sejtette, mit csináljon itt. Valami három liter benzinről volt szó, de mintha idegen nyelven beszélnének vele, egy szót sem értett az egészből. — No, ne félj, Gudkov. Mondj el becsületesen min­dent — biztatta az elnök. — Történt, ami történt, de leg­alább valid be: igen, most már tudom, hogy kell dolgoznom... — Igen ... Most már tudom, hogy kell dolgoznom — ismé­telte gépiesen, s gyorsan hoz­zátette: beismerem a hibámat... Okajemov leült. — Nem szabad így viselked­ned, Gudkov elvtárs! — mond­ta Kolja Borkov félhangosan. — Mintha csak a Holdból csöp­pentél volna közénk! Mindenki nevetett. Ez magá­hoz térítette Okajemovot: az kovba ütközött, amint kilépett f sürgető kerdeseket elvileg a színházból. A fiú elengedte \meamtatja a járási fejlesztési maga mellett, de fürkésző te- f ■ Ifenis valJek az a1' kintetével jó darabon követte. I k°t°viták fórumává ez a tar- Okajemov összehúzta magát, \ sadalmi szerv- A párt es a kor- szinte perzselte hátát ez a te- í many agrarpolitikajanak tala- kintet l lan allva beszelje meg, mi az, , ,, . t ami fékezi a mozgalom előre­Eso szemeiket. Okajemov ; haladását, és hogyan hárítha- átfutott az utca túloldalára, s ♦ tók el ezek az akadáiyok a bement a kávéházba. Csaknem | mozgalom útjából. A vita két órát kellett még varakoz-1 anyaga aztán a pártbizottság, nia. Az otthonos kis kavehaz t tanács ületékesei elé kerül> teljesen üres volt, Okajemov | akik ezáltal felbecsülhetetlen mégis a legtávolabbi márvány | segítséget kapnak munkájuk- asztalkához telepedett le. ♦ boz. A több forrásból nyert, Okajemov lassan megnyugo- l az valóságát tükröző, a dott, s arra az álláspontra he- * lyezkedett, sikerült idejében belátnia tévedését a gyűlésen. A kávéházból hat előtt tíz i perccel távozott, hat előtt öt * perccel már ott volt az intézet | közelében lévő utcakeresztező-1 désnél. Hat órakor már vagy | ötven lépés választotta el az ♦ intézettől. Hat után három j perccel, épp akkor, amikor ki-1 tódultak az épületből az inté-} zet dolgozói, ott állt az ajtó ♦ előtt. Elvegyült a tömegben, ♦ vitette magát, miközben olyan I arckifejezést öltött, mintha i gondolataiba merülne. Valójá- j ban remegve leste, mit beszél- f nek körülötte. | — Folytatjuk — | mozgalom ügyeit jól ismerő elvtársak közössége által ösz- szesített tapasztalatok gyümöl- csöztetése nem maradhat ked­vező hatás nélkül. A Dé Nagykereskedelmi V. vezetősége boldog új évet kiván összes kedves vevő­jének és minden dolgozó­jának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom