Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-04 / 286. szám

«LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XV. évfolyam, 286. szám. Ara so filler Csütörtök, 1958. december «. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAP3A Mai számunk tartalmából TÓTH NÉNI Ordacsehiben a kultűrház zárva IFJO FIQYELÖ Fejlődésről tanúskodó számoszlopok Pállá József könyvelő rendezgeti az iratokat. Kimu­tatások tömkelegé hever író­asztalán. A számoszlopok az elmúlt gazdasági év munkájá­nak gyóimjölcsét mutatják. Honnan jött a pénz, miiből mennyi termett, s mi jut ré­szesedésre? — a többi között erre feleinek a rubrikák ada­tai. Az elmondottakból is kitű­nik, hogy nem sokkal a zár­számadó közgyűlés naipja előtt nyitottunk be a nágocsi Uj Hajnal Tsz irodájába. A kimu­tatások tanúsága szerint tizen­egy fillér híján negyven forint értéket osztanak munkaegysé­genként. Ebből tizennyolc fo­rint a készpénz — a többit pe­dig természetben kapják meg a tagok. Fábián Lajos te­henész 583, idősDobai Jó­zsef ugyancsak állatgondozó — aki másodmagával dolgozik a tsz-ben — 669 munkaegység után részesedik a kiosztásra váró terményekből és .pénzből. Másról is vallanak e papírok. Hosszabb a névsor, mint egy évvel ezelőtt. Akkor 11 család 25 tagjának a neve szerepelt az Uj Hajnal nyilvántartásában —- ma -pedig 26 családból 45 ember vallhatja magát a szö­vetkezet gazdájának. A 330 holdnyi összterület 552 holdra nőtt egv esztendő alatt. Ez is a könyvelési tételek között sze­repel. Ami pedig a gazdálkodás egyes ágait illeti, arról mással beszélgetünk. Tizenkét hónap­pal ezelőtt J4 a gy D én es me­zőgazdasági felügyelő irányí­totta az Uj Hajnal tervkészíté­sét. Most pedig mint szövetke­zeti agronómus beszél például a tehenészet egyéves fejlődésé­ről. — Huszonegy tehénnel kezd­tük az elmúlt gazdasági évet. Ma harmincegy fejős tehén áll a jászlak mellett. Amint végigballagunk az is­tállón az elismerő szóval nem takarékoskodva (mert jól táp­láltak, tiszták, gondozottak a szarvasmarhák), az agronómus a számokat szólaltatja meg: — Nem tíz, hanem tizenkét tehe­net vettünk, két selejteset ugyanis közben eladtunk le- borjazás után. Ezért van har­minchárom saját növendék­marhánk harminchárom tehén után. (100 százalékos borjúsza- parulat!) A tejhozamra fordul a szó. Kétezer litert terveztek tehe­nenként. Am ebbe az elgondo­lásba «-hiba« csúszott: nem is merték gondolni, hogy a csak­nem folyamatos zöldfutószala­gon szinte ömlik a tej: 3099 li­teres lett az istálüóátlag. íme, itt a pénzforrás — a havonkén­ti forintosztásnak (előlegnek) ez az alapja: a tahi járásban párját ritkító szép tehenészet. Evés közben jön meg az ét­vágy — tartja a közmondás, és tartják a nágocsiak is. Már hallom is a tervet: újabb tíz fejős marha jön ebben a gaz­dasági évben a harmincegy mellé. Azért nem több, mert ennyi állat jászolába tudnak bőséges tejelő-takarmányt rak­ni. .; Pillangós, zöldnövény- sdló meg abrak — ettől ítélik a fejősajtár. Éppen búcsúznánk, amikor Paska Ferenc elnök így szól: — Megigazítottuk a kerí­tést — s közben a sertésóira mutat, amelyben két év óta egy malacfia sem visított. — Az agronómus fejezi be a gon­dolatsort: — A múlt héten ve­tőburgonyáért voltunk a ráksá Uj Életben. Körülnéztem ott. Megtetszettek a fehér hússer­tések. Azon nyomban kivá­lasztottunk közülük és meg­vettünk tizenöt kocasüldőt. Holnap megyünk értük. Most a tehenészet, jövőre és azután pedig minden bizony­nyal a sertéstenyésztés jöve­delmezőségéiről is beszélnek majd azdk a számok, amelye­ket Pállá József szinte úgy raj­zol a gazdálkodás rubrikáiba. K. J. A népfront-bizottsági tagok tanfolyamának első előadása A Hazafias Népfront városi bizottsága kedden este tar­totta meg a népfront-bizottsá­gi tagok tanfolyamának első előadását Gelencsér István, a városi bizottság titkára tartott bevezetőt, melyben a tanfo­lyam szükségességét ecsetelte. Amint mondotta, ezekre a so­rozatos előadásokra azért van szükség, hogy minél világo­sabbá váljék a népfront-moz­galom lényege és feladata a szocialista építésben. Gelen­csér István megemlékezett Kaposvár felszabadulásának 14. évfordulójáról is. Beszélt a Szovjetunió szerepéről új életünk kialakításában, arról a rengeteg segítségről, mélyet városunk kapott a baráti szov­jet néptől. Ezután dr. Vngár Sándor, a városi bizottság elnöke tar­totta meg a tanfolyam első előadását A népfront-mozga­lomról címen. Az egy óra hosszat tartó élőadás mélyre­hatóan elemezte a népfront- mozgalom történelmi gyöke­reit, majd ennek újszerű fel­adatait a fasizmus szétzúzása után. Kifejtette a párt és a munkásosztály vezető szerepét, valamint a különböző osztá­lyok és rétegek helyzetét a mozgalomban. Végezetül az előadás foglalkozott a több­pártrendszer kérdésével is, és kimutatta, hogy éppen az 1956-os ellenforradalom bizo­nyította be legteljesebben, hogy a szocializmus építésé­ben semmi szükség ezekre a pártokra, mert vagy a polgári restaurációt, a fasizmus előre­törését, vagy a munkásosztály széttagolódását szolgálnák. Az előadás után a több mint húsz hallgató között élénk vita alakult ki. Felszólalt Biz- vurm Antal, Fias István, Fe- rencz Gábor, dr. Horváth Já­nos katolikus lelkipásztor, Kő­vári Mihály, Tóth Márton, Száméi Dezső, valamint Dudás Lajos. Mindahányan főként a népfront feladatairól beszéltek a tömegeik mozgósításával kapcsolatban, s többen utal­tak a népfront-bizottságok felvilágosító munkájának szükségességére a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejleszté­sében. A beszélgetést az elő­adó foglalta össze: a pártnak és a dolgozóknak annyi lesz a bizalma a népfront-mozgalom irányában, amennyit az mun­kájával kivív magának. Az összejövetel befejezéseként Ge­lencsér István osztotta ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának köszönő levelét az emléklapokat azoknak, akik a november 16-i választások előkészítéséből derekasan ki vették részüket. A Hazafias Népfront városi bizottságának igen sok tagja kapott emlék­lapot A tanfolyamra már a nép­front újonnan megnyílt klub­jában került sor, melyet min­den segítség nélkül, teljes egészében társadalmi munká­val hoztak létre erre a napra, Az ízlésesen berendezett, szá­mos társasjátékkal, sakkal, kártyával, dominóval felszerelt klub bizonyára kedvelt talál­kozóhelye lesz a népfront vá­rosi aktíváinak. Alakuló tanácsülés Szabáson (Tudósítónktól.) Este hét órára hívták össze Szabáson az új tanácstagságot, azonban a községi tanácsház ez alkalomra ünnepélyessé tett nagytermében már hat órakor nagy volt a sürgés-for­gás. Egymásnak adták a ki­lincset az ünneplőbe öltözött tanácstagok és meghívottak. Bergovecz Imre, a tanácsülés korelnöke nyitotta meg az ala­kuló tanácsülést. A háromtagú mandátum­vizsgáló bizottság nevében Krahkenfdd Margit tette meg cf<*CScS<3CgaWK^cícBQSc*<SQgcH»CScS<^gcS<3|cg<íc8C8<*' ifeHOgo&A QYEREKEK A KÖNYVTARBAN Barcs. A könyvtárban kör­ben polcok, rajtuk szép sor­rendben összerakott könyvek. Az egyik sarokban két gyerek, Laklia Mária és Szikinger Éva érdeklődve keresgél a könyvek között. Mindketten negyedikesek. Laklia Mária már régi tagja a könyvtárnak. Amikor beiratkozott, még csak a meséskönyvek érdekelték. Most pedig egyre inkább az ifjúsági regényekhez vonzódik. Abban a pillanatban fényké­peztük le a két kis barátnőt, amint azon tanakodtak, hogy melyik regényt válasszák. Annyi sok szép könyv van itt a polcon, hogy bizony nehéz a döntés. Dobroczky Ágnes könyvtáros ad nekik tanácsot. Hégi ismerőse a két kislány, tudja, milyen könyvet szeret­nek olvasni. Marika Szabó Pál: Hajdú Klári című regényét kéri. Évi is választ, majd iro­dalmi »zsákmányukkal« sietve indulnak hazafelé, hogy minél előbb megkezdhessék az olva­sást. Nemcsak ők ilyen lelkes ol­vasó gyerekek Barcson. A önyvtár 454 tagjának nagy ré­zé fiatal, és sok köztük a 8— 12 éves. jelentését. Tizenhét tanácstag, megannyi helyeslés... Úttörő- pajtások jönnek a terembe, mindenki figyelemmel hallgat­ja kis verseiket, köszöntőiket Majd a tanácsülés elnöke. Rozina Zoltán iskolaigazgató veszi át a szót. Az ülés elé terjeszti javaslatát a végrehaj­tó bizottság tagjaira vonatko­zóan. Nagy József, Ács János, Koncsik Imre, Harc Géza és Nerencsics József tanácstagok vb-tagok lettek. Átvonulnak a másik terembe, hogy meg­tartsák a vb. első alakuló ülé­sét és kiválasszák maguk kö­zül a vezetőket Nagy Józsefet elnöknek, Ács Jánost elnökhelyettesnek, Koncsik Imrét titkárnak vá­lasztották meg. A taps és he­lyeslés azt igazolta, hogy jól választott a vb. A megválasz­tottak az elnöki asztal előtt sorakoznak, majd felhangzik az eskü. Nagy József, a vh. elnöke kért szót ezután: — Köszönetét mondok a bi­zalomért. Most, hogy újra elnök lettem, szeretném rövi­den felidézni, mit is tettünk az elmúlt években. Villany, jár­da, kultűrház, mélyfúrású kúf létesült, hogy csak a na­gyobbakat említsem. Az 1959-es esztendőben újabb fel­adatokat kell megoldanunk. Folytatjuk a járdaépítést, a Várdombnál új kutat ásatunk, és a sportöltözőt is fel kell építenünk. Az utcák fásítása, a parkosítás, az útjavítás, mind-mind csak úgy oldható meg, ha a tanácstagság a leg­szorosabb kapcsolatot tartja választóival. Munkánk csakis így lesz eredményes... Ezután a mezőgazdasági, pénzügyi és művelődésügyi állandó bizott­ság megalakítására került sor, majd a vendégek közül szólaltak fel. Sasvári Ferenc, a járási ta­nács vb-elnöke és Horváth László, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezetője köszöntötte az új tanácsot. Szót kért Németh István ta­nácstag és dr. Gál Zoltán, a község orvosa is. Készülődés a tavaszra Ez a címe a fényképfelvételnek. Bár már itt tartanánk, nem pedig a tél előtt. Aktualitás dolgában még sincs semmi hiba: a textilművek fotoszakkörének jelenleg nyitva lévő nagysi­kerű kiállításán található csaknem hatvan társával egyetem­ben Péter János szép fotója is. Mit mutat be a magyar partizánokról szóló kiállítás? Szép és igen értékes doku­mentumokkal ismerkedhet meg Kaposvár közönsége a hó­nap derekán: a Partizánok a szabadságért című kiállítás az emberi haladás ügyéért harco­ló legjobb magyar hazafiak küzdelmeit mutatja be, negy­ven év számtalan dokumentu­mát sorakoztatja fel kronolo­gikus sorrendben. Bemutatja a magyar internacionalisták szerepét a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban, az 1919-es magyar honvédő há­ború történetét, a magyar par­tizánok harcait a második vi­lágháború folyamán, majd az ellenforradalom alatt. Az ér­tékes korabeli adatokat helyi jellegű, somogyi anyaggal is kiegészítik. December 14-én nyílik meg az SZMT-székház nagytermé­ben a Partizánok a szabadsá­gért című kiállítás, melyet leg­utóbb Baranyában mutattak be. Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Forradalomban A nemzetközi proletariátus legszebb szakasza az első vi­lágháború idején orosz hadi­fogságba került különböző nemzetiségű hadifoglyok és az orosz munkások, parasztok küzdelme az első proletárfor­radalom győzelmes kivívásáért, majd a fiatal szovjet államra törő intervenciósok és belső ellenforraáalmárok leveréséért folytatott harcok. Az első világháborúban a keleti arcvonalra hurcolt ma­gyar katonák százezrei kerül­tek a cári hadsereg fogságába. A szakmunkáshiány arra kényszerítette a cári hatóságo­kat, hogy munkaerőt toboroz­zanak a hadifogolytáborokban. Az üzemekbe került hadifog­lyok nagy része rövid idő alatt felismerte az oroszországi munkásosztály követeléseinek igazát, s benne az elnyomott magyar munkásság igazát is. 1917 olvíberében és novembe­rében a magyar hadifoglyok már tizenhat városban harcol­tak a burzsoázia megdöntésé­ért. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme után mindenütt megalakították a forradalmi sejteket. Saját anyanyelvükön brosúrákat és újságokat adtak ki. Többek között így jelent meg magya­rul a Kommunista Kiáltvány is. A proletárforradalomtól meg­riadt imperialista hatalmak I megkezdték az intervenciót. | Az intervenciósok és a belső ellenforradalmárok megsem­misítésére, a forradalom vív­mányainak védelmére a bol­sevik párt új hadsereg szer­vezését indította meg. A vörös hadseregbe nagy tömegben léptek be volt magyar hadi­foglyok is. Közel százezer ma­gyar internacionalista harcolt. Több tízezerre tehető azok száma, akik életüket áldozták a munkás-paraszt hatalomért, az előrehaladás ügyéért. Vérük örökre megpecsételte a szov­jet és a magyar nép barátsá­gát. A szovjet hatalom oldalán harcoló internacionalisták többségében nem voltak mar­xisták, de felismerték, hogy az emberi haladás ügyéért egyedül a kommunisták har­colnak következetesen, nary részük nem volt párttag, de sorsuk a kommunista sorsa lett. A harc, s ha kellett: a mártírhalál. (Fehér) Magyar axövet- hexeli küldőt s g Albininb <> it Tirana (ATA). A Magyar Népköztársaság fogyasztási szövetkezeti küldöttsége, mely Nánási László, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa tagjának, a SZÖVOSZ Fel­ügyelő Bizottsága elnökének vezetésével Albániában tar­tózkodik, behatóan tanulmá­nyozza aa albá* szövetkezeti kereskedelem működését

Next

/
Oldalképek
Tartalom