Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-20 / 300. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Szombat, 1958. december 20.

A NAQYATADI lARAS X

téli kulturális programjáról

Készülőd es a Latinka Sándor kulturális seregszemlére

Fokozottabb gondoskodást, tartalmasabb politikai és szakmai továbbképzést

Interjú Újházi Ilonával, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet területi

bizottságának titkárával

Az orvosok és az egészség- ügyi dolgozók 1945-ben kül-ön- külöin szakszervezetet alakítottak. 1949 végén egyesítették a két szakszervezetei. Kezdetben nehezen 'haladt a munka. Az orvosok úgy vélték, hogy az egyesített szakszervezet neon képviseli kellően érdekeiket. Azóta eltelt nyolc esztendő. Újházi Ilonát, az Orvos- Egeszßegügyi Dolgozók Szak- szervezete területi bizottságának titkárát kértük meg, tájékoztassa a Somogyi Néplap olvasóit: vajon megszűnt-e ez a bizalmatlanság, s hogyan kívánják munkájukat még eredményesebbé tenni.

— Hány tagja van a szak- szervezetnek?

— A megye 2013 egészség- ügyi dolgozójából 1909 tagja a szakszervezetnek. Számszerű erősödésünket akadályozza az, hogy igen sok az állományon kívüli dolgozó, és gyakori a munkahely-változtatás.

— Erősödik-e a bizalom a szakszervezet iránt az orvosok körében?

— Igen. Több helyütt, így a kaposvári kórházban a függetlenített szakszervezeti bizottsági elnök, Fenyvesi Ferenc- né, a marcali járásban K u- csera Ernő járási SZB-el- nök, a marcali kórházban 11- lés József, Nagyatádon dr. Magyar Vincze, Fonyódon tír. Berend Ernő munkájának eredménye, hogy az orvosok egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a szakszervezet munkájába. Sajnos, ez nem mindenütt tapasztalható. A csurgói járásban pl. az orvosok közül mindössze kettő tagja a szakszervezetnek. A bizalmatlanság teljes megszüntetése céljából hozzuk létre 18—20 taggal az egészségügyi munka- bizottságot. Ez a bizottság szakmai kérdéseket vitat meg, segíti a középkáderek oktatását, s érdekvédelmi feladatokat is ellát.

— Az etikai bizottság miként végzi munkáját?

— E bizottság feladata, hogy megvédje az orvosi kart az alaptalan rágalmaktól, s fellépjen azokkal az orvosokkal szemben, akik az írott vagy íratlan törvényeket megsértik. E bizottság határozatát az állami szerveknek is figyelembe kell venniük. Eddig mindössze egyetlen orvos ügyét tárgyalták, s megállapították, hogy az illető nem követett el szabálytalanságot. A bizottság vezetői: dr. Horváth István, a Kaposvári Textilműveik orvosa és dr Tarján László, a Véradó Állomás főorvosa nemrég voltak Budapesten értekezleten, s megkapták a bizottság munkájához szükséges szempontokat.

— Hogyan segítik a középkáderek politikai nevelését,

szakmai továbbképzését?

— Az időszerű politikai kérdésekről rendszeres tájékoztatókat tartunk. A járási pártbizottságokat is kértük,, tartsanak negyedévenként a járási szakszervezetekben előadásokat. Nagyatádon, Fonyódon, Marcaliban, Siófokon igen eredményes politikai nevelő- munka folyik. Nagyatádon pl. »Az egészségügyi dolgozók szerepe a mezőgazdaság átalakításában« címmel tartott előadást a járási pártbizottság, utána egy tszrbe látogattak el a résztvevők. A napokban Nagyibolya (a szakmai központból) tartott előadást a területi bizottság aktivistáinak. A különböző szakszervezeti kérdésekről havonta rendszeresen tartunk előadásokat. A középkáderek — ápolónők, szülésznők, védőnek stb. — továbbképzése azonban megoldatlan, mivel nincs, aki a központi előadások anyagát kidolgozza. Néhány osztályon ugyan f-olvik továbbképzés, de ez nem megfelelő.

— Milyen a kapcsolat a tömegszervezetekkel?

— A nőtanáccsal jó a kapcsolat. Miivel a kórházaknak nincs külön nőtanácsuk, ezért szakszervezeti nőfelelős végzi ezt a munkát. A kaposvári kórházban ötven tag részére indítottunk szabó-varró tanfolyamot. A vöröskereszttel, sajnos, még nem sikerült megfelelő kapcsolatot teremteni, pe- di<* sok segítséget nyújthatnánk egymásnak. Hiába hívtuk meg a vöröskereszt vezetőit a területi bizottság ülésére, nem jelentek meg.

— Milyen szociális segítséget, kedvezményt ad tagjainak a szakszervezet?

— A szakszervezet pénzén vásárolt mosógépeket, porszívót, padlőkefélőit a tagok 5, illetve 2,50 forint ellenében kikölcsönözhetik. Ezt a példát több járási székhelyen is követik. Idén igen sokan vettek részt szakszervezeti üdültetésben. 124-en SZOT-beutalóval, száznál többen a kórház, illetve ej Gyógyszertár Vállalat üdülőjében, tizennégy család pedig a szakszervezet ürömhegyi üdülőjében pihente ki az év fáradalmait. Ezenkívül 6500 forintot szülési, 2445 forintot temetkezési, 11 850 forintot rendkívüli segélyként utaltunk ki a tagoknak.

— Hogyan kívánják még

eredményesebbé tenni munkájukat?

A szakszervezetben élénk sportélet folyik. Tenisz, asztalitenisz, röplabda szakosztályunk, foto és természetjáró szakkörünk eredményesen működik. A sportélet fejlesztésére teniszpályát létesítünk, a többi szakosztályt is megfelelőképpen támogatjuk. Célunk a többi közt pl. azt elérni, hogy az etikai és a munkabizottság a dolgozók munkavédelmével és újításokkal is foglalkozzék. Megvizsgáljuk azt is, hogy a fiatal ápolónők közül miért hagyták el többen munkahelyüket. Ha megjelenik az orvosi rendtartás, azt az egész megyében -minden szakszervezeti taggal ismertetjük. Rajta leszünk, hogy egészséges kapcsolat alakuljon ki valameny- nyi tömegszervezettel: hogy a szakszervezet munkájába minden orvos, egészségügyi dolgozó tev,éken yen bekapcsolódjék; s hogy még eredményesebb szociális munkát végezzünk — fejezte be tájékoztatóját Újházi Ilona, a területi bizottság titkára.

A Nagyatádi járási Tanács népművelési felügyelője, V á- radi Gyula tájékoztatott bennünket a járás téli kulturális programjáról és %. Latinka Sándor kulturális seregszemlére való készülődésről.

— Téli kulturális tevékenységünk a Latinka-seregszemlé- re készülődés jegyében folyik.

A kutasi népi együttes a ku- koricafosztás népi szokást dolgozza fel, ezzel a versenyben is szerepel. A KISZ-szervezet színjátszó csoportja Csizmarek: A borjú c. 3 felvonásos zenés vígjátékát tanulja. Lábodon az Ellencsoport c. egyfelvonásossal készülnek. Üjabb számokkal: népdalokkal és mozgalmi indulókkal készül a felnőtt kórus is. Segesden a KISZ népi együttese népi játékokkal készül az első bemutatóra. Ugyancsak népi táncot tanulnak a szabási fiatalok is. Csökölyön Sásdi Sándor: Nyolc hold föld c. 3 felvonásos színművet tanulják a színjátszók. Taranyban a felnőtt férfi kórus új énekszámokat tanul a községi és járási bemutatóra. Színjátszóik Szigligeti Ede: A cigány című há- romfelvonásos népszínművét tanulják. A bolhásiak szavalatokkal és táncokkal neveztek be. A községi nőtanács pedig műsoros estre készül.

Háromfán Csíky Gergely: Ingyenélők című négy felvonásos színművét tanulják. Részt vesznek a bemutatón a rinyaszent- királyi és a mikei tánccsoportok is. A mikeiek a Partizánok című jelenettel is beneveztek. Somogyszobon Móricz Zsigmondi: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színművével készülnek a színjátszók. A község pedagógusai összegyűjtik és betanítják a somogyszobi lakodalmas szokásokat is. Belegen Felkai: Játék című drámáját tanulják. A nagyatádi járási művelődési ház színjátszói Jó- kai-Kovács: A gazdag szegények c. háromfelvonásos tragikomédiát tanulják, a próbák már több hete folynak. A szalonzenekar és a báb szakkör is készül a kulturális seregszem- '

lére. Nagykorpád, Bakháza és Kisbajom, valamint a nagyatádi üzemek kv.ltúrcsopcrrtjai eddig nem neveztek be, reméljük azonban, hogy ők is részt vesznek a bemutatókon.

— Mit találunk még a téli programban?

— Több községben — így például Mikében, Nagykorpádon, Kutaskozmán, Kisbajomban, Bakházán, Szabáson és Somogyszobon — analfabéta- tanfolyamok. indulnak december végén, január elején. Kutason népközépiskola második évfolyama indult meg. Lábodon most szervezik az első évfolyamot. Tarany, Csököly, Háromfa, Kuntelep és Görgeteg községekben, valamint az állami gazdaságokban megindult az ezüstkalászos tanfolyam első évfolyama. Második évfolyam indult Segesden és Bolháson. Mikén még ebben a hónapban megkezdődik a helyesírási tanfolyam.

— Mi a helyzet az ismeret- terjesztő e'őadá-.ok. körül?

— Eredetileg 8 előadásból álló ismeretterjesztői előadássorozatot indítottunk. Most az előadások száma kettővel növekedett. Ezeken kívül tartavak még szórvány-edőadásokat is. Nagyatádon például öt előAz a szabály, hogy a talált tárgyat huszonnégy órán belül el kell juttatni tulajdono-sához. cím hiányában a rendőrségre. Meglepett tehát a Somogyi Néplap egyik apróhirdetése, amely felhívja a oékaket, hogy elveszett aktatákájukat a benne lévő huszonhétezer forintról szóló »csekkmásolattal« jutalom <!) ellenében Nagyszeben u. 1/a. szám alatt Simonék- nál átvehetik.

A bank nem tud semmiről

Ki a vesztes fél? A károsult nyilván jelentette az esetet a bankóiknál. A zárlat biztos, és erre a csekkre -nem adnak ki egyetlen fillért sem. Meglapeadásból álló zenei sorozat indult. Különösen nagy az érdeklődés az előadások iránt Nagyatád, Tarany, Somogy- szob, Mike, és Lobod községekben.

— Nagyatádon még a művelődési házban báb, zene színjátszó, foto, kézimunka szakkör működik. A falvakban főként a sü- tő-főző, szabó-varró és kézimunka szakkörök népszerűek. Itt, ahol az anyagi fedezet megvan rá, szeretnénk mező- gazdasági szakköröket is létrehozni.

— Milyen a művelődési otthonok gazdasági ellátottsága?

— A járásban 14 művelődési otthon van. Valamennyi fenntartásáról a községi tanácsok gondoskodnak, kivéve a járási székhelyét. Tüzelővel minden kultúrházunk el van látva, a berendezések megfelelőek. Lábodon és Bolháson a jövő évben kezdik meg az új kultúr- ház építését. Kívánatos lenne, hogy a járási művelődési házat a Nagyatádi Községi Tanács tekintse községinek is, és erejéhez mérten anyagiakkal is támogassa. Ne várjanak mindent az állami költségvetéstől — fejezte be tájékoztatását Vá- radi Gyula.

Dorcsi Sándor

lésünkre azonban a bank semmiről sem tud De a MÉSZÖV és a pékek se, pedig a kárt szenvedett velük áll a legközvetlenebb kapcsolatban: a tö- rökkoppányi -pékmester, aki motorjáról az országúira ejtette akta-táskáját, a somoigyacsai földművesszövetkezetnek szállított süteményről szóló csekkel és számlákkal. A vonal túlsó végén a somogyaicsai szövetkezet jelentkezik, s közli, hogy a törökkoppányi pák nyugodtan dagaszt. Hallott valamit arról, hogy megtalálták a »cuccot«, de azt tartja, hogy »ej, ráérünk még« átvenni.

— És a ju-talom?

— Az ő dolga, hogy ad-e, nem-e — ütik el a kérdést.

Pénz kellene...

Pénzért kínált szívesség

Goncsarovot megölték ... Háromszorosan nehéz a bánatot elviselni, amikor nemcsak hozzátartozóiddal nem osztozhatsz benne, hanem még az ezredesnek se árulhatod el, mit élsz át. S Lena mintha csak megérezte volna, hogy valami nincs rendben. Amikor felhívta, hogy este ne várja haza vacsorára, néhány pillanatig hallgatott, majd megkérdezte:

— Valami kellemetlenség ért?

— Semmi. Csak nagyon bonyolult ez az ügy.

— Ne ess kétségbe, Nyiko- laj. Hisz tisztában vagy képességeiddel, én is tisztában vagyok vele, munkatársaid is. S különben, csak azt nem érheti kellemetlenség, aki semmit se csinál... Aludni hazajössz?

— Nem tudom.

Ezzel be is fejeződött a beszélgetés.

Megcsikordült az ajtó, s Asztangov lépett be a szobába. Leült a díványra, s Potapovra függesztette tekintetét:

— Barátom, mi most igen kemény vizsgán esünk át. Ez az utóbbi évek legnehezebb vizsgája. És semmi se megy olyan könnyen, mint a könyvekben, filmen az lenni szokott. Eddig a diverzánsé minden előny, annak ellenére, hogy nyomára bukkantunk. Sok taktikai hibát vétett, de nem maradtunk adósai neki ilyennel mi sem. Itt van például Goncsarov

... Megengedhetetlen hiba!...

— Hátha nem tudott érintkezésbe lépni a többiekkel,

azért határozta el magát arra, hogy követni fogja.

— Tegyük fel, Potapov, hogy ez így van, bár én másként képzelem el az egészet... Goncsarov meghalt, de Okajemov él, s újra ellógott az orrunk elöl — ezen kell hát inkább rágódnunk.

Az ezredes Potapovhoz lépett:

— Tudom, hogy barátja volt. Én is szerettem őt... — Asztangov hirtelen sarkonfor- dult, s az asztalhoz ment. — Üljön le. Vizsgáljuk meg újra a nyomozás menetét — az ezredes tiszta papírt és ceruzát vett elő. — Mi az, ami új? Megtaláltuk az ellenség felszerelésének egy részét. Ezt Goncsarovnak köszönhetjük. Okajemov az adókészüléket persze magával vitte... — Az ezredes felvette a kagylót és tárcsázott. — Veszeljov? Asz- tangov beszél. Közöljék az ellenőrző állomással, hogy napokon belül új hívójelnek kell jelentkeznie az éterben. Megértette? Egész nap figyeljék, s ha van valami, azonnal tegyenek jelentést... — Tehát továbbmenve, Potapov, birtokunkba jutott egy csomó papírdarab, amin sifrírozott írás van — az ezredes tenyerével a karfára csapott. — Mit szól ehhez a rafinériához? Mindent átgondolt, mielőtt összetűzött Goncsarovval, sőt még arra is jutott ideje hogy megsemmisítse a sifrierkulcsot. Ha egyetlen értelmes szót is kihámoznak ezekből a papírdarabokból szakértőink, megérdemlik, hogy emlékművet állítsunk neVa^ztU] -ArdamaUzklj

fordította; Lajos Géza

23.

kik!... Igen ... Borszkban pedig nem hiszek. Nem hiszek és kész. Érzi ő azt, hogy a nyomában vagyunk. Azzal is tisztában van, hogy sietnie kell, egy percet sem szabad késlekednie. Épp ezért nem mehet messzire, semmiképp sem! Logikátlan lenne. Mindenesetre átvizsgáljuk az összes állomást, szállodát, vendéglőt, kávéházat, szóval azokat a helyeket, ahol éjszakai menedéket találhat, vagy csak néhány órára is meghúzhatja magát, hogy ne az utcán kelljen csatangolnia. Ez a vakmerő ember nem alszik, hát mi sem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust.

6.

Okajemov egy elhagyott megállóhelyen szállt le a vonatról. Jól ismerte ezt a helyet, a háború előtt ide járt építőanyagért.

Egy keréknélküli tehervagon helyettesítette a megállók szokásos épületeit. Az út mentén elszállításra váró fekete tőzegkupacok húzódtak. Közvetlenül a megálló mögött tőzegtelep terült el, amit sűrű égererdő vett körül. Okajemov emlékezett arra, hogy a telepet három kilométerrel odább országút szeli át. ügy döntött, hogy itt rejti el a magával hozott felszerelést.

Bement a sűrű bokrok közé, s leült egy mohos zsom- békra. Hirtelen olyan fáiadt- ság öntötte el tagjait, hogy legszívesebben rögtön lefeküdt volna. Gyorsan bekapott egy

erősítőt és serkentőt tartalmazó csokoládét. Néhány perc múlva érezte, hogy visszatér ereje, beljebb ment há.t a bokrok közé, hogy megfelelő helyet keressen, ahol elrejtheti a felszerelést.

... Egy óra múlva magas férfi lépett ki a bokrok mögül az országúira sötétkék öltönyben. Karján kopott esőkabát lógott. Körülkémlelt, majd méltóságteljesen az autóbuszmegálló felé tartott, ahol már jó néhányan várakoztak.

Hatalmas, poros autóbusz állt meg, elnyelte az utasokat, majd a város felé robogott. A gidres-gödrös úton összevissza rázta az utasokat.

Okajemov leült a busz elejében, térdére tette esőkabátját. »Minden kitűnően megy — gondolta. — Ha nyomomra

bukkantak, akkor is hanyatt- homlok Borszkba rohannak, én pedig épp ellenkező irányba utazom. Ott ütök tanyát az orruk előtt- Hol? Ez eszükbe se jut majd ... «

Esteledett. Az alkony kék fátyolt borított a városra, a lámpák azonban még nem gyulladtak ki. Okajemov belépett a Central szálló előcsarnokába.

— Van üres szoba? — fordult a portáshoz.

— Nincs és nem is lesz. Hát nem látja!? — az előcsarnok homályos sarka felé biccentett, ahol a szobára várók bóbiskoltak a karosszékekben.

— Nincs is rá remény? — kérdezte Okajemov mosolyogva.

— Nézze, joga van reménykedni — mondta közönyösen a portás, és a vastag vendégkönyvbe temetkezett.

— Ha én reménykedhetek, maga is megteheti ugyanezt. Reménykedjünk együtt. No? — súgta Okajemov?

— Hagyja itt a személyazonosságiját — parancsolta nyersen a portás.

— Folytatjuk —

55555 í

Nos, hát nem is annyira a péken múlik, ad-e jutalmat. Simonék az apróhirdetésben nem kis szerénytelenséggel kikötötték, hogy csak jutalom ellenében adják át a talált . holmit. És amikor a' mosótek- I nő mellett álló Simonnét erről kérdezem, megerősíti az apróhirdetést. Majd ahogy a talált dossziéba rakott számlákat rakosgatja, mintha meg- hökkenne előbbi kikötésétől, bizonytalanul ismétli:

— ... Szóval pénz... nekem pénz kellene ... Nem mondom, hogy ennyit vagy annyit adjon, csak adjon.

Remeg a hangja, mint a nagy nyerteseiknek szokott, akik nem biztosak az összegben, de tudják, hogy a pénz fordulatot hoz majd életükbe. Amint látom, a pék nyugalma nem alaptalan, a számlákkal és a csekkel valóban sehol sem lehet pénzt kiváltani. A sáros, megtiport aktatáska ér valamit az egészben. Ennek ellenére a jutalomból cseppet sem enged az asszony, s amikor látja, hogy ez meglep, halkan hozzáteszi:

— Sofőr a férjem..,

ivott a múltkor,

és elkapta a közlefcedésrendé- szet. Egy hónapra megvonták a jogosítványát... Ugye, megérti, hogy pénz kellene...

Megdöbbenek. Már megint az ital! A meggondolatlan apa, a felelőtlen sofőr gondok közé sodorta az anyát és gyerekét, aki lám, az emberi szívességet is pénzért árulj-a. Amíg ezt végiggondolom, a rendőrség talált tárgyak osztályáról talán már el is indult a nyomozó Simonékhoz, és birtokba veszi a táskát. A péknek pedig nem kell jutalmon tömi a fejét.

ö csak a táskáját vesztette el, de Simonék — akármi vitte is rá őket — emberségükből hagytak el valamit amelyet, ha pénzént adunk, olyan, mintha nem is adnánk. A segítő szándékból, amellyel mi emberek midenütt és mindig tartozunk egymásnak, (Szegedi}