Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-18 / 272. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1958, november 18. A szőlő meg a gyógynövény — Ha nem veszik át, amennyiért adnám, én visszaviszem a hegyre — mondja Simon János mesztegnyői gazdálkodó a falu ter­melési felelősének. — Nem énrám tartozik — vág vissza Káp­lár bácsi —, de ha rám tartozna, bizony visz- szadobnám. Szép szőlő, de nem exportra való. — Hát jó, akkor megyek — es mérgesen a marhák közé suhint. — Nee... — S hogy még­se maradjon ennyiben, még visszaszól: — Azért lesz ám ennek helye, mert annyit már megittam, hogy elfér. Felesége csak támaszkodik az állomás rak­tára előtt, nem mozdul. — Te, ember, én mégiscsak szeretném, ha kapnánk érte egy kis pénzt. Ott maradnak. Kis idő múlva megérkezik B a die Zol­tán felvásárló, a marcali szövetkezet iizem- ágvezetője. — Az exportálás leállt — tudatja a gazdák­kal —. a továbbiakban a miskolci piacra szál­lítunk. — S megállapításképpen még hozzá­teszi: — ezután is az exportárat fizetjük. * * * * A falu felé haladva Káplár József ter­melési felelőssel beszélgetünk. Megtudjuk tő­le, hogy Hosszúvíz községben, mely körzeté­hez tartozik, ez év októberében digitális gyógynövénytermelő szakcsoport alakult tíz taggal. A digitálisból szívorvosság készül. Ki­logrammja 20—22 forint — minőségétől füg­gően. — Hogy áll a falu a jövő évi szerződéssel? — Répára 120 gazda szerződött, 23 kataszt- rális holdon. Anyarozsra tíz család öt holdon. — Az idén — folytatja — kevés műtrágyát kaptunk, de jövőre ki tudom elégíteni a kör­zetemet (Mesztegnyö, Gadány, Hosszúvíz). Hat vagonnal kértem, kettővel már megérkezett. Egy répával megrakott kocsival találkozunk. — Hát ez nem a legjobban sikerült — ál­lítja meg a kocsit. — Csakhogy még így is van — válaszolja K r é n u s z gazda. — Még ilyenre sem szá­mítottam, ahogy eleinte mutatkozott. — Mennyi? — Majd a mázsa megmutatja. — Van még? Tagadólag rázza a fejét, és elmegy. S*. S. A wr , . ft ■■ «' ■■ s /r i Az esozteto ontozesrol AZ ORSZÁG TERÜLETÉN évenként átlagosan 700 mm csapadék esik le. Ennek a csapadékmennyiségnek na­gyobbik része ősszel és télen hull le. Csapadékban legsze­gényebbek a nyári hónapok. A növények részére viszont ép­pen ebben az időben kellene a legnagyobb vízmennyiség. A csapadék ilyen kedvezőtlen eloszlása szükségessé teszi, hogy azokon a területeken, ahol az öntözés végrehajtható — víz közelében fekszenek vagy vizet vezethetünk köze­lükbe —, ott függetlenítsük magunkat a természetes csa­padéktól és növényeinket meg­felelő mennyiségű öntözővíz­zel lássuk el a vegetációs idő­szakban. A helyesen öntözött terüle­teken a száraz gazdálkodás­sal szemben 2—2 és félszeres terméstöbbletet lehet elérni. A legszárazabb időben ada­golt vízmennyiség minden nö­vény terméseredményét lénye­gesen fokozni képes, legyen az kukorica, gabona, hereféle, mégis a zöldségfélék termelé­sénél mutatkozik meg az ön­tözővíz nagyobb jelentősége. Aszály esetén ugyanis a kiül­tetett .palánták — amint az idén is tapasztalható volt — nemcsak hogy nem fejlődnek kellőképpen, hanem elpusz-; fúlnak. AZ ÖNTÖZÉSES TERME­LÉS bevezetése magas jöve­delmezősége révén igen alkal­mas gyengébb közös gazdasá­gaink anyagi megerősítésére. Ezen most, a termelési tervek készítése idején elgondolkod­hatnának a fsz-ek vezetői és tagjai. Az ismert öntözési módsze­rek közül a permetező, vagy esőztető öntözés az egyik, 5 hatása azonos a természetes esőével; 2. az öntözővíz meny- nyiségét pontosan szabályoz­hatjuk; 3. ritka csatornaháló­zattal elvégezhetjük az öntö­zést, a víz továbbvitelére nem kell magasvezetésű csatorná­ikat építeni; 4. semmi sem akadályozza a talajelőkészités, a növényápolás, és a betakarí­tás gépi munkáit az öntözött földön; 5. az öntözés végre­hajtható hullámos területen is; 6. a teljes területet ki tud­juk használni, biztosíthatjuk az egyes növényféleségek op­timális tenyészterületét; 7. az öntözővíz a levegőben szétpor- lasztva megközelítőleg felveszi a levegő hőmérsékletét és nö­veli a talajmenti levegőréteg páratartalmát; 8. lemossa a nö­vényzetet, ami által védelmet nyújt egyes kártevők ellen is; 9. az öntözés aránylag kevés munkaerővel, könnyen és gyorsan hajtható végre. A FELSOROLT előnyökkel szemben nem szabad a jelent­kező hátrányokat elhallgatni. Ezek a következők: 1. a beru­házási költségek aránylag ma­gasak; 2. üzemeltetése viszont költséges a gépcsoport igény- bevétele miatt (igaz, hogy víz­kiemeléshez legtöbbször * más öntözési módszernél is kelle­nek gépiek); 3. körkörös öntö­zés esetén a csőhálózat átra­kásakor a talaj erősen taposó- diik, sszerkezete romlik; 4. nap­pali öntözés esetén nagy a párolgási veszteség, továbbá a vízcseppek gyűjtőlencsét ké­pezhetnek, ami által a napisu­garak sebet ejthetnek a növé­nyen (ez a hiba éjjeli vagy es­ti öntözés által kiküszöbölhe­tő); 5. szeles időben az öntö­zővíz eloszlása egyenetlen. A PERMETEZŐ VAGY ESOZTETÖ ÖNTÖZÉS elő­nyeit és hátrányait összevet­ve, a tapasztalatok tanúsága szerint megállapíthatjuk: ér­demes alkalmazni, mert hozzá­járul a terméshozam számot­tevő növeléséhez. Ám nem szabad azt gondolnunk, hogy csupián az öntözéssel tartósan emelhetjük a terméseredmé­nyeket. Tudvalevő, hogy a magasabb termések nyomán sok tápanyagot vesznek ki a növények a talajból. Ezt pó­tolnunk kell. De nem szabad megfeledkeznünk a növény­ápolási munkákról sem, mert az öntözővíz ahogy segíti a kultúrnövények fejlődését, ugyanúgy neveli a gyomnövé­nyeket is. Hámori A. Ferenc növénytermelési felügyelő. A hároméves terv legnagyobb kaposvári beruházása Ép fii a szakszervezeti székház Előszóként egy félreértést kell tisztázni. A városban, mióta elterjedt híre az építke­zésnek, mindenütt SZOT-szék- háznak nevezik, p>edig nem az. Nem a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának háza épül fel a Kossuth Lajos utcában, hanem a Szakszervezetek So­mogy megyei Tanácsáé. A me­gye központjának lesz egyik ütőere, munkásmozgalmi és kulturális fellegvára a szak- szervezeti székház és a hozzá­kapcsolódó munkásotthon. Az épület belső beosztása Az épületet öt részre lehet bontani. Háttérben épül a rajzon 2-es számmal feltünte­tett nagyterem, mely 500 néző befogadására alkalmas. Ehhez csatlakozik a 100 négyzetmé­teres színpad (1). A terem eme­letén kap helyet a büfé, föld­szintjén a ruhatár. A nagyter­met az irodaépülettel kéteme­letes ún. »»nyak»« (3) köti össze. Alagsorában az iroda­házban dolgozó 100 fő részére ■konyha lesz; földszintjén ét­kezde és társalgó; első emele­tén könyvtár, olvasóterem; második emeletén különböző szakköri helyiségek. Az iroda­épület (5) kiugró részébe ke­rül az SZTK Rendelőintézet összes irodája, a hosszanti részbe pedig az összes szakszer­vezeti területi szervezet: az SZMT, az orvos-egészségügyi, élelmezési, építők, MEDOSZ, helyiip>ari, közalkalmazottak, kereskedelmi- és pénzügyi, valamint zeneművészek szak- szervezetének irodái. Az alag­hogy milyen könnyebbséget hoz majd ez a rendelőintézet dolgozóinak éppúgy, mint a biztosítottak tömegeinek. Meg­szűnik a zsúfoltság, s jobbá válik a betegellátás. Az iroda­épületben kap 'helyet az SZTK ellenőrző főorvosa, a p>árt- és a szakszervezeti iro­da is. Az épületnek az a szárnya, melyben a szakszervezeti iro­dák lesznek, ismét csak szá­mos kulturális célt szolgál. A tanácstermekben szintén üiee het különböző rendezvénye­ket, akár kisebb bálokat is tartani. Tervek A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa kétéves kul­turális terv kidolgozásán mun­kálkodik. A célkitűzés szerint, ahogy kész a székház, azon nyomban minden helyiséget igénybe lehet venni. A két év alatt életre hívják a különbö­ző képzőművészeti-, zenész-, foto- és egyéb szakköröket, művészeti csoportokat, meg­erősítik a p>edagógius énekkart, és fel akarják használni a már elkészült községi monográfiá­kat, melyekből tablók készül­nek a székház folyosóinak fa­lára. A múltat és a jelent, a somogyi életet kívánják álta­luk bemutatni. A kulturális terv keretében alakult meg nemrég a munkás-stúdió is. Mire a székház felépül, kép­zett munkás-színjátszók mu­tathatják be tudásukat az ott­hon színpadán. Az építkezés A MBGytri TASnXneuAr .: A fonyódi járás csücskében Hollád község he­lyét a íonyódi járás­ban tréfálkozva így szokták meghatároz­ni : a -durrantóban« van Tikos községgel együtt, ami azt jelen­biakban foglalhatjuk össze: ti, hogy a járás amely előtt nagy jövő áll. A|^”kebe^ e^d6“|,' szocialista nagyüzem követel-® menyeinek ez az öntözési módi... . £ ?' rrVirca 1 , , ' , . ,, »járáshoz tartozik, felel meg legjobban. J Tlkos és Hollád alatT Iközigazgatásilag egyet ________K: »alkot. noha elvá­lasztja őket egymás­ból néhány kilométer B őséges lisztkészletek meßaz, <u »«­ilyen a két testverfalu —... Hat hét kemény erő-Jközül a nagyobbnak, feszítés titán úgy hallottuk, f Holládnak az élete? sikeresen befejezték a nagy Yan igazi pan­nyári karbantartást. Most ar-tnon ía^u ez külsőre, ra lennénk kíváncsiak, ho- »mintha fejlődésében gyan vált be az a gyakorlat- J megállt volna vagy ban. «harminc esztendővel ♦ ezelőtt. Dombra­A vonal túlsó végén a Ka- »völgyre épült, hosz­posvári Nagymalom jelent- :szan nyújtózik, szé­ké2^- Jszélyesen kanyar­— Nagyobb zökkenő nem {gattatva fel-le utcáit, zavarta a gabonaörlést —»amelyeket ősszel és hangzik a válasz —, a szezon | télen — tavasszal megindulásával nyomban há-1nem kevésbé — eső­rom műszakban láttunk mun-»zéskor, hóolvadáskor kához havi háromszáz vago- ! nehéz járni még a nos termeléssel, majd két hó-;szekereknek is. Jobb­nap után két műszakkal dől-|ról, balról országút goztunk idáig. Most aztán.. .1 fut a falu mellett, — ...Hogyan? Nagyok a • önnek ellenére zárt lisztkészletek? Sok a liszt ésSez a közösség: a falu teljes a raktárak feltöltése? 5régi magvát képező — Úgy van! Ezt az időt, házak állnak használjuk fel megint egyl™* «ÚDtet&ök kis karbantartásra. iÄeknek padWst’ — Es ... I röl jón je a füst, ha — Aztán újra megindu-1 begyújtanak az lünk. Készleteink a karó-1 ugyancsak időrágta csony előtti hetekben jócskán i rakott tűzhelyekbe. A apadni szoktak. Ügy hírlik,l házak fala azonban Budapestre is szállítunk na-{mindenfelé vakítóan gyobb mennyiségű lisztet. Es {fehér, rendezettek az ha most megindulunk, év vé-l udvarok az eső alá- géig őrölhetünk majd, ki- Jmosta, roskadozó pa- használva a több mint 3200 i lánkok mögött. vagonos egész évi kapacitást.* Érdekes falu ez a Hollád. Mondhatni egészen olyan, ami­lyennek régen, gyer­mekkorában képzelte az ember a dunántúli eldugott falucskát, ahol az emberek lát­szólag békén élnek, csendes belenyugvás­sal gyürkölőzve sze­génységgel, gonddal. De az ősi szűzisóg, amely a helység mag- vából árad, már győ­zelmesen megbontot­ta a felvég és alvég diszharmóniája. Itt, az új házak palatető­sek, majdnem olya­nok, mintha csak a város kertes peremén épültek volna fel. Ezek á házak hirde­tik csalhatatlanul, hogy nem maradt azért állóvíz az élete ennek a kieső kis fa­lunak, mely nyolcszáz lelket számlál össze­sen. Az új műút felől éppen ezekben a na­pokban emelik a Keszthelyi Áramszol­gáltató Vállalat sze­relői a betonoszlopok délceg sorát. Bekötik Holládot a Szegerdő­re futó fővezetékbe, ami azt jelenti, hogy Kolládon hamarosan felmondanak a petró­leumlámpáknak, ki- gyúl a villanyfény. Százhetvenkétezer fo­rintot fizetnek ezért a holládiak, ugyan­ennyi az állam hoz­zájárulása is a nagy munkához. Bende János ta­nácselnökkel az ép­pen tatarozás, festés alatt álló tanácsháza egy parányi szobájá­ban „ beszélgetünk. Azt mondja: — Bi­zony, egy kicsit el­maradt a község a fejlődésben, s távol­ról sem azért, mert lakói nem kívánták volt a haladást. De valahogy megfeled­kezett maga a járás is a »durrantóról«, ami jórészt érthető, mert Hollád nem köz­vetlenül a Balaton mellett fekszik. Bekapcsolódik a beszélgetésbe a hiva­talsegéd is, egy fia­tal fiú, alig több ti­zenkilenc évesnél, és a mester, akinek • egyik kezében a ta­nácsháza bútorainak újjávarázsolására szolgáló zománcfes- tékes doboz, a má­sikban ecset jelzi, hogy munkában van, méghozzá sietősben. — örülnek az em­berek a villanynak, de nagy gondot ad majd, mi lesz a tele­pes rádiókkal — mondja az elnök. — Van belőlük vagy hetven. — Az a legkeve­sebb derül a festő —, elajándékozzuk oda, ahol még nincs villany! A tanácsházával egy fedél alatt levő kultúrteremben — melyet tavaly növel­tek meg tíz méterrel, színpaddal, öltözővel — ez idő alatt készül az esti előadásra a vándormozi gépésze. Berreg, kattog az ag- regátor. Erre sem lesz sokáig szükség! S talán sikerül he­tenként több előadást is biztosítani, a mos­tani egy kevés. Három pedagógus «»sorban lesz a gépház; foldszin- 1 ten vendégszoba, gépkocsive- | zetői szoba, kétszoba-ősszkom- | fortos gondnoki laíkás és tár- { salgó; az első emeleten hall, { három tanácsterem (egy 160 * főt, egy 70-et és egy 30-at Be­tanít a kéttantermes | fogadó); a második és harma- iskolában. Van egész- ♦ di,k emeletein pedig az irodák, seghaz, kulturház ...» végül az épület túlsó oldalára Ha ezeket az intéz- 5 kerül a garázs és trafóház (4). menyeket nézzük,; A traföház az egész környék állóvíznek Hollád él^ f ^“»yeltótását javítani fog' te. ♦ Ja' alakultaméi húszon- {Kulturális központ három taggal a KISZ-$ , , ' , .......... s zervezet. Azóta nem? A felsorolás után térjünk olyan unalmas itt él- tviÄSZa a különböző helyiségek ni. A fiatalok gon- í funkciójára. Amint már emlí­fiatalok gon rioskodnak erről idő­ről időre, hol egy-egy színdarab előadásá­val, hol táncmulat­sággal. A falu veze­tői, a tanácselnök, a titkár, az iskola fia­tal igazgatója ezek­ben a napokban arról tanácskoznak, miként indíthatnának gazda- tanfolyamot, mező- gazdasági előadásso­rozatot. Ez érdekli az embereket, mert azt tartják, hogyha a jó pap holtig tanul, a jó gazda szintúgy. Mi érdekli mosta­nában legjobban a holládiakat? A vil­lamosítás, no meg, ami különös gondot ád, a 'bő szőlőtermés értékesítése. Még az öregek is ® el-elnéznek néha; dolgoznak-e igazán a zerelök, kérdezgetik, tettük, a szakszervezeti szék­ház a város egyik legfonto­sabb kulturális központja lesz. A nagyterem színpadán önte­vékeny kultúrcsoportok mu­tathatják be tudásukat, itt le hét megrendezni a nagy sereg­szemléket is. Alkalomadtán a Csífcy Gergely Színház kama­raszínházként is használhatja. A helyiségben normálmozi működik. Kaposvárnak mind ez ideig nincs hangversenyek, irodalmi estek megrendezésé­re alkalmas, nagy befogadóké- pességű terme. A nagyterem erre is kiválóan alkalmas. A »nyak«-épület teljes egé­szében a város szervezett és nem szervezett dolgozói kultu­rális fejlődésének szolgálatá­ban áll. A földszinti társalgó mindenféle rendezvény céljára megfelel, összenyitható az ét­kezdével, ahol a terv szerint majd olcsó vacsorát is kaphat­ni. Berendezésével második otthonává lehet a dolgozóknak. A könyvtár több ezer kötetes mikor lesz már vil- -, ... , „ . lány az oszlop-állit- S könyvállományt kap, ez lesz a gatásból — Novem- * központja az üzemi könyvta- ber 20-ra készülünk 5 raknak is. Igen fontos a szak­éi I __ hangzik a vá- f körök elhelyezése. A fotoszak­a sz napjában száz-I kör helyiségébe például előre beépítik a sötétkamrát, labora­tóriumot. Megszűnik a rendelőintézet túlzsúfoltsága, mivel az irodák áthelyezésével ott felszabadul az egész második emelet és az első emelet három helyisége. már folyik. Az irodaház falai cibújtak a föld alól: az alapo­zás kész. Ez a szárny valószí­nűleg már 1959-ben elkészül. A nagyterem' építkezése akkor Indul meg, amikor lebontásra kerülhet a szomszédos gumi­vulkanizáló. Utoljára építik fél a »nyak-'-részt, mivel ez za­varná az építkezés folyamatát. Ugyanis minden a legmoder­nebb technika felhasználásá­val készül: például előregyár­tott betonelemeket használnak fel. Az épület külső képe is méltó annak rendeltetéséhez, az alapzatot kőlapok borítják, a falakat vörös tégla. Minde­nütt ablakok, derű, világosság. Természetesen nem csekély összeget emészt fel a három­éves terv legnagyobb kapos­vári beruházása: a terv adata szerint tízmillió négyszázezer forintot. S ez még nem foglal­ja magában a berendezés költ­ségét. A szakszervezeti székház új arculatot ad Kaposvár belvá­rosának, levegőt nyit a város szívében, rálátást enged a me­gyei tanács műemlékjellegü épületére. Az 1959. március 21-én felavatásra kerülő La- tinka-szobor, a székházzal va­lószínűleg egyidőben elkészü­lő bérház (6-os rajz) impozáns látványában sokszor és sokat fognak majd gyönyörködni» a kaposvári dolgozók. 1960. de­cember 31-re teljes szépségé­ben elkészül az új tér, az új épület. Latinka Sándor, az 1919-es somogyi proletárve- zető nevét visszhangozza majd az egész környék. Az ő nevét viseli a tér, ott áll ércbeöntött szobra annak közepén. Előtte a Latinka-ház, mögötte a szak- szervezeti székház és a mun­kásotthon. A legszebb emlék ez, melyet a proletár utókor állíthat mártírjainak. így vál­nak valóra a harcok céljai, a tervek és az álmok, melyek­ben úgy hittek mindannyian, hogy életüket adták érte. Fehér Kálmán szór is. — Nem . ún- ák meg a munkásru­hás emberek a kér- dezósködéseket. Értik, hogy sürgős a fény. Nagyon kell a vil­lany. László Ibolya • Szinte le sem lehet mérni, Ú j emlékbélyegek A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának és a Vörös Üjság megjelenésé­nek 40. évfordulója alkalmá­ból a posta két új emlékbélye­get bocsát ki. Az egyforintos bélyeg a KMP zászlóbontását jelképezi, a kétforintoson pe­dig egy, a Vörös Újságot tar­tó munkáskéz látható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom