Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-13 / 268. szám

Csütörtök, 1958. november 13. 6 SOMOGYI NÉPLAP A vendéglátóipar lépést tart a kereskedelem fejlődésével A napokban ismertettük a város és a megye kereskedel­mi hálózatának fejlesztési ter­vét. A megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője, Hajdú István tájékoztatása szerint a vendéglátóipar sem maradt el a kereskedelem fej­lődésétől. Kaposvárott és a megyében több új vendéglő nyílik, s a meglévők fejleszté­sére, korszerűsítésére is sokat áldoznak^ Olcsó kisvendéglők a városban Kaposvár lakóinak régi — s tegyük hozzá, jogos kívánsága hogy városunkban minél több olcsó kisvendéglő legyen, ahol a kisebb fizetésű embe­rek is azonkívül, hogy olcsón ebédelhetnek, vacsorázhatnak, még szórakozhatnak is. A ke­reskedelmi szervek és a ven­déglátóipar vezetőit ez a cél lodai szobák számát is. A régi Korona szállodát vissza akar­ják adni eredeti rendeltetésé­nek. Ehhez azonban az szük­séges, hogy a honvédség a Zalka Máté utcai laktanyák egy részét adja át kollégium céljaira. A tárgyalások foly­nak, s ha sikerrel járnak, ak­kor a Kaposvárra érkezőknek nem kell panaszkodniuk szál­lodai szobahiány miatt. Felújítják a vidéki szállodá­kat, új cukrászdák, fagy- Ialtozók, vendéglők nyílnak a megyében is A fonyódi Sirály Szálló rqssz állapotban van. A padlózat, te­tőzet teljes rendbehozására 250 ezer forintot juttatnak. A fonyódi Rianás konyháját korszerűsítik. Nagyatádon ét­terem, cukrászda nyílik 225 ezer, Balatonbogláron új földművesszövetkezeti ven­déglő 380 ezer, Szenyérben italbolt létesül 124 ezer fo­rintból. A csokonyavisontai fürdőben lévő földművesszö­vetkezeti vendéglő fejlesztésé­re 439 ezer forint jut. A felsorolt új létesítmények korszerűsítések még ez évben, illetve 1959-ben elkészülnek. Ezeken kívül 34 vendéglátó­ipari egységet látnak el új be­rendezéssel mintegy két és fél­millió forint felhasználásával. A tervek már 1960-ra is megvannak. Vízváron italbolt létesül 180 ezer forint, Zá­kányban fagylaltozó 210 ezer forint, Berzencén ugyancsak fagylaltozó 160 ezer forint, Kutason cukrászda 125 ezer forint, Nagyatádon fiók-cuk­rászda 110 ezer forint költség­gel. Korszerűsítik a barcsi, a balatonboglári, a marcali és a nagyatádi szállodát is. Szalai László Második szereposztás a Cigánybáróban Az Előzetes jelentés című kabaréműsorban láttuk, hal­lottuk őket első ízben, de ne­vüket megjegyeztük, mint olyanok nevét, akikben adva van a kibontásra, pallérozásra váró tehetség, s ráadásul fia­talok, akik előtt ott áll az élet. A két fiatal énekes, Kürti I la és Makai Sándor, akiket egy budapesti meg­hallgatáson fedezett fel és szerződtetett a színház vezető­sége, kedden érkeztek a pá­lyakezdés első igazán nagy próbatételéhez. Második sze­reposztásban Kürti Ha vette át Szaffi és Makai Sándor vet­te át Barinkay szerepét a Ci­gánybáró című Strauss-operett- ben. E napon városunk és a közeli falvak diákifjúsága al­kotta a közönséget. S meg kell jegyeznünk, szerencsés do­log volt első alkalommal a két fiatal művészt fiataloknak be­mutatni. A nézőtér soraiból áradó lelkes önfeledtség, — ho^lkMt^egyáltolto^néí?*0*1^^ “ legyen, csak kisvendéglő. AÍ Lenin és áz Ady Endre utcá-| ban is ezért nyílt egy-egy kis­vendéglő. Hogy a város lakóig örömmel fogadták, azt mind­kettő forgalma bizonyítja. Kis-& vendéglővé alakul át a donneri - Kövecses-féle vendéglő is. AÍ Jókai ligetben egy kerthelyi-S séges, 500 személyt befogadó®- vendéglő létesül egymillió* forint felhasználásával. Kis-2 vendéglő nyílik a vágóhíd mel- -9- lett 735 ezer forint költséggel.® A város régi kirándulóhelyein,® a Balázs-kertben lévő prés-x háznál hidegkonyhát, borkós-2 tolót létesítenek, s felújítják aj Kapós-hegyen lévő Abbáziát'; SS; Szeszmentes reggeliző, cuk-1 rászdák, meleg konyha a i Szabadság parki vendéglő-£ ben A kisvendéglők létrehozásán kívül jut pénz a meglévő ven- déglátóiparil egységek korsze­rűsítésére is. Ebben az év­ben fejlesztették a Béke Szál­ló konyháját több mint 309 ezer forintból, a szállodában1 (új kazánt szereltek fel, és hidrofort a vízszolgálat meg­javítására; A Május 1 utcában az Út­fenntartó Vállalat volt irodái­nak egyik helyiségében szesz-| mentes reggeliző bisztró nyí-r lik, ahol a munkába menők v kényelmesen reggelizhetnek® majd; A Kossuth téri népbüfé® átépítése presszó-cukrászdává!® még ez évben megkezdődik 150® ezer forint felhasználásával. Aj Szigetvári utcában, a volt® Csapó-féle cukrászda helyén ® új cukrászda létesül, teljesen® vállalati költséggel. Teljesül az® Arany tér környékén kívánsága is, mert ott lakók ö lé- Y tesül egy cukrászda 85 , forintos költséggel. £ A Szabadság parki vendég- ® Iőbe járók sokszor . hiányolták, % miért nem működik ott meleg* konyha; Most 200 000 forintot X fordítanak meleg konyha lé-* tesítésére. Gyarapítják a szál-* fjpatuláL&k, előre is qratulálűk ! A Dózsa György és a Május 1 utca sarkán álló szí- ' * nészház Május 1 utcai frontját még a tatarozók állványai ölelték, és a frissen vakolt falakat nádfüggöny takarta, amikor az elmúlt napok egyikén csődület támadt este fél nyolc körül az állványok alatt és előtt. A csopor­tosulás pedig — valljuk be — úgy hat ránk felnőttekre is, mint parányi szegre az erős mágnes: hiába minden bel­ső ellenállás, oda csapódunk akarva-akaratlan a bámész­kodók tömegéhez. Ez történt velem is. Balesetet sejtet­tem, amit körülállnak a kiváncsiak és részvevő szívűek. Oda csapódva azonban a csendesen álldogálók csoportjá­hoz megláttam, nincs semmi baj. A RAVEL kirakatában elhelyezett televíziós készülék képernyője bűvöli bámu­latra, a különben mindig siető embereket. Televíziós adás, korunk nem tudom hányadik technikai csodája. Oda áll­tam a nézők közé boldogan és büszkén, kicsit meghatott félelemmel is szívemben, amit mindig érzek, valahány­szor azt látom, hogy az ember már nemcsak képzeli nagy­ságát. Egy pisszenés sem zavarta a1 kirakat üvege mögött folyó adásit. De a ritka szép pillanat nem maradt zavar­talan. Mellettem fiatal házaspár állt, ragyogó szemű fiatal asszonyka, jóval magasabb férjébe karolva. — Jövőre nekünk is lesz, ugye, szívem? — súgta az asszony lelkendező bizalommal. A férfi egész leikével né­zett le asszonyára, s bólintott. Ekkor az eddig hátamba nyomuló táska és esernyő eltávolodott, s mögöttem érces hang csattant hangosan: — Gyere már, mit nézed ezt az in-gyen cirkuszt itt! A Ijang gazdája jól öltözött asszonyság volt, akinek magasan hordott orrára rá volt írva, hogy hajdan csak nagyságos asszonynak szólíthatták. Elment a kedvem a gyönyörködéstől. Elindultam szorosan a nyomukba lép­kedve. — Hallod a koszost!? Jövőre nekik is lesz televízió­juk — replikázta felháborodva. — Legyen! Mi van abban? Bár mindenkinek lehetne — vélekedett a férfi csillapítón. — Mi-i-i?! Te csak így mondod ezt? Az anyja a mo­sónőm volt, fazékban hordta az ételmaradékot a kölykei- nek, ruháikat kunyerált, hogy tudjon rájuk aggatni vala­mit, s a lánya! Televízió kell a koszosoknak, és még csak nem is köszönnek az utcán! Gyökeret vert a lábam, szerencsére egy kirakat előtt. Ügy tűnt, förtelmes hüllő cs-úszta össze előttem az utat, s mérgez még a levegő is. Sarkon fordultam. De mire diákelőadások sajátja — hatá­sára Kürti Ila és Makay Sán- ídor már az első felvonás ele­jén megszabadultak attól a »drukktól«, amit leginkább az életre szóló vizsgát tévő nagy­diák ismer és képes átérezni. Kürti Ila olvadóén lírai Y hangja, Makai Sándor szép T csengésű tenorja megtalálta az fjutat a közönséghez. Meghódí- Ktották az első közönséget. S fez a siker biztató záloga an- fnak, hogy a felnőtt közönség r is hamarosan szívébe fogadja a két tehetséges fiatal éne­kest. Fehér éjszakák Egy magányos fiatalember találkozik egy lánnyal, aki lát­szólag ugyanolyan társtalan, mint ö. Szerelemre gyullad a kedves teremtés iránt, s ek­kor megtudja, hogy válasz­tottja szenvedélyes szerelem­mel szeret egy másik férfit és rá vár. Az egyedüllét hajtja Mariot és Natáliát egymás fe­lé. A lány hirtelen jött lán­golása azonban hamar kial­szik, amikor a kis hídon meg­látja kedvesét, akiért elhagy­ja Mariot. (Játssza a Vörös Csillag mo­zi.) Vv tM. , Äiw*: ■ I Változások az egészségügyi dolgozók munkakörülményeiben A választás, a szavazás elő­készítésének időszaka szám­adást is jelent: honnan indul­tunk el, és meddig jutottunk. Ezért esik sok szó napjaink­ban az egyik vagy másik dol­gozó réteg munkakörülményei­nek változásáról. Én e pár sorral az egészségügyi dolgo­zók figyelmét kívánom felhív­ni a múltra, s megmutatni a mai fiataloknak, hogy ebben az országban másféle élet volt a felszabadulás előtt. Munkatörvénykönyv vagy egyéb jogszabály nem védte az egészségügyi dolgozók ér­dekeit. Munkaidejük a főor­vostól és az osztályos orvostól függött. Naponta 12—13 órát dolgoztak, de ha éppen új be­.4 KÉT TÖRTÉNET Ä EQY SZOBORRÓL jí g _ AZ SEMMI — veszi át hákat, ha nem is eppen na szót a házigazda, miközben »►urakra«. ®,hébérjéből telecsorgatja a ^megürült poharakat. — De ha omár a szentek kerültek elő, 4hadd mondjak én is velük kapcsolatban egy igaz törté­teg érkezett mondjuk az elme­osztályra, akkor munkában kellett tölteniük még 2—3 órát. Ennek lejártával sem mehettek haza az ápolók, ha­nem a kórteremben, az elme­betegek között kellett »-pihen­niük«. Szabadnap? Az nem járt akkoriban. Hetenként csu­pán egy fél napot — leginkább délután 2 órától másnap haj­nali 5-ig terjedő időt — töltf- hetett családja körében a kór­házi alkalmazott. Az évi sza­badság mértékét ugyancsak nem a törvény, hanem a főor­vos szabta meg. A bérezés körül szintén ál­datlan állapotok uralkodtak; A kaposvári kórházban pél­dául 10—12 kinevezett alkal­mazott egyenként havi 90—120 pengő fizetést kapott. A többi, nem véglegesített dolgozónak pedig csaknem ugyanannyi ^munkáért 32—60 pengőig ter- | jedő összeget adtak. Ha pedig kórház valami ok. miatt rá­fizetéssel zárta az évet, akkor az igazgató a »saját jóbelátá- ♦ sa« szerint nyomta le a mun- | kabéreket legalább olyan mér- A JA-J tékben, hogy a deficit megté­az« — HAT HA MAR NOSNÁL és a bornál tartunk | rüljön. (Ez volt az előfeltétele — kezd beszédbe az egyik | annak, hogy a kórházigazgató vendég —, én is elmondanék g jutalmat kapjon.) ónetet. — Halljuk! — zúgják rá Qhelyeslően. 5 — A harmincas években új Jszabó jött a faluba. Idegen egy történetet. Ez talán vi-J dámabb is lesz. Mint ahogy) Ennyit a Jelenünk múltról; a felszabadulás a legtöbb falu, így a mienk»óta egyre javult. Az a legelső sem volt János-szobor nélkül. I eredmény, hogy meghatároz- Igaz, az orrát csintalan köly-1 ták munkaidőnket: napi 8 kök ledobták, az eső is apró | órát dolgozunk. A röntgen- és ^volt szegény ördög, és bizony m£iyedéseket tarkított arcára, ♦ tüdőosztályon 6 órás a munka­gazokban az években nemigen 4került a parasztnak ruhát csi- Snáltatni. Megvette a vásárban de azért csak Szent János volt) az. A szobor a hegy felé veze-| nap. Szabadnapja mindenkinek 24 órából áll. Ma már min­keszen. így hat a mi szabónk- évtizede s ^ emberek szinte gra -két hétig nem nyitották rá éan ^ vették. Közömbösen ?az ajtót, hogy igénybe vegyek haladtak e] előtte. Egy szőlős- J, állítólag Pesten szerzett tu- gazda azonban nem tudott a úgy] hogy j szóba ne elegyedjék vele. (A j tő út mentén állt már több | denki tudja, és természetesnek adományát. Mit ^ tehetett mást, hegyről visszafelé jövet »-1» 4 ruháit, és eibotorkálni mellette, ^foltozgatta saját icsak ábrándozott. Ha beszél­getcj tarsa akadt, egyetlen barátság talán onnan adódott, témája volt: o micsoda ruhát hogy az öreget is Jánosnak. .......................„.......... t udna csinálni. Bármilyen hívták.) Amíg tartott a hegyen|ról annyit: ma is van eltérés j>nagy ur magara vehetne. Es ekkor következett annak tartja, hogy fizetett évi sza­badság jár az egészségügyi dolgozóknak is. Mégpedig egy­éves szolgálat után 12 nap, s minden további két év után újabb 2 nap. Az egyes osztá­lyokon dolgozók pótszabadsá­got is kapnak. Ami a fizetéseket illeti, ar­a bor, megállt a szobor előtt, , , , , 1S" kényelmesen elővette tarisz­Jmertetese, hogy milyen tekin- nVniáhói a w™ i'íveuet visszaértem a RAVEL kirakata elé, teremtett lelket sem. Cgtélyes megrendelői voltak an- emeite as ekéDD szóft a naav?téskülönbsée nem olvan aránv találtam ott az előbbi csoportosulásból. Pedig, pedig be- ®nak a cégnek, ahol_ő segédként figyeleméi hallgató szobor-1 taian, mint "a múltban volt, és az egyes bérkategóriák között ^ a végzett munka természetét, föl-5 jellegét illetően. De ez a' fize­szélni akartam a mosónő lányával és fiatal férjével, gra­tulálni,- előre gratulálni otthonuk jövendő díszéhez, a te­levíziós készülékhez. L. I. í dolgozott, thétig. így ment ez két hoz: Szent vagy, János vagy, [a besorolást ! végzi, ahogy nem a főorvos akarja, hanem beállít hozzá Cinege Jani, a közismert tréfacsinálója. Lélekszakadva ront be a sza­bóhoz. — Gyüjjön gyorsan, mester úr! Olyan kuncsaftot szerez­tem, amilyen nagy úrnak ma­Vita az ördögről Október elején az anglikán egyház püspökei Londonban, a westminsteri apátságban talál­koztak. Hihetetlen, de igaz: azért ültek össze, hogy a rossz szellemekről vitázzanak. Megszál­lottakról, szemmelverésről, ördögűzésrőt folyt a szó. 1958 októberében, a »művelt Nyugaton«. Az anglikán egyház feje, Geoffrey Francis Fisher canterbury érsek elnökölt. A vitát az egyház egészségügyi bizottságának jelenté­séhez csatolt függelék váltotta ki. A függelék felvetette a kérdést: betegek-e a bolondok, vagy esetleg ördöngösök, megszállottak, akik­ből csak ki kell űzni az ördögöt, s rögtön meggyógyulnak. Mellesleg megjegyezve, az; ördögűzés ma már csak Belga Kongó egyes elmaradt tör­zseméi van még divatban. A katolikus egy­ház a középkorban folytatta az ördögűzés gyakorlatát, amikor az elmebajosokat vagy őrülteket könnyűszerrel lehetett »megszállot­taknak« nyilvánítani. A »megszállottakból« aztán addig űzték az ördögöt, amíg el nem hagyta vendéglátóját, aki egyben az utolsót lehelte. De az egyház azóta némileg kijózano­dott, úgyhogy Westminsterben a püspökök már vegyes érzelmekkel fogadták az emlí­tett jelentés függelékét. Az 59 éves Maxwell Dunlope fődiákonus aggodalmát fejezte ki a kérdés ilyen felve­tése miatt. »Nyilvánvalóan a bizottság egyet­len tagjának sem jutott eszébe, mielőtt a kér­dést felvetették, hogy egyáltalában léteznek-e tossz szellemek« — mondotta. Am egymás után szólaltak fel a püspökök és elítélték a »-hitetlen Tamást«. Szólásra emelkedett Hamilton windsori dékán is. Ke­reken kijelentette: »Inkább hiszek az ördög és a rossz szellemek létezésében, mint nem, mert létezésük sok, egyébként megválaszol­hatatlan kérdésre ad magyarázatot. Dunlo- pe-ot, a »hitetlen Tamást« egyik társa egye­nesen azzal vádolta meg, hogy az ördög ha­talmába került. Arthur Shepherd worchesteri apát kijelentette: »Az ördög taktikája, hogy elhiteti a keresztényekkel (értsd Dunlope- pal), hogy ő nem is létezik. Utána pedig azt hiteti el velük, hogy isten sem létezik«. A vita során elhangzott érvek közül talán az utóbbi volt a legnyomósabb: Mivel az egy­ház hisz az isten létezésében, az ördög létezé­sében is hinnie kell. Ha nem hiszünk az egyikben, a másikban sem hihetünk. A vitát Evan Burrough oxfordi apát bete­tőzésül »tudományos« alapra helyezte, mond­ván: »Mélységesen hiszek az angyalokban, ennélfogva a rossz szellemekben is. Hiszem,, hogy idegklinikáinkon a betegek többsége valójában inkább az ördög hatalmába került, és nem lelkibeteg«. Dunlope újra felszólalt, és ezúttal azt java­solta, hogy alakítsanak bizottságot, amely végérvényesen eldönti majd, hogy az egyház hisz-e a rossz szellemekben, vagy sem. A gyülekezet azonban igen hűvösen fogadta a javaslatot, és elutasította. Az ördögűzés be­fejeződött, (Vjesnik) A harmadik héten azonban mint a napfény oly ékes vagy • hivatalos rendelet szabályozza; ,A„o — = Ezzel fe]éje köszöntötte az? A szakszervezet éberen őrkö­üvegef, rövidet biccentett fe-fdlk a dolgozok jogait maguk- jével, és jót húzott a hegy le-!ban, J?®laJÓ rendelkezések véből. Utána, mint aki jól vé-»megtartasan­gezte a dolgát, tovább botor- f kált hazafelé. Kormányunk nemcsak tör­vénybe iktatta, hanem anya­gilag is gondoskodik arról, lem, amilyen naj^y uiiidn. ma— T, , , . . ..... .. t>v/ i iuoímattu i k. airoi, ft ÄÄatSn r£i!^. “^t9bb do“ üdü­tot. Most érkezett vidékről, azonnal el kell menni hozzá mértéket venni. Siessen! Szegény »kecske« ész nél­kül rohant Cinege nyomában. hogyan ? lökben tölthesise pihenő nap­tréfálhatnák meg. Végül a kis-; jait; A dolgozó anyák pedig bírónak született a legjobb öt- j bölcsődében, napköziben he- lete. | lyezhetik gondos felügyelet aki sietős léptekkel húzta ma- ®Jalá gyermeküket. Az egész­gaval a falu vege fele. Am kor amikor már látta> hogy az üregrsegugyi dolgozok munkáját az utoiso házat is elkerültek, a rátér a szobor {elé vezető út-; könnyítik meg a munkavédel­szabó megállt. ra, megvárta, míg János bácsi?mi bizottságok is, melyeknek — Maga becsapott. Hol az előkeresi az üveget, és elkezdi az úriember, akiről mértéket szokásos mondókáját: J kell venni? — Szent vagy, János vagy?,, — Itt e! - mutat Jani az - & amikor odáig ért kö-|ldevágo intézkedéseit segúse- ég felé meredő kopott Szent döntésében, hogy ».. .mint...« János-szoborra és nevetve ott- megszólalt a kisbíró túlvilági | tézmériybeh hagyta a lesújtott embert. hangon: A társaság legfiatalabb ;;. s mint a disznó, oly ré- j tagja élesen felkacag, a másik szeg vagy' két idősebb nem szol. Elgon- SZQbrot aztán önérJtesen{ dolkodva kortyolgatnak a po- visszaszólt: | harakban pirosló borból, aztán _ Nono, János, ezt azért* az egyik megjegyzi: nem szabad. — Ezzel, anélkül, — Kegyetlen tréfa volt. hogy ivott volna, visszatette az — Igen, én is sajnáltam sze- üveget tarisznyájába és tö- gényt. A vigasztaló azonban vább ballagott. Azóta csak ka-) Magyarországa. az a megbízatásuk, hogy a kormány és a szakszervezet idevágó i t nek minden üzemben megtartani és } megtartatni. Ez a rövid összehasonlítás is | mutatja, hogy a népi demok­rácia szívén viseli a dolgozó ember egészségvédelmét és gondoskodik az egészségügyi alkalmazottak munkakörülmé­nyeinek javításáról, amellyel nem sokat törődött áz urak az a dologban, hogy az illető lapját billentette meg, ha el- j jelenleg egy nagy pesti ren- haladt névrokona szobra mel- deltszabóság szabásza. Most lett. « már kedvére készítheti a ru- Somogyi Károlyi Gergelyi József, \z Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Terü­leti Bizottságának mün!*- védelmi felügyelője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom