Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 259. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. november 2. Mai számunk tartalmából A LEZÁRT ÖQY Nemzetközi szemle A Somogyi Néplap kulturális melléklete Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkárának nyilatkozata a Somogyi Néplap számára Budapesti tudósítónk felke­reste dr. Ortutay Gyulát, a Ha­zafias Népfront főtitkárát, és nyilatkozatot kért tőle lapunk számára. Tudósítónk kérdései­re Ortutay elvtárs a követke­ző nyilatkozatot adta; — Mik a Hazafias Nép­front szervezeteinek leg­fontosabb feladatai a vá­lasztások előtti, jelenlegi időszakban? — A népfront-mozgalom nagy erőpróbája a választások előkészítése és lebonyolítása. Olyan közjogi, szervezési és elvi-politikai feladatokkal kell megbirkózni, amelyek nehéz próbára teszik nemcsak a köz­ponti apparátust, hanem a me­gyei, járási és községi nép­front-vezetőket is. Elégtétellel állapíthatom, meg, hogy a ta­nácsszervekkel közösen vég­zett óriási arányú szervezési munka — hiszen több mint százezer jelölögyülést kellett előkészíteni és választók mil­lióit kell mozgósítani — ki­sebb hibáktól eltekintve rend­ben folyt le. Népünk érdeklő­déssel és a szükséges aktivi­tással vett részt a jelölőgyűlé­seken. A gyűlések résztvevői a legtöbb helyen jó megnéz­ték, kit ajándékozzanak meg bizalmukkal. Sokszor lelkes egyhangúsággal szavazták meg a jelölést, néhány esetben azonban a többség más jelöltet állított. A tapasztalatok sze­rint a csere igen sokszor hasz­nosnak bizonyult. A csaknem 3500 népfront-bizottság tehát a választások előkészítése so­rán nehéz munkát végez, úgy hiszem azonban, eredményes munkát, amely növeli a nép­front tekintélyét, és megte­remti a mozgalom további eredményes aprómunkájának feltételeit. — Milyen szerepet tölt be a parasztság a Hazafias Nép­frontban? — Az Országos Tanács leg­utóbbi ülésén nyomatékosan hangsúlyoztuk, hogy a nép­front nem a pártonkívüliek pártja, és nem valami sajátos parasztmozgalom. Megmondot­tuk azt is, hogy a népfront­mozgalom szívesen fogadja mindazok közreműködését, akik nem ingadoznak a dolgo­zó nép hatalmának kérdésé­ben, akik helyeslik a szocializ­mus építését és a béke védel­mét. A dolgozó parasztság nagy többsége számtalanszor tanúsította, hogy egyetért ez­zel a hármas célkitűzéssel. Ál­landóan érdeklődést mutat az időszerű politikai kérdések iránt, tömegesen vesz részt gyűléseinken, megbeszélésein­ken. Nincs olyan falu, nincs olyan kis körzet, ahol a poli­tikai gyűlésre, megbeszélésre ne jönnének tömegével az em­berek. Nem kényszer, nem lármás agitáció viszi őket ezekre a gyűlésekre, hanem a visszatért bizalom, mert nap­ról napra tapasztalják a szó és a megvalósított tett egysé­gét, a felelős ígéret és a meg­valósítás kapcsolatát. A pa­rasztság szerepét a népfront­mozgalomban kellően jellemzi, hogy az ország területén mű­ködő 127 555 népfront-bizott­sági tag közül 9176 (7°/0) ter­melőszövetkezeti tag és 49 715 (39%) egyénileg dolgozó pa­raszt. — Vannak-e az országban kezdeményezések a paraszt­ság vitakészségének fokozá­sára, s ha igen, melyik mód­szer a legalkalmasabb? — Helyi, községi bizottsá­gainkban egyre pezsgőbb a vita szelleme. Csak néhány példát erre. A termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztése ér­dekében országos titkárságunk szakemberek, minisztériumi, tudományos intézeti kutatók, agronómusok, gazdák bevoná­sával vitatta meg az egész magyar mezőgazdaság idősze­rű kérdéseit. Ennek a vitának az anyaga az agrártézisekkel együtt további vitákat indított el országszerte. A Veszprém megyei népfront-bizottság pl. megvitatta az egyéni gazdák­kal folytatandó megbeszélések módszereit, s külön bizottsá­got szerveztek a tsz-ek meg­segítésére: mezőgazdasági szakemberekből és tapasztalt gyakorlati gazdákból csoportot szerveztek, amely rendre el­látogat a tsz-ekbe, s megbeszé­lik az adott legjobb termelési módszereket. Sarkadon a nép­frontban 500 résztvevő jelen­létében vitatták meg az agrár­téziseket, és a vita hónapokig a politikai érdeklődés közép­pontjában maradt. Füzesgyar­maton a házankénti 15—20 em­bert összegyűjtő beszélgetések formáját szervezték meg: ezen keresztül vitatták meg az idő­szerű politikai kérdéseket, kö­zöttük elsősorban a parasztsá­got érdeklő problémákat. — A pártonkívülieket, a kispolgárságod milyen mó­don kívánják a Hazafias Népfront célkitűzéseire moz­gósítani? — A Hazafias Népfront egész erejével arra törekszik, hogy hazánk minden társadal­mi rétege kivegye részét a po­litikai, a közéleti munkából Egyformán szükség van a munkásosztály szilárdságára, a parasztság munkakedvére, az értelmiség alkotó, kezdemé­nyező és felvilágosító munká­jára, a kisiparosok, a kiskeres­kedők szorgalmára. Nincs az a társadalmi réteg — a nép­hatalom ellenségeit, az ellen- forradalom, az imperialisták ügynökeit nem számítva —, amelyre közéletünkben szük­ség ne lenne, amelynek véle­ményét, állásfoglalását figye­lembe venni nem akarnánk. A Hazafias Népfront éppen arra törekszik, hogy minden társa­dalmi erőt. minden társadal­mi réteget megszólaltasson, s a közös politikai munkába be­vonjon. Csakis így beszélhe­tünk valóságos demokráciá­ról, csakis így nyerünk napról napra több hívet a szocializ­mus építése, a néphatalom megvédése számára, csakis így nevelhetjük a szocialista tár­sadalom új szocialista embe­rét. — Mit tervez a Hazafias Népfront a falusi téli es­tékre? — Országosan népszerűsöd- nek a népfront-esték. Fejér és Zala megyében kezdték, általá­nossá vált már Debrecen több kerületében, a tanyavilágban is, s mint a mozgalom egyik jó példája egyre inkább ter­jed. Rendszerint hetenként, néhol ritkábban tartják eze­ket a népfront-esteket, ahol ■*kérdezz—felelek« módon a népfront-bizottság tagjai be­szélgetnek az érdeklődőkkel országos rendeletekről, a köz­ség életéről s a leginkább vi­tatott politikai kérdésekről. Termékeny viták, politikai eszmecserék alakulnak itt ki, ezeken keresztül a helyi párt­ós tanácsvezetők jobban meg­ismerik a dolgozók javaslatait, ellenvetéseikre nyomban meg­győző választ adhatnak. Ki­alakult így az a termékeny párbeszéd, amelyre a vezetők­nek és a dolgozó népnek egy­aránt nagy szüksége van. A községfejleszlési hozzájárulás mértékének felemelését ilyen vitákon beszélik meg, s ezek segítik elő az egységes politikai közhangulat kialakítását. Az ilyen megbeszélések, viták teremtik meg a társadalmi munka felajánlásának legvál­tozatosabb módszereit. Állít­hatom, hogy sok tíz- meg tíz­millió forint értékű munkát oldottak meg népfront-bizott­ságaink társadalmi segítség révén. Sorolhatnám a példá­kat tantermek, iskolák, műve­lődési otthonok, pedagógus- és orvoslakások, egészségházak és egyebek felépítéséről. Hi­szem, hogy a népfront-estek termékeny eszmecseréi új tar­talmat fognak adni községfej­lesztési és kulturális munkánk­nak városokban és falvakban egyaránt. K. E. Tessék a gesztenye! •lOiesiK. megállói egy pillanatra a Kossuth tér sarkán ilyen borongós napon. És amíg fizet az utcai vándor, arcát cirógatja a meleg, a gesztenye édeskés illata — a geszte­nyéé, amelynek sütése hozzátartozik a novemberi utcá­hoz. .. Régi szokás, idősebb tán, mint maga az öreg gesztenyés. Háromszázötven női tanácstagjelölt megbeszélése a népfrontban Kedves találkozó színhelye volt szombaton a KIOSZ nagy­terme; a megye minden ré­széből mintegy 350 női ta­nácstagjelölt jött ide a Haza­fias Népfront és Nőtanács meghívására. Az elnökségben helyet foglaltak a párt és a tanács, a nőmozgalom képvi­selői: Vass Istvánná, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, Szirmai Je­nő, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára, dr. László István, a megyei tanács el­nöke, Szántó József, a Haza­fias Népfront megyei titkára, Horváth Sándomé, a Megyei Nőtanács titkára és mások. Szántó József, a népfront me­gyei titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd megható pillanatok közepette a Kapos­vári Hámán Kató Állami Ált. Iskola úttörő leánycsapata vo­nult be dobbal, zászlóval, és miközben az egyik kislány kö­szöntő szókat mondott, itt is, ott is könnybe lábadtak a sze­mek. Ezután Vass Istvánná emel­kedett szólásra. Beszéde ele­jén elmondta, hogy ez a ta­nácskozás is kifejezője annak, hogy a népi demokráciában megváltozott a nők helyzete. Emlékeztetett a múltra, amikor annyinak sem számítottunk, —• mondta Vass Istvánná —, mint a férfiak, pedig nekik sem volt sok joguk. Féltünk, rettegtünk, hogy férjünk este azzal jön haza: kirúgtak a gyárból. S ha mi ott is ma­radhattunk, csak azért kellet­tünk, mert olcsóbb munkaerő­nek számítottunk, mégis örül­tünk, mert tudtunk, ha szűkén is, betevő falatot adni gyer­mekeink szájába. Emlékezzünk a múltra. Ki­nek a gyerekei szerezték meg a »népbetegséget«, a tüdőbajt? § A mi rosszul táplált gyereke-} ink. Ez az ország volt a há-; rommillió koldus országa. S J milyen sorsuk volt a »nemzet} napszámosainak«, a pedagógu-} Soltnak? A verejtékkel meg-j szerzett képesítésük után t örültek, ha a legeldugottabb} pusztán kaptak állást. ♦ Vass elvtársnő ezután el­mondta, hogy a népi demok­rácia szabadította fel az asz- szonyokat a rabság alól. Negy­venöt után lettek egyenlő fe-; lek a férfiakkal. Azóta érvé-! nyesül az egyenlő munkáért * egyenlő bér elve, azóta léte-} sült a rengeteg óvoda, bölcső-} de, megnyílt a tanulás útja} az asszonyok előtt. Ma a kor-f mányban két női miniszteri foglal helyet, s szép számmal vesznek részt a közélet más területein is a nők. Hangsú­lyozta, hogy a nők tevékeny részvétele nélkül nem lehet­ne felépíteni a szocializmust. Majd kérte a női tanácstagje­lölteket, november 16-a után úgy dolgozzanak, hogy négy év múlva ismét megválasz- szák őket a dolgozók, s sze­A NÉP JELÖLTJE Dr. NÉMETI LÁSZLÓ A megyei tanács Vb. elnök- helyettesét a balatonszabadi falugyűlésen jelölték megyei tanácstagnak. Mint a helybeli választópolgárok elmondták, bíznak Németi elvtársban, rezzenek becsületet, elismerést} mert már eddig is sokat tett a női társadalomnak, küzdje­nek a nők érdekeiért, az ér­vényesülésüket gátló maradi nézetek ellen. Vass Istvánná tapssal foga­dott beszédét számos felszóla­lás követte. Részt vett a vitá­ban: Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, Híd­végi Antalné somogyszobi, Bemáth Jenőná göllei, özv. Papp Jánosné zamárdi, Palo­tai Sándomé somogysárdi, Ba­lázs Béláné kaposvári, Pintér Lászlóné sávolyt tanácstagje- löt. Vass Istvánná válaszolt a felszólalásokra, majd Szántó József zárta be a lelkes ta­nácskozást. Carapkin nyilatkozata az atomfegyver- kísérletek megszüntetéséről tárgyaié nemzetközi értekezleten Genf (TASZSZ). Pénteken helyi időszámítás szerint pon­tosan 15 órakor megkezdődött az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló nemzetközi értekezlet, ame­lyen a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok küldött­sége vesz részt. A Szovjetunió küldöttségének vezetője Sz. K. Carapkin nagykövet, a Szovjetunió külügyminisztéri­uma kollégiumának tagja, az angol küldöttségé Ormsby-Go- re álttamminiszter, az Egyesült Államok küldöttségét pedig John Wadswonirth nagykövet vezeti. Az értekezletet Nara- janan, az ENSZ főtitkárának képviselője nyitotta meg, majd átadta a szót Carapkin- nak, a szovjet küldöttség ve­zetőjének. Carapkin nyilatko­zatot tett. A nyilatkozatában a többi között hangsúlyozta: A nemzetközi kapcsolatok­ban aligha találunk problémát, amely oly nagy figyelmet kel­tene, mint az atomfegyver-kí­sérletek megszüntetésének kérdése. Ez nem is csodálatos, hiszen e kérdés kedvező megol­dása elősegítené a fegy­verkezési hajsza fékezését, a nemzetközi kapcsolatok javulását és a nemzetközi együttműködés megszilár­dulását. Az atomfegyver-kísérletek megszüntetése megakadályozza a föld, a víz, és a levegő to­vábbi radioaktív fertőzését, amely súlyos kárt okoz a föld­kerekség mai lakosságának, és veszélyezteti a jövendő nem­zedékek normális fejlődését. Az atomfegyver-kísérletek megszüntetése ellenőrizhető. Az atomszakértők genfi értekezlete nemcsak bebi­zonyította, hogy ez az el­lenőrzés teljesen lehetsé­ges, hanem egybehangolt javaslatokat is kidolgozott a gyakorlati megvalósí­tására. Mint ismeretes, a Szovjet- (Folytatás a 4. oldalon.) ’ a község érdekében, Magyar felszólalás az UNESCO- konferencián Párizs (MTI). Az UNESCO új párizsi székházában pén­teken ért véget a kulturális kapcsolatok fejlesztését szol­gáló intézmények második vi­lágkonferenciája. Az ötven or­szág küldötteinek részvételé­vel megrendezett tanácskozá­son Magyarországot Újlaki Kálmán követségi tanácsos, Magyarország állandó UNES- CO-képviselője és dr. Kerék- gyártó Elemér, a Kultúrkap- csolatok Intézetének osztály- vezetője képviselte. Kerékgyártó Elemér a kon­ferencián felszólalva képet adott a Magyar Kultúrkapcso- latok Intézetének munkájá­ról; hangoztatta, hogy Ma­gyarország az egyenlőség alap­ján minden országgal kap­csolatot kíván teremteni^ A magyar küldött szót emelt egyes nyugati államok diszkriminációs politikája ellen, amely ab­ban is megmutatkozott, hogy megtagadták a vízu­mot magyar művészektől, tudósoktól, íróktól. A Magyar Tanácsköztársaság, a magyar munkásmozgalom nagy fontosságú dokumentumait tárták fel a Szovjetunióban Moszkva (MTI). Gerebes Ede, a legújabbkori történeti múzeum igazgatója és Tarjá­nyi Sándor, az intézet igazga­tóhelyettese egyhónapos kuta- tó-úton tartózkodik a Szovjet­unióban, hogy feltárják több szovjet múzeum archívumai­nak magyar vonatkozású ada­tait, a Magyar Tanácsköztár­saságra vonatkozó dokumentu­mait. A két magyar tudós mun­kája már eddig is sok érdekes dokumentumot hozott napvi­lágra. A moszkvai forradalmi múzeum gyűjteményében pél­dául több olyan magyar nyel­vű újságot találtak, amelyet a Szovjetunióban élő kommu­nista magyar hadifoglyok ad­tak ki 1917—1918-ban. Megta­lálták Kun Béla hadifogoly­könyvét, amely feltünteti: mi­kor, hol dolgozott a Szovjet­unióban Kun Béla hadifogoly­korában. A Kommunista Intemacio- nálé dokumentumai között megtalálták a Komintern­kongresszus egyik magyar küldöttének az igazolvá­nyát is, amelyet szövet- darabra tintaceruzával ír­tak, és bevarrták a küldött ru­hájába, aki illegális utakon ju­tott el Magyarországról á Szovjetunióba. Nagy fontosságú dokumen­tum Kun Bélának egy titkos levele, amelyet közvetlenül a Magyar Tanácsköztársaság bukása után Bécsben írt, s be­számol benne a magyar emig­ráció helyzetéről a Moszkvá­ban dolgozó magyar kommu­nistáknak. A magyar kutatók az archí­vumokból számos, eddig Ma­gyarországon ismeretlen fény- képfelvételekhez is jutottak. Például a Magyar Tanácsköz­társaság fennállása során ren­dezett választásokról. Az illetékes szovjet szervek az anyag egy részét a magyar múzeumok rendelkezésére bo­csátják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom