Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-11 / 266. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. november n, A* elmúlt gazdasági év tiszta jövedelme: 4.7 millió forint Üzemi tanácsülés a Dél-Somogyi Állami Erdőgazdaságban (Tudósítónktól.) Ülést tartott a Dél-Somogyi Állami Erdőgazdaság üzemi ta­nácsa Nagyatádon. Az értekez­leten részt vettek:: Vaskó Miklós, a MEDOSZ orszá­gos központjának munkatársa, a MEDOSZ megyei vezetői, Körtés Gábor, a Szakszer­vezetek Somogy megyei Taná­csának elnöke, Szőke Pál, a megyei pártbizottság munka­társa és Tóth Vendéiné, a járási pártbizottság titkára. A megjelenteket Puska Ferenc, a gazdaság igazgatója üdvözöl­te, majd a napirendi pontok ismertetése után Németh István, az üzemi tanács el­nöke tett jelentést a tanács ed­digi munkájáról. — Ez év elején gazdaságunk­ban is megaikalakul t az üzemi tanács, melyet a dolgozó nép vezetésiben való részvételéhek növelése céljából hívtunk élet­re, azért, hogy a gazdasági élet minden területén elősegít­sék az alkotó kezdeményezések kibontakozását, és minél töb­ben vegyenek részt a tervezés, munkaszervezés és irányítás megvalósításában — mondotta bevezetésében az üzemi tanács elnöke, majd így folytatta: — Üzemi tanácsunkban a dolgozók minden rétege képvi­selve van: 13 munkás, 5 mér­nök, 5 technikus, 12 képesített erdész, ezenkívül könyvelők, és adminisztratív dolgozók van­nak a tanácsban. Az üzemi ta­nács tagjai bátran feltárták az általános és egyes sürgős prob­lémákat, szóvá tették a dolgo­zók munka- és védőruha-jutta­tásáról szóló rendelet több fo­gyatékosságát A gazdaságunk­ban meglévő hiányosságok fel­számolására is tettek javasla­tot, így például a vontatók üzemanyag-ellátásával, a vad­állomány javításával és a se­lejtezésekkel kapcsolatban. A fűrésztelepi dolgozók és a foga- tosok bérezési panaszát augusz­tusi üzemi tanácsülésünkön megtárgyaltuk, és a szakszer­vezeti bizottság javaslatának elfogadása után a kocsisok bé­rét 15 százalékkal emeltük, a fűrésztelep dolgozóinak bérét pedig újabb normamegállapí­tással rendeztük. A jutalmazás­ra fordított összeget ugyancsak az üzemi tanács bevonásával osztottuk szét. Az üzemi ta­nácsülésen határozat született a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelméről is. Ezután a gazdaság fejleszté­séről szólt Németh elvtárs. — A műszaki fejlesztés során gaz­daságunk 3 szalagfűrésszel gyarapodott. Fagyártmánytele- pünk további fejlesztése folya­matban van. Mivel nagy meny- nyiségű és megfelelő minőségű égerfa áll rendelkezésünkre, ezért kísérletképpen a szántai telepen bevezetjük a söröshor­dódugók gyártását. A továbbiakban így folytat­ta: — Minden feltétel adva van ahhoz, hogy üzemi tanácsunk hasznos segítője legyen tovább­ra is a gazdaságvezetésnek. Szükségesnek tartam azt is, hogy munkabizottságokat léte­sítsünk, melyek egyes megha­tározott feladatok kivizsgálá­sát végzik, és annak alapján bírálatukkal és javaslatukkal elősegítik a szakszervezet és a gazdaságvezetés miunkáját — mondotta befejezésül Németh István. Az üzemi tanács ezután az 1958/59-es gazdasági év új bé­rezési javaslatát tárgyalta meg, melyet Sütő István bérfelelős terjesztett az érte­kezlet elé. Sütő elvtárs beve­zetésként elmondotta, hogy az időbérezésről fokozatosan át­térnek a teljesítménybérezés­re, a dolgozók legnagyobb meg­elégedésére. Az elmúlt gazda­sági évben 1648 munkásnak összesen 18 163 000 forint bért fizettek ki, ami annyit jelent, hogy egy-egy dolgozó havonta n ($ ZIQ E T ) a megyébe Olyan sziget, melyre riticán gesebb próbálkozásról sem tu- pedagógusok. Pedig a rendelet találunk rá, pedig egyetlen dunk. A pesti iskolákban tani- nem attól teszi függővé, hogy emeletes épülete ott tornyoso- tási szünetet rendelnek el, és hová tartoznak, hanem hogy dik a műút mentén. Évente összehívják a pedagógusokat egy adott területen — jelen százszor, ezerszer is arra jár- különböző szakmai eszmecse- esetben Somogy megyében — nak a hivatalos emberek. Ki rére. Szünetet ugyan Zamár- nevelik az ifjúságot. Most tudja miért, de egy idő óta diban is adhatnak, de techni- már lesz föld, de ehhez is új véletlenül sem kukkantanak kailag és gazdaságilag sem tanácselnök kellett, másféle be az épület falai mögé. Mert tudják megoldani — ez érthe- szemlélettel, mint az eddigiek, nem a miénk, semmi közünk tő is —, hogy egy napra hu- Nem valamiféle falrengető hozza — így mondjak.., szonharom nevelő utazzék Bu- dologról van szó minden Szigetnek csak azért neve- dapesí-re. Mint ahogy külön- könnyűszerrel megoldható. C.< zem, mert bizonyos vonatko- külön is elképzelhetetlen az maguk, a nevelőintézet taná­zásban meglehetősen elha- enek~ vagy mas szaktanár gyatott, kiesik látókörünkből, rendszeres budapesti útja. Pedig nem is egyetlen a világ lenne a megoldás? zajától félrevonuló remete vagy Robinson él ott. Kétszáz­hetven leánygyermek zajong, Az intézet igazgatója — ha véletlenül tudomást szerez a tanul, szórakozik a Fővárosi Tanács zamárdi nevelőintéze- pzeserol elküldi munka- tében; huszonhárom pedagó­rai, tanítói igénylik, hogy el- Ml tűnjék az elhagyatott sziget, s a zamárdi nevelőintézet fel­nőttéi emberi közelségbe ke­rüljenek a somogyiakkal. Itt élik le életük nagy részét, itt __ munkálkodnak gyermekeink t ár satt De ezt^7atthogy^tőr- ^elésén: kell hát, hogy tö­tenni. T°djünk velük, s legalább gus oktat, nevel s harminc- Igazgatói TrtekZtttte, az alsó- Optimálisabb segítséget, hst.T T/VM'll? rwhm Is/t-* orr nomn7ii_ ' lOX'Yl'OAlTfd'^C^ — —3 —-T­kdjükhöz. venyszerűvé kellene , . .. Igazgatói értekezletre, uí , í? s tagozatos nevelők szakmai ^ulatot megadok zet biztosítja a rendet, tiszta- — a a mun- Jávori Béla átlagosan ezer forintot kere­sett. Az új gazdasági év bére­zése a réginek az alapjaira épül. Az eddig órabéres mező- gazdasági fogatmunkáiknál tel­jesítménybért vezetnek be. Sü­tő elvtárs ismertette az egyes bérkategóriákba besorolt mun­kaműveleteket is. Az időbére­sek díja 2,60 forinttól 4,80 fo­rintig, a teljesítménybéreseké pedig 2,60 forinttól 5,50 forint­ig terjed az új gazdasági év­ben. Mintegy 15 százalékos bér­emelést hajtanak végre az er­dősítésben dolgozóknál és a rakodóknál. A legnagyobb emelkedés — csaknem har­minc százalékos — a fogattal végzett mezőgazdasági mun­káknál mutatkozik majd. Ezt követően U i t z Fe­renc, a gazdaság főkönyvelő­je az 1957/58-as gazdasági év mérlegbeszámolóját ismertette. Elmondta, hogy 4,7 millió fo­rintos nyereséggel zárták az évet. A gazdaság minden -pénz­ügyi kötelezettségét teljesítet­te. Évi termelésük értéke 66 millió forintot tesz ki. Az év végén 661 ezer forintot oszta­nak ki nyereségrészesedésként dolgozóik között a tavalyi 458 ezer forinttal szemben. Jelen­tős összeg jut ezenkívül a gaz­daság fejlesztésére is. A beszámolók után élénk vi­ta következett. H e n é z i elv­társ a munkaruhajuttatásokkal kapcsolatosan szólott. Len­gyel elvtárs, az illetményföl­dek után járó adókkal kapcso­latosan mondta el véleményét. Lotter hof Ottó mérnök az önköltségcsökkentés fontossá­gával foglalkozott hozzászólá­sában. Nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a szakmai továbbképzésre is. Puska Fe­renc igazgató megemlítette, hogy az arra érdemes dolgozók között most novemberben 60 ezer forint pénzjutalmat osz­tanak ki. A vezetőség meghallgatta az üzemi tanács tagjainak véle­ményét, és javaslataik alapján orvosolta az indokolt bérpana­szokat. Megfelelő határozat született a munka- és védőru­ha-juttatással kapcsolatosan is. Az üzemi tanácsülés mindhá­rom beszámolót elfogadta. Né­meth elvtárs javaslatára meg­határozták a következő ülés napirendi pontjait, s ezzel vé­get ért az üzemi tanács nyil­vános ülése. ;;Egy kis község — a/tál az élet izebb lesz N agyon télies az idő, ko­rán esteledik. Amikor riír Lá konferenciájára, a szaktaná­ságot, a jobbnál jobb eteteket. _ , . , , rak tovaibbkepzesere rends ze-rrrrrrfrrrrrrrrrrrwrrrrr^rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrryrrrr TrrrrerrrrrnrrrrwTrrrrrrrrrrrrrrrr'rrrry’rTryrrr A gyermekeknek voltakép- résén meg kellene hívni a za- 1 pen nem lehet kifogásuk, hisz márdiakat. Nemcsak a szak- j igazi békés, kényelmes, me- mai anyag elsajátítása végett, ' leg családi otthont helyettesít hanem hogy néha kiszakadja- . az intézet. Idejük, lehetőségük rtdk a négy fal közül, s lássa- j van bőven, hogy körültekint- nak, tapasztaljanak; megtud- \ seriek a tudományok birodal- í^k, hogy másutt hogyan, mi- 1 mában. ként dolgoznak a pedagógu- j Hanem a felnőttek! Ok bi- sok■ Szakmai felügyeletet'csak 1,k .. z , közséffbe Kg. zony - különböző okoknál e™szer évente. Néha "da községbe be fogva - kiesnek egy kicsit a **.es™ « ® "Ottö ^áe^an ég a társadalomból, és sokszor el- ^ndeku közeledés a járási I^Uan ^mess^^szó-Ta a fényt hagyatottságukban tehetelenül muvelodesugyi csoport részé- ssw.ja a -y vergődnek az intézet falai kő- ™ h'sz?™> zött dologrol van szó, s a célért el i k^y udvarara. a z,icn> L.unaiy , ... . lehet tekinteni attól, hogy ők ! imlekmuzeumbol is fény szu­AUam lenne az allamban ez _ fővároshoz tartoznak < rodik ki — látogató* vannak, az intézmény? Dehogy. Bár ' a ami bizony, így ősszel meg té­vádották őket — jogtalanul —, Ez csak egyik része a dolog-«len elég ritka dolog. Vitatkozó hogy például nem kapcsolód- nak. A másik politikai vonat- 3 emberek tódulnak ki a tanáes- nak be a község kulturális ele- kozású. Az ellenforradalom «í\{\y. ajtaján. Az augusztusban lébe. Jogtalanul azért, mert előtt 42 tagú pártszervezete «megalakult Előre Teunelőszö- pontosan az ellenkezője igaz. tolt az intézetnek. Most nincs. < vetkezetnek volt a közgyűlése. Nincs Zamárdiban ünnep, De hiányolják a tömegszerve- a jelen és a jövő gondjait tár- gyűlés vagy kulturális rendez- zeti életet is, pedig köztudo- i gyalták meg a tagok. Néhány vény, hogy az intézet gyerme- mású, hogy párt- és tömeg- «embernek a gondolatai elka- kei kimaradnának a műsorból, szervezeti szempontból a já- < jandoztak az értekezlet alatt, a Sőt! Részt vettek a járási da- záshoz tartozik intézményük. íitét évvel ezelőtti állapotok vo- losversenyen is. S hogy miért Hét év óta senkinek sem ju- Jnultak el képzeletében: az ei­nem juthattak a megyei dón- tott eszebe megkérdezni.* el- íignforradalom vihara Zalában tőre? Mert ugyebár mégsem nek-e, halnak-e a pedagógu-1js hatalmas károkat okozott. lenne illdomos, ha főváro- sok, mik az igényeik, s mit ijzala termelőszövetkezeti köz- sí intézmény képviselné a sió- szeretnének kapni, milyen se- Jség volt: a Kossuth, az Alkot­tok! járást. Azóta is fájó pont- gítséget várnak. (Talán két JmáTly és a Petőfi tsz hirdette ja ez a zamárdiaknak... héttel ezelőtt járt ott a járási j a nagyüzemi gazdálkodás fölé­Bár ez csak eou kis morzsa Pártbizottság titkára. Ez a ínyét, azonban a nangoskodók „kVÖ ; t látogatás bizton meghozza abból, amit joggal kifogásol műjd az eredményt Emiért VILÁGIFJÚSÁGI NAP írta: Vlagyiszlav Sovesenko, a Szovjetunió Ifjúsági Szervezetei Bizottságának elnökhelyettese 7945 őszén, nem sokkal a második világháború befe- jezése után Londonban megalakult a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Azóta ezt a napot — november 10-ét — minden évben a világ ifjúsága szolidaritásának napjaként ünnepeljük, és Világifjúsági Napnak nevezzük. A DÍVSZ feladata, hogy védje az ifjúság jogait és érdekeit, harcoljon egy új világháború kirobbantása ellen, a fiatalok közötti együttműködésért és barátságért. A Vi­lágszövetség évről évre bővül, és egyre több ifjúsági szer­vezetet egyesít tagjai sorában. A szovjet fiatalok lelkesen készülnek a Világifjúsági Nap megünneplésére. A gyárakban és üzemekben, a kol­hozokban és szovhozokban, valamint a különféle taninté­zetekben találkozókat rendeznek, amelyekre meghívják a Szovjetunióban élő külföldi fiatalok (ösztöndíjasok stb.) képviselőit. A parkokban, klubokban és kultúrházakban ki­állításokat rendeznék különböző országok fiataljainak ba­rátságáról, együttműködéséről. E rendezvényeket a béke és barátság szelleme hatja át. Ez jellemzi az 1959. július 26-án Bécsben megnyíló VII, Világifjúsági Találkozó elő­készületeit is. A Szovjetunió ifjúsági szervezetei tevékenyen részt vesznek a DÍVSZ munkájában. Nemzetközi kapcsolataink célja a kölcsönös megértés biztosítása, amely alapot szol­gáltat a világ ifjúságának közös békeharcához. A szovjet ifjúság nemzetközi kapcsolatainak kibővül lését különféle formákban figyelhetjük meg. Szaporodnak a delegáció-cserék, az ifjúsági rendezvények (nemzetközi táborok, találkozók, szemináriumok, fesztiválok), turista­utak, és egyre szélesebb körben bontakoznak ki a kiad­vány-, fénykép- és filmcserék is* A Szovjetunió Ifjúsági Szervezetei Bizottsága a világ 98 országának 550 ifjúsági szervezetével tart kap­csolatot, amelyek között különféle politikai beállítottságú és tevékenységű szervezetek is vannak. Ez év első tíz hónapjában több mint 160 külföldi ifjú­sági küldöttség látogatott a Szovjetunióba és körülbelül hasonló arányban utazott szovjet delegáció külföldre. Idén hazánkban számos nagyszabású nemzetközi ifjú­sági rendezvényt szerveztünk. Említésre méltó például az ».Atomenergia békés felhasználása és az ifjúság-« témá­val foglalkozó nemzetközi szeminárium, az építészmérnök hallgatók és az orosz nyelvet tanulók nemzetközi konfe­renciája, a nemzetközi önkéntes munkatábor, nemzetközi pionír-tábor stb. Az utóbbi években fellendült az ifjúsági turistacsere is. Tavaly nyáron pl. a bizottság mellett működő Nemzet­közi Ifjúsági Turista Iroda szervezésében finn, német, ame­rikai, olasz, lengyel, bolgár, magyar és több más ország fiataljai látogatták el a Szovjetunióba. Ennek megfelelően . szovjet turista-csoportok utaztak a fenti országokba. A ha­zánkba látogató külföldi fiatalok száma szakadatlanul nö­vekszik, mert részükre különösen érdekes túrákat rende­zünk, érdekes útikönyveket készítünk, és gondoskodunk megfelelő szórakoztatásukról is. A VII. Bécsi Világifjúsági Találkozó nagy esemény lesz a.szovjet ifjúság életében. Már most megkezdjük az előké­születeket, hogy méltóképpen képviselhessük hazánkat ezen a nagy ifjúsági ünnepen. 1 A szovjet fiatalok a világ demokratikus ifjúságával együtt büszkén tekintenek vissza arra a dicső útra, amelyet a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség az elmúlt 13 esz­tendő alatt megtett. Bátran mondhatjuk, hogy a DÍVSZ ma már szeretette és megbecsülésre talál minden becsületes fiatal szívében. A szovjet ifjúság számára a DÍVSZ ünnepe a fiatalok között a béke és barátság ünnepét jelenti. Ezért további sikereket kívánunk a DIVSZ-nek nemes hivatásá­nak teljesítéséhez. Mitró László az intézet csak m^f) ZlTXábl\zakZrÍp%üik£i JellemZÖ’ ho°y a r***6au-: v^mtZzlsú ’ ^ sok ideológiai továbbképzését: vonatkozású. u önmaguk szervezték meg,' Távol esnek a fővárostól, anélkül, hogy a fővárosi, vagy felügyeleti szervüktől, s ebből a járási tanács, pártszerv bár­igen sok, látszólag apró, a va- milyen útmutatást, adott vol- lóságban azonban igen elgon- na. dolkoztató baj származhat. mjz«* .. . Mindenekelőtt a nevelőottho- áUandó a kapcsolati mint°pél- ^szövetkezet nem felejtette el, ^ul a járási úttörő titkárral? 3mi történt 56-ban a községben. vil­iérték, hogy feloszoljék a há­rom szövetkezet. Aki maradt volna szívesen, annak is men­nie kellett vissza egyéninek. Igen, így volt két éwed ez­előtt, ma azonban újra dolgo­zik szövetkezet Zalában. Cser József tanácselnök is erre emlékeztet bennünket, hogy a tizenhét taggal, 150 hold területtel megalakult termelő­kelődő elszürkülés veszélye Ettől kéne megmenteni őket. Igaz, hogy ő is csak tavaly mégpedig járási szerveinknek, Jeh< az Nézetet, de ... ­_______azóta mar nagyon sok minden ~ 7 ala sokat kapott a szabadulás óta: még ha nem is tartoznak köz­vetlenül hozzájuk. A tanárok, tanítók szakmai történt... Vagy egy nagyon érdekes ’tott*'- továbbképzése koránt sincs momentum, hogy mindeddig 1 megoldva, sőt még csak lénye- nem ■kaptak illetményföldet a Jelien lányt, darálót, tűzoltószertárt, kultúrtermet, 200 méternyi tég­lajárdát, kőhidat, újjáalakí ^ ti ko’át nevelő kik az mgos­kodtak, azok sárba akarták, ti­porni ezeket az eredményeket is. — Két év alatt nagyot for­dult a világ kereke Zalán is — mondja Cser élvtárs. — Az emberek a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány poli­tikájának hatására megnyu­godtak, bizakodással tekinte­nek a jövőbe. A tanács tovább haladt a megkezdett úton. 5?- ben még csak 5 százalék köz­ségfejlesztési hozzájárulást sza­vaztak meg, idén azonban már 10 százalékot fizettek a gazdák, s jövőre még emeljük 5 száza­lékkal. Az emberek látják, hogy a befolyt pénzből nekik építünk, ezért szívesen hozzá­járulnak az emeléséhez. 1957- ben nem volt semilyen beru­házásunk, mert 1958-ra hoztuk át pénzünket. 3 kilométeres szakaszon árkot metszettünk, útgyaüut vásároltunk a szom­széd községekkel közösen, a Rákóczi utcában 800 méteres szakaszon villamosítottunk, a tanácsházát pedig most reno- váltatjuk. Jövőre nekilátunk a járdaépítésnek, hogy ne kell­jen az embereknek bokáig jár­niuk a sárban. Zala kis község, mindössze hatszáz lakója van, mégis csaknem mindent megkapott már a felszabadulás óta a szebb és jobb élethez. Az emberek hangulata az ellenforradalom óta eltelt időszakban nagyon megváltozott. E l sem lehet mondani, mekkora változást ho­zott a beszolgáltatásnak, a kö­telező biztosításnak, a vetés­terv készítésének eltörlése. Az emberek termelési kedve meg- rövekedett, életszínvonaluk is egyre emelkedik. A vásárlá­sok száma mindinkább emelke­dik. Ha jól szétnézünk, azt ál­lapíthatjuk meg, a szegénypa­rasztoknak emelkedett legin­kább az életszínvonaluk. Jel­lemző, hogy míg 1954-ben hiába jártuk a házakat, a gazdák í gőzök, nem akartak szerződéses hízót tartani, most minden hírverés nélkül, maguktól szerződnek. S ami Zalán még nagyobb szó, 30 gazda dohányt termel. Az­előtt nem foglalkoztak itt ez­zel. Most azonban minden le­hetőséget megragadnak a gaz­dák, hogy jövedelmüket növel­jék. Most, hogy újra megala­kult a szövetkezet, az egyéni­leg dolgozó parasztok többsége árgus szemmel figyeli munká­ját. Sokan majd csak akkor lépnek be, amikor meggyőződ­tek arról: megértés uralkodik a tagok között, becsületesen dolgoznak, és megfelelő jöve­delmet biztosítanak maguknak. Senki sem erőlteti a tétovázó­kat, azt akarjuk, aki belép, ön­szántából, meggyőződésből ha­tározza el magát erre a lépésre. S még valamit: az utóbbi idő­ben a dolgozó parasztok sokkal fokozottabban veszik igénybe a gépállomást, mint az ellen­forradalom előtt. A pártszervezet 57 február­jában alakult meg öt taggal. Létszáma ugyan nem igen nőtt (jelenleg heten vannak), de te­kintélye igen: Kovács Ist­ván élvtárs, a pártszervezet titkára hosszú évek óta dolgo­zik ebben a beosztásban, min­denki tiszteli. Az utóbbi időben egyre többen keresik fel a szer­vezetet egyéni és közérdekű problémákkal. A Hazafias Népfront tavaly nyáron alakult meg Kad- licskó József dolgozó pa­raszt a népfront elnöke. A köz­ségben -tizenhárom jelölőgyű­lést tartottak. A jelöltok jó ki­választását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy mindegyiket elfogadták a dol- De 'szóvá kell tenni, hogy egyetlen nőt sem jelöltek a tanácsiba. — Bizony meg kell valla­nunk, van egy jó adag hanyag­ság is ebben — magyarázko­dik Cser elvtárs —, meg ná­lunk különben is á nők idegen­kednek ilyen 'beosztástól. V an még tennivaló a köz­ségijén. Dolgozik ugyan a földművesszövetkezet kere­tében nőtanács, de még nem elég erős, a KISZ-szervezet még nem alakult meg, mert nincs, aki a fiatalokat össze­fogja. Csak úgy -találomra látogat­tunk el Zala községbe, hisz mindegy, hová, s merre megy az ember, mindenütt azt hall­hatja: a dolgozók az elmúlt két esztendőben napról napra meggyőződhettek a párt és a kormány helyes politikájáról, a rendeletek eigytől-egyig köz- megelégedést váltottak ki, a munkások és parasztok jobban élnek, bíznak a jövőben. Zala is a 45-ben megkezdett úton halad tovább, az eddigi létesít­mények és eredmények mellé újakat sorakoztat. Ma autó- buszjáratért, holnap már talán orvoslakásért harcol a község. A fejlődés egy pillanatra sem áll meg, s akik 56-iban meg akarták állítani, azokat elso­dorta a nép haragja, s most, november 16-án, nem ezekre, hanem az új, szebb életre sza­vaznak a zalaiak. Lajos Géaa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom