Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-08 / 264. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat. 1958. november 8­Több mint ötmillió forint értéket mentettek meg az idén a falusi önkéntes tusoltok Régen a falusi önkéntes tűz­oltók lényegében csak az elöl­járóságok rendezőgérdáinak szerepét töltötték be. Mulatsá­gokon tartották fenn a rendet, de tűzesetkor ósdi felszerelé­seikkel nem tudtak számotte­vő segítséget nyújtani. Ma azonban másként látják, el ön­ként vállalt, fontos társadal­mi feladatukat. S ez nem csu­pán annak következménye, hogy felszereléseik korszerűb­bek, hanem, hogy ők maguk is érzik, milyen sokat jelent gyors, határozott fellépésük. Erről beszélgettünk Vársze­gi Gyula tűzoltó-alezredes elvtárssal, aki tíz éve parancs­noka a Somogy megyei tűzol­tó osztálynak. — Van-e minden községben önkéntes tüzoltótestUlet, mi­lyen a felszerelésük, egyen­ruhával való ellátásuk? — Azelőtt csak a nagyobb helységekben volt tűzoltóság — mondotta Várszegi élvtárs. Ma nemcsak a megye minden községében van önkéntes tűz­oltótestület, hanem pusztákon, településeken, állami gazdasá­gokban és több tsz-ben is mű­ködik egy-egy tűzoltó raj. A felszabadulás utáni első évek­ben a tűzoltóság felszerelése igen rossz állapotban volt. Ti­zenhét községben nem rendel­keztek semmiféle felszerelés­sel, tizenhétben pedig régi, úgynevezett gólyanyákú fecs­kendők voltak csupán. A fel­szerelés ma már sokkal jobb. Számtalan községben kismo­tor-fecskendők, modem eszkö­zök segítik a tűzoltóság mun­káját. Az egyenruhával váló ellátás azonban még nem a legjobb. Kevés az olyan község mint Látrány, ahol tizenegy öltönyt vettek és Csurgó, ahol ugyancsak saját erőből látták el egyenruhával a tűzoltókat. — A tűzesetek megelőzésé­ből, illetve elfojtásából mi­képpen veszik ki részüket? — A községi önkéntes tűzol­tótestületek idén 122 tűzeset elfojtásában segítettek. Külö­nösen -a cséplés idején végez­tek jó munkát, s akadályozták meg nagy károk keletkezését. A csurgói tűzoltók saját ere­jükből gépkocsit vásároltak, s rendszeres mozgószolgálatot tartattak az aratáskor, cséplés- kor. Jól dolgoztak a szuloki és szóládi tűzoltók Is: határozott fellépésükkel nagy károk ke­letkezését előzték meg. Az ön­feláldozó munka eredménye­ként az önkéntes tűzoltók ez évben öt és félmillió forint ér­téket mentettek meg a pusztu­lástól. Részt vesznek mint te­rületfelelősök a tüzesetek meg­előzésében is. A gazdákat ta­nácsokkal látják el a szalma­kazlak helyes tarolásával kap­csolatban, s figyelmeztetik a lakosságot a padláson szabály­talanul tárolt gyúlékony anya­gok veszélyére. — Milyen az önkéntes tűz­oltótestületek kapcsolata a községi párt- és tömegszer­vezetekkel? — A kapcsolat különösen az u------- két esztendőben fejlő­d ött jó irányban. Ezt bizonyít­ja, hogy 433 községi tűzoltót jelöltek a tanácsokba. Igen jó a viszony a pártszervezetekkel Csurgó, Iharosberány, Siófok, Ságvár, Tab, Kéthely és Ka- posfüred községekben. Itt nem­csak anyagilag, hanem politi­ka ilag, erkölcsileg is támogat­ják a tűzoltóság munkáját. Jó a kapcsolat a tanácsokkal is néhány község — Büssü, Nagyszakácsi, Bábony megyei' — kivételével. A tanácsoktól igen sok függ, persze nemegy­szer maguk a tűzoltóparancs­nokok az okai, ha a párt- és tömegszervezetekkel nem meg­felelő a kapcsolat. A tanácsok­kal még jobb lehetne az együtt­működés, s főleg eredménye­sebbé válhatna a tűzoltóság munkája, ha a községfejleszté­si alapból megfelelő összeget biztosítanának a tűzoltóság egyenruhával való ellátására. Á KISZ-szel — annak ellenére, hogv az önkéntes tűzoltótestü­letekben igen sóik kiszista mű­ködik — rossz a kapcsolat. Alig van olyan község a me­gyében, mint Somogygeszti, ahol a KISZ és a tűzoltóság együtt működnek. Pedig meg lehetne ezt oldani Patosfán és Magyaratádon is, ahol még nem találták meg az együtt­működéshez vezető utat. — Hogyan segítik az önkén­tes tűzoltók politikai szak­mai és kulturális fejlődését? — A községi tűzoltóparancs­nokok minden évben több na­pos továbbképzésen vesznek részt, ahol megfelelő politikai és szakmai oktatást kapnak. Nagyon sok községi tűzoltótes­tület alakított az elmúlt évek­ben kultűrgárdát, vagy vettek részt a községek színjátszó csoportjaiban. Évenként járá­si, megyei, országrészi és or­szágos tűzoltóversenyeket ren­dezünk, ezek ugyancsak előse­gítik a tűzoltók szakmai fej­lődését. Idén igen eredménye­sen szerepelt az iharosberényi úttörő lányok és a Kaposvári Textilművek női tűzoltócsapa­ta: mindkettő országos első he­lyezést ért el. — Van-e elegendő utánpót­lás? — Igen. Több községben eredményesen dolgoznak az úttörő tűzoltócsapatok. T abócsán például az úttörő mozgalom alakulásakor létre­jött úttörő tűzoltócsapat, tag­jai alkotják most a felnőtt, ön­kéntes tűzoltóságot. A bauó- csai úttörő tűzoltók különböző versenyeken már három kis­motor-fecskendőt nyertek, eb­ből egyet Bolhónak adtak át. Az idei versenyekre 39 úttörő­csapat nevezett be. Ere irr.ó- nyesen működnek a női tűzol­tócsapatok is, főleg Csurgó, Kéthely, Felsőmocsolád, Ka­posi ür ed községekbe». — Hogyan segítheti a lakos­ság az önkéntes túzokok munkáját? — Falusi önkéntes tűző tóinkra igen nagy feladat há­rul a lakosság életének es va­gyonának megvédésében. Az eddigi példák azt mutatják, hogy valamennyien becsület­tel, önfeláldozással végezték munkájukat. Ez azonban nőm elegendő. Szükség van a la­kosság megértésére, támogatá­sára is. Az idei statisztika sze­rint a tűzesetek 48 ízben gyer­mekektől, 46 alkalommal pe­dig gondatlanságból keletkez­tek. A kár 538 ezer foriniuy:. Azt kérjük a lakosságtól, hogy sokkal éberebbek legyenek, fo­gadják megértéssel a tűz meg­előzésén fáradozó tűzoltók ta­nácsait. így az önkéntes tűz­oltóik munkája sokkal ered­ményesebbé válik, kevesebb lesz a tűz és az ebből keletke­zett kár — fejezte be tájékoz­tatóját Várszegi Gyula tűzoltó­parancsnok. Szalai László TÉNYEK, ADATOK 11 SOMOGY mTgye helyzete aTílszabadulás elöttIs után A mesőguadanógi cselédek helysete Lakásviszonyok A cselédek lakásviszonyai oly nyomorúságosak voltak, hogy több esetben az úri Ma­gyarország sajtója is kényte­len volt szóvá tenni »e tragi­kus. cselédkörülményeket«. Igen sok helyen a cselédek úgynevezett négyes konyhák­ban laktak. A cselédkonyhá­ban négy, sárból rakott tűz­hely állott, s ugyanebből a konyhából négy szoba nyílott. Nem ritkán egy-egy ilyen kö­zös konyhás helyiségben 20— 25 személy lakott, illetve zsú­folódott össze. Egy-egy szűk szobában heten, nyolcán alud­tak, ez a család népességétől függött; sokszor két-három há­zaspár is egy szobában kény­szerült lakni. A cselédházak egészségtelenek, nedvesek, nyirkosak voltak. A legtöbb helyen sárból épültek, piciny ablakokkal, hogy még a nap­sugár is csak elvétve hatolt belsejükbe. Felsőerzsébet, Cse- rény, Alivár, Ágerdő, Sötétke­rék, Gyóta és még igen sok, ezekhez hasonló pusztákon a nyirkos tömeglakások gyó­gyíthatatlan fertőző tömegbe­tegségek sokaságát szülték. Az egészségtelen lakásviszonyok, a túlfeszített ’munka korai ha­lált idézett elő. TOponár, Kaposfüred, Són- tos, Szentbalázs környékén ra­gályos szembetegség fertőzött a mezőgazdasági munkások kö­rében. Különösen nagy mére­teket öltött ez a veszedelmes betegség a Mezőgazdasági Ipar RT 38 273 kataszteri holdas bérletén. A rendelkezésünkre álló iratok szerint egy egész­ségügyi vizsgálat során Gás­pár Imre járási tisztiorvos az Mg. Ipar RT bérletén 403 mun­kás közül 25 trachomást talált. Másutt a tüdővész pusztította a cselédeket. Az orvosi ellátottság elég­telen volt. Rengetegen haltak meg idő előtt, mert nem ju­tottak orvosi kezeléshez. A cselédbiztosítás, a cseléd egészségének védelme ismeret­len fogalom volt. Csak az me­hetett orvoshoz, aki pénzzel rendelkezett. Akinek nem volt és megbetegedett, el kellett pusztulnia. A kórházi kezelés igen sokba került. Aki egyszer odakerült a cselédek köréből ha csak rövid időre is, annak mindene ráment, és sokszor évekig kellett dolgoznia, amíg az adósságát le tudta törlesz­teni. Egy-egy gyógykezelés anyagi hatását évekig érezte az egész család. Az orvos az eldugott pusztáktól legtöbb- nyíre 15—.20 kilométernyire eső községekben lakott: A gaz­datisztek pedig még fogatot sem biztosítottak a betegek orvoshoz való szállításához. Képek oz őszből Sárga levélzuhatagban sza­lad velünk a gépkocsi a tabi járás útjain. Jobbról, balról és bármerre tekintünk, csak a vetkőző mezők színehagyott képe tárul elénk: a dülöutakon szárral megrakott szekerek zö­rögnek, másutt erős berregés­sel — mintha óriás zsebórák hangját hallanánk — lánctal­pasok hasogatják a főidet. Itt dércsípte, aszalódott sarjú- paprikák közt öreg néni válo­gat, s amott apró haraszt-tü- zek körül melegedik az ősz. ősz van a mezőkön és ősz a falvakban. * * * * — No, öcskös, átveszed nyolcva­nért? — kérdezte Törzsök György Igalon a helyi földmüvesszövetke- zet felvásárlójától. — Én nem akar­lak rábeszélni, de hidd el, hogy megéri. Ha még most is megvolna a hízóállományom, semmi pénzért nem adnám el. — Jól tudja, bátyám, hogy a giilbabának 93, a vegyesnek pedig 63 forint a mázsája. Többet egy fillérrel jsem adhatok érte. Ha kevés benne a rágott, vágott gu­mó, akkor esetleg leszázalékolunk belőle, és fgy jobban járhat. — Hogy rágott meg vágott vol­na .. . hát hogyan gondolsz ilyent? Nincs abban egy darab sem — rántja meg a sapkája sültjét mint­egy nyomaték kedvéért. - Ketten ástuk az e.sszonnval, vigyáztunk rá, no meg átválogattuk kétszer is. Megtehettük, hisz mindössze húsz zsákra való termett. Szóval szép krumpli, 75-ért elviheted. Tovább folyik az alku. * * * * Bábonymegyeri parasztud­var. A pajta és a már leülepe­dett szénaboglya között két ko­rosabb néni répát tisztogat, hogy »csinosabban« kerüljön be a Kaposvári Cukorgyárba, beszélgetnek: — Tudod, szomszédasszony — mondja Szőke Imréné a kissé hízásnak indult Kecskés- nének —, ha nem rágta volna meg az egér, meg ha a lapját (mármint a termőterületnek) nem öntötte volna el a víz, még jobban jöttünk volna ki vele. De azért így is megérte. — Hát bizony., ehettek egy csomó cukrot — jegyezte meg Kecskésné, és kesztyűjéről va- kargatni kezdte a sarat. — Hanem igen rövidülnek a nappalok — adta meg a sem­miképpen nem illő választ a gazda felesége —, alig lehet valamit tenni, máris este van. Aztán főzni kell, pedig nem szeretek. — Nálunk szerencsére meg­főz a lányom. — No, azt is elviszik hama­rosan, ilyenkor szoktak a lá­nyok férjhez menni. — Aztán'olyant beszéljenek, hogy baj ne legyen belőle — kiáltja felénk Kecskés Erzsi, aki épp most érkezett a me­zőről —, mert szüret után jobb, ha hallgatnak az asszo­nyok. — Csak nem szeretik a bort... ? — Dehogynem — válaszol­ják egyszerre. — Ha nem. sze­retnénk, akkor nem is kapál­tuk volna meg a szőlőt. * * * * — Erre aztán bátran ráállhat, mester - mutat a tetőre erösitefí létrára Kiss Elek bácsi bábonyi kovács. — Megbíma ez akár tíz embert is. Meg aztán úgy igazgas­sa el a zsúpot, hogy be ne ázzon. — Zsúpot... — Hát mit csináljon az ember. : Különösen tragikus volt az • úgynevezett hónapszámosok : sorsa. A mezőgazdasági cselé- ; deken 'kívül az uradalmak • négy-öt hónapi időtartamra • hónapszámosokat szerződtet- ; tek, ők végezték a gyalogmun­Egy évig még megteszi ez is, majd jövőre úgyis zsindellyel cserélem ki... Hiába, nem lehet mindent-, ..... . , ,, egyszerre. Nézze meg belül, a bel- j kát. A nonapszamosok altalá- sejc már másként fest - teszi hoz- • ban messze vidékekről jöttek, tz rsés?onvÜis!keSéSSel' Bcnn van: és istállókat, különböző pajlá­- Nagytakarítás? ♦ kát alakítottak át szálláshellyé- Hát muszáj egy kicsit rendbe-; számukra. Az ilyen »lakások­hozni, amíg jo idő van. ; ban« nők, férfiak együttesen * * * * i földre terített szalmán háltak. Tab, 39-es számú vas-ház tar- * Főtt ételt napjában egyszer tási bolt. — Egy, kettő, három .. »kaptak, délben. Reggel, este íj. í kevés kalóriájú hideg ételek­zennégy meg húsz az harminc-1 kel látták el őket. Nekik is, négy, számlálja a patkókat An-1 akárcsak a cselédeknek, kora tál Endre, a Darnnypusztai; hajnaltól késő estig kellett húz- Illóolajkutató Állami Gazda- * niok az igát. ság beszerzője. — No, ebből a nagyságból t elég. Négyes méretűből is hat-* van darabra valót. — Annyi nincs... De mit | csinálnak ennyi sok patkóval? — Hja, kérem, nekünk nem­csak egy lovunk van — egye­nesíti ki derekát a megbízott —, harminc pár vár új »tál- palásra«. Negyvennyolc, összesen 82 darabot olvas ki a kereskedő. — Ezenkívül még 200 darab patkósarkot is kérek. — Csak nem a télire ... — De bizony, ez már a téli Szomorú öregsors Az öreg csak nyűgöt jelen­tett a fiatalok nyakán. Aki cse­lédsorban megöregedett, vagy valamilyen szerencsétlenség következtében munkaképte­lenné vált, elvesztette értékét. Az öregeket több évtizedes szolparers után kisemmizték. Senki nem törődött azzal, hogy miből élnek meg a munkában mepr-’-kantak. A nyugdíjat, a betegsegélyzést és a végkielé­gítést nem ismerte a cseléd. A kiöregedett cselédek, ha gyer­idényre kell — szakította meg 1 mekeik nem voltak, éhezésre, a kérdést. jfázásra, kegyetlen nélkülözésre — Mást parancsol? Lánco-ivoltak ítélve. Még a nyomoru­kat ... kéményeket... kályhá- tságos cselédlakásokból is ki­köt ... ? — Ezek már megvannak. [ tették őket a nyirkos kamrák- > ba, mert az új, friss munka­igen, a jó gazda, akár »erőnek kellett a lakás. Több egyéni, akár termelőszövetke-turadalomban, pusztán és ta- zeti paraszt, vagy állami gaz-|nyán a cselédség összetartása, da sági dolgozó, mindig előre-1 egymás iránti szolidaritása látó. t mentette meg a kiöregedette- Szentai Sándor két az óhhaláltól. A KAPOSVÁRI TEJIPARI VÁLLALATNÁL Fontos esemény zajlott le egy hónappal ezelőtt a Kapos­vári Tejipari Vállalatnál. Mo­dernizálták a pás ztőr-berende­zést. Az ónozott rézcsövek he­lyett — cseh újítás alapján — törhetetlen üvegcsöveket sze­reltek fel. A pasztőröző készü­lékből ezeken folyik a tej a lóriaértókét is megállapítják, s a vegyszereket is itt készítik el. A vaj előállításának összes munkáit mindössze négyen végzik Ács Vilma sztahano­vista 32 éve dolgozik a válla­latnál. Olyan fürgén csoma­golja a vajat, hogy szemmel Pasztőrberendezés az új üvegcsövekkel. tartályokba. A tej kezelése így :akkal higiénikusabb, s a tej útja — ezzel együtt minősége is — figyelemmel kísérhető. 95 fokra hevítik a tejet, s a csöveken már 4—5 fokos hű­tött tej áramlik. Könnyebb a csövek kezelése is: naponta vegyszeres mosással, havon­ta szétszedéssel tisztítják a be­alig lehet követni ujjainak gyors mozdulatait. Naponta 28 —30 mázsa vajat gyártanak. Ilyen körülmények között a vállalat magasan túlszárnyalja előre ütemezett tervét. A vá­lasztások tiszteletére felaján­lották, hogy exportvállalásu­kat 130 százalékra teljesítik, s október 20-ig már 119 száza­Miklai Erzsébet a légfékes analitikai mérleggel dolgozik. rendezést. Nemcsak gazdasági előnyei vannak ennek a mód­szernek, hanem esztétikailag is szebb képet nyújt a felsze­relés. Az áruik minőségét naponta vizsgálják a vállalat laborató­riumában, ahol modem beren­dezés biztosítja a tökéletes -redmények elérését. M i k 1 a i lék volt az eredmény. A ka­zeintermelésben — mely szám­talan műanyaghoz elengedhe­tetlenül szükséges — már ed­dig 172 százalékos eredményt mutattak fel. Sieg kell említe­ni a kaposvári vállalathoz tar­tozó csurgói üzemet, amely 140 százalékos felajánlásával szemben tervét 300 százalékra Száler Endre a tej zsírtartalmát méri. Erzsébet olyan légfékes analitikai mérleggel dolgozik, mely tízezred milligramm pontossággal mér. Nemcsak a tejtermékek zsír- és kazein- tartalmát és bakterológiai mé­rését végzik, hanem a felhasz­nálásra kerülő fűtőanyag ka­teljesítette. Természetesen e szép eredmények elérése mel­lett fennáll a korábbi vállalás: a minőségi terv teljesítése, így a többtermelés nem megy a minőség rovására. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom