Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-08 / 264. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat. 1958. november 8Több mint ötmillió forint értéket mentettek meg az idén a falusi önkéntes tusoltok Régen a falusi önkéntes tűzoltók lényegében csak az elöljáróságok rendezőgérdáinak szerepét töltötték be. Mulatságokon tartották fenn a rendet, de tűzesetkor ósdi felszereléseikkel nem tudtak számottevő segítséget nyújtani. Ma azonban másként látják, el önként vállalt, fontos társadalmi feladatukat. S ez nem csupán annak következménye, hogy felszereléseik korszerűbbek, hanem, hogy ők maguk is érzik, milyen sokat jelent gyors, határozott fellépésük. Erről beszélgettünk Várszegi Gyula tűzoltó-alezredes elvtárssal, aki tíz éve parancsnoka a Somogy megyei tűzoltó osztálynak. — Van-e minden községben önkéntes tüzoltótestUlet, milyen a felszerelésük, egyenruhával való ellátásuk? — Azelőtt csak a nagyobb helységekben volt tűzoltóság — mondotta Várszegi élvtárs. Ma nemcsak a megye minden községében van önkéntes tűzoltótestület, hanem pusztákon, településeken, állami gazdaságokban és több tsz-ben is működik egy-egy tűzoltó raj. A felszabadulás utáni első években a tűzoltóság felszerelése igen rossz állapotban volt. Tizenhét községben nem rendelkeztek semmiféle felszereléssel, tizenhétben pedig régi, úgynevezett gólyanyákú fecskendők voltak csupán. A felszerelés ma már sokkal jobb. Számtalan községben kismotor-fecskendők, modem eszközök segítik a tűzoltóság munkáját. Az egyenruhával váló ellátás azonban még nem a legjobb. Kevés az olyan község mint Látrány, ahol tizenegy öltönyt vettek és Csurgó, ahol ugyancsak saját erőből látták el egyenruhával a tűzoltókat. — A tűzesetek megelőzéséből, illetve elfojtásából miképpen veszik ki részüket? — A községi önkéntes tűzoltótestületek idén 122 tűzeset elfojtásában segítettek. Különösen -a cséplés idején végeztek jó munkát, s akadályozták meg nagy károk keletkezését. A csurgói tűzoltók saját erejükből gépkocsit vásároltak, s rendszeres mozgószolgálatot tartattak az aratáskor, cséplés- kor. Jól dolgoztak a szuloki és szóládi tűzoltók Is: határozott fellépésükkel nagy károk keletkezését előzték meg. Az önfeláldozó munka eredményeként az önkéntes tűzoltók ez évben öt és félmillió forint értéket mentettek meg a pusztulástól. Részt vesznek mint területfelelősök a tüzesetek megelőzésében is. A gazdákat tanácsokkal látják el a szalmakazlak helyes tarolásával kapcsolatban, s figyelmeztetik a lakosságot a padláson szabálytalanul tárolt gyúlékony anyagok veszélyére. — Milyen az önkéntes tűzoltótestületek kapcsolata a községi párt- és tömegszervezetekkel? — A kapcsolat különösen az u------- két esztendőben fejlőd ött jó irányban. Ezt bizonyítja, hogy 433 községi tűzoltót jelöltek a tanácsokba. Igen jó a viszony a pártszervezetekkel Csurgó, Iharosberány, Siófok, Ságvár, Tab, Kéthely és Ka- posfüred községekben. Itt nemcsak anyagilag, hanem politika ilag, erkölcsileg is támogatják a tűzoltóság munkáját. Jó a kapcsolat a tanácsokkal is néhány község — Büssü, Nagyszakácsi, Bábony megyei' — kivételével. A tanácsoktól igen sok függ, persze nemegyszer maguk a tűzoltóparancsnokok az okai, ha a párt- és tömegszervezetekkel nem megfelelő a kapcsolat. A tanácsokkal még jobb lehetne az együttműködés, s főleg eredményesebbé válhatna a tűzoltóság munkája, ha a községfejlesztési alapból megfelelő összeget biztosítanának a tűzoltóság egyenruhával való ellátására. Á KISZ-szel — annak ellenére, hogv az önkéntes tűzoltótestületekben igen sóik kiszista működik — rossz a kapcsolat. Alig van olyan község a megyében, mint Somogygeszti, ahol a KISZ és a tűzoltóság együtt működnek. Pedig meg lehetne ezt oldani Patosfán és Magyaratádon is, ahol még nem találták meg az együttműködéshez vezető utat. — Hogyan segítik az önkéntes tűzoltók politikai szakmai és kulturális fejlődését? — A községi tűzoltóparancsnokok minden évben több napos továbbképzésen vesznek részt, ahol megfelelő politikai és szakmai oktatást kapnak. Nagyon sok községi tűzoltótestület alakított az elmúlt években kultűrgárdát, vagy vettek részt a községek színjátszó csoportjaiban. Évenként járási, megyei, országrészi és országos tűzoltóversenyeket rendezünk, ezek ugyancsak elősegítik a tűzoltók szakmai fejlődését. Idén igen eredményesen szerepelt az iharosberényi úttörő lányok és a Kaposvári Textilművek női tűzoltócsapata: mindkettő országos első helyezést ért el. — Van-e elegendő utánpótlás? — Igen. Több községben eredményesen dolgoznak az úttörő tűzoltócsapatok. T abócsán például az úttörő mozgalom alakulásakor létrejött úttörő tűzoltócsapat, tagjai alkotják most a felnőtt, önkéntes tűzoltóságot. A bauó- csai úttörő tűzoltók különböző versenyeken már három kismotor-fecskendőt nyertek, ebből egyet Bolhónak adtak át. Az idei versenyekre 39 úttörőcsapat nevezett be. Ere irr.ó- nyesen működnek a női tűzoltócsapatok is, főleg Csurgó, Kéthely, Felsőmocsolád, Kaposi ür ed községekbe». — Hogyan segítheti a lakosság az önkéntes túzokok munkáját? — Falusi önkéntes tűző tóinkra igen nagy feladat hárul a lakosság életének es vagyonának megvédésében. Az eddigi példák azt mutatják, hogy valamennyien becsülettel, önfeláldozással végezték munkájukat. Ez azonban nőm elegendő. Szükség van a lakosság megértésére, támogatására is. Az idei statisztika szerint a tűzesetek 48 ízben gyermekektől, 46 alkalommal pedig gondatlanságból keletkeztek. A kár 538 ezer foriniuy:. Azt kérjük a lakosságtól, hogy sokkal éberebbek legyenek, fogadják megértéssel a tűz megelőzésén fáradozó tűzoltók tanácsait. így az önkéntes tűzoltóik munkája sokkal eredményesebbé válik, kevesebb lesz a tűz és az ebből keletkezett kár — fejezte be tájékoztatóját Várszegi Gyula tűzoltóparancsnok. Szalai László TÉNYEK, ADATOK 11 SOMOGY mTgye helyzete aTílszabadulás elöttIs után A mesőguadanógi cselédek helysete Lakásviszonyok A cselédek lakásviszonyai oly nyomorúságosak voltak, hogy több esetben az úri Magyarország sajtója is kénytelen volt szóvá tenni »e tragikus. cselédkörülményeket«. Igen sok helyen a cselédek úgynevezett négyes konyhákban laktak. A cselédkonyhában négy, sárból rakott tűzhely állott, s ugyanebből a konyhából négy szoba nyílott. Nem ritkán egy-egy ilyen közös konyhás helyiségben 20— 25 személy lakott, illetve zsúfolódott össze. Egy-egy szűk szobában heten, nyolcán aludtak, ez a család népességétől függött; sokszor két-három házaspár is egy szobában kényszerült lakni. A cselédházak egészségtelenek, nedvesek, nyirkosak voltak. A legtöbb helyen sárból épültek, piciny ablakokkal, hogy még a napsugár is csak elvétve hatolt belsejükbe. Felsőerzsébet, Cse- rény, Alivár, Ágerdő, Sötétkerék, Gyóta és még igen sok, ezekhez hasonló pusztákon a nyirkos tömeglakások gyógyíthatatlan fertőző tömegbetegségek sokaságát szülték. Az egészségtelen lakásviszonyok, a túlfeszített ’munka korai halált idézett elő. TOponár, Kaposfüred, Són- tos, Szentbalázs környékén ragályos szembetegség fertőzött a mezőgazdasági munkások körében. Különösen nagy méreteket öltött ez a veszedelmes betegség a Mezőgazdasági Ipar RT 38 273 kataszteri holdas bérletén. A rendelkezésünkre álló iratok szerint egy egészségügyi vizsgálat során Gáspár Imre járási tisztiorvos az Mg. Ipar RT bérletén 403 munkás közül 25 trachomást talált. Másutt a tüdővész pusztította a cselédeket. Az orvosi ellátottság elégtelen volt. Rengetegen haltak meg idő előtt, mert nem jutottak orvosi kezeléshez. A cselédbiztosítás, a cseléd egészségének védelme ismeretlen fogalom volt. Csak az mehetett orvoshoz, aki pénzzel rendelkezett. Akinek nem volt és megbetegedett, el kellett pusztulnia. A kórházi kezelés igen sokba került. Aki egyszer odakerült a cselédek köréből ha csak rövid időre is, annak mindene ráment, és sokszor évekig kellett dolgoznia, amíg az adósságát le tudta törleszteni. Egy-egy gyógykezelés anyagi hatását évekig érezte az egész család. Az orvos az eldugott pusztáktól legtöbb- nyíre 15—.20 kilométernyire eső községekben lakott: A gazdatisztek pedig még fogatot sem biztosítottak a betegek orvoshoz való szállításához. Képek oz őszből Sárga levélzuhatagban szalad velünk a gépkocsi a tabi járás útjain. Jobbról, balról és bármerre tekintünk, csak a vetkőző mezők színehagyott képe tárul elénk: a dülöutakon szárral megrakott szekerek zörögnek, másutt erős berregéssel — mintha óriás zsebórák hangját hallanánk — lánctalpasok hasogatják a főidet. Itt dércsípte, aszalódott sarjú- paprikák közt öreg néni válogat, s amott apró haraszt-tü- zek körül melegedik az ősz. ősz van a mezőkön és ősz a falvakban. * * * * — No, öcskös, átveszed nyolcvanért? — kérdezte Törzsök György Igalon a helyi földmüvesszövetke- zet felvásárlójától. — Én nem akarlak rábeszélni, de hidd el, hogy megéri. Ha még most is megvolna a hízóállományom, semmi pénzért nem adnám el. — Jól tudja, bátyám, hogy a giilbabának 93, a vegyesnek pedig 63 forint a mázsája. Többet egy fillérrel jsem adhatok érte. Ha kevés benne a rágott, vágott gumó, akkor esetleg leszázalékolunk belőle, és fgy jobban járhat. — Hogy rágott meg vágott volna .. . hát hogyan gondolsz ilyent? Nincs abban egy darab sem — rántja meg a sapkája sültjét mintegy nyomaték kedvéért. - Ketten ástuk az e.sszonnval, vigyáztunk rá, no meg átválogattuk kétszer is. Megtehettük, hisz mindössze húsz zsákra való termett. Szóval szép krumpli, 75-ért elviheted. Tovább folyik az alku. * * * * Bábonymegyeri parasztudvar. A pajta és a már leülepedett szénaboglya között két korosabb néni répát tisztogat, hogy »csinosabban« kerüljön be a Kaposvári Cukorgyárba, beszélgetnek: — Tudod, szomszédasszony — mondja Szőke Imréné a kissé hízásnak indult Kecskés- nének —, ha nem rágta volna meg az egér, meg ha a lapját (mármint a termőterületnek) nem öntötte volna el a víz, még jobban jöttünk volna ki vele. De azért így is megérte. — Hát bizony., ehettek egy csomó cukrot — jegyezte meg Kecskésné, és kesztyűjéről va- kargatni kezdte a sarat. — Hanem igen rövidülnek a nappalok — adta meg a semmiképpen nem illő választ a gazda felesége —, alig lehet valamit tenni, máris este van. Aztán főzni kell, pedig nem szeretek. — Nálunk szerencsére megfőz a lányom. — No, azt is elviszik hamarosan, ilyenkor szoktak a lányok férjhez menni. — Aztán'olyant beszéljenek, hogy baj ne legyen belőle — kiáltja felénk Kecskés Erzsi, aki épp most érkezett a mezőről —, mert szüret után jobb, ha hallgatnak az asszonyok. — Csak nem szeretik a bort... ? — Dehogynem — válaszolják egyszerre. — Ha nem. szeretnénk, akkor nem is kapáltuk volna meg a szőlőt. * * * * — Erre aztán bátran ráállhat, mester - mutat a tetőre erösitefí létrára Kiss Elek bácsi bábonyi kovács. — Megbíma ez akár tíz embert is. Meg aztán úgy igazgassa el a zsúpot, hogy be ne ázzon. — Zsúpot... — Hát mit csináljon az ember. : Különösen tragikus volt az • úgynevezett hónapszámosok : sorsa. A mezőgazdasági cselé- ; deken 'kívül az uradalmak • négy-öt hónapi időtartamra • hónapszámosokat szerződtet- ; tek, ők végezték a gyalogmunEgy évig még megteszi ez is, majd jövőre úgyis zsindellyel cserélem ki... Hiába, nem lehet mindent-, ..... . , ,, egyszerre. Nézze meg belül, a bel- j kát. A nonapszamosok altalá- sejc már másként fest - teszi hoz- • ban messze vidékekről jöttek, tz rsés?onvÜis!keSéSSel' Bcnn van: és istállókat, különböző pajlá- Nagytakarítás? ♦ kát alakítottak át szálláshellyé- Hát muszáj egy kicsit rendbe-; számukra. Az ilyen »lakásokhozni, amíg jo idő van. ; ban« nők, férfiak együttesen * * * * i földre terített szalmán háltak. Tab, 39-es számú vas-ház tar- * Főtt ételt napjában egyszer tási bolt. — Egy, kettő, három .. »kaptak, délben. Reggel, este íj. í kevés kalóriájú hideg ételekzennégy meg húsz az harminc-1 kel látták el őket. Nekik is, négy, számlálja a patkókat An-1 akárcsak a cselédeknek, kora tál Endre, a Darnnypusztai; hajnaltól késő estig kellett húz- Illóolajkutató Állami Gazda- * niok az igát. ság beszerzője. — No, ebből a nagyságból t elég. Négyes méretűből is hat-* van darabra valót. — Annyi nincs... De mit | csinálnak ennyi sok patkóval? — Hja, kérem, nekünk nemcsak egy lovunk van — egyenesíti ki derekát a megbízott —, harminc pár vár új »tál- palásra«. Negyvennyolc, összesen 82 darabot olvas ki a kereskedő. — Ezenkívül még 200 darab patkósarkot is kérek. — Csak nem a télire ... — De bizony, ez már a téli Szomorú öregsors Az öreg csak nyűgöt jelentett a fiatalok nyakán. Aki cselédsorban megöregedett, vagy valamilyen szerencsétlenség következtében munkaképtelenné vált, elvesztette értékét. Az öregeket több évtizedes szolparers után kisemmizték. Senki nem törődött azzal, hogy miből élnek meg a munkában mepr-’-kantak. A nyugdíjat, a betegsegélyzést és a végkielégítést nem ismerte a cseléd. A kiöregedett cselédek, ha gyeridényre kell — szakította meg 1 mekeik nem voltak, éhezésre, a kérdést. jfázásra, kegyetlen nélkülözésre — Mást parancsol? Lánco-ivoltak ítélve. Még a nyomorukat ... kéményeket... kályhá- tságos cselédlakásokból is kiköt ... ? — Ezek már megvannak. [ tették őket a nyirkos kamrák- > ba, mert az új, friss munkaigen, a jó gazda, akár »erőnek kellett a lakás. Több egyéni, akár termelőszövetke-turadalomban, pusztán és ta- zeti paraszt, vagy állami gaz-|nyán a cselédség összetartása, da sági dolgozó, mindig előre-1 egymás iránti szolidaritása látó. t mentette meg a kiöregedette- Szentai Sándor két az óhhaláltól. A KAPOSVÁRI TEJIPARI VÁLLALATNÁL Fontos esemény zajlott le egy hónappal ezelőtt a Kaposvári Tejipari Vállalatnál. Modernizálták a pás ztőr-berendezést. Az ónozott rézcsövek helyett — cseh újítás alapján — törhetetlen üvegcsöveket szereltek fel. A pasztőröző készülékből ezeken folyik a tej a lóriaértókét is megállapítják, s a vegyszereket is itt készítik el. A vaj előállításának összes munkáit mindössze négyen végzik Ács Vilma sztahanovista 32 éve dolgozik a vállalatnál. Olyan fürgén csomagolja a vajat, hogy szemmel Pasztőrberendezés az új üvegcsövekkel. tartályokba. A tej kezelése így :akkal higiénikusabb, s a tej útja — ezzel együtt minősége is — figyelemmel kísérhető. 95 fokra hevítik a tejet, s a csöveken már 4—5 fokos hűtött tej áramlik. Könnyebb a csövek kezelése is: naponta vegyszeres mosással, havonta szétszedéssel tisztítják a bealig lehet követni ujjainak gyors mozdulatait. Naponta 28 —30 mázsa vajat gyártanak. Ilyen körülmények között a vállalat magasan túlszárnyalja előre ütemezett tervét. A választások tiszteletére felajánlották, hogy exportvállalásukat 130 százalékra teljesítik, s október 20-ig már 119 százaMiklai Erzsébet a légfékes analitikai mérleggel dolgozik. rendezést. Nemcsak gazdasági előnyei vannak ennek a módszernek, hanem esztétikailag is szebb képet nyújt a felszerelés. Az áruik minőségét naponta vizsgálják a vállalat laboratóriumában, ahol modem berendezés biztosítja a tökéletes -redmények elérését. M i k 1 a i lék volt az eredmény. A kazeintermelésben — mely számtalan műanyaghoz elengedhetetlenül szükséges — már eddig 172 százalékos eredményt mutattak fel. Sieg kell említeni a kaposvári vállalathoz tartozó csurgói üzemet, amely 140 százalékos felajánlásával szemben tervét 300 százalékra Száler Endre a tej zsírtartalmát méri. Erzsébet olyan légfékes analitikai mérleggel dolgozik, mely tízezred milligramm pontossággal mér. Nemcsak a tejtermékek zsír- és kazein- tartalmát és bakterológiai mérését végzik, hanem a felhasználásra kerülő fűtőanyag kateljesítette. Természetesen e szép eredmények elérése mellett fennáll a korábbi vállalás: a minőségi terv teljesítése, így a többtermelés nem megy a minőség rovására. V. M.
