Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

Vasárnap, 1958. november 30. 4 SOMOGY! NÉPLAP Szovjet jegyzék a japán kormányhoz Moszkva (TASZSZ). Fedo­renko tokiói szovjet nagy­követ november 21-én jegy­zéket nyújtott át Fuzsijama japán külügyminiszternek. A szovjet kormány ismét felhívja a japán kormány fi­gyelmét, milyen komoly kö­vetkezményekkel járhat a bé­kére és Japánra nézve az a körülmény, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői Japán területét használnák) fel a Kínai Népköztársaság ellen irányuló agresszív cselekmé­nyeikhez. A szovjet kormány felszólítja a japán kormányt, intézkedjék, hogy Japán terü­letét ne használhassák fel agresszió céljaira. Háromnapos gyász Bulgáriában Szófia (MTI). A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bi­zottsága, a Bolgár Nemzet- gyűlés Elnöki Tanácsa és a Bolgár Minisztertanács no­vember 27-én este együttes gyászülést tartott Georgi Damjanovnak, a Bolgár Nem­zetgyűlés Elnöki Tanácsa el­nökének, a Bolgár Kommunis­ta Párt Köziponti Bizottsága tagjának halála alkalmából. A gyászülésen elhatározták, hogy háromnapos országos gyászt rendelnek él. Georgi Damjanov temetésének meg­szervezésére bizottság ala­kult. Elhatározták még, hogy Deorgí Damjanovról nevezik el szülőfaluját, továbbá, hogy Vraca városában mellszobro! állítanak Damjanovnak. Georgi Damjanovot ma te­metik. A finnor»%áj(i politikai helyset Helsinki (TASZSZ). Az ag­rárszövetséghez tartozó há­rom miniszter megkapta párt­jának parlamenti csoportjától Az angolok újabb gyarmati agressziója Szaud-Arábia küldöttsége felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét, hogy november ele­jén angol fegyveres erők meg­szállták a Perzsa-öböltől délre fekvő Hor al Udaid-et. Szaud- Arábia fenntartja magának a jogot, hogy meghozza a szük­séges intézkedéseket »területi épségéinek megvédésére az an­gol gyarmati agresszióval szemben« — hangoztatta a szaud-arábiai küldött. Gyulai Ida felszólalása az ENSZ-közgyíílés társadalmi, humanitárius és kulturális bizottságában New York (MTI). Az ENSZ közgyűlésének társadalmi, hu- manitaring és 'kulturális bi­zottságában az önrendelkezési jog kérdéséit! folytatott vitá­ban a magyar delegáció kép­viseletében felszólalt Gyulai Ida. Felszólalásában válaszolt az amerikai képviselőnek arra aa állítására, hogy a magyar nép nem gyakorolhatja az ön­rendelkezési jogát. Felszólalásában a többi kö­zött hangsúlyozta: ügy látszik, hogy az egyik itt jelenlevő delegáció számá­ra az önrendelkezési jog kér­désének tárgyalása csupán ürügy — egyik ürügy a spk közül — arra, hogy Magyar- országot, a magyar népet és a magyar kormányt támadja. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a magyar nép az 1956 őszén külföldről szított, rövid életű ellenforradalom után másként gyakorolta ön­rendelkezési jogát, mint aho­gyan azt bizonyos nyugati ál­lamok vezető körei saját szempontjukból kívánatosnak tartották. A magyar nép meg­bízottai az országgyűlés ta­valy májusi ülésszakán jóvá­hagytak minden kormányin­tézkedést, amely a fasiszta puccs-kíséiiet leverésére irá­nyult. A közelmúltban lezaj­lott országos képviselő- és ta­nácsválasztáson■ a választók óriási többséggel ismét bizal­mat szavaztak a kormánynak és azoknak, akik politikáját képviselik. Azoknak, akik továbbra is a magyar nép önrendelkezési jo­gát hiányolják, azt tanácsol­juk, nézzenek jobban körül, vagy forduljanak néhány itt jelenlévő delegátushoz. Ezek a delegátusok emlékezetükbe fogják idézni, hogy vannak bi­zonyos területek, talán feles­leges is megnevezni őket, ahol ez a jog valóban nem érvé­nyesüli még ma sem, ahol a gyarmattartó hatalmak, meg­Habsburg Ottó „lemond“ trónigényéről Bécs (MTI). A Reuter az osztrák kormányhoz közel­álló körökre hivatkozva közli: Habsburg Ottó levelet intézett Raab osztrák kancellárhoz, ''ibíi kijelenti, elhatározta, hogy »lemond trónigényérő', . ...ennyi követeléséről, és visszatér Ausztriába«. Az osztrák alkotmány ér­telmében ugyanis a volt ki­rályi csalód tagja, aki nem mond le minden követelésé­ről az osztrák trónt illetően, nem élhet Ausztriában. E ren­dé1 kezést az első világháború után, az osztrák—magyar mo­narchia összeomlásakor hoz­ták. Eddig még nem fűztek hiva­talos megjegyzést Habsburg Ottó ajánlatához. NEMZETKÖZI SZEMLE A „frontváros“ és u német kérdés a jogot, hogy kilépjen a kor­mányból, és így a kormánynak nincs más lehetősége, mint a lemondás. A kormány egyes tagjai megkísérlik, hogy minden le­hető módon megakadályozzák a lemondást. Fagerholm mi- J niszterelnök csütörtökön is­mét javasolta, hogy részleges j kormányátalakítást hajtsanak végre, s adjanak át néhány miniszteri tárcát a szociálde- New York (MTI). Az ENSZ , , ,, politikai bizottságának ciprusi mokrata ellenzék képviselői- . vitájában pénteken előtérbe nek. Ez a terv azonban kudar- került a lehetőség, hogy cot vallott. A Maakansa, az ! ENSZ-megíigyelőcsoportot agrárszövetség lapja úgy véli, j küldjenek Ciprusra. 1 A politikai bizottság vitaja­Anglia óriási koncentrációs táborrá változtatta Ciprus szigetét hogy a válság politikai. Nem szabad eltitkolni a nép előtt, hogy a kormánynak nem si­került jó kapcsolatokat fenn­tartania a Szovjetunióval — hangoztatja a lap. — A Szov­jetunióhoz fűződő kapcsol^ta- i inkát súlyos megpróbáltatás i érte. Helyre kell állítanunk szegve az alapokmány rendel- j ezeket a jó kapcsolatokat, kezeseit, erőszakkal és fon-1 jelenlegi kormány erre nem darlattal akadályozzák a né­pek akaratának teljesülését. képes. ban Görögország és Törökor­szág egyaránt kifejezte érdek­lődését a javaslat iránt. Ang­lia szembehelyezkedett az ENSZ bevonásával. Szóból j ev szovjet kül­dött a péntek délutáni ülésen kifejtette, hogy Anglia »óriási koncentrációs táborrá« változ­ik i tatta a szigetet, s mint NATO- támaszpomtot meg akarja tar- de . tani azt. Zorlües Averoff új­bóli felszólalása után a vitát hétfőre halasztották. A Pravda vezércikke a berlini kérdésről Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati számának a berlini kérdéssel foglalkozó vezércikke megjegyzéseket fűz a nyugati hatalmakhoz, vala­mint a két német állam kor­mányához intézett szovjet jegyzékekhez és N. Sz. Hrus- csovnalt ugyanezzel a kérdés­sel kapcsolatos sajtóértekezleti nyilatkozatához. A vezércikk többek között megállapítja: a nyugati hatal­mak a legdurvább módon megszegték a potsdami egyez­ményt, valamint a Hitler-elle- nes koalíció résztvevőinek a háború alatt és kevéssel a háború után kötött más négy­oldalú megállapodásait. Ezek­nek a megállapodásoknak az volt a célja, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek a német militarizmusnak,; és biztosítsák Németország békés, demokratikus fejlődését. Az "Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország azonban ugyanakkor szerették volna érintetlenül hagyni Berlin négyhatalmi státusát és to­vábbra is fenntartani a város nyugati részének megszállását. A Szovjetunió — mondja a vezércikk — nem tarthatja töb­bé magára nézve kötelezőnek a Németországra vonatkozó koztatottság fokozását és a egyezményeknek azt a részét, j népjólét emelését — ezt helye- amely nem egyenjogúságon . zi kilátásba a szovjet kormány alapul, és amelyet egyesek a javaslata. Ha szükség lesz ró, nyugat-berlini megszállási rendszer fenntartására hasz­nálnak fel. A Pravda utal arra, hogy a szovjet terv féléves kivárási időt helyez kilátásba, majd így folytatja: Ebben megnyilvánul a Szov­jetunió gondoskodása, hogy a nyugati’ hatalmak, valamint a a Szovjetunió hajlandó ' lesz rendelésekkel ellátni a nyu­gat-berlini vállalatokat, to­vábbá kereskedelmi alapon biztosítani számukra a szük­séges nyersanyagot és élelmi­szert. Tekintettel Nyugat-Berlin különleges földrajzi helyzetére — fűzi hozzá a vezércikk —, Német Szövetségi Köztársaság szükség lehet bizonyos meg­felkészülhessen a berlini vál­tozásokra, és hogy ezek a változások minden viszonylat­ban fájdalommentesen men­jenek végbe. A féléves ido­állapodásra a Német Demok­ratikus Köztársasággal. E megállapodás révén biztosítha­tó lenne a szabad város aka­dálytalan érintkezése a külső szak teljesen elégséges ahhoz j világgal. Magától értetődik, is, hogy a Szovjetunió, a/ i hogy ha az NDK hozzájárul a Egyesült Államok, Nagy-Bri- j területén fekvő Nyugat-Berlin tannia és Franciaország független városi státusának egészséges alapot találhassa­nak a berlini helyzet meg­változását érintő kérdések megoldásához. A nyugat-berlini helyzet megváltozása, Nyugat-Berlin szabad várossá való Jósa szükségképpen hasznú- amely előmozdítja a kapcsola- ra válik a nyugat-berlinieknek, tok rendezését a két német A szabad kereskedelem sok- állam között, s az első szakasz oldalú fejlesztését, a nagy- és megtételét az egyesítéshez ve- kisipar fejlesztését, a foglal- zető úton. megadásához, ez komoly en­gedmény lenne a Német De­mokratikus Köztársaság részé­ről. Nyugat-Berlin szabad város — írja befejezésül a Pravda Az államikká r-helyettes egy Jiatal gránátos sal a parhían . .. Újsághír: Harvey angol kül­ügyi államlitkár-helyeUes le­mondott állásáról és alsóházi tagságáról is. A miniszterel­nökség nyilatkozatban fejezte ki köszönetét Harvey eddigi munkásságáért. A 44 éves Har- veyt a múlt csütörtökön egy nyilvános parkban közerköl­csökbe ütköző súlyos cseleke­deten érte a rendőrség egy fiatalemberrel. (Reuter) ion Douglas Harvey, angol külügyi államtitkár-helyettes november 20-án reggel meg­jelent a Bow-Street-i rendőr- bíróságon. ahol előtte tizen­egy prostituált ügyét tárgyal­ták. Kihallgatása mindössze két percig tartott, amíg kö­zölték a konzervatív képvise­lővel, hogy a St. James park­ban azonos nemű személlyel *>súlyos illetlenséget« követett el, és ezzel megsértette a köz­erkölcsöt. A képviselőt 19-én este a miniszterelnökséghez közel eső parkban a 19 éves An­tony Walter Plant gránátos társaságában találták, aki a szörmekucsmájáról jól ismert i »Coldstream Guard« ezred ♦ kötelékébe tartozik. Harvey | 44 éves, nős, két leány atyja. ’ Huszonöt font óvadék ellené­ben elengedték a rendőrség­ről. (Az óvadék-összeg kifize­tését 20-án megismételte, hogy szabadlábon maradhas­son.) Az ifjú gránátos őrizet­ben töltötte az éjszakát. A két férfi 20-án ismét ta­lálkozott a rendőrségen, ahol felolvasták előttük a vádira­tot, és az ügy tárgyalását de- j cember 10-ig elnapolták. Har- ♦ vey távozásakor kabátja gal- i lérját felhajtotta, hogy meg- j meneküljön a fényképészek £ »sortűzétől«: a bíróság előtt i taxiba ugrott, míg a gráná- £ tost egy tiszt kíséretében £ jeepen vitték vissza a lakta- ! nyá'oa. Az eset nagy port vert i fel Angliában, különösen a £ képviselöházban, amelynek i Harvey 1950 óta tagja. Ö volt f , SS'SKS I gyapjú selyem, NYLON MOSÁSÁHOZ.' je. A most záruló hó­napról a diplomáciai évkönyvek feljegyzik majd, 1 hogy a nemzetközi erők mér­kőzésének súlypontja — hosz- szabb szünet után — ismét át­tevődik Európába. A szocia­lista, illetve az imperialista vi­lág erőátcsoportositósának és újabb íelsorukozúsának ezt a folyamatát N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió miniszterelnöké­nek november 10-i beszéde ve­zette be. Vitássá téve a pots­dami szerződés berlini négy­hatalmi státusára vonatkozó pontját, a szovjet miniszterel­nök voltaképpen az egyre ége­tőbbé váló német kérdés egé­szét vetette fel. Amikor Hruscsov Berlinre I tette ujját, a gyakorlott orvos I biztonságával tapintott rá Europa legérzékenyebb pont­jára. A »frontváros« elnevezés — ahogyan a nyugati szóhasz­nálatban emlegetik a német fővárosi — a berlini kérdés lényegére utal. A szocialista világ testébe mélyen beékelődő Nyugat-Berlin ugyanis a szó szoros értelmében a frontváros szerepét tölti be a nyugati tá­bornokok cs politikusok stra­tégiai számításaiban. Ameddig a NATO-vezérkar előretolt hadállásnak tekintheti Nyugat- Berlint, addig Európának ezen a legérzékenyebb pontján szüntelenül jelenvaló a konf­liktus veszélye. Meggyőzően tanúskodott erről az 1953-as berlini provokáció is. Nem ne­héz elképzelni, hogy valami ehhez hasonló újabb nyugati kísérlet ma sokkal súlyosabb veszélyeket idéz fel, mint öt esztendővel ezelőtt. Azután, hogy Nyugat-Németországot bekapcsolták a NATO katonai rendszerébe, s hogy erre fele­letként megkötötték a varsói védelmi szövetséget, ma hason­líthatatlanul nehezebb lenne egy esetleges konfliktust loka­lizálni. Mindenképpen indo- I költ tehát a csütörtökön köz­zétett szovjet jegyzéknek az a I megállapítása, hogy véget keli I vetni »a rendellenes és veszé- j lyes berlini helyzetnek, amely annak következménye, hogy e I varos nyugati övezeteit még i mindig megszállva tartja az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország. Úgy kell eljárni, hogy Nyugat-Ber­lin ne lehessen többé ugró­deszka a szocialista országok, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió el­leni kémtevékenységhez, kár­tevéshez és egyéb aknamunká­hoz«. E legendő érv szól tehát amellett, hogy a megosztott Berlin nyugtalaní­tó problémáját elmozdítsák végre a holtpontról. De miért éppen most tűzte napirendre a szovjet diplomácia a berlini kérdést? Miért nem tette ezt korábban, vagy talán lehetet" volna későbbre is halasztani? Nos, minden bizonnyal lehe­tett volna — szűk időhatárok között — előbb vagy kicsit ké­sőbb szóvá tenni a berlini helyzetet. Ámde az bizonyos, hogy napjainkban már rend­kívül sürgetővé vált megra­gadni azt a láncszemet, amely lőszerével maga után vonhat­ja a német kérdés egészének felgöngyölítését. Ami a probléma magvát il­leti, azt Európa népei túlságo­san is jól ismerik. Immár fél évszázada, hogy a német fi­nánctőke és elsőszülötte: a né­met militarizmus kontinensünk legveszedelmesebb kórokozó­ja. Ez a fertőzés különösen virulenssé vált a legutóbbi fél­évben. Közismert, hogy az El­bától nyugatra amerikai se­gédlettel megkezdték a Bun­deswehr kiképzését. Szervezik már a rakétafegyver zászlóal­jakat, s atomháborúra készítik fel a nyugatnémet légierőt is. Európa uralkodó kérdése ma ez: sikerül-e a 12. órában megállítani azt a végzetes fo­lyamatot, sikerül-e megakadá­lyozni, hogy a poraiból feltá­madott. militarista nyugatné­met állam atomhatalommá váljék? Ez az igazi tétje an­nak a diplomáciai offenzívá- nak, amelynek — a jelek sze­rint — csupán nyitánya az a követelés, hogy mindenekelőtt normalizálják a berlini hely­zetet. F eltehető a kérdés, miképpen egyengetheti a német probléma megoldását Berlin státusának napirendre tűzése? Nos, közeljárhat az igazsághoz a tekintélyes lon­doni Times, amikor rámutat: »A Szovjetunió egyik célja va­lószínűleg az, hogy a nyugati hatalmakat hozzászoktassa a keletnémet hatóságokkal való tárgyalásokhoz«. Egyes meg­nyilatkozásokból ítélve a szov­jet diplomáciai kezdeménye­zésnek máris megvan az a jó­tékony hatása, hogy a nyugati politikai gondolkodást kezdi ►hozzászoktatni« a Német De­mokratikus Köztársaság léte­zésének reális tényéhez. »EI kell ismerni — állapítja meg az Economist című befolyásos angol hetilap —, hogy a nyu­gati hatalmak és a nyugatné­metek a potsdami egyezmény évek óta tartó gyakorlati le­becsülése folytán lehetővé tet­ték a Kreml politikusainak, hogy úgy lépjenek fel a szín­téren, mint ahogyan most Hruscsov teszi... Most aztán a Nyugat azzal a kellemetlen feladattal áll szemben, hogy le kell vonnia a végkövetkez­tetéseket a két német állam létezéséről. Jó lenne, ha eze­ket a következtetéseket önként vonná le, nehogy olyan kény­szerhelyzetbe kerüljön, amely­ben a Szovjetunió fogja erre rábírni!« Talán éppen e követ­keztetések levonásának első je­le, hogy Dulles amerikai kül­ügyminiszter — Bonn legna­gyobb megrökönyödésére — szerdán kijelentette: a nyu­gati hatalmak szükség esetén »esetleg érintkezésbe lépnek a keletnémet hatóságokkal«. A szovjet jegyzék első nyu­gati visszhangjai arra valla­nak, hogy a szovjet diplomá­cia a legalkalmasabb ponton ragadta meg a német kérdés láncolatát. A nyugatnémet kormánykö­rökben mindinkább felülkere­kedik az a nézet, hogy ezt a félévet komoly tárgyalásokra kell kihasználni. Minthogy a legutóbbi években annyiszor elutasították a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság ilyen irányú kezde­ményezéseit, most az angol kormány — az AFP londoni jelentése szerint — »hajlandó kihasználni a Szovjetunió ál­tál felajánlott hat hónapi időt talán oly módon, hogy elősegí­tené egy négyhatalmi értekez­let megvalósulását. Ezen a né­met kérdés átfogóbb keretei között fontolóra vehetnék Ber­lin jövőjének problémáját is«. Az AFP washingtoni jelentése szerint »az amerikai főváros tájékozott köreiben nem té­vesztik szem elől, hogy a szov­jet javaslat nyilvánvalóan bé- külékeny hangja okvetlenül hatással lesz bizonyos országok közvéleményére. Feltehető te­hát..., hogy a nyugati hatal­mak olyan formulát keresnek, amely nem vágja be az ajtót a tárgyalások előtt... Az el­következendő hetekben, sőt hónapokban számítani lehet arra, hogy újból megindulnak a tárgyalások nemcsak Berlin, hanem egész Németország jö­vőjéről is«. A Z ELSŐ VISSZHAN­GOK tehát arról tanús­kodnak, hogy a szovjet kezde­ményezés máris elérte első célját: kimozdította a német kérdést a reménytelenség ál­lapotából. Az érdekelt nyugati hatalmak most még egyszer számot vethetnek a mai világ reális erőviszonyaival, s 12 óra előtt 5 perccel megfontol­hatják, érdemes-e megkockáz­tatni, hogy kétélű atomfegy­vert adjanak Speidel és társai kezébe. Időj árásj elentés Várható időjárás ma estig: párás, helyenként ködös idő, főként a Dunántúlon több helyen szitáló eső, gyenge ke­leti, délkeleti légáramlás, az éjszakai lehűlés keleten erősö­dik, nyugaton nem változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 0 plusz 3 fdk kö­ltött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom