Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

Vasárnap, 1958. november 23. 2 SOMOGYI NÉPLAP Jelentés az NDK-ban tartott választások végeredményéről Berlin (MTI). A Magyar Távirati Iroda berlini tudósí­tó.] a jeleníti: A Német Demok­ratikus Köztársaságban no­vember 16-án tartott választá­sok végeredménye a követ­kező: A választásra jogosult 11 848 602 lakosból 11 717 952- en ' szavazták, vagyis 98,9 szá­zalék. Ebből érvénytelen sza­vazat' 0,12 százalék, érvényes 99,88 százalék. A Nemzeti Front programjára szavazott 99,87 százalék, ellené 0,13 szá­zalék. r ií Nyugati küldöttek módosított javaslatot terjesztettek be a kozmikus térség békés használatáról folyó vitához New York (Reuter—AP). Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága pénteken folytatta vitáját a kozmikus térség bé­kés használatának kérdéséről. Mint ismeretes, a Szovjet­unió csütörtökön azt javasolta a bizottságnak, állítson össze egy 11 tagú előkészítő csopor­tot, amelynek az lenne a fel­adata, hogy előkészítse a koz­mikus térség békés használa­tával foglalkozó és szintén a Szovjetunió javaslata szerint alakítandó állandó bizottság munka tervét. Miután a Szovjetunió ja­vaslatát a nyugati küldöttek nem voltak hajlandók elfogad­ni, pénteken benyújtották sa­ját javaslatuk módosított vál­tozatát, amely szerint alakít­son a politikai bizottság egy »ad hoc-« rendkívüli bizottsá­got, amely egyengetné a ké­sőbb megalakítandó állandó bizottság útját. Ennek 18 tag­ja lenne, mégpedig Argentína, Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Csehszlovákia, Fran­ciaország, India, Irán, Olaszor­szág, Japán, Mexiko, Lengyel- ország, Svédország, a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Anglia és az Egyesült Arab Köztársaság. A vitában felszólalt V. K. Krisna Menőn indiai küldött, ás javasolta a kérdés megvita­tásénak elnapolását. Mint ki­jelentette, erre azért van szükség, hogy a vita későbbi folytatásáig a bizottság hasz­nos munkával tölthesse ide­jét. Dzsalal Abdoh iráni küldött azt javasolta, hogy a bizottság kezdje meg Ciprus kérdésének megvitatását, majd térjen át a radioaktív sugárzás, továbbá Algéria kérdésének megtár­gyalására. A bizottság ezután az indiai küldött javaslata felett szava­zott, a javaslatot 63 küldött el­fogadta, hatan tartózkodtak a szavazástól, 12 küldött a sza­vazáskor nem volt jelen. A bizottság elhatározta, hogy kö­vetkező ülését hétfőn tartja, amikor vagy Ciprus kérdésé­nek vitáját kezdi meg, vagy pedig — az egyes ENSZ-kül- döttek hétvégi bizalmas meg­beszéléseinek eredményétől függően — folytatja a kozmi­kus térség békés használatáról folyó vitáját. A Pravda a franciaországi parlamenti választásokról Moszkva (TASZSZ). Ratyia- ni, a Pravda külpolitikád szem­leírója a francia parlamenti választásokról a következőket írja: a végsőkig megnyirbálják az új nemzetgyűlés jogait, a kormány választási törvényé­nek pedig egyetlen célja, hogy a minimumra csökkentse azok­nak a képviselőknek a számát, akik a francia dolgozók igazi érdekeit képviselik. A nagy monopóliumok maroknyi cso- partjának diktatúrájában a reakció már előre örül, hogy sikerül bezárnia a parlament kapuit a munkásosztály sok jelöltje előtt. De vajon ez a francia kormánykörök erejét bizonyítja? Nem! Inkább azt lehetne mondani, hogy ez a növekvő gyengeséget, a nép­től való félelmet bizonyítja. K ULFOLDI H ÍREK néhány sorban A* Algériai Köztársaság Ideiglenes kormányának köz­leménye szerint a november 8-a és 17-e között lezajlott összetűzésekben 237 francia katona elesett, 129 megsebe­sült, 24-et pedig foglyul ejtet­tek. Az algériai szabadsághar­cosok megtámadtak öt francia katonai őrhelyet, 23 katonai központot, felrobbantottak 4 katonai vonatot, és lelőttek egy ■helikoptert. • * * A Franciaország és a Saar- vidék határán lévő Saint Charles szénbányában pén­teken délután súlyos bánya­légrobbanás történt. A sze­rencsétlenségnek az első je­lentések szerint 11 halálos és 17 sebesült áldozata van. * * * A londoni büntetőtörvény- szék 9 havi fogházra ítélte Lengyel Lajos 23 éves magyar disszidenst életveszélyes fe­nyegetéssel elkövetett rablás miatt.,A vádlott a lakásába csalta áldozatát, ott torkát szo­rongatta, majd konyhakéssel fenyegette, s elrabolta karkö­tőóráját, gyűrűjét és 15 font készpénzét. » * * A Párizs melletti Sevresben a Francia Kommunista Párt ügyeleti helyiségébe péntekre virradó éjszaka ismeretlen tet­tesek behatoltak és felgyújtot­ták az ügyeleti helyiség két szobájának bútorzatát. A tűz­oltók félórás munkával oltot­ták el a tüzet. A fasiszta gyújtogatok két hónap alatt már harmadszor követtek el merényletet a Francia Kom­munista Párt sevresi ügyeleti helyisége ellen. Minden kommentár nélkül... Nemzetközi Nyugodt hét — nyugtalanító kérdésekkel Az elmúlt héten viszonyla­gos szélcsend uralkodott a nemzetközi politikában. ' Ter­mészetesen ezek a napok sem szűkölködtek eseményekben — Szudánban váratlan állam­csíny történt, a világ különbö­ző pontjain jelentős tárgyalá­sok folytak, de a közvélemény figyelnie elsősorban mégsem ezekre irányult, inkább a kö­zelmúlt nagy horderejű beje­lentéseinek következményeit találgatta, és éppen ezért fe­szült várakozással tekint az elkövetkezendő hetek elé, me­lyek eseményei minden bi­zonnyal döntően befolyásolják majd a világpolitika alakulá­sát. , Nyugodt hét — nyugtalanító kérdésekkel. Ezzel a mondat­tal jellemezhetnénk talán leg­kifejezőbbén a jelenlegi hely­zetet, bár a meghatározás irt­ott élénk zűrzavart takar, és a nyugtalanság másképpen, más miatt jelentkezik a dol­gozó tömegek vagy a háború­val zsaroló imperialista veze­tők körében. Nézzük meg rö­viden ezeket a kérdéseket, és próbáljuk meghatározni, me­lyik kérdés kit nyugtalanít, mert ennek megértése döntő az általános politikai helyzet megértéséhez. A kommunizmus távlata Az SZKP téziseinek közzé­tétele néhány nappal ezelőtt a szó szoros értelmében lázba hozta az egész világot. Vala­mennyi ország haladó sajtója, sőt a reakciós lapok is első oldalaikon, hasábos címekkel közölték a tézisek legfonto­sabb részeit. Mi az oka annak, hogy még a Szovjetunió ellen­ségei is ilyen nagy figyelmet szentelnek a szovjet hétéves terv irányszámainak? Egysze­rű a magyarázat. A Szovjet­unió ipari termelése ma hat­szorosa a francia ipar terme­lésének, és kétszerese az an­golnak. Pedig 1913-ban a fran­cia ipar két és félszer, az an­gol ipar négy és félszer any- nyit termelt, mint a cári Oroszország. A most közzétett tézisek szerint a Szovjetunió 1970-ig eléri a legfejlettebb kapitalista országot, az Ame­rikai Egyesült Államokat az egy főre eső termelés színvo­nalában, a szocialista tábor valamennyi országának termer lése pedig már 1965-ben a vi­lág ipari termelésének több mint felét fogja kitenni. A hét­éves terv értelmében a szovjet embereknek lesz a világon legrövidebb munkahetük, mint­egy negyven százalékkal fog növekedni reálbérük, a kis fi­zetések megkétszereződnek, és a nyugdíjak ismét emelkedni fognak. A terv alkotásai le­hetővé teszik, hogy a szovjet emberek további 15 esztendő folyamán megteremtsék a kommunizmusba való átmenet befejezésének feltételeit. A Szovjetunió megnöveke­dett tekintélyére jellemző, hogy még a kifejezetten szov­jetellenes, burzsoá lapok sem merészelnek ma már kétséget kelteni e tervek iránt, és ha fanyalogva is, ha fogcsikorgat­va is, de kénytelenek beismer­ni a szocialista társadalmi rendszer újabb hatalmas győ­zelmét. Ez az, ami nyugtala­nítja őket, és joggal nyugtala­nítja. Nemcsak e lapok szer­kesztőit, hanem még inkább e lapok gazdáit, a nemzetközi nagytőkét nyugtalanítja, mert a Szovjetuniónak és a szocia­lista országok népeinek gaz­dasági fellendülése, életszín­vonalának emelkedése további, most még szinte felmérhetet­len kihatással lesz a világ fej­lődésére, elsősorban az ázsiai és afrikai országokra, amelyek közül ma már számosán a Szovjetunióban látják hatal­mas barátjukat és védelmező­jüket, s amelyekre nagy von­zóerőt gyakorol a szovjet pél­da. Minden okuk megvan az imperialistáknak a nyugtalan­ságra, hiszen a szocialista rendszernek ez az újabb győ­zelme rendkívül megszilárdít­ja a szocialista tábor hatal­mát és ezáltal a világbéke megőrzésének esélyeit is. Ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagynunk a világpoliti­ka mai helyzetének elemzésé­nél. Mi történik Berlinben ? Ma már nyilvánvaló tény, hogy az amerikai imperialis­ták a NATO keretében a nyu­gatnémet revansistáknak szán­ták egy esetleges európai há- j borúban a »rohamcsapat« sze­repét. N.vugat-Németország egyre inkább fasiszta típusú rendőrállammá alakul át, hi­szen 1951 óta több mint 200 demokratikus és haladó jelle­gű szervezetet, egyesületet til­tottak be. Ugyanakkor meg­rögzött nácik, hitlerista hábo­rús bűnösök kerülnek a leg­magasabb funkciókba, és ok helyezkednek el a ma már kétszázezer embert meghaladó és az amerikaiak jóvoltából tömegpusztító fegyverekkel is rendelkező nyugatnémet had­sereg parancsnoki tisztségei­ben. Az ezekből a tényekből származó súlyos veszélyt nem lehet és nem szabad lebecsül­ni, ez a veszély joggal nyug­talanítja a világ békeszerető közvéleményét. A bonni veze­tők és gazdáik bűnös tervében Nyugat-Berlin különösen főm tos helyet foglal el, előretolt hídfőként használják fel ezt a városrészt a Német Demokra­tikus Köztársaság és az összes szocialista állam ellen irányuló agresszív terveik előkészítésé­ben. Nem kevesebb, mint 62 imperialista kémügynökség működik ma Nyugat-Berlin- ben, és a szocialista államok ellen irányuló felforgató tévé- kenység jélentős részét itt agyalják ki. Milyen jogi alapon tartóz­kodnak az imperialista hatal­mak Berlinben? Az 1945 jú­niusában aláírt megszállási jegyzőkönyv, amelyet azután a potsdami szerződés is jóváha­gyott, leszögezte, hogy Berlin területe az akkor létrehozott kelet-németországi (szovjet) övezetbe tartozik. Ennek ie- rögzítése mellett kimondja még a jegyzőkönyv, hogy a Várost négyhatalmi igazgatás alá helyezik, amelynek azon­ban egységesen kell működnie. Az alapvető kötelezettség, amely a megszálló hatalmak­ra hárul, az volt, hogy gyöke­resen ki kell irtaniuk ' egész Németországban a fasizmust és a militarizmust, s az egész országra kiható demokratizá­lás alapján kell kidolgozniuk a német egység helyreállítását. A nyugati hatalmak az egyezmény alapvető megálla­pításait ázóta sorozatosan meg­sértették, hiszen a demilitari- zálás helyett militarizálták Nyugat-Németországot, és így már évekkel ezelőtt magukat fosztották meg nyugat-berlini tartózkodásuk jogi és politikai alapjától. Hruscsov éppen ezért emelte fel szavát a nyu­gati mesterkedések ellen, ja­vasolva, hogy a potsdami szer­ződést aláíró hatalmak szün­tessék meg a berlini megszál­lási rendszer maradványait, és kijelentette, hogy a Szovjet­unió a maga részéről a berlini megszállási funkcióit átadja az NDK-nak. Hihetetlenül felbolydult er­re a nyugati diplomácia, és a szovjet kezdeményezés Dul­lest arra a kijelentésre kész­tette, hogy bármilyen áron, még nukleáris fegyverek be­vetésével is készek megtarta­ni ezt a NATO őrállomást. A’ fenyegető hangnem persze nem módosíthatja a Szovjetuniónak azt az elhatározását, hogy to­vábbi olyan lépéseket . tegyen Berlinben, amelyek az európai béke erősítését szolgálják. A szovjet lépést a világ haladó erőinek közvéleménye rokon- szenvvel fogadta, hiszen ez nagymértékben elősegítheti a nyugati hatalmak reálisabb né­met politikájának kialakítását, Európa egyik legveszélyesebb és legégetőbb problémájának megoldását. Minden csűrés- csavarás ellenére Nyugatnak előbb-utóbb tudomásul kell vennie, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság létezik, és a demokratikus német állam közreműködése nélkül nem ojdható meg a két Németor­szág egyesítése.________ Meghalt Tyrone Power Hollywood. A hollywoodi Memorial park temetőben pénteken temették el Tyrone Power amerikai filmszínészt, akit múlt hét szombatján Spa­nyolországban filmezés köz­ben ért a hirtelen halál. cd szovjet tudőmánij FEJLŐDÉSÉNEK TÁVLATAIRÓL Moszkva (TASZSZ). Nyesz- mejanov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke nyilat­kozott a TASZSZ tudósítójá­nak: Nyeszmejanov vázolta a szovjet tudomány feladatait és távlatait, s a többi között kije­lentette: — A szovjet tudomány fejlő­désének legfőbb irányát a leg­közelebbi hét esztendőben a termonukleáris fúzió megoldá­sát célzó munka és az atom­mag kutatása adja meg. A ké­miában ki kell dolgozni a mesterséges kaucsuk, a mű­anyagok, a szintetikus anyagok új típusainak szintézisét. Nyeszmejanov szerint a legközelebbi hét esztendőben növekszik a biológiai tudo­mányágak jelentősége. A bio­lógiai tudományágak fejlődésé­nek egyik fontos iránya lesz az életjelenségek fizikai, kémiai és szerkezeti alapjainak, az atommag-sugárzás biológiai hatására vonatkozó legfonto­sabb törvényszerűségeknek ku­tatása, a mikroorganizmusok anyagcsere-szabályozásának megoldása. A humanisztikus tudomány­ágak feladatairól szólva Nyesz­mejanov hangsúlyozta: igen fontos e tudományágak fejlesz­tése és a burzsoá ideológia el­len vívott harc, a dialektikus materializmus filozófiai prob­lémáinak kidolgozása a ter­mészet- és társadalomtudomá­nyok legújabb vívmányainak 'elemzése alapján. Nagy figyelemmel kell ta­nulmányozni az imperializmus gyarmati rendszerénék afrikai válságát, az afrikai népeknek a nemzeti és szociális felsza­badulásáért vívott harcát. Az akadémia tervei szerint több nagv tanulmányt adnak ki In­donézia, Egyiptom, Afganisztán és több más ország történel­méről. Az ENSZ-hösgyűlés j ogiigyi bízott tin gának ülése New York (Reuter). Az ENSZ-közgyülés jogügyi bi­zottsága pénteken folytatta a második nemzetközi tengerjogi értekezlet összehívásának kér­désével kapcsolatos vitáját. Morozov szovjet küldött utalt az angol—izlandi viszály­ra, és bírálta az izlandi vizekre behatoló Anglia eljárását, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kormánya elis­merte az Izland területvizeire vonatkozó izlandi kormányha­tározatot. A bizottság hétfőn- folytatja vitáját Vasili] •Ardamafczkij Fordította: Lajos Géza A Húsvét-szigeti brit hid- rogén bamba-k ísérle tek akkora összegbe kerültek, hogy abból 500 ezer kétszobás lakást le­hetett volna felépíteni. * * * Chilében rendkívül alacsony az életszínvonal A népbeteg­ségek a nehéz életviszonyok következményei. Az orvosi el­látás rendkívül rossz. Száz­ezer lakosra 60 orvos jut. Chile elmaradott ország, melynek lakossága éhezik, nyomortanyákon tengődik, és meg van fosztva attól, hogy egészségügyi ellátásban része­süljön, vagy iskolákban ma­gasabb képzettséget szerezzen. * * * Uruguayban szinte nem múlik •1 nap anélkül, hogy valame­lyik gyárban vagy üzemben szerencsétlenség ne történnék.' Az Állami Biztosító Bank statisztikai adatai szerint 1945—1955-ig 461 ezer üzemi baleset történt, vagyis éven­ként 45 ezer. (Uruguayban mindössze 220 ezer munkás él). De ezek csak azok az ese­tek, amelyekről a Biztosító Banknak tudomása van. A szakértők szerint az utóbbi tíz év alatt körülbelül egymillióra tehető az üzemi balesetek szá­ma. Az országos munkavédelmi intézet szerint balesetekből ki­folyólag évente körülbelül 100 000 veszti el életét több ezer örökre munkaképtelenné válik, és 70 ezer könnyebb sérüléseket szenved. Felhívjuk kedves olvasóink figyel­mét, kogy kedden, 25-én indul a „Veszélyes megbízatás* című regé- J nyűnk, amelyet folytatásokban köz- * lünk a lap hasábjain. Illusztráció a regény egyik fejezetéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom