Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-21 / 275. szám

KÖ/Vk VILÁG PROLETÁRJA^ EGYESÜLJETEK! as ^ __„ 4 S om ogyi Néplap MSZM P MEG / Éli B! 20TTSÁGA ÉS AM EGY El TANÁCS LAP 0 A XV. évfolyam, 275. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1958. november 21. Mai számunk tartalmából „A Magyar Sxent Korona nevében J“ OTTHONUNK A béke és barátság követei Két űi szakcsoport Äz ádándi földművesszövet- kezet keretében megalakult az első málnatermelő szakcsoport, melynek 12 tagja 1 holdon te­lepít málnát. A telepítést, va­lamint a termeléssel kopcsola- toe összes munkát közösen végzik. További tervük, hogy a jövő évben fekete-ribizlit is fognak telepíteni; * • * Sertéstenyésztő szakcsoport jött létre Lengyeltótiban 12 taggal. Céljuk az, hogy 19 tenyész-anyasertést és egy te­nyészkant szereznek be. A sertésállomány első szaporula­tát közösen felnevelik, majd megszervezik a közös hizlalást. Sxabó-varrő tanfolyamok A nagykorpád! földműves­szövetkezet nőbizottsága szabó­varró tanfölyamot indított. A 42 résztvevő másfél hónapon át ismerkedik a szabás-varrás tudományával Háromfán és Rínyabesenyőn is hasonló tanfolyamot szer­veztek a szövetkezeti nőbizott­ságok a községek nőtanácsai­nak segítségével; Betétgyűjtési hónap Megyénk 16 takarékszövet­kezete november 23-a és de­cember 23-a között betétgyűj­tési hónapot tart. A felvilágo­sító munka arra irányul, hogy legalább egymillió forinttal növekedjék a betétek összege. Ezt a célt a részjegyalap nö­velésével és új tagok beszer­vezésével kívánják elérni a takarékszövetkezetek. A választási munka lendülete továbbvivő erő Értekezletet tartottak a Hazafias Népfront járási elnökei és titkárai Tegnap, csütörtökön reggel 9 órakor értekezletre jöttek össze a Hazafias Népfront bi­zottságainak járási elnökei és titkárai, hogy értékeljék a vá­lasztási munkát, és megbeszél­jék a további feladatokat. Varga Károly, a népfront me­gyei elnökének bevezetője után Szántó József megyei tit­kár tartott beszámolót. A választásokról szólva el­mondotta, hogy az országosan is kiemelkedőnek számító so­mogyi eredményekben a párt és a kormány helyes politiká­ján túl nagy szerepe van a népfront aktivizálódásának és jó munkájának. A felkészülés időszaka azt a tanulságot ad­ta, hogy mikor a párt-, a ta­nácsi és népfront-szervezetek egy irányban haladnak, ha egységes a vezetés, akkor a tömegeket meg lehet nyerni, akkor kétségtelen a siker, a győzelem. Most, amikor a vá­lasztások időszaka véget ért, ezt az elért nagy lendületet tartósítani szükséges az új fel­adatok megoldására, a nép­front tekintélyének további növelésére. Beszédének második részé­ben a népfront titkára vázol­ta a munka folytatására irá­nyuló terveket. A községfej­lesztési tervek elkészítésében fontos feladat vár a népfront községi bizottságaira: annál jobb a terv, minél többen vi­tatják meg, a lakosság minél nagyobb rétege vesz részt a tervezésben. Az idei évben ahol csak mód adódik erre, figyelembe kell venni, az isko­lák állapotát, és ahol szüksé­gesnek mutatkozik, ott az épü­let helyrehozását, új tanterem építését vagy tanítólakás léte­sítését vegyék be a községfej­lesztési tervbe. Erre irányul­jon a társadalmi munka is. A mezőgazdaság terén javasolja a népfront megyei irodája, hogy indítsák meg az »Udvaron­ként egy szekér istállótrágyó,t a legelőkre« mozgalmat. Ez sokat segít az állattenyésztés fejlesztésében az egyéni gaz­dáknak és a termelőszövetke­zeteknek. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről igen sok előadás fog elhangzani. Látogatások során, tapasztalatcseréken győződhet meg a parasztság a termelő- szövetkezet előnyeiről. Decem­berben a népfront községi bi­zottsági tagjainak részvételével hét előadásból álló tanfolyam indul. Ezeken a népfront-moz­galom múltjáról, politikai kér­désekről és mezőgazdasági szakkérdésekről hallanak elő­adásokat a hallgatók. A beszámoló utáni hozzá­szólásokban a járási elnökök és titkárok elmondták a vá­lasztások során szerzett ta­pasztalataikat és az új felada­tok elvégzését segítő elgondo­lásaikat. Simon Lajos, a ka­posvári járás népfront-elnöke a pártmunka és a népfront­munka kölcsönhatásáról be­szélt, ár. Ungár Sándor java­solta, hogy a tanfolyam kere­tében adjanak módot a ta­nácstörvény ismertetésére is. Bojtor Ferenc, a marcali nép­front-bizottság titkára kérte, hogy Marcaliban és a többi já­rási székhelyen is jelöljenek ki üzletet, melyben a lakosság lebonyolíthatja részlet-vásár­lásait. Német József fonyódi népfront-elnök szintén tapasz­talatairól számolt be. A hozzászólások végeztével Szántó József emléklapot nyúj­tott át a járási elnököknek és titkároknak a választási mun­kában való közreműködésért, majd a válaszadás után befe­jeződött az értekezlet. (Fehér) NEM ZÁRKÓZNAK EL A BELÉPŐK ELŐL Egy évvel ismét öregebb lett és tapasztalatokban, eredmé­nyekben gazdagabb a kadar kú­ti Szabadság Tenmelőszövetke- zet. Nagy utat tett meg, nagy múltra tekinthet vissza. 1949- ben alakult, tehát jövőre ün­nepli fennállásának 10. évfor­dulóját. De erről nem szól töb­bet PintérBéla, a tsz köny­velője. Nem ér rá. A hamutartóban elhelyezett cigaretta csaknem csonkig égett, nem nyúl hozzá, még er­ről is megfeledkezett. Az ira­tok fölé hajolva számol, gon­dolkodik. Az egy munkaegy­ségre eső juttatások kimutatá­sát készíti. Megmutatja: ke­nyérgabonából 3,65 kg, burgo­nyából 1,90 kg, árpából 1,30 kg, cukorból 9 dkg, kölesből 9 dkg, ezenkívül 3,60 kg tűzifa jut egy munkaegységre. — A pénzt még nem tudjuk biztosan — mondja —, mert - a dohányt nem szállítottuk el. Nagyjából számítva 23—25 fo­rint között lesz. A terményeket is pénzre átszámítva 40 forint. Hz állami gazdaságot! további nagyarányú fejlesztése az egész mezőgazdaság érdeke Csütörtökön délután sajtó- tájékoztatót tartottak az Álla­mi Gazdaságok Főigazgatósá­gén. Izinger Pál főigaz­gató-helyettes ismertette a ha­gyományos bábolnai ankétok előkészületeit, az állami gaz­daságok előtt álló jelentős fel­adatokat. Elmondotta: a bábolnai an­kétok célja jelenleg az, hogy a tudományos élet képviselői­nek jelenlétében megvitassák a további fejlődés legfontosabb irányelveit. Az állami gazdaságok meg­alakulásuk után nagy beruhá­zási összegeket kaptak, és cJt inejfíteginjoi mhtiagazda —• E z itt a Siv ó doktor úr, az Isten áldja meg — sóhajt fel Varga néni, aki mint jó- szomszéd látogatott át ide, — Ö gyógyította meg a lányo­mat, és most milyen híres em­ber lett belőle: országgyűlési pótképviselő. Nézzék csak — mutat a Hazafias Népfront megyei bizottságának kiadvá­nyára. — Hát engem megismersz-e köztük? — kérdi széles pa­raszti gesztussal a ház gazdá­ja. Fellapozzuk a képviselők és a megyei tanácstagok képeit tartalmazó könyvecskét. A fénykép melletti szöveget ol­vasva megtudjuk, hogy Far­kas József — aki Bize, Kele- víz, Somogyfajsz, Libickozma, Hosszúvíz, Gadány és Mesz- tegnyő községek megyei ta­nácstagja — 1954-ben minta­gazda lett... — Mintagazda? ■— Igen — válaszolja, és már invitál is az istálló felé. — Hát ilyen ez a rendszer; mikor negyvenöt tavaszán megjöttem, Es tud is. Farkas bácsi eddig minden évben szerződött cukorrépára. Jövőre is fél holdon vet. Az idén megpróbálta a cukorbor­sót és a paprikát is. Napra­forgót termel, amivel csak ke­vesen foglalkoznak Meszteg- nyőn. — Nekem megéri — mondja. De a műtrágyázást épp olyan fontosnak tartja, mint az istállótrágyázást. "Az idén öt mázsát szórt szét föld­jeire, a szőlő alá már nem is jutott. S míg a tiszai pakliból rá­sodor, homlokát összeráncol­ják a gondolatok. — Tudja — kezd bele mon­dókájába —, négyen dolgo- szoptattuk. zunk. Mi ketten a feleségem- volt, hogy mel meg a lányom és a vöm. sajnáltam volna, ha elpusztul. Ha esik, ha fúj, mi mindig — De megnézheti a jövő évi megyünk, gabonámat is — hív a kert S ezzel lezárul az ő világuk, mögött zöldellő, nyúlrejtő ve- Nincs tovább. Évek, évtizedek tés felé. — Igaz, nem sajnál- keserves munkájával elérték tam tőle a műtrágyát. Meg az- azt, amit egyéni gazda elér­tem, és üvegből Annyira jó fajta tán időben elvetettem mindet. Az idén házat épített, meg­még egy kanalam sem volt. toldotta az istállót. Persze, ez Most két lovat, két tehenet és hosszú évek munkája. De négy üszőt számolunk. Az azért az államról sem feledke­üszőkböl három szerződéses. zeti meg. — Pedig — keseredik el az A nyárikonyhában, iratokait emlékezéstől — ötvennégyben, rák elém; — Nézze, azt híreszte­amikor tanácstagnak válasz- lile, hogy nekem nem kell adót tottak, valaki bosszúból négy fizetnem, mert megyei tanács­szép marhámat megmérgezett, tag vagyok, s azért állok Három meg is döglött Uözü- ilyen jól. lük... Vagy nézze meg az A nyugtákra pillantok. A ólat. Három, szerződéses hízót tizennyolc és fél katasztrális már leadtam 105—110 kilós hold föld után 11 212 forintot nek nem lennék ellensége, de súlyban, de még mindig van fizetett be erre az évre, s ez- hát csak akkor, ha... kettő. Meg két anyag'öbém, te- zel utolsó fillérig teljesítette S ebből megérthetjük, hogy le malaccal. Az egyiket — kötelezettségét. olyan dolgos, szorgalmas em­mutat rá, milyen szépen ki- — Én nem vagyok iskolázott berekre gondol, mint ő ma- iperedett —, mikor kismalac ember, de gazdálkodni szere- ga.*+ volt, dunyha között melenget- tek. Szentai Sándor hét. Szorgalmuk gyümölcsö­zött. De a földet, melyet ap­ránként vettek, nem tudja összehozni a szorgalom. S ha együtt volna is, kevés ahhoz, hagy az agrotechnika minden vívmányát érvényesíteni le­hessen rajta. Innen már csak egy lépésre van szükség. — Szövetkezés. Elgondolkodik a szóiy s mint aki két világ ismerője, hosz- szan számítgat önmagában, s így összegez: — A téeszcsé­ezek segítségével eljutottak a termelés viszonylag magas fo­kára. 1949-től 1954-ig például az állami gazdaságokban mintegy 35 000 holdnyi gyümölcsöst telepítettek. Ezek a fiatal gyümölcsösök most fordulnak termőre. Erőteljesen jelentkezik az a probléma, hogy a gyümölcster­mesztés nincs még megfelelő­képpen gépesítve, nincsenek meg azok a feldolgozó üze­mek, amelyekben gyümölcs­szörpöt, szeszt, aszaltgyümöl­csöt lehetne készíteni. Az elmúlt években több mint -hatezer szántó és uni­verzális traktort kaptak a gazdaságok. Feltétlenül szük­ség van további mintegy két­ezer gumikerekű traktorra a szállítás gépesítéséhez, a rend­kívül költséges fogattartás csökkentésére. Az állami gazdaságokban új üzemek létesültek, Il­letve létesülnek, így a hibrid üzemek, a "-tojás- gyárak«, amelyek munká­ba állításával megváltozik az egész termelési rend­szer. A tízéves előkészítés után most már oly mér­tékben korszerűsítik az állami gazdaságokat, hogy valóban mezőgazdasági kombinátokká váljanak. Az idén az állami gazdasá­gok minden növény termés­átlagában felülmúlták az egyénieket. Búzából 3,4 mázsával, rozsból 2,9 mázsával, őszi árpából 3,5, zabból 2 má­zsával termeltek többéi, mint az egyénileg gaz­dálkodók. Az idei tapasztalatok alap­ján sor kerül a talajművelés további korszerűsítésére. Uj korszak kezdődött a ku- korieatenmesztésben is. A hib­ridüzemek megépítésével tel­jesen megváltoztak a lehető­ségek. Békés megye néhány gazdaságában, így Hidas-háton és Mezőhegyesen már az idén új módszerrel művelték a ku­koricát. Hidasháton holdan­ként 30 mázsa feletti termést értek el májusi morzsoltra számítva. Ezen belül volt olyan 33 holdas tábla, ahol 43,5 má­zsás átlagot takarítottak • be. Ezeknek a gazdaságoknak a tapasztalatai viszont azt iga­zolják, hogy hipcrszelektív vegysze­rek alkalmazásával, a sze­menként! vetéssel, a meg­felelő növényszámmal olyan művelési módszere­ket lehet bevezetni, ami­kor a kukorieatermesztés- ből szinte teljesen kikap­csolható a kézi erő. * Nagyot fejlődtek az állami gazdaságok az aprómag-ter- mesztésben is. Az állattenyész­tésben sikerült jelentős ered­ményeket elérni. Az állami gazdaságokban az idén több mint 3200 liter lesz a tehenek átlagos tejhozama, a juhásza­itokban számszerűen gyarapo­dott az állomány, négy kilón felül volt az átlagos nyíró­súly, és az idén már az állami gazdaságok adták a leg­jobb minőségű gyapjút. Az idén a növendékállatok szabadtartásóhoz több helyen kísérleti istállók épültek. Óriá­si változás előtt áll a baromfi- tenyésztés. Az állami gazdasá­gi szakemberek tanulmányoz­ták a Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában és Ausztriában alkalmazott gyárrendszerű to­jás- és pecsenyecsirke terme­lési módszereket. Jövőre Bá­bolnán, Mezőhegyesen és még néhány gazdaságban hoznak létre »-tojásigyárat«, egyenként harmincezer tojótyúkkal. Több megye állami gazdaságaiban nagy tömegben, üzemszerűen nevelik a pecsenyecsirkét. Az új termelési módszerek kihatnak a gazdaságok szer­kezetére is. Mindinkább kirajzolódnak a korszerű, gépesített, gyárhoz hasonló mezőgaz­dasági kombinátok. A korszerű, belterjes üzem ma már parancsolólag írja elő a szakmunkásképzés fo­kozását. A szakmunkásképzés általános bevezetése a közel­jövőben megvalósításra kerül, különben nem lenne ered­ményes a sokoldalú gépesítés. Elsősorban a fejőházakba, a tojásgy árakba, a szárító üze­mekbe és a növényvédelmi .szolgálatba kerülnek megfelelő szakemberek. Az idén megkez­dődött az egyetem előtti gya­korlati idő. A gyakornokokat elsősorban a gépekkel ismer­tetik meg. Tavasszal traktoros vizsgát tesznek, és univerzális gépen dolgozva ismerkednek meg a növénytermesztés üze­mi kérdéseivel. Az állami gazdaságokban ki­alakulóban van a mezőgazda- sági munkások új életformája. A látástól vakulásig végzett kemény fizikai munka helyére a specializált szakmunka lép — mondotta befejezésüli — De több lett volna — ko- morodik el —, ha a tíz katasz­teri burgonyavetésünk nem­csak 50 mázsa termést hoz. A rossz vetőanyag miatt itt felmerült veszteség 200 000 fo­rint, ami annyit jelent, hogy ha a bevételnél könyvelhetnék el, akkor a 40 forintos munka­egység-érték helyett 60—62 fo­rintot fizethetnének. De még így is jól jönnék ki: P a 1 ó c z í Györgynek, a hízómanhák gondozójának 580 munkaegy­sége van: 23 320 forint értékű osztalékot vihet haza. A kis Salamon Mária, aki az idén állt ki az iskoláiból, négy hónajp alatt szerzett 106 munkaegysé­gére 4240 forintot érő részese­dést kap. A múlt évihez viszonyítva számba veszik a gyarapodást is. A 22 tehén-, 38 hízómarha-, 10 borjú- és 30 növendékimíar- ha-állományuk az idén szapo­rulatból 10, vásárlásból 5 szarvasmarhával gyarapodott. Ezenkívül új fehérihús sertés­törzset állítottak be az elszál­lításra váró 22 hízó helyébe. Mintegy 820 ezer forintos költséggel épült 52 férőhelyes, vízvezetékkel, külön tejkezelé- sd- és takarmányraktározási hellyel ellátott új, korszerű is­tálló sem áill üresen. 22 tehén és 10 borjú lelt benne otthonra. Eddig 41 család 52 tagja gaz­dálkodott a szövetkezet 500 holdas területén. Most újabb 50 hold erdősítésnek szánt te­rülettel gazdagodtak. De más­sal is... Jól megy nekik, jól élnek. S nem zárkóznak el a belépni kí- vánikozók elől. Sőt, várják, hív­ják őiket. Az idén 22 taggal gyarapodtak. Ezek kösd talál­juk Vadicskó Józsefet, Palóczd Györgyöt és Hozmán Józsefet ötöd- magával, aki a sérsekszőlősd felbomlott szövetkezetből jött De a belépők névsora még nem zárult le. A zárszámadás után még újabb négy-öt családra számítanak. Megtartotta zárszámadási köz­gyűlését a smlyi Új Élet Tsz A marcali járás, sőt a me­gye termelőszövetkezetei közül a sávolyi Uj Élet Tsz tártotta meg elsőnek a zárszámadást. Kenyérgabonából 4,13, szálas­takarmányból 5, szénából 5, szemestakarmányból 3, takar­mányrépából 1,15, tűzifából 6,5 kiló, cukorból ped^g 21 deka — a kiosztásra kerülő termény értékével együtt ösz- szesien 40 forint 44 fillér — jut egy-egy munkaegységre. — kö­zölte telefonon Dunkler György, a tsz könyvelője. Tamás István kocsis 395, Bártó István tehenész 300 (bár csak hat hónap óta dolgozik a szövetkezetben), Varga János 396 munkaegységet ért el Ta­más -István, Varga János ez évi jövedelme 16 000 forintra tehető. A közgyűlésen három tagot' vettek fel: a nem is olyan rég még katonai szolgálatot telje­sítő ifjú Bóka Józsefet és Var­ga Lászlót. A harmadik belé­pő Tóth Andrásné volt. A betakarodási munkálatok befejeződtek, az őszi mély­szántást végző traktorok is utolsót fordultak a tsz táb­láin. A sávolyi Uj Élet Ter­melőszövetkezet már új lapra ír. Novemberben 20 marhát vásároltak, meghizlalják és eladják majd azokat, hogy le­gyen pénzelőleg az 1958—59- es gazdasági évben is. Uj esztendő, újabb és na­gyobb szabású tervek valóra váltása következik — bizonyá­ra jobb, eredményesebb, mint az idő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom