Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-14 / 242. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. oktdben 14. Megyeszer te folyik a tanácstagok jelölése SZABÁS Szabás községben is, mint mindenütt, ezekben a napok- ban, esténként összejönnek az emberek egy-egy választókerü­letben, hogy a falu legjobbjait községi tanácstagnak jelöljék. A múlt hét szerdáján V e r- gavecz Imre, a Győzelem Tsz elnökének jelölése történt meg, csütörtökön Rozina Zoltán igazgató-tanítót és VagronicsPál dolgozó pa­rasztot jelölték községi tanács­tagnak. Pénteken este Nagy József, a végrehajtó bi­zottság elnökének. Frachen- feld Margit, a földműves­szövetkezet italboltvezetőjének és! Merencsács József, a Hazafias Népfront elnökének jelölésére gyűltek a tanácshá­zára. A számok minden kommen­tár nélkül világosan mutatják az utat, amit e község is meg­tett a felszabadulás után. A há­ború befejeztekar egyetlen ló és két szarvasmarha maradt a faluban, jelenleg pedig 194 ló és 292 tehén áll a gazdák istál­lóiban. A földosztáskor 1266 kh. hold földet osztottak) ki 163 család között, közülük 75 ad­dig teljesen földnélküli sze­gény embernek. 83 új lakóház épült fel az elmúlt 13 évben. A felszabadulás előtt két rádió volt Szabáson, ma pedig 125 család ül napi munkája után pihenni, szórakozni rádiója mellé. Két évvel ezelőtt műve­lődési otthont épített a falu, ta­valy 40 gyermek befogadására alkalmas óvodát kaptak, ez év­ben pedig autóbuszjárat teszi kényelmesebbé a falu lakóinak utazását. LÁBOD Lábodon csütörtökön este a 31-es választókerületbeliek Bondor György házában gyűltek egybe, s Baksa Já­nos egyéni gazda javaslatára egyhangúlag jelölték Szabó Vendel tsz-tagot községi ta­nácstagnak. A 34-es kerületben Segesdi Ferencnek, a jelölőgyűlés elnökének javasla­tára Böhm Józsefet, az állami gazdaság főagronómu- sét jelölték. Pénteken a 2-es, 6-os és 9-es választókerületben F o g 1 o s István egyéni gazdát, Sza­bó Károly 3 holdas kispa- rasztot és Horgas A. Ist­ván dolgozó parasztot je­lölték községi tanácstagnak. Szombaton is három kerület­ben indultak útnak az embe­rek: a 20-as kerületben N á r a i János állami gazdasági dol­gozót; a 21-es körzetben Ben- ke Imrét, a járási tanács dolgozóját; a 26-os körzetben pedig Kovács Lajos kö­zépparasztot jelölték községi tanácstagnak. A jelölőgyűléseken vázolt eredményeket jól ismerik a lábodi emberek: a gróf kasté­lyából szép 8 tantermes iskolát építettek, ahol 11 pedagógus »gondol a magyar fiákkal«. Az elmúlt években 69 ezer forint értékű szemléltető eszközt kap­tak a tanítás megkönnyítésére az államtól. Bölcsőde és óvoda teszi nyugodttá a dolgozó szü­lőik napjait. 30 ezer forint költ­séggel kutat fúrtak. Villany­fény ragyog már Kislábodon és Bélmajorban is. Most kezd­ték meg egy kb. egymillió fo­rint beruházást igénylő műve­lődési otthon építését. ÖTVÖSKÖNYI Az Ötvöskónyiihoz tartozó Szentkereszt-pusztán községi és járási tanácstag jelölőgyűlést tartottak. A szép számmal megjelent lakók előtt Recsek Dezső községi és járási ta­nácstagnak javasolta Bu d v i k György 16 holdas egyénileg dolgozó parasztot. Recsek elv- társ elmondotta azt is, hogy milyen fejlődésen ment át a falu az elmúlt 13 esztendőben. Méltatta a tanácsválasztások jelentőségét is, majd Budvik György eddigi munkájáról be­szélt. A felszólalók: Csere Ist­ván, Kerkápoly Zoltán, Gál József és Mikulás János dolgozó parasztok el­mondották, hogy Budvik elv­társ méltó a bizalomra. Először 1954-ben választották meg köz­ségi és járási tanácstagnak, majd bekerült a járási végre­hajtó bizottságba is. Tudják, hogy ezután is választói érde­keit képviseli a tanácsban. Az elmúlt években Budvik elvtárs mindig megtartotta tanácstagi beszámolóit, s bárki bizalom­mal fordulhatott hozzá. Állam- polgári kötelezettségeinek rendszeresen, idejében eleget tett. Az őszi gabonák vetését már befejezte. Szorgalmas, példamutató gazda. Ezek alap­ján javasolta körzete községi, a falu lakossága pedig járási tanácstagnak. LÄTRÄNY A község tanácsának 32 tag­ja van, eddig már 22 új ta­nácstagot jelöltek a lakosok. Legtöbbjüket továbbra is meg­tartották bizalmukban, de egy­némelyikre még egyszer nem hajlandók szavazni, tehát nem is jelölték őket. Zana Imre azelőtt is tanácstag volt, s most is rá esett választásuk a 17-es fcÖTzetbeldaknek. Nem sok hivatalos formája volt a jelölőgyűlésnek. Vára- d i Gábor szíjgyártómester lakásán jöttek össze a Rákóczi út és a hozzácsatlakozó új ut­cák lakói, s baráti beszélgetés­be mélyedve tárgyalták meg a tennivalókat. Kálmán Sán­dor, a tanács elnöke ismertet­te előttük a jelölőgyűlés érdek- fontosságát. beszélt a választá­sokról, csak úgy, ftarátilag. minden teketória nélkül, és csakhamar a község problémái­nak tárgyalásába merültek. Van ugyanis egy fontos, megoldásra váró feladat. Amikor Látrányt villamosítot­ták, 1948-ban, az új utcáknak még híre-hamva se volt, azóta épültek fel sorra a házak. Pe­dig villany kell nekik is. A tanácselnök megnyugtatta az itt lakókat, hogy nemsokára megoldódik a falu új települé­sének villamosatása is: 1960-ig kibővítik az egész község há­lózatát, új huzalokat szerel­nek fél, és mindenütt kigyul­lad a villany, ott is, ahol ma még petróleummal világíta­nak. A 17-es körzet lakói kis- és középparasztok, szívesen vet­ték tehát Zana Imre öt hol­don gazdálkodó földműves je­lölését. Ismerik jól, meg is voltak elégedve munkájával, hiszen eddig is tanácstagjuk volt. Majd ő is segít abban, hogy villanyt kapjon a kör­nyék minden háza. Miután így eligazították a dolgot, hazatér­tek a választópolgárok a jó két és fél órás beszélgetés után. Jó munkát végez a somogyszobi Népfront bizottság (Tudósítónktól.) Harminc taggal működik a nagyatádi járás egyik legjobb községi népfront-bizottsága Somogyszobon. A bizottság el­nöke, Györkös Rudolf, az is­kola igazgatója megfelelőén irányítja a népfront munká­ját. Legutóbbi bizottsági ülé­sükön, melyen huszonkilen­cen jelenték meg, a községfej­lesztési tervről tárgyaltak. Már maga az a tény is je­lentős, hogy bizottsági ülé­seiken majdnem minden tag megjelenik. Mit tett a község érdekében a népfront Somogyszobon? Ebben az esztendőben főként járdaépítés szerepelt a község­fejlesztési tervben. A terve­zettnél jóval hosszabb járdát építettek, mert a lakosság széleskörű társadalmi munká­ját a népfront jól szervezte meg. Sőt, a Kálvin utca la­kói terven felül, önerejükből kezdenek hozzá a járdaépítés­hez. Milyen feladatok végrehaj­tását tűzték célul? Lépéseket tesz a bizottság azért, hogy a Nyúl-saroktól az állomás épületéig közvilágí­tást és járdát kapjon a köz­ség. A vásártér területe ko­pár, hiányzanak a fák. El­határozták, hogy a jövő év elején társadalmi munkával a vásárteret fásítják. Az új iskola környéke még rende­zetlen, ezt is parkosítani akar­ják a tavasszal a szülői mun­kaközösséggel karöltve. Fog­lalkoznak a községben élő cigányok egészségügyi körül­ményeivel is. A falu lakói­nak kérését figyelembe véve a télen felújító, továbbképző tanfolyamot szerveznek. Erre máris több dolgozó paraszt jelentkezett, köztük sok az idősebb is. Az előadások meg­tartására népfront-bizottsági tagok vállalkoztak. Dr. Kiss Pál körzeti orvos egészség- ügyi, dr. Bédi Albert állat­orvos állategészségügyi, Jamb- rich Béla természettudományi, Palotai Ergebet tanítónő tör­ténelmi és irodalmi előadáso­kat tartanak. íme, egy község, ahol a jól működő népfront-bizottság munkája nyomán szinte nap­ról napra alakul, formálódik, fejlődik a falu­A kiszesek mindenütt ott vannak, AHOL SEGÍTENI KELL Ha az ember rendszeresen elolvassa az újságokban meg­jelenő híreket, mindig talál olyanokat, melyek arról szá­molnak be, milyen eredmé­nyeket értek el a községek­ben, gyárakban a kiszesek a takarékossági mozgalomban, hol, milyen társadalmi mun­kát végeztek, és mit tettek az ifjúsági segítő brigádok. Megyénkben is cselekszenek, alkotnak a fiatalok, csak ép­pen a szétszórt hírek nem mutatják meg a maga nagy­ságában a fiatalok végzett munkáját. Most egy kis felso­rolással megpróbáljuk érzé­keltetni: mit tesznek me­gyénkben a KISZ-szervezetek. Somogy gesztiben a fiatalok társadalmi munkában fek­tették le a vízvezetékcsöveket a kultúrház előtt, s végezték el a KISZ-helyiség tatarozá­sát, a színpad megépítését és a kulisszák készítését. Mind­erre összesen 900 órát for­dítottak a nyáron. Az ősszel és a télen meg is lesz munkájuk eredménye. Gigén a hulladékgyűjtésben jeleskednek a kiszesek. Eddig 13 mázsa vasat, egy mázsa színesfémet, két mázsa ron­gyot és ötven kiló papírt gyűj­töttek. A nyáron a rászoruló gazdáknál 1500 forint értékű munkát vállaltak a kalákában végzett cséplésben. Somodorban az épülő óvo­dánál és orvosi lakásnál dol­goztak a fiatalok. Hatvanöt munkanapon vettek részt egy romos épület bontásában; a homok kitermelésében har­mincöt munkanapot, a tégla- szállításban 56 munkanapot dolgoztak, 153 munkanapnak megfelelő segédmunkát is végeztek. Visnye széplakon sportpályát építettek a fiatalok, 300 fo­rint értékben pedig utat javí­tottak. Csornában a kiszesek a rá­szoruló gazdáknak 330 mun­kaórát dolgoztak és sportpá­lyát is létesítettek. Mezőcsokonyán 290 órát, Polányban 50 órát, Hedrehe- lyen 100 órát dolgoztak a kiszesek társadalmi munká­ban. Kaposszerdahelyen az összes KISZ-fiatal elment az egyik rászoruló gazda zabját learatni. A barcsi fűtőház két ifjúsá­gi takarékossági brigádja ne­gyedévenként mintegy 1550 forint értékű szenet takarít meg A Darányi Állami Gaz­daság fiataljai a tervezettnél 1000 forintnyi kenőolajjal ke­vesebbet használták el. A barcsi járásban nyolc önkén­tes ifjúsági brigád 12 hold búzát és három hold rétet ka­szált le. Az istvándi fiatalok tíz hold burgonyát poroztak be a nyáron. A tabi járás­ban a kiszesek 16 560 forintot takarítottak meg, a nagyatádi járásban 1464 óra társadalmi munkát végeztek el a fiata­lok, a nagyatádi fonalgyáriak pedig 12 000 forint megtakarí­tást értek eL Talán első olvasásra száraz szám- és adathalmaznak tűnik mindez, pedig aki mélyére ás­sa magát a tényeknek, az a kiszesek akaratának, áldozatos munkájának, lelkesedésének és tudásának igazgyöngyét Kozhatja felszínre. A fiatalok­ra lehet támaszkodni. Amikor feladatokat tűzünk eléjük, ha törik, ha szakad, megva­lósítják azokat — ez derül ki a számokból, Ei. G. Népművelési értekezlet Nagyatádon A Nagyatádi járási Tanács Művelődésügyi Felügyelősé­ge a napokban értekezletre hívta össze a községi művelő­dési otthonok igazgatóit, nép­művelési ügyvezetőit, s meg­beszélték a művelődési ottho­nok téli kulturális program­ját. Az értekezleten jelen volt Gémesi Sándor elvtárs, a já­rási pártbizottság osztályveze­tője és Dudán Imre művelő­désügyi felügyelő. Az értekez­letet Váradi Gyula népműve­lésügyi felügyelő vezette le. ö ismertette a művelődési otthonok előtt álló feladato­kat. Beszéde után Györkös Rudolf, a somogyszobi műve­lődési otthon igazgatója szó­lalt fel elsőnek. Elmondotta, hogy községükben a tanács­tagi jelölőgyűléseken a jelöl­teket rigmus-brigád köszönti fel. A Hazafias Népfronttal közösen felújítási tanfolyamot szerveztek, melyre idősebb dolgozó parasztok is jelent­keztek. A tanfolyamon felújít­ják és bővítik az iskolában szerzett számtani, mértani és egyéb alapismereteiket. Terv­be vették, hogy népi együt­test szerveznek. Kuminecz Imre, a csökölyi kultúrház igazgatója a szak­csoportokban tartandó elő­adások tematikájáról beszélt. Községükben szövő-fonó házi­ipari szövetkezetei alakítanak. Az eddig is jól működő köz­ségi népfront-kórust az idén újabb tagokkal erősítették meg. Az ezüstkalászos tan­folyamra eddig 24-en jelent­keztek. A télen műsoros estet rendeznek, egy háromfelvoná- sos színdarabot tanulnak be. Dr. Fekete Kamilné, a kutasi népi együttes vezetője hozzá­szólásában arról tájékoztatta a járás népművelőit, hogy né­pi együttesük számára fel­dolgozták a »Kutasi kukorica- fosztás«-t. A művelődési ház nagyterme mellé öltözőt építet­tek, így a színházat is fogad­hatják. A népközépiskola II. évfolyama működik. Működik a megye első falusi törpevízműve Még 1956-ban megindultak Somogygesztiben a munkála­tok, összegyűlt az anyag, megkezdték az árkok ásását is. Az ellenforradalom azonban megállította a munkát, a kö­vetkező évben pedig nem le­hetett hozzákezdeni pénz­hiány miatt. Csak 1958-ban valósulhatott meg a geszti­ek kívánsága, készülhetett el a megye első falusi törpe­vízműve. Az építkezés százezer fo­rintos beruházást követelt még igy is, holott a falu la­kossága és a Víz- és Csatorna- művek mindent megtettek azért, hogy minél hamarabb és minél olcsóbban végezzék el a munkát. Először új ku­tat is terveztek, de erre már nem telt volna, ezért a ter­melőszövetkezet területén fek- .vő, igen elhanyagolt állapot­ban lévő régi kutat újították fel, mely elegendő jó vizet szolgáltathatott a vízvezeték­hez. A lakosság társadalmi összefogásának eredménye az a harmincezer forintot érő tevékenység, mellyel alig egy __________ hét alatt felásták és be is I temették a csövek helyét egy rp.., , . , o/wi , - - . _ ,! teljes kilométer hosszban. lob') mint zUOU tsz-tag és egyem paraszt tanul Négy közkút már működik, de újabb kettőt szeretnének még bekapcsolni. Három tűz­csapot is szereltek a háló­zatra. A törpevízmű tervezését és a munkálatok irányítását Horváth Tivadar, a vízművek műszaki vezetője végezte, a csövezést Tóth Károly műve­zető brigádja. A kutat Törö- csik Imre kútfelújító cso­portja építette újjá igen ál­dozatos munkával. A vízmű már működik, bár a műszaki átvétel még nem történt mes. A termelőszövet­kezet — melynek tulajdona a az ezüstkalászos tanfolyamokon A megyei tanács mezőgazda- j termelőszövetkezeti tag gyara- sági osztálya a Hazafias Nép- pítja majd tudását. Az 57 első- fronttal közösen elkészítette a! éves tanfolyamból 12 ifjúsági téli oktatási tervet, és ennek j lesz, ezenkívül 30 szakkört is alapján megkezdődtek a felké- ' indítanak. szülések. Egymásután érkéz- \ A tanuláshoz szükséges nek a megye községeiből az i könyvek máris rendelkezésre ezüstkalászos tanfolyamokra való jelentkezések. A téli hó­napokban 57 helyen kezdődik elsőéves és 20 helyen másod­éves ezüstkalászos tanfolyam, amelyeken több mint 2000 egyénileg dolgozó paraszt és állnak. Különböző magvak, vegyszerek egy 26 részre szét­szedhető anatómiai tehén, be­teg tehén- és sertés-modell, va­lamint kitömött számyasálla- tok, oktató filmek emelik a gyakorlati oktatás színvonalát. kút és a kiegyenlítő meden­ceként szereplő víztároló — minden segítséget megadott, hogy a falu népe jó vízhez jusson. A régi kutak hetven százalékának vize ugyanis iha- tatlanul rossz volt. Most az­tán a tsz is megfelelő vízzel rendelkezik s a falu lakossága is. Az illetékesek tervei szerint egyévi megfigyelés után, ha a törpevízmű beválik a gyakor­latban, minden házba külön­A választások tiszteletére a Tejipari Vállalat vezetősége és dolgozói felajánlották, hogy az októbertől november 16-ig terjedő időszakban 105 száza­lékra teljesítik tervüket. Az eddig elért szép eredmények alapján elhatározták, hogy egész évre szóló operatív ter­vüket 110 százalékra teljesítik. Természetesen fennáll a ko­rábbi vállalás: a minőségi terv megvalósítása is, mert a több- termelés nem mehet a minőség rovására. A Tejipari Vállalat eleget tett egy, a megye minden ré­széről elhangzó kérésnek is. Ugyanis a nyári idény letelte után megszüntették a kakaó készítését. A fogyasztók azon­ban úgy megszerették ezt a kellemes italt, hogy levélben, telefonon, sőt a textilművek küldöttsége személyesen is az­zal a kéréssel fordult a válla­lat vezetőségéhez, hogy foly­tassák a finom tejtermék gyár­tását. Habár ez most némi ne­hézségbe ütközik, a Tejipari Vállalat — engedve a kíván­ságnak — továbbra is készít kakaót. külön bevezetik a vízvezeté­ket. Ez pedig olyan nagy do­log lesz a falu életében, hogy külön nem is keU ecsetelni je­lentőségét. ^ A megyében nemcsak So­mogygesztiben, de más közsé­gekben is adva van törpevíz­mű építésének lehetősége, nem is olyan nagyösszegű beruhá­zás segítségével. Példát vehet a geszti összefogásból még jó néhány falu, például Mernye, Kaposfüred vagy Csurgó is, mivel megéri: sokkal kulturál­tabb életmódhoz jut általa a község lakossága. Kényelem, higiénia az összefogás ered­ménye. Matáncsi Géza nagykorpádi pedagógus elmondotta, hogy analfabéta-tanfolyamokat in­dítottak. Az ismeretterjesztő előadásokon technikai témák­kal is foglalkoznak. Hamvas Imre mikel igazga­tó örömmel közölte, hogy idén egy ifjúsági és egy fel­nőtt színjátszó csoportot szer­veztek. Elkészítették »A köz­ség fejlődése képekben« c. tablókat. A termelőszövetke­zeti tagok részére számolás, mérés és munkaegység kiszá­mító tanfolyamot szerveznek a télen. Stornier Imre felsőbogáti tanító eddigi munkájukról és terveikről tájékoztatta a já­rási művelődési felügyelősé­get. Van színjátszó, tánccso­portjuk és énekkaruk. A klub­esteken ünneplő ruhában je­lennek meg a fiatalok. Győrffy László bakházi igazgató-tanító az ismeretter­jesztő előadások szervezésével foglalkozott. A felsőtagozatos tanulók részére bábcsoportot alakítottak. Perük Margit, a fiatal kun­telepi tanítónő a kultúrház vezetősége és a KlSZ-szerve- zet kapcsolatáról beszélt. A téli programmal kapcso­latosan mondták el terveiket, véleményüket: Kolozsvári Ist­ván bolhása, Horváth György- né rinyabesenyői, Farkas Zsu­zsanna ötvöskónyi, Pékó Jenő görgetegi, Gabos Tivadar há­romfai, Berényi Lajos rinya- szentkirályi, Horváth József taranyi, Horváth Sándor bele- gi és Rozina Zoltán szabás! kultűrotthon-igazgató. Az ér­tekezleten felszólalt Gémesi Sándor elvtárs is. Hangsúlyoz­ta, hogy a falusi népművelők állandóan tanulmányozzák a párt művelődési politikájának irányelveit, és az vezesse min­den cselekedetüket Dorcsi Sándor A '■ Urne-, őszi napsütéses délelőttöket az óvodások is ki­használják. Jólesik ilyenkor egy kis séta a városba«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom