Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-10 / 239. szám

‘ • ^PQSNif^ Világ proletárján egyesüljetek! AZ MSZMP MEGYÍES BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP0A XV. évfolyam, 239. szám. Ara 50 FILLÉR Péntek, 1958. október 10. Mai számunk tartalmából Kommunisták a válasxtási munkában OTTHONUNK Eleven a kultúrélet Rinyaszentkirályon Járási és helyi tanácstagokat jelöltek Bahócsán Este hétre hirdették meg a jelölőgyűlést. A mezőről a sö­tétedéssel hazatérő parasztok és a fúrótornyoknál dolgozó olajmunkások már hat óra kö­rül gyülekeztek a kultúrház előtt, s pontban hétkor már nem volt üres szék a nagyte­remben. Dr. Csaitos Loránd fiatal or­vos tett javaslatot a jelöltek személyéről. Bevezetőül a múlt, a régi rend korteshad járatairól beszélt. A választók körüli lo­vas kordonra, terrorra, felelőt­len ígérgetésekre emlékezte­tett. Nem kellett különösebben felfrissíteni az akkori idők szomorú élményeit. A terem­ben az idősebbek közül sokan ültek olyanok, akik részesei, szenvedő alanyai voltak az akkori választásoknak. Na­gyon jól emlékezetükbe vés­ték a népet akkor képviselők ipszilonos neveit. — Tíz választókerület jelölt­jeire kell most igent vagy ne­met mondani. Dr. Csatos Loránd szavait nagy csönd követte. — Járási tanácstagnak Gruber József malomvezetőt és Bála Józsefet, az Új Világ Tsz elnökéit, tanácstagoknak : Bukovics Sándor KISZ vezető­ségi tagot, dr. Olsovszky Jenő főállatorvost, Papp János vb. elnököt, Borbás Ferenc vb. titkárt, Szigeti György dolgozó parasztot, Kakuszi János törzs- őrmestert, Csizmadia Antal fő­fúrómestert és ifjú Embersics István dolgozó parasztot — elfogadják? Minden név és »elfogadják« után helyeslő felkiáltás és taps csattant. A barcsi fűrészüzemben or­szággyűlési képviselőnek je­lölték hosonczi Pált, a barcsi Vörös Csillag Tsz Kossuth-dí- jas elnökét. E jelöléshez való egyhangú csatlakozásának adott hangot most a háromszáz babócsai résztvevő. A babócsai munkások, pa­rasztok és cigányok jelödogyű- lésén nem volt ellenvélemény. Bíznak azokban, akiket jelöl­tek. Igen válaszukkal társadal­mi rendünk, a munkások és a parasztok hatalma mellett sza­vaztak. Tudják becsülni a 13 év eredményeit. A babócsai fúrótornyok éj­szakai biborfényeí a mi jö­vőnk, e napról napra fejlődő, gazdagodó kicsi ország erősö­désének szimbóluma. Átadták rendeltetésének az újjáépített pusztakovácsi iskolát (Tudósítónktól.) Szerdán, délelőtt szülőkből, építőkből és hivatalos szervek képviselőiből álló vendégek előtt ünnepélyesen átadták rendeltetésének a pusztaková­csi általános iskolát. A négy­tantermes, igazgatói lakással ellátott, korszerűen felszerelt intézmény 328 ezer forintos költséggel épült, amelybői 80 ezer forintot a helyi tanács adott a községfejlesztési alap­ból. Az újjáépített iskola le­hetővé teszi a délutáni oktatás megszüntetését. Az úgyneve­zett zsibongó a tanulók tíz­percben való mozgását is biz­tosítja esős időkben. E tantermekkel együtt ösz- szesen hét helyiséget alakítot­tak át ebben az évben tante­rem céljára a marcali járás­ban. Jó hír a tej kedvelőinek Egy időben az egész ország­ban igen kevés olyan árusító­hely, bolt létezett, ahol a dol­gozók munkába menet vagy egyéb időben tejet és tejtermé­keket vásárolhattak, fogyaszt­hattak volna. Budapesten, majd sok vidéki városban már tavaly igyekeztek segíteni ezen a hiányosságon, s most hírül adhatjuk, hogy Kaposvárott és Somogy megyében szintén pó­tolják a mulasztást: még ebben a negyedévben több tejpavi­lont állítanak fel. A városban a piac környéke kap tej eláru­sító helyet, ezenkívül a Bala­ton déli partján négy-öt he­lyen állítanak fel tejpavilono­A MÉSZÖV főagronómusának tájékoztatója a cukorrépa termelési szerződések kötéséről A földművesszövetkezeti me­zőgazdasági üzemágak dolgo­zóinak egyik legnagyobb mun­kája ezekben a hónapokban a cukorrépa termelési szerző­dések megkötése. A terv sze­rint a jövő tavasszal megyénk hétezermoldján kerül földbe e fontos növény magja. Hol tar­tanak szövetkezeteink a szer­ződtetésben — erről kaptunk tájékoztatást a MÉSZÖV fő-' agronómusétól, Szabó Zoltán-$ tói. I Szeptember 30-ig aláírták aj a gazdák az egyezséget a terv \ szerinti cukorrépaterület 59,4 ♦ százalékára. Elhagyták tehát j a föildművesszövetkezetek a } szerződtetés »félútját«. Tavaly • ilyenkor a terv 42,4 százaléké- l nál tartottak. i Szabó Zoltánnak minden já- * résről van mondanivalója. A J tahinkat dicséri leginkább a j 66,5 százalékért. Elismerően t nyilatkozik a fonyódi járás t 65,1 és a nagyatádi járás 62,6 j százalékos szerződtetéséről is. I A kaposvári járásitól a 60 szá- * Zaláknál többet várt a J MÉSZÖV. Csurgó jól dolgo­zott az utóbbi időben. A mar­cali járás későn fogott hozzá a tennivalókhoz; kezdeti lema­radásának súlyát ma is nehe­zen hordozza Főleg a somogy- sámsoni szövetkezet körzeté­ben uralkodik hanyagság. A barcsiak teljesítménye azért nem magasabb 48,3 százalék­nál, mert a járásban négy földmű vessző vetkezet még el sem kezdte a cukorrépa szer­ződtetést. Siófoknak fejébe szállt a dicsőség, ezért csú­szott vissza az utolsó helyre, j Vannak, akik máris jelent-; hették: célba értünk. Homok- 5 szentgyörgy, Andocs, Zics, öt-l vöskónyi, Karúd, Nagyszaká-1 esi, Kaposfüred, Somodor- ♦ puszta és Juta agronómusai és i termelési felelősei letették aj cukorrépa szerződtetés gond-1 ját. Mások viszont azt mond- J ják: ráérünk, mert hol van} még december vége. Elaltatja; igyekezetüket az a tény, hogy j az idei répatermés zöme at földben van. Ha egyes agronó- j musok ezzel vigasztalják nem- j törődömségükért magukat, s | ha akad gazda, aki a távoli jö- J vőben lévő vetési idő miatt j nem fog még aláíró ceruzát, t azért a tétlenséget nem lehet j megindokolni. Hiszen a cukor- j répatermés nem a vetéssel} kezdődik, hanem jóval előbb.} Azért kell a gazdasági évek fordulóján szerződni, hogy jó helye legyen ennek az igé­nyes »édes« növénynek. A gondos gazda már ilyenkor ki­jelöli a cukorrépa jövő évi földjét. Megszántja azt jó mér lyen és holdanként 150—160 kiló szuperfoszfátot meg 80— 100 kiló káli műtrágyát mun­kál bele ősszel a talajba. Ame­lyik agronómus december 30- án kap észbe — hogy holnap lejár a határidő —, az nem jó szolgálatot tesz a dolgozó pa­rasztnak sem. Ennek fordított­jára kell törekedni mindenütt — Bőszénfán, Csokonyavison- tán, Hatéban, Göllében és másutt is. kát. Ha ehhez a hírhez hozzá­vesszük a megye székhelyén tervbe vett tejcsárda megnyi­tását is, akkor felzárkózunk ezen a téren is az országos színvonalhoz, s többé nem pa­naszkodhatunk, hogy nincs elegendő tej és tejtermék el­árusító hely a városban és a megyében. Hárem és félezer falutelefont szerelt fel a pasta tíz év alatt A falvak távközlési szolgá­latának kiépítése, a hálózat korszerűsítése és bővítése na­gyobb mértékben 1949-ben kez­dődött, amikor 850 községet kapcsoltak be az országos táv­beszélő hálózatba. Az első öt­éves terv során újabb 2396 fa­lutelefont szereltek fel. Ezek­ből több mint 2000 állami, er­dő- és tógazdaságoknak, ter- melőszöjjjj^ezeteknek, gépállo­másoknak jutott. 1953-ban el­érték, hogy minden faluba el­jutott a telefon. Tíz év alatt összesen három és félezer falutelefont szerelt fel a posta, mintegy 35—40 millió forint költséggel. Ehhez több mint hármincezer kilomé­ter hosszú hálózatot építettek. H forradalmi munkás-paraszt kormány fontos intézkedései a tanácsok önállóságának növeléséret ax ügyintéxés gyorsítására Egyenlőtlen verseny A felszabadulás előtt Ma­gyarországon a horthysta rend­szer elnyomó politikájának megvalósításában nem cse­kély mértékben támaszkodott a néptől merőben idegen, bü­rokratikus igazgatási rend­szerre. Megmutatkozott ez mind a jogszabályalkotásban, mind a jogszabályok végrehaj­tásának, alkalmazásának vo­natkozásában. A burzsoá magyar állam jo­gi rendszerének bonyolultsága, a bennük foglalt ezernyi meg­kötöttség közismert volt. Nem tagadhatták ezt magának a rendszernek hivatalnokai sem. Az egyik 1937-ben megjelent szakmunka például ezeket mondja: » ... törvényeinknek száma, alig számon tartható vonatkozásai a közfeladatok megoldását hátráltatja. Az ér­vényben lévő és a hatályát ve­szített törvényszakaszoknak kibogozhatatlan kuszasága va­lóságos hínárt képez a közfel­adatok megoldásának vízén«. A burzsoá rendszerre jellem­ző volt, hogy az elsőfokú ha­tósági szerveknek alig volt jogkörük. A községi és a váro­si igazgatás csaknem minden intézkedését a felettes szer­vek, gyakran a minisztériu­mok előzetes jóváhagyásához kötötték. így például, ha év­közben szükség volt egy isko­lapadra, egy zár vagy egy ló­szerszám megjavítására, ahhoz a vármegyei kisgyűlés adott hozzájárulást. A községi orvost a belügyminiszter nevezte ki, de ugyancsak belügyminiszté­riumi engedély volt szükséges egy falusi kisegítői állás szer­vezéséhez. Közismert az is, hogy milyen távol állt a hor­thysta közigazgatás a lakos­ságtól. A sok kiismerhetetlenül bonyolult jogszabály, a lélek­telen, gyakran embertelen bá­násmód visszariasztotta a dol­gozókat, az egyszerű emberek csak végső esetben fordultak a hivatalokhoz. Nem is csoda, hiszen olyan mindennapos ok­mány, mint a munkakönyv ki­állításához hat fórumon kel­lett a kérelmezőnek eljárnia — természetesen mindenütt a megfelelő illetékeket leróva; Népi demokráciánk tanácsi rendszere gyökeres változást hozott ebben a vonatkozásban is. Az uralkodó osztály tagjai­ból vagy kiszolgálóikból álló közigazgatási apparátusban mind nagyobb szakértelemmel rendelkező munkások és pa­rasztok, a néphez hű értelmi­ségiek foglalnak helyet. A közigazgatás munkáját szabályozó rendelkezések jóval egyszerűbbé váltak, meggyor­sult, összehasonlíthatatlanul áttekinthetőbbé vált az ügy­intézés. Hatáskörük fokozatos, újabb és újabb kiterjesztésével a tanácsok már mindinkább területük gazdáivá váltak és bizalommal fordul hozzájuk a lakosság. Néhány példa a megválto­zott helyzetre, a forradalmi munkás-paraszt kormány in­tézkedéseiből: az államigazga­tási eljárásról szóló 1957. évi törvény szigorú határidőket ál­lapít meg az ügyek elintézésé­re. Az alsófokú, községi és ke­rületi tanácsok lényegében ön­állóan tervezik és valósítják meg költségvetésüket, fejlesz­tik a helyi gazdaságot, a fel­sőbb szervek csak szakmai szempontból és a népgazdasá­gi tervek egyeztetése kapcsán folynak bele munkájukba. A megyék és a megyei jogú vá­rosok az országos pénzügyi és gazdasági terv fő mutatói alap­ján teljes önállósággal intézik ügyeiket. A különféle bizonyít­ványok, igazolások megszerzé­se lényegesen egyszerűbb, gyorsabb, mint á felszabadu­lás előtt. Megváltozott a hely­zet az adóigazgatásban is, ahol a Horthy-rendszer — termé­szetesen a parasztság fokozott kizsákmányolása érdekében —■ ugyancsak áttekinthetetlen rendszert alkalmazott. Ma a földadó rendszert a legegysze­rűbb ember is könnyen meg­érti. A falusiakat leginkább érdeklő jövedelemadót az évenként közzétett adótétel táblázatokból mindenki egy­szerűen kiszámíthatja. Ugyan­ez áll a házadóra is. Nem ke­vésbé egyszerűsítette az adó­ügyeket, hogy a kedvezmény­kérelmeket helyben, a községi szervek bírálják el és engedé­lyezik. Az ország hús- és zsírellátásáról tárgyaltak a megyei állatforgalmi igazgatók és járási kirendeltségvezetők országos tanácskozásán : Az Élelmezésügyi Miniszté­■ rium állatforgalmi vállalatai- • nak megyei igazgatói, továbbá : az állatfelvásárlás megyei és ; járási vezető szakemberei csü- | törtökön országos tanácskozás- : ra gyűltek egybe az ÉDOSZ ■ székházában. Mihályi László, : az Állatforgalmi Igazgatóság í vezetője tartott beszámolót az ; állatfelvásárlás jelenlegi hely- : zetéről, idei eredményeiről, va- j lamint az ország hús- és zsír- : ellátásának további javítását : célzó tervezett intézkedésekről, : soron következő feladatokról. Az eredményeket összegezve elmondotta többek között, hogy a felvásárló vállalatok az idei első, második és harmadik hízottsertés- és vágómarha­felvásárlási tervüket 103 szá­zalékra, vágóborjú-tervüket 122, vágóló-tervüket 105, sül­dő- és malacfelvásárlási ter­vüket pedig 129 százalékra teljesítették. Az exportra ke­rülő állatok felvásárlási tervét a sertés kivételével magasan előirányzatuk felett teljesítet­ték a vállalatok országszerte. Új, korszerű gyógyászati műszer: az elektromotoros csontmaró Zolika és Pityu szabadon élvezhetik a szép őszi napsütést, száguldozva az utcán, verseny­re kelve egymással. Persze, a bicikli hamarabb célba ér, mint a roller: a verseny egyenlőtlen. De a fényképezőgép elé egyformán szívesen odaállnak. Az I. számú Sebészeti Kli- : nika néhány hónappal ezelőtt • meghívta a Budapesti Orvosi t Műszergyár vezetőit: nézzék : meg, milyen módszerekkel ’ dolgoznak a műtéteknél. A látogatás nyomán az üzem [az orvosok kérésére és velük I egyetértésben, 3 hónap alatt S korszerű, új gyógyászati mű- [ szert, elektromotoros csontma- [rót állított elő. A berendezés jegy kis villanymotorból, sebes- tségszabályozóból és két — a I marófejeket, fúrókat, fúrésze- [ket befogó — szerkezetből áll. "A tenyérben elférő befogó­szerkezet igen könnyű, egy­szerű, gyorsan és pontosan ke­zelhető/ Felhasználható szinte valamennyi olyan csontoperá- ciónál, amelyeket eddig kézi műszerekkel és nehéz kézi motorokkal végeztek. Alkalma­zásával nemcsak könnyebbé válik az orvosok munkája, de egyes műtétek ideje — mint például a combnyakcsont-ope- ráció — a felére rövidül. Az orvosok kedvező véleménye alapján az üzem a jövő év elején megkezdi az elektro­motoros csontmarók sorozat- gyártását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom