Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-07 / 236. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958, október 1. Járási és megyei tanácstagot, országgyűlési képviselőt jelűit Somogygesztf Samogygesztibsn zsúfolásig megtelt a mo- ziihelyáség, sőt még az ajtó előtt is álldogáltak. emberek. Járási, megyei tanácstagot és országgyűlési képviselőt jelöltek a gesztiek. Ezért volt a nagy izgalom, a lázas készülődés. Járási tanácstagnak egyhangúlag P a á 1 Oszkárnét, megyei tanácstagnak B oh átka Gyulát, a helyi Uj Barázda Tsz elnökét, országgyűlésé képviselőnek Szöllősi Ferencet, a répáspusztad Első ötéves Terv Tsz elnökét jelölték. Samogygeszti parasztsága a jelöűógyűlésen felajánlást, a megye valamennyi községének dolgozó parasztjaihoz szóló versenyfelhívást tett közzé: »■Az 1959. évi jobb termés, illetve magasabb átlagtermések elérése céljából elhatároztuk, hogy az őszi gabonaneműekből a búzát október 20-ig elvetjük. Kukoricatermésünket november 10-ig teljes egészében betakarítjuk. A tengeriszárt november 16-ra az egész határban levágjuk. Jövő évi szerződéses termelvé- nyednk talaját (cukorrépa) november 16-ra istállótrágyázzuk, és a szükséges műtrágya kiszórása után 28 centiméterre leszántjuk. Az őszi mélyszántások 80 °/<pát nov. 16-ra befejezzük, A jövő évi kapások talajára a szükséges műtrágyákat s.zántás előtt kiszórjuk, és a lehetőséghez mérten istállótnágyázunk. A vensenypontok értékelésére a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályát kérjük fel« — hangzott a felhívás. ek> társat emlékei Répáspusztához kötik. Itt született, itt. is él. Cselédszülők gyermeke. Az umdaSUmi földeken hajladozott szüleivel és ma is élő nyolc testvérével együtt. Korán megtanulta, mit jelent a »szolga* szó, és mit az »úr«. Gyermekkora egét — akárcsak a többi répáspusztaiét — szomorúság feHhőzte be. Negyvenötig nem arattak maguknak. A verejtékük öntözte termés árát bezsebelte az úr. A szegénynyúzók tábláiból a félszabadulás után neki is mértek hat holdat. Ezen a földön gazdálkodott 1950-ig, amíg meg nem alakult a ma már megyehírű répáspwztui Első Ötéves Terv Tsz. A Szöllősi-famíUa valamennyi tagja itt találta SZÖLLŐSI FERENC boldogulását. A nagy családdá alakult puszta vezetését őrá bízták az egykori cselédek. 1953-ban a felsőbb szervek »elmozdították« tisztségéből; a Kaposvári járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának lett a vezetője. A pusztaiak nem hagyták annyiban a dolgot: kocsival robogtak be érte a városba és visszavitték. ötvennégyben már újra a szövetkezet elnöke. Az egy sorsúnk, a szövetkezés útján vele egyszerre, vagy később indulók sorsáért fáradozik. Túlzás volna azt mondani, hogy övé minden érdem, de neki meg is nagy része van a szövetkezeti családok gazdagodásában. 1950-ben még csupán 9186 forint a fel nem osztható alap. Három évvel később már félmillió forintra rúgott a pénz, és ötvennégyben elkerülte az egymilliót, tavaly pedig pontosan 3 282 351 forintot tett ki. A tiszta vagyon értéke ma már négymillió forintmái is több. Munkáját, másokkal törődését talán ezek a számok fejezik ki legjobban. A szövetkezet irodájában elhelyezett zászlók, oklvelek mindmegannyi győztes csatáról tanúskodnak. A 13 éve született igazságot és emberséget hozó új társadalmi rendnek a katonája ő is. Szive a földé és azoké, akik közül való. Méltó arra, hogy as ország gr ülésben képviseljen bennünket Pedagógus jelölőgyűlés Kaposvárott »lm itt vagyunk, gyanakvón s együtt az anyag gyermekei. Emeljétek fel szívünket! Azé aki fölemeli. Ilyen erős csak az lehet, ki velünk van téli«. (József A.) önkéntelenül jutottak eszembe József Attilának fenti sorai, amikor beléptem tegnap este a KIOSZ székház nagytermébe, ahol a széksorok választópolgárokkal — pedagógusokkal — teltek meg a hat órai kezdés időpontjára. Igen. Itt voltunk együtt, de nem a gyanakodás hozott össze bennünket, hanem a bizalom, az a tudat, hogy rajtunk áll, hogy most megválasztásra kerülő parlamentünkbe ismét a munkásság, a dolgozó parasztság és haladó értelmiség legjobbjai kerüljenek. Olyan erősek, akik velünk, az anyag gyermekeinek vágyaival, terheivel vannak teli. Akik képesek továbbvinni az egészséges fejlődés, a béke politikájának ügyét, akik nemcsak népünk bizalmát élvezik, hanem támogatást is a szocializmus építésében. Jankovich István művelődési felügyelő köszöntötte a jelölő gyűlés részvevőit, Duránsz- ky József, a Pedagógus Szakszervezet városi elnöke röviden beszélt arról, hogy mit kapott népünk, szűkebb hazánk Somogy megye, székvárosunk Kaposvár a népi demokrácia tizenhárom esztendejétől. Majd javaslatot terjesztett elő, hogy jelöljek a gyűlés pedagógus részvevői országgyűlési képviselőnek Csajághy Károlyt. Csajághy Károly jelölését — aki meghatot- tan mondott köszönetét a megtisztelő bizalomért — lelkes ünnepléssel fogadták el a gyűlés részvevői; Magas, hófehér hajú bér, homloka gondoktól rázdált, összeszorvtott Egységesen akarjuk, hegy bennünket továbbra is képviseljen Fehér köpenyes, szolgálatban lévő és polgári ruhába öltözött kórházi dolgozók ülnek a kórház étkezdéjében. Nagy Bélának, a kórház párttitkárának üdvözlő szavai után Újházi Hona, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet titkára emlékezik meg a hazánkban végbement egészségügyi fejlődésről. — A megyében 1946-ban 792 kórházi ágy volt. Kórházaink ma 1488 beteget képesek befogadni. Kormányunk messzemenően gondoskodik az ország lakói egészségügyi helyzetének megjavításáról, de gondoskodik az egészségügyi dolgozók helyzetéről is. Hiszen az ellenforradalom után 10 százalékkal emelkedett az egészségügyi dolgozók bére. — Ezután javasolta, hogy dr. Sivó József főorvos megyei tanácstaggá és országgyűlési pótképviselővé való jelölését a gyűlésen jelenlévők fogadják el. — A bizalom hozott ide bennünket, s ezért akarjuk egységesen, hogy dr. Sivó József továbbra is képviseljen bennünket — mondották a felszólalók: dr. Faragó László, Berki DR. SIVÖ JÓZSEF József né, Konthró Jánosné és dr. Széki Antal. Ezután a Dr Sivó József a Kaposvá- KISZ-szervezet három először választó fiatalja: Bakai Ilona, ri Kórház szülészeti osztályá- Völgyi Mária és Papp József virággal köszöntötték a jelöltet, nak főorvosa igen elfoglalt ember. A megyei tanács egész-» ségügyi állandó bizottságának j elnöke, a Hazafias Népfront ] Városi Békefoizottságának el-; nőiké, a TIT megyei elnöksé-» gének tagja. Ezernyi tennivalói várja naponta. Mégis mindig * talál időt arra. hogy választóit kéréseivel is foglalkozzék. ♦ 1950-ben, a tanácsok meg- j alakulásakor a városi tanács» | ba választották. 1953-ban pót-| képviselő, 1954-ben megyei ta- ♦ nácstag, 1955-ben pedig kép- \ viselő lett. Az országgyűlés | szociális és egészségügyi állan energiáról, míg élénk csillogd■ sú szeme az élet, az emberek szeretetéről vall. Csajághy Károly, városunk képviselőjelöltje az ötödik évtized felé tartó utat tapossa; beszéde, mozdulatai megfontoltak, komolyak. Már az első pillantásra kemény embernek látszik, aki küzdelmek hevében edződött, érett férfivá, emberré, kommunistává. Kaposvárott született sokgyermekes munkáscsaládból. Édesapja a Közművek gépésze volt. Tíz gyermek között hamar megtanulta Csajághy Károly, mit jelent szegényember, munkásember gyermekének lenni. 1932-ben végezte el a tanítóképzőt, de kinevezést csak három év múltán kapott az urak országától Niklán. Itt kezdte pályafutását helyettes tanítóként. A munkanélküliség három esztendeje, keserűsége, nyomorúsága segített meghatározni későbbi hová- tartozását. Édesanyját ebben az időben veszítette el, s hogy hasznossá tegye magát, főzött, mosott, édesapjával élt. 1940-ben, amikor a niklai iskolát egyházi kezelésbe vették, áthelyezését kérte más, állami iskolába. Szigetvárra került. Hét évig tanított kisfizetésű segédtanítóként, mire elnyerhette az állami rendes tanító címet. Tanított. Olyan iskolában, amelynek egyetlen tantermében százharminc apróság zsúfolódott össze. S közben maga is tanult. Azt látta a körülötte lévő világem- ban, hagy a szegénynek hétbe- rét hajolva kell járnia, egy szája életen át kell alázatosan köA ságvári ezermester Hogy honnan szedte Kiss Feri bácsi a tudományát, mint lett olyan ezermesterféle, senki se tudná megmondani Ságváron. De ha a neve szóba kerül, már sorolják is, milyen csodás dolgokat készít rézből, meg aztán versel is, teszik hozzá. A kíváncsiság dó bizottsága az ő javaslaté-í vitt el hozzá a múlt vasárra tűzte napirendre az alko- ] hólizmus elleni küzdelem j problémáját. j Az öttagú megyei egészség- \ ügyi állandó bizottság az ő ve-J zetásével megtárgyalta a me-j gyéi és több járási kórházi munkáját, a megye egészség-1 ügyi helyzetét, az egészségügyig beruházások felihasználását, a j csökkent munkaképességűek: elhelyezkedési lehetőségét Se-j gített a tisztasági hónap meg-j szervezésében. Dr. Sivó József tíz év óta i vezeti a kórház szülészeti osztályát. Az akkor 80 ágyas osz-J tály azóta 102 ágyasra fejlő-] dött E tíz esztendőben tizen-] négy-tizenötezer gyermek született itt Évről évre csökkent | a halálozás arányszáma, s ez < dr. Sivó Józsefnek és az ősz-3 tály valamennyi dolgozójának! lelkiismeretes munkáját dicséri. Szeptember 1-én vo4t hu-| szonöt éve, hogy dr. Sivó József megkapta orvosi diplomá-j ját A huszonöt esztendőből ti-j zenötöt Pécsett, az utóbbi tízj évet pedig Kaposvárott töltőt-j nap. Ott ült a konyhában. Egy tál dió előtte, s komótosan törögette a gyümölcsöt, a belét pedig egy edénybe dobálta. Egy pillanatig sem kérette magát, már nyitotta is a saoba ajtaját, tessékelt szíves szóval befele, leporolta a széket, mielőtt helyet foglaltam. — Csak így magányosan élek, nincs olyan rend..; — restelkedik zavartan. — Oda se neki, hisz nem a rend, hanem a munkája érdekrí — bíztatom. Kihúzza a komód fiókját, s elém rakja a sok-sok cifra rézhdimit: asztali öngyújtó, melynek a kupakján ötágú csillag ragyog az ablakon bekíváncsiskodó nap fényében, petróleumlámpa és egyéb. — Hadianyagból készültek — teszi hozzá Feri bácsi magyarázatképpen, miközben pipára gyújt. Csodálatos füstszerszám ez, nagy szakáll ú betyárfej, pörge kalappal, úgy szerezte meg annak idején a gazdájától, hogy egy maga készítette bicskát adott te. 1952»ben a Magyar Népköz-} érte cserébe. Az volt az ér- társaság Érdemérem arany fo-r dekessége, csak a gazdája kozatával, 1956-ban pedig aj »Kiváló orvos« megtisztelő 3 tudta kinyitni, más emberfia hetekig gyötörhette, akkor se címmel tüntették ki lelkiisme- ? jutott titkára a kinyitás módretes munkája elismerésekéi?- j jánaik. — Aztán még mit csinált? Valahonnan a kemence mögül dobozt húz elő. Tőrök, bicskák, oltókések kerülnek elő belőle. Jó penge, gyönyörű réz, sőt ezüstberakáso nyél — ez teszi kapóssá ezt két az apró remekműveket. A komódon só tartó, ezt is Feri bácsi faragta valamikor A falon okilevél porosodik 1948-ban DéMunámtúli Me tógazdasági és Ipari Vásá és Kiállítás volt Kapos várót' Az ide elküldött fafaragása' nyörögnie, hogy emberszámba vegyék. Joga nincs máshoz, mint a tűrő hallgatáshoz. Tanítványai rongyosak, éhesek dik világháború, és politizálni kezdtek a Vörös Hadsereg közeledtének hírére azok az emberek, akiknek 1936—38- ban nem lehetett egyetlen újságot sem eladni, akkor kapta meg a behívóját. Bevonult, de Németországból egy kis csoporttal gyalog, vonaton, bujkálva visszajött haza. 1947-ben Szigetvárról szülővárosába, Kaposvárra helyezték, ahol előbb a Sétatéri, majd a Szabadság parki általános iskolában tanított, és végezte a helyettes igazgatói teendőket. 1954-ben kinevezték a Május 1 utcai általános iskola igazgatójává. Kiváló nevelő, tiszta lelkiismeretű ember, akinek sokfelé ágazó társadalmi munkájához a meggyőződés, az igazság tudata, a nép, a haza szeretete adott erőt. Aki ismeri, kérlelhetetlen harcosnak, fáradhatatlannak ismeri. Szerénység, kötelessé gtudás, elvi szilárdság a fő jellemvonásai ennek az egyszerű, csupaszív tanárembernek, Csajághy Károlynak. Méltó, igazán méltó arra, hogy dolgozó CSAJÁGHY karoly voltak, némelyiknek a szülője még a palatáblát sem tudta megvenni, nemhogy a könyveket. S a háború, a fasizmus Magyarországa koldusainak nyomora csak mélyült a szálló évekkel. Mikor már népünket képviselje az országvége felé közeledett a máso- gyűlésünkben! Egy tanfolyam vizsgájáról Nagy volt az izgalom e hó 2-án Nagyatádon, az fmsz. kultúrtermében, ahol 23 földművesszövetkezeti könyvelő .tett tanúságot arról, hogy az egy hónapig tartó könyvelői továbbképző tanfolyamon mit tanult, mennyivel gyarapította tudását. Főleg olyan földművesszö- vetkezeti könyvelők vettek részt a tanfolyamon, akik már megfelelő szövetkezeti ismeretekkel rendelkeztek, s az aktíva és passzíva nem volt teljesen új számukra. A tanfolyam előadói a MÉSZÖV főkönyvelőségének dolgozói, valamint a járási központok fővoltak. | Az írásbeliből és szóbeliből Ma-] álló vizsgákon Kiss József, a felesé- J MÉSZÖV főkönyvelője és Szvi- azt is} tanics István, a MÉK főkönycsak itthon üldögélek, radt rám boldogult gémről tfz hold föld, a szomszéd fiatalok művelik, | velő je, valamint Magyar Gyula, a MÉSZÖV személyügyi csoportvezetője előtt számol»' nincs mar hetségem. nekem munkaié-! — Hány éves, Feri bácsi? | tak be tudásukról a hallgatók. ] Megállapítható, hogy a rész- J vevők eredményesen zárták az a pipát | egy hónapot; kivétel nélkül si- kisiet | kerrel fejezték be a tanfolya- készült | mot. Baksa Sándor böhönyei és Kányát Ilona igali könyvelők kitűnőre vizsgáztak. Jelesen összes faragószer-1 végzett: Bitó László barcsi, Citerát is esi- i Horváth János segesdi és Val- I tér Júlia öreglaki hallgató. A ké-1 többi részvevő jó, illetve meg- I felélő bizonyítványt kapott. ! A MÉSZÖV vezetőinek véle- ] menye szerint a tanfolyamot — Hatvanhárom. — Alckor ugyan fiatal! Lemondóan legyint, kiveszi a szájából, s a szobából. Remekbe py aluval tér vissza. i — Valamikor magam gyár- ? tottam az számom... náltam hármat. — Mostanában nem szí tett? — Egy olyan mandolinfélét a keresztfiamnak.;. Elgondolkozik. — Mivel ütötte ma agyon i érdemes volt megrendezni. A ért tisztelték meg ezzel az oklevéllel. — Hol tanulta a faragást, a rézmunkát? — Nem tanultam én az ges-ég világon sehol. Csak %y jött, magától..; — Mestersége sincsen? — Nincs bizony. Világ é> mben a földet túrtam. — Ma is farag még? — Nem nagyon tudok már jobb szemem teljesen elírja a hályog. Leginkább ", napot? — Dolgoztam egy kicsit ma is. Készítettem két lőcsöt a szomszédnak. Elvégzek én mindent a tűzi munkán kívül, mert ha lovat kell patkoltatni, én is csak elmegyek a kovácshoz, de nindent magam csinálok. Ahogy mondja, amikor ♦ valamihez hozzáfog, már ké-} szén látja képzeletben. A * versekkel is így van, mert ! azokat is költ. Éjszakánként | megálmodja őket, reggel pe-* dig öreges, kusza betűkké] | telerója a nagy kék füzet í lapjait. A traktorostól a ter-J melőszövetkezetig, a pletykás asszonyoktól a szerelemig mindent versbe foglal. A községben az úttörők mindig az ő verseit szokták szavalni az ünnepélyeken. Amikor már a kapuban bú- csúzkodunk, Feri bátyám megbiccenti zsíros kajla kalapját, s utánam kiált: »Aztán ha valamire szüksége ] van, jöjjön csak el bátran,] ’"ajd én megcsinálom!részvevő 23 földművesszövetkezeti dolgozó a kapott tudással megerősödve foghat hozzá a földművesszövetkezeti számvitel munkájának pontos és mást 1 bírásoknak megfelelő végzé- ♦ séhez. A gyékényesi tanács segíti a művelődési ház munkáját Gyékényesen a tanács tulajdonában fúvós hangszerek vannak. Ezeket a hangszereket a tanács vezetői a művelődési ház rendelkezésére bocsátották azzal a céllal, hogy fúvós zenekart alakítsanak. A tanács kezdeményezésére a tömeg♦ szervezetek felajánlották, hogy műsoros estet rendeznek, ♦ melynek teljes bevételét át- Lajos Géza * adják a művelődési bárnak.
