Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

▼asámap. 1958. október 5.

4

SOMOGYI NÉPLAP

Adenauer — Nyugat-Német- ország kelet-európai politikájáról

Berlin (MTI). Pénteken Nyu- gat-Berlinben Adenauer nyugatnémet kancellár nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten Adenauer az MTI berlini tudósítójának arra a kérdésére válaszolva, hogy miképpen gondolja Nyu- gat-Németőrszág Ke’et-Euró- pával kapcsolatos politikáját aktivizálni, Adenauer kijelentette: a kelet-európai országokkal való kapcsolatok kérdése a közeljövőben szőnyegre kerül-«. »A külügyminisztérium kidolgozott egy tanulmányt, amely a kapcsolatok felvételének előnyeit és hátrányait taglalja. Ez a tanulmány a külügyi bizottság, majd a minisztertanács elé kerül — mondotta. — Véleményem szerint, a kelet-európai országokkal való kapcso'atok felvételére később, egy kedvező időpontban kerül majd sor. de nem egyszerre valamennyivel, hanem bizonyos meggondolások sorrendje szerint.«

Adenauer ezután hangoztatta, hogy a legrövidebb időn belül négyszemközti megbeszélést kíván folytatni Szmir- novval, a Szovjetunió bonni nagykövetével, s e beszélgetés alkalmával ezt a kérdést is érinti majd. Véglegesen csak e megbeszélések után fog dönteni. Máris kijelentette azonban, hogy véleménye szerint »a kelet-európai országokkal való kapcsolatok felvétele most nem könnyítené meg, sőt bonyolultabbá tenné az európai helyzetet«. Hogy mit ért ezalatt, azt Adenauer az MTI tudósítójának további kérdésére sem magyarázta meg. Az egyenes állásfoglalás elől azzal tért ki, hogy megpróbálta kétségbevonni a népi demokratikus országok önállóságát.

Adenauer sajtóértekezlete után von Brentano bonni külügyminiszter, mint a Berlinbe akkreditált külföldi sajtótudósítók egyesületének vendége egy díszebéden ugyancsak a fenti kérdésre válaszolt az MTI tudósítójának. Brentano hangoztatta: »Az a tény, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai a kelet-európai országokkal, nem jelenti egyúttal azt, hogy a

Bezárult az Angol Munkáspárt évi értekezlete

London (MTI). A Munkáspárt Scarborough! értekezletének külügyi vitájában Konni Zilliaeus képviselő kijelentette:

A két héttel ezelőtt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagjaival folytatott beszélgetéseim alapján azt hiszem, a Munkáspárt politikája tárgyalási közelségbe került a szovjet politikához. A Munkáspárt politikája — mondotta — végre hajlandóságot mutat az együttműködésre a Szovjetunióval és Kínával az ENSZ- alapokmánv alapján.

Kérr londoni küldött tiltakozott amiatt, hogy a párt végrehajtó bizottsága visszautasította Hruscsov együttműködési javaslatát a közép-keleti helyzetre vonatkozóan.

bonni kormány ezeket az országokat nem létezőnek tekinti, sem azt, hogy ellenségesen viseltetnék ezen országok iránt.« Arra a kérdésre, hogy ilyen körülmények között mégis milyen akadályai vannak a diplomáciai kapcsolatok felvételének, Brentano hangoztatta, a leglényegesebb elvi akadálynak azt tekinti, hogy a német szövetségi kormány a német nép egyedüli törvényes képviselőjének tekinti magát, viszont a kelet- európai országoknak diplomáciai kapcsolata van a Német Demokratikus Köztársasággal. Szerinte ugyancsak súlyos akadá'y az, hogy pé'dáu.1 Le ngy elország sál Ny u pat-Né- metorszárnak vitás határkérdései vannak. »A kelet európai országokkal kaocso-'atcs i kérdéseket most vizsgáljuk | meg — mondotta. A külügymi- | nisztérium keleti osztálya ta- j nvlmányt juthatott el a kancellárhoz, és ez a kérdés nemsokára a minisztertanács e’é

kerül. Döntésről tehát ed^is sem negatív, sem pozUív értelemben nem beszélhetünk«.

TömeggyiSkos - bírói talárban

A karlsruhei bíróság előtt az elmúlt hetekben folyt három NDK-beli szakszervezeti funkcionárius és egy nyugatnémet szakszervezeti tag pere. A vádlottakat hazaárulással, földalatti munkával és hasonlókkal vádolták, mert a keleti és a nyugati németek közötti kapcsolatok helyreállításáért és a nyugatnémet újraegyesítésért szálltak síkra. A bíró — aki végül nyolc hónaptól két évig terjedő büntetést rótt ki a vádlottakra — Emst Kanter törvényszéki elnök, neve nem ismeretlen a német közvélemény előtt. Kanter ugyanis 1944—45-ben a Dániát

megszálló náci csapatok főbírája, s mint ilyen élet és halál ura volt Dániában. A dán el’ená.llási harcosok most fehér könyvet adtak ki, amelyben felsorolják mindazoknak a dán hazafiaknak a nevét, akiket Kanter ítélt halálra. A fehér könyv 118 nevet tartalmaz.

Nemzetközi Szemle Guinea - és Franciaország gyarmati politikája

Franciaország történelmének utolsó 12 esztendeje ama kísérletek csődjének története, hogy Franciaország és a gyarmati népek kapcsolatait erőszakkal tartsák fenn. Erőpróbák sorozata ez a vietnami háborútól az algériai háborúig. A francia, burzsoázia, amely a .világ második legnagyobb * gyarmati birodalmának ura volt, nem tudott és mindinkább nem tud menekülni ama mélyreható mozgalom elől, amely Ázsia és Afrika népeit a szabad-ághoz, a független nemzeti élethez vezeti.

Maurice Thorcz, a Francia Kommunista Párt főtitkára egyik legutóbbi cikkében emlékeztetett arra. hogy a Francia Kommunista Párt a háború is meg kel! említeni — nem után kifejtette azokat az el- megy végbe teljesen auíomst- gondoiásokat, amelyek alapján tikusan, hiszen megannyi jele meg lehetett volna teremteni van annak, hogy a francia az igazi francia úniót. Ez az kormányzat csak Iátszatfiig- únió egyenlő jogokká] rendel- getlenség megadására törek- kező népeket tömörített volna, szik, és a francig nacionalisták, biztosította volna a kölcsönös ameddig csak számukra lehet- érdekek tiszteletben tarlósát és séges, katonáikat és szakenibe- a barátságot. De mások, saj- reiket Guinea területén hagy- nos, a francia unió fogalmán ! va, oda akarják láncolni Gui- csupán a régi, a kizsákmányo- j neát a gyarmattartó hatalom- láson alapuló gyarmati politi- ! hoz.

ka folytatását értették. A j Egyáltalában nem véletlen, francia kommunisták figyel- j hogy az új államot elsőül a meztettek arra a veszélyre, j független Ghana ismerte el, hogy de Gaulle személyi és ka- ! és a ghanai kormányzat han1 goztatta elsőként, hogy diplotonai diktatúrája az algériai háború továbbfolytatásába és fasizmusba torkollik.

Mtért fngrndtók vl th> Gaulle

í lkot int nyó t ?

A Povdisz szénbányában történt súlyos szerencsétlenség halálos áldozatainak száma hatvanra emelkedett.

* * *

Nasszer elnök Guinea függetlenségének kikiáltása alkalmából táviratban üdvözölte Tourét, a Guineái Köztársaság miniszterelnökét.

* * *

A Pravda az első műhold felbocsátásának évfordulójáról vezércikkben emlékezik meg. Mind a Pravda, mind az Izvesztyija »Megvalósult az emberiség vakmerő álma« és »A nagy győzelem évfordulója« címmel külön oldalon számol be az évforduló alkalmából Moszkvában rendezett tudós- gyűlésről.

* * *

Famagusztában pénteken lövöldözés kezdődött a város utcáin. Egy angol nő meghalt, egy másik megsebesült. A rendőrség azonnali kijárási tilalmat rendelt el. A biztonsági erők nagyszámú ciprusi görögöt tartóztattak le. Limaszol- ban két bombamerénylet történt, amelyek következtében három angol katona megsebesült. 800 ciprusi politikai letartóztatott 48 órás éhségsztrájkot kezdett, tiltakozásul a ciprusi brit terv ellen.

* * *

A japán fölött elvonuló Ida nevű tájfun 615 ember halálát okozta, 494 embert megsebesített, 470 személy eltűnt.

* * *

A kínai népi felszabadító hadsereg fucsieni fronton lévő légihaderejének elhárító vadászgépei október 3-án délután lelőtték a csangkajsekista haderő két C—46-os személyszállító repülőgépét. A két repülőgépet akkor lőtték le, amikor katonai utánpótlást akartak ledobni Kimoj szigetére. Az egyik repülőgép Tajvan szigetére zuhant le, a másik a sziget közelében a nyílt tengerbe. * * *

Az Izvesztyija megjegyzéseket fűz Zorlü török kü'ügymi- niszternek a New York-i rádióban nemrég elhangzott beszédéhez, amelyben Zorlü kijelentette: Törökország tevékenyen támogatja az Egyesült Államokat, ha a Tajvani-szorosban háborút kezd Kína ellen. A török kormány — írja a lap — vakon halad Washington agresszív külpolitikájának uszályában. Ez mindig sokba került Törökországnak. A török nép drágán fizetett kormányköreinek rövidlátó politikájáért.

A „szabad" francia választások előtt

A francia börtönhatóságok a választások előtt megtiltották, hegy a bebörtönzött algériai foglyokat látogassák. A rab még üsvvédeik sem 1 reshették fel. Az algériai foglyok ügyének tárgyalását a választások utánra halasztották. Felemelték a börtönőrök számát és különleges biztonsági rend- szabáVokat léptettek életbe. Emile Pelletier belügyminiszter egész tervet dolgozott ki, amely »vasököllel« harcol az algériai szabadságharcosok ellen.

Ez az eljárás már a de Gaul’e-féle új alkotmánytervezet 92. paragrafusán alapult, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy »a közrend és közbiztonság« érdekében minden általa helyesnek vélt rendszabályt foganatosíthasson.

A de GauUe-féle alkotmány nyok tehetetlensége az ország nagy szám arányban történt el- lakosságában keltett. Ugyanfogadása kétségtelenül jelen- így nem lehet lebecsülni azt a tűs mértékben tulajdonítható tényezőt sem, hogy de Gaulle- rmnak, hogy a jelenlegi fran- nak még mindig van némi te- ( napjaiban. Hír érkezett ar- cia kormányzat egész állam- kintélyc bizonyos kispolgári]™! is, hogy az új államot

máciai kapcsolatot kíván létesíteni a Guineái Köztársasággal. 1957 március elején hullottak íe az imperializmus és a gyarmatosítás bilincsei, amelyek Ghánát Nagy-Britanniá- hoz láncolták. Uj kapcsolatokra léptek a nemzetközösséggel, és e kapcsolatok alapja a teljes egyenlőség. Ghana népe testvérként üdvözli Guinea népét függetlensége elnyeréséapparátusa és az azt kiszolgá- körökben. Nem utolsósorban a ló jobboldali sajtó zsarolással baloldal megosztottsága veze- és fenyegetéssel csikarta ki, tett az új alkotmány elfogadá- hogy így kényszerítse Francia- sához.

ország szerencsében és gyá- A hozzájárulásról az új al- 3Z03 gyarmati politikájának tá- kotmányhoz a francia jobbol- megaiására az ország állam- dali lapok a legkülönbözőbb polgárait. Zsaroltak a polgár- formákban és a leghangzato- háborúval való fenyegetéssel, sabban számolnak be, ugyanzsSroltak a gyarmatokon a függetlenség esetleges elnyerését kővető gazdasági megtorlásokkal. De ez nem magyaráz meg mindent.

A de Gaulle-féle alkotmány efogadásához hozzájárult természetesen az a csalódottság, amelyet a megelőző kormáakkor arról, hogy Guinea népe nem ült fel az altatásoknak, és nem ijedt meg a zsarolástól, hanem elsöprő lendülettel és példátlan arányban nemet mondott a de Gaulle- nak. igen keveset vagy egyáltalában nem szóianak.

Új köstáraas g- »xiiletih

Guineában győzedelmeskedett a nép igazi áfcárata. amelynek inár augusztusban Sete« Toure guineai miniszterelnök, az Afrikai Demokratikus Tömörülés vezetője e szavakban adott (kifejezést: »Tekintettel a gyarmatosítas felszámolásában világszerte el ért eredményekre, nyomatékosan kijelentjük, hogy katonai erővel többé nem lehet megőrizni a francia anyaország érdekeit és tekintélyét«. Minthogy Guinea lakossága szinte egy emberként követelte a firncia elnyomás felszámolását, az alkotmány értelmében jogot nyert arra. hogy függetlenítse magát Franciaországtól. Mint ismeretes. 68 eszten- dai francia megszállás után kikiáltották az új Guineái Köztársaságot.

Guinea eddig Franeia-Nyu- gai-Afrika része volt, mint »tengerentúli terület«. , Fran- cia-Nyugat-Afrika nyolc területből állott, élén egy-egy kormányzóval. Ezek a területek: Mauritania, Szenegál, Francia- Szudán, Francia-Guinea, Elefántcsontpart, Felső-Volta, Dahomey és Nigéria. Francia- Guinea a tengerparton terül el Portugál-Guinea és Sierra Loeone angol gyarmat között. A most függetlenné váló orGhana miniszterelnökén kívül Libéria elnöke, Togoföid és Dahomey miniszterelnöke üdvözölte.

Apathi, a dahomeyi gyarmati kormány elnöke különben október 14-re Dahomey fővárosába összehívta a Francia Egyenütci-Afrika és Francia Nyugat-Afrika gyarmati kormányainak elnökeit, hogy tárgyalják meg közösen, milyen magatartást tanúsítsanak az új francia alkotmány azon szakaszát illetően, amely megadja a választás jogát az egyes gyarmati területeknek további jogállásukat illetően. Apathi hangoztatta, nyugtalanítja, hogy Guinea kiválását francia részről ellenséges hangú megnyilatkozások kísérték. Az szág területe 245 857 négyzet- j üyen francia hivatalos álláskilométer, és lakossága 1957- : foglalások kevés jót jósolnak

ben 2 492 000 volt. Fővárosa j arra, hogy a gyarmati ~ terüleConakry 38 és félezer lakossal. | féknek, amelyek most a közös- Guinea gazdag ország rizsben, [ ség tagjaivá válnak, módjuk- kókuszdióban, banánban, ká- | ban j3SZ az alkotmányban le- véban, állatállományban. Gaz- j fektetett elvek alapján később dagok aranylelőhelyei, gyé- | a függetlenséget választani, mánt- és bauxitbányái. Évek j Azok a tengerentúli terüle- óta folytatják a vasérc kitér- , tek, amelyeken a megfélemlí- melését. Éppen ennek a bőségnek a következtében a francia kormányzat fenyegetései, gazdasági nyomása nem érződik úgy, ahogyan azt kitervelték. Franciaországnak érdeke a baráti kapcsolatok fenntartása a függetlenné váló Guineával többek között azért, mert nem mondhat le a gui- íieai nyersanyagokról és ez országgal folytatott kereskedelemről akkor, amikor Guinea jo piacnak bizonyul.

Az új alkotmányozó nemzetgyűlés ülésén mindezek figyelembevételével mondotta a miniszterelnök, hogy a Guineai Köztársaság keresni fogja a szövetséget Franciaországgal, amint ezt az új francia alkotmány lehetővé teszi. De hozzáteszi azt is, hogy »Guinea függetlensége csak állomás egy hatalmas afrikai állam megteremtése felé vezető úton«.

Az új állam végleges státusának megállapítása — és sd

! tés eszközeivel még sikerült ez igent kicsikarni, a jövőben de Gaulle-nak feltéttgnül nemet mondanak majd, és kivívják függetlenségüket. Dahomey elnökének a következő szavai: »együtt haladunk, ha különböző útakon is az afrikai egység közelgő megvalósulása felé«, arra mutatnak, hogy Afrika népei az imperializmus elleni harcban közös nyelven beszélnek.

Október 15-én kezdődik c fűtési idény

A Magyar Távirati Iroda illetékes he’yen nyert tájékoztatás alapján közli, hogy az 1958—1959. évi fűtési idény 1958. október 15-én kezdődik.

A fűtéssel kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes miniszterek állapítják meg.

Leomlik a Gestapo bástyája

Kelet-Berímben, a híres Alexander Platz-on áll az az óriási épület, amely 1889 óta a német rendőrség főhadiszállása, Hitler hatalomra jutása után pedig az egész világon a nácik gonoszságának szimbóluma volt. Ebben az 50 000 négyzetméter alapú óriási épületben követték el Hitler politikai rendőrei a legszömyűbb gaztetteket. így például 1944. július 20-a utóm., a Hitler-elleni merényletet követően, ennek az épületnek az udvarán mindenféle törvényszéki tárgyalás nélkül, sok ezer embert lőttek agyon.

Az épület a háború alatt több bombatalálatot kapott. A keletnémet hatóságok most elhatározták, hogy a nácizmusnak ezt a hírhedt bástyáját eltüntetik a föld színéről és helyébe parkot és gyermekjátszóteret létesítenek.

j Uj önálló orsxág I Afrikában

A Francia Unió új alkotmányával kapcsolatban 1958. szeptember 28-án megtartott népszavazás eredményeképpen Francia-Guinea, Francia-Nyugat-Afrika része önálló országgá vált. Francia- Guinea népe ugyanis nem-et mondott az új de Gaulle-féle alkotmánytervezetre, tehát kiválik a Francia Unióból.

Térképünk Fran- cia-Guinea gazdasági jelentőségét ábrázolja. Jobboldalt a melléktérkép Francia- Nyugat-Afrikát mutatja be, amelynek eddig Francia-Guinea is része volt.

^j=bduxit M-- vas W-= gyémánt 'él- arany &= kává ^-gyapot 0=földi maggom prsp,,

jj)^ banán fi; olajpálma /= vasút kikötő