Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-04 / 234. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1958. október 4. illik w A Ságvári Községi Tanács 14 ezer forintos költséggel autó- buszmegállót épített az idén. Fújhat a szél, eshet az eső — van már tető a várakozók feje fölött. A földművesszövetkezet büféje pedig ellátja enni-innivalóval az utasokat. lilik TjT Épül az orvosi rendelő és lakás. A ságváriak örömére nemsokára elkészül a 25 000 forintos költséggel épülő ház. Jövőre már itt rendel a körzeti orvos. A TJF Százkilencmillió forint Somogy úthálózatának javítására A KPM Közúti Igazgatóságának vezetőjét, Bogiári József igazgatót és Halmi Nándor főmérnököt megkértük arra, hogy tájékoztasisana'k bennünket, milyen fejlődésen ment át 1945-től Somogy úthálózata. és a következő években mekkora összeget fordítanak az utak korszerűsítésére. — 1945 óta történt-e jelentős útkorszerűsítés, és milyen összeggel? — A felszabadulás előtt nagyon rossz állapotban volt a megye útihálózata, s bár azóta nagy összeget áldoztunk rendbehozására, az utak még mindig nem kielégítóek. Huszonhárom bekötő és összekötő út épült mintegv 100 km hosszú-^ Ságban. 25 millió forint fel-, használásával. Legjelentősebb ? a Balatankeresztúr és Nagyka-? nizsa közötti 42 kilométert hosszú első osztályú betonút, ? melyből 22 kilométer Somogy? területén húzódik. — A megyében hány bekö- ♦ tő út vár elkészítésre és mi-« lyen sorrendben? — Harminchét bekötő út, ? 155,5 kilométer hosszúságban. | A megyei tanács a községek? hozzájárulása és a falvak hely- ? zete alapján tesz javaslatot a ? KPM-nek, s eszerint határoz- ? zák meg a bekötő utak elké-? szitésének sorrendjét. — A következő évben hol t korszerűsítik az utakat? — 1959-ben 21,5 millió fo-f rintot fordít az állam megyénk * úthálózatának javítására. El- • készül a Balatonlelle—Kapós-? vár között épülő 52 kilométe- ? rés útszakasz, ez húszmillió fo-? rintba kerül. Ebből ötkilométe-? rés szakaszt már az idén át-? adunk a forgalomnak. ? — A 65-ös dombóvár—nagy-? kanizsai út vései szakaszán 2,2? kilométer hosszú új út épül.| A községen átvezető 'kanyar- ? gós útról a forgalmat a falun ? kívülre tereljük. Ez az út? másfélmillió forintba kerül. ? ♦ — Aszfaltos hengerlésre ? mennyi pénzt fordítanak? j — Erre 11.8 millió forint jut, \ Az a cél vezet bennünket, hogy ? a járások és a megyei szék-; hely között, ha nem is teljesen ? korszerű, de jól járható utak ? legyenek. Jövőre elkészül a? 651-es út Balatonboglár—Ka- ? posvár között, valamint Len- ? gyeltóti—öreglak között ötki- j lomé teres szakaszon. Kaposfő £ és Kadarkút között 15,8 kilo-? méteres út, Balatonlelle és ; Boglár, a két fürdőtelep között £ pedig .háromkilométeres sza-1 kaszon kerül sor aszfaltos hen- 5 ger lésre. ? — Van-e távlati tervük a ? megye úthálózatának javí- ’ tására? ? — A KPM hétéves tervet dolgozott ki, mely szerint 109 millió forint jut Somogy úthálózatának megjavítására. A Balatonlelle—Kaposvár közötti úto?> kívül korszerűsítjük a dombóvár—kanizsai utat 98 kilométeres hosszban, a 64-es Kaposvár—Pécs közötti utat 11 kilométeres szakaszon, a Kaposvár—Nagyatád közötti utat 38 kilométeren, a 66-os útvonal Kaposvár—Szántód közötti szakaszát 56 kilométer hosszúságban, valamint a 72-es útvonalat egy 11 kilométeres szakaszon. — A megye hidjai milyen állapotban vannak? — A háború nyomán 84 felrobbantott, kisebb-nagyobb nyílású híd maradt a megyében. Épült két nagy kaposhíd a Sétatér és a Gorkij utcában 4 millió 300 ezer forinttal, egy sióhíd másfélmillió költséggel, 63 különböző nyílású híd 4,8 millió forint felhasználásával. 1959-ben 3,6 millió forintból a Cserben és a közvágóhídnál kezdjük meg egy-egy kaposhíd építését. A közvágóhídnál épülő híd jövőre készül el, a cseri híd építését csak elkezdjük. A megyében még huszonegy felrobbantott híd vár újjáépítésre. Ezt a munkát is elvégezzük a hároméves terv időszakában. Sz. L. Földműves- szövetkezetek hírei A földművesszövetkezetek megyeszerte kötik a termelési szerződéseket a parasztokkal. Szeptember 3-ig cukorrépából 4158 holdra, a terület 59,4 százalékára szerződtek. A MEZÖMAG Vállalat őszi növényeiből 1195 (a terv 68,2 százaléka), a rostnövényekből 1239 holdra (ez is túl van az 50 százalékon) van egyezség. A gépi munka szerződtetés ugyancsak folyik. Eddig 213 000 normálholdnyi szállítást és szántást végeztek a gépállomások. Az évi terv teljesítéséhez még 120 000 normálholdra van szükség. Gépi munkára az igények sokkal nagyobbak, mint eddig. * * * Megyénkben a szakcsoportok j száma 56-ra, a társulásoké | pedig 19-re emelkedett. Két( hegyközség és öt vízgazdálko-j dási társulás is működik. A ( társulások, szakcsoportok 2195 ( tagja 4319 holdon ismerkedik < a közös gazdálkodás egysze- ( rűbb formájával. A nagyatádi gimnázium önképzőkörének alakuló ülésén Két évvel ezelőtt alakult meg a nagyatádi gimnázium önképzőköre. Szárnyat bontogató, kezdő költők és írók néha esetlen próbálgatással, máskor merész íveléssel röppennek a magasba. Most, az új tanévben elindulnak újra, szép feladatokat tűznek maguk elé, s bíznak a győzelemben, reménykednek a sikerben. Az alakuló ülésen részt vett tanulók szavazatokkal választották meg az önképzőkör elnökét, titkárát és jegyzőjét. Ok készítik elő, ők irányítják a tagok munkáját, s ők vezetik le majd az üléseket, melyek szinte ünnepnek, legalábbis nem mindennapi eseménynek számítanak. Verseket, elbeszéléseket, riportokat olvasnak fel és bírálnak. Segíteni egymásnak: ez a cél; dicsérnek, ha megillet valakit, s megmutatják a hibákat is. A hivatalos bírálókon kívül a tagok is elmondják véleményüket, észrevételeiket egy-egy felolvasott írásról. Szép tervek, gazdag program vár az önképzőkör tagjaira, s ók lelkesen, nagv-nfcgy kedvvel készülnek a munkára. Úgy érzik, az önképzőkör sajátjuk, minden sikere min dán nyiuk fáradozásának fizetsége. mindánnyiuk öröme. Reméljük, az önképzőkör tagjainak lelkesedése, hite nem el- lobbonó szalmaláng lesz, s munkájuk, próbálgatásuk sok-sok örömet hoz majd a maguk és mások számára is. W7RTH ROZSA levelező. fiat család jött a tizenöthöz JELENTÉS A FÖJ^^KRÖL Betakarították a kukoricát A múlt héten a kukoricával bajlódott Slemmer Lajos és Margit. Korán megsárgultak a csövek, le kellett törni. Az egy hold termését három fordulóval vittp haza a kölesekért fogat. Most a burgonyaföldön hajladoznak a Slemmer-testvé- rek a gigei mezőben. Mindketten kapát fognak a kezükben, kifordítják a töveket egy-egy darabon, aztán összekapkodják a gumókat. Iparkodnak vele, mert búza jön ebbe a földbe. A jövő hét végéig elfogy a krumpliszedés. Egyszer géppel, kétszer kézzel kaptak port a kolorádók, mégis látszik a pusztításuk nyoma. Az aszály is közbeszólt; azért meglesz a nyolcvan mázsa egy holdon. A termés befuvaroztatása nagy gond. A szántás viszont hamar elkészül: a gépállomás traktora húzza majd az ekét, s hullhat a búza a földbe, hadd legyen meg Slemmerék jövő évi kenyere. Készítik a rozs vetőágyát A kadarkúti homokon ugyancsak időben beérett a korán vetett kukorica. A Cserháti dűlő ezer négyszögöles parcelláján levágták a szárat is. Nem fordít föl vad földet az eke, mert egyes lovat fogott elé Fehér Imre. — Rozsnak így is jó — mondja a gazda. Fehérék tíz holdból három és felet szánnak kenyérgabonának. Két hold vetnivalójuk van még vissza. A nyolcszáz négyszögölnyi paprikaföldet csak az első dér után kezdhetik szántani búza alá — addig még terem az előve- temény. Két héten belül újra jöhet hozzájuk portékáért a Szigetvári Konzervgyár teherautója. Vontatók zajától hangos a kadarkúti határ. »Talajerő- gurui ide gumikerekeken a második faluból, ötven forintért adnak el egy-egy pótkocsira való trágyát a hedrehe- lyiek. (Nem rossz üzlet ez — a vevőknek.) Fehérék földjét Is Hedrehelyről való szervesanyag hizlalja. Van olyan homokos területük, amelyik minden évben megköveteli az istállótrágyát: két burgonyatermést vesznek le róla évenként. A csírázott krumplit felszedik, utána »tarlóburgonyát« ültetnek. Fehér Imre szavaival élve, »ebből a krumpliból léteznek a kadarkúti parasztok«. ^ÍJi'ő teJzdósi Szín (Egy nem protekciós, fázó ember naplója) künk. S csak az.. ,-i fajtával együtt adhatunk. — De hiszen az nem ég el a kályhában! — Dehogynem ég. Miért ne égne el? — Azok az emberek is a jobb minőségűből visznek, akik odakint vannak. — ök vasutasok, nekik megjár. Nem sajnálom a vasutasoktól a jó szenet, de miért nem vásárolhatunk belőle ml is? — Jöjjön el holnaip vagy holnapután, akkor majd tudunk adni. Hazaballagtam... Kedd Közeledik a tél, a hideg, szénről, tüzelőről kell gondoskodnunk a fagyos napokra. A cseri TÜZÉP-te- lepre mentem, hogy megvegyem én is a szükséges mennyiséget. Igen ám, de... — Nem tudunk adni, mert nem jött meg az árjegyzéi Szippant egy et a esi búkból az öreg, és azt mondja a tsz-elnöknek, a.ki korát tekintve a fia lehetne: — Józsim, akkior nem vetek egy szem gabonát sem. — Hiszen megbeszéltük, Papp bácsi. Hordogassa haza a krumpliját, kukoricáját. Megterem a maga kenyere is ott, ahol a miénk — így felel Kovács József, a Búza- kalász elnöke.' A házigazda bepillant a nyitott istállóajtón a Szedresre meg a Maridra: Azért közben felszántom a földeket, a lóherföldet is. Bírják a lovak. — Jól teszi. Nem kívánjuk ingyen a fáradságot. Elszámoljuk munkaegységre. A hatvannégy esztendős Partp József — aki a felszabadulásig uradalmi kocsis volt, utána hét hold juttatott és négy hold bérelt földön dolgozott tehenekkel, majd lovakkal — ezen az őszön nem hint búzát a talajba. Az ő földdarabkáit háztájinak kapják a szövetkezetbeliek, vagy takarmányt termel rajtuk a patosfai Búzakalász. Az ötven holdas gabonatáblán jobban hasznosítható az aratógép ereje, mint a szétszórt parcellákon. Milyen közösségbe kerül Papp József és öt társa, akik szeptemberben írták alá a belépési nyilatkozatot? A Búzakalász az ellenforradalom után sarjadt ki a Törekvő romjaiból. Tíz középparaszl hozta létre. Példásan gazdálkodnak. Ez nem csupán megállapítás — valódiságáról bárki meggyőződhet a hatál t járva. Póréi János, Csernics Károly. András Géza meg a többi, összesen nyolc fogatos ballag egymás után a barázdában. Gabona alá szántanak. Igaz, fárasztó meg lassú is ez a talajművelési mód, de ez a jelen. A jövő mást ígér. A kocsisok beleuntak az eke utáni sok gyaloglásba. A lovak felét eladják, Zetort vesznek a pénzen, saját erőből. Csak a munkagépekhez kérnek kölcsönt az államtól... Ma még tehát kisüzemi módon művelik a tagosított földet. Szépen elmunkálják a talajt, mint háziasszony a konyha- kertet. .. Kell majd a Zetor másra is. — Jövőre hetven hold kaszálnivalónk lesz a kétszázötven holdas gazdaságban — mondja az elnök. Az idén fogatos fűkasza terítette rendre a rét füvét és a pillangóst. A gabonát viszont már aratógép vágta! A burgonyaszedést már el is felejtették, oly régen végeztek vele. Tizenegy holdról tizenegy vagonnal hordtak haza. Húsz mázsával több lett az átlag, mit amennyire számítottak. Ezért újságolhatja örömmel Rózsás Márta könyvelő — miközben elsorolja, hogy egész évi adójukról és minden esedékes tartozásukról letették már a gondot —, hogy a munkaegységenkénti osztalék meghaladja a tervezett 43 forintot. Hosszú ideig sok hallgatni valójuk volt, mivel szegény- parasztot keresve sem lehetett találni soraikban. Tavasszal megtört a jég. öt családot vettek fel. Köztük van az új utcabeli (a felszabadulás után épült a falunak ez a része) Szőnyi Jánosáé és Takács Jánosné is. Talán éppen ebből merített bátorságot a múlt hónapban négy, ugyancsak az új utcában, egymás mellett lakó (!) volt agrárproletár, Papp József, Szabó István, Szabó György és Kaiser János ahhoz, hogy kérte felvételét a Búzakalászba. Hármat visszavártak közülük a tsz-be, hiszen azok benne voltak a Törekvőben. A belépni szándékozók — az itt felsoroltaknál jóval többen — Szabó István hétholdas újgazda köré tömörültek. Ez év tavaszán szóltak a Búzakalász elnökének (ő vezette az ellenforradalom előtti ki- lenszáz holdas szövetkezetét is): segítsen nekik egy új tsz szervezésében, és vállalja mindkét közös gazdaság irányítását. .. Most is Szabó István kopogott be elsőnek Kovács József lakásárg. De nem egyedül jött. Vele tartott Papp József is, aki még nem volt tsz-tag. — összebeszéltek a szomszéddal? — kérdem tőle. — Dehogy — mosolyog bajusza alatt Papp bácsi. — A kiskapuban találkoztunk. Ott tudtuk meg, hogy mindketten egy helyre indultunk — kacag jóízűen az öreg. És mit mond az elnök? — Amikor megláttam őket a konyhámban, tudtam, hogy Szabó Pista mi járatban van. Említi is, hogy szeretne belépni. Papp Józsi bácsiról pedig azt hittem, hogy vetőmagot akar kölcsönkérni, vagy cserélni. De azt mondja, hogy ő is aláírna. »Maga is?— kérdezem tőle. Többet nem tudtam szólni, elállt a szavam is. Én bizony el nem mertem volna menni hozzá agitálni — annyira tsz-elle- nesnek véltem. Nyilatkozat nem volt nálam. Kérdem tőlük, hogy hozzak-e. Azt felelik, eljönnek inkább holnap este. Na, gondoltam, abból sem lesz semmi. Másnap korán lefeküdtem, mert nem vártam őket. A legnagyobb csodálkozásomra megjöttek, mind a ketten. Gyorsan átküldtem a feleségemet a könyvelőhöz két belépési nyilatkozatért... Pár nap múlva megint akadtak látogatói az elnöknek: Szabó György, Kaiser János, Gibizer Gyula és Villányi Láros kereste fel hasonló szándékkal. A hat új belépő negyvenkét holdat hoz a közösbe. Az 1958—59-es gazdasági év első napján már ők is ott lesznek a Búzakalászban. Ezért van az, hogy Papp Józsi bácsi manapság böngészgeti a kalendáriumot: hol, mikor lesz vásár. Mert eladja a két lovat, pedig ő tett először hámot rájuk. A szövetkezetnek nem kellenek az igavonók. Az árukból beadja a »százalékot«, s vesz egy tehenet — ötvenkettő óta úgy sincs használatban a fejőke —, a többi pénzt pedig a családra költheti. Az adóba már nem sok kell, hiszen az utolsó negyedévre is fizetett egy százast. Hogy a kocsizás nem hiányzik-e majd neki? Lesz lő a Józsiéknál, s ha megbetegszik valamelyik fogatos, az öreg veszi kezébe a gyeplőt... Felépül az új istálló — közel van ide —, ember kell a húsz tehén mellé, elgondozgatja azokat, mert nemcsak a lovat szereti. Ha meg onnan is kiöregszik, őrizgeti éjjelenként szövetkezete vagyonát. Utána pedig eléldegél a tsz-nyug- díjból. Kutas József Szerda Újra elmentem a TÜZÉP- telepre. Láttam, éppen most érkezett három vagon jó minőségű kisgyóni szén. — No, ebből biztosan jut nekem is — gondoltam —, nem kell majd dideregnem, s nem kell félnem a fagyhaláltól. — Már a gondolat is kimelegített kicsit ezen a hűvös reggelen, s képzeletemben lobogó, jó kis tüzecskék mellett dörzsölgettem a kezemet. — Tegnap itt voltam, mondták, hogy... s most reggel láttam a három ... — Azt eladtuk már mind. Úgy éreztem, mintha jól kimelegedve jeges vízbe dugtak volna nyakig. Hőmérsékletem mínusz 36 fokra szállt menten, s még ma is dörzsölgetik az unokáim meg a feleségem dermedt tagjaimat. Ha holnapra felmelegszem kicsit, akkor szombaton elmegyek megint a TÜZÉP- hez, s talán ma nem adják el korán reggel az összes szenet. (A mindenségit, most jut eszembe, alig voltak né- hányan előttem.) Didergő hangszalagokkal elmondta: Csutorás Ferenc. Kaposvár. Május 1 u. 59. szám alatti lakos, cebegve feljegyezte: Virányi Fái
