Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-04 / 234. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, »58. aktober A Újra országgyűlési képviselőnek jelölték az egykori zimányi löldosztét] A napokban a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat garázs- helyiségében tartott gyűlésen dr. Somogyi Jenőt megyei tanácstagnak, Varga Károlyi országgyűlési képviselőnek jelölték. Adatfelvétel a szocialista szektor j dolgozóiról A Központi Statisztikai Hi-j A mi jelöltünk, a mi ügyünket fogja képviselni Gépállomási, földművesszövetkezeti, a ser^tnak32 ^ecJMel t téstenyésztő telep iharosberényi üzemegységéFüggetálákító viselő. Részt vesz a lenségi Népfront kongresszusán. 1950 májusáig a DÉFOSZ megyei titkárságán dolgozott. 1953-ban került a Somogy megyei Tanács Tervosztályára mezőgazdasági főelőadónak. A közbeeső két esztendőben a zimányi Béke Tsz tagja volt. : pótnak megfelelően adatíel- [vételt készít a szocialista [szektor, vagyis az állami és a nek, az erdészetnek a dolgozói, az Úttörő Tsz tagjai, pedagógusok, egyéni parasztok, a köz- ...... , ségi nőtanács tagjai ülnek az Iharosberényi szövetkezeti vállalatok, gaz- t Gépállomás alkalmi ülésteremnek kinevezett daságok, hivatalok és intéz- j gépszínében. A Hazafias Népfront által meg- mények dolgozóinak kor- és j hirdetett jelölőgyűlésre jöttek össze közel két- nem szerinti megoszlásáról es; sz£zan_ Németh Béla igazgató, a községi nép: keresetéről. Az összeíró lapokat | ’ mindenütt a vállalat, intézmény j ki, a dolgozóknak az . . . , , ,, -írással kapcsolatban A tanácsok megalakulása óta | tennivalójuk. * i front-bizottság elnöke megnyitó, üdvözlő sza- vezetomek megbízottai töltikiyai utánJászberényi Géza - ónálló. osszenincs nací Otvégrehojtó ° bizottsága ! vatiltó^Tmiot^^^ékratatós 1látják magukat a cse1^^. kisparasztok~ __1*2__t. ____it.. »vataltol kapott tájékoztatás* i t állnak a báró űr földié szélén és a gépállo__más igazgatója szólt. S az egybegyűltek az el- i mondott szavak után ismét átélik községük -felszabadulás óta végbement fejlődését. Szinte VARGA KAROLY tagjainak névsorában. 53-ban |szerint M adatfelvételre újra országgyűlési képviselőnek | munkaerőmérleg pontos választják. A rákövetkező ev-1 V7páUítAia érdekében ben a Hazafias Népfront ala-fSg Hasonló adatfelvételi kétévenként szoktak lebonyolía ősz- vem ; Zimányban, 1925-ben született parasztszülők negyedik gyermekeként. A gimnáziumot magántanulóként végezte el. Apja a felszabadulásig hat és fél katasztrális hold földön gazdálkodott, 45-ben kapott ™K- még négy holdat. Politikai tevékenykedését a helyi földosztó bizottság tag- megismerhette jaként kezdte. 1947-ben a Független Kisgazdapárt megyei elnöke. A negyvenkilences választások idején képviselő jelölt, majd, megvá- jelölték tevékenykedik. A népfront megalakulása után a Hazafias Népfront megyei elnöke lett. Az Országgyűlés feloszlatásáig tagja volt az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint • tani, az ellenforradalmi ; mények miatt azonban óta nem kerülhetett rá sor. Alz adatfelvételnek jellentősé- ge van népgazdasági terveink összeállításánál, az adatokból amint ott állnak a báró úr földje szélén, és abból 2787 holdat maguk között osztanak szét. A múltban cselédházban nyomorgók még egyszer átélik azokat a boldog pillanatokat, amint újonnan épült házaikat először járják végig. 112 ház épült a felszabadulás óta. A 35 új motor s a 256 új rádiótulajtíonos is úgy érzi, hogy 1955 »róluk, az ő megváltozott, szebb életükről [szólnak a szavak. És ismét valamennyien örülnek az évekkel ezelőtt kigyulladt villanyfénynek, az új iskolai tantermeknek, a bölcsődének, a kultúrotthonnak és az óvodának: -.: És ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy valamennyi kéz a magasba emelkedett, amikor az előadó Sási Jánost, a megyei tanács elnökhelyettesét, országgyűlési képviselőt ismét megyei tanácstagnak és képviselőjelöltnek javasolta. De ugyanígy a magasba emelkedtek a kezek, amikor a gépállomás egyik dolgozóját, Szalai Kálmánt községi és járási tanácstagjelöltnek javasolta az előadó. — Segítették bennünket, és tudjuk, hogy ezután is segíteni fognak — így beszéltek a felszólalók, Németh Béla, Keszelice János, Tamási Józsefné, Zámbó István, Bogdán Imre, Balogh István: valamennyiük szavából a bizalom szólt a jelölték iránt. Sási János emelkedett szólásra, s ígéretet tett, továbbra is minden erejével azon lesz, hogy ezt a bizalmat munkájával kiérdemelje;; s Vége a gyűlésnek, hazafelé tartanak az emberek. Látni az arcokon, érezni a tekintetekből, valamennyien egyet gondolnak: helyesen cselekedtünk, jól választottunk. A mi jelöltünk mindkettő, s a mi ügyünket fogják képviselni ; i| építésügyi bizottsága- j következtetnek a nyugdíjigé- jnyek várható alakulására is, a Varga Károly nevét a tel-t keresetek nagyságát az órezínSási János nevét so- Az & 1949-es választások soszabadulás 13 esztendejében $ vonal változásával összevetve t ismerik a megyében. Is- rán Sási János bekerült az or- megismerhette a megye. Az t pedig az eddiginél pontosab- \ .,a felszabadulom szaggyulesbe, 1953-ban tsmat energikus, munkabíró képvise-l bon f így élemmel kísérhetik t^tani időkből, amikor a Nemlője Étit tettei igazolják, hogy % az ország vezetői a reálbérek ♦zet'1 Para^ztpart egyik megyei lasztott országgyűlési kép- képviselőnek Siófokon. törődik a nép ügyével. Az egy-«alakulását. Az adatfelvétel ok-1 vP}Ín JWar J8,, kori zimányi földosztót ezért l tóber 15-én fejeződik be, az 1939-her, heh, országgyűlésit összeíró lapokat gépi úton í dolgozzák fel. újra A fonyódi járás képviselő jelölt je: Hegedűs Lajos öreglaki középparaszt Emlékezetes napra virradt tegnap Lengyeltóti lakossága. Már kora reggel megjelentek az utcán a Hazafias Népfront színes plakátjai, amelyek az elmúlt 13 év eredményeit ábrázolták, Délután már jóval négy óra előtt gyülekeztek a gépállomás hatalmas, korszerű és a jelölőgyűlésre feldíszített szerelőműhelyében nemcsak a gépállomás, hanem a község dolgozói is. Az ünneplőbe öltözött dolgozó parasztok mellett ott voltak a kisiparosok és sokan az állami gazdaságból. Szép számmal jelent meg a gyűlésen az értelmiség: a járás- bíróság, az ügyészség dolgozói, valamint az ügyvédek, pedagógusok. A megjelentek között volt Nemes János elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, Horváth László elvtárs, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője, B a- g ó Gyula elvtárs, a járási tanács vb. elnöke, Gács József elvtárs községi KISZ-tit- kár és még sokan mások a járás és a község vezetői közül. A mintegy 180 hallgató előtt tartott előadásában Székely Elemér elvtárs, a gépállomás igazgatója a múlt rendszer népellenes választási módszereiről beszélt, összehasonlítva a múltat a népi demokrácia tisztult, emelkedett légkörével, amikor a dolgozó nép érdekeit az országgyűlésben maguk a népből választott dolgozók képviselik. Ezt követően Szován Károly, a föld- szöv. ügyvezető elnöke, a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot az országgyűlési képviselő jelölésére Hegedűs Lajos öreglaki egyénileg dolgozó paraszt személyében. Hegedűs elvtánsról mint példamutató életű gazdáról emlékeztek meg ismerősei és gyermekkori barátai egyaránt. A gyűlés több hozzászólás után egyhangúlag jelölte Hegedűs Lajost ország- gyűlési képviselőnek. Koller Imre lengyeltóti 7 holdas dolgozó parasztot megyei, Nemes Jánost, a járási pártbizottság első titkárát járási, Varga Ferenc elvtársat, állami gazdasági brigádvezetőt községi tanácstagnak jelölték. A jelöltek felszólalásai során Hegedűs Lajos meghatott hangon köszönte meg a bizalmat. Ezután a gyűlés záróakkordja következett. Az általános iskolások »Farkas« őrse, piros- nyakkendős úttörők vonultak be katonásan a terembe, és gyönyörű virágcsokrokkal köszöntötték a dolgozók jelöltjeit. eves korában, 1939-ben belépett a Nemzeti Parasztpártba, s 1945- ben, amikor beköszöntött a felszabadulás, aktívan bekapcsolódott pártja életébe. 1946- ban körzeti, 1947-ben Somogy megyei helyettes titkár. 1948-ban Veszprém és Somogy megyei titkár. Az ezt követő esztendőben öt hónapig a Nemzeti Parasztpárt központi titkára, majd ismét visszatér Somogy megyébe pártja élére. Sási elvtárs mint hétholdas szegényparaszt szülők fia, azok közé a koalíciós partnerek közé tartozott, akik hívei jelölték. Tagja volt az voltak a munkás-paraszt sző- szággyűlés mezőgazdasági vétségnek, egyetértettek a ipari bizottságának és elnöke kommunistákkal, és őszintén a megyei képviselő csoportnak, támogatták a kommunisták 1950-ben rábízták a Somogy politikáját, készek voltak megyei Mezőgazdasági Igazegyüttműködni velük a szocia- gatóság vezetését, a tanácson lizmus építéséért folytatott belül is ő irányította a megye harcukban. mezőgazdaságát. A tanácsSÁSI JÁNOS órás választások óta tagfa a megyei tanácsnak és a tanács végrehajtó bizottságának. Az év elején pedig a végrehajtó bizottság elnökhelyettessé vá- ’asztotta meg. Jó munkája elismeréseképpen 1954 augusztusában a kormánytól Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést kapott. Ugyanez évben egy mezőgazdasági küldöttség tag•> jaként tíz napot töltött a Szovjetunióban. Azelőtt és azóta is tevékeny harcosa a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Gyűléséként képviselő fogadónapokon, beszélgetések közben nem mulasztja el felhívni a dolgozó parasztok figyelmét: a jobb, a kultúrált paraszti élet, a mezőgazdaság felvirágoztatásának egyetlen útja a szövetkezés. Sási elvtárs életútja azt bizonyítja, hogy akik a népért dolgoznak, azoknak találkozniuk kell a kommunistákkal. tlehogy hitte volna Hegedűs néni, ha valaki egyszer azt mondja neki: »A maga fia országgyűlési képviselő lesz« Régen csak intett volna: ilyen csoda nem történhet. Nem tudni, mi volt nagyobb: a meglepetése-e, vagy öröme, amikor tudatták fiával a szándékot: a Hazafias Népfront őt, Hegedűs Lajos egyéni gazdát indítja a fonyódi járás országgyűlési képviselő jelöltjeként. Mivel szolgált rá Hegedűs Lajos, a szerény természetű parasztember erre a megtisztelő bizalomra? A kérdésre talán a legjobb válasz, ha röviden ismertetjük életét. Ha netán bárki valami különlegességet várna ettől az írástól, az akár abba is hagyhatja az olvasást, hiszen Hegedűs Lajoshoz hasonló dolgos középparasztot tucatszámra találnánk öreglakon és a fonyódi járás más falvaiban is. Munkában nőtt fel ő is, mint irányítani a gazdálkodást, betöbbi paraszttársa, hiszen hét- véteti és kiadási naplót vezet, éves sem volt, amikor meghalt olvassa a legfrissebb mezőaz édesapja, s a nagyszülők gazdasági szakkönyveket, és által összekuporgatott 15 hol HEGEDŰS LAJOS a fejlődéssel. Neki mind a kettő a vérében van. Most is 2 fejőstehén, 3 szerződéses marha, 2 ló, 3 anyakoca, 3 hízó tartozik gazdaságához. Jól forgatja magát, amennyire lehet, igyekszik tervszerűen elnökhelyettes a végrehajtó bizottságban. Az ellenforradalmárok szemében természetesen bűnnek számított a népi demokrácia iránti hűsége, s első lépésük volt, hogy leváltsák funkciójából. Azzal vádolták, hogy kiszolgá Ita a kommunistákat. Mint mondták, nekik »olyan emberre nincs szükségük, aki élen járt a kommunizmusban«. Pedig sohasem volt és ma sem kommunista Hegedűs iMjos, de látta és látja, hogy imit a kommunisták tesznek, az jó, szíve szerint való, és ezért támogatja is szívből őket. Amikor az egyik faluszéli lumpen elem meg akarta támadni a kovácsműhelyben, Hegedűs nyugodtan vághatott vissza: »Én hat év óta a tanácsban vagyok, tíz év óta demokrácia van, de öreglakon pofon senki arcán nem csattant: ti meg ezzel kezditek. No hiszen, szép kis demokraták vagytok!« Pártonkívüli volt, de hamar das gazdaság ott maradt az özvegy asszonyra meg a két kis gyerekre. A félárva Hegedűs-gyereknek hamar bele kellett tanulnia a gazdálkodásba. S az élet bizonyította: beletanult, kiváló gazda, tekintélyes ember lett a faluban. Megértette, hogy a gazdálkodás művészete abban rejlik: van-e sok és nem is az idén is 9 mázsa műtrágyát feUsmeHe ellenforradalmá- használtela 12 hold szántóra. Hogy jó a termése, s a falu legjobbjai között tartják számon, mindenki tudja; nem véletlenség műve ez, s nem magától van. A jó gazdálkodáson kívül a műveltség iránti igényével, emberszeretetével és elvi szilárdságával szerezte meg a tekintélyt a falu előtt. Az akármilyen jószág a földhöz, s első tanácsválasztáslcor, 1950- igyekszik-e a maga módján az ben beválasztják a községi ta- tf/yéni ember is lépést tartani nácsba, s azóta egyfolytában rak igazi szándékait, s november 4-e után az elsők között állt ismét a tanács élére. Tekintélye, megingathatatlan elvhűsége sokat segített azoknak, akik az ellenforradalom üzelmeit tétlen »nézőként« szemlélték. Nem mondtunk különöset Hegedűs Lajosról, de talán éppen ez teszi természetessé, hogy a nép igaz fiaként továbbra is azokkal h- ’- T'«r együtt. akik a nép érd: szolgálják. A lejtőn nem tudtak megállni... J^Jsm könnyű pálcát törni emberek fö- kének. Tudták ezt ők is, mivel kevesek™ if.A.1-4 -f A A rl stl wi n o Ton rxloinao lorAl A114 rt nr\ Asreéc + A se rl rum lőtt. Kivált fájdalmas, ha olyan emberről van szó, akit korábban ismertünk, és éppen erényéről ismertünk meg. Akiről tudtuk, hogy kemény ember, aki a legnagyobb viharban sem ingadozott. Nem fejezi ki a szó a valóságot, ha azt mondjuk: helytállt, amilcor mások gyengéknek bizonyultak. ö nem ilyen volt. Az igaz és bátor embernek kijáró tisztelettel nézett fel rá barát és ellenség egyaránt. Ott volt a földosztók között, az új hajnalhasadás első hirdetői között. Forrongó vére már negyvenöt után azok közé vitte, akik a szegényemberek igazságáért küzdöttek, s tanú rá az egész ’ falu, hogy Simora József mindig szívvel, hittel szolgálta a pártot, fáradhatatlan szorgalommal dolgozott, soha nem húzta ki magát. Pedig mit kapott érte a megbecsülésen kívül? Anyagi fizetség nem járt a társadalmi munkáért. S ezerküencszázötvenhat októberében, amikor gyilkos fergeteg szakadt a fából állt a pártszervezet, kezdtek érdemen felüli jelentőséget tulajdonítani maguknak. Azt hitték, hogy addigi munkájuk elég érdemül szolgál arra, hogy hibáikat elnézzék. & a ikét kommunistában a korábbi ^ szerénységet, áldozatkészséget lassan felváltotta az önhittség, a túlzott magabiztosság: azt vélték magukról, nekik olyat is szabad, amit, ha más állampolgárok követnek el, a törvény eljár ellenük. Ehhez hozzájárult az is, hogy Simora József, a falu párttitkára tavaly tavasszal, amikor kézbe vette a szövetkezés ügyét, és maga köré tömöritette a falu legszegényebb embereit, a tagság rá, mint a legképzettebb emberre bízta a szövetkezet vezetését. Szinte érthetetlen, mi vitte a lejtőre az öreg kommunistát. Miivel Simora József látta, hogy a járási tanácson és a tsz-ben annyira bíznak benne, hogy nála még a kötelező ellenőrzést sem végzik el, engelura, és bűnnek számított mindaz, amiért dett a pénz gonosz csábításának, s hozzáeddig oly áldozatkészséggel és lankadatlanul küzdött, akkor sem maradt veszteg, nem ijedt meg. Pedig lett volna rá oka. Üldözötté, vált, az ellenforradalmárok halál- listára tették. Mégsem hajolt meg előttük, sőt, nem is volt hajlandó szóba állni a tanácsházát elfoglaló »forradalmi bizottsággal«. Amikor különböző kérdéseket tettek fel neki, válasz nélkül otthagyta őket, pedig azok kezében fegyver volt. Elment haza, maga köré gyűjtötte a termelőszövetkezet tagságát, villával, kaszával meg egyéb íkezük ügyében lévő alkalmatossággal védeni a kommunistákat, a közösség vagyonát. /t z ellenforradalom fegyveres leverése ,rm után sem pihent, tudta, mihez kell kezdeni, azonnal a pártszervezéshez fogott, ö lett a potonyi alapszervezet titkára, Néhányadmagával élesztgette a falut; hirdették, hogy a szocializmus elpusztíthatatlan. Nehéz feladatokat oldottak meg. Nem volt könnyű megtisztítani a felkavart fejeket a téveszméktől, kiválasztani a konkolyt a búza közül, s mind ezt úgy, hogy ne oda üssenek, ahol a feddő szó is megteszi a magáét. De sikerült. Az élet kezdett mindjobban kibontakozni, s minden azt bizonyította: a kommunistáknak igazuk van. Hogy ez így lett, abban tagadhatatlan rézé volt az idősebbik Simorának, a párttit- :ámak és fiának, a községi tanács elnönyúlt a közöséhez. A banktól a közös vagyon gyarapítására felvett pénzösszeg egy részét saját céljára használta fel. Fia, Vendel, aki a tanácselnölci poszton voltí ugyancsak különböző visszaéléseket követett el. Egyszeriben oda lett a becsületük. Kikezdték őket, sőt olyasmit is rájuk fogtak, amiben nem voltak hibásak. S hogy a beszélőket elhallgattassák, a megfélemlítéshez nyúltak. Megfenyegették a bírálókat. Az elmaradt ellenőrzéseket azonban hamar pótolta a járás, és akkor kitudódott a dolog, Simoráék saját kezükkel szórtak sári addig tiszta becsületükre. Talán ez nem fordulhatott volna elő, ha felettes szerveik gyakrabban ellenőrzik őket, ha akadtak volna, akik visszahúzzák, amikor még csak az elején tartottak. Hogy a lejtőre csúsztak, azért legjobban saját magukat okolhatják, mert elfelejtették ébren tartani lelkiismeretüket. Felelősségüket nem menti, inkább súlyosbítja, hogy a párt régi harcosai voltak. A taggyűlésen, ahol fegyelmi ügyüket a járási pártbizottság képviselőinek jelenlétében lefolytatták, bizony keményen megmondták ezt nekik. A kommunisták a legszigorúbb büntetésben részesítették őket. VARGA JÓZSEF
