Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

t« tCC/Vi ■y. 'fypQS^ VILÁG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPOA XV. évfolyam, 234. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1958. október 4. „Minden igyekezetemmel, erőmmel, becsülettel szolgálom a munkásosztály, egész népünk ügyét“ Szirmai Jenő elvtársat megyei tanácstagnak és országgyűlési képviselőnek jelölték a Vaskombinát dolgozói Mintegy kétszáz választópolgár gyűlt össze “tegnap délután a Vaskombinát kultúrtermé­ben. A jelölőgyűlés bevezetőjeként a Kapos­vári Csíky Gergely Színház művészei adtak rövid, hangulatos műsort, majd a megválasz­tott elnökség elfoglalta helyét a színpadon. Zelenka Béla, a Vaskombinát párttitkára megnyitó szavai után Kardos Ferenc, az üzem munkása szólott az egybegyűltekhez. Párhuzamot vont a múlt és jelen választása között, s a november 16-án sorra kerülő or­szággyűlési képviselő- és tanácsválasztások je­lentőségéről beszélt. Az üzem fejlődéséről szólva megállapította Kardos elvtárs, hogy tíz évvel ezelőtt még csak 30—40 embert foglalkoztatott az üzem, s ma 360 dolgozónak ad munkalehetőséget, ke­nyeret. Most építkezések előtt állnak, új öntö­dét kapnak, s újabb munkáskezek dolgozhat­nak ott a szocializmus építéséért. A gyűlés előadója beszélt a lakáshelyzetről, a párt és a kormány célkitűzéseiről, mely szerint a dolgozók bevonásával napról napra enyhíteni igyekszik a lakáshiányt. Szó esett az ellenség várható aktivitásáról, s Kardos elvtárs hangsúlyozta: jól nézzük meg, kiket jelölünk, mert nem akarjuk, nem hagyjuk ma­gunkat még egyszer úgy félrevezetni, mint 1956 őszén..; Befejezésül javasolta, hogy Szirmai Jenő elvtársat jelöljék megyei tanácstagnak és or­szággyűlési képviselőnek. A vitában régi harcostársak és a Vaskom- binát, a Faipari Vállalat dolgozói szólaltak fel. Tapasztalataikat mondták el a múltról, a je­lenről; a párt ígéreteiről szóltak, melyeket mindenkor tett követett, s javasolták Szirmai elvtárs jelölőlistára való felvételét. A javaslatok, hozzászólások után szava­zásra került sor. Megható volt a pillanat: egy­szerre emelkedtek magasba a munkáskezek, majd felcsattant a taps. Szirmai Jenő elvtár­sat egyhangúlag jelölték megyei tanácstagnak és országgyűlési képviselőnek. Szirmai elvtárs megköszönte az üzem mun­kásainak bizalmát, s hangsúlyozta: »A képvi­selőválasztásokon mindig ígérni szoktak. En csak annyit ígérhetek, hogy — ha megválasz­tanak — minden igyekezetemmel, erőmmel, becsülettel szolgálom a munkásosztály, egész •népünk ügyét«. Ezután Zelenka Béla a jelölőgyűlést bezárta. Élni másokért, küzdeni az eszme végső diadaláért — kommunista hitvallás ez, olyam, ember sajátja, aki ké­pes áldozni, tanulni, lemonda­ni, s felőrölni energiáját a jövőért. Nem ilyennek született. Böl­csőjénél 1921 nyomora, kilá- tástalanság\a nyújtotta felé marcangoló karjait. Görnyedő édesanyjának mosóteknője mellett tanulta az első lépé­seket, s később — ahogy ér­telme csiszolódott — észre­venni az élet szegény ember­re mért csapásait. Apja hen­tessegéd volt, s ő 10—12 éves korában már kifutóskodott vagy napszámba ment, hogy fillérei valamicskét segítsenek a családi gondokon. A tizennégy éves Szirmai Jenő lassan megtanult lát­ni, érezni és küzdeni. Futott a tanoncévek keserűsége, ezer­nyi megaláztatása elől, me­nekült valami emberi környe­zetbe, ahol ő is szólhat, szó­rakozhat, tanulhat: ahol nem számkivetett többé a mosónő gyermeke. Nem tudatosan kereste ezt az új környezetet, úgy vető­dött oda, mint minden mun­kás, minden kisemmizett, aki saját bőrén érzi a társadalmi igazságtdlans&gokát. Itt szüle­tett, itt élt Kaposvárott, s a Munkásotthon szárnyai alá vonta a jóképességű gyerme­ket. 1935-öt írtak akkor,, és Szir­mai Jenő elindult a kommu­nistává érlelödés rögös út­ján. A Munkásotthon szerve­zett élete, a beszélgetések, a szombat esti rádióhallgatások mély nyomot hagytak benne, s egyre szívesebben járt oda, egyre jobban széttárta szívét, értelmét a szocialista eszmék befogadására. Megismerkedett Molnár J ánossal, a sejt vezető­jével, Vamberszki Gyu­lával, tőlük tanult állhata­tosságot, eszme Hanti hűséget, a nép őszinte szeretetét. És SZIRMAI JENŐ 1937-ben küldötté választották az Országos Ifjúmunkás Bi­zottság ülésére. S ág v ár i Endre beszélt, nyomukban volt a rendőrség. S ez a tudat még jobban megacélozta el­szántságukat. .. Lépésről lépésre fejlődött vezetővé. Molnár Jánossal való kapcsolata állandóan hatott munkásságára, s egész élet­útját meghatározta. Pécsre került, aztán Buda­pestre a munkásmozgalom if­jú harcosa, s a háború alatt 1944-ben megszökött a szovjet hadsereghez. Felszabadultunk. Legálisan folyt már a harc a megnyo­morított milliók felemeléséért, de ez a küzdelem még oda- adóbb munkára kötelezte a párt vezetőit. Szirmai elvtárs a megválto­zott körülmények között kü­lönböző mozgalmi területeken dolgozott. De szive mindig visszahúzta Somogyba, szülő­földjére. 1945 tavaszán a KIMSZ, majd a MAD'tSZ titkára' volt, később földosztó kormánybiz­tos a szigetvári járásban. Bá­nyász pártiskolai vezető Pi- lisvörösvárott, járási titkár Marcaliban, megyei pártbizott­sági munkatárs, s az évek repültek, tudással, tapasztalat­tal tömve meg tarsolyát. Moz­galmas életút ez, de bíztató, felemelő, mert az emberek szeretete, megbecsülése kö­vette mindenütt, s a tudat morzsányi változása is köze­lebb vitt a célhoz. A Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatóhelyettese, majd az ottani pártbizottság má- sodtitkára lett, széles látókörű, határozott vezető. Vérgőzös ellenforradalom után hívta haza a szülőföld, s ő örömmel vállalta a nehéz megbízatást. Az MSZMP inté­ző bizottságának vezetője, majd a megyei pártbizottság első titkára lett. A dolgozó emberek segítsé­gével vált lehetővé, hogy a megyei pártbizottság az ellen- forradalom után képes volt a politikai, gazdasági, kulturális célkitűzések végrehajtására. Es ebben vagy része van Szirmai Jenő elvtársnak, aki hű maradt Somogyhoz, s Ha­tározottan, biztos kézzel vezet a felfelé ívelő úton. Ismerik itt Somogybán, az emberek bíznak benne, szere­tik, hisz ott jár nap mint nap közöttük az üzemekben, a föl­deken, ott él, dolgozik, szóra­kozik azok között, akik méltó­nak találták a vezetésre. Komszomol-küldöttség a nagyatádi járásban Pénteken délelőtt öttagú Komszomol-kül­döttség látogatott el a nagyatádi járásba. A küldöttséget Nimahotenko elvtárs, a sztavropoli határterület Koinszomol bizottsá­gának első titkára vezette. A szovjet komszo- molistákat elkísérte útjukra Bogó László elvtárs, a KISZ megyei bizottság első titkára és Suri György, a Nagyatádi járási Párt- bizottság osztályvezetője. Első útjuk a fonalgyárba vezetett, ahol út­törők, KISZ-fiatalok, valamint az üzem párt­szervezete fogadta őket. Megtekintették az üzemet, és hosszasan beszélgettek a KISZ-fia- talokkal. Onnan a konzervgyárba hajtattak, ahol ugyancsak szívélyesen köszöntötték őket. Délben a területi alapszervezet vendégei vol­tak. Tóth János járási KISZ-titkár mon­dott pohárköszöntöt, majd ebéd után a Nagy­baráti Állami Gazdaságot tekintették meg. Este pedig a járási művelődési ház klubter­mében barátkoztak a nagyatádi KlSZ-fiata- lokkal. 25000 Ft-os békekölcsön j nyeremény Csurgón \ Az Országos Takarékpénztár ♦ csurgói fiókjában folyó hó | 3-án megjelent Horváth ♦ Gyula, hogy megnézze a ♦ békekölcsön-kötvények leg- $ utóbbi sorsolásának nyere- $ mény jegyzékét. Nem felesle- X gesen fáradozott, mert az egyik ♦ Hatodik Békekölcsön-kötvé- X nyét 25 000 Ft nyereménnyel X húzták ki. Még fel sem ocsu- X dott kellemes meglepetéséből, X a csurgói takarék pénztárosa X máris leszámolta kezébe a | ropogós százasokat. A szerencsés nyertes a csűr- ♦ gói Zrínyi Tsz dolgozója. ♦ Nagy az öröm Horváthék né­pes családjában, mert a nye­remény — mint mindig — most is jókor és jó helyre jött, a 25 000 Ft felhasználásával gyor­san befejezhetik folyamatban lévő építkezésüket. »Nagy ez az alma, de azért megbirkózom vele...« A TASZSZ nyilatkozata a szovjet atomfegyverkísérletek folytatásáról Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány határozata értel­mében újra végeznek atom­fegyver-kísérleteiket a Szov­jetunió területén. Ezzel kap­csolatban a TASZSZ felhatal­mazást kapott az alábbiak ki­jelentésére: Mint ismeretes, a Szovjet­unió a háború befejezése óta állhatatosan és következetesen küzd az atom- és hidrogén­fegyver teljes megtiltásáért,' ehhez eíső lépésnek tekin­ti az atomfegyver-kísérletek haladéktalan és teljes meg­szüntetését. A Szovjetuniónak ezt a harcát nem koronázta si­ker, mert az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egyre újabb akadályokat állított a megegyezés útjába, és ez­zel elgáncsolta a megegye­zést. leteket, s megfelelő egyez­ményt köt a Szovjetunióval. Ehelyett a két kormány még a genfi értekezlet után is hi­vatalosan kijelentette, hogy folytatja az atomrobbantáso­kat. Az Egyesült Államok kor­mánya augusztus végén kije­lentette: a csendes-óceáni kí­sérletsorozatának befejezése után újabb kísérletsorozatba kezd az Egyesült Államok te­rületén. Ez a 'kísérletsorozat je­lenleg is folyik Nevada ál­lamban. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányának ez az eljárása tanúsítja, hogy a két kormány, csupán készségét hangoztatja a kísérletek meg­szüntetésére, valójában a fegyverkezési hajszát fokozza. Háborús fenyegetésekre ala­pított politikájának szolgála­tában katonai előnyökre igyek­szik szert tenni. Ilyen körülmények között a szovjet kormány nem en­gedheti meg, hogy az Egyesült Államok és Nagy­Britannia eljárásának kö­vetkeztében a szovjet ál­lam biztonsági érdeke sé­relmet szenvedjen, Ezért a szovjet kormány már augusztus 30-án kijelen­tette: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia eljárása fel­menti a Szovjetuniót egyolda­lú kötelezettsége alól, amelyet azért vállalt magára, mert a nyugati kormányok jóakaratá­ra számított az atomfegyver- kísérletek haladéktalan és ál­talános megszüntetését ille­tően; A TASZSZ-irodát felhatal­mazták annak kijelentésére is, hogy bár az Egyesült Álla-» mok és Nagy-Britannia eljá­rása rákényszerítette a Szov­jetuniót az atomfegyverkísér­letek újrakezdéséire, a Szov­jetunió ezután is következete­sen harcok e kísérletek hala­déktalan, és i általános, örök időkre szóló megszüntetéséért, E cél elérése hatalmasan hoz­zájárulna a béke megóvásához és az általános béke biztosítá­sához, A Szovjetunió ez év március 31-én elhatározta, hogy meg­szüntet mindenféle atom- és hidrogénfegyver-kísérletet a Szovjetunió területén. Ebben az a törekvés vezette, hogy ala­pot szolgáltasson a kísérletek ^ haladéktalan és általános meg-f ­---------------------------------------------—- ■ . . . . s züntetéséhez. Az első lépés ti Megkezdődött esz «urkerszok" ) volt afelé, hogy végérvénye- í ~ 11 ' sen megkíméljék az emberisé- \ get a pusztító atomháború ve- j szélyétöl. A szovjet kormány | egyúttal figyelmeztetett, hogy | ha más atomfegyverrel rendel- $ kező hatalmak folytatják ‘ki- t sérieteiket, a Szovjetunió fenn­tartja cselekvési szabadságát, hogy a Szovjetunió biztonsá- • gi követelményeivel számolva : újból folytasson atomfegyver- : kísérleteket. i A TASZSZ nyilatkozata rá- f mutat: amikor a szovjet kor- t many határozatát meghozta, i remélte, hogy az Egyesült Ál- J lamok és Nagy-Britannia kö- | veti majd a szovjet példát. | Sajnos, a Szovjetuniónak ez a; reménye meghiúsult. | Az Egyesült Államok és t Anglia azonban — mit- x sem törődve a népek aka- ; rátával — arra használta | fel a Szovjetunió határoza- | tát, hogy a lehető legna- ; gyobb katonai előnyökre | tegyen szert. Erről tanúskodik az a tény. Egyéves a szpufnyik Ma, október 4-én van egy esztendeje, hogy a Szovjet­unióban felröppentették földünk első műholdját, a szput- n\tikot. Ebből az alkalomból Nagy István György mérnök, a Magyar Űrhajózási Bizottság tagja, aki a műholdak műszerberendezéseivel foglalkozik, kijelentette: Ma már elmondhatjuk, hogy megkezdődött az »űr­korszak«. Az ember most teszi első lépéseit a világ­űrbe, bár maga még nem szállt fel a kozmikus tér­ségbe. A műholdak bebizonyították, hogy nemsokára en­nek is elérkezik az ideje. Az első szpwtnyik felröpítése óta eltelt egy évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a szputnyikok a szovjet rakétatechnika hatalmas fölényét tükrözik. A szovjet mesterséges holdak méreteihez k,épest az ameri­kaiaké valósággal eltörpül. így például a harmadik szput- nyik tömege 1327 kilogramm, ezzel szemben az amerikai Explorer holdak 14—18 kilósak, a Vanguard-hold pedig alig másfél kiló. A szovjet műholdak felrepítése gyakorlati szem­pontból is gazdag eredményeket hozott. Az ember műsze­rei segítségével megtette az első lépést az eddig ismeret­len világmindenségbe, s minden remény megvan arra, hogy a további kísérletek megalapozzák az ember meg­jelenését is a világűrbe. ! Szedov szovjet akadémikus az tirhsjézás kilátásaitól hogy az Egyesült Államok kor-1 mánya a szovjet kísérletek j Moszkva . (TASZSZ). Nincs mánya a szovjet kísérletek megszüntetésétől kezdve min­den addiginál nagyobb mére-! | messze az idő, amikor emberi ‘utassal a fedélzetükön rakétá­in a, I hajók indulnak a világűrbe és kísérletsorozatot végzett. Csu-1felerúette^k^L e o?nv i^Ts ze pán az Egyesült Államok mint-:akadémikus a TASZSZ egy 40 atomrobbantást hajtott*tudósítója előtt a2 első szovjét vegre ebben az időszakban. * műhold felbocsátásának első A Szovjetunió elvárta, hogy f évfordulója alkalmából, miután a genfi atomszakértői | _ Kétségtelen — folytatta értekezlet határozatilag lehet- | Szedov akadémikus —, hogy ségesnek nyilvánította a2 fezt megelőzően automatikusan atom- és hidrogénfegsyver-kí- t működő kutató laboratóriumo- sérletek tilalmának ellenőrző- | kát bocsátunk fel a világűrbe, sét, az Egyesült Államok és j A laboratóriumok bonyolult Nagy-Britannia kormán va • rádió- és televíziós készülékek ugyancsak abbahagyja a kísér- i segítségével sugározzák majd a föld felé a Holdra, a Marsra és a Vénuszra vonatkozó ku­tatások eredményeit. Szedov akadémikus hangsú­lyozta, hogy csak a béke fenn­tartása esetén érhetünk el to­vábbi sikereket az űrhajózás terén, és az erre vonatkozó ter­vek gyors megvalósításához nemzetközi együttműködésre van'szükség. Ez az együttmű­ködés remélhetőleg megvaló­sítható, és elősegíti majd, hogy a haditechnika területén jelen­leg folyó erőfeszítések helyé­be a világmindenség békés ku­tatására irányuló erőfeszítések lépjenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom