Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-03 / 233. szám
Péntek, 1958. október 3. 6 SOMOGYI NÉPLAP Pénzzel mindent lehet...!? Igen, akadnak, akik ezt gondolják, s nemcsak gondolják. hanem eszerint cselekszenek is. Pénzzel akarják megváltani érvényesülésüket, s különböző ügyeiket — akár igazságos, akár igazságtalan — elintézni. Ezek az emberek — szerencsére kevesen vannak — azt hangoztatják: csak pénz kell, pénzzel mindent lehet. Honnan származik ez a rothadt, gyökerében káros élet- szemlélet? Egyik maradványa ez a Horthy-rendszernek, amelyben szinte elképzelhetetlen volt pénz nélkül bármit is elintézni. A szegény, akinek nem volt pénze, hiába is kereste igazát. A gazdag, a pénzzel rendelkező ember előtt földig hajolt az állam bármelyik tisztviselője. Ez volt a jelszó: »A pénznek nincs szaga«. A legkisebb falusi jegyzőtől a legmagasabb tisztséget viselőig hódított a pénz. És azok az emberek, akik a múltban pénzért eladták a lelkűket is, terjesztik ma, hogy a tanácson dolgozók pénzért megvásárolhatók; Megosztom a különbözetett. Rab Jánosné Kaposvár, Csatornaköz 10. szám alatti lakos korábban a fele házat, amelyben lakik, 25 ezer forintért megvásárolta. A ház másik része a tulajdonos disz- szidálása miatt állami tulajdonba szállt. Szerette volna azt is megvenni, s ezért kéréssel fordult a megyei tanács igazgatási osztályához. Hamarosan azt a választ kapta, hdpHkéi blfcüífet: utána ke nak mi Rabnéval, ír észt, s • W»! , teljesíthető, fel- .ház értékét, s Fa vételárat. En- Srténtével közölték hogy a házrész 30 ezer forintért megvásárolható. Rabné sokallta az összeget. Ezért Kovács Ernőt, az igazgatási osztály egyik dolgozóját többször is felkereste azzal: adják olcsóbban a házrészt, s ezért a különbözetet Ernő és osztályvezetője hajlandó megosztani. Figyelmeztették a vesztegetés következményeire, de Rabné nem tágított. — Magukra is ráfér az a pár forint, úeyis keveset keresnek — mondta több ízben is. Bizonyítani akarva, hogy ő nem csupán ígérget, le is számolta Kaszás József igazgatási osztályvezető asztalára a pénzt. A behívott tanúk tényként állapították meg, hogy Rab Jánosné 1500 forintot akart a tanácsi dolgozók megvesztegetésére felajánlani. „Tiszteletdíjnak, jutalomnak szántam Az ügy bíróságra került. Az eset februárban történt, de közbejött akadályok miatt a bíróság csak szeptember 17-én tárgyalta. Rabné azt hitte, hogy ügye már feledésbe ment, gondolta, hogy a tanúk, no meg akit meg akart vesztegetni, már nem emlékeznek, miként is történt a dolog. A tárgyaláson nem volt hajlandó elismerni vesztegetési szándékát. Azt hajtogatta: »•Igaz, hogy a pénzt elvittem, de azt nem vesztegetésre, hanem tiszteletdíjnak, jutalomnak szántam, hogy ügyemet minél előbb elintézzék. »Csak az az érthetetlen, miért akart tiszteletdíjat adni, s főleg miből, amikor vallomása szerint havi keresete mindössze 400 forint, férjének a keresete pedig 1100 forint. ítélet, mellyel nem értünk egyet! A bíróság körültekintően, mindent figyelembe véve hozta meg ugyan az ítéletet, de — szerintünk — mégsem elég alaposan, ezért nem érthetünk egyet vele. ítélet? Három hónap felfüggesztett börtön, 500 forint pénzbüntetés, s a vesztegetésre átadott 1500 forint elkobzása. Indoklás: Rabné büntetlen előéletű, iskolás korú, ápolásra szoruló gyermeke és beteges anyja van. Ezért függesztették fel háromévi próbaidőre a börtönbüntetés végrehajtását. Az ügyész azonnal fellebbezett az ítélet ellen, s ezt tesszük mi is. A bíróság az ítélet megindokolásánál nem járt el elég alaposan. Az egyik pontban elismerik a tett súlyos, a társadalomra veszélyes voltát, a másik pontban viszont kellő megindokolás néikül érdemesnek találják a börtönbüntetés próbaidőre való felfüggesztésére. Okulni kell az ítéletből Az ügyész és a járásbíróság vezetője szerint is Rabné csak akkor lett volna méltó erre, ha nem tagadja, hanem elismeri és megbánja. Vagy ha olyan kényszerítő családi körülmények hatására cselekedett volna, melyek enyhítenék bűnét. Ez azonban nincs így. Nem kényszerült arra, hogy házrészt vásároljon, mivel a közelmúltban már vett egy házat, s beköltözhetőség- gel el is adta. Lehetséges, hogy ezt a házrészt is csupán azért akarta megvásárolni, hogy haszonnal továbbadja. Olyan ítéletre lett volna szükség, amely egyszer s mindenkorra elvenné Rab Jánosné és a hozzá hasonló gondolkodású emberek kedvét attól, hogy vesztegető szándékkal forduljanak akár állami tisztviselőhöz, akár másokhoz. Olyan ítéletre van szükség, hogy ezek a fajta emberek is megtanulják: a pénz nem minden, pénzzel nem lehet mindent elintézni, s főleg nem lehet tanácsi dolgozókat megvásárolni. így, majd ők is megértik, hogy ügyeik kedvező intézését csak akkor várhatják, ha az méltányos, igazságos. Szálai [László Csökkent a Kaspi-tenser szintje Az elmúlt negyed évszázadban a Kaspi-tenger vízszintje két és félméterrel csökkent. Szovjet tudósok kimutatták, hogy az »elvíztelenedés« a Nap által okozott fizikai folyamatokkal áll kapcsolatban. Az elmúlt évtizedekben .ugyanis a naptevékenység jelentősen erősbödött és a korpuszkuláris, röntgen és ultraviola sugárzások a Kaspi-tenger vízszintjét is befolyásolták. Magyar—Szovjet Barátsági Hónap lesz Csütörtökön a Magyar— Szovjet Barátság Házában állami, társadalmi és tömegszervezetek képviselőiből megalakult az 1959. évi Magyar— Szovjet Barátsági Hónap-ot előkészítő operatív bizottság. A barátsági hónapnak megnyitó ünnepsége február 18-án lesz az Operaházban. A megyeszékhelyeken, nagyüzemekben ugyancsak megnyitó ünnepségeket rendeznek, neves előadókkal, színvonalas műsorokkal. Számos tudományos ülésszak gazdagítja a barátsági hónap programját. ZENEISKOLÁT szeretnének a csurgóiak Valaha alig álmodhatott a falun élő ember arról — ha még oly fiatal volt is, és sar- kantyúzta a tanulási vágy —, hogy zenét tanulhasson. Ha nagyon vonzott a zene, elleste az öregektől a citerázás fogásait, miként azok is úgy lesték el öregjeiktől, vagy a fülére hallgatva szorította álla alá a hegedűt, így tanult. Magától, amilyen maguktól szökkennek szárba a mező virágai, és bontanak kápráztató színű és illatú virágokat. Vadon termett a legtöbb falusi muzsikus. Jó volt így is. másként nem is lehetett. Egyikmásik, miután végig muzsikált isten tudja hány lakodalmat, mulatságot, meghalt úgy, hogy valami fogalmat szerzett volna a hangjegyekről, el tudta volna olvasni a kottát. Hiszen sok még az írás-olvasás tudományával sem kerülhetett ismeretségbe. így volt, minden kétséget kizáróan így. Mígnem éledni kezdett a legjobbjaink megálmodta éneklő nép úgy tíz- tizenkét esztendővel ezelőtt. Itt is, ott is intézményes zenetanítás kezdődött eldugott falvakban, külvárosok kultúr- házaiban. Manapság nem új dolog látni hangszerére hajló nvunkásembert, aki napi fáradtságát zenében felejti: tanul. S nem magára hagyva, mint a régiek, akik szinte úgy lopták a bűvöletes tudást: megszólaltatni a hozzáférhető zeneszerszámot! Miért ez a hosszadalmas bevezető? Nos, azért, mert visszanézni, a jelen okulásába múltat idézni soha nem ártalmas dolog. Különösen nem akkor, ha valami — nevezetesen zeneiskola akar lenni, de nem tud. Csurgón harminc egynéhányan álltak elő azzal a kívánsággal, hogy zenét akarnak tanulni, ki ilyen, ki olyan hangszeren. Nem maszek-oktatóktól, hanem intézményesen, Zeneiskolában. A művelődési ház meghallgatta a kérést, és utánajárt, hogy legyen Csurgón is zeneiskola. Növendék az elinduláshoz van elég, jövőre talán még többen lennének, hiszen az első bátrakat mindig követik újak. De a zeneiskola megszületésének nagy akadálya van. A kaposvári zenepedagógusok túlterheltek, következik pedig ez abból, hogy gombamódra elszaporodtak a megyében a fiók-zeneiskolák. Viszont az emberi erő véges, a nap csak huszonnégy órából áll, mindenüvé nem juthatnak el a tanárok. Nagy akadálya ez a csurgói zeneiskola létrejöttének, de talán mégsem áthidalhatatlan. E járási székhelyen harminchat ember, közöttük felnőttek, fiatalok tanulni akarnak. Tűzön-vízen át meg kell teremteni számukra a lehetőséget. Bizonyára kínálkozik erre mód, csak szíw el-lélekkel kell megkeresni! Tervszerű népművelést! A MAJD ÖTEZER LAKOST SZÄMLÄLÖ határszéli Berzence gazdag község. Gazdagsága pedig értendő arra, hogy igen sok lehetősége van annak, hogy létrejöjjön az új arcú faLu, ahonnan a színes, változatos élet vonzásából nem vágyódik el senki. Ismert tény, hogy az elmúlt éveikben parasztfiatalok ármádiája hagyta ott a falut és vándorolt városokba, s nem pusztán a kenyérkereset miatt, hanem, hogy munkájuk után módjuk legyen élvezni az életet, művelődhessenek, szórakozhassanak a többet nyújtó városban. Berzence elmondhatja magáról, hogy mindene van, ami azt szolgálhatja, hogy csökkenjen az elvágyódók és az elvándorlók száma. Van itt minden, ami kell: kultúrház, mozi, könyvtár, kultúrpabk a Várdomb tetején. Csak egy valami hiányzik, s ez: az okos gozdálkodni tudás a meglévő közös vagyonnal. A tervszerűség hiányzik. SZÉP, TÁGAS A KULTŰRHÁZ nagyterme, színpada. Falusi viszonylatban valóságos kis színház. Valószínűleg erre a célra is építették, mert nem kapcsolódik más helyiség a művelődési házhoz, mint a két öltöző. Ezek üresek. Az öltözőik előszobáját a kényszerűség raktárnak nevezte ki, hasonlóképpen az öltözőket is. Ezek egyikében két szekrény teszi a könyvtárat. Szék, asztal sehol. A kopárság eleve kizárja, hogy szakkörök is működhessenek. A megyei tanács Lövey István személyében megígérte, hogy kapnak ötszáz darab széket, két szekrényt és négy asztalt, nyilván azért, hogy az öltözőhelyiség használható legyen könyvtárnak és megfelelő időbeosztással szakköri helyiségnek is — ám az ígéret még mindig csak ígéret. ELHANYAGOLT A MOZI. Sem a gazda, a tanács, sem a bérlő. a MOKÉP nem hajlandó tatfiroztatni. Az épület hosszanti hátsó falához illesztett vetítőfülkéről azt mondják a berzenceiek. hogy »csak a szentlélek tartja«. Bizony igazuk van. Csak nehogy kárt tegyen emberéletben a primitív tákolmány, ha egyszer sztrájkba lép a szentlélek, és lezuhan a korhadó gerendákon labilisán nyugvó »gépház«. A nézőtéren a mesterien kivésett vajatokban szabadon hagyott bergmancscvek diszlenak. Tiltakozott már a tanács, a tűzoltók, az orvos, a közönség, foganatja nem volt. Pedig veszedelmesek ezek a bergm an csövek. Legjobb leime, ha közös megegyezéssel vagy a tanács venné át teljesen a mozi kezelését. vagy a MOKÉP, hogy pénzt fordíthasson akár az egyik, akár a másik gazda a mozi rendbehozatalára. Jelenleg két szék között a pad alatt — ez jellemzi a mozi helyiséget. Romlik, és egyre veszélyesebb lesz benne szórakozni. A tanács egyébként azt tervezte, hogy kibővíti a kultúr- házat; a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával hozzá építtet, hogy itt élhesse egy fedél alatt a falu lakossága társadalmi életét. Sajnos, lemondott a tervről, pedig így sok nemes igyekezet vész kárba. A tömegszervezetek egymástól elszigetelten működnek. a művelődési háznak nincs programja. Pedig falusi művelődési házainkban már nem elég, ha a fiatalok időnként előadnak egy-egy színdarabot, megrendeznek, egy-egy bált. A PÁRT MŰVELŐDÉSPOLITIKAI IRÁNYELVEI új tartalmú és szélesebb hatósugarú népművelést kívánnak. Berzence képes az ebből adódó nagy feladatok elvégzésére. Sok a fiatal pedagógus, a falu vezetői is készek megadni minden támogatást a kezdeményezéshez. Sőt, ha kell, élére állnak a kezdeményezésnek. Példa erre a Várdomb — amelyről azt tartja a nép, hogy valamikor Zrínyi egy erőssége állt itt — amit tíz nap alatt varázsolt a kollektív munka irigyelni valóan szép kultúrparkká. Van itt tágas táncparkett, tekepálya, villany, nyírfakerítéssel körülvett utak. Jövőre szabadtéri színpad is épül ide, és virágokkal ültetik be a szabad területeket. Berzencén tehát szövetségre léphet a gondolat és a tett. S eddig valahányszor szövetségre lépett, mindig valami üdítően új született az összefogásból. Jogosan hiányolható tehát a művelődési ház programja! Art javasoljuk, hogy készítsék el ezt a falu vezetői, pedagógusai a társadalmi szervek vezetőivel együtt. Nem élég az évenkénti egy-két színdaraih- bemutató, a három-négy tánc- mulatság. Tanfolyamok kellenek; tanulhasson, aki tudásra szomjazik és nem tanulhatott; járhassanak szakkörre a fiatalok, hallhassanak munkájukat segítő, világszemléletüket tágító előadásokat az emberek. BERZENCÉNEK TŰL KELL LÉPNIE a megszokott kévésén, mert képes a többre, képes arra, hogy megteremtse kulturális életét! László Ibolya Infravörös sugárzás a haditechnikában Nagy István György gépészmérnöknek az Élet és Tudományban megjelent cikke alapján összeállította a Somogy megyei Légoltalmi Parancsnokság. III. A kisebb hőmérsékletű tárgyak felderítésére legújabban különleges berendezéseket szerkesztettek, melyekbe fotocellákat és »bolóméter«-eket építettek be. A távolról érkező mfravörös sugarak egy gyűjtő tükörbe esnek, melynek gyújtópontjában helyezik el a fotocellát vagy a bolómétert. A sugárzás hatására a fotocellában vagy a bolóméterben keletkezett áramot különféle műszerekbe vezetik. A berendezés működése hasonlít a radar működéséhez, ugyanis ahhoz hasonló módon pásztázzák végig a tükörrel a megfigyelendő légteret vagy terepet. Az észlelés eredménye a radar képcsövéhez hasonló ernyőn egységes kép formájában jelenik meg. Ezzel az eljárással nagy kiterjedésű területek »hőtériképét« lehet elkészíteni. Ennek az eljárásnak nagy jelentősége van, mert sem átázással, sem egyéb más módon nem lehet azt megakadályozni, hogy ilyen készülékkel a keresett tárgyat felderítsék. A keresett tárgy ugyanis más hőmérsékletű, mint a környeA KULTORA területéről HÁROMEZER ÉVES LELETEK IZRAELBEN Dr. Y. Kaplan, a Tel- Aviv-i egyetem tanára el-, mondotta, hogy vezetésével már harmadik éve folynak ásatások Jaffa és Tel-Aviv környékén. Legutóbb több, mint 3000 éves hieroglifákat tartalmazó táblácskáikat találtak, és egy megerősített település romjaira bukkantak. Dr. Kaplan, az ásatások irányítója elmondotta, hogy becslések szerint a táblácskák a 19. dinasztiabeli II. Ramzesz egyiptomi fáraó uralkodásának idejéből származik (i. e. 1301—1234). Beszámolt arról is, hogy a táblácskák, amelyeket most szakértők tanulmányoznak, a település kapuján kifüggesztett királyi dekrétumok voltak. Kiásták a települést körülvevő hat láb széles téglafal maradványait is; bizonyítást nyert továbbá, hogy tűzzel próbálták szétrombolni a falat. A település kapujának az alapzatát is megtalálták, amelyre egy emberi alakot, továbbá a termékenység istennőjének dombormű vét vésték. Ugyanott különböző történelmi időszakokból származó női szobrokat is találtak. HOMÉROSZ ILIÁSZA PLÁGIUM? A laboréi Dara professzor, ismert indiai szanszíkrit kutató annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy Homérosz Iliásza nem más. mint utánköltése egy három-négy évszázaddal régibb indus őskölteménynek. Ebben a Dara professzor által felfedezett eposzban a harc egy Sita nevű indiai »Helénáért« folyik, altit mint india legszebb asszonyát és Ráma király feleségét az egyik istennő a Lanka városban lakó Rauana- nak, Ceylon uralkodójának játszik a kezére. Ebből rettenetes és hosszadalmas háború keletkezik, amelybe, akárcsak Homérosznál, az istenek is beavatkoznak. Lanka várost is az Iliászból ismert hadicsellel, egy nagy fából készült ló segítségével foglalják eL Dara profesz- szor megállapítása szerint az Ihász többi mellékalakja is teljesen egyezik az indus eposzéval. ÚJABB RÉGÉSZETI LELETEK A Román Tudományos Akadémia régészeinek egy csoportja nemrég befejezte kutatásait Cernavoda város környékén. Ez alkalommal a csiszolt kőkerszakbód származó 250 sírból álló temetőt tártak fel. A sírokban kőszerszámot. agyagedényt, különböző csont-, márvány-, szaru- stb. tárgyat, találtak. Sofia körzetben bronzkorszakból származó települést fedeztek fel. Ugyanitt régi erődítmény nyomaira bukkantak, és sok agyagedényt találtak. ÜNNEPSÉGEK DANTE HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁN Ravennában, Dante sírjánál nagy ünnepségeket tartottak a költő halálának 637. évfordulóján. A többi között, egy XIV. századi ruhákba öltözött csoport Toscanából egy üvegcse olajat vitt a Dante sírján égő mécsesbe. ISMERETLEN FRESKÓ OLASZORSZÁGBAN A pisai dóm egyik falának restaurálásánál freskó került napvilágra, amely valószínűleg Cimabue vagy a Giotto-iskola valamelyik festőjének a műve. A kép madonnát ábrázol a kis Jézussal. A freskó egy hatalmas Medici címer mögött vol-t elrejtve. RÓMAIKORI ERŐDÍTMÉNY ROMJAI BELGIUMBAN Belga régészek Charleroi közelében (Kelet-Belgium) az i. u. III. századból származó erődítmény romjaira bukkantak. Von Graff, a régészek vezetője elmondotta, hogy az erődítmény a Bavai (Észak- Franciaország) városból Kölnbe vezető római út mentén ellenőrző állomás volt. A 60 négyzetméter területen fekvő erődítmény romjai között a III. századból származó római agyagedényeket, személyi tárgyakat és fegyvereket is találtak. Az erődítményt 12 méter. széles sáncárok vette körül. 1968-AS VILÁGKIÁLLÍTÁS BECSBEN? Az osztrák kormány elhatározta, hogy a világkiállításokat rendező szervezetnél bejelenti igényét az 1968-as világkiállítás Bécsben való megrendezésére. Figl osztrák külügyminiszter kijelentette, hc-gy egy Bécsben megrendezett világkiállítás igen komoly jelentőségű volna Ausztria nemzetközi helyzete szempontjából. zete, és így abból kiválik. E berendezés érzékenységére jellemző, hogy 16 km-nyi távolságból észleli a 2 kw-os háztartási főzőlapot, vagy egy másik példa, hogy 8 km-es távolságból észleli, illetve jelzi, hogy a közeledő repülőgépnek pl. hány motorja van. Ezek az eszközök jól kiegészítik a rádió-lokátorok működését, tekintettel arra, hogy az infravörös sugarak felbontó képessége nagyobb a radar sugárzásánál. Legújabban híradó és jelző berendezéseket is használnak a katonai infratechnikában. így használatos ma már az infravörös távíró és infravörös telefon is, melyeknél a jeleket infravörös sugárforrással adják le, illetve fogják fel. Használata azért előnyös, mert ezen jelző és híradó berendezéseket nehezen lehet felfedezni és zavarni. Viszont hátrányuk az, hogy rossz időben és erősen dombos terepen nem alkalmazhatók. Ugyancsak e berendezések közé tartozik az úgynevezett infravörös zár. Ennek lényege az, hogy egy területrészt infravörös sugarakkal megvilágítanak, és a sugarak áthatolását fotocellás berendezéssel ellenőrzik. Ha valaki a területre belép, az infravörös sugárzás megszakad, és egy riasztó készülék működésbe jön. Alkalmazzák ezenkívül az infratechnikát irányítás céljaira is. A korszerű irányított lövedékekbe infravörös sugárzásra érzékeny önirányító berendezéseket építenek vagy helyeznek el, mely észleli a céltárgy infravörös sugárzását. Egy megfelelő szerkezet az észlelt infravörös sugárzások hatására olyan parancsjeleket bocsát ki a lövedék irányító készüléke részére, hogy végül is rákormányozza a célra a rakétát. Természetesen az eddig elmondottak nem merítették ki az infratechnika teljes alkalmazását, csupán a leglényegesebb alkalmazási módokra szorítkozott. (Vége.) Villanymotorok tekercselését, üzemi védőföldelések készítését és mérését vállalja a SIÓFOKI ÉPÍTŐIPARI KTSZ, Siófok, Széchenyi u. 1. szám.
