Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-31 / 257. szám
Péntek, 1958. október 31, 6 SOMOGYI NÉPLAP As orosz forradalom amerikai barátai írta: Anne Luise Strong A Z OROSZ FORRADA- LOM nem volt az oroszok magántulajdona. John Reed amerikai író, aki életét adta a forradalom ügyéért, nemhiába nevezte így: »A tíz nap, amely megrázta a világot«. Nem sóik amerikainak Jutott az a szerencse osztályrészül, hogy szemtanúja lehessen az Októberi Forradalom első napjainak. Háborús idő volt altkor. Csupán az Egyesült Államok kormányának hivatalos képviselőit és néhány laptudósítót engedtek be a pusztulás szélén álló orosz birodalomba. Az amerikai tudósítók között két olyan ember volt, akik teljes megértéssel számoltak be arról, hogyan vették kezükbe a bolsevikok a hatalmat. Ez a két újságíró: John Reed és Albert Williams. Reed következetesen leírta a Bétervárott lejátszódott eseményeket. Williams: »-Riportok az orosz forradalomról« című könyvében nemcsak a péter- vári forradalmi eseményekről számolt be, hanem Vladivosz- tokon keresztül történt hazatéréséről is. Az amerikai közvéleményre különösen nagy hatást gyakoroltak az amerikai kormány képviselői, akiket Wilson elnök azért küldött Oroszor-: szágba, hogy jelentést tegyenek a történtekről, de akiktől később elhatárolta magát, mivel az igazságot hirdették. Raymond Robbins ezredes és Lincoln Steffens valóságos dühbe hozták Washington vezető köreit, mivel nyíltan megmondták, hogy a bolsevikok az orosz nép támogatását élvezik, és hogy a szovjet kormányt el kell ismerni. Robbins ezredest így nevezték: »milliomos, aki szerette Lenint«. Robbins az amerikai vöröskereszt hivatalos vezetőjeként és a hírszerző szolgálat nem hivatalos ügynökeként járt Oroszországban. Utazása arra az időszakra esett, amikor Kerenszkij volt uralmon, mégis a következőket jelentette: »Az igazi hatalom a szovjetek kezében van«. A Z OKTÓBERI FORRA- DALOM UTÁN Robbins néhány hónapot Oroszországban töltött, és találkozott Leninnel. Később bejárta az Egyesült Államokat, és számos előadást tartott. Kezdetben ragyogó szónoklataival segítette az Oroszország iránti barátság kialakulását, majd később, húsz éven keresztül, amikor súlyos betegsége ágyhoz kötötte, egészen 1954- ben bekövetkezett haláláig leveleket és emlékezéseket írt, amelyekben hasonló eszméket hirdetett. Lincoln Steffens író és újságíró — a második derék amerikai, akit a washingtoni kormány Oroszországba küldött — életének hátralévő részét arra szentelte, hogy megmagyarázza az embereknek az orosz forradalom értelmét. Steffens egyik mondása bekerült a történelembe. Bernard Baruch bankár megkérdezte tőle: »Ugye, ön Oroszországban járt?« Steffen- sens így válaszolt: »Jóval messzebb jártam Oroszországnál. Utazást tettem a jövőben, és az csodálatos!« Két amerikai szenátor — Joseph Frans és William Bora — még akkor kijelentette: A jövőben a világbéke az új szovjet köztársaságtól és az Amerikai Egyesült Államoktól fog függni. Ha ez a két ország ellenséges viszonyba keveredik, az egész világon úrrá lesz a nézeteltérés és a nyugtalanság. Ha viszpnt barátok lesznek, egyetlen ország sem merészel majd háborút kirobbantani. AN-FRANCISCO VIDÉKÉN Alexander Cowne, a califomiai egyetem szláv tagozatának vezetője volt az orosz forradalom egyik leglelkesebb híve. Oly sikeresen hirdette előadásain és szélesebb hallgató közönség előtt a kölcsönös megértés gondolatát, hogy San Franciscóban megalakult az amerikai-orosz intézet, a kulturális érintkezés központja, amely ma is energikus tevékenységet fejt ki Amerikában. Még hozzánk is eljutott a forradalom híre, bár messze északnyugaton éltünk, ahol Seattle dokkjaiban hadihajókat építettek. A forradalom vezércsillag volt számunkra. Aggódva figyeltük az' oroszországi események alakulását. A sajtó jelentései nem voltak megbízhatóak. 1917 decemberében egy orosz gőzhajó érkezett hozzánk, és nagy zavarba ejtette a kikötő vezetőségét. A hajó még Kerenszkij uralma alatt indult el Vladi- vosztokból, s mire hozzánk ért, a szovjet hatalom diadalra jutott. A hajón megalakult a munkások szovjetje. Nem lázadás ez? — töprengitek a kikötő vezetői. Mit tegyenek ilyen esetben az amerikai hatóságok? A rakományt átvették, de a szovjet matrózoknak nem engedték meg, hogy partra szánjanak. Az amerikai rakodómunkások azonban egy orosz matrózt titokban a partra vezettek, és mi egész éjszaka kérdezősködtünk tőle »A világ ipari munkásai« elnevezésű szakszervezeti szövetség egyik tagjának otthonában. 1918 végén azután végre megismerkedtünk Lenin igazi szavaival: a szovjetek soron következő feladatairól tartott beszédével. New Yorkban kis példányszámban kiadták ezt a beszédet, de a rendőrség csaknem minden példányt megsemmisített. Mi azonban engedély nélkül felhasználtuk ezt a kiadványt és 20 000 példányban kinyomtattuk. Vancouver munkásai ugyanennyi példányt nyomtattak Kanada számára. Hónapokon keresztül lehetett látni ezeket a brosúrákat a seattle-i villamosokon és kompokon, a munkások útközben, munkába menet is azt olvasgatták... & OK ÉV TELT EL azóta ^ háborús évek, a hidegháború, a feszültség évei. De ma is gyakran emlegetjük Raymond Robbins szavait: »A Szovjetunió elleni gyűlölet idővel eloszlik, mipt a köd; de a gazdasági és társadalmi szabadság, amit a nagy Lenin hirdetett meg, örökre Oroszország és az egész világ birtokában marad«. » Jón a Kínai Cirkusz Városunk kulturális életében uj színt ígér a Kínai Cirkusz hétfői, november 3-i vendég- szereplése, melyre a Csíky Gergely Színházban kerül sor délután 6 és este fél 9 órai kezdettel. A budapesti közönségnek most nyílt másodszor aíkal-^ ma találkoznia a kínai cir- (| kuszművészet legkiválóbb képviselőivel. A vidék is feszült érdeklődéssel várta, vajon hova látogatnak el kínai barátaink először. S íme, a vidéki városok között Kaposvár közönsége is örvendezhet, hogy \ vendégül láthatja a kínai cir- ’ kuszművészeket. Illő, hogy ismerősökként köszöntsük a vuhani artista csoport tagjait november 3-án. Ezért hadd mondjuk el, hogy a népi -Kína cirkuszművészete az ősidőkbe nyúlik vissza, és létezését harminc évszázad J hagyományai bizonyítják. A J cirkuszművészet már abban az időben tökéletes szintet ért el, de a gazdag hagyományok ellenére az artistákat sivár életkörülmények nyomorgat- ták. Szegényes jelmezekben, a szabad ég alatt léptek fel, és betevő falatjukat csak a nehéz vándorlás biztosíthatta valamennyire. A népi Kína új élete új művészetet szült, és gyökeres változást idézett elő a cirkusz világában. Az országszerte szétszórt artista csoportok legtehetségesebb művészeiből állami cirkusz együtteseket szerveztek, amelyekben a cirkusz- művészet valamennyi ágának művelői képviselve voltak. így jött létre a vuhani artista együttes 1949-ben, amelynek tagjai most sikeres budapesti vendégszereplésük után városunkba is ellátogatnak, hogy megmutassák a kínai cirkusz évezredes, hagyományos művészetét. 1 VÁLASZ özv. Boross Gyuláménak ÉRDEKESSÉGEK # JURCSI SÍGOK A VILÁG LEGKISEBB CSECSEMŐJE A belfasti szülőotthonban biztató kilátásokkal tartják hat hete életben a világ legkisebb csecsemőjét. A baba, akit a kórházban »Penny«-nek (»fillér«) becéznek, 14 héttel idő előtt, 567 grammal született. Születése után Rét héttel még valamennyit fogyott, és az orvosok már majdnem feladtak minden reményt. Oly ereméiül lista az október házairól 29-74 162, I pár ffi. kreppnylon zoknit nyert: 36—22 405, 47- 38—20 849. 5 db hanglemezt nyert: 33—05 288, 43—72 334, 45—22 405. 3 db ffi. zsebkendőt nyert: 28—22 405, 44—69 894, 11—01631, 29—22 426. 29—69 774. 1 db önborotvakészletef nyert: 14—01 630, 6—23 320, 32—75151, 6—22 406, 49—01646. 1 pár gyermekcipőt nyert: 39—20 849, 5—69 895. 1 üveg kölnit nyert: 42—74 167, 12—00 939, 33—69 894, 45— 22 426, 22—0161. 1 db mikrolemezt nyert: 31—01 632, 16—01 646, 27—05 288, 16—07 463, 27—04 744. 1 db öngyújtót nyert: 50—01 646, 13—20 850, 25—22 406, 46— 74 167, 31—22 426. 3 db női zsebkendőt nyert: 31—01 625, 35—22 405, 44—23 319, 34—22 405, 38—01 632. db fényképezőgépet nyert: 12—69 774. pár nylonharisnyát nyert: 30—75 151, 35—01 631, . 43—07 775. db női kombinét nyert: 26—01 611. db ffi. öltönyt nyert: 35—75151. db ébresztőórát nyert: 1715, 11—23 320, 16—74 167. db női kulikabátot nyert: 23—22 448. db ffi. inget nyert: 20—22 405. db rádiót nyert: 32—22 405. Felhívjuk a kedves vásárlók figyelmét, hogy a nyeremény átvételére jogosító utalványt a vállalatunk központjában (Ady E. u. 8. sz.) vehetik át november 10-ig. A fenti időpont után a nyereményeket már nem tudjuk kiszolgálni. Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat Most viszont majdnem el- J érte az 1 kilogrammos súlyt, < és mind az orvosok, mind az< ápolónők bíznak megmaradásában. A kórház szóvivője J megjegyezte, hogy »Penny a J legkisebb csecsemő, akit tu-‘ domásunk szerint valaha sikerült életben tartani«. (Reuter, Associated' Press,] AFP.) PARKBAN 1 NÉGY HÓNAPIG LAKOTT A milánói rendőrség közölte, hogy egy asszony, tiltakozásul kilakoltatása ellen, 4 hónapig egy parkban evett, aludt és — varrt. Merope Ce- sari, a kilakoltatott asszony azzal akart súlyt adni panaszának, hogy egy milánói sétateret választott »otthonául«, ahol egész nap varrt, hogy megélhetését biztosítsa. (Reuter) CSŐDBEN A »BIBLIAI ÄLLATKERT« Anyagi eszközök hiányában a jeruzsálemi »bibliai állatkert« további fenntartása majdnem lehetetlenné vált. Az állatkertben a bibliában szereplő állatok túlnyomó része látható. Az oroszlánköly- köket a közelmúltban árverésre bocsátották, de senki sem volt hajlandó megvásárolni őket. Az állatkert igazgatója kijelentette, hogy leöleti az állatokat, ha nem javul a helyzet. TISZTELETRE MÉLTÓ IGYEKEZET Egy 17 éves olasz pásztorfiú 1254 km-t tett meg gyalogszerrel Catanzeróból Milánóba, hogy egy rádióversenyen válaszolhasson egy 400 000 szóból álló irodalmi műről feltett kérdésekre. A pásztorfiú betéve tudja az egész művet. (Paris Journal.) ALLATCSERE A LONDONI ÉS MOSZKVAI ÁLLATKERT KOZOTT A moszkvai állatkert egy szovjet hajón 3 szibériai leopárdot szállított a londoni állatkertnek 2700 font értékben. A leopárdokért cserébe a londoni állatkert két • elefántot küld Moszkvába. (Daily Express.) Nagyságos Asszony! Bizonyára nem lepődik meg ezen a divatjamúlt címzésen. Hiszen így szólította az a két munkásember is, akiket olyan fölényesen küldött az előszobába várni, amikor bekopogtak. Megszokta, sőt régebben meg is követelte ezt a titulust, mint megtudtam. Most azonban kicsit bosszankodott: Mi leket a véleményem a megszólításról, hiszen ön — mint mondta —, alig tud megélni a férje után járó nyugdíjból. Mondta azt is, hogy dolgozni szeretne, de nem adnak munkát, nem adnak lehetőséget rá. Mindenütt járt, mindenütt .kért — mindhiába. Másik panasza lakásával kapcsolatos; kétszobás összkomfortos öröklakása van a Rákóczi tér 1. számú házban. Már hat év óta benne lakik egy négytagú család, s Ön hasonló, kétszobás összkomfortosban lakik a Honvéd utcában egyedül, csak ez valamivel kisebb. Pereskedett többször, elutasították. Panaszra ment ide is, oda is. »Meghallgattak, de nem tettek semmit, nem nyílik meg egy kapu sem« — mondta. így jutott a gondolatra, hogy levelet ír a szerkesztőségnek, s így jutottam el Önhöz a hosszú keresgélés után, ugyanis nevének csak a kezdőbetűit írta meg. Hivatkozott férjére, aki állatorvos volt, s így »építette a szocializmust«. De azt nem mondta el, hogy körülbelül 200 holdnyi földbirtokuk volt a múltban, s azt sem, hogy cselédjei néhány nap vagy hét után otthagyták önöket; hogy a csombárdi szolgálólány éjszaka szökött el házuktól a kibírhatatlan bánásmód miatt. Nem ismertem férjét; lehet, becsületesen, jól végezte munkáját. önről viszont lakótársai azt mondják, házsártos, összeférhetetlen. Dolgozni szeretne, de nem kap munkát sehol — mondta, a munkaerőgazdálkodási hivatalban már jól ismerik. Megpróbáltak mindent, hogy elhelyezkedhessék, de egyetlen vállalat sem alkalmazza, ahol dolgozott már, s nem veszik fel más helyekre sem, ha megkapják előző munkáltatójának véleményét. S ön ezt sem mondta eí. Egészen rövid ideig dolgozott a textilművekben, s a Ke- feanyagkikészítő Vállalatnál is néhány napot. Helyettesített a kórház véradó állomásán, ahova vissza nem vennék semmiért, mert hanyagul, felületesen végezte munkáját. Viselkedése, magatartása a rég volt cseléd utasítgatások hangját, modorát idézte. Ócsárolta annak a munkáját, akit helyettesített — holott ön nem dolgozott jól. Máskor jeleneteket rendezett, mondván »— én, az orvos özvegye csak takarítónő lehetek?« Durva volt az emberekhez, akik vérüket adták mások egészségéért, esetleg életéért. S minden munkahelyen hasonló vélemény alakult ki önről. A Moziüzemi Vállalattól szerződés után elküldték. Azóta nem dolgozik. Társult egy kifőzést nyitó asszonyhoz az udvarban, s nem mondta el azt sem: honnan veszi a pénzt a vállalkozáshoz, ö elhagyja önt most, mert képtelen együtt dolgozni önnel. — Én vagyok a házigazda — mutatkozott be lakóinak, mikor felkereste őket. S amikor ők nem estek hasra a házigazda előtt, az ismeretség folytatása perek sorozata lett, melyekre ön mindig csak ráfizetett. — Szívbeteg vagyok — panaszolta. — Mit tegyek ezek után? — célzott a szakításra a kifőzés társvállalkozójával. Nem vonom kétségbe az állítást, s elhiszem, hogy nem bír nehéz munkát végezni. De csak Önön múlott, hogy nem alkalmazzék például a kórházban is, ahol »jó helye volt«, mint mondta. * Azt tanácsolom, ne feledje: nem cselédek már az emberek, s ön nem 200 holdas nagybirtokos felesége. Bánjék emberségesen a környezetével, a takarítónővel is. Lakáspanaszára mit válaszolhatnék? Ne a bírókat, saját lelkiismeretét kérdezze meg: a tüdőbeteg férfit feleségével, gyermekével és anyósával inkább illeti-e a lakás, mint önt egyedül? Országunkban mindenki dolgozhat, aki dolgozni akar. Ha elhelyezkedik valamilyen munkakörben, végezze becsülettel, lelkiismeretesen munkáját, amint eddig nem tette ezt. Tisztelettel VIRÁNYI PÁL MAQYAR FILMHlREK A Hunnia Filmstúdióban serényen dolgoznak a forgatócsoportok. Makk Károly rendező e héten Bicskén forgatta a 39-es dandár című filmjének külső felvételeit. Máriássy Félix budapesti külső és műtermi jeleneteket rendezett a rendkívül érdekesnek ígérkező Álmatlan évek című készülő új filmjéből. Három új magyar film felvételei befejeződtek, és jelenAZ ÜJ CIPÖDIVATRÓL Olaszország legnevesebb cipészei letettek a hegyesorrú női cipők divatjáról — legalábbis nappali viseletre. Ez volt a nagy újdonság a 22. nemzetközi cipőkiállításon, amely a napokban nyílt meg Vigevano északolasz városban. Az estélyi cipők továbbra is keskenyek és hegyesek, de a nappali cipők orrát lekerí- tették. Az olasz cipődivat másik új jellegzetessége mind a férfi, mind a női cipőknél, hogy az elmúlt évek »szuper- könnyű« cipőivel szemben most »nehezebb« cipők jönnek divatba. A női cipők sarka továbbra is a lehető legkeskenyebb; a divatszín mind férfi, mind női cipőkben a gesztenyebarna. (Associatod Press.) leg az utómunkálatokat végzik. A fimek: Don Juan legutolsó kalandja zenés filmvígjáték Szász Péter forgató- könyvéből, Keleti Márton rendezésében. A csehszlovák— magyar koprodukcióban készül a színes Szentpéter esernyője, amelyet Bán Frigyes rendezett, és Gertler Viktor mai tárgyú filmvígjátéka, az Egy Lajos kis hibával. Szovjet—magyar koproduk- ciós film készül a Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíjasok életéről. A film forgatókönyvének megírására Leningrad ba utazott Tóth János filmrendező, Magyar József operatőr — aki egyben a készülő film írója is — és Thur- zó Gábor dramaturg. Ugyancsak a Szovjetunióban tartózkodik Szemes Mihály rendező és Nagy Sándor író, akik az ogyesszai filmstúdió meghívására utaztak ki, hogy elkészítsék a legendás hírű Zalka Mátéról szóló szovjet— magyar koprodukciós film forgatókönyvét. A film magyar alkotói meglátogatják azokat a helyeket is, ahol annak idején Zalka Máté harcolt. A Reményik Zsigmond regényéből készülő történelmi tárgyú, romantikus meséjű Kard és kocka című film külső felvételeit e héten Mária- besnyőn forgatta Fehér Imre rendeséi \