Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-28 / 254. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1958. október 28. yar Tudományos Akadémia nagygyűlése A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése hétfőn délelőtt folytatódott az Akadémia dísztermében. Az ülést R u s z- nyák István, az Akadémia elnöke nyitotta meg, majd E r- dei Ferenc, az Akadémia főtitkára tartott előadást »A magyar tudomány helyzete és fejlesztésiének főbb irányai« címmel. — Tudományos életünk megtisztelő elismerésiben is részesül — mondotta Erdei Ferenc többek között —, és több irányú — gyakran jogos — bírálatot is ka-p. A tudományos munkában szerzett érdemeikért tíz év alatt 299-en kaptak Kossuth-díjat, és a felszabadulás óta számos magyar tudóst választottak meg külföldi tudományos akadémiák és egyéb tudományos testületek tagjaivá, egyetemek disadolktonává. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai irányelvei viszont abból kiindulva tűzik ki a fejlesztés feladatait, hogy hazai tudományunkat nem hatja át eléggé és minden területen a marxista—leninista világnézet. A termelés oldaláról pedig amiatt van elégedetlenség, hogy a tudományos kutatások nem produkálnak elegendő és a gyakorlatban viszonylag gyorsan alkalmazható tudományos eredményeket. A magyar tudomány helyzetét, eredményeit és fejlődését illetően tehát ellentétes tényezők és megítélések keveredne®. Indokolt ezért, hogy ezeket a kérdéseket mélyrehatóbban megvizsgáljuk, és feltegyük magunk elé a kérdést: mi tehát a helyzet a magyar tudományban, és hogyan haladjunk tovább? A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése nyilvánvalóan illetékes fóruma e kérdések felvetésének, és a kérdéseikre adandó válasz megvitatásának. 1957 yégén 114 tudományos kutatóintézet volt Magyarországon — azóta néfhánpyal több van —, és több mint 600 egyetemi és főiskolai tanszéken végeztek kisebb-nagyobb mértékű kutatómunkát az oktatás ellátása mellett. Nem érdektelen kérdés, hogy ekkora kutatási hálózat mennyi ráfordítást jelent, tehát országunk menynyi élő munkát, szellemi erőt és milyen anyagi tényezőket áldoz a tudomány művelésére. A továbbiakban Erdei Ferenc részletesen ismertette tudományos életünk helyzetét, s rámutatott azokra a legfőbb problémáikra, amelyekkel a továbbfejlesztés útján szembe kell néznünk, és amelyek megoldásától függ tudományos kutatásunk tervszerű fejlesztésének a sikere. Az első ilyen probléma: a tudományos kutatások anyagi- szervezeti feltételeinek alakulása. A másik nagy probléma a fejlesztés irányainak a meghatározása, tehát a tudományos kutatások tervezésének a kérdése. A harmadik fő probléma: a különböző kutatóhelyeken és különböző tudományágakban folyó kutatások koordinálása. Itt rámutatott Erdei Ferenc: halasztást nem tűrve szükségessé teszi napjainkban a tudományos kutatások egységes országos tervezését és a szorosabb koordináció megteremtését a távlati népgazdasági tervek napirendre kerülése, és ezt követelik azok a kultúrpolitikai feladatok is. amelyek a művelődéspolitikai irányelvekben foglaltatnak. A párt- és az állami vezető szervek megfelelő határozata alapján az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Tudományos és Felsőoktatási Tanács együttesen dolgoznak a távlati tudományos kutatási tervek előkészítésén is. Már nagy vonalakban ki is alakult mind a tervezési módszerek, mind a koordinálás módszerei és szervezeti keretei. Ezek azonban még csak az első lépések a feladatok megoldásához, és a kutatók széles körének a véleménye, tapasztalata szükséges ahhoz, hogy ez a gyakorlatiban is sikeresen megvalósuljon. A továbbiakban az eddig kialakult elgondolásokat ismertette Erdei Ferenc. Elmondotta: hazai tapasztalataink alapján, valamint a vázlatosan ismertetett szovjet tapasztalatok tanúsága és más országok ez irányú eredményeit is felhasználva, mi is hozzákezdtünk ilyen jellegű távlati tudományos terv kidolgozásához. A Magyar Tudományos Akadémia körében — érthetően — a tud cmá nyfej 1 esz tás szempontjából legfontosabb problémák összeállításával foglalkozunk, s egyidejűleg az Országos Tervhivatallal — a minisztériumokkal együttműködve — azokat a gya/korlatból fakadó problémákat állítjuk össze, amelyeket a gazdasági, technikai, fejlődés, tehát a népgazdasági fejlesztési tervek követelnek meg. Az ilyen módon két oldalról végzett előkészítő munka alapján kerülhet sor e különböző problémák összeegyeztetésére, és ennek eredményeként a kutatási fő feladatokként kitűzendő problémák meghatározására. Vannak tapasztalatok, amc- j könyvtárából az ifjúsáli ház lyek amellett szolnak, hogy b(l •!,., ... roikratlkus rendszabályok nél-' a ogatoi kolcröno netne.t kül is lehetséges érdemli könyvet. Az 500 kötettel induló fiók-könyvtár állomén v&t Tudományos életünkben is érezhetjük, hogy az építőmunka új lehetőségei és feladatai sürgetnek bennünket. Sok tapasztalattal megterhelve, de ugyanannyi tanulsággal is gazdagabban kell szembe néznünk a jövő feladataival. Az országépítés új gondjaiban kell osztoznunk népünkkel, és a szocialista építés új lépéseit kell megtennünk munkásosztályunkkal és dolgozó parasztságunkkal együtt. — Rajtunk, a tudomány művelőin áll — fejezte be előadását Erdei Ferenc —, hogy ez az erő minél nagyobo és minél hatékonyabb legyen, s gyermekeink és unokáink előtt ne kelljen szégyenkeznünk. Új könyvtár nyílt A Megyei Könyvtár október 29-én, szerdán a Kilián György Ifjúsági Házban megnyitja 8. városi fiókját. A fiók-könyvtár vezetője Varra Sándor gimnáziumi tanár. Az ifjúsági ház együttműködést létrehozni a kutatómunkában. Ezt pedig az a szervezési forma teszi lehetővé, hogy az egyes fő problémák megoldására irányuló kutatások koordinálását egy-egy irányító szerv végezze mindazok bevonásával, akik az illető problémakörben tudományágak, vágy gyakorlati munkájuk alapján magas szinten illetékesek. Több ország eddigi tapasztalatai szerint teljes mértékben bevált az ilyen szervezési forma, és ugrásszerű fejlődést eredményez a kutatómunkában. Nyilvánvalóan ez a szervezési elv éppen úgy sikeresen alkalmazható a mi viszonyaink között is, mint a tudományos kutatások távlati tervezésének a legfőbb problémákra alapozott módszere, természetesen olyan módosításokika!, amelyek a mi viszonyainknak megfelelnek. Ebből a szempontból azt kell elsősorban szem elüti tartanunk, hogy tudományos kutatásunk menir- o megosztott az Akadémia *- a minisztériumok között, valamint a kutató intézetek és a tanszékek között. Tehát meg kell találni a helyes feladatmegosztás az Akadémia és a minisztériumok között, hogy mindegyik felelős irányítója legyen területén a tudományos kutatásoknak. A tudományok fejlődése, valamint a nemzetközi , együttműködés kiterjedése, továbbá az eredmények dokumentációjának növekvő szervezettsége nyilvánvalóan mind messzemenő specializálódást tesz szükségessé és lehetővé. Mindenesetre mi építhetünk a szocialista táoor országainak mind szervezettebb es mind mélyrehatóbb tudományos együttműködésére és munuca- megosztására. Bizonyos kapcsolat, elsősorban a tudományos eredmények kölcsönös megismerése természetesen a kapitalista országokkal való tudományos kapcsolatok térén is fejlődhet. Mind a tudományos kutatások tervszerű irányítása, mind az egyes kutatások országon belüli és nemzetközi koordinálása azt a célt szolgálja — mondotta befejezésül az előadó —, hogy eredményesebbé és hatékonyabbá tegye a tudományos munkát. Mégpedig nemcsak általában a tudomány a Megyei Könyvtár az igényeknek megfelelően folyama tcsan bővíti. Ahol mindenki megelégedett T alán még bottal SE lehetne az embereket elkergetni a Nagybaráti Állami Gazdaságból. Legalábbis azok, akikkel beszéltünk, ilyeténképpen nyilatkoztak. Dr. Écsi László állatorvos most került ki az egyetemről, tősgyökeres pesti, mégis nagyon jól érzi itt magát, s ahogy mondja, munkája teljesen leköti, egyáltalán nem hiányzik neki a főváros. A gazdaság rohamosan fejlődik, annyi mindent kapott az elmúlt esztendőkben, hogy lemérni is nehéz: bekötőutat, modem istállókat, kultúrott- hont, villanyt, víztornyot, hideg-meleg viz® zuhanyozót,, kiskörzeti« mozit, legutóbb iskolát. A gazdasági felszerelés Is teljesen kicserélődött. 1952-ben még csak három traktoruk és egy vontatójuk volt, ma három Zetor, négy Lanz-Ru'ldog, négy Szuper Zetor, egy lánctalpas DT, két tehergépkocsi, tizenhárom Hoffhcr végzi a munkát. A Nagybaráti Állami Gazdaság főleg nemesített vetőmag termelésével foglalkozik, erről híres a megyében. Rosta Ferenc beosztott ag- ronómus, aki a házigazda büszkeségével mutogatta meg az állatállományt, a zölde’lő rasztok. Búzából 11,40 mázsás, őszi árpából 14,44 mázsás átlaggal elsők, illetve másodikak voltunk a megyében. Az állatállomány is állandóan gyarapodik és javul. Nyugat- Németországba, Olaszországba, Svájcba és Franciaországba exportáljuk a hízómarhát Csehszlovákiába pedig a fehér almát. Idén sokkal több gabonafélét takarítottunk be — kisebb területről, —, mint tavaly. Másképpen dolgoznak az emberek, mert tudják, hogy rajtuk is áll, mennyi nyereség- részesedést kapnak jövőre. A mostani adatok alapján körülbelül félmillió forint nyereségre számítunk. A Z EREDMÉNYEKBEN természetesen része van a gazdaság vezetőinek, a kialakult törzsgárdának is. Az üzemi tanács állandóan foglalkozik a termelés és takarékosság kérdéseivel. Sokszor talán apróságnak is tűnik némelyek szemében az üzemi tanács egy-egy feladata, pedig nem az. A szolgálati lakásokban lakók állandóan kiengedték a disznókat, baromfiakat. A jószágok kart tettek a vetésben. Az üzemi tanács határozottan fellépett ez ellen, s már csak elvétve fordul e’ő ilyen. Az emberek ér vetéseket, műhelyeket, lelke- zik, hogy az üzemi tanács fontost hivatást tölt be a gazdaságban, ezért minden támogatást megadnak neki. A múltkoriban a szórvány gyümölcsösből illetéktelen személyek elhordták a földművesszövetkezeti átvevőhelyhez a lehullott gyümölcsöt (a hullást elő is segítették). Az üzemi tanács hívta fel az igazgasen soro’ja az idei eredményeket : — A legfontosabb, hogy tavaly Is, idén is nyereségesek voltunk. A múlté már az az ’dő, amikor ráfizetéssel dolgozott a gazdaság. Az idei -reszélyes időjárás ellenére is mindenből épp dlm'áiát. termeltük, mint az egyéni paT*rvrlje*íf*s a ruhttüfeinbrn A Kaposvári Ruhaüzem 105 százalékos teljesítményt ért el térváron a harmadik negyad évben. Az önkö’tségi szám a tervezett 7,7 helyett 8,3 volt. 37 580 darab gyártása szerepelt a tervben, ebből 36 800 darabot készítettek el. A lemaradás csak látszólagos, mivel magasabb norma'dős, munkaigényesebb cikkek elő- á''kására kényszerült az üzem. mely a tervezésnél még nem volt előre látható. A tervteljesítés alakulása mellett eme'kedő irányzatot mutatnak a keresetek is. A darabbéres dolgozók átlagkeresete a második negyedév 1130 forintos összegéről 1150 forintra növekedett. A ruhaüzem utolsó negyedévi terve 33 ezer darab különböző ruházati cikk gyártása. Néprajzi gyűjtés a marcali járásban A mezőgazdasági termelés jéperítése rohamosan terjed országunkban, így Somogybán is. Ezzel párhuzamosán ha'nak ki a régi, elavult gazdálkodási módszerek, munkafolyamatok. Ezek néprajzi összegyűjtésére, feldolgozására és megőrzésére vállalkozott Henger László, a marcali járás népművelési felügyelője, aki ez irányú munkájáról a következőket mondotta: — Előre kell bocsátanom, hogy nem egyedül, hanem a járás művelődési otthonainak igazgatóival, a községek nép- rr.űve’évi ügyvezetőivel karöltve végzem e hosszadalmasnak ígérkező gyűjtő és feldolgozó munkát. Jelenleg az aratással, csépléssel és behor- dással kapcso'alos hagyományok összegyűjtése folyik helységenként. Az eddig beérkezett munkák közül a nlk- lai emeikedik ki, ahol a gazdag hagyományt nagy gonddal szedte össze és írta le Hárshdzi István. Sajnos azonban, több községben valami rendkívülire gondolnak, és egyszerűen azzal indokolják az el nem készítést, hogy az ő falujukban nincs néphagyomány. Pedig mindenütt arattak és csépeltek régebben is, sőt idősebbek is akadnak, akik emlékeznek még e munkálatok — mondjuk — fél évszázaddal ezelőtti lefolyására. De még napjainkban is másmás szokások vannak divatban e termelési folyamatokkal kapcsolatban az egyes községekben. Ezek rögzítése is egyik feladatunk. Egyébként a szak- szerűség biztosítása érdekében kapcsolatban vagyok a Népművelési Intézettel, ahová az összegyűjtött anyagot bírálat és tanácsadás céljából rendszeresen megküldöm. Még csak annyit: a most folyó gyűjtés csak része egy nagyobb, átfogóbb munkának, amelyben a marcali hátság néprajzát kívánom feldolgozni a községek népművelési munkásainak segítségével. MÓRICZ ZSIGMOND: T. HÁZ! ( Részlet __) . .. Engedje meg a t. Ház, hogy legelőször is kicsodálkozzam magamat, ahogy belépek és körülnézek a napkeleti pompájú teremben. Én egyszerű ember s író vagyok, aki abban a naív hitben éltem idáig, hogy a dunaparti nagy országháza gyár, amelyben ennek a kis országnak a naggyá tételén dolgoznak.. A kis ország igen tönkrement, tehát igen nagy munkára van szükség az újonnan való felépítésnél. Es kérem, én egy üres termet találtam. Még nem voltam benne, mióta ez a jelenlegi t. Ház él, s tériszonyt kaptam, ahogy néztem, néztem az üres padmező- ket. Volt ott néhány úr. A miniszter háta mögött ketten ül- , tek. A Tisza István kifűrészelt fej odese erdekeben, hanem | ^ja mögött mégis hatan. különösen azért, hogy a tudó- $ Minden mezőnyben voltak many a maga eszközeivel ered-xnégyen-öten, összehajolva. S ményesebben segítse a ^ fejlő-1 miieden négy-öt úr külön tár- dést, a szocialista építést.|saigas: folytatott. A szocialis- Mindaz tehát, amit tudományos J fák szónoka beszélt, mögötte életünk helyzetétől, problémái-1 ^ ültek, jobbra ketten s balra ról és fejlesztési feladatairól t js ketten. Még egy hátrább új- elmondhatunk, napjainkig kü-1 ságot olvasott. Megolvastam, Ionos súllyal nehezedik ránk,:hányán voltak jelen. Huszon- és élesen felveti mai felelőssé-1 kilencen voltak. De ezek is günkett. tcsak testileg látszottak jelen levőnek, lelkileg mind valahol idegenben bolyongtak. — Hány képviselő van? — kérdeztem valakit, aki hivatalból jól ismeri a Házat. — Kétszáznegyvenöt. — S mindig ilyen kevesen vannak bent? — O, most még sokan vannak. Nagyon ritkán éti el a jelen levők száma a huszonötöt. — Sose járnak be? — Három esetről tudok, mikor nagy Ház volt. Mikor Károly király bejött, azon az emlékezetes ülésen voltak két- száztizennégyen. A frankpör nagy ülésén a kétszáznegyvenöt képviselőből kétszázharmincöt volt jelen. S még egyszer volt egy nagy látogatottság, amikor Albrecht főherceg állítólagos puccs ügyét tárgyalták, akkor körülbelül kétszáz képviselő volt itt. — No de most, ebben az új képviselőházban. — A megnyitó ülésén száznyolcvanon voltak. Az első nagy tárgy a Ház asztalán az adómérséklés volt, az már csak huszonöt ember előtt folyt le, s azóta maradt ez a létszám. Talán az interpellá- ciós napokon többen vannak. Mikor az Ádám-ügy volt, akkor százhúszon voltak jelen. Nagyon elgondolkoztam. — Hány tagból áll az ellen- náluk a gazdaságban alig lezék? — Harminchat. Illetve harminchaton vannak, akiket nem kormányprogrammal választottak meg, de ezek közül legalább tíz kormánypártibb a kormánynál. Vagyis huszonöt ellenzéki képviselő van, már olyan, aki nem feledkezik meg a nyilvánosság előtt arról, hogy — ellenzéki. De hogy in pectore ki ellenzék? Azt nem tudni. — No de huszonöt ember is egy tömb. — Igen, ez a huszonöt ember is nagy spektákulumot csinálhatna, de ők se járnak be. Csak tíz, tizenkét ellenzéki jár be rendszeresen a Házba. járnak be. — Közönség? — A közönség érdeklődése nulla. Tessék nézni, senki sincs a karzaton. S az az érdekes, hogy csaknem minden jegyet kivesznek a karzatra a képviselők, s a karzat mindig üres. Csak fölösleges munkát csinálnak a háznagyi hivatalnak . Az Est, 1927, november 17, tó figyelmét erre, s közösen orvosolták is az ügyet. A társadalmi tulajdon védelme szempontjából nagyon fontos intézkedés volt, hogy minden zsákra és szerszámra rányomták a gazdaság pecsétjét. Ha hegyeket nem is mozgat meg az üzemi tanács, de a helyes intézkedések apró köveiből hegyeket épít. Kustos István igazgató szerint még jobb munkát is végezhetnének, ha minden tag egyforma lelkesedéssel dolgozna, s jobban megismerkedne a gazdaság legégetőbb kérdéseivel. A GAZDASÁGBAN sok a fiatal, de egy se vágyik el innen, hisz minden szórakozási, lehetőségük megvan itt: mozi, sőt színház is; a jövő héten a Cigánybáróval vendégszerepei a Csíky Gergely Színház. — Mindig van programunk, mindig foglalkoztatjuk a fiatalokat — mondja a lobogó hajú Göbölös József KISZ- titkár —, most éppen külön- külön műsorral készülünk november 7-re és november 16-ra. Kiosztottuk Szigeti József: »A vén bakancsos és fia, a huszár« című népszínművének szerepelt is. Télen szeretnénk a darabot bemutatni. Részt veszünk a »Világ térképe előtt« oktatási formában, de más úton is képezzük magunkat. Téli, szellemi spartakiádot indítunk, »Ismerd meg a népet« címmel pedig e’őadássorozatot. Faragó István üb-elnök, akit mindenki csak »papának« titulál, sarkall bennünket még jobb munkára. Olyan tervről is szó esett, hogy a kiszesék kapnának hat-hét hold földet, s azon zöldséget termelnének. A Z ÖTLETEKBŐL kifogyhatatlan, örökmozgó Faragó Istvánból csak úgy ömlik a szó, amikor a tervekről kérdezzük: — Ilyen eldugott helyen foglalkoztatni kell az embereket, ha azt akarjuk, hogy véglegesen megtelepedjenek a gazdaságban. Napról napra, újabb és újabb ötletekkel kell előállni, persze nem akármilyenekkel. Az emberektől mindig könnyű megtudni, mi foglalkoztatja őket, mit szeretnének. A szüreti bálon pl. kiderült, hogy a fiatalok nem tudnak nótázni. Azonnal szerveztünk a kiszesekkel egy nóta-tanfolyamot. Tegnap volt az első összejövetel. Hatvankét embert hívtunk meg, nyolcvanan jöttek el: fiatalok, idősek. Órákon át szállt a dal. Csicskár néni, Varga bácsi, Máté bácsi unokáival, gyerekeivel együtt fújta az »A csi- tári hegyek alatt« kezdetű dalt. Amikor a fiúk megne- szelték, hogy a lányoknak varró, kézimunka tanfolyamot szervezünk, jöttek ám, hogy »Papa, nekünk is találjon ki valamit«, ügy döntöttünk, ők majd kosárfonást tanulnak, meg barkácsolnak a télen. Koczka Mihály párttitkár se mondhat egyebet, mint azt, hogy az emberekben megvan a cselekvés vágya, az érdeklődés a gazdaság ügyei iránt: — Valaki elpanaszolta nekem egy értekezleten, hogy hét az embereket megmozgatni. Ilyet mi nem ismerünk. Nezvál elvtárs jelölőgyűlésén pl. háromszáz résztvevőre számítottunk, s ötszázan gyűltek egybe. Ahol megvan a kellő összhang a pártszervezet, a szakszervezet, a gazdaságvezetés és KISZ köáött, érthető, hogy könnyebb; dolgozni. Ha kitűzünk valamilyen célt, azt meg is valósítjuk. Eddig nem volt párthelyiségünk, most azonban pártklubot rendezünk be. A rádiótól a könyvekig minden lesz itt, sőt lehet, hogy televíziós készüléket is vásárolunk..: H A MOST GOLDBERGER GÁSPÁR ügyvéd — Rettenetes. — A miniszterek elég jóit úr, a volt nagybaráti uradalom legutolsó gazdája ellátogatna ide, s megnézné, hová fejlődött egykori birtoka, milyen változáson mentek át cselédei, még az álla is leesne cso- dálkoztában: boldog, megelégedett embereket találna, akiknek legnagyobb problémájuk a házépítés, a motorvásárlás, sőt még olyan is akad, akit a gépkocsivásárlás foglalkoztat. La^os Géa»
