Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1958. október 28. yar Tudományos Akadémia nagygyűlése A Magyar Tudományos Aka­démia nagygyűlése hétfőn dél­előtt folytatódott az Akadémia dísztermében. Az ülést R u s z- nyák István, az Akadémia elnöke nyitotta meg, majd E r- dei Ferenc, az Akadémia főtitkára tartott előadást »A magyar tudomány helyzete és fejlesztésiének főbb irányai« címmel. — Tudományos életünk meg­tisztelő elismerésiben is része­sül — mondotta Erdei Ferenc többek között —, és több irá­nyú — gyakran jogos — bírá­latot is ka-p. A tudományos munkában szerzett érdemei­kért tíz év alatt 299-en kaptak Kossuth-díjat, és a felszabadu­lás óta számos magyar tudóst választottak meg külföldi tu­dományos akadémiák és egyéb tudományos testületek tagjai­vá, egyetemek disadolktonává. A Magyar Szocialista Mun­káspárt művelődéspolitikai irányelvei viszont abból ki­indulva tűzik ki a fejlesz­tés feladatait, hogy hazai tudományunkat nem hatja át eléggé és minden terü­leten a marxista—leninista világnézet. A termelés oldaláról pedig amiatt van elégedetlenség, hogy a tudományos kutatások nem produkálnak elegendő és a gyakorlatban viszonylag gyorsan alkalmazható tudomá­nyos eredményeket. A magyar tudomány helyze­tét, eredményeit és fejlődését illetően tehát ellentétes ténye­zők és megítélések keveredne®. Indokolt ezért, hogy ezeket a kérdéseket mélyrehatóbban megvizsgáljuk, és feltegyük magunk elé a kérdést: mi te­hát a helyzet a magyar tudo­mányban, és hogyan haladjunk tovább? A Magyar Tudomá­nyos Akadémia nagygyűlése nyilvánvalóan illetékes fóru­ma e kérdések felvetésének, és a kérdéseikre adandó válasz megvitatásának. 1957 yégén 114 tudományos kutatóintézet volt Magyaror­szágon — azóta néfhánpyal több van —, és több mint 600 egye­temi és főiskolai tanszéken végeztek kisebb-nagyobb mér­tékű kutatómunkát az oktatás ellátása mellett. Nem érdekte­len kérdés, hogy ekkora kuta­tási hálózat mennyi ráfordítást jelent, tehát országunk meny­nyi élő munkát, szellemi erőt és milyen anyagi tényezőket áldoz a tudomány művelésére. A továbbiakban Erdei Fe­renc részletesen ismertette tu­dományos életünk helyzetét, s rámutatott azokra a legfőbb problémáikra, amelyekkel a to­vábbfejlesztés útján szembe kell néznünk, és amelyek meg­oldásától függ tudományos ku­tatásunk tervszerű fejlesztésé­nek a sikere. Az első ilyen probléma: a tudományos kutatások anyagi- szervezeti feltételeinek alaku­lása. A másik nagy probléma a fejlesztés irányainak a megha­tározása, tehát a tudományos kutatások tervezésének a kér­dése. A harmadik fő probléma: a különböző kutatóhelyeken és különböző tudományágakban folyó kutatások koordinálása. Itt rámutatott Erdei Ferenc: halasztást nem tűrve szük­ségessé teszi napjainkban a tudományos kutatások egységes országos tervezé­sét és a szorosabb koordi­náció megteremtését a táv­lati népgazdasági tervek napirendre kerülése, és ezt követelik azok a kultúrpo­litikai feladatok is. ame­lyek a művelődéspolitikai irányelvekben foglaltat­nak. A párt- és az állami vezető szervek megfelelő határozata alapján az Országos Tervhiva­tal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Tudományos és Felsőoktatási Tanács együtte­sen dolgoznak a távlati tudo­mányos kutatási tervek előké­szítésén is. Már nagy vonalak­ban ki is alakult mind a ter­vezési módszerek, mind a koordinálás módszerei és szer­vezeti keretei. Ezek azonban még csak az első lépések a fel­adatok megoldásához, és a ku­tatók széles körének a vélemé­nye, tapasztalata szükséges ah­hoz, hogy ez a gyakorlatiban is sikeresen megvalósuljon. A to­vábbiakban az eddig kialakult elgondolásokat ismertette Er­dei Ferenc. Elmondotta: hazai tapasztalataink alap­ján, valamint a vázlatosan ismertetett szovjet tapasz­talatok tanúsága és más országok ez irányú ered­ményeit is felhasználva, mi is hozzákezdtünk ilyen jellegű távlati tudományos terv kidolgozásához. A Magyar Tudományos Aka­démia körében — érthetően — a tud cmá nyfej 1 esz tás szem­pontjából legfontosabb prob­lémák összeállításával foglal­kozunk, s egyidejűleg az Or­szágos Tervhivatallal — a mi­nisztériumokkal együttműköd­ve — azokat a gya/korlatból fa­kadó problémákat állítjuk össze, amelyeket a gazdasági, technikai, fejlődés, tehát a népgazdasági fejlesztési tervek követelnek meg. Az ilyen mó­don két oldalról végzett előké­szítő munka alapján kerülhet sor e különböző problémák összeegyeztetésére, és ennek eredményeként a kutatási fő feladatokként kitűzendő prob­lémák meghatározására. Vannak tapasztalatok, amc- j könyvtárából az ifjúsáli ház lyek amellett szolnak, hogy b(l •!,., ... roikratlkus rendszabályok nél-' a ogatoi kolcröno netne.t kül is lehetséges érdemli könyvet. Az 500 kötettel in­duló fiók-könyvtár állomén v&t Tudományos életünkben is érezhetjük, hogy az építőmun­ka új lehetőségei és feladatai sürgetnek bennünket. Sok ta­pasztalattal megterhelve, de ugyanannyi tanulsággal is gaz­dagabban kell szembe néznünk a jövő feladataival. Az országépítés új gond­jaiban kell osztoznunk né­pünkkel, és a szocialista építés új lépéseit kell meg­tennünk munkásosztá­lyunkkal és dolgozó pa­rasztságunkkal együtt. — Rajtunk, a tudo­mány művelőin áll — fejezte be előadását Erdei Ferenc —, hogy ez az erő minél nagyobo és minél hatékonyabb legyen, s gyermekeink és unokáink előtt ne kelljen szégyenkez­nünk. Új könyvtár nyílt A Megyei Könyvtár október 29-én, szerdán a Kilián György Ifjúsági Házban megnyitja 8. városi fiókját. A fiók-könyvtár vezetője Varra Sándor gim­náziumi tanár. Az ifjúsági ház együttműködést létrehozni a kutatómunkában. Ezt pedig az a szervezési forma teszi lehe­tővé, hogy az egyes fő problé­mák megoldására irányuló ku­tatások koordinálását egy-egy irányító szerv végezze mind­azok bevonásával, akik az ille­tő problémakörben tudomány­ágak, vágy gyakorlati munká­juk alapján magas szinten ille­tékesek. Több ország eddigi tapaszta­latai szerint teljes mértékben bevált az ilyen szervezési for­ma, és ugrásszerű fejlődést eredményez a kutatómunká­ban. Nyilvánvalóan ez a szervezé­si elv éppen úgy sikeresen al­kalmazható a mi viszonyaink között is, mint a tudományos kutatások távlati tervezésének a legfőbb problémákra alapo­zott módszere, természetesen olyan módosításokika!, amelyek a mi viszonyainknak megfe­lelnek. Ebből a szempontból azt kell elsősorban szem elüti tartanunk, hogy tudományos kutatásunk menir- o megosz­tott az Akadémia *- a minisz­tériumok között, valamint a kutató intézetek és a tanszé­kek között. Tehát meg kell ta­lálni a helyes feladatmegosztás az Akadémia és a minisztériu­mok között, hogy mindegyik fe­lelős irányítója legyen terüle­tén a tudományos kutatások­nak. A tudományok fejlődése, valamint a nemzetközi , együttműködés kiterjedé­se, továbbá az eredmények dokumentációjának növek­vő szervezettsége nyilván­valóan mind messzemenő specializálódást tesz szük­ségessé és lehetővé. Mindenesetre mi építhetünk a szocialista táoor országainak mind szervezettebb es mind mélyrehatóbb tudományos együttműködésére és munuca- megosztására. Bizonyos kap­csolat, elsősorban a tudomá­nyos eredmények kölcsönös megismerése természetesen a kapitalista országokkal való tudományos kapcsolatok térén is fejlődhet. Mind a tudományos kutatá­sok tervszerű irányítása, mind az egyes kutatások országon belüli és nemzetközi koordiná­lása azt a célt szolgálja — mondotta befejezésül az előadó —, hogy eredményesebbé és hatékonyabbá tegye a tudomá­nyos munkát. Mégpedig nem­csak általában a tudomány a Megyei Könyvtár az igé­nyeknek megfelelően folyama tcsan bővíti. Ahol mindenki megelégedett T alán még bottal SE lehetne az embere­ket elkergetni a Nagybaráti Állami Gazdaságból. Legalább­is azok, akikkel beszéltünk, ilyeténképpen nyilatkoztak. Dr. Écsi László állatorvos most került ki az egyetemről, tősgyökeres pesti, mégis na­gyon jól érzi itt magát, s ahogy mondja, munkája tel­jesen leköti, egyáltalán nem hiányzik neki a főváros. A gazdaság rohamosan fej­lődik, annyi mindent kapott az elmúlt esztendőkben, hogy lemérni is nehéz: bekötőutat, modem istállókat, kultúrott- hont, villanyt, víztornyot, hi­deg-meleg viz® zuhanyozót,, kiskörzeti« mozit, legutóbb is­kolát. A gazdasági felszerelés Is teljesen kicserélődött. 1952-ben még csak három traktoruk és egy vontatójuk volt, ma három Zetor, négy Lanz-Ru'ldog, négy Szuper Zetor, egy lánctalpas DT, két tehergépkocsi, tizenhárom Hoffhcr végzi a munkát. A Nagybaráti Állami Gazdaság főleg nemesített vetőmag ter­melésével foglalkozik, erről híres a megyében. Rosta Ferenc beosztott ag- ronómus, aki a házigazda büszkeségével mutogatta meg az állatállományt, a zölde’lő rasztok. Búzából 11,40 mázsás, őszi árpából 14,44 mázsás át­laggal elsők, illetve másodi­kak voltunk a megyében. Az állatállomány is állandóan gyarapodik és javul. Nyugat- Németországba, Olaszországba, Svájcba és Franciaországba exportáljuk a hízómarhát Csehszlovákiába pedig a fehér almát. Idén sokkal több ga­bonafélét takarítottunk be — kisebb területről, —, mint ta­valy. Másképpen dolgoznak az emberek, mert tudják, hogy rajtuk is áll, mennyi nyereség- részesedést kapnak jövőre. A mostani adatok alapján körül­belül félmillió forint nyere­ségre számítunk. A Z EREDMÉNYEKBEN természetesen része van a gazdaság vezetőinek, a ki­alakult törzsgárdának is. Az üzemi tanács állandóan fog­lalkozik a termelés és taka­rékosság kérdéseivel. Sokszor talán apróságnak is tűnik né­melyek szemében az üzemi tanács egy-egy feladata, pe­dig nem az. A szolgálati la­kásokban lakók állandóan ki­engedték a disznókat, barom­fiakat. A jószágok kart tet­tek a vetésben. Az üzemi ta­nács határozottan fellépett ez ellen, s már csak elvétve for­dul e’ő ilyen. Az emberek ér vetéseket, műhelyeket, lelke- zik, hogy az üzemi tanács fon­tost hivatást tölt be a gazda­ságban, ezért minden támo­gatást megadnak neki. A múltkoriban a szórvány gyü­mölcsösből illetéktelen sze­mélyek elhordták a földmű­vesszövetkezeti átvevőhelyhez a lehullott gyümölcsöt (a hul­lást elő is segítették). Az üze­mi tanács hívta fel az igazga­sen soro’ja az idei eredmé­nyeket : — A legfontosabb, hogy ta­valy Is, idén is nyereségesek voltunk. A múlté már az az ’dő, amikor ráfizetéssel dol­gozott a gazdaság. Az idei -reszélyes időjárás ellenére is mindenből épp dlm'áiát. ter­meltük, mint az egyéni pa­T*rvrlje*íf*s a ruhttüfeinbrn A Kaposvári Ruhaüzem 105 százalékos teljesítményt ért el térváron a harmadik negyad évben. Az önkö’tségi szám a tervezett 7,7 helyett 8,3 volt. 37 580 darab gyártása szere­pelt a tervben, ebből 36 800 darabot készítettek el. A le­maradás csak látszólagos, mi­vel magasabb norma'dős, munkaigényesebb cikkek elő- á''kására kényszerült az üzem. mely a tervezésnél még nem volt előre látható. A tervteljesítés alakulása mellett eme'kedő irányzatot mutatnak a keresetek is. A darabbéres dolgozók átlagke­resete a második negyedév 1130 forintos összegéről 1150 forintra növekedett. A ruhaüzem utolsó negyed­évi terve 33 ezer darab kü­lönböző ruházati cikk gyár­tása. Néprajzi gyűjtés a marcali járásban A mezőgazdasági termelés jéperítése rohamosan terjed országunkban, így Somogybán is. Ezzel párhuzamosán ha'nak ki a régi, elavult gazdálkodá­si módszerek, munkafolya­matok. Ezek néprajzi össze­gyűjtésére, feldolgozására és megőrzésére vállalkozott Hen­ger László, a marcali járás népművelési felügyelője, aki ez irányú munkájáról a kö­vetkezőket mondotta: — Előre kell bocsátanom, hogy nem egyedül, hanem a járás művelődési otthonainak igazgatóival, a községek nép- rr.űve’évi ügyvezetőivel kar­öltve végzem e hosszadalmas­nak ígérkező gyűjtő és fel­dolgozó munkát. Jelenleg az aratással, csépléssel és behor- dással kapcso'alos hagyomá­nyok összegyűjtése folyik helységenként. Az eddig be­érkezett munkák közül a nlk- lai emeikedik ki, ahol a gaz­dag hagyományt nagy gond­dal szedte össze és írta le Hárshdzi István. Sajnos azonban, több községben va­lami rendkívülire gondolnak, és egyszerűen azzal indokol­ják az el nem készítést, hogy az ő falujukban nincs nép­hagyomány. Pedig mindenütt arattak és csépeltek régebben is, sőt idősebbek is akadnak, akik emlékeznek még e mun­kálatok — mondjuk — fél év­századdal ezelőtti lefolyására. De még napjainkban is más­más szokások vannak divat­ban e termelési folyamatokkal kapcsolatban az egyes közsé­gekben. Ezek rögzítése is egyik feladatunk. Egyébként a szak- szerűség biztosítása érdekében kapcsolatban vagyok a Nép­művelési Intézettel, ahová az összegyűjtött anyagot bírálat és tanácsadás céljából rend­szeresen megküldöm. Még csak annyit: a most fo­lyó gyűjtés csak része egy na­gyobb, átfogóbb munkának, amelyben a marcali hátság néprajzát kívánom feldolgoz­ni a községek népművelési munkásainak segítségével. MÓRICZ ZSIGMOND: T. HÁZ! ( Részlet __) . .. Engedje meg a t. Ház, hogy legelőször is kicsodálkoz­zam magamat, ahogy belépek és körülnézek a napkeleti pompájú teremben. Én egyszerű ember s író va­gyok, aki abban a naív hitben éltem idáig, hogy a dunaparti nagy országháza gyár, amely­ben ennek a kis országnak a naggyá tételén dolgoznak.. A kis ország igen tönkrement, te­hát igen nagy munkára van szükség az újonnan való fel­építésnél. Es kérem, én egy üres ter­met találtam. Még nem voltam benne, mi­óta ez a jelenlegi t. Ház él, s tériszonyt kaptam, ahogy néz­tem, néztem az üres padmező- ket. Volt ott néhány úr. A mi­niszter háta mögött ketten ül- , tek. A Tisza István kifűrészelt fej odese erdekeben, hanem | ^ja mögött mégis hatan. különösen azért, hogy a tudó- $ Minden mezőnyben voltak many a maga eszközeivel ered-xnégyen-öten, összehajolva. S ményesebben segítse a ^ fejlő-1 miieden négy-öt úr külön tár- dést, a szocialista építést.|saigas: folytatott. A szocialis- Mindaz tehát, amit tudományos J fák szónoka beszélt, mögötte életünk helyzetétől, problémái-1 ^ ültek, jobbra ketten s balra ról és fejlesztési feladatairól t js ketten. Még egy hátrább új- elmondhatunk, napjainkig kü-1 ságot olvasott. Megolvastam, Ionos súllyal nehezedik ránk,:hányán voltak jelen. Huszon- és élesen felveti mai felelőssé-1 kilencen voltak. De ezek is günkett. tcsak testileg látszottak jelen levőnek, lelkileg mind valahol idegenben bolyongtak. — Hány képviselő van? — kérdeztem valakit, aki hiva­talból jól ismeri a Házat. — Kétszáznegyvenöt. — S mindig ilyen kevesen vannak bent? — O, most még sokan van­nak. Nagyon ritkán éti el a jelen levők száma a huszonötöt. — Sose járnak be? — Három esetről tudok, mi­kor nagy Ház volt. Mikor Ká­roly király bejött, azon az em­lékezetes ülésen voltak két- száztizennégyen. A frankpör nagy ülésén a kétszáznegyven­öt képviselőből kétszázhar­mincöt volt jelen. S még egy­szer volt egy nagy látogatott­ság, amikor Albrecht főherceg állítólagos puccs ügyét tár­gyalták, akkor körülbelül két­száz képviselő volt itt. — No de most, ebben az új képviselőházban. — A megnyitó ülésén száz­nyolcvanon voltak. Az első nagy tárgy a Ház asztalán az adómérséklés volt, az már csak huszonöt ember előtt folyt le, s azóta maradt ez a létszám. Talán az interpellá- ciós napokon többen vannak. Mikor az Ádám-ügy volt, ak­kor százhúszon voltak jelen. Nagyon elgondolkoztam. — Hány tagból áll az ellen- náluk a gazdaságban alig le­zék? — Harminchat. Illetve har­minchaton vannak, akiket nem kormányprogrammal válasz­tottak meg, de ezek közül leg­alább tíz kormánypártibb a kormánynál. Vagyis huszonöt ellenzéki képviselő van, már olyan, aki nem feledkezik meg a nyilvánosság előtt arról, hogy — ellenzéki. De hogy in pectore ki ellenzék? Azt nem tudni. — No de huszonöt ember is egy tömb. — Igen, ez a huszonöt ember is nagy spektákulumot csinál­hatna, de ők se járnak be. Csak tíz, tizenkét ellenzéki jár be rendszeresen a Házba. járnak be. — Közönség? — A közönség érdeklődése nulla. Tessék nézni, senki sincs a karzaton. S az az ér­dekes, hogy csaknem minden jegyet kivesznek a karzatra a képviselők, s a karzat mindig üres. Csak fölösleges munkát csinálnak a háznagyi hivatal­nak . Az Est, 1927, november 17, tó figyelmét erre, s közösen orvosolták is az ügyet. A tár­sadalmi tulajdon védelme szempontjából nagyon fontos intézkedés volt, hogy minden zsákra és szerszámra rányom­ták a gazdaság pecsétjét. Ha hegyeket nem is mozgat meg az üzemi tanács, de a helyes intézkedések apró köveiből he­gyeket épít. Kustos István igazgató szerint még jobb munkát is végezhetnének, ha minden tag egyforma lelkese­déssel dolgozna, s jobban megismerkedne a gazdaság legégetőbb kérdéseivel. A GAZDASÁGBAN sok a fiatal, de egy se vá­gyik el innen, hisz minden szórakozási, lehetőségük meg­van itt: mozi, sőt színház is; a jövő héten a Cigánybáróval vendégszerepei a Csíky Ger­gely Színház. — Mindig van programunk, mindig foglalkoztatjuk a fia­talokat — mondja a lobogó hajú Göbölös József KISZ- titkár —, most éppen külön- külön műsorral készülünk november 7-re és november 16-ra. Kiosztottuk Szigeti Jó­zsef: »A vén bakancsos és fia, a huszár« című népszín­művének szerepelt is. Télen szeretnénk a darabot bemutat­ni. Részt veszünk a »Világ térképe előtt« oktatási formá­ban, de más úton is képez­zük magunkat. Téli, szellemi spartakiádot indítunk, »Ismerd meg a népet« címmel pedig e’őadássorozatot. Faragó Ist­ván üb-elnök, akit mindenki csak »papának« titulál, sarkall bennünket még jobb mun­kára. Olyan tervről is szó esett, hogy a kiszesék kap­nának hat-hét hold földet, s azon zöldséget termelnének. A Z ÖTLETEKBŐL ki­fogyhatatlan, örökmoz­gó Faragó Istvánból csak úgy ömlik a szó, amikor a ter­vekről kérdezzük: — Ilyen eldugott helyen fog­lalkoztatni kell az embereket, ha azt akarjuk, hogy véglege­sen megtelepedjenek a gazda­ságban. Napról napra, újabb és újabb ötletekkel kell elő­állni, persze nem akármilye­nekkel. Az emberektől min­dig könnyű megtudni, mi fog­lalkoztatja őket, mit szeret­nének. A szüreti bálon pl. ki­derült, hogy a fiatalok nem tudnak nótázni. Azonnal szer­veztünk a kiszesekkel egy nóta-tanfolyamot. Tegnap volt az első összejövetel. Hatvan­két embert hívtunk meg, nyolcvanan jöttek el: fiatalok, idősek. Órákon át szállt a dal. Csicskár néni, Varga bácsi, Máté bácsi unokáival, gyere­keivel együtt fújta az »A csi- tári hegyek alatt« kezdetű dalt. Amikor a fiúk megne- szelték, hogy a lányoknak varró, kézimunka tanfolya­mot szervezünk, jöttek ám, hogy »Papa, nekünk is talál­jon ki valamit«, ügy döntöt­tünk, ők majd kosárfonást ta­nulnak, meg barkácsolnak a télen. Koczka Mihály párttitkár se mondhat egyebet, mint azt, hogy az emberekben megvan a cselekvés vágya, az érdeklő­dés a gazdaság ügyei iránt: — Valaki elpanaszolta ne­kem egy értekezleten, hogy hét az embereket megmozgat­ni. Ilyet mi nem ismerünk. Nezvál elvtárs jelölőgyűlésén pl. háromszáz résztvevőre szá­mítottunk, s ötszázan gyűltek egybe. Ahol megvan a kellő összhang a pártszervezet, a szakszervezet, a gazdaságveze­tés és KISZ köáött, érthető, hogy könnyebb; dolgozni. Ha kitűzünk valamilyen célt, azt meg is valósítjuk. Eddig nem volt párthelyiségünk, most azonban pártklubot rendezünk be. A rádiótól a könyvekig minden lesz itt, sőt lehet, hogy televíziós készüléket is vásárolunk..: H A MOST GOLDBER­GER GÁSPÁR ügyvéd — Rettenetes. — A miniszterek elég jóit úr, a volt nagybaráti uradalom legutolsó gazdája ellátogatna ide, s megnézné, hová fejlő­dött egykori birtoka, milyen változáson mentek át cselé­dei, még az álla is leesne cso- dálkoztában: boldog, megelé­gedett embereket találna, akiknek legnagyobb problémá­juk a házépítés, a motorvá­sárlás, sőt még olyan is akad, akit a gépkocsivásárlás fog­lalkoztat. La^os Géa»

Next

/
Oldalképek
Tartalom