Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. október 28. VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉSEK MEGYÉNKBEN Bátran állunk a% orsxág dolgoséi elé, mert eredményeink minden becsületes ember előtt bisonyítják9 hogy orsságunkban a ssocialismus épül Dr. Hezvál Ferenc elvtárs beszéde Segesden Elcsitul a kultúrházban a aaj, az utcán álló emberek ás feszült figyelemmel hallgatják a nagygyűlés előadójának sza­vait. Nemcsak azért, mert a szónok dr. Nezvál Ferenc igaz­ságügyminiszter, képviselője­lölt, hanem, mert azokról az eredményekről szól, melyek megváltoztatták, megszépítet­ték a múltban cselédesfcedö vagy néhány hold földjükön nyomorgó segesdi kisparasztok életét is. Helyes úton járunk — Büszkék lehetünk a 13 esztendő alatt élért eredmé­nyeinkre — kezdte beszédét a miniszter. — Eltüntettük a 3 millió koldus országát. Ipart teremtettünk, megváltozott a munkásság, parasztság, értel­miség élete. Gyárak, iskolák, kultúrházak, kórházak és böl­csődék épültek szerte az ország­ban. A segesdieknek nem kell elmenni községükből, hogy ezekről az eredményeikről meg­győződjenek. 1945-ben 3 ezer kát. hold földet osztottak itt ki, s az új föMhözjuttatobtak közül sok gazda itt üi a fcul- túrháziban. Villanyt kaptak, bölcsődét építettek, az iskolai tantermek száma kilencről ti­zenkettőre, a pedagógusok szá­ma pedig hétről tizennyolcra emelkedett. De nemcsak a köz­ség gyarapodott, fejlődött, ha­nem maguk a gazdák is. A fel­szabadulás előtt nem volt mo­torkerékpár a faluban, ma öt­venegy darab van. 1945 előtt négy rádió volt mindössze, ma pedig 360 szól Segesden. 253 új ház is épült a 13 év alatt. Kell-e ezéknél meggyőzőbb bi­zonyíték, hogy az eddig járt út helyes volt. S ezért mondhatta dr. Nez- vál Ferenc: — Bátran állunk az ország színe elé, mert eredményeink minden becsületes dolgozó előtt bizonyítják, hogy hazánk­ban a szocializmus épül. Beszélt ezután az 1953-as év hibáiról, melyeket a termelő­szövetkezetek fejlesztése terén elkövettünk, majd arról szólt, hogy a hibákat Nagy Imre és társai felnagyítva, az elért eredményeket pedig elhallgat­va robbantották ki a Külső el­lenség segítségével az ellenfor­radalmat. — Itt Segesden iá követtünk el az elmúlt évek során hibá­kat, hogy minél élőbb megva­lósítsuk a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Ezek helytelenek voltak... Csak a meggyőzés, az önkéntesség út­ján valósítható meg a mezőgaz­daság szocialista átszervezése. De ezt meg kell tennünk, mert egyedül a nagyüzemi mezőgaz­daság nyújthat parasztságunk­nak nyugodt, békés jövőt. Ezután ismertette, mi tette szükségessé a választások ki­Választási előkészítő gyűlést tartott a csurgói i községi pártszervezet A múlt héten csütörtökön es-* te a járási művelődési házban1 választási előkészítő gyűlést1 tartott a csurgói községi párt-1 szervezet. A .gyűlésre azokat* hívták meg, akik a tanácstag-* jelölő kisgyűléseken is segítse-* get nyújtottak. Németh elvtárs, a községi( párttitkár ismertette az össze-1 jövetel célját, és a megjelentek* segítségét kérte a választások­ra való mozgósításiban, az eset­leges ellenséges támadások le-* leplezésében. Bauer Brúnó elvtárs' részletesen ismertette a felsza­badulás óta elért eredménye­ket. Arra kérte a gyűlés részt-, vevőit, hogy az elért eredmé­nyeket ismertessék majd a kö-, zeljövőben megtartandó kis-, gyűléseken. írását, majd a kapitalista or­szágok választásairól beszélt. — A kapitalista országokban a választásokkor nem a válasz­tók szabad akarata érvényesül — mondotta —, hanem a ter­ror, a fegyver terrorja. Ezt bi­zonyítja a nemrégen Francia- országban lezajlott választás is. Beszélt arról, milyen nemzet­közi helyzetben készülődünk a november 16-i választásokra, és hangsúlyozta: — Hogy ma ilyen nyugodt, békés körülmé­nyek között építhetünk, s hogy eddigi eredményeinket elérhet­tük, a Szovjetuniónak köszön­hettük, amely 1945-ben és 1956- ban is felszabadította országun­kat. Terveinket megvalósítjuk, felépítjük a szocializmust — Sok szép eredményt ér­tünk el annak ellenére, hogy az ellenforradalom pusztítása, rombolása visszavetette az or­szágot — mondotta Nezvál elv­társ. — Ipari munkásságunk­nak van állandó jellegű mun­kája, rendeztük a bérkérdést, az árakat... Tovább kell fej­lődni, még előbbre kell halad­nunk. Építenünk kell még sok új kórházat, iskolát, üzemet. Tizenöt év alatt rengeteg új lakásra van szükség, hogy a lakáskérdést megoldjuk. Eltö­kélt szándékunk, hogy ezt vég­re is hajtjuk. Rendezzük a nyugdíjakat, emeljük a nagy- családosok családi pótlékát, s némely területen rendezzük a béreket. Nem tűzünk ki meg­oldhatatlan feladatokat, nem készítünk megvalósíthatatlan terveket, s azokat meg is való­sítjuk ... Nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy további elő­rehaladásunkat biztosíthassuk. — Olyan programmal állunk most, a választásikor népünk elé — hangoztatta a minisz­ter —, melyből minden ember világosan láthatja céljainkat: nyugodt, békés életet alkarunk, békés körülmények között épí­teni a szocializmust. Ezek a jövőre vonatkozó céljaink, ter­veink, s nem kétséges, hogy a becsületes dolgozók, munkások, parasztok, értelmiségiek támo­gatni fogják, mipt ahogy eddig is tették, a kormány és a párt politikáját. — Szavazzon november 16- án mindenki a munkás-paraszt kormányra, a béke és a szocia­lizmus megvédésére — fejezte be nagygyűlés! beszédét dr. Nezvál Ferenc ígazságügymi- niszter. Ilyen Igazságos rendszer még nem volt hazánk történetében SZIRMAI JENŐ ELETÁRS BESZÉDE GÖLLÉN Kedves választópolgárok, Gölle község dolgozói! — Néhány szót szeretnék szólni arról — kezdte beszédét Szirmai Jenő elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára, képviselőjelölt —, hogy mi a november 16-i választás célki­tűzése. A választás legfonto­sabb célkitűzése — folytatta a szónok — tovább erősítsük azt a rendszert, tárnék 1945- ben kezdtük el lerakni az alap­jait: a munkás-paraszt hatal­mat, megteremteni a feltétele­ket, hogy még jobb életet te­remtsünk a dolgozó népnek. A mostani választásnak külpolitikai jelentősége ab­ban van, hogy népünk a világ szeme előtt négy esz­tendőre ismét megválaszt­ja saját alkotmányosé tes­tületét, s ezzel tovább szi­lárdítjuk nemzetközi hely­zetünket, tekintélyünket. Ez a barátnak örömet, az el­lenségnek szomorúságot jelent. De úgy gondolom, a magyar munkásnak, parasztnak abból semmi kára nem lesz, ha az ellenségnek szomorúságot oko­zunk. Belpolitikai jelentősége ab­ban van a választásnak, hogy a párt és a kormány­zat odaáll a nép elé, és azt kéri a dolgozóktól, mond­janak bírálatot kétéves munkájáról, s ha egyet­értenek politikánkkal, zár­kózzanak körénk, és se­gítsék teljes megvalósu­lásához ezt a politikát. Mi a különbség a régi és a mostani választások között? — A múltbeli választásokon az volt a szokás, hogy a jelöl­tek mindig ígértek valamit. A mi választásunk abban is kü­lönbözik a régiektől, hogy nem ígérünk köves utat, villanyt, nem adunk kortesbort, sem mást olcsó szavazatfogás cél­jából. Mi a nép jelöltjei egyet ígérünk: azt, hogy dolgozó né­pünk ügyét minden erőnkkel tpJip+réfd'nMbőz mérten szol­gáljuk. (Nagy taps.) — Érdemes gondolatban visszamenni a múltat, kiket választottak az úri világban. Nem a dolgozó nép képviselői, hanem hercegek, grófok, bá­rók, papok és egyebek alkot­ták a parlamenti többséget. Kik a jelöltek most? Az a ri­mányi parasztszármazású Var­ga Károly, akit maguk is jól ismernek. A jelöltek között van Hegedűs Lajos öreglaki, Gantner Ferenc nágocsi egyéni paraszt, mind a hárman pár- tonkívüliek. Jelölt a fiatal munkásnő, Habuczkiné és Csa- jághy Károly kaposvári peda­gógus. Ezek az emberek hús a nép húsából, vér a nép véré­ből (felkiáltások: »éljen!«); Szirmai elvtárs ezután arról beszélt, hogy akadnak, akik azt kérdik: miért nincs nálunk többpártrendszer — s ehhez hozzáteszik —, nagyobb de­mokrácia. Nézzük a többpárt­rendszert Amerikában. Ott két párt vetélkedik a kormányzás megkaparintásáért. De ez a versengés a monopóliumok kö­zött folyik, mert mind a két párt a milliomosok pártja, a nép viszont választhat: melyik milliomos kerüljön hatalomra. Emlékezzenek csak vissza a régi időikre. Horthyék nekünk itt, Somogybán is megenged­ték, hogy válasszunk gróf Fes­tetics Domonkos, vitéz Csicse- 1-y-Ránay meg az úgynevezett ellenzéki Gaál Gaszton föld- birtokos között. Megmondták ezek az urak, hogy ők tőkés kizsákmányolást akarnak? Nem mondták meg. Ködösítet­tek, meg félrevezették a né­pet, mert ha feltárják igazi szándékaikat, akkor a nép nem szavazott volna rájuk. — Mi viszont nyílt kártyák­kal játszunk. Megmondjuk, hogy népi hatalmat, munkás­paraszt hatalmat akarunk, és aki nem ezt akarja, attól azt kérjük, ne szavazzon ránk, ne szavazzon november 16-án a Hazafias Népfront jelöltjei­re. Ami a demokráciát illeti, megmondjuk, ez nem valami elvont fogalom. Nálunk nincs mindenki számára demokrácia. Demokrácia van a dolgozók számára, viszont diktatúra van a rendszer ellenségei, a volt kizsákmányolok szá­Mindazoknak, akik ellenségei a néphatalomnak. Úgy gondo­lom, a gölleiek véleményét is mondom: ilyen széles demok­rácia még soha nem volt a nép számára, mint amit a népha­talom biztosít. Ezután így folytatta a kép­viselőjelölt: ‘ — Tisztelt Hallgatóim, Elv­társak! Sokkal jobban élnek a dolgozók, mint bármikor azelőtt — Most a választáskor számvetést készítünk: milyen volt a múlt, mert erről köny- nyen elfeledkezünk. Akkor nem törődött azzal senki, hogyan élt a munkás, hogy 3 millió koldus volt az országban, hogy Szent György-napkor ezer­számra vándoroltak az embe­rek egyik pusztáról a másikra. De a középparasztra is ráfe­küdt a nagybirtok, mert a bi­kát akkor nem a középparaszt­tól, hanem a nagybirtoktól vet­ték, és a község vezetői sem a középparasztok közül kerültek ki. Emlékezzünk arra, hogy Somogy megye 1650 000 kh. földjéből 740 ezer kát. holdon a nagybirtok ural­kodott; hogy a magángaz­dák csak 460 ezer holdat mondhattak magákénak, s 32 ezer falusi családnak egyáltalán nem volt földje. — A népi hatalom nemcsak art jelenti a parasztságnak, hogy részese lehet a hatalom­nak, hanem art is, hogy ez a rendszer biztos megélhetést nyújt neki. Van jövőjük a fia­taloknak. A felszabadulás hoz­ta ezt, miután a gyár a mun­kásé, a föld a paraszté lett, s a tudás fája a népé. Egyesek azt mondják — folytatta Szir­mai elvtárs —, hogy rossz ez a rendszer. Mi art mondjuk: ilyen igazságos rendszer még nem volt hazánk tör­ténetében, s ilyen jól még soha nem éltek az embe­rek, mint most. Azelőtt 100 év alatt sem fejlő­dött annyit az ország, mint az utóbbi 13 esztendőben. Az ipa­ri termelés volumene majd négyszeresére nőtt az 1938. évinek, új városok, gyárak épültek. Gölle 11 ezer holdas határából negyvenöt előtt 6000 hold nagybirtokosoké volt. Amit a múltban a gyáros meg a földbirtokos tett zsebre, az a haszon most a munkás meg a paraszt zsebébe megy, Ezért élhetünk sokkal jobban, mint bármikor azelőtt. Öröm­mel néztem az utcán a jól öl­tözött fiatalokat. Meg lehet különböztetni öltözködésükről a göllei lányokat a kaposvá­riaktól? Nem lehet. Pedig ré­gen nem az volt jellemző, no­ha akkor is dolgoztak az em­berek. Most azonban több a pénz, jobban élnek. Csak aki nem akarja látni, vagy rossz­indulatú, az nem látja a múlt és a jelein közötti különbséget. — Úgy hallottam, Göllén is vannak, akik nem akarják el­ismerni, hogy változott az éle­tük. íme, néhány példa erről a változásról. 6500 hold földet osztottak ki negyvenötben, 250 új ház épült, a régi 4 tan­termes iskola helyett ma 12 tanteremben tanulnak a köz­ség gyerekei; a 45 előtti 7 rá­dióval szemben ma 397 rádió szól a községben, azelőtt 1 mo­torkerékpár volt, ma 45 van, villanyt, autóbuszjáratot kap­tak, és így tovább. Persze, az igaz, hogy nem mindenkinek emelkedett egyformán az élet- színvonala, Függ ez attól, ki hogyan tudott gazdálkodni, milyen a család, nem része­ges-e az ember stb. Annyi bi­zonyos, jelenleg az a problé­ma, milyen ruhát vegyenek, s az, hogy az építőipar még nem tudja elegendő cseréppel meg más építőanyaggal ellátni a gölleieket. Ezek azonban, úgy gondolom, másfajta gondok, mint amilyenek régen foglal­koztatták az embereket. Amit a párt és a kormány mondott, azt meg is valósította Majd az ellenforradalom utá­ni helyzetről beszélt a szónok. Arról, hogy két évvel ezelőtt a nyugati imperialisták és szövetségeseik a belső árulók és revizionisták segítségével, felnagyítva és kihasználva tényleges hibáinkat, súlyos ve­szélyt zúdítottak a népi hata­lomra. A helyzetet rosszabbí- totta, hogy összezavarodtak a faontak. 22 milliárd forint ká­ra keletkezett az országnak. Annyi, amennyiből két új Ka­posvárt tudnánk teljesen meg­építeni. Hallatlan nehézségek között kezdte meg működését a forradalmi munkás-paraszt kormány. De a talpraállt nép a párt vezetésével és a szo­cialista országok önzetlen ba­ráti segítségével rendet terem­tett, elindította a 1 termelést. Az ellenforradalom szervezőit megbüntettük, a megtévesz­tett embereket megróttuk, és megbocsátottunk nekik. Bi­zonyság erre, hogy Somogy me­gyében mindössze 17 személyt ítéltek el bíróságaink ellenfor­radalmi tevékenységért. A gazdasági konszolidációról szólva elmondta a szónok: az ipari termelésünk oly mérték­ben nőtt, hogy idei beruházási tervünket felemeltük — ebből Kaposvárott új lakások épül­nek, és korszerűsítenek két üzemet; a tervezettnél több terméket és cikket vittünk ki, és kevesebbet hoztunk be. Mint a párt Központi Bizottsága el­határozta, a jövő év tavaszán ren­dezzük a nyugdíjakat, emeljük a családi pótlékot a sokgyermekes családok­nál, emeljük a pedagógu­sok fizetését, és a három­éves tervre előirányzott életszínvonal-emelést jövő­re megvalósítjuk. Azért a jövő tavasszal, mert akikor lesznek meg a gazda­sági lehetőségek. Népünk eb­ből is láthatja: nem kirakat­politikát folytatunk. Amit a párt és a kormány mondott, art meg is valósította. Eltöröl­tük a beszolgáltatást, emeltük az életszínvonalat. A Somogy megyei kereskedelem 1956-ban 134 millió forint értékű élel­miszer-forgalmat bonyolított le, 1957-ben 176 milliót. Több ruházati cikket, rádiót, tűzhe­lyet vásároltak a dolgozók, mint az azelőtti évben, 1957 decemberétől 1958 ja­nuárjáig 22 millió forint­tal nőtt a somogyiak taka­rékbetétállománya. A következő ötéves tervről szólva a szónok megemlítette, hogy ennek irányelveit a párt és a kormány már jövőre vitára bocsátja. Ebben célul tűzzük, hogy az életszínvonal tekintetében elérjük, sőt le­hagyjuk a fejlett nyugati or­szágokat. Némelyek art mondják Göllében, sok az adó. Szirmai elvtárs két számadatot ismer­tetett Az egyik arról szól, hogy az Állatforgalmi Válla­lat már az idén 6 250 000 fo­rintot fizetett ki a gazdáknak jószágaikért, az előrelátható bevétel év végéig eléri a nyolc­milliót A község egész évi adóterve viszont 3 800 000 fo­rint. Ebből is látható, hogy nincs ok a panaszra. — Art is megmondjuk őszintén — mondta a megyei pártbizott­ság első titkára —, hogy az adó összege nem fog csökken­ni, mert az államháztartásnak szüksége van a parasztok adó­jára is. A boradóval kapcso­latban, azoknak, akik azt mondják, hogy miért kell a noha után is annyit fizetni, mint a rizlingért, art vála­szoljuk: mert a noha bor ár­talmas az egészségre, s azt akarjuk, hogy a gazdák vág­ják ki, és telepítsenek helyébe értékes fajtát A gölleiek még jobban élhetnének, ha szövetkeznének Beszédét ezután így folytat­ta Szirmai Jenő: — Mivel nem akarjuk be­csapni a parasztokat, beszélni kell az életszínvonal további emelésének akadályáról, a me­zőgazdaság elmaradottságáról. Igaz, hogy a göllei gazdák szorgalma és szakértelme or­szágszerte Ismert — amiről én a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága nevében csak a legna­gyobb elismerés hangján be­szélhetek —, de ha ezek a híres göllei gazdák szövetkezetbe tö­mörülnének, még sokkal jobban élhetnének, bizto­san tudom, szövetkezetük­nek hírére jönnének az or­szág más vidékeiről Is. ★ A megyében szombaton és vasárnap még a következő vá­lasztási nagygyűlések voltak: Gamáson Misefa György, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Somogyegresen Nagy Árpád, a Gépállomások So­mogy megyei Igazgatóságának vezetője, Görgetegen Bogó László, a KISZ megyei bizott­ság titkára, Böhönyén Só­lyom Gábor, a Megyei Rend­őrkapitányság vezetője, Ber- zencén Sási János, a megyei taináos vb. elnökhelyettese, So- mogytúron Hegedűs Lajos or­szággyűlési képviselőjelölt, Hencsén dr. László István megyei tanácselnök, Zselic- szentpálon Szántó József, a Hazafias Népfront megyei tit­kára, Scmogyudvarhelyen Márton János, a MÖHOSZ el­nöke, Háromfán Szőke Pál, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese, Tengő­Szóit a szövetkezés egyéb hajtóerőiről, majd a háború és a béke kérdéséről. Beszédét így fejezte be a megyei párt- bizottság első titkára: — A párt, a kormány, a dolgozó parasztság, a nép köl­csönös bizalmának szilárdítá­sával akarunk tovább mun­kálkodni. Azt akarjuk, hogy meg­szűnjék a széthúzás, s az irigykedést, az acsarkodást a szeretet, a megértés vált­sa fel a szívekben. Ha ezzel egyetértenek, jöj­jenek velünk a választásokon, és segítsenek bennünket a vá­lasztások után is — fejezte be nagy tapssal, éljenzéssel foga­dott beszédét Szirmai elvtársi dön Horváth László, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, Fonóban Ta­kács István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Mi­kén Kassai János, a megyei tanács vb. titkára, ötvöskónyi- bán Varga János, a Központi Bizottság instruktora, Komlós- don Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke, La- don Kardos Béla, a megyei ta­náé® pénzügyi osztályának vezetője, Vízváron Máté Imre őrnagy, Kerekiben Varga Ká­roly képviselőjelölt, Kőröshe­gyen dr. Németi László, a me­gyei tanács vb. elnökhelyette­se, Látrányban Molnár Lajos őrnagy, öreglakon Kristóf Jó* zsef százados, Kadarkúton Szikszai László, a kaposvári járási pártbizottság titkára, Somogycsicsőn pedig Horváth János, a MÉSZÖV elnöke tar­tott választói nagygyűlést,

Next

/
Oldalképek
Tartalom