Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Kedd, 1958. október 28.

VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉSEK MEGYÉNKBEN

Bátran állunk a% orsxág dolgoséi elé, mert eredményeink minden becsületes ember előtt bisonyítják9 hogy orsságunkban a ssocialismus épül

Dr. Hezvál Ferenc elvtárs beszéde Segesden

Elcsitul a kultúrházban a aaj, az utcán álló emberek ás feszült figyelemmel hallgatják a nagygyűlés előadójának szavait. Nemcsak azért, mert a szónok dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, képviselőjelölt, hanem, mert azokról az eredményekről szól, melyek megváltoztatták, megszépítették a múltban cselédesfcedö vagy néhány hold földjükön nyomorgó segesdi kisparasztok életét is.

Helyes úton járunk

— Büszkék lehetünk a 13 esztendő alatt élért eredményeinkre — kezdte beszédét a miniszter. — Eltüntettük a 3 millió koldus országát. Ipart teremtettünk, megváltozott a munkásság, parasztság, értelmiség élete. Gyárak, iskolák, kultúrházak, kórházak és bölcsődék épültek szerte az országban. A segesdieknek nem kell elmenni községükből, hogy ezekről az eredményeikről meggyőződjenek. 1945-ben 3 ezer kát. hold földet osztottak itt ki, s az új föMhözjuttatobtak közül sok gazda itt üi a fcul- túrháziban. Villanyt kaptak, bölcsődét építettek, az iskolai tantermek száma kilencről tizenkettőre, a pedagógusok száma pedig hétről tizennyolcra emelkedett. De nemcsak a község gyarapodott, fejlődött, hanem maguk a gazdák is. A felszabadulás előtt nem volt motorkerékpár a faluban, ma ötvenegy darab van. 1945 előtt négy rádió volt mindössze, ma pedig 360 szól Segesden. 253 új ház is épült a 13 év alatt. Kell-e ezéknél meggyőzőbb bizonyíték, hogy az eddig járt út helyes volt.

S ezért mondhatta dr. Nez- vál Ferenc:

— Bátran állunk az ország színe elé, mert eredményeink minden becsületes dolgozó előtt bizonyítják, hogy hazánkban a szocializmus épül.

Beszélt ezután az 1953-as év hibáiról, melyeket a termelőszövetkezetek fejlesztése terén elkövettünk, majd arról szólt, hogy a hibákat Nagy Imre és társai felnagyítva, az elért eredményeket pedig elhallgatva robbantották ki a Külső ellenség segítségével az ellenforradalmat.

— Itt Segesden iá követtünk el az elmúlt évek során hibákat, hogy minél élőbb megvalósítsuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezek helytelenek voltak... Csak a meggyőzés, az önkéntesség útján valósítható meg a mezőgazdaság szocialista átszervezése. De ezt meg kell tennünk, mert egyedül a nagyüzemi mezőgazdaság nyújthat parasztságunknak nyugodt, békés jövőt.

Ezután ismertette, mi tette szükségessé a választások kiVálasztási előkészítő gyűlést tartott a csurgói i községi pártszervezet

A múlt héten csütörtökön es-* te a járási művelődési házban1 választási előkészítő gyűlést1 tartott a csurgói községi párt-1 szervezet. A .gyűlésre azokat* hívták meg, akik a tanácstag-* jelölő kisgyűléseken is segítse-* get nyújtottak.

Németh elvtárs, a községi( párttitkár ismertette az össze-1 jövetel célját, és a megjelentek* segítségét kérte a választásokra való mozgósításiban, az esetleges ellenséges támadások le-* leplezésében.

Bauer Brúnó elvtárs' részletesen ismertette a felszabadulás óta elért eredményeket. Arra kérte a gyűlés részt-, vevőit, hogy az elért eredményeket ismertessék majd a kö-, zeljövőben megtartandó kis-, gyűléseken.

írását, majd a kapitalista országok választásairól beszélt.

— A kapitalista országokban a választásokkor nem a választók szabad akarata érvényesül — mondotta —, hanem a terror, a fegyver terrorja. Ezt bizonyítja a nemrégen Francia- országban lezajlott választás is. Beszélt arról, milyen nemzetközi helyzetben készülődünk a november 16-i választásokra, és hangsúlyozta: — Hogy ma ilyen nyugodt, békés körülmények között építhetünk, s hogy eddigi eredményeinket elérhettük, a Szovjetuniónak köszönhettük, amely 1945-ben és 1956- ban is felszabadította országunkat.

Terveinket megvalósítjuk, felépítjük a szocializmust

— Sok szép eredményt értünk el annak ellenére, hogy az ellenforradalom pusztítása, rombolása visszavetette az országot — mondotta Nezvál elvtárs. — Ipari munkásságunknak van állandó jellegű munkája, rendeztük a bérkérdést,

az árakat... Tovább kell fejlődni, még előbbre kell haladnunk. Építenünk kell még sok új kórházat, iskolát, üzemet. Tizenöt év alatt rengeteg új lakásra van szükség, hogy a lakáskérdést megoldjuk. Eltökélt szándékunk, hogy ezt végre is hajtjuk. Rendezzük a nyugdíjakat, emeljük a nagy- családosok családi pótlékát, s némely területen rendezzük a béreket. Nem tűzünk ki megoldhatatlan feladatokat, nem készítünk megvalósíthatatlan terveket, s azokat meg is valósítjuk ... Nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy további előrehaladásunkat biztosíthassuk.

— Olyan programmal állunk most, a választásikor népünk elé — hangoztatta a miniszter —, melyből minden ember világosan láthatja céljainkat: nyugodt, békés életet alkarunk, békés körülmények között építeni a szocializmust. Ezek a jövőre vonatkozó céljaink, terveink, s nem kétséges, hogy a becsületes dolgozók, munkások, parasztok, értelmiségiek támogatni fogják, mipt ahogy eddig is tették, a kormány és a párt politikáját.

— Szavazzon november 16- án mindenki a munkás-paraszt kormányra, a béke és a szocializmus megvédésére — fejezte be nagygyűlés! beszédét dr. Nezvál Ferenc ígazságügymi- niszter.

Ilyen Igazságos rendszer még nem volt hazánk történetében

SZIRMAI JENŐ ELETÁRS BESZÉDE GÖLLÉN

Kedves választópolgárok, Gölle község dolgozói!

— Néhány szót szeretnék szólni arról — kezdte beszédét Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, képviselőjelölt —, hogy mi a november 16-i választás célkitűzése. A választás legfontosabb célkitűzése — folytatta a szónok — tovább erősítsük azt a rendszert, tárnék 1945- ben kezdtük el lerakni az alapjait: a munkás-paraszt hatalmat, megteremteni a feltételeket, hogy még jobb életet teremtsünk a dolgozó népnek. A mostani választásnak

külpolitikai jelentősége abban van, hogy népünk a világ szeme előtt négy esztendőre ismét megválasztja saját alkotmányosé testületét, s ezzel tovább szilárdítjuk nemzetközi helyzetünket, tekintélyünket.

Ez a barátnak örömet, az ellenségnek szomorúságot jelent. De úgy gondolom, a magyar munkásnak, parasztnak abból semmi kára nem lesz, ha az ellenségnek szomorúságot okozunk.

Belpolitikai jelentősége abban van a választásnak, hogy a párt és a kormányzat odaáll a nép elé, és azt kéri a dolgozóktól, mondjanak bírálatot kétéves munkájáról, s ha egyetértenek politikánkkal, zárkózzanak körénk, és segítsék teljes megvalósulásához ezt a politikát.

Mi a különbség a régi és a mostani választások között?

— A múltbeli választásokon az volt a szokás, hogy a jelöltek mindig ígértek valamit. A mi választásunk abban is különbözik a régiektől, hogy nem ígérünk köves utat, villanyt, nem adunk kortesbort, sem mást olcsó szavazatfogás céljából. Mi a nép jelöltjei egyet ígérünk: azt, hogy dolgozó népünk ügyét minden erőnkkel

tpJip+réfd'nMbőz mérten szolgáljuk. (Nagy taps.)

— Érdemes gondolatban visszamenni a múltat, kiket választottak az úri világban. Nem a dolgozó nép képviselői, hanem hercegek, grófok, bárók, papok és egyebek alkották a parlamenti többséget. Kik a jelöltek most? Az a rimányi parasztszármazású Varga Károly, akit maguk is jól ismernek. A jelöltek között van Hegedűs Lajos öreglaki, Gantner Ferenc nágocsi egyéni paraszt, mind a hárman pár- tonkívüliek. Jelölt a fiatal munkásnő, Habuczkiné és Csa- jághy Károly kaposvári pedagógus. Ezek az emberek hús a nép húsából, vér a nép véréből (felkiáltások: »éljen!«);

Szirmai elvtárs ezután arról beszélt, hogy akadnak, akik azt kérdik: miért nincs nálunk többpártrendszer — s ehhez hozzáteszik —, nagyobb demokrácia. Nézzük a többpártrendszert Amerikában. Ott két párt vetélkedik a kormányzás megkaparintásáért. De ez a versengés a monopóliumok között folyik, mert mind a két párt a milliomosok pártja, a nép viszont választhat: melyik milliomos kerüljön hatalomra. Emlékezzenek csak vissza a régi időikre. Horthyék nekünk itt, Somogybán is megengedték, hogy válasszunk gróf Festetics Domonkos, vitéz Csicse- 1-y-Ránay meg az úgynevezett ellenzéki Gaál Gaszton föld- birtokos között. Megmondták ezek az urak, hogy ők tőkés kizsákmányolást akarnak?

Nem mondták meg. Ködösítettek, meg félrevezették a népet, mert ha feltárják igazi szándékaikat, akkor a nép nem szavazott volna rájuk.

— Mi viszont nyílt kártyákkal játszunk. Megmondjuk, hogy

népi hatalmat, munkásparaszt hatalmat akarunk,

és aki nem ezt akarja, attól azt kérjük, ne szavazzon ránk, ne szavazzon november 16-án a Hazafias Népfront jelöltjeire. Ami a demokráciát illeti, megmondjuk, ez nem valami elvont fogalom. Nálunk nincs mindenki számára demokrácia.

Demokrácia van a dolgozók számára, viszont diktatúra van a rendszer ellenségei, a volt kizsákmányolok száMindazoknak, akik ellenségei a néphatalomnak. Úgy gondolom, a gölleiek véleményét is mondom: ilyen széles demokrácia még soha nem volt a nép számára, mint amit a néphatalom biztosít.

Ezután így folytatta a képviselőjelölt: ‘

— Tisztelt Hallgatóim, Elvtársak!

Sokkal jobban élnek a dolgozók, mint bármikor azelőtt

— Most a választáskor számvetést készítünk: milyen volt a múlt, mert erről köny- nyen elfeledkezünk. Akkor nem törődött azzal senki, hogyan élt a munkás, hogy 3 millió koldus volt az országban, hogy Szent György-napkor ezerszámra vándoroltak az emberek egyik pusztáról a másikra. De a középparasztra is ráfeküdt a nagybirtok, mert a bikát akkor nem a középparaszttól, hanem a nagybirtoktól vették, és a község vezetői sem a középparasztok közül kerültek ki. Emlékezzünk arra, hogy

Somogy megye 1650 000 kh. földjéből 740 ezer kát. holdon a nagybirtok uralkodott; hogy a magángazdák csak 460 ezer holdat mondhattak magákénak, s 32 ezer falusi családnak egyáltalán nem volt földje.

— A népi hatalom nemcsak art jelenti a parasztságnak, hogy részese lehet a hatalomnak, hanem art is, hogy ez a rendszer biztos megélhetést nyújt neki. Van jövőjük a fiataloknak. A felszabadulás hozta ezt, miután a gyár a munkásé, a föld a paraszté lett, s a tudás fája a népé. Egyesek azt mondják — folytatta Szirmai elvtárs —, hogy rossz ez a rendszer. Mi art mondjuk:

ilyen igazságos rendszer még nem volt hazánk történetében, s ilyen jól még soha nem éltek az emberek, mint most.

Azelőtt 100 év alatt sem fejlődött annyit az ország, mint az utóbbi 13 esztendőben. Az ipari termelés volumene majd négyszeresére nőtt az 1938. évinek, új városok, gyárak épültek. Gölle 11 ezer holdas határából negyvenöt előtt 6000 hold nagybirtokosoké volt.

Amit a múltban a gyáros meg a földbirtokos tett zsebre, az a haszon most a munkás meg a paraszt zsebébe megy,

Ezért élhetünk sokkal jobban, mint bármikor azelőtt. Örömmel néztem az utcán a jól öltözött fiatalokat. Meg lehet különböztetni öltözködésükről a göllei lányokat a kaposváriaktól? Nem lehet. Pedig régen nem az volt jellemző, noha akkor is dolgoztak az emberek. Most azonban több a pénz, jobban élnek. Csak aki nem akarja látni, vagy rosszindulatú, az nem látja a múlt és a jelein közötti különbséget.

— Úgy hallottam, Göllén is vannak, akik nem akarják elismerni, hogy változott az életük. íme, néhány példa erről a változásról. 6500 hold földet osztottak ki negyvenötben, 250 új ház épült, a régi 4 tantermes iskola helyett ma 12 tanteremben tanulnak a község gyerekei; a 45 előtti 7 rádióval szemben ma 397 rádió szól a községben, azelőtt 1 motorkerékpár volt, ma 45 van, villanyt, autóbuszjáratot kaptak, és így tovább. Persze, az igaz, hogy nem mindenkinek emelkedett egyformán az élet- színvonala, Függ ez attól, ki

hogyan tudott gazdálkodni, milyen a család, nem részeges-e az ember stb. Annyi bizonyos, jelenleg az a probléma, milyen ruhát vegyenek, s az, hogy az építőipar még nem

tudja elegendő cseréppel meg más építőanyaggal ellátni a gölleieket. Ezek azonban, úgy gondolom, másfajta gondok, mint amilyenek régen foglalkoztatták az embereket.

Amit a párt és a kormány mondott, azt meg is valósította

Majd az ellenforradalom utáni helyzetről beszélt a szónok. Arról, hogy két évvel ezelőtt a nyugati imperialisták és szövetségeseik a belső árulók és revizionisták segítségével, felnagyítva és kihasználva tényleges hibáinkat, súlyos veszélyt zúdítottak a népi hatalomra. A helyzetet rosszabbí- totta, hogy összezavarodtak a faontak. 22 milliárd forint kára keletkezett az országnak. Annyi, amennyiből két új Kaposvárt tudnánk teljesen megépíteni. Hallatlan nehézségek között kezdte meg működését a forradalmi munkás-paraszt kormány. De a talpraállt nép a párt vezetésével és a szocialista országok önzetlen baráti segítségével rendet teremtett, elindította a 1 termelést. Az ellenforradalom szervezőit megbüntettük, a megtévesztett embereket megróttuk, és megbocsátottunk nekik. Bizonyság erre, hogy Somogy megyében mindössze 17 személyt ítéltek el bíróságaink ellenforradalmi tevékenységért.

A gazdasági konszolidációról szólva elmondta a szónok: az ipari termelésünk oly mértékben nőtt, hogy idei beruházási tervünket felemeltük — ebből Kaposvárott új lakások épülnek, és korszerűsítenek két üzemet; a tervezettnél több terméket és cikket vittünk ki, és kevesebbet hoztunk be. Mint a párt Központi Bizottsága elhatározta,

a jövő év tavaszán rendezzük a nyugdíjakat, emeljük a családi pótlékot a sokgyermekes családoknál, emeljük a pedagógusok fizetését, és a hároméves tervre előirányzott életszínvonal-emelést jövőre megvalósítjuk.

Azért a jövő tavasszal, mert akikor lesznek meg a gazdasági lehetőségek. Népünk ebből is láthatja: nem kirakatpolitikát folytatunk. Amit a párt és a kormány mondott, art meg is valósította. Eltöröltük a beszolgáltatást, emeltük az életszínvonalat. A Somogy megyei kereskedelem 1956-ban 134 millió forint értékű élelmiszer-forgalmat bonyolított le, 1957-ben 176 milliót. Több ruházati cikket, rádiót, tűzhelyet vásároltak a dolgozók, mint az azelőtti évben,

1957 decemberétől 1958 januárjáig 22 millió forinttal nőtt a somogyiak takarékbetétállománya.

A következő ötéves tervről szólva a szónok megemlítette, hogy ennek irányelveit a párt és a kormány már jövőre vitára bocsátja. Ebben célul tűzzük, hogy az életszínvonal tekintetében elérjük, sőt lehagyjuk a fejlett nyugati országokat.

Némelyek art mondják Göllében, sok az adó. Szirmai elvtárs két számadatot ismertetett Az egyik arról szól, hogy az Állatforgalmi Vállalat már az idén 6 250 000 forintot fizetett ki a gazdáknak jószágaikért, az előrelátható bevétel év végéig eléri a nyolcmilliót A község egész évi adóterve viszont 3 800 000 forint. Ebből is látható, hogy nincs ok a panaszra. — Art is megmondjuk őszintén — mondta a megyei pártbizottság első titkára —, hogy az adó összege nem fog csökkenni, mert az államháztartásnak szüksége van a parasztok adójára is. A boradóval kapcsolatban, azoknak, akik azt mondják, hogy miért kell a noha után is annyit fizetni, mint a rizlingért, art válaszoljuk: mert a noha bor ártalmas az egészségre, s azt akarjuk, hogy a gazdák vágják ki, és telepítsenek helyébe értékes fajtát

A gölleiek még jobban élhetnének, ha szövetkeznének

Beszédét ezután így folytatta Szirmai Jenő:

— Mivel nem akarjuk becsapni a parasztokat, beszélni kell az életszínvonal további emelésének akadályáról, a mezőgazdaság elmaradottságáról. Igaz, hogy a göllei gazdák szorgalma és szakértelme országszerte Ismert — amiről én a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében csak a legnagyobb elismerés hangján beszélhetek —,

de ha ezek a híres göllei gazdák szövetkezetbe tömörülnének, még sokkal jobban élhetnének, biztosan tudom, szövetkezetüknek hírére jönnének az ország más vidékeiről Is.

★

A megyében szombaton és vasárnap még a következő választási nagygyűlések voltak: Gamáson Misefa György, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Somogyegresen Nagy Árpád, a Gépállomások Somogy megyei Igazgatóságának vezetője, Görgetegen Bogó László, a KISZ megyei bizottság titkára, Böhönyén Sólyom Gábor, a Megyei Rendőrkapitányság vezetője, Ber- zencén Sási János, a megyei taináos vb. elnökhelyettese, So- mogytúron Hegedűs Lajos országgyűlési képviselőjelölt, Hencsén dr. László István megyei tanácselnök, Zselic- szentpálon Szántó József, a Hazafias Népfront megyei titkára, Scmogyudvarhelyen

Márton János, a MÖHOSZ elnöke, Háromfán Szőke Pál, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, TengőSzóit a szövetkezés egyéb hajtóerőiről, majd a háború és a béke kérdéséről. Beszédét így fejezte be a megyei párt- bizottság első titkára:

— A párt, a kormány, a dolgozó parasztság, a nép kölcsönös bizalmának szilárdításával akarunk tovább munkálkodni.

Azt akarjuk, hogy megszűnjék a széthúzás, s az irigykedést, az acsarkodást a szeretet, a megértés váltsa fel a szívekben.

Ha ezzel egyetértenek, jöjjenek velünk a választásokon, és segítsenek bennünket a választások után is — fejezte be nagy tapssal, éljenzéssel fogadott beszédét Szirmai elvtársi

dön Horváth László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Fonóban Takács István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Mikén Kassai János, a megyei tanács vb. titkára, ötvöskónyi- bán Varga János, a Központi Bizottság instruktora, Komlós- don Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke, La- don Kardos Béla, a megyei tanáé® pénzügyi osztályának vezetője, Vízváron Máté Imre őrnagy, Kerekiben Varga Károly képviselőjelölt, Kőröshegyen dr. Németi László, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Látrányban Molnár Lajos őrnagy, öreglakon Kristóf Jó* zsef százados, Kadarkúton Szikszai László, a kaposvári járási pártbizottság titkára, Somogycsicsőn pedig Horváth János, a MÉSZÖV elnöke tartott választói nagygyűlést,