Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

,£\ KO/Vv «j. —---------^ ' ^Mpos^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 254. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1958. október 28. Mai számunk tartalmából Ahol mindenki megelégedett „A Nougat nem győzhet" A vasárnap sportja Meggyőződésünk, hogy dolgozó népünk a bizalomra továbbra is bizalommal válaszol VÁLASZTÁSI NAQYQYÜLÉSEK MEQYÉNKBEN A Hazafias Népfront vasárnap megyénk ■r®- több községében rendezett választási [ nagygyűlést. Nágocson délelőtt 10 órára a 770 választó közül 400 jött el a kultúrotthon- ba és annak udvarára, hogy meghallgassa | Dögéi Imre elvtársat, a Magyar Szocialista , Munkáspárt Közoonti Bizottságának tagja, a . megye országgyűlési képviselőjelöltje, föld- , művelésügyi miniszter beszédét. A nagygyű- I lés szónokát virágcsokorral köszöntötték fel (az úttörő pajtások. Hortobágyi Petemé, a (népfront helyi bizottsága elnökének megnyitó ) szavad után emelkedett szólásra Dögéi elv- >társ. 11 órára, hirdették Segesden a választási ) nagygyűlést, de az előadó, dr. Nezvál Ferenc, I a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi >Bizottságának tagja, Somogy megye ország- I gyűlési képviselőjelöltje, igazságügyminiszter I már kora reggel megérkezett a községbe. A (tanácsházán sokan várták: nemcsak a megye, (a járás és a község vezetői, hanem különbö­ző kérelmekkel, panaszokkal érkező emberek (is, akik az igazságügyminisztertől vártak ba- i jaikra orvoslást. Ötvöskónyiból Krénusz, (Gyenis, Fábos gazdák és Fodor József, Se- (gesdről Szűcs István; valamennyiük panaszát (meghallgatták, s ígéretet tettek, hogy rövid I idő alatt intézkednek. A kultúrház zsúfolásig megtelt. Az utcán is mintegy félezer ember várakozott, amikor a nagygyűlés szónoka, dr. Nezvál Ferenc Hevesi János, a megyei párt- bizottság másodtitkára, özv. Tóth Vende Iné, a Nagyatádi párási Pártbizottság titkára, Sas­vári Ferenc járási tanácselnök, Vitman Jó­zsef gépállomási igazgató, Szabó István, a Hazafias Népfront járási titkára, Bakos Imre községi tanácselnök és Filó József párttitkár kíséretében elfoglalta helyét. Úttörők köszön­tötték virággal a kedves vendégeket, majd az általános iskolások adtak kultúrműsort. Filó József iskolaigazgatónak, a község párt-J titkárának megnyitó szavai után Nezvál elv- \ társ mondta el választási programbeszédét. Göllén 11 óra körül csoportosan vonultak az emberek a felszabadulás után épített kul- túrházba, hogy tanúi legyenek Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselőjelölt beszédének. So­kan a katolikus pappal együtt a templomból érkeztek ide. Mintegy 400 ember jött el a nagygyűlésre. Tele volt a kultúrház, sokan pedig az udvaron szorongva hallgatták a szó­nokot. Úttörők, a község KISZ-szervezetének tagjai köszöntötték Szirmai Jenő képviselő- jelöltet. Bemát Jenő pedagógus nyitotta meg a nagygyűlést, s ezután emelkedett Szirmai elvtárs szólásra. otthon épült 70 ezer forintos beruházással. A község lakos­sága életszínvonalának emel­kedését mutatja az is, hogy mortorkerékpánból 1945-Jben három, most pedig huszonhat van a községben. A felsorolt eredmények, amelyek korántsem telje­sek, minden szónál meg­győzőbben bizonyítják, hogy pártunk és kormá­nyunk alapjában véve he­lyes politikát folytat, hogy az út, amelyen haladunk, bár nem sima, de jó út, a munkás-paraszt szövetség to­vábbi elmélyítésének, a mun­káshatalom, a proletárdiktatú­ra további megszilárdításának, dolgozó népünk életszínvonala további emelésének, hazánk­ban a szocializmus felépítésé­nek az útja. Ezért van az, hogy pártunk és kormányunk poli­tikáját helyesli és támogatja dolgozó népünk döntő többsé­ge. Feladatunk: többet, jobbat, olcsóbban termelni Dögéi Imre elvi ár» beszéde Nágocson November 18-án új ország- gyűlési 'képviselőket és új ta­nácstagokat választ a magyar nép. A város és a falu dolgo­zói nagy lelkesedéssel készül­nek a választásokra, mert tud­ják, hogy november 16-án a legfontosafabról, arról kell dön­teniük, hogy az elkövetkezen­dő négy esztendőre kikre híz­zák az ország, a megye, a já­rás, a város és a falu irányí­tását, valamint arról, hogy he­lyeslik a párt és a kormány politikáját. A választás tehát egyiben szavazás is — mondta bevezetőben Dögéi elvtáns —, majd a továbbiakban így foly­tatta: — Az ország gazdasági és politikai helyzete mindig ér­dekelte az embereiket. Most azonban a választásokra való tekintettel sokkal inikább ér­dekli, mint máskor. Pártunk Központi Bizottsága és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány nagy gondot fordít arra, hogy az ország dolgozó népe tisztában legyen hazánk gazda­sági és politikai helyzetével, valamint a párt és a kormány gazdasági, bel- és külpolitikai célkitűzéseivel. — Ezután az ellenforradalmat követő két esztendő alatt elért gazdasági és politikai eredményeinkről szólva a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének sikereit vette sorra. Mezőgazdaságttnk fejlődése az elmúlt két évben — Állattenyésztésünk nagy­részt kiheverte az ellenforrada­lom által okozott károkat. Az egy tehénre jutó átla­gos évi tejtermelés 1957- ben 200 literrel növekedett, s ez az átlag 1958 végéig előreláthatóan eléri a 2100 kilogrammot. Az .állami gazdaságokban lévő mintegy 54 000 tehén évi átla­gos tejtermelése meghaladja a 3000 litert, és az országosan törzskönyvi ellenőrzés alatt ál­ló 65 ezer tehén 1957. évi át- lagtejtermelése 3214 liter volt. A vágómarha átlagsúlya az 1957. évi 426 kg-ról 473 kg-ra emelkedett. A sertéstenyésztés eredményei is biztatóak. — Két esztendő alatt jelen­tős eredményeket értünk el a termelőszövetkezetek számsze­rű fejlesztésében is. Az ellen- forradalom által szétvert ter­melőszövetkezetek közül már mintegy 1220 újjáalakult. Je­lenleg mintegy 2840 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet mű­ködik 145 ezer taggal, 1 031 000 kát. hold szántóföldön. Termelőszövetkezeteink többsége szervezetileg és gazdaságilag megszilár­dult. Gazdálkodásuk javu­lását mutatja, hogy a ter­melőszövetkezetek termés­átlagai az elmúlt évben is és az idén is általában meghaladták az egyéni ter­melőkét. így pl. amíg az egyéni parasz­tok holdanként! termésátlaga az elmúlt esztendőben búzából 8,5 mázsa volt, addig a terme­lőszövetkezeteké 10,5 mázsa. Ebben az évben búzából a termelőszövetkezeteik 24, rozs­ból 27, őszi árpából 17 száza­lékkal szárnyalták túl az egyé­ni gazdák termésátlagait. Ezek országos adatok. De itt a tahi járásban is ez a helyzet. A ta­hi járás egyéni gazdái búzából 6,9, rozsból 5,5, Őszi árpából 9,1 mázsás átlagtermést takarítot­tak be holdanként, a termelő- szövetkezetek pedig búzából 7,3, rozsból 7,7, őszi árpából pedig 9,3 mázsás átlagtermést értele el az idén. Ezek az ered­mények arról tanúskodnak, hogy a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás kedvezőtlen időjá­rás esetén is nagyobb termés- eredményeket tesz lehetővé, mint a kisparcellás gazdálko­dás. A terméshozamok állandó növelését, a dolgozók életszín­vonalának emelését és ellátá­sát, a dolgozó parasztok szá­mára biztonságos termelést, megalapozott jövőt csak a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás nyújtja. Az eredmények politikánk helyességét bizonyítják A mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért eredmé­nyeinkben benne van a párt és a kormány hathatós támo­gatása. — Javítottuk a műtrá­gyaellátást. 1957-ben a mező- gazdaság 36 ezer vagon műtrá­gyát kapott az előző évi 25 500 vagonnal szemben. Az állatte­nyésztés fejlesztését nagyban elősegítette a tenyész- és vá­gómarha. valamint a tej árá­nak rendezése. A mezőgazda­sági termelést nem a korábban alkalmazott bürokratikus mód­szerekkel, mint pl. a kötelező vetésterv, hanem átgondolt, a termelő anyagi érdekeltségét is szem előtt tartó gazdasági intézkedésekkel igyekeztünk befolyásolni. Jobban építettünk a termelők, a dolgozó parasz­tok tapasztalatára. A tények azt bizonyítják, hogy ez helyes volt — De nemcsak a termelést fokoztuk, hanem a termelés növekedésénél nagyobb mértékben emel­kedett a dolgozók jövedel­me, életszínvonala is. A parasztság áruértékesítés­ből és termelési előlegből szár­mazó pénzbevétele 1957-ben mintegy 27 százalékkal" volt több, mint 1956-ban. Ezután idézett az előadó ha­zánk fejlődésének országos, majd helyi adataiból. — Ná- gocs község 1948-ban villanyt, 1949-ben pedig mozit kapott. A felszabadulás után 69 lakás épült ebben a faluban. 1945-ben három tanító és három tanter­mes iskola volt, ma hét tanító­ja van a községnek, és öt tan­teremben folyik az oktatás. 1953-ban bölcsőde és napközi Dögéi elvtárs ezután rátért pártunk és kormányunk gaz­dasági és politikai célkitűzései­nek ismertetésére. Szólt a me­zőgazdaságunkban a felszaba­dulás óta bekövetkezett jelen­tős változásokról, a jelenlegi helyzetről — arról, hogy a több­ségben lévő kisparcellás gaz­daságok nem képesek termelé­sük számottevő növelésére —, majd a jövőt illetően kijelen­tette: — A mezőgazdasági terme­lés továbbfejlesztésének irányát pártunk és kormá­nyunk a szocialista nagy­üzemi gazdaságokon ala­puló belterjes gazdálko­dásban .jelöli meg. A továbbiakban így folytatta: — Népünk, benne a dolgozó parasztság életszínvonalának emelését csak úgy tudjuk biz­tosítani, ha a mezőgazdasági dolgozók, a (parasztság is töb­bet, jobbat és olcsóbban ter­mel. A dolgozó parasztságra is vonatkozik az a megállapítás, hogy jobban élni. szebben ru- házkodni csak úgy lehet, ha többet, jobbat, és olcsóbban termel. Mit kell tennünk en­nek érdekében? Fokozottabban kell alkal­mazni az alapvető és fej­lett termelési módszereket. Tovább kell javítanunk a növénytermesztésben a ve­tésszerkezetet, elsősorban a takarmánytermő terüle­tek növelésével és a takar- ményféleségek helyes ará­nyainak kialakításával. Jobban ki kell használni a ve­tőmag-, zöldség-, szőlő- és gyü­mölcstermesztésben rendelke­zésünkre álló kitűnő lehetősé­geket. Biztosítani kell az ipar részére szükséges nyersanya­gok megtermelését és a mező- gazdasági exportlehetőségek növelését. Az állattenyésztésben előt­tünk álló feladatok, a belter­jesség követelményeinek vá­zolása után hangsúlyozta: — Mindezt azonban csak ak­kor lehet az életben megvaló­sítani, ha ehhez megvan a legfontosabb feltétel, az össze­függő nagy terület, ami ná­lunk gyakorlatilag mezőgazda- sági termelőszövetkezetet vagy állami gazdaságot jelent. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének szüksé­gességét különösen élesen veti fel az a körülmény, hogy a technika és a tudo­mány gyorsuló ütemben fejlődik világszerte. Az az ország, amely nem tart lépést a technika és a tudo­mány fejlődésével, lemarad, és a nép életszínvonala nemcsak, hogy nem emelkedik, hanem visszaesik. Ez vonatkozik a dolgozó parasztodéra is. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezését a dolgozó parasztsággal egyetértésben akarjuk megoldani — Nálunk az ellenforrada­lom leverése után voltak, sőt még ma is vannak — bár egy­re kevesebben —, akik úgy vélték, illetve úgy vélik, hogy hazánkban lehetséges belátha­tatlan ideig fenntartani az egyéni gazdálkodást. Súlyos hi­bát követnénk el, ha nem mondanánk meg nyíltan, hogy a jövő Magyarországa sem az egyéni kisparcellás gazdaságo­ké. hanem a termelőszövetke­zeteké. A kisparcellás gazdál­kodás. már elavult, a mezőgaz­daság szocialista átszervezése számunkra létkérdés, amely elől nem lehet hosszabb ideig kitérni. A kisparcellás gazdál­kodásnak ugyanis sehol a vi­lágon nincs perspektívája. Ép­pen ezért pártunk és kormányunk egyik legfontosabb felada­tának tekinti annak előse­gítését, hogy mezőgazdasá­gunk korszerű, szocialista mezőgazdasággá alakuljon át. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése azonban nem öncél, hanem meghatározott célok magvalósítása érdekében tör­ténik. Ezek a meghatározott célok a következők: 1. a ter­méshozamok növelése és a ter­melési költsé(gek csökkentése; 2. a kizsákmányolás lehetősé­gének megszüntetése; 3. a dol­gozó parasztság munkájának megkönnyítése, életszínvonalá­nak állandó emelése; 4. a mun­kás-paraszt szövetség további elmélyítése, hazánkban a szo­cializmus felépítése. — Népgazdaságunkat kettős­ség jellemzi. Az iparban a ter­melés szocialista alapokon nyugszik, ugyanakkor a mező­gazdaságban a szétaprózott gazdaságodé vannak túlsúlyban. Ez az állapot már évek óta akadályozza mezőgazdaságunk egészséges fejlődését, dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Éppen ezért meg kell szüntetnünk a népgazdaság kettős jellegét, a szocialista ipar mellett, annak segítségé­vel meg kell teremtenünk a szocialista mezőgazdaságot. Ezt a feladatot azonban nem a dolgozó parasztság akarata el­lenére, hanem a vele való megegyezés alapján, vele együtt kell megoldanunk. Arra kell törekednünk, hogy meglé­vő termelőszövetkezeteink rö­vid időn belül sok árut terme­lő, szocialista gazdaságokká váljanak. Ez a legjobb mód­szer annak bebizonyítására, hogy termelőszövetkezetben érdemesebb dolgozni, mint egyénileg. Pártunk és kormá­nyunk megad minden segítsé­get a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy kivívják fölényü­ket az egyéni, kisparcellás gaz­dálkodással szemben. De a kormány támogatja az egyénileg dolgozó parasz­tokat is abban, hogy saját erőforrásaikat felhasznál­va fokozzák a termelést, és ezáltal érjenek el nagyobb jövedelmet. Ez érdeke az országnak, de ér­deke a dolgozó parasztságnak W — A magyar mezőgazdaság fejlesztésének megvannak . az alapvető feltételei. Megvan minden adottságunk ahhoz, hogy viszonylag rövid idő alatt megteremtsük hazánkban a mezőgazdasági termékek bősé­gét. Ezt a célt azonban csakis szorgalmas munkával, szaksze­rű gazdálkodással, a tudomány és technika vívmányainak ész­szerű felhasználásával, a me­zőgazdaság belterjes irányú fejlesztésével. a szocialista mezőgazdaság megteremtésé­vel lehet elérni. Célkitűzéseink megvalósításáért Dögéi elvtárs, megyénk or­szággyűlési képviselőjelöltje a következőket mondotta beszé­de végén: — Beszámoltam a párt és a kormány eddigi munkájáról, vázoltam jövőbeni célkitűzé­seinket. Most, amikor a válasz­tások előtt számot adunk dol­gozó népünknek az ellenforra­dalom leverése óta eltelt két esztendő alatt véigzett mun­kánkról és ismertetjük jövő­beni célkitűzéseinket^ azt kérjük a választóktól, hogy hagyják jóvá, amit eddig tettünk. És amennyi­ben helyeslik jövőbeni cél­kitűzéseinket, kérjük, hosszabbítsák meg a szá­munkra adott bizalmat, s adják meg a további támo­gatást feladataink, többek között hároméves népgaz­dasági tervünk megvalósí­tásához. Pártunk és kormányunk bízik dolgozó népünkben, és meggyő­ződése, hogy munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk a bi­zalomra bizalommal, jobb munkával fog válaszolni. Csak­is ez, a kölcsönös bizalom te­remtheti meg azt az összhan­got, ami elengedhetetlen felté­tele célkitűzéseáník megvalósí­tásának, a termelés fokozásá­nak, a termelési költségek csökkentésének, dolgozó né­pünk életszínvonala további növekedésének, hazánkban a szocializmus felépítésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom