Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-23 / 250. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1958. október 23. Gondos előkészületek^ céltudatos szervezeti intézkedések szolgálják ,&£.áznak cl S’zÁfi e£eKdő-pt&llak..” VALA'SZT A VS0 3IC tárai, ?S{/ tasáflsaaíc te-tasK* I , $ SO&Nm, A AZ AVAMK sí Kár§zámad᧠sikerét Interjú a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjével Közeleg október 31-e. Ez a nap 'a termelőszövetkezetek két egymást követő gazdasági évének fordulópontja. Mérlegre 'kerül az egyesztendős munka, megtörténik a jövedelem elosztása a termelési alapokra, a tagság részesedésére, és elkészül a jövő év termelési terve. Nagy jelentőségű esemény a zárszámadás minden szövetkezet életében, ha behatóan elemzi a megtett út tapasztalatait, és megmutatja, hogyan kell gyümölcsöztetni az elmúlt évek tanulságait. A gazdasági zárszámadások elkészítésében nagy szerepe van az illetékes állami szerveiknek. Az előkészületekről kértünk felvilágosítást Deák Jánostól, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjétől. — Hány szövetkezet készít zárszámadást? — Az idén 130 mezőgazdasági termelőszövetkezetünk közül 120 készít zárszámadást. A többi a gazdasági év vége felé alakult. Egyébként e számok is mutatják a mozgalom fejlődését: tavaly ugyanis 93 fsz- ben tartottak évvégi zárszámadást. — Milyen irányelvek szabják meg ezt a munkát? — A földművelésügyi miniszter 56/1958. számú, a sajtóban is ismertetett rendeletéhez kell igazodnunk. Fontos például, hogy október 31-ig minden terményt betakarítson a tsz, mert anélkül nem kezdheti meg a leltározásit. A gépállomásoktól nagy segítséget várnak termelőszövetkezeteink a betakarításhoz. A hónap végéig mindenütt közgyűlésen ismertetik a tagokkal az említett miniszteri rendeletet, hogy tudjanak róla, és teljes erejükkel dolgozzanak végrehajtásáért. — Szerveznek-e tanfolyamot? — Tgen, többet is. Október 23-án és 24-én kétnapos tanfolyam lesz Kaposvárott. Ezen részt vesznek a járási mező- gazdasági osztályok tsz-köny- velői, szövetkezet-politikai felügyelői, a járási banlkfiókok tsz-hitelügyi előadói, valamint a zárszámadás készítésében jártas termelőszövetkezeti könyvelők. Az első napon itt lesznek a járási mezőgazdasági osztályvezetők is. A jövő héten, 28-a és 31-e között Ba- latonbogláron rendezünk tanfolyamot a kellő gyakorlattal nem rendelkező tsz-könyvelők részvételével. Október 28-án és 29-én a járási mezőgazdasági osztályok főagronómusaival és főállattenyésztőivel, valamint az egy-egy szövetkezetét patronáló járási funkcionáriusokkal beszéljük meg a megye- székhelyen a termelési terv elkészítésének irányelveit. Közben, a 23-tól 31-ig terjedő időszakban egynapos járási értekezleten vitatják meg a tsz-elnökök a tennivalóikat. — Milyen fontosabb szempontokra hívják fel a figyelmet? — A múlt évek tapasztalatai megmutatják, mire keU különösen ügyelni. Nem szabad például a valóságosnál nagyobbra értékelni a meglévő vagyont még a magasabb osztalék reményében sem. Erre nincs szükség, de mód sem. Meg kell akadályozni, hogy bárhol Is kiosszák a zárszámadás előtt azt a pénzt is, ami a vállalatokat, az államot illeti meg. — Az áruértékesítés & a műtrágyafelhasználás igazolásait elő kell venni az irattárból és november 2-ig bemutatni a bankfióknál, hogy a törvényes hitelkedvezményeket élvezhesse a termelőszövetkezet. November 5-ig kölcsönösen jelentsék a banknál a tsz-ek és a vállalatok az egymással szemben fennálló követeléseiket és tartozásaikat. Mindez megtörténik akkor, ha a járási mezőgazdasági osztályok végrehajtják azt az utasításunkat, hogy Október 31-ig minden tsz-ben hozassák naprakész állapotba a könyvelést. Éhhez — szükség esetén' — kérjék a földművesszövetkezeti, gépállomása, állami gazdasági szakemberek segítségét. — Adnak-e politikai útmutatást is a tanfolyamok? — Néhány tavalyi példával kezdem válaszomat. Az ádán- di Petőfi 2, a somogyvári Szabadság 3, a karcseligeti Búza- kalász 4, a répása Első ötéves Terv Tsz pedig 5 családot vett fel az 1956—57-es gazdasági évet záró, zárszámadási közgyűlésen. Ezért arra buzdítjuk jól gazdálkodó szövetkezeteink tagjait, hogy hívják meg az ünnepélyes zárszámadásra az érdeklődő egyéni parasztokat, hadd hallják saját fülükkel, mire vitte a tsz egy esztendő alatt. Ha sok kívül álló, vesz | 'részt a közgyűlésen, biztosan ismét növekszik a taglétszám a zárszámadás alkalmával is. — Milyen ütemterv szerint megy a zárszámadás és terv készítése? — November 1-én kezdődik, 15-én fejeződik be a leltározás. Ez a zárszámadás első része. A többi pedig a jövedelem fel- használásáról szóló pontos kimutatás és a mérleg. Az elkészített zárszámadást a járási mezőgazdasági osztály — a bankfiókikal együtt — felülvizsgálja. A felülvizsgált zárszámadást — meg a tsz vezetőségének gazdasági beszámolóját — a felülvizsgálást követő 8 napon belül ismertetni kell a tagsággal a tsz közgyűlésén. A zárszámadást a vita után hagyja jóvá a termelőszövetkezet közgyűlése. A miniszteri rendelet szerint december 10-ig minden szövetkezetben meg kell tartani a zárszámadó közgyűlést. A jövő évi terveket október 31-e és december 20-a között készítik el a tsz-ek. Ezeket a terveket december 31-ig kötelesek felülvizsgálnia járási mezőgazdasági osztályok. — Amint az elmondottakból kitűnik, sok munka vár járási osztályainkra. Feladataikat csak akkor tudják elvégezni, ha a végrehajtó bizottságok kellő . támogatást. _ nyújtanak nekik,1 például azzal, hogy hetenként két napra a mezőgazdasági osztályok rendelkezésé- j re bocsátják a gépkocsikat — i fejezte be nyilatkozatát Daáfc János, a megyei mezőgazdasági osztály vezetője. K. J JÓ, HA TUDJÁK A GAZDÁK fi ptaateiÉe És az ellene való védekezés A gabonafutrinka lárváját nevezik nálunk népiesen csócsárolónak. Hazai károsítása az utóbbi években nagy mértékben megnőtt. A futrinka elsősorban a sík vidékek és a kötött talajok kártevője, néha azonban a lazább, homokos talajokon is előfordul. A futrinka gabonaféléink közül a búza, a rozs és az őszi árpa károsító ja. Ritkábban ugyan, de előfordul a tavaszi árpában, zabban is. Kártétele bármely kalászos előveite- mény után bekövetkezhet, vagy akkor is, ha a szomszédos táblák előveteménye volt gabona. Sokszor gócszerűen, az egykori gabonakeresztek helyén jelentkezik, máskor sávok mentén tapasztalható kártétele. Az utóbbi esetben a szomszédos földekről vándorolnak be a táplálékot kereső lárvák, A gafocmatfutrim.: a számára kedvező a hosszú ősz, különösen a meleg október és november. Ilyenkor fokozott a kártétele. A nősfténybogarak augusztus vége felé kezdik meg a tojásrakást. Ilyenkor egy nőstény általában 20—30 fehér tojást helyez el a talaj felső rétegében. A lárvák a tojásrakás után két-három hét múlva kelnek ki. A lárvák kártétele az őszi vetésekben szeptember közepétől vehető észre, októberben pedig már — mint ez az idei évben is bekövetkezett — feltűnő méreteket ölthet. A‘ lárva kifejlett állapotában 25—30 mm hosszú, fekete fejű, a hátán sötétbarna színű kitin pajzsokkal. A tojásból kikelt lárva azonnal táplálkozni kezd. Kártétele jellegzetes, nagyon jól felismerhető. Ugyanis, ha a futrinka lárvája (csócsároló) megtámadta a gabonát, a kicsi növények mellett megtalálható, ahol fél cm átmérőjű, 10—15 cm mély aknában tartózkodik. A lárva a fényt kerüli, ezért nappal ritkán jön felszínre, csak éjjel táplálkozik. Novemberben a lárvák befejezik a táplálkozást, és . talajba vonulnak áttelelésre. Tavasszal, amikor a hó elolvadt, az őszi gabonavetéseken ismét fokozott mértékben megkezdik a táplálkozást, amely egészen májusig tart. Májusban a lárvák a talajban bebábozódnak. Június közepén, amikor a gabonák kalászai megszemesednek, előjönnek a mintegy másfél centi hosszú, zömök, fényes, fekete, erősen bordázott hátú bogarak. A bogarak a tejes- és viaszérésben lévő gabona szemeli et rágcsálják, leginkább reggel és a hajnali órákban, sokszor azonban nappal is. A csócsároló-veszély a tabi, siófoki, kaposvári, fonyódi és a marcali járásban várható leginkább. Az. őszi árpán már mutatkozik is futrinka kártétel, ezért gyakoribban meg kell némi a vetéseket, és ahol a futrinka kártétele észlelhető, azonnal védekezni kell ellene. A gabonafutrinka elleni védekezés elsősorban agrotechnikai. Fontos a helyesen alkalmazott vetésforgó: kalászos után ne kerüljön ismét kalászos, lehetőleg a szomszéd táblákba se — és idejekorán hántsuk a tarlót. Amikor már a csócsároló megjelent a vegyi védekezést kell alkalmazni. A vegyi védekezésben a HCH tartalmú bőséges porozás (10 százalékos Agritox porozószerből, kát. holdanként 25—30 kg) vált be eddig a legjobban. A csócsároló elleni vegyszeres védekezés a termelőszövetkezetek részére három holdnál nagyobb területen állami, ingyenes feladatot képez, amelyet a megyei növényvédő állomás végez. Nagyobb, összefüggő területen a növényvédő állomás egyéni termelők és egyéb szektorok részére is végez porozást a megszabott díjtételekkel. Ha kisparcellán a futrinka-kár egy-két kisebb foltban jelentkezik, nem szükséges a terület teljes leporozása, hanem csak a fertőzési gócoké. A foltoknál a védekezést mindig úgy kell végezni, hogy a fertőzött folt környékén a még meg nem rágott gabonát is legalább két méter szélesen leporozzuk. A HCH porozószerrel való porozást legjobb naplementekor végezni, mert a szer napfény hatására, veszíti hatékonyságából. A porozást ne nedves, harmatos állapotban végezzük, mert a nagy mennyiségben kiporozott szer oldva erősen megperzselheti a fiatal növényeket. KOPHÁZI FERENC A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt, gabonát, csákányosokkal puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfit, Ki védte menthetetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. Cicáznak a szép csendőrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják, ki lesz a követ. Hisz »nyíltan dönt«, ki ezer éve magával kötve, mint a kéve, sunyit, vagy parancsot követ. JÓZSEF ATTILA: HAZAM Igen, úgy mondták régen is: választás. De mennyi csalódás, mennyi visszaélés, becsapás rejlett e mögött a szó mögött! Mit jelentett ez a szó a Tibor- coknak!? Szinte hallak a számukra megváltoztathatatlan bibliai parancs: »arcod verejtékével keresd a kenyered«. És túrta a földet, amíg bírta. Ha pedig valami nem tetszett a földesúrnafc, az intézőnek, a botos ispánnak, rúgott rajta, és Szent György-napkor megindultak végtelen sorokban a nyomorúság szekerei. S akiknek az ínséges cselédkonyhában sem jut hely, »akinek: nem jut kapanyél«, akikről az »ellenzéki« kisgazdapárti vtezér, Eckhardt Xibor örömujjongva így nyilatkozik az 1935-ös választás előtt: »Kimaradtak (mármint a választójogosult- ságból. Szerk.) a csavargók, akik országot, világot járnák, akiknek se házuk, se hazájuk nincsen« — mit éreztek vajon. A Horthy-rendszer huszonöt éve alatt két és félmillió lakosnál többnek sohasem volt szavazati joga. Mégis — emlékezzenek vissza az idősebbek — mennyi hangzatos frázist hallottak a rendszer uraitól a demokráciáról, a jogról. Nem felesleges ideírni a következő számokat: Az ,1919-es Magyar Tanácsköztársaság első intézkedése az volt, hogy négy és félmillió emberre tervoifis a sjság-írt iaüraedő H* ÍS.-E) kályWg- X. Y. 2 i ».«éíyvítn. nítn'í-lfe í mSti * a* üt - sU * •''•Var <4r4f).«Vr:i »*&r «míí •«Aik»**;-- A ooiis jesztette ki a választójogosultságot. A Horthy-fasizmus megdöntése után, 1945-ben több mint ötmillió, 1949-ben 5,4 millió, 1954-ben pedig 6,59 millió lakosnak volt szavazati joga. Vajon ez a két és félmillió ember, akinek szavazati jogot adott az úri osztály, tán szabad akarata szerint választhat tott? Akinek még vannak ilyen illúziói, az nézze meg ezt a képet, melyet Az Est az 1935-ös választások utáni napokban közölt. Méltó kifejezője a kornak, a »demokratikus választási rendszernek«. Kik között választhatott a törpebirtokos, a munkás? Talán saját fajtájából valót küldhetett a parlamentbe? Ugyan, erről nem kérdezték meg. Ki- játszották, tőrbe csalták, megfenyegették. Az önkény, a csendőrszuronyok mondták ki az utolsó szót. Bethlen gróf, a hírhedt miniszterelnök mondta: — A választójog titkossága »a magyar ember jellemével összeférhetetlen«. — Bethlen gróf később a szavazás titkosságának demagóg bevezetése után megmagyarázta e választási jog igazi jellegét: »Azt az iskolázatlan tömeget, amely faluhelyen sok helyütt a népesség 55 százalékát teszi ki, nem szabad úrrá tenni a magyar politikában«. Gróf urak, báró urak, hiábavaló volt a félelem, a magyar nép, »az iskolázatlan tömegek« megtanulták cicázó csendőrtollak nélkül irányítani sorsukat és hazájukat, ez a nép minden óvó rendszabály nélkül úrrá lett a magyar politikában,
