Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-23 / 250. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1958. október 23. Gondos előkészületek^ céltudatos szervezeti intézkedések szolgálják ,&£.áznak cl S’zÁfi e£eKdő-pt&llak..” VALA'SZT A VS0 3IC tárai, ?S{/ tasáflsaaíc te-tasK* I , $ SO&Nm, A AZ AVAMK sí Kár§zámadá§ sikerét Interjú a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjével Közeleg október 31-e. Ez a nap 'a termelőszövetkezetek két egymást követő gazdasági évének fordulópontja. Mér­legre 'kerül az egyesztendős munka, megtörténik a jövede­lem elosztása a termelési ala­pokra, a tagság részesedésére, és elkészül a jövő év termelési terve. Nagy jelentőségű ese­mény a zárszámadás minden szövetkezet életében, ha beha­tóan elemzi a megtett út ta­pasztalatait, és megmutatja, hogyan kell gyümölcsöztetni az elmúlt évek tanulságait. A gazdasági zárszámadások elké­szítésében nagy szerepe van az illetékes állami szerveiknek. Az előkészületekről kértünk felvilágosítást Deák János­tól, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályvezetőjétől. — Hány szövetkezet ké­szít zárszámadást? — Az idén 130 mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetünk kö­zül 120 készít zárszámadást. A többi a gazdasági év vége felé alakult. Egyébként e számok is mutatják a mozgalom fejlő­dését: tavaly ugyanis 93 fsz- ben tartottak évvégi zárszám­adást. — Milyen irányelvek szab­ják meg ezt a munkát? — A földművelésügyi mi­niszter 56/1958. számú, a saj­tóban is ismertetett rendeleté­hez kell igazodnunk. Fontos például, hogy október 31-ig minden terményt betakarítson a tsz, mert anélkül nem kezd­heti meg a leltározásit. A gép­állomásoktól nagy segítséget várnak termelőszövetkezeteink a betakarításhoz. A hónap vé­géig mindenütt közgyűlésen ismertetik a tagokkal az emlí­tett miniszteri rendeletet, hogy tudjanak róla, és teljes erejük­kel dolgozzanak végrehajtá­sáért. — Szerveznek-e tanfolya­mot? — Tgen, többet is. Október 23-án és 24-én kétnapos tan­folyam lesz Kaposvárott. Ezen részt vesznek a járási mező- gazdasági osztályok tsz-köny- velői, szövetkezet-politikai fel­ügyelői, a járási banlkfiókok tsz-hitelügyi előadói, valamint a zárszámadás készítésében jártas termelőszövetkezeti könyvelők. Az első napon itt lesznek a járási mezőgazdasá­gi osztályvezetők is. A jövő héten, 28-a és 31-e között Ba- latonbogláron rendezünk tan­folyamot a kellő gyakorlattal nem rendelkező tsz-könyvelők részvételével. Október 28-án és 29-én a járási mezőgazdasági osztályok főagronómusaival és főállattenyésztőivel, valamint az egy-egy szövetkezetét pat­ronáló járási funkcionáriusok­kal beszéljük meg a megye- székhelyen a termelési terv elkészítésének irányelveit. Közben, a 23-tól 31-ig terjedő időszakban egynapos járási értekezleten vitatják meg a tsz-elnökök a tennivalóikat. — Milyen fontosabb szem­pontokra hívják fel a fi­gyelmet? — A múlt évek tapasztala­tai megmutatják, mire keU kü­lönösen ügyelni. Nem szabad például a valóságosnál na­gyobbra értékelni a meglévő vagyont még a magasabb osz­talék reményében sem. Erre nincs szükség, de mód sem. Meg kell akadályozni, hogy bárhol Is kiosszák a zárszám­adás előtt azt a pénzt is, ami a vállalatokat, az államot ille­ti meg. — Az áruértékesítés & a műtrágyafelhasználás igazolá­sait elő kell venni az irattár­ból és november 2-ig bemutat­ni a bankfióknál, hogy a tör­vényes hitelkedvezményeket élvezhesse a termelőszövetke­zet. November 5-ig kölcsönösen jelentsék a banknál a tsz-ek és a vállalatok az egymással szemben fennálló követelései­ket és tartozásaikat. Mindez megtörténik akkor, ha a járá­si mezőgazdasági osztályok végrehajtják azt az utasítá­sunkat, hogy Október 31-ig minden tsz-ben hozassák nap­rakész állapotba a könyvelést. Éhhez — szükség esetén' — kérjék a földművesszövetkeze­ti, gépállomása, állami gazda­sági szakemberek segítségét. — Adnak-e politikai út­mutatást is a tanfolya­mok? — Néhány tavalyi példával kezdem válaszomat. Az ádán- di Petőfi 2, a somogyvári Sza­badság 3, a karcseligeti Búza- kalász 4, a répása Első ötéves Terv Tsz pedig 5 családot vett fel az 1956—57-es gazdasági évet záró, zárszámadási köz­gyűlésen. Ezért arra buzdítjuk jól gazdálkodó szövetkezeteink tagjait, hogy hívják meg az ünnepélyes zárszámadásra az érdeklődő egyéni parasztokat, hadd hallják saját fülükkel, mire vitte a tsz egy esztendő alatt. Ha sok kívül álló, vesz | 'részt a közgyűlésen, biztosan ismét növekszik a taglétszám a zárszámadás alkalmával is. — Milyen ütemterv sze­rint megy a zárszámadás és terv készítése? — November 1-én kezdődik, 15-én fejeződik be a leltározás. Ez a zárszámadás első része. A többi pedig a jövedelem fel- használásáról szóló pontos ki­mutatás és a mérleg. Az elké­szített zárszámadást a járási mezőgazdasági osztály — a bankfiókikal együtt — felül­vizsgálja. A felülvizsgált zár­számadást — meg a tsz vezető­ségének gazdasági beszámoló­ját — a felülvizsgálást követő 8 napon belül ismertetni kell a tagsággal a tsz közgyűlésén. A zárszámadást a vita után hagyja jóvá a termelőszövet­kezet közgyűlése. A miniszteri rendelet szerint december 10-ig minden szövetkezetben meg kell tartani a zárszámadó közgyűlést. A jövő évi terve­ket október 31-e és december 20-a között készítik el a tsz-ek. Ezeket a terveket december 31-ig kötelesek felülvizsgálnia járási mezőgazdasági osztá­lyok. — Amint az elmondottakból kitűnik, sok munka vár járási osztályainkra. Feladataikat csak akkor tudják elvégezni, ha a végrehajtó bizottságok kellő . támogatást. _ nyújtanak nekik,1 például azzal, hogy he­tenként két napra a mezőgaz­dasági osztályok rendelkezésé- j re bocsátják a gépkocsikat — i fejezte be nyilatkozatát Daáfc János, a megyei mezőgazdasá­gi osztály vezetője. K. J JÓ, HA TUDJÁK A GAZDÁK fi ptaateiÉe És az ellene való védekezés A gabonafutrinka lárváját nevezik nálunk népiesen csócsárolónak. Hazai károsítása az utóbbi években nagy mértékben megnőtt. A futrinka elsősorban a sík vidékek és a kötött talajok kártevője, néha azonban a lazább, ho­mokos talajokon is előfordul. A futrinka gabonaféléink közül a búza, a rozs és az őszi árpa károsító ja. Ritkábban ugyan, de előfordul a tavaszi árpában, zab­ban is. Kártétele bármely kalászos előveite- mény után bekövetkezhet, vagy akkor is, ha a szomszédos táblák előveteménye volt gabona. Sokszor gócszerűen, az egykori ga­bonakeresztek helyén jelentkezik, máskor sá­vok mentén tapasztalható kártétele. Az utób­bi esetben a szomszédos földekről vándorol­nak be a táplálékot kereső lárvák, A gafocmatfutrim.: a számára kedvező a hosszú ősz, különösen a meleg október és november. Ilyenkor fokozott a kártétele. A nősfténybogarak augusztus vége felé kez­dik meg a tojásrakást. Ilyenkor egy nőstény általában 20—30 fehér tojást helyez el a talaj felső rétegében. A lárvák a tojásrakás után két-három hét múlva kelnek ki. A lárvák kártétele az őszi vetésekben szeptember kö­zepétől vehető észre, októberben pedig már — mint ez az idei évben is bekövetkezett — feltűnő méreteket ölthet. A‘ lárva kifejlett állapotában 25—30 mm hosszú, fekete fejű, a hátán sötétbarna színű kitin pajzsokkal. A tojásból kikelt lárva azonnal táplálkozni kezd. Kártétele jellegzetes, nagyon jól felismerhe­tő. Ugyanis, ha a futrinka lárvája (csócsároló) megtámadta a gabonát, a kicsi növények mellett megtalálható, ahol fél cm átmérőjű, 10—15 cm mély aknában tartózkodik. A lár­va a fényt kerüli, ezért nappal ritkán jön felszínre, csak éjjel táplálkozik. Novemberben a lárvák befejezik a táplál­kozást, és . talajba vonulnak áttelelésre. Tavasszal, amikor a hó elolvadt, az őszi gabonavetéseken ismét fokozott mér­tékben megkezdik a táplálkozást, amely egé­szen májusig tart. Májusban a lárvák a ta­lajban bebábozódnak. Június közepén, ami­kor a gabonák kalászai megszemesednek, elő­jönnek a mintegy másfél centi hosszú, zö­mök, fényes, fekete, erősen bordázott hátú bogarak. A bogarak a tejes- és viaszérésben lévő gabona szemeli et rágcsálják, leginkább reggel és a hajnali órákban, sokszor azon­ban nappal is. A csócsároló-veszély a tabi, siófoki, ka­posvári, fonyódi és a marcali járásban vár­ható leginkább. Az. őszi árpán már mutatko­zik is futrinka kártétel, ezért gyakoribban meg kell némi a vetéseket, és ahol a futrin­ka kártétele észlelhető, azonnal védekezni kell ellene. A gabonafutrinka elleni védekezés első­sorban agrotechnikai. Fontos a helyesen al­kalmazott vetésforgó: kalászos után ne ke­rüljön ismét kalászos, lehetőleg a szomszéd táblákba se — és idejekorán hántsuk a tar­lót. Amikor már a csócsároló megjelent a vegyi védekezést kell alkalmazni. A vegyi védekezésben a HCH tartalmú bőséges po­rozás (10 százalékos Agritox porozószerből, kát. holdanként 25—30 kg) vált be eddig a legjobban. A csócsároló elleni vegyszeres védekezés a termelőszövetkezetek részére három hold­nál nagyobb területen állami, ingyenes fel­adatot képez, amelyet a megyei növényvédő állomás végez. Nagyobb, összefüggő területen a növényvédő állomás egyéni termelők és egyéb szektorok részére is végez porozást a megszabott díjtételekkel. Ha kisparcellán a futrinka-kár egy-két ki­sebb foltban jelentkezik, nem szükséges a terület teljes leporozása, hanem csak a fer­tőzési gócoké. A foltoknál a védekezést min­dig úgy kell végezni, hogy a fertőzött folt környékén a még meg nem rágott gabonát is legalább két méter szélesen leporozzuk. A HCH porozószerrel való porozást leg­jobb naplementekor végezni, mert a szer napfény hatására, veszíti hatékonyságából. A porozást ne nedves, harmatos állapotban végezzük, mert a nagy mennyiségben kiporo­zott szer oldva erősen megperzselheti a fia­tal növényeket. KOPHÁZI FERENC A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt, gabonát, csákányosokkal puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfit, Ki védte menthetetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. Cicáznak a szép csendőrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják, ki lesz a követ. Hisz »nyíltan dönt«, ki ezer éve magával kötve, mint a kéve, sunyit, vagy parancsot követ. JÓZSEF ATTILA: HAZAM Igen, úgy mondták régen is: választás. De mennyi csalódás, mennyi visszaélés, becsapás rejlett e mögött a szó mögött! Mit jelentett ez a szó a Tibor- coknak!? Szinte hallak a szá­mukra megváltoztathatatlan bibliai parancs: »arcod verejté­kével keresd a kenyered«. És túrta a földet, amíg bírta. Ha pedig valami nem tetszett a földesúrnafc, az intézőnek, a botos ispánnak, rúgott rajta, és Szent György-napkor meg­indultak végtelen sorokban a nyomorúság szekerei. S akik­nek az ínséges cselédkonyhá­ban sem jut hely, »akinek: nem jut kapanyél«, akikről az »el­lenzéki« kisgazdapárti vtezér, Eckhardt Xibor örömujjongva így nyilatkozik az 1935-ös vá­lasztás előtt: »Kimaradtak (mármint a választójogosult- ságból. Szerk.) a csavargók, akik országot, világot járnák, akiknek se házuk, se hazájuk nincsen« — mit éreztek va­jon. A Horthy-rendszer huszonöt éve alatt két és félmillió la­kosnál többnek sohasem volt szavazati joga. Mégis — emlé­kezzenek vissza az idősebbek — mennyi hangzatos frázist hallottak a rendszer uraitól a demokráciáról, a jogról. Nem felesleges ideírni a kö­vetkező számokat: Az ,1919-es Magyar Tanácsköztársaság el­ső intézkedése az volt, hogy négy és félmillió emberre ter­voifis a sjság-írt iaüraedő H* ÍS.-E) kályWg- X. Y. 2 i ».«éíyvítn. nítn'í-lfe í mSti * a* üt - sU * •''•Var <4r4f).«Vr:i »*&r «míí •«Aik»**;-- A ooiis jesztette ki a választójogosult­ságot. A Horthy-fasizmus meg­döntése után, 1945-ben több mint ötmillió, 1949-ben 5,4 millió, 1954-ben pedig 6,59 mil­lió lakosnak volt szavazati jo­ga. Vajon ez a két és félmillió ember, akinek szavazati jogot adott az úri osztály, tán sza­bad akarata szerint választhat tott? Akinek még vannak ilyen illúziói, az nézze meg ezt a képet, melyet Az Est az 1935-ös választások utáni na­pokban közölt. Méltó kifeje­zője a kornak, a »demokra­tikus választási rendszernek«. Kik között választhatott a tör­pebirtokos, a munkás? Talán saját fajtájából valót küldhe­tett a parlamentbe? Ugyan, erről nem kérdezték meg. Ki- játszották, tőrbe csalták, meg­fenyegették. Az önkény, a csendőrszuronyok mondták ki az utolsó szót. Bethlen gróf, a hírhedt miniszterelnök mond­ta: — A választójog titkossá­ga »a magyar ember jellemé­vel összeférhetetlen«. — Beth­len gróf később a szavazás tit­kosságának demagóg bevezeté­se után megmagyarázta e vá­lasztási jog igazi jellegét: »Azt az iskolázatlan tömeget, amely faluhelyen sok helyütt a né­pesség 55 százalékát teszi ki, nem szabad úrrá tenni a ma­gyar politikában«. Gróf urak, báró urak, hiá­bavaló volt a félelem, a ma­gyar nép, »az iskolázatlan tö­megek« megtanulták cicázó csendőrtollak nélkül irányíta­ni sorsukat és hazájukat, ez a nép minden óvó rendszabály nélkül úrrá lett a magyar po­litikában,

Next

/
Oldalképek
Tartalom