Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-23 / 250. szám
▼«LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 250. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. október 23. | Nagybajomban megnyílt megyénk első pártklubja Napok óta mint szenzációról beszélnek Nagybajomban az első televízió vevőkészülékről, melynek antennája ott fénye- sedik a község pártklubján. Órák alatt szétterjedt a híre a technika eme újabb csodájának, hiszen még élnék olyan emberek a faluban, akik emlékeznek az első detektoros rádióra, ami abban az időben szintén technikai újdonság volt. Eljött kedd este, a pártklub, ezzel együtt a televízió avatásának napja, öt óra felé már szürkület száll a falura, s kinn a friss levegő már meg-meg- csipkedi az ember arcát. Mire besötétedett, foglalt volt a klubban minden szék. Az első szava mindenkinek az volt: »igazán gyönyörű«. A vadonatúj társalgó-asztalkákat csipke- teritők borítják, ízlésesek a székek, egyszerű tájképek díszítik a falakat. Az ajtóval szemközti, vörös drapériával kiképzett sarkon Lenin-kép. Minden, minden olyan egyszerű, és talán ezért is érzi magát benne az ember annyira otthonosan. Éri is elismerő szó ezért Virág Ferencné elvtársat, ti. ő rendezte be néhány párttag feleségével a klubot. Eljöttek az avatásra a járás, a megye képviselői, itt van Ördög Károly elvtárs, a Központi Bizottság instruktora, Decsi József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Hat órakor kezdődik a dolog hivatalos aktusa. Kányási Kálmán elvtárs, a pártszervezet titkára köszönti a vendégeket, aztán Szikszai László elv- társnak, az MSZMP kaposvári járási bizottsága titkárának jut az örömteljes feladat: átadni rendeltetésének a klubot. A járási titkár közvetlen, baráti szavai is jól illeszkednek a bensőséges légkörhöz. Rövid beszédében néhány gondolattal él a klub jövendő gazdáihoz: — Büszkék vagyunk, hogy a megyében Nagybajomban avathatjuk fel az első pártklubot. Itt a kommunisták vitákat, baráti beszélgetéseket rendezhetnek az ide betérő pártorakí- vüli barátaikkal. Elevenítsék fel a 45—46-os, s az azt követő idők harcos hangulatát, amiAmint az es.te Kadankútra leszállt kedden, megindultak az smberek a tanácsházára, hogy egyszerű szavakban mondják el ott dr. László Istvánnak, a megyei tanács elnökének, mi a kívánságuk, mit szeretnének, miben kellene gyorsan előbbrehaladni a községben. Senki sem furesáll-' ta, sepki sem csodálkozott azon, hogy a megyei tanács elnöke eljött beszélgetni. Ma már az emberek a legtermészetesebb dolognak veszik, hogy a vezetők eljárnak közéjük. Nemcsak természetes számukra, de igényt is tartanak ezekre a beszélgetésekre. Bezzeg, nem is olyan régen — tizenöt évvel ezelőtt — csodának számított, ha egy országos vagy megyei vezető ellátogatott valamelyik községbe gyűlést tartani. Hol volt akkor olyan, hogy a méltóságos úr beszélgessen, közvetlenül szóba álljon az egyszerű emberekkel?! S ha mégis: elment valahová, ígért fűt-fát a beszédében, esetleg egy-két közel állónak megkérdezte a nevét, meg hogy hány gyereke van, aztán elvonult a földbirtokoshoz lakomára. Szerencsére ezek a vezetők már nem basáskodnak országunkban, az emberek pedig igyekszenek még az emléküket is elfeledni. Azért sok embernek csak eszébe jut egy-egy ilyen baráti beszélgetés után a múlt. Amikor Kadarkúton elindultak hazafelé az emberek, az igyik paraszt megjegyezte: -A kor a pártszervezetekben pezsgő élet folyt, s a párttagok együtt élték jóban, rosszban a dolgozókkal. A párt-végrehajtó bizottság nevében ezennel átadom a klubot a nagybajomi kommunistáknak. Kívánom, hogy érezzék benne mindig jól magukat, szórakozzanak kellemesen, tanuljanak egymástól — mondta befejezésül Szikszai elvtárs. Az új klubot a csaknem száz bajomi kommunista nevében Kányási elvtárs köszönte meg a felsőbb pártszerveknek, s kifejezte azt a reményét, hogy azok a pártonkívüliek is jól érzik majd itt magukat, akik a szocializmus előrelendítéséért dolgoznak Nagybajomban. Afc ünnepélyes alkalomból a községben lévő szocialista vállalatok, intézmények, kommunista vezetői megvendégelték a klub első látogatóit. Ezt követően a jelenlévők magnézték a televízió esti adását. Nagybajom tehát ismét előre lépett. Mert ez a klub a bizalom magvetése lesz. Jó volt haliam az egyik pártonkívüli kisiparos szájából a szavaikat: — Tiszta szívből örülünk, hogy ide nemcsak párttagok jöhetnek, hogy a párt ilyen önzetlenül megteremti a módját, hogy barátkozzunk, megszeressük egymást. Én szintén azon leszek, hogy tovább szépüljön ez a kedves, bensőséges otthon. (Varga) Két újítás született nemrégiben a Ruha- üzemben. Ha még kisebb tökéletesítést végeznék rajtuk, mindkettőt be lehet vezetni. Csákói Gyula főműszerész az egyik újítás, alkotója. Újítása abból áll. hogy míg eddig a fazonírczáshoz ollót használtak, most az általa szerkesztett levágó készülék végzi ezt a munkafolyamatot. Tudvalévő, hogy a nagy szabóolló használata megnyomja a kezet, s így ha az újítás még egy kicsit tökéletesedik, nagy könnyebbséget hoz a dolgozónak, szabásznak. Nemcsak munkát, hanem pénzt is megtakarít Mecseki Sándor villanyszerelő újítása. E szerint nem kell a vasaló zsinórjához csatlakozó-érintkező, mert a villanyszerelő a huzalt közvetlenül hozzáköti a vasaló fűtőtestéhez. Nagyon sóik csatlakozó érintkezőre volt eddig szükség az üzemben, mert a porcelán törékeny, s az eltörtek pótlásáról hónapszám gondoskodni kellett. A ruházati iparban nem könnyű az újítás, sokszor nem válik be a gyakorlatban, amit az, elmélet oly egyszerűnek és hasznosnak mutat. Azonban az ilyen aránylag apróbb ésszerűsítések is egyszerűsítik a munkát, nagyobb kényelmet nyújtanak a dolgozóknak, pénzt takarítanak meg és természetesen éppen ezek által javítják a minőséget. November 7-i előkészületek Csurgón Hétfőn délelőtt Csurgón a járási pártbizottság épületében összeült az operatív bizottság és megbeszélte a november 7-i ünnepségek előkészítését, szervezését. A megbeszélésen jelen voltak a Hazafias Népfront, nőtanács, vöröskereszt, földművésszövetke- zet, FJK, járási művelődési ház vezetői, a gimnázium és az általános iskolák igazgatói. Fekete Sándor, a járási párt- bizottság agit.-prop. felelőse ismertette a vb. elképzeléseit az ünnepséggel kapcsolatban. A megbeszélés szerint november 6-án este 7 órakor tartják az ünnepi megemlékezést, melyen a kultúrműsort a gimnázium és a két általános iskola tanulói adják. 7-én délelőtt 10 órakor a párt- és a tömegszervezetek képviselői helyezik el koszorúikat a bolgár hősök emlékművénél, a tanácsköztársaság mártírjainak emléktáblájánál és Farkas János 19-es mártír sírjánál. A megye első községi OTP fiókja nyílt meg hétfőn Lengyeltótiban. A megnyitáson megjelent a járási pártbizottság és tanács képviselője és az állami és társadalmi szervek számos közeégbeli tisztségviselője. Égető Ede megyei fiókfőnök- helyettes mondott avató beszédet, azután Gács István elvtárs, a községi pártszervezet csúcstitkára, Koller Imre megyei tanácstagjelölt és Kesztenyős György, a Hazafias Népfront helyi szervezetének alelnöke szólaltak fel. Mindannyian egyetértettek abban, hogy az új takarékfiók nagy hasznot fog hajtani Lengyeltóti' és környéke dolgozó parasztjainak. ♦ ♦A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása, a magasabb íer- | mésnozamokért folyó küzdelem fokozza a mütrágya-szük- |ségletet. A Péti Nitrogénművek az induláshoz (1932-höz) ké- S pest megnégyszerezte termelését. (Fényes T. felv.) Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése Szerdán délelőtt az Akadémia dísztermében tartott együttes üléssel megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia idei nagygyűlése. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Rusz- nyák István, az Akadémia elnöke, Fogarasi Béla és Ligeti Lajos, az Akadémia al elnökei, Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára, Bognár Géza, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Major Máté akadémiai titkárok, valamint a gyűlésre érkezett külföldi akadémikusok. Jelen volt a nagygyűlés megnyitásán Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának vezetője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A nagygyűlést Rusznyák István, az Akadémia elnöke nyitotta meg. — Elmúlt évi nagygyűlésünk óta még egy esztendő sem telt el — mondotta —, de ez a viszonylag rövid idő is Baráti beszélgetésen a megyei tanács elnöke múltban még megszólítani se mertük a főispánt, az meg, hogy elbeszélgessen velünk, álomnak is merész volt«. Ezt a megjegyzést az fakasztotta ebből az egyszerű emberből, hogy ezen az estén közvetlen, őszinte, kedélyes beszélgetés alakult ki az egybegyűltek és a megyei tanács elnöke között. Hogy miről volt szó? Az egész újság kevés lenne, ha mindent fel akarnánk sorolni. Miklai Ferenc arról beszélt, milyen fontos lenne járdát építeni a körmendieknek, hogy az apró iskolás gyereknek ne kelljen mindennap térdig érő sárban járniuk be a faluba. Nemes György középparaszt elpanaszolta, hogy a Nagy utcát' olyan rosszul kövezte le a Kertészeti Vállalat, hogy a kerék beleragad a sárba. László elvtárs azonnal elmondta véleményét a járdáról is, az útról is: »A járdaépítéshez a műszaki segítséget megadjuk. Először azonban jó lenne, ha lesalakoznák azt az utat. A betonozás azután már köny- nyen menne. A járda pedig hamarabb meglepne, kevesebbe kerülne, ha társadalmi munkát is adnának hozzá. A Kertészeti Vállalattal tárgyalják meg a télen, hogy a tavasszal kezdjék el az út rendbehozását. Majd ml is segítünk, hogy ne aludjon el az ügy«. Puskás Alajos pályamester a mázsaház régen húzódó áthelyezéséről mondta el a véleményét: »Először a vásártérre akartuk a mázsálát átvinni, azonban ott mást sportpályát csinálnak. Döntsük el végre, hol lesz a vásártér, s akkor végleges helyet találhatuhk a mázsáiénak is.« Azt is elmondta, szeretne a község kul- túrházat kapni. Társadalmi munkával szívesen hozzájárulnak az építkezéshez, de pénzre lenne szükségük, ezért kérte a megyei tanács segítségét. Szóba került a rozzant Végh- malom ügye is. Sokan szóltak közbe, s mondták el, lebont- sák-e a malmot, vagy pedig megtartsák raktárhelyiségnek. Véglegesen nem tudtak megállapodni, majd az első vb- ülés eldönti a választások után a malom sorsát. Pailóczi István, a Szabadság Termelő- szövetkezet párttitkára a dolgozók egy részének lakáshelyzetét ecsetelte, szóvá tette, hogy a jelenleg még cseléd- házakban élőknek segítséget kell nyújtani, hogy házat építhessenek. Nemes Gyuri bácsi, aki négy évvel ezelőtt még a gép ellen agitált, most bezzeg szívesen venne Zetőrt gazdatársaival közösen, ha erre módja lenne, de hát egyénieknek nem adnak traktort — panaszolta el László elvtársnak. Meg is kapta a feleletet, hogy nincs elegendő, még a gépállomásokat se tudja ellátni az állaim, meg aztán úgy van, hogy két édesgyermeke van a pártnak és a kormánynak a mezőgazdaságban: az egyéni paraszt meg a termelő- szövetkezet, s jó szülőhöz híven, a kisebb gyermeket segíti, babusgatja) jobban. Szó került arra is, hogy jó lenne egy gépi vontatású burgonyaszedőgép; miért nincs elegendő műtrágya a földművesszövetkezeti boltban, lesz-e fölözött tej a hússertés hizlaláshoz; miért tárolja az fmsz a korpát úgy, hagy meg- dohosodik. Ez még mind töredéke azonban a beszélgetésnek. László elvtárs amolyan zárszóként megkérte a jelenlévőket, akiknek nagyobbl része tanácstagjelölt, hogy addig is, amíg a választások lezajlanak, kapcsolódjanak be a község életébe ilyen hévvel, lelkesedéssel, meggyőződéssel, mint ezen a mai estén. Jő volt ez a baráti beszélgetés Kadarkúton, az emberek elégedetten tértek haza s azzal a tudattal, hogy az elhangzottakból is le lehet mérni, menynyit változott a község élete a felszabadulás óta. Lajos Géza jelentős időszaka akadémiánk életének. — Akadémiai tevékenységünkben az volt a fő törekvésünk, hogy a tudományos munkát minél nagyobb mértékben és minél határozottabban a szocialista építés, országunk fejlődése szolgálatába állítsuk. Ebben a munkában sokoldalú támogatást kaptunk a párt- és az állami vezetéstől. — Meggyőződésünk, hogy életünk nagy kérdéseire, mai fejlődésünk legfőbb problémáira köteles és képes is feleletet adni a tudomány. Meggyőződésünk, hogy a béke megőrzése és a szocialista építés eredményessége érdekében felelős feladataink és nem kevés lehetőségeink vannak. Egész évi munkánkban az erre való törekvés vezetett bennünket, és most a nagygyűlésen is ennek akarunk kifejezést adni, ezeket a célokat akarjuk szolgálni — mondotta megnyitó beszédében Rusz- nyák István. Ezután Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a nagygyűlést. — A Magyar Tudományos Akadémia évi közgyűlései — kezdte beszédét Apró Antal — mindig fontos szerepet töltöttek be tudományos közéletünkben. — Korunk az emberiségnek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetének kora. Ez az átmenet nemcsak az elnyomottak osztályharcának és a gyarmati népek szabadság- harcának nagy sikerei folytán gyorsul íneg, hanem a tudomány eredményei alapján, a technikai fejlődés rendkívül gyors üteme következtében is. A mi hazánk és szocialista építő munkánk fejlődése is jelentős mértékben a magyar tudomány fejlődésétől és eredményeinek felhasználásától is függ, nem kis részben tudósaink kezében van letéve. — Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a fejlődés nem érhető el rövid idő alatt. Rendkívül fontossága van annak, hogy a Tudományos Akadémia az eddiginél is nagyobb gondot fordftaan a megfelelő tudományos képzettségű, politikailag szilárd. a marxizmus— l'eninizmus világnézetét magáévá tevő fiatal tudós-generáció nevelésére, a tudományos utánpótlás fejlődésének minden módon való előmozdítására. A forradalmi munkás- paraszt kormány és a párt Központi Bizottsága számít arra, hogy e feladat megoldá7 sát minden tudós hazafias kötelességének is tekinti. —• Szeretném' hangsúlyozni, hogy mi a tudósokkal és általában az értelmiségiekkel a legmesszebbmenő együttműködésre törekszünk akkor is, ha nem marxisták, de kiveszik részüket a szocialista építő munkából, és tudásukat a haza, a nép boldogulására fordítják. — A Magyar Tudományos Akadémja súlya és jelentősége annak 'mértékében fog tovább emelkedni, hofl feladatait — a tudományok művelését, a szocialista építő munka segítését, az utánpótlás növelését a nép és a szocializmus ügyének megértése alapján egyre következetesebben megvalósítsa. Ezután Fogarasi Béla, az Akadémia alelnöke tartotta meg A marxizmus és a revizio- nizmus harca a tudományban című előadását. 450 vagon citrom, 200 vagon narancs kerül a forgalomba A Belkereskedelmi Minisztériumban foglalkoztak az utolsó negyedévi áruellátással. Megállapították, hogy a kereskedelem élekniszereiüátási tervei erre az időszakra híven tükrözik a kormánynak azt a szándékát, hogy a továbbiakban is fokozni kell az áruk választékát, és a lakosság igényeit a legmesszebbmenően ki kell elégíteni. Az alapvető élelmiszerekből — cukorból, lisztből, zsírból — a keresletet mindenképpen ki tudják elégíteni. A húsellátásnál,' az utóbbi három év tapasztalatainak felhasználásával nemcsak a forgalomba kerülő mennyiséget növelik, hanem a választékot is bővítik. A téli sertésvágásokra is felkészült a kereskedelem. Paprikából, sóból, borsiból és más fűszerekből lényegesen nagyobb készlettel rendelkeznek, mint az utóbbi évek bármelyikében. 16 százalékkal több rizs jut az üzletekbe. Növelik a tejtermékek forgalmát. Hasonlóképpen jobb áruellátás várható az édességekből is. Cukorkáiból 15, csokoládéból 10 és szaloncukorból 20 vagonnal hoznak többet forgalomba, műit tavaly. A burgonya, a vöröshagyma s a konzerv ellátás bőséges lesz. Nem lesz fennakadás a déligyümölcsök árusításánál sem. A kereskedelem mintegy 450 vagon citromot; 200 vagon narancsot, 15 vagon fügét és 20 vagon mazsolát rendelt. Ez a mennyiség kielégítően fedezi a keresletet.
