Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-22 / 249. szám
flLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! — -U Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 249. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1958. október 22. Átgondolt munkát! Vajon az év utolsó hónapjaival ismét együttjár-e az a fölösleges és nagyon is elkerülhető kapkodás — ha úgy tetszik, évvégi hajrá —, amely eddig, sajnos, több üzem és vállalat gazdasági évének be- fejeztét jellemezte? Jó előre kidolgozott ütemtervekkel megelőzhető a kapkodás és felszínesség. Hiba volna lebecsülni az évvégi leltárok jelentőségét. A társadalmi tulajdon védelme, a leltározás alapossága megkívánja, hogy erre az időre elkészüljön az anyagkönyvclés is. A leltározó bizottság kijelölése, szakmai felkészítése mai feladat. Reális munka csak ott várható, ahol a leltározáshoz szükséges eszközöket már most előkészítik. Zűrzavaros sietséggel lehetetlen célt elérni! A felszínesen eltussolt hiányok, pontatlanságok úgyis előbb-utóbb »kiugranak«. Nagyon károsan érezteti hatását az, ha nem készítenek az üzemek arányos termelési és szállítási ütemtervet, hanem ehelyett az év vége előtt néhány nappal egyszerre akarnak «-kidobni-« minden felhalmozódott kész és félkész terméket. Ez a munkások túlóráztatásával nemcsak a bérgazdálkodást ronthatja, hanem a gyors munkával járó selejt- gyártás miatt veszélyeztetheti az áruk átvételét is, mert nagyok a kereskedelmi készleteink, és csak minőségi termékek számíthatnak értékesítésre. Megfontoltsággal elkerülhető a fogyóeszközök költségeinek ésszerűtlen felhasználásával járó pénzpocsékolás is. Nem helyes, ha — csakhogy év végén a pénzt elköltsék — olyan fogyóeszközöket vásárolnak, amelyekre semmi szükség sincs. Használják fel hónapról hónapra ésszerűen ezt a pénzt, vagy ha nem, inkább kerüljön át a következő évre. Hiszen ez nem jelenti azt, hogy jövőre az illetékesek ennyivel csökkentik ezeknek az eszközöknek a költségvetését. Ugyancsak most gondolja- I nak a vállalatok vezetői a rendszeres évvégi gép-, anyag- és szerszám-kiselejtezésre. Mert milyen az a selejtezés, amelyet az év utolsó két napjában nagy sietve csak azért végeznek el egyesek, hogy ezt a munkát megtörténtnek mondhassák? Ugyan, hány használható gép kerül így ócskavasba, és hány ócskavasba való szerszámmal dolgoznak tovább? Jó, ha az év utolsó hónapjaiban többet foglalkoznak a vállalatok üzemi tanácsai, vezetői az önköltségcsökkentő beruházásban rejlő lehetőségekkel. Mérjék fel, hol, miben használhatnák ki ezt a leggazdaságosabban. Nem igaz, hogy a mi eléggé korszerűtlen üzemeinkben nincs mód ilyen üzemfejlesztésre. Különösen fontos az előrelátó műszaki felkészülés januárra, főként a több profilú üzemekben! De csak annyi anyagot szerezzenek be, amennyi éppen szükséges, annál is inkább, mert a bank a tárolási időszak első hónapja és nem az egész negyedév anyagszükségletének megvásárlásához járul hozzá. A hátralévő idő tehát igen előrelátó, tervszerű munkát kíván meg minden üzemtől és vállalattól. Hiszen ezekben a hónapokban — a tél beálltával — a tárolással, fűtéssel, a megbetegedettek helyettesítésével, más szociális gonddal járó teendők megsokszorozódnak. Vigyázni kell tehát, hogy az eddigi jó termelési és bcr- gazdálkodási mutatók továbbra is szépek maradhassanak. Ha átgondolatlan és összezsúfolódó az évvégi munka, akkor a kapkodó intézkedések leronthatják a takarékosság és bérgazdálkodás eddigi sikereit. A munkáslétszám és az átlagbérek tartásával, az említett évvégi teendők tervszerű, beütemezett elvégzésével megelőzhető mindez, és vállalataink, üzemeink az évközben elért eredményekhez méltóan, jól fejezhetik be az idei gazdasági évet. JELENTES A FÖLDEKRŐL Megyénk állami gazdaságaiban gyors ütemben halad az őszi kalászosok vetése. A rozs után pár nap múlva magágyba kerül a búza is. A tervezett Kielégítően halad a cukorrépa termelési szerződések kötése A Kaposvári Cukorgyárban nagyban folyik az idei termés feldolgozása, ezzel egyidejűleg a jövő évi culkorrépaterület szerződéses lekötése is A gyárhoz tartozó négy megyében eddig a tervezett terület 75 százalékát köttették le. Több mint 14 ezer kait. holdnyi cukorrépa termelésére kötötték meg a szerződést a termelőszövetkezetekkel és egyénileg gazdálkodókkal. Megyénkben a cukorgyárhoz tartozó területen az előirányzott több mint 5 ezer holdból ez ideig 4100 kát. hold. cukorrépa termelésére vállalkoztak a közös gazdaságok és egyéni termelők. A szerződéskötés előrehaladását bizonyítja az is, hogy az elmúlt év hasonló időszakában még csak hatvan százaléknál tartottak. Az eredmény a föld- művesszövetkezeteknelk köszönhető, mert ezek a szervek végzik a termelési szerződések kötését. 6825 kát. holdból eddig több mint 5200 holdon vetették ©1 a búzát, s befejezték az őszi keverékek magjának földbe rakását is. A Balatonújhelyi ÁG elsőnek végzett a kenyérgabona vetésével: 360 kát. hold kitűnően elkészített magágyba vetették el a magot. Ez a jó munka nem mondható el a betakarodásokról. A burgonyaszedés ugyan már vége felé közeledik — alig 200 holdmyi területen van még földben a termés — a 3900 kát. holdnyi kukoricából azonban még 2000 holdon sem törték le a csöveket. ♦ A reálbérek és jövedelmek m últ évben bekövetkezett je« ♦ lentős emelkedése a vásárlók érdeklődését a »tartós fo♦ gyasztási cikkek« felé fordítja. Az ipar termelése és a beho- í zatal most már lépést tart a lakosság igényével. A három« I éves tervben pedig összesen 340 000 mosógépet, 30 000 hű♦ tőszekrényt, ugyanannyi porszívót, 20 000 padlókefélőt, 600 000 | rádiót, 100 000 televíziót, 550 000 kerékpárt, 80 000 motorke♦ rékpárt, 60 000 Mopedet és robogót kap a kereskedelem. Te« | hát a mosógép sem hiánycikk többé, ♦ t (Urbán Nándor felv.) Elkészült a Balaton környék fásítási távlati terve A Balatonvidéki Állami Erdőgazdaság az Országos: Erdészeti Főigazgatósággal karöltve a mezőgazdasági termelés és üdültetési érdekek figyelembevételével elkészítette a Balaton környék fásításának távlati tervét. A terv szerint a különböző jellegű területek fásítását 1975-ben fejezik be. Elsősorban a kopárosokat fásítják, így a litéri, a királyszentist- váni kopárosokat, a balatonfüredi nagymezőt, a Tamáshegyet, a tapolcai medencében a diszelharaszti kopár területet. Facsemetékkel ülteSem magánszemélynek, sem kizlletaek nem nyéitbatnak hitelt a földművesszivetkezetek A SZÖVOSZ igazgatóságának közleménye tik be továbbá a tapolcai medencében a páratlanul szép látványt nyújtót »tanűhegye- ket« is. Véglegesen megszüntetik Badacsonyban és Gu- lácson a kőbányászatot, s így mód nyílik arra, hogy az elkészült fásítási terv szerint a kőbányászat által ejtett sebeket a Keszthelyi Állami Erdő- gazdaság őshonos fafajokkal eltüntesse. A Szentgyörgy- heigy, a Csobánc-hegy és a Haláp-hegy kopárosait is fásítják. Az üdültetési érdekeknek megfelelően a Balaton víztükrét az észak-somogyi, a készt* helyi és a balatonfelvidéki erdőgazdaságok »zöld keretbe« foglalják. A tó partvonalán, az északi oldalon 270 holdon, a délin pedig körülbelül • 50 kilométeres hosszúságban 1200 holdon ligetesen fásítanak. A mezőgazdasági termelés fokozására, főleg a szőlők és a gyümölcsösök közelében a szél és csapadékerózió fékezésére, valamint a gyümölcsök nemes érleléséhez szükséges mikroklíma kialakítására a két megyében összesen! 43ÓÖ holdon telepítenek erdősávok Fél év alatt 36 millió eerusáhox való faanyag Az utóbbi időben végzett ellenőrzések alkalmával kidé rült, hogy egyes földművesszövetkezeti szervek a legkülönbözőbb indokolások alapján készpénzkölcsönöket és áruhiteleket nyújtanak közü- leteknek, illetve magánszemé lyekmek. A SZÖVOSZ igazgatósága felhívja mind a földművesszövetkezetek, mind pedig a vásárlók figyelmét, hogy — a íöldművesszövetkezetek dolgozóit is beleértve — a földművesszövetkezetek sem kö- zületnek, sem magánszemélynek hitelt nem adhatnak, árukat részletfizetés ellenében nem szolgáltathatnak ki. A tilalom természetesen nem vonatkozik a külön renA Közép-Somogyi Erdő- gazdaság kaposvári fűrészüzemében már évek óta folyik a különböző készáruk és fargyártmányok termelése. A hulladékok gazdaságos fel- használásával kapcsolatban Horváth Ferenc üzemvezető irányításával már sok újítást vezettek be. Legújabban hulladékdeszkából kislakásépítkezéshez szükséges mennyezetdeszkát készítenek. Havonta 30 kislakás mennyezetének be- deszkázásához elegendő anyagot állítanak elő. Az Irószergyár kérésére itt vezették be elsőnek az országban a hárs tűzifából készült ceruzafrizt. Május óta foglalkoznak ezzel, és a gyár legnagyobb megelégedésére tesznek eleget a megrendelésnek. Eddig 100 köbméter ceruza- frízt készítettek, amelyből 36 millió ceruzát lehet előállítani. „Hazánkban a békeharc és a szocializmus építése egyet jelent“ A magyar városok békekonferenciájáról nyilatkozik dr. Ungár Sándor, Kaposvár egyik küldötte Béke.;; Mi mindent is jelent ez a szó. Örömet, boldogságot, szeretetet, a gyerekek napsugaras mosolyát, félelem- mentes, nyugodt életet. Mindenki erre gondol, amikor a békére gondol. Az emberiség döntő többsége a béke híve. Mindenki tudja, mily szörnyű veszedelmet jelent az atom- és ’hidrogénbomba. Nemcsak háború esetén, hanem békében is szedi áldozatait a kísérletezés során levegőbe szálló gyilkos Stroncium 90. A háború pusztítása legelőször és leginkább a városokat sújtaná. Itt élnek nagy tömegekben az emberek. A háború százezrek, milliók életét oltaná ki, s a szorgos munka ezernyi gyümölcsét, a kultúra kincseit tenné tönkre. Mindez megvilágosítja, milyen nagy jelentősége van a magyar városok napokiban lezajlott békekonferenciájának, melyre külföldi városok is elküldték nyolcvan képviselőjüket. Mint hírül adtuk, Kaposvár négy békeharcossal képviseltette magát. A fővárosból visszatérve megkértük az egyik küldöttet, d r. Ungár Sándort, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökét, mondja ej benyomásait a konferenciáról. \Br. Ungár Sándor a többi között ezeket mondta: — A magyar küldöttek és a külföldi vendégek is kinyilvánították azt a meggyőződésüket, hogy a béke védelme és a szocializmus építése nemcsak hogy megfér egymással, de szorosan együvé tartozik. Hazánkban a békeharc és a szocializmus építése egyet jelent. Nagyon jól megjegyeztem magamnak a Svéd Béketanács titkárának, Vide Svenson- nak a szavait. A svéd küldött először a saját nyelvén beszélt, majd pár perc múlva magyarul folytatta (négy évig tanult Magyarország egyik egyetemén); s elmondta, hogy 1950-ben, amikor a Béke-Vi- lágtanács kiadta az atomfegy- verkezós elleni felhívását, ezt még a svéd nép jelentős tömegei is csak »kommunista propagandának« tartották. Azóta nagyot változott a hangulat. A svédek a béke hívei, ellene vannak az atomfegyverkezésnek. Jólesett hallani Vide Svenson szájából azokat a szavakat is, amelyekkel azokat cáfolta, akik azt állítják: háború mindig volt, és mindig lesz is. Ezt mondotta: »A szocializmus megvalósulása az egész világon egyszer s mindenkorra kiküszöböli a háború veszélyét«. — Ugyancsak megdobbant a szivünk, amikor a kubai küldött azt mondta: irigyel minket, és nagyón sajnálja, hogy nem lehet magyar állampolgár. Majd azt a gondolatot fejtegette, hogy az országok között nincsenek távolságok, a mi eredményeink támogatást jelentenek saját népének is, — Ismeretes, hogy a kül- ■döttek különböző munkabizottságokban folytatták tanácskozásukat. Én a lakóterületi bizottságban vettem részt, s a békemozgalom módszertani és szervezeti kérdéseiről vitatkoztunk. Itt jött szóba, hogy önálló legyen-e a békemozga- lom, vagy továbbra is a népfronthoz tartozzék. A küldöttek többségének az volt a véleménye, hogy a békemozgalom továbbra is a népfronton belül működjék, mert ez az eredményesebb. De kifejtették azt is, hogy keresni kell az utakat, módokat, hogy minél több ember szívébe oltsuk be a béke megőrzésének felelősségérzetét, s ezzel is fokozzuk az embereknek a szocializmusba vetett hitét, odaadását. Jártunk üzemekben is. Az én csoportom az Óbudai Hajógyárba látogatott el. Mondhatom, nagyon szívesen fogadtak bennünket. Meghívásunkra a gyár békeharcosainak küldöttei valószínűleg a közeljövőben ellátogatnak Kaposvárra. — Végül még azt szeretném megjegyezni, hogy a konferencián a munkásokon, parasztokon, értelmiségieken kívül papok, kispolgárok és mások is részt vettek, s a béke kérdésében mindannyian megértettük egymást — fejezte be nyilatkozatát dr, Ungár Sándor, V, Js Rövidesen itt lesz a vasalásmentes puplining delkezésfoen szabályozott részletvásárlási akciókra, valamint a szerződéses termeltetés keretében a termelőnek nyújtandó anyag-, illetve művelési előlegekre. Mint a SZÖVOSZ igazgatóságán közölték, intézkedtek az irányiban is, hogy a tilalom megszegőit fegyelmileg vonják felelősségre. Ilyen esetekben a kölcsönt, illetve a hitelt azonnal rendezni kell, ha pedig a tilalom ellenére nyújtott hitel a földművesszövetkezetnek anyagi kárt okozott, el kell rendelni a kártérítési eljárás lefolytatását. Több országban ismert már az úgynevezett »no iron«, a vasalást nem igénylő férfiing és blúz, amelynek különleges puplin anyagát ugyanúgy kell mosni, mint a nylont. Szálai nem veszik magukba a piszkot, hanem szinte taszítják. Fogasra akasztva kihúzódnak, a gallér és a kézelő is kisimul. A Hazai Pamutszövő és a Pápai Textilgyár már kísérletezett ilyen puplin gyártásával, és az ingeket kiadták próbahordásra, A vasalást nem igénylő pup- lint a jövő évtől rendszeresen szövik, és az ebből készült ingeket 1959 közepétől már árusítjáks Szerdán kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése Önkiszolgáló eip okolt nyílik a jövő hónap elején a Május 1 utcai 108. számú cipő- bolt helyén Az újfajta üzlet lényege az, hogy a kereskedelem alkalmazottai nem befolyásolják a vásárlók ízlését és választását. A falak körül elhelyezett üvegvitrinekben található az üzlet teljes árukészlete, kilencven-százhúsz pár cipő, feltüntetve rajtuk a mo- dellszámokat. A vevő akár órák hosszat nézelődhet, válogathat a cipők között, s annak a modellnek előhúzását kéri, amelyik neki leginkább megfelel. Ezt próba után megvásárolhatja. Az új módszer, az úgynevezett preszelekciós módszer, növeli a lakosság vásárlókedvét, s ezáltal természetesen a kereskedelem forgalmát is jótékonyan befolyásolja. Minden bizonnyal megkedvelik majd a helyi és vidéki vásárlóik egyaránt. Rendes boltot kérünk Október 22-én, szerdán kezdődik a magyar tudományos élet seregszemléje: a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése. A sorrendben immár 117. nagygyűlés kilenc órakor együttes üléssel kezdődik. Az ülésen Fogarasi Béla, az Akadémia alelnöke a Marxizmus' és a revizionizmus harca a tudományban címmel tart előadást, amelyhez Molnár Erik, Szabó Imre, Trencsényi Wal- dapfel Imre akadémikusok és Friss István levelező tag szól hozzá. A lipátfai földművesszövetkezeti vegyesboltban egészségtelen körülmények között tárolják az élelmiszereket és egyéb árukat. Az italbolt ugyancsaik, korszerűtlen, nem elégíti ki az igényeket. Ut épül ezen a vidéken, és sok erdészeti munkás dolgozik a község környékén, tehát népesebb lett a lipátfai boltok vásárlóközönsége. Ez úton is kérem a Közép-Somogyi Állami Erd-őgazdaságok lipátfai erdészete dolgozói és az ösz- szes helybeli vásárló nevében a földművesszövetkezetek Somogy megyei központját, hogy teremtsen megfelelő körülményeket községünk boltjaiban. KARTALI LÁSZLÓ erdészetvezető. Az október 27-i együttes ülésen a magyar tudomány helyzetét és fejlesztésének főbb irányait Erdei Ferenc főtitkár ismerteti. Október 28-án lesz az Akadémia közgyűlése, amelyen Rusznyák István elnökségi beszámolóját mondja el. Ezt követően a külföldi akadémiák képviselői szólalnak fel, majd a közgyűlés zárt ülésen folytatja munkáját.
