Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-19 / 221. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1958. szeptember 19. Tehenek az eke előtt ..... H. •'■ y ' ' "■ V irág József osatopáni gaz­da őszi árpa alá szántja a föl­det. Bizony sok dolgot ad a 7 hold a két jármas jószágnak. Lassú is, régimódi is meg drá­ga is ez a fajta igavontatás, mert az ebét húzó tehenek így jóval kevesebb tejet csurgat­nak a sajtárba, mint akkor, ha ló vagy traktor állna helyettük a barázdába. A község kérését figyelembe véve tervez a lengyeltóti tanács Nem panaszkodhatnak a lengyeltótiak, a községi tanács igyekszik a lehetőségekhez ké­pest minél jobban pótolni a hiányokat a községfejlesztés­ben. Ha késve is, de elkészült Lengyeltóti hároméves terve, amely sokat ad már idén is a lakosságnak. Nézzük először az idei terveket Teljesül a Damjanich ut­caiak régi kívánsága, maka dámutat kaipnak. A tanács 106 ezer forintot áldoz erre a cél­ra. Az alapkövet már megren­delte a tanács, fele a helyszí neu is van. Hogy az útépítés mikor kezdődik el, attól függ, mikor kapja meg a község a hengerkövet. Különben az út 1350 négyzetméteres lesz. Ha valaki a kultúrotthon tá ján jár, nem mulasztja el meg­jegyezni: “-No, ezt is rendbe te­hetné már a tanács!« A pa­naszkodnak megnyugodhatnak,! mert az idei tervben szerepel a kultúrotthon külső tatarozá­sa is. A kőművesek már meg­jelentek állványaikkal, szer­számaikkal — megkezdődött a művelődés 'hajlékának csino­sítása. Tízezer forintot költ a tanács a tatarozásra. Lengyeltótiban is egyre töb­ben szeretik meg a bölcsődét, mind többen akarják gyerme­küket ott elhelyezni. Azonban a férőhelyek szájnia igen ala­csony a megnövekedett érdek­lődéshez képest. Ezért határo­zott úgy a tanács, hogy még az idén öttel növeli a bölcső­dei férőhelyek számát. Már meg is rendelték Pesten a fektetőket és a szükséges bú­tordarabokat. A bővítés össze­sen ötezer forintba kerül. Sok bosszúságot okoz a la­kosságnak, hogy a járdák a külterületeken igen elhanya­golt állapotban varrnak. A ta­nács igyekszik mindent elkö­vetni, hogy a gyakorta elhang­zó panaszokat orvosolja. Idén az anyagi lehetőségekhez ké­pest minél több utcában rend­behozzák a járdákat. A Petőfi Sándor utcában egy kilométe­res szakaszon betonjárda épül előregyártott elemekből. Több községben közösen út- gvalut vásárolt a tanács. A Lengyeltótira eső 4000 forintot mér meg is fizették. Elkel ez az útgyalu, hisz amikor hozzá­juk kerül, alaposan ki is hasz­nálják majd. Idén 50 ezer forintot fordít a tanács a vízlevezető árok metszésére. A pécsi Vízügyi Igazgatóság kaposvári felügye­lősége már elkezdte az árok felmérését, nemsokára meg­kezdődik a 3 kilométeres árok- szakasz tisztítása és metszése. Jövőre a legjelentősebb köz­ségfejlesztési adat, hogy a köz­ponti általános iskola három tanteremmel bővül Erre a cél-^ ra kereken 100 ezer forintot ál-# doz a megye, de a község is# hozzájárul a nagy jelentőségűd iskolafejlesztéshez. d 1959- ben tovább folytatja a •tanács az utak és járdák javí­tását és építését. 1960- ban még kétkilométe- res szakaszon végeztet a tanács árokmetszést, a Táncsics Mi­hály utcában pedig 30 000 forint költséggel makadámút épül. A tervek azt mutatják, hogy a Lengyeltóti Községi Tanács igyekszik a lakosság kéréseit, igényeit a legmesszebbmenő­kig teljesíteni. A terv első vál­tozatában szerepel, hogy 110 ezer forintos villamosítás lesz, amit azonban hosszas vita után végül kihagytak, azzal a meg­gondolással: építsünk először járdákat és utakat, ez több száz ember kérése, míg a vil­lamosítás, csak négy-öté. He-J lyes, hogy a terven változtatott' a tanács, helyes, hogy a köz­ség egész lakosságának véle­ményét figyelembe véve ter­vez és dolgozik. Mi épöl Nagycsepelyen? A községfejlesztésre befize­tett összeggel okosan gazdál­kodik a nagycsepelyv tanács. A tervek, melyeket esztendő­ről esztendőre készítenek, ki­vétel nélkül valóra válnak. Még akkor is, ha nincs ele­gendő pénz. A hiányzó forin­tokat pótolja a falu — társa­dalmi munkával. Egy-egy vál­lalkozás mindig kertesebbe ke­rül, mint amennyire azt a költségvetésben eredetileg ter­vezték. Ebben az évben ezer forin­tot kapott a könyvtár. Jég­verem épült ötezer forintos költséggel. Hídépítésre hét­ezer forintot fordítottak. Út­javítás, gyalulás szintén hét­ezer forintba került. A tanácsiroda falán kifüg­gesztett községfejlesztési terv­táblázat mást is mutat még: egy kilométerrel bővül a vil­lanyhálózat. Költség: 45 ezer. Uj húsbolt: kereken húszezer forint. A villanyhálózat bőví­tésére szánt összeg nem fogy el. A községfejlesztési alap­ból csak 15 ezer forintot ad a tanács. A társadalmi mun­ka pótolta pénz jó lesz jövőre. Ötvenkilencben négy tanter­mes iskola építéséhez fognak hozzá. Sok új, falut gazdagító el­gondolás ölt testet napról napra Nagycsepelyen, a köz­ség lakóinak örömére. A nágocsi termelőszövetkezetek Melisek István helyi tanácselnökkel Nágocs határá­nak adatait vesszük számba. A 2302 holdnyi szántóból 1284 holdat művelnek az egyéni gazdák. Ebben benne van a 200 hold szétszórt tartalékterület is. 1018 hold szántónak pedig a három termelőszövetkezetben lé­vő 63 család a gazdája. A falu művelhető földjének 44 százalékán tehát szövetkezeti gazdálkodás folyik. Pillant­sunk be e három termelőszövetkezet életébe. KÚT — VÍZ ISÉLKUL Tizenegy és félezer forintos költséggel javították meg a csurgói járási művelődési ház udvarán lévő kutat, mely nem­csak a művelődési házat, ha­nem a napközi otthont és né­hány pedagógus-lakást is el­látna vízzel. Ellátna, mert hi­szen a kút már több mint há­rom hónapja elkészült, csak éppen a műszaki átvételre nem került sor azóta sem. Kút van, víz nincs. A járási tanács műszaki cso­portja nem veheti át a kutat, mert nincs megfelelő szakem­bere, a megyei tanács pedig hónapok óta csak ígérgeti, hogy kiküldi a műszaki átve­vőt. Ennek a húzódozásnak az »eredménye-«-, hogy a műve­lődési ház mind a mai napig nem tudta kifizetni a kútjaví- táson dolgozók jogos munka­bérét sem. A Napsugár Ktsz már perrel fenyegetőzik. Felesleges az ügyet túlkomp­likálni: a megs^ei tanács mű­szaki osztálya küldje ki minél hamarább szakemberét a kút átvételére, hadd legyen vize a csurgói kultúrotthonnak és bé­re, akik dolgoztak rajta. Feles­leges még három hónapot vár­ni! Nagy akarattal és erőfeszítéssel dolgoznak A Béke Tsz a legfiatalabb, és ez küzd a legnagyobb ne­hézségekkel. Idén februárban alakult meg, s ma tíz család dolgozik a 184 holdnyi szántón. Tagjai éppen a lent csépelik. 100 holdon vetették el ezt a szerződéses növényt, de egy­ötödét kiszántatta a tavaszi aszály. Húsz hold termése jó­nak mondható, a többi pedig nem rostot, hanem magot érlelt. Nem lesz könnyű meg­birkózni a termelési hitel visszafizetésével. Egyedüli re­ményük, hogy jövőre is szer­ződnek lenre, és így 1959-ben adhatják vissza az idén le1- vett kölcsönt. A megalakuláskor nem veit állatuk. Ma öt borjas tehén és két ló áll istállójukban. El­verte a jég az egyénileg ve­tett négyg hold búzájukat. Jö­vedelemre a 10 hold cukorré­pából is ugyanannyi köles­ből számítanak. 20 hold ku­koricájuk közepes termést íítér. Szépen zöldell a Csillagi- dűlchen elvetett 8 hold lóhe­réjük. Bíznak abban, hogy né­hány ev alatt kiheverik ennek az aszályos és jégveréses esz­tendőnek a csapásait. Gond­jaiknál csak az akaratuk na­gyobb, amivel minden nehéz­ségen átlendülnek majd. ' A helytállás és előbbre jutás — eltökélt szándékuk. Ennek adott hangot Bakonyi Sándor, a Béke Tsz tagja, amikor a másik szövetkezet könyvelőjé­nek -kijelentette: »Azért sem megyünk szét. Azért is meg­mutatjuk, mit tudunk«. Nem szegte kedvüket a jégverés Harminckét család 64 tag­ija munkálkodik a falu leg­Í nagyobb közös gazdaságában, a Rákóczi Tsz-ben. Bíró La- 1 jós elnökkel nézünk szét az 548 holdas közös szántó egy részén. A zicsi oldal 10 hold­ján búza, odább pedig 70 hol­don őszi árpa alá készítették ‘elő a talajt. Három traktor folyamatosan szántja a földet. A Gödör-kúti dűlőben 37 hol­don sárgul a tengeri szára, 30 holdon üdezöld, másodvetósű silókukorica díszük. Lesz enni­valója a télen a 22 szarvas- marhának. Lóhere és lucerna borítja az And öcsi oldal ne­vű határrész 70 holdját. Kell a több zöldtakarmány jövőre, mert vettek 25 hasas üszőt. El­hoznák őket, de nincs hová bekötni. A Tatarozó Vállalat nemrég kezdte meg a száz fé­rőhelyes, magtárpadlásos is­tálló alapozását. December vé­gére bizonyára elkészül az épület. Vakító fehérre meszeli a magtár falát Juhász József. Igyekszik vele, mert erre a fehér alapra festik rá öles pi­ros betűkkel: »Rákóczi Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet«. Hadd lássák az idegen járókelők, hogy itt, a falu szélén épül a közös gazdaság központi majorja. Egyébként Juhász élvtárs nem alapító tagja ennek a tsz-nek. Az el­lenforradalom előtt a Sza­badságban dolgozott. Febru­árban pedig egyike volt az Uj Erő létrehozóinak. A ki­csiny, kezdő szövetkezet a tavasszal beolvadt a Rákó­cziba. Nincs lényegesebb né­zeteltérés az egyesült szövet­kezet régi és új tagjai kö­zött. Kadlicskó József — akinek a lakására jöttek össze ala­kuló gyűlésre az Uj Erő élet- rekeltői egy téli estén — szin­tén a Rákóczi-beliek legszor- galmasabbjai közé tartozik. Munkacsapat-vezetővé vá­lasztották. Jó példát mutat csapatának. A kora reggeli órákban találkoztam vele. Villát, g'ereblyét tartott vál­lán, szedte össze á szénagyűj­tőket, s indult velük a rétre. Szaporán jönnek a szénás­szekerek. Visnyei István nem felfelé, hanem le, az elevátor »szájába« villázza a sarjút. Kovács József elindítja a MIA-motort, az gyorsan fel­parancsolja a szénát a kazalra. Földvári Sándor és Sári Gyuri bácsi formás kazallá rakják a száraz takarmányt. Bár a jég aratta le és csé­pelte el a* tsz gabonájának jó részét, még sincs baj a mun­SoU beteg; társam nevében mondok köszönetét községünk orvosának odaadó és áldozat­kész munkájáért, a fizető vagy biztosított betegek egyformán lelkiismeretes kezeléséért. Éjszaka éppen úgy segíteni j idénybe veszik az állam adta kész, mint nappal, vagy vasár- , seQítséget, és meszezéssel Szenta kis falu, alig ezer ember lakja. Nincs villa­nyuk. és nincs kövesútjuk mely a hét kilométerre fekvő járási székhellyel összekötné, ősszel, ahogy beáll az esős idő, alig-alig tudnak piacra, vagy hivatalos dolgaik elinté­zése végett a tengelyig érő sár miatt Csurgóra eljárni. Előbbre akarnak haladni A község lakói már az új magyar falu arculatának ki­alakítói: küzdenek a régi, a maradi ellen. Sok szép példa bizonyítja ezt. A szülői munkaközösség egy teljes vasárnapon át tartott társadalmi munkával elkészí­tette az iskola kerítését. Rész­ben társadalmi munkával új tantermet létesítenek, hogy a délutáni iskolába járást meg­szüntethessék. Az erdöbirto- kosság a szükséges nyolc köb­méter fát ingyen adja, a lakos­ság pedig ötezer forint értékű társadalmi munka elvégzését vállalta^ Azelőtt minden gazda meg­elégedett a föld adta termés­sel. Mivel a falu határában sok a savanyú föld, bizony a termés nem mindig volt ki­elégítő. Most több gazda ösz- szefogott, s elhatározták: p- Hogy út vezessen a sártengeren át. nap és ünnepen is. Mint mond ja, a beteg vasárnap is beteg, s őt akkor sem zavarják a rá­szorulók. Köszönetünkön kí­vül jó egészséget (hogy így legyen a falu lakóinak is) kí­vánunk dr. Herceg Sándornak. Sokak nevében: MICHELS NÁNDORNÉ, Andocs, Újsor. megjavítják földjeiket. Utat és villanyt is akarnak a szen- taiak, hogy télen se legyenek elszakítva a külvilágtól. Az állam áldoz, segítsünk mi is! Sok millió forintot áldoz Marnunk arra, hogy megyénk­ben is járható utak legyenek. A megyei tanács építési, közlekedési osztálya elkészítet­te a megye hároméves útháló­zat fejlesztési tervét. E terv szerint három év alatt 37 bekötőút épül 168 millió fo­rint felhasználásával. Nagy pénz ez, s ezt az összeget az állam egyedül nem fedez­heti, még három év alatt sem. Segíteniük kell mindazoknak az embereknek, akiknek az életét az épülő új utak meg könnyítik, kultúráltabbá te­szik. A megyei tanács dolgozói Szentára is ellátogattak. Be­szélgettek a tanácstagokkal, a község vezetőivel, s elmondot­ták, hogy a tervek szerint Szenta és Csurgó között hét és fél kilométer hosszú út épül, mely 3 millió forintba kerül. A község lakói az összeg har­minc százalékát, 900 000 fo­rintot kell adjanak pénzben és társadalmi munkával. Ezután tanácsülést tartottak. Bútor József tanácselnök is­mertette a terveket, s azt, hogy mennyivel kell a gazdáknak az út építéséhez hozzájárulniuk. Több tanácstag felszólalt: sza­vaikban a falu valamennyi la­kójának véleményét tolmácsol­ták: »Kell út, szívesen hozzá­járulunk erőnkhöz mérten.« S hogy ez a gyakorlatban is bebizonyosodjék, a község­fejlesztési hozzájárulást hat százalékról tízre emelték fel, ez három év alatt mintegy Igaz, Szentán a tervek sze­rint 1959-ben villamosítanak, s ez házanként ezer forintot jelent, de ahogy beszélgettünk a gazdákkal, szívesen adják ezt az összeget is, csakhogy villany legven falujukban. A megyei tanács építési, köz­lekedési osztálya szerint a .9 OO'OOO forint hozzájárulást nem egyedül a szentaiak, ha­nem közösen a csurgóiakkal adják. Tehát a két község la­kosságának együttes hozzájá­rulása fedezi az állam által elvárt 30 százalékos segítséget. Szenta közelében, Ujmajor- ban terül .el a Kertimagter- meltető Vállalat egyik gazda­_______ sága. A gazdaság felajánlotta, t erveket, felszólalt Pápai Ven- j ho9V ötven vagon követ tár­áéi tanácstag is. Ezeket mon- I sadalmi munkában kifuvaroz dotta: »Nagyon sok pénz ez ,épülő úthoz. A Somogy me­120 ezer forintot tesz ki. Ezenkívül társadalmi hozzá­járulásként a községfejlesztés összegének 5 százalékát aján­lották fel. Ez három év alatt 60 000 forint, a kettő együtt 180—200 ezer forintot jelent. Akinek az út előnyös, fogjon össze Amikor a tanácsülésen is­mertették az úttal kapcsolatos a mi kis községünkre. Az épülő új út majd fele részben érinti Csurgó földterületeit is. Járuljanak hozzá az útépítés­hez a csurgóiak is.« 900 000 forint valóban sok pénz, nagy összeg. Különösen nagy, ha azt vesszük, hogy minden egyes szentai lakóra, gyermekre és még a községben lakó 200 cigánycsaládra is 170 forint jut pénzben és tár­sadalmi munkában. De ha nem feledjük el, hogy álla­munk három év alatt 168 mil­lió forintot ad, hogy Somogy minden községét kövesutak kössék össze a főútvonalakkal, s ha tudjuk, hogy akad köz­ség, ahol ezer forintnál na­gyobb összeget ajánlottak fel a gazdák, akkor ez a 170 fo­rint nem is tűnik olyan nagy­nak. gyei Halgazdaságnak is több halastava van a község köze­lében, ugyanígy az erdészet­nek mintegy tízezer holdnyi erdeje íeriil el a falu határá­ban. Valamennyiüknek elő­nyös lesz, ha az új út elké­szül. Fogjanak hát ők is össze. Segítsenek anyagiakkal, tár­sadalmi munkával. De ne csak Szentán, a csurgói járásban, hanem a megye egész terü­letén. Hiszen a három év alatt 37 bekötőút épül a megyében, s ez nagyon sok tsz-nek, álla­mi gazdaságnak, gépállomás­nak stb. könnyíti meg a mun­káját. A terv szerint a bekötő­utakat 1961-ig kell megépíte­ni. Segítsenek a községek la­kói és az érintett állami gaz- daságok, vállalatok, hogy ezek | az utak határidő előtt elké­szülhessenek. ■♦kakedwel. Az asszonyok kö- |zül főleg idős Juhász Józsefné ► és Nieder Ferencné szorgal- fmát dicséri az elnök. Bíró | Katalin, Dobai Sándor és Krei- iner István pedig a fiatalok f legkiválóbbjai. Hortobágyi Péter, a könyve­llő a gazdasági év mérlegének ; várható alakulásáról ezt mondja: »A kenyerünk meg­van. Négy kiló búzát osztunk egységenként. Nem számítha­tunk 36 forintnál nagyobb ré­szesedésre. Legkevesebb 200 ezer forintot vett ki a zse­bünkből a mostoha időjárás.« Mégsem hátrálnak meg. A gyenge év után jobbat remél­nek. Méltán becsüli őket a falu Az istálló hajnal! csendjét motorzaj veri feL Fábián La­jos leszáll a Pannóniáról, és hozzálát az etetéshez. Igen, az Uj Hajnal tehenésze két hónap óta nem gyalog jár munkahe­lyére. Ha valami panasz hagyja el a száját, akkor er­ről beszél: »nem hoznak elég csalamádét az állatoknak«. A tsz agronómusa, Nagy Dénes ilyenkor tudományosan meg­magyarázza, mennyi zöldre van szüksége egy-egy tehén­nek, s azt is hozzáteszi, hogy takarékoskodni kell az etetni valóval. A harminc tehén napi •tejhozama most is háromszáz liter fölött van, tehát nem koplalnak a fejősállatok. A 28 borjú és növendék is meg­kapja a maga kosztját. Van miből... Pál István magtáros szerint á tej táplálja a házi pénztárt. Havonta 15—20 ezer forint buzog ebből a bevételi forrás­ból. Jut belőle minden hó vé­gén 16 forint egy-egy munka­egységre. Decemberben, a tervkészí­téskor azt mondta Paska Fe­renc elnök és a mezőgazdász: fő üzemággá a tehenészetet fejlesztik. íme, valóra vált a terv. Híre jár a faluban, hogy az Uj Hajnal rendsze­resen oszt pénzt. Müller Kál- mánék 1237 forint felvételét nyugtázták augusztus derekán. Ennyi járt nekik júliusi mun­kaegységeikre, előlegképpen. Jól gazdálkodik az Uj Haj­nal — nagy becsülete van az egyéniek előtt is. Tavaly 238 hold szántóra készített vetés­tervet a 11 család. Ezután 286 holdon lesz dol­ga a két kormos traktornak, meg az ugyancsak gépállomási Zetornak — és természetesen a 21 család 44 tagjának. A múlt héten jött közéjük a há­rom holdas Horváth Antal. Ma pedig a legújabb tsz- paraszt, Pájzer Lajos nyolc holdas gazda hozta be a vető­magot, hadd tegye a gép a földbe. Ég a munka a kezük alatt. A határban elsőként végeztek az őszi árpa vetésével, első­ként vetőitek búzát, elsőként kezdték meg a cukorrépa sze­dését. Pállá József, leendő könyvelőjük sem bánta meg, hogy ideköltözött Kaposvárról. Egyelőre fizikai munkát is vé­gez. Minden hónapban a javá­ra írhat negyvenet a negyven forintos egységből. Hatvanhárom család mond­hatja magáénak a három ná­gocsi szövetkezet. Vala- hányan cselédek, napszámosok voltak negyvenöt előtt. Több, kevesebb siker kísérte őket eddigi útjukon. Abban azon­ban bizonyosak, hogy jó irányban indultak el. És ez a lényeg, mert a meggyőződé- ses ember nem veszíti el hitéi az átmeneti kudarcok idején sem, hanem még erősebb neki­rugaszkodással átverekszi ma­gát a bajok sűrűjén. Mindhá­rom szövetkezetben tudják; az akadályok leküzdésében kiví­vandó győzelem lesz az in­díték arra, hogy mind több parcella hozzátapadjon a Bé­ke, a Rákóczi, vagy az Uj Hajnal táblás földjeihez. Kutas József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom