Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

Péntek, 1958. szeptember 12. 6 SOMOGYI NÉPLAP Z/z éve igazgató kő­ül kar­sza­ami­Az íróasztal mögött zéptermetű férfi Zöld inget visel, szürke digánjának két szárnya badon lebeg. Néha-néha kor valami fogas kérdést tesz fel az előtte ülő erdész, revi­zor, üb-elnök, nikotinos ujjai­val idegesen kopog az asztal lapján. Különben nyugodtan, közvetlenül beszélget az em­berekkel. Nemsokára befeje­ződik a kis értekezlet, és Pus­ka Ferenc, a Dél-Somogyi Er­dőgazdaság igazgatója rendel­kezésünkre áll. — Hát bizony, amikor igaz­gató lettem, először magam se hittem az egészet, meg fél­tem is, hogy tudok-e majd bánni az emberekkel. Édes­anyám ugyancsak elcsodálko­zott, hogy az egykori cseléd­ember fiából igazgató lehet. Váltig mondogatta: »Jaj, ha ezt apád megérte volna.« Puska Ferenc szülei cselé­dek voltak a büssüi Gálnál. Az első világháború elvitte az édesapát. Harmincban édes­anyjával és testvérével sum­— Hogyan vélekedik be­osztásáról, Puska elutárs? — Megmondom nyíltan: nem könnyű az emberek dol­gában intézkedni. Állást kell foglalnunk néha olyankor is, amikor talán mi sem vagyunk biztosak a dolgunkban. Azt sem mondom, hogy nincs hi­bánk. Azt mondja nekem a múltkor a miniszterhelyettes elvtárs, hogy kicsit vagyok az emberekkel. Lehet, da a népgazdaság érdekében lépek fel keményebben a fe­gyelmezetlenekkel szemben. Ebben az évben is több dol­gozót elbocsátottunk lopás miatt. Megmondtam már elég­szer: aki lop, az nem marad­hat a gazdaságban. De hogy visszatérjek a kérdésre, bi­zony nem leányálom igazgató­nak lenni. Sokféle emberrel lődik a szó. Kicsit elkomorul Puska elvtárs, amikor a ször­nyű időkre emlékezik. — A munkástanács felszólí­tott, hogy hagyjam el a gaz­daságot, mivel a jövőben csak mérnöki képzettséggel ülhet be valaki az igazgatói székbe. Még azzal is fenyegetőztek, hogy az egyetemistákat ki­hívatják és letartóztatnak, kémény jvem. tetszett nekik, hogy nem voltam hajlandó aláírni a jog­talan pénzkifizetéseket. Haza­mentem Nemesvidre. Amikor visszajöttem, bizony sok em­bert el kellett távolítani, mire a rend helyreállt. Puska elvtárs nőtlen ember, egyetlen szenvedélye, hogy szerelmese az erdészetnek. No meg esténként olvasgat otthon. Amikor Pestre megy, megnéz egy-egy színházi előadást. A kell bánnunk. Nálunk a volt pénzét takarékba teszi. Vajon csendőrtől, gróftól kezdve a mire gyűjt? kulákig akad mindenféle. Nem a legkönnyebb fegyelmet tar­tani akkor, ha nem szigorú az ember. Van egy szokásom, ami szintén nem mindenkinek tet­Szeretnék venni egy kis házat a Balaton, mellett. Be­csületes úton, nem úgy, mint egyesek. Amikor elindultam az igazgatóság rögös pályáján, más volt Nemeseiden Aztán szik; szeretek mindenről tudni, azt nuy^iamJ »Ami az álla­megint háború, kikerült ő is ami a gazdaságban történik a frontra. Negyvenötben fog- mondja mosolyogva, ságba esett Pesten. A Szov­jetunióban kéthónapos fasiszta iskolára Moszkvába. 1948 augusztusár a dolgozók. Puska elvtárs ban került haza, s azonnal az erdőgazdaságban helyezkedett el. Először Surdon volt gond­nokhelyettes, majd Iharos- berényben lett igazgató. Je­lenlegi munkahelyére, Nagy­atádra 54-ben került. — 76 000 hold erdőre, 1200 hold mezőgazdasági területre, 2 fűrésztelepre, 1' gépállomás­ra, 100 hold halastóra s egy önálló építkezési csoportra kell vigyáznom. Ennek vagyok a gazdája. S büszkén mond­hatom, nyugodtan alszom éj­szaka, nincs miért félnem. Megteszek minden tőlem tel­hetőt, vigyázok az erdőgazda- főleg a tanácsok okozzák az- ság vagyonára. Azt mondja zal, hogy vétenek a rendelke- nekem a múltkor az egyik zések ellen, jogtalanul vágat­ügyész: »Ha tőkés volnék, és nak ki fát, s amikor erélyesen erdőm lenne, csak a Puskát fellépünk, morognak ránk. mé, nekem az nem kell.« Nem dicsekedni akarok, de még a külprogramot se számolom el, pedig az járna nekem. Egy­magám vagyok, s bár az uno- katestvéreméket is segítem, Az üb-elnök jön be, ke- anti- iében nagy paksaméta kére- vitték lem. Segélyt, előleget kérnek jól ______ __ m e ghány ja-v éti a dolgot, mi- szépen élek a fizetésemből, előtt aláírná. — Nagyon megfontolom, mit írok alá — fordul ismét hoz­zám —, amit egyszer szentesí­tek, azt a főkönyvelő nyu­godtan kifizetheti, — Van-e sok kellemetlensé­ge, mint igazgatónak? Amikor azt kívánom Puska elvtársnak, hogy még sok évet töltsön el a gazdaságnál ebben a beosztásban, így felel: — Nem biztos, hogy képzett­ségemmel lépést tudok tartani a fejlődéssel. Amikor ide ke­geztem el. Igaz, már szóltak, végezzem el az erdőmérnöki kart levelezőn, de nem mertem nekivágni. Hat év az hat év, s hátha nem tudok minden tenném meg igazgatónak!<•- Nem tagadhatom le, van. 02 Ha dolgozóink jobban meg- “kémiát mar időközben ve­fognák a munka végét, jobban vigyáznának a társadalmi tu­lajdonra, akkor nem hétmillió forint lenne a nyereségünk, hanem jó néhány millióval ... . . ,, . .... , több. Különben a bosszúságot mzs^ra felkészültén elmenni. jl/Ti mégis azt reméljük, jö- vére csak nekivág Pus­ka elvtárs az erdőmérnöki képzettség megszerzésének. Lajos Géza Az ellenforradalomra tere­EQY KIS FALU KULTURÁLIS ÉLETÉRŐL Balatonberényi eredmények, tervek... E z a kis Balaton menti falucska arról neveze­tes, hogy a pedagógusok jó gazdái a népművelésnek, s szívügyüknek tekintik az is­kolán kívüli fiatalokkal való foglalkozást is. Hárman üldögélünk a taná­ri szobában, de csak ketyen beszélgetünk Huba Gyönggyel, aki azonkívül, hogy magyar szakos tanár, és szerelmese a. báb játszásnak, a falu KISZ- szervezeténetk a titkára. Még­pedig nem utolsósorban viseld ezt a tisztséget. Fiatal a herényi KlSZ-szer- vezet: október 22-én ünnepli megalakulásának egyéves ju­bileumát, de a lelkes kis gár­da máris számottevő eredmé­nyekkel büszkélkedhet. Ök is, mint legtöbb más* község fia­taljai a megyében, a művelődé­si házban élik szervezeti éle­tüket. — Nem jó megoldás ez — ingatja fejé)t a titkár. — A művelődési háznak a nagyter­men és a kis előtéren kívül mindössze kettő — ugyancsak kicsi — helyisége van. Ezek­ben helyeztük el a népkönyv­tárat,, a klubszobát, ahol rádiót hallgathatunk, hasznosan tölt­hetjük az időt. Hol az egyik­ben, hol a másikban vagyunk, hol pedig sehol. __ 777 — Érthető is, ti. a falu min­den megmozdulása a kultúr- házban bonyolódik le, kezdve a gyűléseken, befejezve a tan­folyamokon. Gyakran szeret­nénk összejönni, és lehetetlen, mert táblás ház van. — Kértek már segítséget a tanácstól, a pártszervezettől? — őszintén szólva még ed­dig nem. Pedig sort 'kell kerí­teni erre. — Mit tett a KISZ-szervezet a falu kulturális, életének fel­lendítéséért? — Tavaly előadtuk Il]yés Gyula Fáklyái,áng című drá­máját, és Vészi Endre Titkár­nő című színdarabját. Bábját­szó együttest alakítottunk, ezt Új könyvek öt e Négy új verseskötet és szépprózai mű jelent meg héten magyar írók tollából. Dsida Jenő már-már elfelejtett költeményei a Tóparti könyör­gés című kötetben láttak nap­világot. Mátyás Ferenc húsz év terméséből válogatta össze Csönd és nyugtalanság című kötetének anyagát. Szabó Magda Neszek című új vers-' gyűjteményével jelentkezik. Tíz év verseiből került ki Ta- káts Gyula dunántúli költő Mézöntő című új 'kötete. Az annak idején sokat vita- . tott Veszélyes művészet írója, f Erdős László új regénye, a f Lelkiismeret, kiegészítése előb- f bi művének, s valóságos lé­lakra jzát adja az illegális kom. munista mozgalomnak. Ur­ban Ernőnek az ellenforrada­lom idejéről írt kisregényeit és új novelláit foglalja magában a Forgószél című kötet. Ge­rencsér Miklós Ember a mezs­gyén című új novelláskötete a város és falu mai problémáit tárja fel. Palotai Erzsi, az ismert előadóművészinő első regénye a 'kisvárosi környezet­ben játszódó Szerelem, fájda­lom. Színes itáliai útirajz Ber- czeli A. Károly Kék ég alatt című írása. A Magyar Klasszi­kusok sorozat új kötete Mikes Kelemen törökországi levelei. Uj külföldi könyvek: Bertolt Brecht Kalendárium-a, a Ko­reai költők antológiája, Lorca három színműve, Nervál fran­cia író Sylvie című kisregénye kétnyelvű kiadásban, Kuprin Szulemit-jának új kiadása' és Osborne angol író Dühöngő if­júság című színműve. Lenin1 Művei sorozatának 36. kötetében az 1899—1923 kö­zött írt számos, eddig kiadat- lan levele, cikke és beszéde f található. Megjelent Dobb am- * goi közgazdász Politikai gaz­daságtan és kapitalizmus cí­mű munkája. ____________ A Z ÁLTALÁNOS ISKOLAI LEVELEZŐ TAGOZAT előadásai szeptember 15-én, hétfőn délután 5 órakor kéz- ^ dődnek a Berzsenyi Dániel Al- ( talános Iskolában (Szabadság^ fark). FURCSA AGITÁCIÓ Az alabamaá Atmore város­kában egy ideje rendkívül ügyes betörő működik. A rend­őrség csak azt nem tudja ki­találni, hocT” a szakmának ez a mestere milyen indokból űzi éjszakai foglalkozását. A be­törő ugyanis a legerősebb pán­célszekrényeket is feltöri, de egyetlen centet sem visz el, csupán a következő üzenetet hagyja a tett színhelyén: »Is­ten védelme jobb, mint a leg­erősebb páncélszekrény«. A mammut szó eredete A »mammut« szó az észak­európai és észak-ázsiai jégben talált ősállatok megjelölésére a tunguz »mammontokovaszt« kifejezéséből származik. A mammut a történelem előtti ember vadászatainak »nagy­akad a KISZ-szervezet háza- táján, hogy az elszállításra elegendő!) — A népművelési munkán kívül még mit végzett a KISZ? — Társadalmi munkában rendibehoztuk a parkot, az úttörőkkel összefogva pedig fásítottunk a park egy szaka­szán. — További terveik? — A fiatalok eszmei, politi­kai nevelésén, a jó szervezeti élet elmélyítésén kívül a bá­bozást akarjuk elsőként foly­tatni. Most, hogy befejeződik lassan a betakarítás, nyit a kultúrház. Mint legtöbb falu­ban, itt is az őszi és téli, kora tavaszi időszak a művelődés, szórakozás főidénye. Szerveze­tünk további programja kap­csolódik a kultúrházéhoz. Nem is lehetne elválasztani egymást«!, mert- a színjátszók is javarészt fiatalok. . — Ki a kultúrház igazgató­ja? Huba György nevetve mu­tat — tréfás meghajlással kí­sérve a mozdulatot — a neve­lői szobában eddig hallgatagon foglalatoskodó idősebb kollé­gájára: — Musitz László! — Igen, én vagyok — veszi át a szót a frissen bemutatott pedagógus. — Sejtettem, hogy rám is sor kerül, ezért hall­gattam eddig. Mondom is a ter­veinket, tudom, hogy ez' ér­dekli. Elsőként egy vidám-es­tet rendezünk a közeljövőben. Lesz ebben minden, aminek egy jó esztrád-műsorban len­nie kell. Ezt amolyan bemele- gítőnek szánjuk, hogy az em­berek ismét hozzászokjanak ahhoz, hogy a kultúrház nyit­va van. Ezután kerül sor a már hagyományos szüreti mu­latságra, ennek megrendezésé­ben szintén a fiatalságé a szó. — Bizony, itt jól kitáncoljuk magunkat! — veti közbe Hu­ba György tréfálkozva. — Még az elvtársnőt is megtáncoltat­juk, ha eljön. — Igen, szívesen látjuk —• mondja a kultúrház igazgató­ja is. — Persze, örülnénk, ha első előadásunkkor, Kisfaludy Csalódások című darabjának bemutatásakor is ellátogatná­nak hozzánk. Vagy később. | Mert játsszunk még egy szín­darabot, de még nem sikerűit választanunk, hogy mi is le­gyen. A sok jó közül melyik. — Egyéb programja nincs a kultúrháznak? A Csiky Ger­KoruiiDeiui egynar-| gej„ Színház művészei mikor mammuteson tokból ♦ voitek itt utoljára? az idén tovább akarjuk fej­leszteni. Terveink szerint be­mutatjuk a Hófehérke és a hét törpe c. bábdarabot. —- Szeretik, megbecsülik ezt a művészeti ágat a faluban? — Igen, sőt nemcsak itt, ha­nem a környező falvakban is, ahol csak megfordultunk. Ta­valy bejártuk a környéket az orosz népmeséből írt Bíborszí­nű virág című darabbal. — Hogyan fogadták az em­berek magukat? — Először legyimtgerttek, hogy ez csak gyerekeknek va­ló. Az előadás végére azonban meggyőződtek arról, hogy szó­rakoztató a bábjáték a felnőtt néző számára is. — Csak a KISZ-fiatalok bá- boznak a csoportban? — Nem, a felső tagozatból van néhány ügyes iskolásunk. Gondoskodni kell az utánpót­lásról! — válaszolja nevetve, aztán hirtelen elkomorul. E gy baj azért van. Az elmúlt időszakban nem nagyon törődtek velünk a hivatalos szervek. Akárhány­szor szerepeltünk, még a kul­turális seregszemlén is rög­tönzött paravánnal dolgoztunk, mert nincs paravánunk, noha van egy ötezer forintos báb- készletünk. A megyei tanács művelődésügyi osztálya meg­ígérte, hogy megkapjuk a fel­oszlott csökölyi bóbesoport paravánját. Leirat is jött, hogy a mienk lehet, igen ám, de csak elméletben a mienk egyelőre, mert a mai napig sem érkezett meg. (Itt hadd jegyezzük meg, hogy nem okos dolog a sült galambra va­ló várakozás. A tétlen mérge- lődés helyett nem lenne jobb, ha felkerekedne valaki Be- rényből, s elhozná új hazájá­ba azt a nélkülözhetetlen pa­ravánt? Vagy nem lehetne le­vélben kérni a csökölyieket, hogy adják fel azt a paravánt, ha már írás is van arról, hogy nem az ő tulajdonuk?! De­hogynem! Annyi pénz talán vadja« volt; eddig közel 50 000 mammut csontvázat találtak világszerte. A kereskedelmi forgalomban lévő »elefánt- csontnak« körülbelül egyihar- mada származik. filmszínházaink műsorán 5 A PÁRBAJ KOLDL/SDIÁK című szovjet filmet Kuprin elbeszélése nyomán írta Pet­rov forgatókönyvíró és rendező. Romasov hadnagy nemrég került új állomáshelyére, egy eldugott, unalmas vidéki városkába. Még tapasztalat­lan, álmodozó ifjú, nehezen tudja elviselni a parancsnok kemény hangját, az embertelen büntetéseket. Ökölbe szorított kézzel kell tűrnie, hogy az ezredparancsnok a legkisebb ok miatt is vesszőzteti a közkatonákat. Tiszt­társai látszólag ihár megszokták ezt az életet: ellátják szolgálatukat, és esténként leisszák magukat a tiszti ét­kezdében. Romasov hadnagy maga is megpróbálja ezt az életet, de másra vágyik. Csak akkor érzi jól magát, ha ellátogathat Alekszandra Petrovnához, Nyikolaj fő­hadnagy feleségéhez. Ilyenkor ^hosszan elnézi az asz- szony lágy ívű nyakát, ahogy kézimunkája fölé hajolva dolgozgat. Az ezredben egyre jobban feltűnik, hogy Romasov minden szabad idejét titkos szerelménél tölti. A tisztek nem értik ezt a tiszta, rajongó szerelmet, örülnek, hogy új »szórakozásra« találtak. Nyikolajev főhadnagyot »jó­indulatúan« figyelmeztetik, hogy felszarvazták. A párbaj elkerülhetetlen. A kihívás estjén Romasov ellátogat Nazalszkij fő­hadnagyhoz; ő az egyetlen ember az ezredben, aki iránt barátságot, bizalmat érez a fiatal fiú. Nazalszkij kiváló katona, de iszik. Tragédiájának okát senki nem ismeri. Ezen az estén beavatja Romasovot a titkába; szeretett egy asszonyt, aki álnoksággal viszonozta tiszta érzel­meit, csak nagyravágyásának kielégítéséhez akarta felhasználni őt. Mikor reményei nem váltak valóra,' Nazalszkijt félredobta A főhadnagy hajdani szerelmesének levelét is megmutatja, és Romasov összetörtén ismeri fel Alekszandra Petrovna kezeírását. Feldúltan támolyog vissza szobájába, ott várakozik rá az asszony, és zokogva kéri Romasovot arra, hogy ha már párbajozni kell, a le­vegőbe lőjön, Nyikolajev is ezt fogja tenni. Romasov hisz az asszony könnyeinek, szerelmes szavainak. A szá­mító, gonosz asszony a megbódult hadnagynál tölti az éjszakát. Kora hajnalban az erdőszélen találkoznak a párba- jozók. Dörren a fegyver, és az álmodozó ifjú hadnagyot megöli Nyikolajev golyója. A filmet a Szabad Ifjúság filmszínház játssza. Az operettkedvelő közönség most szélesebb vásznon láthatja viszont az elmúlt év nyarának nagysikerű filmjét, a Millöcker Koldusdiákjából készült színes DEFA-filmet. A kellemes, vidám muzsika méltó keretet kapott a színpompás díszletekkel, káprázatos kosztümökkel, romantikus felvéte­lekkel. A film meséje nagyjából hű az eredeti operett szö­veghez. A főszereplők jól élnek az operett kínálta lehetősé­gekkel, hiányzik azonban a filmből, az eredeti mesében megrajzolt néhány kitűnő komikus alakja. Szép a muzsika, kedvesek a dalok, de néhány képben nagyon is díszletszerűen hatnak a hátterek. Ettől függetlenül kellemes szórakozást nyújt másfél órán át a Koldusdiák című keletnémet filmalkotás. Miről szól? Erős Auguszt szász király leigázva tartja Lengyelorszá­got, ahol a nemesség és a szegénynép szövetkezik az elnyomó ellen. Az összeesküvés egyik szervezője Jan, akit szász ka­tonák üldöznek. A véletlen útjába hozza Simont, az örökvi- dám koldusdiákot, s kettejüket összehozza egy főúri hintó három hölgy utasával. Simonnak sikerül az üldözőket félre­vezetni, majd mindketten folytatják útjukat a hintó csomag­tartójában Krakkó felé. Nowalska grófnőt álomba ringatja az egyhangú utazás, míg a két leány: Laura és Bronislawa né­majátékot folytat a két fiúval. Krakkóban Ollendorf kormányzó nagy ünnepséget ren­dez, ide tartanak Nowalskáék, s két potyautasuk is bejut az estélyre. A kormányzó táncol Laurával, és orvul vállon csókolja. A felbőszült mama legyezővel arcul üti Ollendorfot, a hatalom képviselőjét, s a két diák vezetésével kikacagja őt az egész vendégsereg. A két vakmerő börtönbe kerül, csak az menti meg őket a pusztulástól, hogy Ollendorf elhatározza: a két ifjút használja fel bosszútervének végrehajtásában. Mindkettejüknek szabadságot ad, ha Simon hercegnek adja ki magát, és 24 órán belül nőül veszi a büszke grófnőt. Jan a hercegi titkár szerepét kapja. Nowalskát nem nehéz meg­hódítani, az esküvőt is kitűzik másnap délelőttre, de Simon ennek egy cseppet sem örül, mert Laurát szereti. Bronislawa és Jan között is szerelem szövődik. Egy csíny folytán a menyasszor,/ elkésik az esküvőről, erre Simon a fátyollal el­takart arcú Laurát vezeti az oltár elé. OJlendorf elégedetten készül a sikerült bosszú leleplezésére, amikor fordul a kocka: Tan jeladására a lengyelek lefegyverzik és foglyul ejtik a szászokat. A két fiatal pár egymásé lehet, és Nowalska is meg- 'igasztalódik, hiszen megmenekült a szégyentől. A filmet a Vörös Csillag filmszínház játssza. T avaly igen nagy si­kertik volt a Szabad Föld téli estéknek, no meg" az ezüstkalászos tanfolyamnak. Ezeket az idén is szeretnénk megindítani, mert több az ér­deklődő, mint tavaly. Az el­múlt évben egy-egy érdeke­sebb előadásra eljöttek azok is, akik nem voltak beiratko­zott hallgatói a tanfolyamnak. Ami a színházat illeti, sajnos, utoljára egy évvel ezelőtt jár­tak nálunk a színészek. Pedig szeretjük, és szívesen látnánk őket. — Mi a távolmaradás oka? Kicsiny talán a kultúrház? — Azt. nem mondhatnám. Száznycücvan ülőhely van és ötvein álló. Valahol másutt ke­resendő a mostohaság oka. A Déryné Színház jött néhány­szor, de újabban olyan megyé­be nem mehetnek, ahol szín­ház van. — Tehát a herényiek nehez­telnék egy tócsát a színházra? — Hát... egy cseppet. Mert Berény azért nem a világ vé­ge, itt is szeretnek művelődni, szórakozni az emberek. M“ üzennek a színház­nak? Musitz László összenéz örök­kön nevető tanártársával, Hu- | ba Györggyel, s egyszerre mondják; — Az új évadban várjuk a színészeket! Búcsúzáskor abban marad­tunk, hogy átadom az üzene- 1 tét. íme, átadtam, nem köny- t nyen röppenő szóiban, hanem i írásban! László Ibolya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom