Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Péntek, 1958. szeptember 12. cÁ b&mnkjt&L £zé­Ha már fiatalok nem ma­radhatunk, legalább fiatalosak szeretnénk maradni sokáig. A fiatalos megjelenést pedig egyéb testi és szellemi tulaj­donságokon kívül legszembe­tűnőbben a bőr üdesége adja meg. Sokan úgy képzelik, hogy a bőr csak egy nagy zsák, amely­be a többi szervet "beleráz­ták«, hogy szorosan összefog­ja, s elválassza a külvilágtól. Az utóbbiban már van is va­lami igazság: valóban, a bőr választja el szervezetünket a külvilágtól, de össze is köt ve­le. A környezetből jövő sok­féle ingert — hideget, meleget, sugárzást — felveszi és to­vábbítja az idegrendszer út­ján, a bőr tehát fontos érzékszervünk. A válaszfal egyúttal védőfal is. A.betegség okozó baktériu­mok és gombák állandóan ro­hamozzák testünket, hogy megtapadjanak, s ha lehet, be is hatoljanak, és a test anya­gait felhasználva elszaporod­hassanak. Ennek vet gátat a bőr legfelső rétege: a hám. A hám sejtjei ugyanis fokozato­san megtelnek szaruszemcsék- kel, s ‘bár az ettszarusodott sej­tek elhalnak, mégis összefüg­gő, áthatolhatatlan réteget al­kotnak, annyira, hogy az a hí- gabb savaknak is ellenáll, víz­ben sem ázik át, és megvédi a mélyebb rétegeiket a kiszára­dástól. Ez a védőfal pedig so­sem 'kopik el, mert a hámré­teg sejtjei folytonosan újra termelődnek, de nem is vas­tagszik, mert a felszínre, 'kerü­lő sejtek folyamatosan lehám- lanak a rátapadó szennyező­déssel együtt. így hetenként teljesen megújul a bőrünk, még a vastag talpbőr is ha­vonként újra képződik. Az összefüggő hámréteget a fer­tőzés kivédésében a beszáradó verejték és faggyú is segíti, amely a bőr felszínén bizo­nyos, a kórokozók szaporodá­sát gátló savanyú vegybatást hoz létre. Belső szerveinket ütéstől, nyomástól, zúzódástól is védi a bőr. A felületen lé­vő hámréteg alatt ugyanis az irha sűrű, rugalmas és duzzadásra képes rosthálóza­tának szövedéke ‘borítja a tes­tet, és védelmül szolgál a bőr alatti zsírpárna is. A bőr .tehát nemcsak a szer­vezet külső burka, hanem fon­tos szerv is, amelynek éppen ezért jelentős tömege van. Egy felnőtt ember bőrének sú­lya három-három és fél kilo­gramm, s felülete 1,6—1,8 négyzetméter. Bármilyen a divat, bőrünk nem változtat­hat szabásán: amíg fiatál és üde, feszesen tapad az alapjá­hoz. Később azonban a 'bőr­ben lévő rugalmas rostok pusztulása miatt ellazul, és petyhüdtté válik. A már egy­szer erősen elhízott ember bő­re sem nyerheti vissza többé eredeti feszességét. A kívülről jövő fertőzés csak a sértetlen bőrön akad fenn. Ha a hám felső rétege lehorzsolódik, már szabaddá válnak a nyirokréseik, s így, ha a mélyebben, az irhában levő vérereik nem is sérültek, s a horzsolás még nem is vér­zik — a kórokozók már beha­tolhatnak. A vérlbaj kóroko­zója gyakran a, látszólag ép bőrön ót is fertőző, elég, ha azon előzőleg egy piciny hor­zsolás történt. De a sértetlen bőrön át is érintkezik a szervezet a kör­nyezettel. Sok minden felszí­vódhat a bőrbe, főképp a ve­rejtékmirigyek kivezető csö­vein és a szőrtüszőnyílásoikon keresztül. Ha például a bőrt bejódozzuik, rövidesen a nyál­ból is kimutatható a jód. A bőr fontos termelőüzem is Napfény hatásiára D-vita- mint hoz létre, ha viszont túl erős a besugárzás, sok ‘bőrfes­téket termel védelmiül. A te­nyér, a talp és a szemhéj ki­vételével mindenütt piheszál, szőr vagy haj nő a bőrbe mé- lyedő szőrtüszőkiből. Egy fejen kétszázezer hajszál tülekszik, egy jól fejlett bajuszból tizen­ötezer szálat lehetne egyen­ként kitópdesni. A szervezet egészségét szol­gálja a verejtékmirigy. Elosz- tása nem egyenletes a bőrfe- lületen, sőt egyedenként is nagy a különbség: a felnőtt ember bőrében például negy- zetcentiméterenkéint százhat­van—myolcszáz grammnyi, amelyben viszont nemcsak víz ül a bőr felszínére, hanem sok olyan anyag is van feloldva, ami káros lenne a szervezetre és önmórgezésit okozhatna. Ha a verejtékezést valami akadá­lyozza — akár a kivezető nyí­lások eltömődése, akár ma­guknak a mirigyeknek na­gyobb felületen történt el­pusztulása (égési sebek miatt) — a beteg elpusztul. Ha (pél­dául a vese beteg, fokozódik a verejtékmirigyek elválasztó munkája, és bizonyos határig pótolják a vesét. A verejtéke­zésnek az állandó testhőmér­séklet szabályozásában is fon­tos szerep jut. Izzadó emberek nem kapnak hőgutát. A bőr automatikus kenőbe­rendezései: a faggyúmirigyek, melyek a szőrszálak tövénél rakják le napi húsz-harminc grammnyi terméküket. A fagy- gyú puhán tartja, védi és be­vonja a bőrt. S hogy ez meny­nyire fontos, azok érzik, akik­nél csökken a faggyútermelés, és a bőrük száraz. A bőrt te­hát, ezt a sokféle feladatot el­látó védőberendezést és gyár­tóüzemet gondozni, ápolni, vé- deni kell, hogy feladatát so­káig üdén és frissen elláthassa. Válogató« szülők­válogatós gyerekek Valljuk be, a válogatás egyike a legcsúnyább és legkellemetlenebb tulaj­donságoknak. Mert min­dent meg lehet enni, ami jól van elkészítve. Milyen kellemetlen, ha valakit meghívnak ebédre vagy vacsorára, és éppen azzal kínálják meg, amit ő »nem- szeret*'. A gyerek is rendszerint ott válogatós, ahol a szü­lőktől veszi a példát. Ha látja, hogy szülei vagy a szülők egyike nem eszik egyes ételeket, ő is meg­próbálja. Előfordult pél­dául, hogy egy kisfiú min­dig szó nélkül megette a paradicsomos káposztát. Egyszer azonban megtud­ta, hogy édesanyja csak akkor főzheti, amikor édes­apja nincs otthon, mert ő »nem szereti«. Ettől kezd­ve a kisfiú sem ette a pa­radicsomos káposztát, mert hát, ha édesapja »nem sze­reti*< — miért »szeresse ő«? Ha egy kisgyermek ide­genkedik egy-egy új étel­től, különösen a főzeléktől, nem kell mindjárt »feladni a reményt«. A gyermek­nek az új étel csak szokat­lan, de nem jelenti azt, hogy nem ízlik neki. Ismé­telten kell próbálkozni ad­dig, amíg megszokja és »megszereti«. Ne felejtsük el: mindig a szülő járjon elöl jó pél­dával! Ha a gyermek nem akar valamit megenni, ■ egyék belőle, és mutassa, mennyire ízlik neki. Biz­tos eredményt fog elérni! MUTASD A KONYHÁD, MEQMONDOM, KI VAQY! Nagyon sok igazság van e ? A konyhát úgy rendezzük mondásban. Nem egy háziasz- be, hogy legyen egy nyugodt szony állandóan tisztítja, po- sarokasztal, ahova le lehet ül- rolja szobáját, még meg is le- ni enni, míg a főzést egy le- helgeti a képek rámáját. De hajtható asztallapon végezzük el. A jó, konyha az, ahol — mint egy jól felszerelt műhely­ben — minden elérhető, s egy mozdulattal kéznél van.' Soka ne feledjük el: a kony­ha a háztartás szíve. Ahol ez tiszta és rendes, ott tiszta és rendes a háztartás egész me­nete. Aranyszabály legyen az, Stiámi ikrek Londonban Londonból érkezett jelentés sze­rint, az egyik ottani kórházban hármas ikrek születtek, ezek kö­zül kettő sziámi iker. Mindhárom kisbaba fiú, súlyuk egyenként körülbelül 2 kg. A sziámi ikrek a fejük tetején nőt­tek össze. A Queen Charlotte kórház orvo­sai közölték, hogy a gyermekek néhány héttel ezelőtt születtek, és születésük óta jól fejlődnek. Még meg kell azonban erősödniük, mi­előtt dönteni lehetne az elválasz­tó operációról. De ha véletlen a konyhájába nyit be az ember! Azt sem tudja, "milyen gyorsan húzza be az ajtót maga után, úgy megijed a látványtól. Mosatlan edény, piszkos ruhák, szétszórt játé­kok, földre dobott szemét »ékesíti«. S ez nem is olyan ritka látvány; aki sokat jár emberek közé hivatásánál fog­va, az a megmondhatója. Úgy gondolják, a konyha olyan hely, ahol nem kötelező a rend és a tisztaság, mert ott úgyis mindig a piszkos mun­ka folyik. Legfeljebb a vasár­napi ebéd után rámolnak el. Nagyon rosszul gondolkodnak, akik így tesznek. Az igaz, hogy a konyhában állandóan teszünk veszünk, hisz ott fő­zünk, nem egyszer mosunk, mosogatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magát a kony­hát ne takarítsuk ugyanolyan gonddal, mint a szobákat. Nem az a lényeg, hogy tele­rakjuk vizeskancsókkal és slin- gelt falvédőkkel, hanem az, hogy makulátlan, tiszta és célszerű legyen Ma már a legtöbb nő dol­gozik műhelyben, gyárban vagy a földeken. így szűkében vannak az időnek, s leginkább a konyhában terítenek, kímé­lik a szobák tisztaságát. Nincs is ebben semmi baj, ha a konyha olyan, hogy a család tagjai jó étvággyal ülhetnek le az asztal mellé. De viszont nincs étvágyrontóbb látvány az olyan tálalásnál, ahol az asztal egyik felén púposodik a mosatlan edény, a másik sar­kán meg összekucorodva, ké­nyelmetlenül eszik a család. Sajnos, bútortervezőink s fő­leg a háziasszonyok az ideális konyhabútornak még mindig a hatalmas, vitrinekkel felsze­relt konyhaszekrényt tartják, amitől egy kisebb méretű konyhában már megmozdulni sem lehet. A modern, kényel­mes konyhát ma már úgy ren­dezzük be, hogy a háziasszony- ^ nak minden keze ügyében I legyen, ne kelljen vándorolnia főzés közben egyik sarokból a má­sikba. Alaposan átgondolt meg-! oldással rengeteg munkát ta­karíthatunk meg, könnyebbe i válik a háztartás vezetése. hogy másnapra ne hagyjunk mosatlan edényt, a tűzhely, csapok ragyogjanak. A követ naponta legalább egyszer ren­desen mossuk fel. Nagymosás után nem árt a lúgozás. A fő­zés közben lecseppent locs- pocsot a kéznél lévő törlőru­hával azonnal szedjük fel. így kevesebb fáradsággal mindig jó szagú, rendes lesz. lakásunk­nak ez az annyira fontos ré­sze. Receptek télire Tölteni való paprika. A paprikát csumájától meg­tisztítjuk, megmossuk, 3—4 da­rabot egymásba dugniuk, üve­geikbe rakjuk, erősen szalici­lom hideg vízzel leöntjük és eltesszük. Paprikasaláta. A magvától és erejétől meg­tisztított zöld és piros csöves paprikát vékony metéltre vág­juk, besózva rétegenként üvegbe rakjuk, zet forralunk. Ecetes, sós rá­teszünk bele babérlevelet, borsot, ezt fel­forraljuk, és ha kihűlt, a pap­rikára öntjük. Tetejére szali­cilt teszünk és lekötjük. Paradicsomsaláta. Az érett paradicsomot meg­mosva vékony karikáira vág­juk, üvegbe rakjuk, gyenge sós vizet forralunk, a paradi­csomra ráöntjük, lekötjük és kigőzöljük. Díszítőelemek a női cipőkön A szivárvány minden színében gyártják már a női cipőket gyá­rainkban. Érdekessége az új női cipőknek, hogy majdnem minde- niken megtalálhatók a csatok, a díszítőelemek, az ízléses bőrdí­szek. Három színben gyártják már a magasszárú cipőket, az orr és ké­ŐSZI SZÖVETRUHÁK Könyékig érő ujjal, magasan záródó nyakkal, húzott derék­kal, fiatal lányoknak nagyon elegáns. Szürke vagy piros pepitaszö­vetből készült, hosszú ujjú ru­ha fehér gallérral. Hogyan ápoljuk szobanövényeinket? A barátságos, kellemes otthon nélkülözhe­tetlen tartozékai a szofoanövények. Ahhoz, hogy megfelelően ápoljuk őket, ismernünk kell a különböző növények természetét és igényeit. Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy kétféle növényt egyformán gondoztak, s az egyik szépen fejlődött, a másik elsatnyult, levelei elsárgultak és lehullottak. Minden nö­vényfajtának tehát megvan a maga sajátos kívánsága, és ha ezt nem teljesítjük, élőbb- utótob elpusztul. A növény akkor fejlődik jól, ha életfelté­teleit: a fényt, meleget, levegőt, vizet és a tápJáióanyagokat kellő mennyiségben bizto­sítjuk. A szükséges fényről úgy gondoskodha­tunk, hogy a növényt a keleti-déli vagy nyu gáti-déli ablakba állítjuk, és természetének megfelelően az ablak árnyékoláséval szatoá lyozzuk fényellátását. Kíméljük'meg a kör nyezet hirtelen változásaitól: a ‘huzattól, a tú hideg vízzel való öntözéstől, a téli fűtés okoz ta hőingadozásoktól. A növény levelét időr ként óvatosan töröljük, a cserepet rendszer sen mossuk le, s a cserép felső földrétegét id közönként lazítsuk fel. így elérhetjük, bor a növény levelei és gyökerei levegőzhessene1 Vízszükségletét öntözéssel és a levelek perrr . tezésével elégítjük ki. Tápanyag-igényük f dezésőre tápsó (Fónika) oldatot vagy tenr szetes trágyát használunk. Télen tartsuk j vényeinket a szoba hőmérsékleténél ala nyabb hőmérsékleten (5—15 fokon), és ön. zük ritkábban. Ilyenkor tápsót sem kell adni nekik. A leggyakoribb szobanövények igényei: az asparagus szereti a napot, a bőséges öntözést és a rendszeres hetenkénti tápsó-kezelést. A cyperus (rázipálma) a félámyékot és a mérsé­kelten meleg, párás levegőt kedveli, ezért tartsuk állandóan vízzel telt lábosban, és le­veleit sűrűn permetezzük. Rendszeresen kell tápsó-oldattal is öntözni. A ficus a nagy hő- iugadozásra és a huzatra érzékeny. Tartsuk világos helyen, és öntözzük bőségesen. A phi­lodendron a közvetlen napfényt nem szereti, tápanyagban gazdag földbe kell ültetni és nyáron rendszeresen öntözni. A muskátli leg­több fajtája kedveli a napot és a sok vizet. A iansevieria a huzatot és a szárazságot vi- zonylag jól tűri, de túlöntözésre érzékeny. Kis ■serépbe kötött, de tégla- vagy cseréptörme- :k hozzákeverésével, jó vízvezető földbe ül- issük. A kaktuszok közvetlen napfényt ki­lónak, a télen 10 fokon aluli, de fagymen- :s helyiségben kell tartani és ritkán öntözni, á már az idő naposabb és melegebb, sűrűb- n öntözzük, a nyári melegben pedig napon- '. Mészben gazdag, tápanyagban szegény, jó evezető földet kívánnak. A növények egy idő után kimerítik a cse­rben lévő földet. A fiatalabb növényeket írt évenként, az idősebbeket két-három nként kell nagyobb cserépbe, friss föld­ültetni. Átültetéskor a földet istállótrá- íval keverjük. reg nélküli kényelmes cipőket. Kubánszki néven kerül a kereske­delembe az idén az ízléses meleg női bundacipö. Az érdekességek közé tartozik az is, hogy forgalomba hozzák az őszi. idényben az i»i műanyagból készült cipötalpaiitt: Az új mű­anyag neve: trauszparent. A szak­értők ügy mondják, hogy ez a ci­pőtalp rugalmas és elnyűhetetlen. Alkalmazzák a cipökészítésnél a csau színt és gumitalpat hozzá. Budapesten nagy eipöbemutaíót rendeztek, amelyen 840 cipőmo- dellt mutattak be. A több napon át nyitva tartó cipőbemutatón sza­vazólapokkal szavazhattak a láto­gatók arról, hogy milyen cipőmo- dellek gyártását tartják a legal­kalmasabbnak. AZ ŐSZI DIVAT SZÖVETEI Nemcsak a szabás és a vo­nalak, hanem az anyagok min­tái, színei is alakulnak a divat változandósága során. Az egész világon azt lehet ta­pasztalni, hogy élénkebb, vi­lágosabb szöveteket gyárta­nak, mint régen. Hatásos szín­összeállítások pompáznak a ruhákon. Zöld, sárga, szanzsán hatású anyagok és enciánkék színek élénkítik az új szövete­ket. Műszálat és szintetikus szálat vegyítenek a gyapjúhoz, ezáltal újszerű anyagokat hoz­nak létre. A Budapesten megtartott S2övetbemwtatón tetszést ara­tott a kék-fehér keskenycsí- kos kosztümanyag, a. fekete­piros és nyers összeállítású noppos anyag. A kockás, csomós kabátszö­vet is tetszett, valamint a leg­újabb divatú csomós anyag, a durván szőtt szövet. A bemu­tatón azonban bebizonyosodott, hogy még mindig divat marad a gyapjú kamgárn, amelyből az ideális kosztüm készül. ISKOLÁS GYERMEKEINKNEK Nyolc-tízéves kislánynak ré­gi kabátból átalakított hét* nyolcados iskolai kabát. Kisfiúnak iskolába, rejtett gombolásom, egyenes szabású kabátka, rátűzött zsebekkel. A nadrág legfeljebb 8—10 cra­te látszik ki alóla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom