Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-10 / 213. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szerda, 1958. szeptember 10. Kultúrotthon épül a község három­éves tervének ke­retében Nagyba­jom lakossága és az állami szervek áldozatkészségé­ből. Az új létesít­ményt 1959. au­gusztus 20-án ad­ják át rendelteté­sének. Ebben az évben 200 ezer, *övőre 150 ezer forintot fektetnek a több mint 1 millió forintos énítkezésbe a község fe jlesztésí hozzájárulásból, de a társadalmi munka értéke ma­gában véve már­is meghaladja a go ezer forintot. év múlva ké­szen fin Na éha­lom 400 f She­lves művelő^ é«ú háza, melv néző­terének falát — felvételünk is mutatja — most húzzák fel a régi kastély helyén. Földművesszö vet kezetek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron A 62. Mezőgazdasági Kiál­lításon a SZŐ VOSZ önálló pa­vilonnal vesz részt. A külső képében és belső megoldásá­ban egyaránt modem pavilon alapteirülete 650 négyzetméter, a kiállítás egyik gócpontján találjuk majd. Már a tervezés­nél figyelemmel voltak arra, hogy a földiművesszövetkeze- tek munkáját minél szemlél- te-tőbben mutassák be, kevés grafikai megoldással és igen sok természetes eszközzel. Ennek meigfelelően a pavi­lon áttekinthető keresztmet­szetét adja a földművesszövet- kezetek tevékenységének, szerteágazó feladataikról, eredményeikről, termelési módszereikről hű képet nyújt. Az ország 1450 földműves- szövetkezetéijek keretében ma már mintegy 1 millió 600 ezer tag tevékenykedik. Jobbára parasztok alkotják a földmű­ves-szövetkezeti tagságot, an­nál is inkább, mert életüknek úgyszólván egyetlen területe sincs, ahol ne érintkeznének közvetve vagy közvetlenül a földművesszövetikezetek'kel. Eh­hez országosan 17 ezer üzem­egység ad segítséget: ellátják a falu lakóit iparcikkekkel, felvásárolják a gazdák termei- vényeit, vendéglátóipari egysé­geket üzemeltetnek, a legérté­kesebb támogatásit pedig éppen a mezőgazdasági termeléshez, a terméshozamok növeléséhez nyújtanak. A pavilon megis­merteti a látogatót a szakcso­portok, különböző társulások munkájával, eredményeivel. A pavilonban szemléltető eszközökkel képet adnak a műtrágyák és növényvédősze- rek helyes felhasználásáról is. A felvásárlás szemléltetésié­nél igen érdekes látványt nyúj tanak azok a grafikák és fo­tók, amelyek a gyümölcs, zöld­ség és más termény útját mu­tatják a termelőtől a gyárig, illetve a fogyasztóig. Felhívják ezenkívül a látogatók figyel­mét a fajtakeveredés hátrányai­ra, a vető-gumók megválasztá­sára és a -helyes növényápolás tennivalóira. Külön érdekessége lesz a pavilonnak a zöldség-gyümölcs­exportot bonyolító »HUNGARO­FRUCHT« Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Export Vállalat tevékenységének szemléltető bemutatása. Helyet kapnak a pavilonban a méhészeti szak­csoportok is. Rendkívül érde­kesnek ígérkezik a méhészek pavilonrészénél az üvegfalú kaptár, amely módot ad a lá­togatóknak, hogy kényelmesen tanulmányozzák a méhek mun­káját. A méhészeten kívül a földművesszövetkezetek gyógy­növénygyűjtő tevékenységét is bemutatja a SZÖVOSZ pavi­lonja. Mégpedig olyan doku­mentáció segítségével, amely nemcsak a gyógynövény útját jelzi a szerződéses termelőtől vagy begyűjtőtől az iparig, fo­gyasztóig, hanem azt is mutat­ja, mennyire jövedelmező a termelés, milyen országokba szállít közvetlenül a HERBA­RIA Országos Gyógynövény- és Selyemgu-bóforgalmi Szö­vetkezeti Központ. Hasonlóan érdekes témája a pavilonnak a selyemgubó felvásárlás be­mutatása. Szebbnél szebb felvételek tájékoztatják majd a látogatót a földművesszövetkezetek kiskereskedelmi hálózatának bővüléséről, az új, korszerű falusi áruházakról, szaküzle­tekről. Ugyanakkor — össze­hasonlításként — néhány ké­pen bemutatják a régi, elavult bolthálózat néhány egységét is, a múlt örökségét. Képet mu­tat a pavilon a földművesszö­vetkezetek áruellátó tevé­kenységéről is, arról, hogy ma már mennyi rádiót, televíziót, motorkerékpárt, nylon árut, mosógépet vásárolnak a falusi üzletekben. A kiállításon lát­hatjuk majd a legkorszerűbb háztartási gépeket, technikai cikkeket, amelyek ma már a kisebb boltokban is megtalál­hatók. Ugyanitt tájékozódha­tunk a földművesszövetkezetek könyvárusító munkájáról, ar­ról a szerepről, amit a szövet­kezeti hálózat ezer könyvbi­zományosa és szaküzletei ját­szanak a parasztság kulturális színvonalának emelésében, ol­vasottságának elősegítésében. A pavilonban helyet kapott a legújabb szövetkezeti forma, a f alu si takarékszövetkezet is. Tevékenységük ismerteté­sére brosúrát osztanak majd, amely részletesen foglalkozik feladataikkal, két év alatt el­ért eredményeikkel. A földművesszövetikezeti vendéglátóipar külön képviselteti magát a pavilonban. A cukrászda-esz­presszóban a legjobb szövetke­zeti cukrászok díjnyertes, fi­nom süteményein kívül feke­tével állnak a vendégek ren­delkezésére. Zamatos borokat is mérnek, amelyek a legjobb szakcsoportok pincéiből kerül­tek ki. A földművesszövetkezeti mozgalom nemcsak a SZÖ­VOSZ pavilonjában, hanem másutt is képviselteti magát a kiállításon, ötven kisebb pavi­lonban kapott helyet a föld­művesszövetkezeti kereskede­lem. A föüdművesszövetkeze- tek által itt forgalomba hozan­dó áruk értéke mintegy nyolc­millió forint. Nagy érdeklődésre tarthat számot a MEZÖSZÖV kisgépkiállítása, ahol 1500 négyzetméteren be­mutatják mindazokat az ismert és új berendezéseket és gépe­ket, amelyek a korszerű mező- gazdaságnak nélkülözhetetlen eszközei. Láthatunk majd ku­koricamorzsolótói villanypász­toron keresztül fejőgépekig igen sokfajta modern gépet látványos elrendezésben, meg­felelő használati utasításokkal ellátva. A már említett 50 pavilon­ban külön is helyet kap a méhészet, amely felszerelése­ket mutat be a látogatóknak, a VOSZK (Vendéglátó'ipairi Or­szágos Szövetkezeti Központ) pedig azokat a korszerű ven­déglátóipari berendezéseket tárja a látogatók elé, amelye­ket a vállalat a földművesszö- v-etfcezetek számára forgalomba hoz. A SZÖVOSZ és a földműves - szövetkezetek pavilonjainak célja — mint arról már a be­vezetőben szóltunk — a szö­vetkezeti mozgalom sokoldalú, szerteágazó tevékenységének bemutatása, eredményeik és működésük szemléltetése. A nagy gonddal tervezett csar­nok, és a pavilonok a magyar földművesszövetkezeitek fejlő­déséről tanúskodnak. KÖVETENDŐ PÉLDA Cigánygyerekek az iskolában TD ALATONBERÉNY fő- első napjaiban még nincs baj. re valót. És a cigánygyerekek, -D utcája, a Kossuth La- A herényi iskolának nyolc ta- megmosdatva, ha foltos is, de jós utca végén öt eg kőkereszt nulója van a telepről, s eddig tiszta ruhában mennek na- tövében fut három felé az út. még egy sem hiányzott. Bog- ponta iskolába. A jobbra tartó úton haladva Gábor például már ki- JPZ A MUNKA mar ta­~ nőtt a tanköteles sorból, be- ^ valy megkezdődött, töltötte tizennegyedik élet- feltörni a falu szélén lakó em- évét, mégis azzal állt az igaz- béri parlagot. Takács Lajos gató elé, hogy tanulni akar, vb-elnökhelyettes vállalta a beiratkozni a hatodik osztály- felelősséget, hogy nem ma- ba, mert szakmát szeretne el- radóznak el az iskolából a aK„v „„„y^ „ sajátítani, öt gyerek az első gyerekek. Ami a múlt évben dühös házőrző eb. A település osztályosokat tanító Csák Ma- előfordult, azt most kizárják a ria növendéke. szerzett tapasztalat ajánlotta uj ll/fíG NÉZEM a zsibongó megoldások. De azért Takács IfJ- n érkezik el az ember a fiatal akácosba, ahol a község né­hány cigánycsaládja lakik, némelyik vadonatúj sárkuny­hóban. A szegénység uralja ezt a tájékot, de egyetlen házikó elől sem hiányzik a őrzése ezért inkább az itthon lévő gyerekek tisztje, mint az acsargó kutyáké, mert lám, el­kergetik a lompos állatokat, örülnek a látogatásnak. Egyik gyerek szebb, mint a másik, gömbölyűek, barnák és nevet­tetően kócosak. Semmi gond- -- - ­juk, bajuk az őket körülvevő ^n nem bukik. ^ nálunk felső világgal. Gyerekek, akiket a játék varázsa eltölt. Itthon az iskolások is levetik komolysá­gukat, a kicsik tátott szájjal állják őket körül. A tanulás újdonatúj bajnokai nemrég lőttek meg az iskolából, és szélesen mosolyogva mutogat­ják kísérőmnek, Csák tanítónőnek a telépülés házait. — Az ott a Kossuth utca, ez a főutca. Aztán árulkodnak egy kicsit egymásra: ;— A Rózsi szokott ám ba­gózni, tanító néni! — Te meg szivarozol! — Nem igaz, nem is igaz! Nagy a tiltakozás, a nevetés. Boldogok a gyerekek, hogy alig járnak még iskolába pár gyerekhadat — egy Lajos most is kész, hogy pa- kunyhoba jut belőlük nyolc- nősz esetén kerékpárra pat­tíz is, ha nem tizenegy —, tanjon, és kikarikázzon a cl­hallani vélem az igazgató gánytelepre. Hallgatnak ra. szavait: így a szülők, gyerekek is hoz­— Megfogadtuk, hogy az zászoknak lassan, hogy törődik velük a falu. Emberszámba veszi őket. És itt — nem a szép és mé­lyen emberi szándék értéké­nek csökkentésére — kényte­lenek vagyunk egy kis ki­térőt tenni: ne túlozzuk el a cigányok ajnározását! Iparvi­dékeken, ahol gyárak és bá­egy cigánytanuló sem. Persze nein liberális osztályozással akarjuk ezt megvalósítani, hanem azzal, hogy velük töb­bet foglalkozunk. Tanítás után ük itt maradnak az iskolában, s a nevelők felügyeletével ta­nulnak. Elláttuk, okét köny- Mária vekke^> füzetekkel, s ennivaló- nya kínál állandó munkalehe- val is ellátjuk. De a tavalyi tőséget cigánylakosságunk- lapasztaiatok alapján az idén nak, ott kevesebb a problé- nem engedjük, hogy haza- ma velük. Ott már-már az is vigyék* tanszereiket. A szűkös természetes dolog, hogy a kis otthonokban nincs helye gyárban, bányában dolgozó semminek. Csak tönkremen- szülő gyermeke iskolába jár. nek a könyvek. Tanulni sem Mezőgazdasági vidékeken ne­igen tudnak otthon ősszel és hezebb a helyzet. Viszont itt télén, mert korán sötétedik, és is csak az állandó munkaheVy- az aoiaktalan kunyhóban nap- hez és adott közösséghez való estig eg a tűz. kötődés hozza meg a várt gyü­— Szeretsz-e iskolába járni 'mölcsöt. Sokan a cigányok kö- Péter'í — kérdem az egyik zül még mindig nem vették napja, és máris akadt látoga- . ... .. - ,. ,, , ­tójuk onnan Nvoic iskolás 30 formájú gyerektől, aki del- eszre, hogy megváltozott ko­zsongja kórul Csák Máriát. — Felnőtt nincs itthon sen­ki? — kérdezi a gyerekektől. — De, a Gyurka. Gyurka, teljes nevén Bog­dán György a kis akácos rej- tekén élő közösségnek a ve­zetője. A vasúton dolgozik, és most éppen azzal van elfog­lalva, hogy ajtót fabrikál az új kunyhó bejáratára. — Tanulnak-e legalább ezek? — mutat a tanítónőt kö- riilá!lókra szigorú ábrázattal a gazdához illő udvarias köszön­tés után.' — Majd meglátjuk, Gyurka, csak küldjék őket rendesen az iskolába. — Hiszen mehetnek, nem tartja vissza őket senki! oen azt igene az igazgatónak, rülöttük a világ. Tisztában nogy holnapra meynyiratko- vannak ugyan jogaikkal, de zik. legelemibb állampolgári köte­— Szeretek. lezettségeiket sem ismerik. Ne­— Hát tanulni? vélni kell a felnőtte­A vataszadas neiyett eliram- két is türelemmel, szerető lik, hatalmas ríkkantassal vet- szigorúsággal. S rávezetni őket Ve nougat egy guoancos szőrű az együttélés legelemibb tör- kuíyma, Onnan nevet vissza vényének elismerésére: min- a száraz fűből. denért meg kell dolgozni! S larzony nehez dolguk lesz a pár esztendő múltán már balatonuerenyi pedagógusok- nem ód vályogház építésére naK ezekkel a tanítványokkal, helyet az erdő széle és tisz- na fogadalmukat állni akar- tása, lienyélőket nem tart el jak. De a feladat, amit vál- a dolgozó nép állama. Mindezektől függetlenül a herényi példa követendő. Lám, nem lehetetlen iskolába szólí­tani a cigánygyermekeket ott, ahol az emberszeretet szü­li fis gesz* égVtgyi és népirtsxdasági érdek — Az Élei mezésügyi Minisztérium Húsipari Főigazgatóságának figyelmébe — Az elmúlt hetekben panasz érkezett szerkesztőségünkbe, hogy az egyik kaposvári hús­boltban kellemetlen szagú zsírt árusítanak. Kérésünkre a So­mogy megyei Közegészségügyi, Járványügyi Állomás ellen­őrizte az illető húsbolt zsír- készletét, és még öt húsbolt­laltak, nagyon szép. A falu­ban nincs unaljaöeta. Egyedül a cigányon között vannan so­kan, akik. nem tudnak írni és olvasni. A cél, amit kitűztek a falu vétségre lép a lelkes, fáradt­ai- -IT«*- < __vezetői-vei egyeterive, egymást ságot nem ismerő odaadással! A mi azt illeti, most, a tanév ,eútt^ az> UQgy llgánycsa. m ,RENYBEN mindennap láaok most és ezután felnóvek- nyolc cigánygyerek úl vő gyermekei már ne legye- be az iskolapadba, hogy meg- nek analfabéták. ismerkedjék a- tudással. Né­Gyonyörü dolog, hogy a fa- melyiknek talán éppen az lesz lu valamennyi lanója egysége- a segítője abban, hogy ne sen a tudatlanság ellen in­dított harc híve. A cigány­tanulóknak a szülői munka­közösség szedte össze a ru­hákat, a könyvekre, a füzetek­mantesíteni, a KÖJÁL szak­embereinek véleménye szerint ezek a ládák nem alkalmasak a zsír csomagolására és hosz- szabb ideig való tárolására. Ugyancsak a szakemberek javaslatát tolmácsol juk, ami­kor kérjük az Élelmezésügyi Minisztérium Húsipari Főigaz­ban végzett szúrópróba- gát-óságát, hogy a faláda-gön­szerű ellenőrzést. A KÖJÁL indítványára a megyei tanács kereskedelmi osztálvának megbízottjával, valamint a Húsipari Vállalat vezetőségével és állatorvosá­val együttesen megvizsgálták a Hűtőházban tárolt zsírt. A vizsgálat eredménye a kö­vetkező: A zsír egy »kisebbik része avas szagú volt, annak ellené­re, hogy — a Kaposvári Hús­gyöle-gat — mivel zsír csoma­golására és hosszabb ideig tör­ténő tárolására alkalmatlan — vonassa ki a forgalomból, és helyette a sokkal olcsóbb és praktikusabbnak látszó mű­anyag-göngyöleget vezettesse be. Tudvalévőén a faláda-gön­gyöleg előállítása és beszerzé­se amúgy is országos problé­ma, tehát az olcsóbb és jobb műanyag-göngyöleg bevezeté­se és használata a közegész­Csinos büfé ipari Vállalat állítása szerint — a zsír csomagolásához ava- ségügyi és népgazdasági ér- sodásit gátló szert alkalmaz- dekeknek egyaránt megfelel- nak. Úgy látszik, az. a szer ne. nem egészen megbízható, és különösen nem hatásos akkor, ha a zsírt olyan göngyölegbe) csomagolják, amely az avas l zsírral átivódott már. Nemré-! giben nagyobb mennyiségű I zsírt szállított a Kaposvári! Húsipari Vállalat a Hűtőház-1 ba. A zsírral teli: göngyölegek I épü,t az !(Ién Me2öcSokonyäa a egy részénél jól erezhető volt f községiejlesztésböl. igaz, hogy át- az avas szag. A Közegészség- r ellenben az italbolt, de ez egyálta­Ügyi, Járványügyi Állomás ve-f hiszen az autóbuszra várakozó uta- lemenye szerint az ilyen gon-fSOk és az ügyes-bajos dolgaikban gyölegoe csomagolt, egyébként r járó helybeliek szívesen be-betér- __ “.t í nek a büfébe frissítőt fogyasztani, k ifogástalan minőségű zsír J vagy valami harapnivalót vásárol­még az avasodást gátló szer j ' ellenére is megavasodhat, kü-j Ionosén a hosszabb időn át tör- J ténő tároláskor. Minthogy pe­dig a Húsipari Vállalat állítása] szerint faládákat a gondos] tisztítás és kezelés ellenére ] sem tudják az avas szagtól! elégedjék meg a putrival, az alkalmi munkás élettel, kol­dulással, amire felnő — hogy megtanult írni, olvasni, meg­ismerte a világot. LÁSZLÓ IBOLYA KÖSZÖNETÉT MONDUNK hat megye hatvan politeclmikus pedagógusa nevében mind­azoknak, akiket illet, azért az áldozatkész fáradozásért, amelynek árán a Szenttörincen megrendezett mezőgazdasági irányú politechnikai — pedagógus tanfolyamon részt vehet­tünk. Előadóink tudásuk legjavát adva válogatták ki és ad­ták át azt az anyagot, amely az utóbbi években hiányossága volt falusi iskoláinknak. A napi 9—11 órai tanulás fárasztó lett volna, ha munkánk nem telítődik értékes tartalommal: a falu földjének, a mezőgazdasági munka megszerettetésé­nek és alaposabb megismerésének céljával. Köszönetét mondunk a Balatonnagyfoereki Állami Gaz­daság valamennyi dolgozójának is, hogy a tanfolyam befe- jeztekor, az Állami Gazdaság látogatásakor annyi szeretet­tel és gondoskodással fogadtak bennünket. Szeptembertől kezdve megyénkben egyelőre csak hét központi helyen létesülnek az iskolák mellett kis tangazda­ságok, melyeiknek minden palántája, bimbózó rügye, hajtá­sa a szebb, könnyebb és tervszerűbb mezőgazdasági munkát ígéri. - ^ Kuthy Ferenc levelező, Bala tónf enyves ni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom