Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Redd, 1958. szeptember 0. Megvette, használja a földet —de nincs a nevén Szűcs Lajosne (Hajdú Júlia) eladta az igali határban (Da­dái dűlő) 3464 15. helyrajzi számú 2400 négyszögöl föld­jét A vevő, Kovács Lajos kis. is fizette az érte járó pénzt. Naponként előforduló eset az ilyen, bonyodalom­mentes. Ezt gondolja az em­ber. De nem mindig van így. Kovács Lajos nevére máig sem írták át a földet Az előz­mény? Elmondjuk. Szűcs Lajosné elköltözött Igáiból. Ottani földjeit bér­be \ adta. A kérdéses területet Cziráki József munkálta. A bérlő később lemondott a földről. Egy évig a kazsoki ta­nács hasznosította, majd az igali vette át, s csereingatlan­ként kiadta. A történtekről Szűcs Lajos- nét senki nem értesítette. Ö át sem adta, le sem mondott a földről. Telekkönyvileg még mindig az ő nevén van. A 2400 ölet a vevő, Kovács La­jos műveli. De nincs a nevén, írják már át! Mire jó ez a huzavona? A lengyeltótiak adóforintjainak nagy része a községben marad (Tudósítónktól.) A fonyódi járás egyik legna­gyobb községe Lengyeltóti. Szép középületeivel, parkjá­val, a környező kicsi falvak központja. Lakói nagyon jól tudják, hogy a falu további fejlesztése csak anyagi áldo­zatokkal lehetséges. Lassan a község fiatalabb nemzedéke is belátja: lehet vidékein is kul­turáltabb, magasabb színvona­lú az élet, nem okvetlenül szükséges a városokba rohan­ni. Az a cél, hogy az ország minden kis községét, az oitt la­kó emberek növekvő igényei­nek megfelelően, igazi otthon­ná varázsoljuk. Lengyeltóti­nak van már kórháza, kultúr- háza, iskolája (nem egy), böl­csődéje, s a község egy részé­nek jó útja. Nagyon sok falu­ban mindezek még megvalósí­tásra várnáik. De Lengyeltótiban is van még tennivaló. Ebben az év­ben makadámút építését ter­vezte a tanács a Damjanich utcában. A Táncsics Mihály sor jövőre kap jó utat. A kul­túrotthon‘tatarozása az idei év feladatai közé tartozik. A böl­csőde nagyon jó, de kevés a férőhely. Még sok anya szeret­23000 forint jutalom — 43 jutalmazott Szépen sikerült a babócsai bányásznap Babócsa már több ízben a nyilvánosság elé »lépett«. A VIII. bányásznap reggelén a párt központi (lapjának tudó­sításában találkozhattak nevé­vel az olvasók: »Olajipari köz­ponttá fejleszti a Kőolajipari Tröszt Babócsét... — írta a Népszabadság. Ahogy feltűnt előttünk a hatalmas«- park pi­ros drapériiás dísz-emelvényé­vel, sörös sátraival, a parkba tartó elegánsan kiöltözött bá­nyászokkal, nagyon is igazolt­nak láttuk a lap tudósítását. Pontban tíz órakor elhang­zott a hatalmas rezgő nyárfára szerelt mikrofonban a bá­nyászinduló utolsó akkordja is, majd Kutas Jánofe, a me­gyei pártbizottság ipari osztá­lyának vezetője a megyei párt- bizottság üdvözletét , tolmá­csolta az olajbányászoknak. Ünnepi beszédében rámutatott a jelenlegi nemzetközi helyzet­re, a közel- és távol-keleti amerikai provokációkra, és hangsúlyozta, hogy a népek békemozgalma elég erős abhoz, hogy lefogja a háborús gyúj­togatok kezét. A pusztulásra kárhoztatott kapitalizmus hiá­ba próbálkozik, mert a szocia­lista tudomány és ipar már; maga mögött hagyta és meg- ♦ pecsételte a tőkés világ sor-? sát... A babócsai bányászok! is a fejlett, szocialista ipar ♦ harcosai, és a nyári (hónapok | 116, ezen belül a júliusi 107,6? százalékos, s a hasonló szép ? tervteljesítésekkel megterem-1 tik az alapot ahhoz, hogy Ba-? c ______ ' , , b ocsa hamarosan.’ olajipariUé^Tn ger eZáJts központtá váljék. •ZraszthZbT lakik Fülöp Eoitán a DunántúlfiZlsofecz Imre, a Koolajuzem képviselőjének : Gőzelem Tsz ^ ja. szavai .után Ferencz Zoltán, a; _4 községben min_ babócsai üzemegység vezetője . denki tameri szereti. szoktatta a hallgatóság sorai- - Becsületes, jó dolgos bol az emelvényhez azt a 43íember sorsával elé­olaj bányászt, aki a bányász- ? gedett> az wén is nap alkalmával j-utalorpiban. szépen jvt osztalék a részesült. Molnár József, Kan- ? zárszámadás után a csalics Győző, Kovács Károly, | Győzelem tagjainak. ban • feltűntek a vidéki falvak látogatói is, hiszen a délutáni órákban a bányászj áratok hoz­ták a környező falvak szóra­kozni vágyóit Babócsára. De találkoztunk a pécsi meg a komlói bányászok egyenruhá­saival 'is itt-ott. Babócsa sokat jelent a kör­nyéknek, az országnak és ta­lán az az idő sincs messze — ha a megye is úgy akarja —, hogy a közeid föld alatti kincs Somogy iparának továbbfej­lesztője legyen. A film gyorsan pergő kockái tudnák csak igazán megjelení­teni azt a színes forgatagot, amely Somssich gróf egykori parkjában, a ma bányászainak birodalmában életet, vidámsá­got sugárzott. És amíg ez történt, az olaj- mezőkön szünet nélkül zúgtak a gépek. De a még ezen a na­pon is rendületlenül műszak­ban helytállókon kívül, itt volt mindenki, akinek »...erős ke­ze — jövőt — jó szerencsét ko­vácsol«. (Szegedi) né munkaidő alatt biztonság­ban tudni gyermekét 1959-ben bővül az általános iskola. A községi tanács az újításokon, bővítéseken kívül a már mű­ködő intézmények fenntartá­sára is jelentős összeget for­dít Az állam kiadásainak egy részét a lakosság adójából fe­dezi. Lengyeltóti a befizetett adó 57 százalékát visszakapja, új beruházások megvalósítá­sára, a meglévő intézmények fenntartására. A község általában mindig teljesítette adóbevételi tervét, özv. Dóra Józsefmé már az egész évi, együttesen kezelt adóját, megváltási ártartozá­sát, a községfejlesztési hozzá­járulást, valamint földmérési díj tartozását kifizette. Ugyan­csak példamutató a kötelesség teljesítésében Kiss József 8 holdas egyéni gazda is. Vala­mennyi tartozását határidő előtt (kifizette. , Az utóbbi negyedévben azonban az adófizetők egy ré­sze elhanyagolta állampolgári kötelességét. Az adófizetés elhanyagolása anyagi károsodást jelent. Her­ceg Imre ebben az évben már 220 forint adópótlékot és 101 forint behajtási illetéket fize­tett. Ezt a pénzt megtakarít­hatta volna, ha betartja a fi­zetési határidőket. A községi tanács végrehaj­tó bizottsága — helytelenül — mellőzte eddig a zálogolást, transzferálást az adóhátraléko­sokkal szemben. Itt az ideje, hogy a lakosság rendezze hát­ralékait. Nem csoda, ha a pon­tos adófizetők nem jó szemmel néznek azokra, akik az (állam­nak járó pénzt saját céljaikra fordítják. A fentiekből kitűnik: nem potyára fizetnek adót a lengyeltótiak. Tizennégy éve szabadult fel Bulgária Petőfi műveinek új gyűjteményes kiadása bolgár nyelven Ez év júliusában Szófiában új­ból kiadták Petőfi Sándor művei­nek gyűjteményét bolgár nyelven. Petőfi a bolgár olváfsóK keflyene költője. Müveinek fordításait köz­vetlenül az 1878. évi török iga alóli felszabadulás után megkezd­ték. 1944. szeptember 9., a felsza­badulás után két kötetben jelen­tek meg Petőfi költeményei bol­gár nyelven. Ezekben a kötetek­ben Petőfi legismertebb versei szerepeltek. A most megjelent »Dalok Magyarországról« című kö­tet verseit Georgi Krumov, a fia­tal Petőfi-fordító ültette át bolgár nyelvre. A »Dalok Magyarország­ról« című kötet versei közül alig néhány jelent meg idáig bolgárul. A kötet két ciklusra oszlik: a »Kard és bilincs«, valamint a »Lí­rai versek«-re. A »Kard és bi­lincs« ciklus Petőfi forradalom előtti verseit, valamint az 1848-as év mozgalmas napjaiban írt köl­teményeit tartalmazza. A »Lírai versek« című ciklus Petőfi alkotó munkájának első időszakában írt. igen népszerű verseit foglalja ma­gában. 4 lig szabadult fel 1878-BAN Bulgária az 500 éves Ottoman elnyomás alól, nemsokára a hazai és külföldi kapitalisták karmai­ba került. A kizsákmányoló burzsoázia nem törődött az ország felemelkedésével, a dolgozók jólétéivel, ezért Bul­gária iparilag fejletlen or­szág maradt, korszerűtlen, primitiv mezőgazdasággal. Az áruló, néipellenes kormányok két világháborúba is beüeso- dorták Bulgáriát, s ezzel hal­latlan szenvedésnek tették ki a bolgár népet. A létszámra kicsiny bolgár ■ munkásosztály kezdettől fog­va vezetőereje volt a bolgár nép felszabadító harcának. Sztrájkok, tüntetések Szerve­zése volt az a fegyver, amely- lyel a bolgár munkásosztály az elnyomás ellen küzdött. 1923-ban a burzsoázia nyílt fasiszta rendszert vezetett be, amely ellen 1923 júliusában és szeptemberében fegyvere­sen felkelt a bolgár munkás­ság és dolgozó parasztság. Harcuk azonban elszigetelt maradt, az álliig felfegyver­zett fasizmus külön-külön le­győzte őket. Az 1923 szeptemberi felke­lést leverte ugyan a fasiszta diktatúra, de dicső emléke tovább élt a munkások és parasztok szívóbeú. Nem hiá­ba mondta Georgi Dimitrov: — 1923 szeptembere nélkül soha nem következhetett vol­na el 1944. szeptember. Az egyre fokozódó elnyo­másra már kevés volt a bol­gár burzsoázia ereje, és ezért életre-haláilra szövetkezett a hitleri fasizmussal. A hitle­rista hadsereg megszállta Bulgáriát, és napról napra jobban kifosztotta az orszá­got. A második világháború legsötétebb óráinak egyikén. 1942. július 17-én, amikor a bolgár nép legjobb fiai is már-már elvesztettek hitüket, az éterben megszólalt egy ér­ces, tüzes hang: — Figyelem! Figyelem! Itt a Hriszto Botev rádióállomás beszél... A világuralomra törő őrült hitlerista terv ve- . resége elkerülhetetlen. Az az áruló politika, amelyet az or­szág jelenlegi urai folytatnak, azt jelenti, hogy a bolgár né­pet tudatosan a mélybe ta­szítják, nemzeti függetlensé­gét sárba tiporják. A bolgár nép, a hadsereg és a hazafias értelmiség ' iégtfontosalbb kö­telessége ebben a pillanatban, hogy egy hatalmas Hazafias Arcvonalhan tömörüljön Bul­gária megmentéséért! |7 Z VOLT GEORGI DI­* Á MITROVNAK, a bol­gár történelem legnagyobb alakjának felhívása. Ezzel ' kezdődött Bulgáriában a Ha­zafias Anavomal megalapítá­sa. Az új antifasiszta szerve­zet bizottságai hamarosan be­hálózták az egész országot. A Hazafias Arcvonal bi­zottságai népszerűsítették a Hazafias Arcvonal program­ját, feltárták a németbarát propaganda hazugságait, le­leplezték a hazaárulókat, a Gestapo és a fasiszta rend­szer besúgóit, megszerveztek az üldözött hazafiak és csa­ládjuk anyagi és erkölcsi tá­mogatását, segítették a par­tizán alakulatokat. A Hazafias Arovoma! zász­laja alatt a Bolgár Kommu­nista Párt vezetésével a bol­gár nép döntő harcot indított a hitlerista megszállók és a fasiszta diktatúra ellen. Há­la a szovjet hadsereg győzel­mes előrenyomulásának, ezt a harcot siker koronázta. 1944, szeptember 9-én a bol­gár nép fegyveres felkelés­sel kiragadta a hatalmat a ka­pitalista burzsoázia és a ki­zsákmányoló monarchofasisz- ta (kisebbség kezéből. Az 1944. . szeptember 9-i győzelem új fejezetet nyitott a bolgár nép életében. Geor­gi Dimitrov ezekkel a szavak- ' 'kai szabta meg a programot: — Ifjú népköztársaságunk­nak 10—-15 év alatt kell elér­nie azt, amit más államok 100 esztendő alatt értek el. Ha ez nem sikerülne nekünk, nem valósíthatnánk meg azo­kat a nagy eszményeket, ame­lyeket mint nép és mint kommunista pánt tűztünk ma­gunk elé. A feladatok óriásiak voltak, méltók egy felszabadult nép­hez. Mindenekelőtt az ország iparosítása. A felszabadulás előtt Bulgáriában körülbelül 5300 iparvállalat működött át­lag 40—50 dolgozóval Ezek. az iparvállalatok nagyrészt könnyű- és élelmiszeripari gyárak, üzemek voltak. A félszabadulás után egész sor hatalmas nehézipari vállalat született, mint a »Sztálin« vegyikombinát, a »Kliment Vorosilov« 'gyengeáramú be­rendezések gyára, a »Vaszii Kolarov« erősáramú berende­zések gyára, az »Ernst Thäl­mann« gyapotfonógyár, a pe­nicillingyár, a cellulózgyár, a »Lenin« kohászati üzem, a »Marx Károly« szódagyár, az ólomcink gyár stb. A régi ipari központok mellett egé­szen új iparvárosok nőttek ki a földből, mint például Di- mitravgrád, Madan, Rudozem, Sztrasimir stb. Nem feledkezett meg a né­pi hatalom a mezőgazdaság­ról sem. A termelőszövetke­zeti mozgalom sikereként ma már az ország megművelhető földjének több mint 90 száza­léka tömörült a szocialista szektorban. A Bolgár Kom­munista Párt nemrég tartott VII. kongresszusán történel­mi győzelemként ünnepelték a mezőgazdaság teljes szocia­lista átalakulását. 4 BOLGÁR NÉP most harmadik 5 éves tervé­nek teljesítésén dolgozik. Az eddigi eredmények alapján nem kétséges, hogy a bolgár dolgozók ezt az 5 éves tervet is maradéktalanul teljesítik. Bulgária gyors léptekkel ha­lad előre a minden irányú fejlődés útján. ... És mindezt 1944. szep­tember 9-e hozta meg a bol­gár népnek. MUNKÁJUK DICSÉRI ŐKET A Tabi Műszaki Ktsz mun­káját nemcsak Somogybán, ha­nem a megye határain túl is jól ismerik. A szövetkezet 1954-íben építette korszerű mű­helyházát, de minden évben toldani kell hozzá valamit, hisz a létszám fokozatosan nő, több árut termelnek, annak is hely kell. Tavaly garázzsal, idén eg-ir 8x8 méteres raktárhelyi­séggel gyarapodott a ktsz. A szövetkezet elnökétől, Fu­tó Tibor elvtárstól, a ktsz Ä n épművésze f ( CÍMZETLEW MESTERE ) Pata Károly, Horváth István mag a többi kitüntetett és ju­talmazott nevének Ihallatára egymásután csattant fel a taps. A babócsai bányászok m»un- $ népművészeti tár- káját nemcsak a jó szerencse, ? gya,kat, szőtteseket és de az igyekezet és erőfeszítés is végigkísérte az év folyamán, és méltán szolgáltak rá a 23 ezer forint jutalomra a legki­válóbbak. A máskor csendes és népte- len Babócsát egyik napról a másikra szinte átalakítja az ipar, mert megváltozik az élet. a munka arculata ott, ahol megjelenik a munkásosztály bázisa. A nyolcadik, de Babó- csán először megrendezett bá-íaz értékes faragvá nyásznap megmozgatta a falut | nyok. Ezek a művek is, és a délutáni bábelőadásra ? képezték a nagyatádi már zsúfolásig megtelt a nagy j járási kiállítás legér- park. Együtt ropták a táncot • tékesebb részét. Má- munkások és parasztok. A bü-' sodszor ped!g a múl1 fők előtt és a parki forgatag-. héten látogattam Imre bácsival ez év márciusában is­merkedtem meg, amikor Szabáson jár­faragványokat gyűj­töttünk a járási ki­állításra. A falu ta­nítója küldött hozzá, mert úgy tudta, hogy Imre bácsi jó faragó ember. Elmentünk hozzá, és nem sokat kellett unszolni, hogy mutassa meg műveit. Csakhamar előkerül­tek a sublót aljából meg, amikor azért jártam Szabáson, hogy ezeket az érté­kes faragványokat el­juttassam a megyei népművészeti kiál­lításra. Érdekelt, hogy Imre bácsi kitől ta­nulta, mikor sajá­tította el a faragás művészetét. így emlékezett vissza azokra az évekre, amikor elő­ször fogott kést a kezébe: — 14 éves korom­ban már juhászboj­tárként dolgoztam Inkei báró birtokán. A sokszor unalmas, hosszú nyári napo­kat agyon kellett valamivel csapni. Elő­vettem hát bicská­mat. és először fu­rulyát, ostornyelet és botokat faragtam. Egyszer a főintéző meglátta az egyik iaragott botot, és el­kérte tőlem. . Farag­jam az urakndk eiga- rettászipkákat és tár­aikat is. De még »kö­szönöm szépen«-! sem kaptam értük. Később faragtam do­bozt is, azt egy kis­leánynak ajándékoz­tam, mivel más ajándékra nem telt akkor a pásztornak. — A felszabadulá­sig cselédember vol­tam. Amikor 1952- ben Szabáson meg­alakult a szövetkezet, én is tagja lettem. Azóta ott dolgozom. Jelenlegi munkakö­röm azonban — a nö­vénytermesztési bri­gádban vagyok — nem teszi lehetővé, hogy faragjak. Az el­nök megígérte, ha a hihoik megérkeznek újra pásztor lehetek Ez a legfőbb vágyán mert akkor jobba iut idő a faragásra Nagyon szeretek ve1 foglalkozni. Edd persze csak ígéret' kaptam arra, hoc támogatnak, segít «ek. A Népművész' Tntézet is megígér le ennél többet ne 's tett. Szívesen adc ia most újra a f agásokat a még* kiállításra, és va munkájáról, jelenlegi problé­máiról érdeklődünk. — Három fő profilunk a fa-, vas- és építőipar. Asztalos, bognár, bádogos, motorszerelő, lakatos, kovács, kőműves, fes­tő, cementárukészítő stb. rész­legünk van. — Milyen árukat gyárta­nak? — Fel sem tudnám mind so­rolni. A bádogosok a tejeskan­nától a locsolóig mindent ké­szítenek. Legkeresettebb azon­ban az asztalo&műhely munká­ja. Főleg festett bútorokat ké­S " szítenek. Konyhabútort pél­dául négy-ötféle változatban. | A második félévben 23 garni- ? túra háló-, 16 garnitúra kony- ? habútor került ki az asztalos- i műhelyből. A BÚTORÉRT 100 ? darab kétajtós szekrényt ren- I delt tőlünk. Nagyon örülünk ? annak, hogy ismét' felvettük a sárnap én is ott le- ? kapcsolatot a BUTORÉRT-tel. szék a megnyitón. 1 Két éve dolgoztunk nékik utol­* * * I jára, s munkánkkal már ak­Jalsovecz Imre ott | kor is meg voltak elégedve. is volt a bogiári meg-% Nagyon -keresett cikk a kerí- nyitón. Ott láthatta a ♦ tésfonat is. Negyedévenként kiállított faragványok t 30 mázsát gyártunk ebből. Az között az övéit is .felső félévben összesen 6000 Nem vallottunk vele ? négyzetméter kerítésdrót ké- szégyent. Az elsők ♦ szül-t a műhelyiben. Az idő között van az Vlő I lassan hidegre fordul, ezért vadász c. szobra, a ? megkezdtük a füstcső gyártá- Szovjet katona kézfő- J sát is. A harmadik negyedév- gása a magyar pa- ? ben összesen 4000 darabot ké- raszttal c. szobra, a í szítunk. szépen, aprólékos ? — Van-e elég munkája a munkával elkészített * szövetkezetnek? kazetta és a. népi ele- ? — Nem panaszkodhatunk, nekkel gazdagon _ di- ? ugyanis nem várt módon jó szitett cigarettatarca ? a mUnkaellátottság. Első fél- a kiállítás }eg-tévi eredményemfoem is tükrö- e tárgyait kepe- ; ződik ez. Készáru termelésünk JalsovecZ} 200 ezer forintot tett w> a la_ e hivatalosan ♦ kosságnak pedig 80—90 ezer N%mZész^th me^\l°Vm>í értékben végeztünk ja- - P ™J-1 vitasokat. A múlt évhez vi- ’ ® ♦ szonyítva igen nagyot léptünk (előre. Termelésünk legalább : másfélszerese a tavalyinak. A > múlt évihez képest két száza­lékkal csökkent az anyagkölt- : ségünk. : — Mennyi nyereségrészese­: dést osztottak szét a márciusi : közgyűlésen? — 80 ezer forintot. Az első ncs igazolványa és j •lvénye sem, de a] igyatádi járás! 3is büszkén te- ‘ nti a népművészet \ ’sterének. Remél- j hogy a megyeiI llítás után a hi-! slos szervek is] nyelnek rá. ] Dorcsi Sándor ? félévi mérleg alapján számí­1 tunk rá, hogy az idén is meg­lesz ennyi. — Javult-e az utóbbi időben az építőipari -részleg munká­ja? » — Sajnos, itt még bajok vannak. Először is nagy a munkaerő-fluktuáció. Ezenkí­vül a lakosság még mindig nem veszi kellőképpen igény­be a kislakásópítkezésekhez a szövetkezet munkáját. Oka en­nek az idegenkedésnek az is, hogy a családi házak építését nem tudjuk a korlátozó ren­delkezések miatt rugalmasan kezelni. Érthető, hogy a leg­több dolgozó minél kisebb költséggel szeretné felépíteni házát, ezért maga is beáll csa­ládjával dolgozni, fuvart vál­lal stb. A szövetkezet azonban ezt képtelen könyvelni. Ha változtatnának ezeken a ren­delkezéseken, rugalmasabbá tenfték a szövetkezet munká­ját, biztosan emelkedne a szövetkezettel végeztetett tois- lakásépítkezések száma is. — Hogyan gondoskodik a szövetkezet a dolgozók szociá­lis, kulturális ellátottságáról? — Van hideg-meleg vizes üzemi fürdőnk. Jól felszerelt kultúrtermünkben vasárna­ponként bil-iárdozhatnak, sak­kozhatnak, kártyázhatnak a dolgozók, megtalálják az újsá­gokat, könyveket is. Rádiót hallgathatnak. A kerthelyiség­ben a kugli hívei tölthetik kedvükre idejüket. Kultúrter­münkbe egyébként most ké­szítettünk saját magunk 100 darab széket. A Tahi Műszaki Ktsz min­den műhelyében találhatunk gépeket, amelyeket a dolgozók itt készítettek el, hogy ezzel is több tízezer forintot takarítsa­nak meg. A szövetkezet jó hí­rét növelik azok a kisgépek is — szalagfűrész, cipő talpvágó gép. sorozatsai tprés —, melye­ket az ország több üzemébe szállítanak. Aki kíváncsi a tabiak mun­kájára, szeptember 14-től Ka­oosvói—.M- meittekintheti • KISZÖV Termék-kiállításán. Lajos Géz»

Next

/
Oldalképek
Tartalom