Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

fl 5T­9 AU -'v I >nanai ■■■■■tBBaaBi A FOLDMUVESSZOVETKEZETEK ---------------r- ÉLETÉBŐL ■iüia. 1 A részjegyalap növeléséről P ÖLDMÜVESSZÖVET- * KEZETEINK az el­múlt évben a tagszervezésiben és részjegy befizetésben jól dolgoztaik, s szép eredménye­ket értek él. Ennék mutatója, hogy megyénk országosan í második, a járások közül a barcsi, a földművesszövetkeze­tek közül pedig a csokomyavi- sontai országosan első helye­zést ért el. A földművesszövetkezetek első félévi ez irányú munkája azonban a tavalyi sikerekhez ímérten korántsem kielégítő, s az eredmények egyáltalán nem megnyugtatók. Néhány adat erről: a megyében működő 83 szövetkezet közül részjegy­befizetési előirányzatát idő­arányosan csupán 10 teljesítet­te, 54 földművesszövetkezet előirányzatát az első félév so­rán 20 százalék alatt és ezen belül 35 fmsz nem egészen 10 százalékra teljesítette. R^ndkí- vül nagy a lemaradás többek közt a samogyszili földműves­szövetkezetnél, ahol az éves tervnek csupán 0,7 százaléká­nál tartanak. Ugyancsak 0,7 százalékos a befizetés a bala- tonendrédi földművesszövetke­zetnél. Csupán néhány száza­lékos teljesítést ért el a csur­gói, porrogi, bárddbükki, büs- süi, göllei, szentbalázsd, so- mogysámsond, zamárdi, vései, gamási, kányái és somogyaCsai földművesszövetkezet. A járások közül a legjobb eredmény a nagyatádiban szü­letett, a leggyengébb a marca­li járás teljesítése. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a marcali járásban a má­sodik negyedévben mindössze 1355 forintot fizették be rész­jegyre. A LEMARADÁS OKÁ­-í~*- RÓL beszélgetve a föld­művesszövetkezeti igazgatósé­gi elnökök többsége elsősorban a különböző «objektiv« nehéz­ségekre hivatkozik. E beszél­getések során azonban előbb- utóbb — és a tényekből is — kitűnik, hogy a lemaradás oka elsősorban nem az «objektiv« nehézségekben keresendő és található meg, hanem abban, hogy a földmű vesszővé tkeze- tek igazgatóságai, elnökei nem foglalkoztak megfelelően, je­lentőségéhez mérten e feladat­tal. Hadd hívjuk fel az idézett nézet vallóinak figyelmét azok­ra a földművesszövetkezetekre — Homakszentgyörgy, Gyéké­nyes, Lengyeltóti, Kaposvár, Nagybajom, Ráksi, Csököly, Nagyatád, Kisbárapáti és Ná- gocs —, amelyek az első félév során megtették a magukét. Az említett szövetkezetek példája világos bizonyítéka annak, hogy teljesíthető a részjegybe­fizetési előirányzat. Hogyan értek el a példamu­tató földművesszövetkezetek kiváló eredményt? Horváth elvtárs, a nagyatádi földmű­vesszövetkezet igazgatósági el­nöke azt mondotta, amikor az általuk alkalmazott módszerek után érdeklőd tünk: «foglalkoz­ni, törődni kell ezzel a dolog­gal«. Néhány igazgatósági elnök előszeretettel szokta hangoz­tatni: «én mindent megtettem, de...« Am a nagyatádiak nem azzal vívták ki a sikert, hogy «mindent megtettek«, hanem azzal, hogy rendszeresen érté­kelték a teljesítést, s a lehető­ségeket helyesen számba véve szabták meg saját feladatukat. Ok úgy vélték, hogy az első félévben — mivel elég sok úgynevezett hátralékosuk volt — a legfontosabb teendő a hát­ralékosok megkeresése, meg­győzése a hátralék felszámolá­sa végett. A tények bizonyít­ják — bevált ez a módszer. A GYÉKÉNYESIEK éves részjegybefizetési elő­irányzatukat 35,9 százalékkal túlszárnyalták. Hogyan vált ez lehetővé? Úgy, hogy a földmű­vesszövetkezet új egységgel (gatterral) kívánja bővíteni te­vékenységének körét. A föld­művesszövetkezet tagsága megmondta, hogy saját erejé­ből is kész az új létesítmény megvalósítását segíteni. A szót tett követte, s a gyókényesiek közel tízezer forinttal járul­tak hozzá a gatter létesítésé­hez. A gyékényesiek példája — és néhány más földművesszö­vetkezeté Is — azt mutatja, hogy ennek a módszernek nemcsak a részjegy befizetés­ben van nagy jelentősége, ha­nem az esetenként szűknek bizonyuló keretek kibővítésé­ben is. Hasonlóan nagy jelen­tősége van a többele közt a földművesszövetkezeti -.tagok által végzett társadalmi mun­kának is. Vannak, akik szorgalmasan sóhajtoznak különböző mód­szerek (különösen új módsze­rek) után, de nem óhajtanak alkalmazni olyan múltbeli, esetleg közelmúltbeli tapaszta­latokat sem, amelyek 1957-ben sikert hoztak. Nézzük például Kultúrfelelősök tanácskozása Képek üzletekből i Iv y ni? ? a babócsai tapasztalatokat. Be- lányí elvtárs, a földművesszö­vetkezet igazgatósági elnöke büszkén (s joggal) számolt be arról, hogy a nőbizottság veze­tői és tagjai tavaly igen ered­ményesen munkálkodtak a tag- szervezésben és a részjegyek jegyeztetésében. Más a helyzet azonban az idén. S annak, hogy a nőhizottség most nem jeleskedik ebben a munkában — úgy véljük —, nemcsak a nőbizottság az oka. Szabad le­gyen megjegyezni, hogy nem kevés azoknak a földműves­szövetkezeteknek a száma, ahol tavaly a nőbizottságok az említett feladat eredményes megoldásában tevékenyen közreműködtek, azonban _ az idén erre nem kérték fel őket az igazgatóságok. Megemlíthetjük még a ka- pasfői földművesszövetkezet­hez tartozó Bárdudvarnok nő- bizottságának példáját is. A nőbizottság egyik vezetője a MESZÖV-től arra kért tájé­koztatást, hogyan lehetne meg­valósítani, hogy ők az általuk összegyűjtött részjegyből mo­sógépet vásárolhassanak. Mert — mint mondotta — ha ez megoldható, akkor több asz- szony is belépne a földműves­szövetkezeti tagok sorába, s > befizetné a részjegyet. A föld- művesszövetkezet igazgatósága azonban nem figyelt fel erre» az érdeklődésre, ezért fordul- J tak az asszonyok a MÉSZÖV- J höz. 4 |f ELYESELNI LEHET azt ) a módszert is — arne-f lyet több földművesszövetke- P zetnél tapasztaltunk —, hogy P a részjegynövelésben és tag- * szervezésben a szövetkezeti ve- P zetőségi tagok, az fmsz dolgo- P zói meghatározott részt vállal- ? nak. A földművesszövetkeze- J téknél még szép számmal van- * nak olyan dolgozók, akik' ugyan lehetnének, de még nem , tagjai a földmű vés,szövetkezet- ' nek. E tény magában hordja aj taglétszám növelésének, s ami \ ezzel együtt jár, a részjegy nö-' velősének lehetőségét is. i Fontosnak tartjuk a rész- J jegybefizetési előirányzat tel-1 jesítése végett a különféle fér-1 de szemléletből fakadó akadá-I lyok leküzdését is. Ilyen hely- J télén nézet pl. az, amely sze­rint egyesek a földművesszö- vetkezetet valamiféle rész­vénytársaságnak tekintik. Mégpedig olyan sajátos «rész­vénytársaságnak«, amely mű­ködésének eredményétől füg­getlenül biztosítja az «osztalé­kot« tagjai részére. Másrészt sokan nem látják világosan, hogy a tags?.® által befizetett részjegyek értéke csak igen kis része a forgalom lebonyolítá­sához szükséges fedezetnek —, annak nagy részét állami hitel képezi. Ezért tüzetesen magyaráz­zuk meg, hogy a visszatéríté­sek összege egyrészt a szövet­kezet működésének eredmé­nyességétől (nyereségének nagyságától), másrészt attól függ, hogy a tagok közül há­nyán Íratják be vásárlásaikat és értékesítéseiket, tekintve, hogy visszatérítés a beírt vá­sárlások és értékesítések után jár. Tudatosítsuk azt is: min­den tag érdeke, hogy a saját földművesszövetkezetének ere­jét növelve segítse szövetkeze­tét ahhoz, hogy valóban a ta­goké, s gazdaságilag mindin­kább önálló legyen, hogy az állami hiteleket a népgazda­ság más fontos területein le­hessen hasznosítani. SSZEEOGLALV A: ah- hoz, hogy megyénk földművesszövetkezetei ez év­ben is, a tavalyihoz hasonló ki­váló eredményt érjenek el a részjegyalap növelésében és a tagszervezésben, megvannak a lehetőségek. Ezek valóra váltá­sához viszont az szükséges, hogy az , igazgatóságok, elnö­kök törődjenek többet e fel­adattal, rendszeresen értékel­jék a teljesítést, s a különbö­ző módszerek közül helyesen válasszák ki a legcélravezetőb­beket. Virányi István A balatoniboglári művelődési házban augusztus 22-én és 23- án értekezletet tartottak a földművesszövetkezetek kul- túrfelelősei és művészeti veze­tői. A részvevők érdeklődéssel hallgatták a SZŐ VOSZ művé­szeti instruktorának, dr. Wolly Istvánnak, ismert magyar nép­dalgyűjtőnek, dr. Salamon Zoltánná tánc-szakreferensé­nek és Dévényi Róbert szín­játszó rendezőnek ez alkalom­ból tartott előadását. Dr. Wolly Isitván az, ének- és zenekarok munkájáról, irodal­mi estek rendezéséről és általában az ismeretterjesztés­ről beszélt a hallgatóknak. Megemlékezett azokról a hí­res évfordulókról is, amelyek­nek megünneplése érdekében az országos szervek is intézke­déseket tettek. A többi között pl. Vikár Béla első magyar népdalgyűjtő születésének 100. évfordulójára hívta fel a fi­gyelmet, amelyre Budapesten is készülődnek. Nagyon fontos feladata lesz a földművesszövetkezeti kul- túrcsoportcknak a Tanácsköz­társaság 40. évfordulójának megünneplése. Valósággal kész Miért nem vették esssre t A hanyag árukezelés elretten­tő peuiájat látni ezekDen a ni hókban a mernyei toldmu- ve&szoveikezetnél. iizsa József boltvezető adja át a bolt áru­készletet az uj boltvezetőnek. Hogy milyen árukezelés folyt néhuny év óta a mernyei bolt­ban, azt méltóképpen tükrözi a 30 ezer forintos áru értek- ciókkenés, s 20 ezer forint ér­tékben a szövetkezet terhére történő leírás. Milyen mun­kát végzett itt a szövetkezeti üzemúgvezetöi Miért nem el­lenőrizte alaposan ezt a boltot, amely az iroda mellett van és úgyszólván naponta megláto­gatta?! Eltűrték, hogy a szövet­kezet árukészletével hanyagul bánjanak a boltvezetők. Több­ször előfordult például, hogy a bolt dolgozói kerékpárt, kar­digánt és gyermekruhát vettek ki használatra a bolt árukész­letéből és aztán összepiszkít­va ismét visszatették, s az ere­deti áron leltározták. A mer­nyei Igazgatóságnak és főleg a felügyelő bizottságnak észre kellett volna vennie ezeket a hiányosságokat. kulturális programot kaptak ez alkalom megünneplésére a szövetkezeti kultúrvezetők. Hálásan fogadták a tanfolyam részvevői azt a sok szakmai és műsorválasztási javaslatot, amelyeket dr. Wolly István adott és amely biztosíték a jö­vő jobb kultúrmunkájához. Dr. Salamon Zoltánná a SZŐ VOSZ táncszakának re­ferense a tánccsopartok mun­kájáról és a népi együttesek feladatairól adott ismertetést. Számtalan tanácsot adott a je­lenlévő népi együttesek és tánccsoportok vezetőinek. Nagy fontosságú az az elhang­zott javaslat, amely a helyi népszokások és népi táncók felgyűjtéséhez adott segítséget. Fontosság szempontjából ta­lán elsőnek kellett volna emlí­teni azt az előadást, amelyet Dévényi Róbert budapesti szín­játszó rendező adott a műsor- politikáról és a színjátszás időszerű kérdéseiről. Véget kell vetni végre a fal­vakban annak az irányzatnak, amely különösen az ellenforra­dalom után harapódzott el, az tudniillik, hogy minden legki­sebb faluban a Csárdáskirály­nőt, a Lili bárónőt és a Luxem­burg grófját tanulták meg a parasztfiatalok. Vegyék élő a szövetkezeti kultúrcsoportak mai írók munkáit, olyan szín­darabokat, amelyek a mával foglalkoznak, a szocialista épí­tés gondolatával töltik meg a falusi kultúrházak levegőjét. Az előadás után került sor a téli kulturális program meg­beszélésére. A földművesszö- vetkezeti kultúrcsoportak elő­reláthatólag 50—60 előadást — háromfelvonásosakat és ve­gyes jellegű műsort —, adnák majd a falvakban és ezeket 130. —140 községben meg is ismét­lik. A földművesszövetkezeti né-! pi együttesek, hogy csak né-1 hányat említsünk, a lakócsai, a babócsai, a szentmihályhegyi, a buzsáki és a hedrehelyi az ; ősszel, s télen járási szék­helyre is ellátogatnak majd, hogy helyi gyűjtésű táncokból, zenéből, dalokból álló műsor- csokrokat nyújtsanak át az őket vendégül látó község dol­gozóinak. D. Z. Híradás a kapos­vári járásból RÖVIDESEN MEGNYIT­JÁK a tátompusztai földmű- vesszövetkezeü boltot. A bolt­helyiséget a Kaposvári Cukor­gyár célgazdasága építtette fel. A berendezést a magyaratádi földművesszövetkezet készít­tette 20 ezer forintért. Nem kell ezután hosszú kilométere­ket gyalogolni a tátomiaknak és a nyaranta itt dolgozó me­zőgazdasági munkásoknak, mert a vegyes jellegű új bolt­ban megtalálják a legszüksé­gesebb árukat. A célgazdaság cserepespusztai telepén is épít­tetett bolthelyiséget, melyet a göllei földművesszövetkezet üzemelteti majd. 21 KÖZSÉGBEN a földmü- vesszövetkezetek végzik a ga­bonafelvásárlást. A kapott ter­veket mind a 21 község ter­ményfelvásárlója túlteljesítet­te. NAGYMENNYISÉGŰ zöld­babot vásárolt fel az igali fold- művesszövetkezet. A kaposvári MÉK kirendeltség azonban nem gondoskodott az áru el­szállításáról. Hasonló eset gyakran előfordul. A MÁSODIK NEGYEDÉV­BEN jóval több, mint 10 mil­lió forint értékű árut vásárol­tak fel a járás földművesszö­vetkezetei. Többek között pél­dául 5 millió 700 ezer darab to­jást, és 90 mázsa baromfit ad­tak el a gazdák a földműves­szövetkezeteknek. 874 LELTÁRT VETTEK FEL a földművesszövetkezeti szervek az elmúlt időszakiban. A legtöbb esetben a boltveze­tők többlettel számoltak el. A többletek összege: 218 600 fo­rint volt Kevesebb esetben mutatkozott hiány, azonban a hiányok összege magasabb a többletekénél: 393 800 forint. Az első féléviben 207 500 forint térült meg. A legkirívóbb hiá­nya Diósi Károly somodori boltvezetőnek volt, aki 22 000 forintról nem tudott elszámol­ni. A KAPOSVÁRI járási párt- bizottság és a Kaposvári járási Tanács a földművesszövetkeze­tek járási vezetőivel a, napok­ban tárgyalták meg az egy­szerű szövetkezeti formák, tár­sulások, szakcsoportok és szak- szövetkezetek fejlesztési prog­ramját. Jelenlések a barcsi járásból Uj bolt és italbolt készül Bolhó községben. A baj csak ott van, hogy a bolhóiak részéről ígért társadalmi munka elmaradt, és így az egész az állam által adott pénzből készül el. Béla vár község is új boltot kap. Már augusztusban elkezdődtek az építési munká­latok. Reméljük, hogy a bélaváriak többet tesznek az új boltjuk érdekében, mint a bol­hóiak. * * * A homokszentgyörgvi földművesszövetke­zet a körzetéhez tartozó Marietta-pusztán megnyitotta a dolgozók által olyan sokat kért italboltot. * * * A csokonyavisontai gyógyfürdőt ismét bő­víteni fogja a földművesszövetkezet. Terv szerint még ebben az évben elkezdik a mun­kálatokat. Még egy medencét és kb. 100 sze­mélyes szállodát szeretnének építeni a gyó­gyulást keresők részére. Bővíteni akarják az étkezdét is, hogy egyszeri alkalommal leg­alább 200—300 személy foglalhasson helyet az asztaloknál. • * * Győrfi Lilla csokonyavisontai lakosnak semmiféle orvosi vizsgája, vagy árusítási en­gedélye nincs, mégis kávét, aludtejet, külön­böző kompotokat árusít a fürdőnél. A föld­művesszövetkezet már több ízben el akarta küldeni a területről. Ki lesz a felelős, ha va­laki megbetegszik ezektől az élelmiszerektől? « * * A jobb húsellátás érdekében a homokszent- györgyi, csokonyavisontai és babócsai föld- szöv. vezetősége január hónapban 100— 100 darab süldőt állíttat be hizlalásra. A barcsi földművesszövetkezet jelenleg is hizlal 70 süldőt. * • * A darányi szövetkezet vezetősége eltiltotta a boltvezetőket a vásárlástól, mert pillanat­nyilag pénzügyi zavarban vannak. Napi cik­keket, élelmiszert sem szabad a boltvezetők­nek megvenni. Nem gondolja a vezetőség, hogy a tagság nem helyesli ezt az intézke­dést? Nem lett volna jobb megoldás, ha át­hidaló hitelt kér a földművesszövetkezet a nehézségek leküzdésére? A marcali járás hírei — A HARMADIK NEGYEDÉVI TERVEK teljesítése végett a marcali FJK kereskedelmi felügyelőjének, Zákányi Ferencnek a javasla­tára szerte a járásban a földművesszövetke­zetek árusítással egybekötött divatbemutató« kát, vásárokait tartanak. A nemesvidi földmű­vesszövetkezet szeptember 14-én árubemutató vásárral kezdődő árusítási hetet rendez. — A MARCALI FÖLDMŰVESSZÖVET­KEZET rövidesen megrendezi a hagyományos szüreti bálokat a hozzátartozó községekben. — BECSÜLETBOLT létesítését tervezik a marcali iskolában. A tanulók füzet, írószer és egyéb iskolaszer szükségletét elhelyezik egy szekrényben és onnan minden tanuló elveheti az ellenérték fejében azt, amire éppen szük­sége van. A boltnak kiszolgálója nem lesz. » • * — A TAPSONYI FÖLDMŰVESSZÖVET- KÉZET augusztus 17-én vidám vásárt rende­zett, ez alkalommal 32 ezer forint forgalmat bonyolított le. Az ünnepséget a földműves­szövetkezeti rendezvényeken már jól ismert marcali MEDOSZ birkózók színvonalas be­mutatója tette hangulatossá. • » « — NEMESVIDEN és Somogyszentpálon géphasználati társulás alakult nyolc-nyolc taggal. Az a célja, hogy a gazdák megismer­jék a gépi munka előnyeit, a nagyüzemi mun­kamódszereket, s csökkentsék a gépek üres járatát. * * • — TALAJJAVÍTÓ TÁRSULÁS jött létre Böhönyén. A társulás 19 tagja 58 kát. holdon kíván talajjavítást végezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom