Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-07 / 211. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1958. szeptember 7. A nagybajomi értelmiség részt vesz a község arculatának átalakításában! Darányi gondolkodók _______________________________ HA VÉGIGJÁROD a FA­# LUT, különös élményben lesz 7\f AGYBAJOM a Dunán- Horváth Józsefiéi, a község mondom, a bizalmatlanság ' részed. Észreveszed a torná- d ’ túl legnagyobb községe, kultúr felelősével — szintén pe- igen rosszul esett nekünk. Ma \ Húszezer hold, területen fék- dagógus — már nem ilyen ku- azonban ez teljesen megszűnt, szik. Fejlődése azonban csep- tyafuttában beszélgetünk a A pártszervezet élén derék, pet sincs arányban nagyságú- község értelmiségének problé- becsületes ember áll, s ez igen val. A régmúlt bűnei miatt a májáról. jó hatással van az értelmisé­község messze mögötte maradt — A faluban elhangzott is- giekre. Bár ma még nincs a közeli kisebb falvaknak is. mer etterjesztő előadások 95 párttag a sorainkban, nem je- Oka ennek az is, hogy kiesik százalékát a pedagógusok tar- lenti, hogy holnap nem lesz. a vasúttól. Úgy mesélik az tották. Az iskola kapcsolata a párt­idősebbek: annak idején, ami- __Beszélgetésünkkor a terme- szervezettel sokkal jobb, mint kor szóba került a vasútépítés, lőszövetkezet is szóba került, a múltban, nincs olyan meg- a vaskalapos földesurak nem — En kiállók a nagyüzemi mozdulás az iskolában, amin egyeztek bele abba, hogy ke- gazdálkodás mellett. Jól isme- a pártszervezet ne képviseltet­resztülvezessék Nagybajomon, rém az itteni tsz eredményeit, né magát. Ez a figyelem, ér­mondván, ne zavarja álmukat felhasználom az oktatásban is. deklődés jólesik nekünk, a vonat fütyölgetésével. Igaz-e, Tavaly háromszor voltam nö- Dr. Bacza Dezső római ka­nem-e, azt nehéz lenne megái- vendékeimmel tanulmányi ki- tolikus esperes idős kora el7e-^tuk de nem állhatunk meg a lapítani, mindenesetre ma is ránduláson a termelőszövetke- nére részt vett a kultúrház épí- $ ftoyed js meg minden dolgo­szidják a bajomiak azt, aki cetben. Az emberek sokszor tésében, s ez a példamutatás $ zd emberé hogy felépüljön a miatt hat kilométerre vannak kikérik a pedagógus vélemé- igen jó hatással volt a község a mi fajunkban js a szocializmus. házakat, a sok színben virító virágoskerteket; ha akarod, ha nem, beszélnek hozzád a desz­kakerítések, a falak fehér, mésszel rajzolt betűikikel. Fi­gyelmed nem kerülheti el őket. ötvenhat telén, ötvenhét ele­ién láthattál hasonlókat. Azok a feliratok a munkáshatalom f védelmére, eszmélésére szólí­tó tottak, «mezeik most újabb 7 cselekvésre, forradalmi elhatá- ? rozásra ösztökélnek. f A különböző, de egyértelmű ^ feliratokból most azt olvashat- # juk ki: a hatalmat megtartót áz állomástól. A régi jegyzők nvct a nagyüzemi gazdálko- lakóira, ténykedése betetőzte a község dúsról. S bizony nem mindegy, öt is meglátogattuk, elmaradottságát, éveken át hogyan foglalunk állást, hiszen — Úgy éreztem, hogy én se nem építettek utat, nem esi- legtöbbször tőlünk várnak út- vonhatom ki magam a társa- náltak járdát. beigazítást a gazdák. dalmi munkából. Egy hétfői A felszabadulás óta eltelt R°™an Béla pedagógus tű- „ , , . . években sokat kapott Nagy- nik fel a sétányon, épp ebéd- Mpw a f lu minden ~ z Iá ü rr>_ ml Tot» vJ o c mn An egyszer feloszlott a tsz. — Rendszerint ilyen lakonikus választ kap az ember azoktól a parasztoktól, akik az ellen- forradalom tombol ásáig a há­rom tsz valamelyikének tagjai voltak. Néhányan meg — akik tekintélyes gazdáknak számí­tottak a szövetkezetben, és így tartja őket számon a falu ma is, de mert a szövetkezetben valamilyen vezető szerepet töl­töttek be, s ezért az 56 októ­berében »lett« nagy legények besározták, szidalmazták őket, sőt okolták a szövetkezetért is — most tétováznak. Persze dolguk után ma is jól megy nekik, egyik-másikuknak talán jobb is a sora, mint a szövet­kezetiben volt. Szívük, értelmük mélyén azonlban ez van: a szö­vetkezeté a jövő. A íközség veze­tőinek tsz-be invitáló szavára t »Vár a tsz« — szólítanak fel I mégis okvetetlenkedve felel­az öles nagyságú, rikító, fehér jelszavak. A tanácsiháza, a kocsma, a boltok falain min­denütt ott vannak az igazságot hirdető rajzos szövegek. Az egyiiken szövetkezeti paraszt vezető bajom' wgyot ~ lépett ~előre~°Ez ről tér vissza. Öt ’is ‘elcsípjük embere elment téglát pucolni,} ^üatk^atot^ kTnáí a lépés azonban kicsi volt ah- egy kis beszélgetésre, hisz ér- törmeléket hordani. Még az ál- § gazdatársának- »Gyere közénk hoz, hogy átlépje a sokéves lesüléseink szerint az^ ő névé- landó segédmunkások is meg-? a jövő a tsz-é«. A másikon elmaradottság árkát. Régi oda- csodálták, milyen jó munkát t öreg parasztember hajol a ke­tok szerint Nagybajom lakos- előadások, k Naavhainm elha-i ritésre> s mintha mondaná: »A sága meghaladja a hatezret, nnepi beszedek. • V l _ ? szövetkezet boldog öregkort de az is lehet, hogy már a hét- — Igen, tartottam előadást nV<Wolt, elmaradt község, kul-f biztosít, lépj be.« ezret ^is elérte. Ugyanakkor József Attiláról, Ady Endréről, túréletét igen fellendíti majd $ Nem hiányoznak a számada- művelődésben és szórakozás- Móricz Zsigmondról, orosz és a művelődési ház elkészülte . tok sem a helyben szerkesztett ban még az ötször kisebb köz- szovjet írókról. A kultúrház . * V „ ötletes harci röplapokról. Az ségek is maguk mögött hagy- építését azért tartom olyan tys3en larzam el a tia $ egyjk; iiyen rajzon _ melles­ták. Eddig nem volt kultúrhá- nagy jelentőségűnek, mert zafias Népfront megyei elnök-^ jeg a falu egyik festője rajzol­ok, most kezdtek építeni a hajlékát ad nekünk is: több ségénél, hogy százezer forintf ta a képeket társadalmi mun- bajomiák. Ez majd megoldja előadást tarthatunk, szervez- segélyt kapjunk az építkezés-a kában — két ringó húsú hízó- a problémák egy részét, lesz hetünk ideológiai továbbképző » 1 t marha látható a következő hol szórakoznia a fiatalságnak, tanfolyamokat is. Csak egy eZ' f szöveg kíséretében: »83 000 fo­.. dolgot említek: hely hiánya- ? rint hasznot hoz a tsz-nek a FELSZABADUhAS ban három év óta nem volt pEZSEG AZ ÉLET Nagy-fi hizómarha.« Az egyéni pa­A IVIVI vilii/ VI/ U1U I IC. 11V ÓTA az értelmiség sza- nálunk színházi előadás. Jövő­bajomban, s ami jo, az fi rasztoknak így adják tudtára, ma is megnovekedett a koz- re már itt is játszhat a Csíky er*e‘‘mise9 nem vonja ki ma-f mennyi osztalékot kaptak az segben, csak pedagógus íizen- Gergely Színház. 9át a község életének alakítá- \ Uj Élet Tsz tagjai munlkaegy­sából. Már az első lépések is} ségeikre. és mennyit várbat­határozották, a tanács, a párt-ínaJ a gazdasági év végén. ’ ’ A község egeszerol kis tul­eggyel van több, mint azelőtt. Aztán itt vannak az agronó- musok, az állatorvos, a gyógy­szerész, az orvos, a pap. Ön­kéntelenül adódik a kérdés, elősegítik-e tudásukhoz mér­ten a falu fejlődését, kulturális felemelkedését. Nagy Lajos elvtárs, a ta­nács titkára így számolt be érdeklődésünkre az értelmiség munkájáról: TVTIKÖCZI ALAJOS, az is- 1,1 kola igazgatója motorja a község értelmiségének, élen jár minden társadalmi munká­ban. Vele arról is beszélget­tünk, mi az oka annak, hogy az értelmiség közt egyetlen párttag sincs. — A múltban akadt egy-két ^zással azt mondhatnánk, hogy szervezet politikáját segítik elő. Az értelmiség egy sorban'(olyan, mint egy eleven hirde- menetel a község vezetőivel és fi tőtábla. És a legörvendetesebh lakóival, egyetlen egy vonja ki magát semmiből, te­sem i k°gy — A kultúrház építése meg- intézkedés, ami sértette az ér­mutatta, hogy értelmiségünk telmiségieket, s őszintén meg- nem vonja ki magát a munká­ból. A pedagógusok a legna­gyobb lelkesedéssel járták a falut, és szervezték a dolgozó parasztokat, hogy jöjjenek fo­gattal vagy anélkül társadalmi rrnmkút végezni a kultúrház- nái. Az iskola igazgatója, Mi- kóczi Alajos, aki egyben a kul- túrházépítési bizottság elnöke, egymaga 19 embert nyert meg a társadalmi munkának. S ami igen szép eredményként köny­velhető el, az értelmiség a ta­nács dolgozóival karöltve leg­elsőnek vett részt a társadalmi munkában. Bátran mondha­tom, pedagógusaink valóban nevelői a községnek. A KISZ- titkár is például pedagógus. A fiatalok lelkesednek érte, sze­retik, hallgatnak a szavára. Kányási Kálmán elvtársnak, ® nagybajomul < pártszervezet titkárának is az a véleménye, % hogy az értelmiség egyetért a . helyi szervek politikájával, ) helyesli és lelkesen támogatja í azt. ( — Nem minden községben f dolgozik az értelmiség annyit) a falu javára, mint nálunk. Itt ) van példáMl a gyógyszeré- * szünk, Speck Sándor. Tagja a kulturális bizottságnak. Nem- f fíüifl.lc. n linó ' vékenyen részt vesz a köz-’ ség arculatának átalakítása-, ban. LAJOS GÉZA] Darányban — mert itt részesültem ebben az újszerű, szívet, lelket gyönyörködtető élményben — élő »hirdetőtáb­lák« is járnak az utcákon. — HÁT ÉN EGYEDÜL NEM MARADHATTAM VOLNA BENN, mit csinálhattam, ha nek: »Ismertek, én nem va­gyok ellensége a szövetkezet­nek, de most ne én legyek az első. Ha tízen belépnek, én le­szek a tizenegyedik. Mi itt la­kunk a faluban, halljuk, mit mondtak, s mit mondanak ránk, akadt olyan is, aki akasztással fenyegetett meg minket, más meg leköpött.« — Kik... ? — Ne kívánják, hogy meg­mondjam a neveket. Maguk elmennek, mi itt maradunk a faluban, itt kell élnünk, már­pedig nem akarjuk, hogy ku­tya-macska barátságban le­gyünk akárkivel. TALÁLKOZUNK KISEBB GAZDÁKKAL, akik meg így vélekednék: »Én belépnék, hiszen jól tudom, már rég ott volna a helyem, de miért nem a nagyok kezdik? Hátha .meg­szólnak bennünket, ha mi me­gyünk előbb. Utánuk viszont, menne az egész falu.« De a szövetkezetben sem nyitották ki sarkig ama bizo­nyos kapukat. Ezt a bsz-t húsz család alakította meg idén feb­ruárban, s három rendetlen ta­got még a tavasszal kitagad­tak maguk közül. Elég az hoz­zá, válogatósak a tsz-tagok. Megnézik, kit fogadnak soraik­ba. Érthető és helyeselhető ez a törekvésük. Talán úgy is le­csak a szervezőmunkában vesz részt, hanem ő maga is szere- 1 pet vállal a színdarabokban. ’ Gyovai Jenő agronómus a ' szakcsoportok szervezésében végzett lelkes munkájával se- ' gíti a község fejlődését. Vagy : itt van nyugdíjas állatorvo­sunk, dr. Telkes József. Most ’ tavasszal belépett a termelő- \ szövetkezetbe. A tagok nem * győzik dicsérni munkáját. A' tanács is minden segítséget megad az értelmiségnek. Most * kapott lakást az állatorvos, a j gyógyszerész és az egyik pe-} dagógus, Román Béla. i niESZ GYULÁT, a köz-f ^ ség KISZ-titkárát nem # sokat kell keresni, ott kom- f mandózza az iskola udvarán a f gyerekeket: gereblyével fel- f fegyverkezve a parkot teszik ■} épp rendbe. Sok ideje nincs a f beszélgetésre, annyit azonban á sikerül kiszednünk belőle, í hogy nemsokára megoldódik a t KISZ-szervezet gyötrő hely- § problémája: a termet kapnak. »24 éves, önálló kefekötő vi­lágtalan fiatalember keresi éle­te párját, aki megosztaná ve­le életét. .Komoly4 jeligére le­veleket a kaposvári Hirdetőbe.« E hirdetés a Népszabadság augusztus 14-i számában jelent meg. Ennek nyomán jutottam el Szóládra, s találkoztam Hor­váth József kefekötő kisiparos­sal. A Kossuth Lajos út 83-as számú ház egyik szobájában leltem meg szorgos munka közben ... B elépek az ajtón, köszönök. Feltekint munkájából, arcát felém fordítja. Szép, kék szeme tágra nyí- Hk, keresi, kutatja a hang, a váratlan vendég; gazdáját. De hiába. Szemén szürke hályog feszül, nem látja, inkább csak sejti a világos ajtóban álló sötét tömeget. Kezet fogunk, beszélgetni kezdünk. Tragédiáját, életét és terveit mondja el. — ... Nem születtem vaknak. Pécsett laktam szüleim­mel, talán négy éves lehettem, semmivel sem jobb, semmi­vel sem rosszabb az ilyen korú gyermekeknél. Szobánk egyik sarkában vaskályha állott szögletes beton alapzaton. Ját­szottam, hintáztam a széken. Elestem, fejem a betonba vág­tam . Betört, a látóideg megsérült, s kiégtek a látóhártyák Hét éves koromban Boros pécsi sebészprofesszor megoperált, de eredménytelenül... — Szemem világát elvesztettem ugyan, de életkedve­met, életerőmet nem. A vakok intézetében Pesten nemcsak iskoláimat végeztem el, megtanultam gyorsírni, tangóhar- monikázni, hegedülni. Zongorázom, s elvégzem a zongora felhangolását is. Megtanultam a kefekötő szakmát, dolgoz­tam Pesten és Szombathelyen. Ott sikerrel levizsgáztam, s elhatároztam, önállósítom magam. így kerültem Szóládra, mert édesanyám közben másodszor is férjhez ment, s ide költözött... Hosszú harc, kezdeti meg nem értés után kaptam ipar- engedélyt, _ s azóta önállóként dolgozom. Meszelőt, sárkefét, bekenőkefét készítek. Szállítok a Dunántúli Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalatnak és magánosoknak is. Szeretem a zenét, a könyveket. Édesanyám most olvassa fel a Monte Christót. Már harmadszor hallom, de nagyon tetszik. Szeretnék megtanulni sakkozni is. Nősülni akarok, azért adtam fel a házassági hirdetést. Választ kaptam rá, én is írtam, és ár arra is jött levél. Hamarosan megláto­gatom a levél íróját Hódmezővásárhelyen... B eszéd közben sem áll a keze, dolgozik. Ujjai rend­kívüli ügyességgel, szorgalmasan válogatják ki a szükséges szőrmennyiséget, csavarják a drótot. Csakhamar el is készül a meszelő. Kalapácsot vesz elő, szeget, s megszö- geli a meszelő fejét, majd vágógéppel egyenesre vágja, olló val pedig elegyengeti. Kifogástalan munkát végez. Alig egy órája hallgatom a vak mestert, figyelem munkáját, de máris nagyon becsülöm, tisztelem. Kévése beszélt ugyan magáról, de ez a kevés is sokat mond. Hiszer tanácstól kéti láttam embereket, akiket hasonló baj vagy szerencsétlenség é az italba, a züllésbe taszított, s a jobbszívű emberektől vár­hetne mondani, ágrólszakadt szegény emberek voltak a szö­vetkezet megalakítói. Földet a tanács adott nekik az állami tartalékból. A gazdálkodáshoz szükséges épületeket 120 ezer forintért vásárolták meg az egyik kuláktól. Amikor volt hova bekötni a jószágot, s ter­més is lett, vettek 17 hizlalás­ra alkalmas marhát nyolc-ki- lenc forintos kilónkénti áron. A számítások szerint négy-öt hónapig tartják őket — tíz napra való abrakot a daráló vámkeresetéből kapnak havon­ta —, darabonként három má­zsát szeretnének rájuk hizlal­ni. Ahogy mutatkozik nyolc­tíz extrém minőségben megy el, ennek pedig kilónként ti­zenhét forint az ára. Nyolcvan- százezer forint tiszta haszonra számítanak. Kellett találniok módot arra is, hogy az embereket rendsze­resen ellássák költőpénzzel, hi­szen némelyikük úgy jött a tsz- be, hogy egyik n aprói a' másikra élt. Termelésre nem vetítek fel előleget, hanem szerződést kö­töttek több pécsi, szigetvári vál­lalattal, homokot termelnek ki és adnak el nekik. 280 forint bevételük származik minden vagon homokból. Mostanáig 35 ezer forintot hozott ez a kasz- szába, s 15 forintot tudtak munkaegységenként előlegre osztani. Nos, ezek a tsz-tagok kicsit félnek a középparasztoktól. At­tól tartanak, hátha úgy járnak velük, mint 1952-ben. 35 sze­gényparasztot zártak ki az ak­kori Győzelemből, ahol több­ségben voltak a középparasz­tok. Ez a kizárás, bár nem volt teljesen érdemtelen, és ok nél­küli, mégis fájó sebet ejtett és hagyott a szegényparasztok lel­kében. Azóta sem bírták telje­sen leküzdeni a vagyonkülönb- ségből adódó ellenségeskedést Említettem, hogy a szövet­kezet még nem nyitotta ki sarkig a kapukat, ez azonban nem azt jelenti, mintha elzár­kóznának az új belépőktől. — Mint Janics elvtárstól, a szövetkezet elnökétől tudom'j— a tsz-tagok még nem nag^n mozdultak ellenkező irányban sem. Valahogy azt tartják: a jó bornak nem kell cégér, már­pedig ők megmutatják, hogy különbül élnek, mint azelőtt^ aki meg velük akar haladni,' az szóljon nekik. A minap es- j te azonban beszélgetésre hív­ták meg a tsz kommunistáit, s ők megígérték, szóval is küz­denek a tsz becsületéért. * « « ... ,, , , TT ... T. . , .. . .... t HA MAS NEM, a ház meg a tak eltartásukat. Horvath József a munkában talalja meg; szomszéa udvart hosszan be. vigasztalásai, s két kezevel keresi megélhetését. Sokan ta-; árnyékoló gazdasági épületek nulhatnának tőle az ép, egészséges emberek közül: életked-; js elárulnak' nem akármilyen vet, munka- és életszeretetet... I gazdaság Katii ^Jánosé Róla Az ellenforradalom idején kifogyott az anyagból, nem mondták el a tanácsnál, hogy dolgozhatott. Gyalog vágott neki az országúinak, egyedül i a tavasszal mikor felvételre ment el Nagykanizsára. Sikerült anyagot szereznie, s foly- S íelentkpyett’ a tsy taeíai nem tathatta munkáját. Saját maga jár Szigetvárra, Pécsre, ? fogadták be! Barcsra, Böhönyére áruját kínálni, üzleteit megkötni. ^ Katii már ugyancsak volt Mutatja a leveleket, amelyeket a házassági hirdetésre; tsz-tag, a Petőfiben meg is be­kapott. Bíró Magda, Hódmezővásárhely, Árpád u. 18. szám £ csülték, csakhogy 16 ezer fő­alatti kislány az egyik feladó: fi rjnj szövetkezeti adósságából »Kedves Ismeretlen —_ írja. — Úgy érzem, válaszolni h még idénre is maradt vala- kell, ha őszintén és nem tréfából adta föl ezt a hirdetést ..« fi mennyi, s emiatt nem vették Leírja, hogy özvegy édesanyjával él, gyárban dolgozik, á be a tsz-be. — Majd ha tisztáz- szereti a könyvet, a zenét, majd arra kéri Horváth Józsefet: í za az adósságot, akkor szíve- »operáltassa meg magát...« Talán ez a hirdetés két ember ‘ sen látjuk, de terheket nem boldogságának egybekovácsolója lesz... f alkarunk a nyakunkba venni — Szeretném még egyszer megpróbálni az operációt — ( mondja Horváth József. A Magyar—Szovjet Baráti Társa- ( Sághoz fordulok segítségért, hogy kérje számomra a moszk- c vai Szovjet—Magyar Baráti Társaság támogatását. Hiszen^ a Szovjetunióban oly neves szemészprofesszorok vannak, i így vélekedtek a tsz-tagok. — Nem sértődött meg 1 emiatt? Kicsit bántott a dolog, de s oly e’őrehaladott már az orvosi tudomány. Hátha sikerül... f kiegyenlítettem De ha nem, akkor sem keseredek el, s nem vesztem el élet­kedvemet ... tartozást, meg a harag is el­múlt. Engem nem agitált sen­ki a tsz-be, minket a saját fe­jünk, anyagi helyzetünk, belá­tásunk visz oda. Három gyer­mekem van, most már rájuk is kell gondolni. ■— Nem fél attól, hogy a tsz- ben esetleg kevesebb jövedel­me lesz, mint amennyit egyé­nileg kilenc holdon elért? M osolyog, arcán a megelégedett emberek nyugal­ma. Sokat dolgozik kora reggeltől késő estig, de szórakozik is. Zenét hallgat meg édesanyja felolvasásait. Kártyázni is megtanult. Egy pakli kártyát vesz elő, kéri, válasszak belőle lapokat, s adjam a kezébe. így cselek­szem ... piros ász és zöld hetes — mondja. A kártyákat ugyanis vak írással jelölték meg, s így az egyszerűbb kár­tyajátékban részt tud venni. Amikor a kártya színeket ___a __________________ ^ r^dta’„-arra g.°ladolt?m’. ,vaj°n, emlékszik-e, milyen is a) _ Emiatt nem fáj a fejem, mros vagy a zöld szín, toszen kora gyermekéveitől hártya Amennyit itthon dolgozunk, borítja szemet, s csak sötétségét vagy a nagyon erős lám- ' azzal a tsz-ben többet elérünk. LL y latja.. Nem valószínű, hogy emlékszik. De í A feleségem is velem jön, ket- eg. megeiegedett, s most arra törekszik, hogyhen csak elboldogulunk. De gT, . °®a egyen... t most már üssék ám nyélbe mi­Jarja a megyet, kezeben fehér botja, kis csomagja, í nél előbb azokat a felvétele- melyben munkájának termekéit viszi ügyfeleihez. Fehér \ két—szól a mellettem álló te- botja halKan kopog a kövön, s ha átjáróhoz ér, megáll...} nácselnöknek —, hogy a ve- mlg :i0Szlvu emberek kézenfogják, s átveze- ; téstervet időben elkészíthes­w,lfQr^tuÍUl<ídal-r®’ V^Sy SePk0CS1Dan elviszik néhány ki- í sük, mert már ott akarok loméiért. Megköszöni, s lassan tovább halad..? T alálkozunk véle bizonyára sokszor, s megismerik _ majd olvasóink is. Megismerik az utat kopogtató fehér botjáról, derűs, megelégedett mosolyáról. Fogjuk meg a kezét, vezessük át az úton, mert segítségre szorul. De szó- _____ ______ ___ ^ í tsuk is meg kezét, s kívánjunk neki jó munkát, jó egész- ? rányi kommunista vezetők opti- éget... Megérdemli Horváth József, a szóládi világtalan . mista. emberek, és bizakodásuknak efekötő kisiparos azért a nagy életkedvéért, élet- és mun-7 ^"igaz hog^'n aszeretetéért, mely vaksága ellenére is látóvá, teljes ér-1 kis, de’a légkö íkű emberré teszi.«---­SZALAI LÁSZLÓ I künk dolgozik. VABGA JO:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom