Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-06 / 210. szám

I iTllKA a Közlekedésben A mai modem elektronikus számológépeiken gyorsabban (ki lehet számítani a lövedék röppályáját, mint amilyen gyorsan maga a lövedék repül. Ez a gyorsaság igen fontos eszközzé teszi a gépi matema­tikát Most különösen nagy figyel­met fordítanak az elektroni­kus számoló- és irányító gé­pek alkalmazásának bevezeté­sére a közlekedésben. Ez ért­hető is, mejrt a közlekedés bo­nyolultsága igen sok precíziós számítást igényel. Ha számí­tásba vesszük, hagy a teherfor­galom terjedelme a szovjet vasútvonalakon megközelíti az egész világ teherforgalmának méreteit, akkor könnyen meg­érthetjük e nagyarányú köz­lekedés irányításának teljes bonyolultságát. Gép számítja ki a legrövidebb utat SzovjeUmió vasútvonalain > millió*agon, országútjain A több a tehergépkocsik száz- és száz­ezrei, víziútjain a különböző nagyságú hajók ezrei és' ezrei közlekednek. A szovjet vasút­hálózat körülbelül 8000 állo­másról indít rakományokat. Megjegyzendő, hogy az útirá­nyok számtalan variációja kö­zött lehet válogatni. A Szovjet Tudományos Aka­démia közlekedési intézetének tudósai azt javasolták, hogy a gépi matematika eszközeit használják fel a legkedvezőbb és gazdasági szempontból leg­jobban megfelelő útirányok operatív, előzetes meghatáro­zására. A különleges számológép »megkapja« a távolság vala­mennyi ismert adatát, a szállí­tás önköltségét stb. S a gép néhány percen belül táblázat formájában adja meg a választ az egyes útirányok viszonyla­gos gazdasági célszerűségéről. Jellemző a gép teljesítményé­nek gyorsaságára, hogy 10 in­dítóállomás és 33 érkezési ál­lomás közötti legrövidebb és leggazdaságosabb útirány ki­számításához mindössze 7 perc szükséges. Elektromágneses utcaseprőgep A gépkocsivezetők legna­gyobb bosszúsága, ha véletle­nül belehajt az országúton he­Idegen nyelvű tanfolyamok K posvárott a TIT rendezésében tr A TIT folytatja 1957-ben fonon (25—01) mindennap megkezdett idegen nyelvű reggel 8-tól délután 5-ig tanfolyamait, és október 1-től (szombat kivételével), azon- ismét megindulnak a német, kívül az üzemekben, válla­verő szögbe, drót» vagy bá­dogdarabba, vagy egyéb olyan éles hulladékba, amelyek, függetlenül a gumik állapotá­tól, gyakran szerencsétlen ki­menetelű balesetet is okozhat­nak. A távoli északon ötletesen oldották meg ezt a problémát. Az utcákon és az országutakon elektromágneses utcaseprőgé­pek szedik össze a veszedel­mes fémhulladékokat. A gép szerkezete a követke­ző: gépkocsira egyenáramú generátort szerelnek, a kocsi alá pedig elektromágnest he­lyeznek. A generátor működik Laboratórium a kozmoszban A z ember már régóta ver- seng a természettel. Kifürkészte, hogyan lehet előállítani laboratóriumiban a kozmikus tér hidegét és _ az izzó égitestek hőmérsékletét, a Föld méhében uralkodó nyo­mást és az abszolút vákuum­hoz közelálló légritkított teret. Hódításainak se szeri, se szá­ma. Villámhoz hasonló nagymé­retű elektromos kisülések ci­káznak a fizikusok laborató­riumaiban. A vegyészek pa­rancsolnák az anyagnak és olyan elemeket hoznak létre, amilyenek nem fordulnák elő a természetben. Az emberi ész a mágnes pedig .magához vonz- J behatolt az atom szívébe, és za és összegyűjti az útról a 1 nincsen messze az az idő, ami­szögeket, csavarokat és fém- kor az atommag bomlásaKo hulladékokat. Amikor a kocsi keletkező energia majd gepe- megáll, a generátort kikap- két és mechanizmusokat t0lS csoíják, és a mágnesről a gyűj-1 hajtani. töh-lyre hullik minden rára- A tudomány es a technika gadt fémdarab. vívmányainak ezt a listáját APRÓSÁGOK öt tonna robbanóanyag eltá- szívbántalmakkal karült a kór­volította a 10 000 köbméternyi házba. Az operációnál kidé sziklát amely utolsó akadálya rült, hogy a szívbillentyűk ........... rendben voltak, azonban a bal­oldali szí/kamrában daganat keletkezett, amelyre minden szívdobbanás hatott. A végső operációt azután úgy hajtot­ták végre, hogy megelőzőleg a beteg fagyasztási eljáráson esett keresztül. A súlyos operáción átesett beteg a gyógyulás útján halad. angol, francia és eszperantó tanfolyamok. Az orosz nyelv oktatását a TIT átadta az MSZBT-nek. Ezeket a tanfolyamokat mind kezdők és középhaladók, mind haladók számára meg­rendezzük külön csoportban. A tanfolyamoknak ez a sze­mesztere is 3 hónapos és ja­nuárban majd újabb szemesz­terrel folytatódik. A három hónapra 60 forintot kell fi­zetni egy összegben előre, ezért 24 órát kapnak a hallga­tók. Semmi más fizetnivaló nincs. A tanfolyam elvégzésé­ről minden hallgató írásos igazolást kap. A tanfolyamok­ra a jelentkezések megindul­tak. Jelentkezni lehet a TIT Megyei Titkárságán (Iparos Székház, Beloiannisz u. 18.) akár személyesen, akár tele­A 3. számú szovjet déli-sar­ki expedíció nemrégen jelen­tést adott le, hogy a »Vosztok« kontinentális állomáson rend­kívül alacsony hőmérsékletet mértek: mínusz 84,3 fok Cel­siust, másodpercenként 4 mé­ter sebességű széllel. Ez a hőmérséklet 13,3 fok Celsius- sal alacsonyabb, mint ameny- nyit az északi féltekén Ojm- jakon helységben mértek. Lapunk tudósítója felkeres­te az Északi Tengerhajózási Igazgatóság sarkvidéki egész­ségügyi osztályát, és választ kért arra, hogyan élnek és dolgoznak a kontinens szov­jet kutatói ilyen hidegben? — Mint ismeretes, a szov­jet tudósok a múlt év de­cemberében létesítették a déli geomágneses pólus vidé­kén a »Vosztok« figyelőállo­mást, amely 1410 kilométer­nyire van a »Mirnlj« obszer­vatóriumtól. Ebben az évben, februárban a viszonylagos megközelíthetőség pólusa kö­zelében tengerszint felett 3700 magasságban megnyílt a »Szovjetszkaja« figyelőállo­más. A sarkvidéki tél beálltakor jelentéseket kaptunk ezektől a kontinentális állomásoktól, hogy a hőmérséklet erősen csökken. A »Vosztok« figye- lőállomás mínusz 70 foknál alacsonyabb hőmérsékletet jellett. Június 15-ig mínusz 79 fo­kot jeleztek a »Szovjetszkaja« latoknál, hivatalokban, in­tézményekben, ahol a TIT nyelvtanfolyami szervezője meg fog jelenni. Az egyes tanfolyami csoportok tanulá­sának pontos idejét és helyét a tanfolyamok megindulásakor maguk a hallgatók fogják megbeszélni a szaktanárokkal. Kötelességünknek érez­von a nagy hajók feljutása nak az Atlanti-óceánról a ka­nadai tavakhoz. Az új csator­na a Saint Laurent nevet kap­ta. * * * A lecesteri kórház sebésze: a napokban érdekes operációt hajtottak végre, amely a har­madik volt a maga nemében Angliában. Az operáció végre­hajtására mindössze 1Ö perc állt az orvosok rendrlkeac'ere, de sikerült 9 és fél perc alatt befejezni. Henry Jennings, az 55 éves páciens állítólagos reumatikus A brnoi »Tesla« gyárban rö­videsen elkészül a világ egyik legjobb elektronikus mikrosz­kópja, amely 100 000-szeres.re nagyít. Ilyen nagyításban _ a mákszem átmérője 100 méter. TIT-HÍREK — Október hónapban ismét zük, hogy alkalmat nyújtsunk megindulnak a szahedegyete- városunk dolgozóinak nyelv- mi ' előadások Kaposvárott a tudásuk, műveltségük gyarapí- TIT szervezésében. A tervek fására, melynek életükben, szerint 5 fakultáson indul meg egyéni boldogulásukban nagy az előadássorozat: irodalom, hasznát veszik, hiszen a tech- művészet, filozófia, orvos- nika, a tudomány fejlődése egészségügyi és műszaki té- egyre nagyobb tudásbelit makörréíl. Az előadásokkal igényt támaszt az egyénnel szemben, ugyanakkor azon­ban egyre nagyobb lehetősé­geket is kínál számára, az egész emberiség számára. A TIT Megyei Titkársága kapcsolatosan rövidesen rész­letesebb ismertetést fogunk adni orsóinknak. — A TIT Somogy megyei Szer­vezete a csillagászati heteket a sok évi gyakorlatnak meg­vág nélkül folytathatnék. Az elmélet és a gyakorlat egye­sült erővel éri el kitűzött cél­jait. De minden eredmény sok fáradságba kerül! Több százezer légköri nyo­más előállításához rendkívül bonyolult berendezésű labora­tóriumra van szükségünk. A próbatestet azonban még itt is csak aránylag rövid ideig te­hetjük ki óriási erők nyomá­sának. Ahhoz, hogy egy csepp­folyós héliummal megtöltött; morzsányi lombikot a mélyhi­deg birodalmába juttathassuk el, előzőleg órákhosszat kell dol­gozniuk nagyteljesítményű hű­tőgépmotoroknak. A mélyszívó vákuumszivaty- tvú méltán a gépszerkesztés csodája. Mégis mennyi mun­kába és fáradságba kerül, míg az »utolsó« gázmolekulákat is sikerül kihajtani az üvegcsö- vecskáből, és még akkor is milliószámra marad vissza be­lőlük az üvegcső minden köb­milliméterében ! A természettel való. versen­gés számunkra nemcsak tudo­mányos érdekeket képvisel. A természet csodái, amelyeket a tudósok laboratóriumaikban reprodukálnak, gyakorlati vív­mányokká válnak, behatolnak a termelés területére. Minél közelebb férkőzik az embér az anvag végső állapo- taiioz, annál nagyobb lesz ha­talma a termeszeit fölött. Dí ennek az előrehaladásnak nagy ára van! Még jobban meg kell növelni a hűtőgépek teljesít­ményét, a mesterséges villám feszültségét, még jobban ki kell érlelni, pontosabbá és összetettebbé tenni a vákuum- technikát. Felvetődik az a gondolat, nem lehetne-e olyan laborató­riumot létrehozni, amelyben könnyen és egyszerűen elér­hető lenne az abszolút mill­iókhoz és a Nap méhében ural­kodó óriási meleghez közelálló hőmérsékletet. Olyan laborató­riumot. ahol az anyagot a Föl­dön eddig elérhetetlen viszo­nyok közé lehet állítani. * * * A kozmosz csodálatos le­ő“ hatóságokét nyújt a tu­domány történetében páratla­nul álló kutatásokra. A Földünk viszonyai között elérhetetlen meleg és hideg, ideális légüres tér, amilyen a technika mai állása mellett A HIDEG BÍROD ALMÁBAN állomásról. Ezután a »Vosz- tok« mínusz 80,1 fokot jelen­tett. Június 19-én a »Szovjetsz- kaja«-n mínusz 81,2 fokra csökkent a hőmérséklet, jú­lius 25-én pedig mínusz 83 fokot mutatott a hőmérő. Ilyen hidegben, mint amilyet erről a két állomásról jelen­tettek, ember még nem tar­tózkodott. Természetesen ez rendkívül megnehezíti a sza­badban végzett munkát. A hatodik kontinens szovjet ku­tatói például jelentik, hogy mínusz 70 foknál a szabad ég glatt felállított műszerek ön­működő írószerkezetei leáll­nak. A tinta befagy. A petró­leum. minden óvintézkedés ellenére, hóléhez hasonló fo­lyadékká változik. A jég oly kemény, hogy még acélfű­résszel sem fűrészelhető. A jégre hulló vízcsepp pillana­tok alatt gömböcskévé fagy, de a jéghez nem fagy hozzá. A kénsav már mínusz 74,5 foknál jéggé változik. Orvo­saink rádiógrammban közlik a Déli-sarkról, hogy az em­berek minden védőeszköz el­lenére nehezen viselik el ezt a nagy hideget. A szívverés hevesebb, légszomj áll elő, és csökken a munkaképesség. A szabadban végzett munkánál minden mozdulatot előre , ki kell számítani. A nagy ma­gasságban lévő állomásokon, különösen eleinte, erős főfá­jásról panaszkodnak az em­berek. Az oxigénhiány okoz­za. A vérnyomás csökkenése általánossá válik. A déli-sarki orvosok megfigyelései szerint legtöbbet szenved a hidegtől a szem szaruhártyája és a légzőszervek. Ezek a jelensé­gek természetesen csak 5—6 napig tartanak, azután a szer­vezet alkalmazkodik az új helyzethez. Megállapították, hogy a »Szovjetszkaja« állomáson azok az emberek érzik magu­kat rosszul, akik a »Mirnij«- telepről repülőgépen érkeztek ide, vagyis nem estek át meg­felelő akklimatizáláson. Vala­mivel több mint 5 óra alatt majdnem 4 kilométer magas­ságba kerültek. Az alpesi hegymászók több pihenőt tartanak, amíg feljut­nak a csúcsokra. Ezáltal foko­zatosan szoktatják szerveze­tüket a klíma-változásokhoz. Ezt a későbbi expedíciók tag­jainál feltétlenül figyelembe vesszük. Azokat, akik a »Szovjetszkaja« állomáson fognak telelni, előzetesen hoz­zászoktatjuk a hideghez és a magaslati levegőhöz a »Pio- nyirszkaja«, a »Komszomolsz- kaja« és a »Vosztok« állo­másokon. felelőén ez évben is megren­dezi szeptember 23—28 között. A programban neves buda­pesti előadók és a helyi csil­lagászati szakosztály tagjai tar­tanak előadásokat a modern csillagászat kérdéseiről. Re­ményű nk van rá. hogy a. megnyitó előadást Sinka Jó­zsef, a Maigvar Asztronautikai Rizottség titkára tartja meg, aki beszámol az űrhajózás te­rén elért legújabb nemzetkö- még nem való : ’ iható meg la zi eredményekről. i bora tóriumokban mindez készem áll. a viliágtérben. Van-e fizikus, aki ne irigyelné meg azokat, akik majdan egy Föl­dön kívüli laboratóriumban fognak dolgozni? A kísérletező távol a Föld meleg leheletétől megkapja a legalacsonyabb hőmérsékletet bonyolult és drága hűtőgépek alkalmazása nélkül is, és csak az átsurranó napsugarak hatá- fokos hidegben az emberek j sát kell semlegesítenie. Meg- legfeljebb 20—30 percig dől- j figyelheti, hogyan »dermed« gaznak kinn. Testüket dunna- ] mag a molekulák mozgása az lúd tollával bélelt, különleges j abszolút null-fok közelében, sarkvidéki öltözék, arcukat ♦ Kísérletezhet bármely őt ér- vakondprémből készült áléfrc, | deklő anyaggal, gázokkal, fo- szemüket különleges fényvé- J lyadékkal és szilárd testekkel, dő szemüveg védi. A vakond* ♦ megfagyasztva őket természet- prémes álarc a fülre húzható j adta hűtőkészülékében. Min- sapkához csatlakozik, és lég- | den valószínűség szerint sike- zőcső vezet a ruha alá. A | rülnie fog elérni azt a néhány sarkkutató tehát saját teste által felmelegített levegőt szív be. Ezenkívül a szabad­ban dolgozó tudósok villamos és vegyi melegítőkkel vannak felszerelve, amellyel lábukat, kezüket és mellüket melegí­tik. De még - így is legfeljebb 15 percet bírnak ki a szabad­ban,- ha a hőmérséklet mí­nusz 80 fok alá süllyed. Ha­Természetesen azok a kuta­tóink, akik jelenleg a Déli­sarkon telelnek, jól fel van­nak készülve a télre. A »Szov­jetszkaja« és a »Vosztok« ál­lomásokon a lakóhelyiségek­ben plusz 17—20 fok meleget tudunk biztosítani. Mínusz 70 ezredfofcnyi különbséget, amely ma még az abszolút null-foktód elválaszt bennün­ket. Ugyanitt a fizikus a napsu­garakat összegyűjtő nagy tük­rének fókuszában egyúttal óriási hőmérsékletet — több ezer és tízezer fokot érhet el. A heliotechnikus mérnökök, akik a Napot arra tudják kény­marosan olyan oxigén-készü- } szeríteni, hogy fémeket olvasz- lékkel lesznek felszerelve, | szón meg, háromezer fokos hőt amely könnyen elfér a ruha- X adjon a Föld felületén, máris zat alatt. ♦ a hegesztés új módozatáról be­— Az sincs kizárva, hogy a | szélnek. A tükör segítségével hőmérséklet még tovább | csapdába ejtett napsugár vág, csökken a Déli-sarkon. Kuta- | olvaszt és hegeszt még magas tóink azonban készen állnak | olvadáspontú öntvényeket is, minden eshetőségre — fejez- | felforralja és elpárologtatja a te be az interjút az Északi t vizet a napenergiával működő Tengerhajózási Igazgatóság ♦ gőzkazánban, osztályvezetője. ♦ Az atmoszférán kívül elhe­sugarakat tudna összegyűjteni, amelyeket nem gyöngít meg a bolygó levegőburkán való át­hatolás. A nehézkedési erő itt teljesen eltűnik, vagy csupán kis mértékben van meg, úgy­hogy nem korlátozhatja a tü­kör méreteit. Ezért a kozmikus laboratórium magas hőmérsék­letet tanulmányozó osztályá­nak munkatársai összehason­líthatatlanul kedvezőbb hely­zetben lesznek földi kantár« sarknál. Az atmoszférán kívüli állomáson nem a másodperc rövid törtrészéig, hanem tet­szés szerinti ideig lehet majd dolgozni a csillagok hőmérsék­letének megfelelő hőfokokkal. Es nem kell utazni a forró délvidéki nap után, mert az mindig rendelkezésre fog állni a »kozmikus sziget« fizikusai­nak, heliotechnikusainak és energetikai szakembereinek. Tkf alahol, innen sok-sok * millió fényévnyi távol­ságban, titokzatos sugarak születnek — a világtér mély­ségeiben lejátszódó eddig még ismeretlen jelenségek hírnökei. A kozmoszból jönnek, és ezért kozmikus sugaraknak nevezik ez-'--1 « mindenen áthatoló ré­szecskéket. A feltevéseik sze­rint egyes csillagok elektro­mágneses terükkel meggyor­sítják a kozmikus részecskék mozgását,’ messzi utakra küld­ve őket a világmindenségben. A csillagok közötti térben re­pülő részecske és a Föld felü­letére érkezett részecske azon­ban nem egy és ugyanaz. Az atmoszférában mélyreható vál­tozások játszódnak le. A koz­mikus sugarak beleütköznek a levegőgázoik molekuláiba, és az így keletkező részecskék maguk is az összeütközések egész láncolatán mennek ke­resztül. Ilyen módon a szekun- dér-részecskéik jönnek létre, amelyek már nem hasonlíta­nak kozmikus elődeikre. A kozmikus sugaraikra vadá­szó tudósok nem elégednek meg az utódok vizsgálatával, hanem minden igyekezetükkel azon vannak,, hogy az eredeti részecskék tanulmányozása céljából minél nagyobb ma­gasságokba küldjék fel műsze­reiket. Kis kutatóléggömibökön rádióadóval egybeépített su­gárzásmérők emelkednek fel a levegőtenger külső habárai fe- ]* és valahol a Földön megfi­gyelők hallgatják és örökítik meg a kozmikus részecskék félbocsátott műszerek által észlelt jeleit, a nászec'toék »hangját«. Rakétákon műsze­rek száguldanak fel a sztra­toszférába: másíélszáz kilomé­ter magasságba, a kozmikus részecskék csapdáinak színhe­lyére. Ott azonban nem sokáig időzhetnek, hiszen a sztratosz­férarakéta emelkedési ideje mindössze néhány perc. Csupán földönkívüli labora­tórium képes minden lehetősé­get megadni a »teljes erejű« ti­tokzatos sugarak tanulmányo­zására, mert csak itt enyészik el az időbeli korlátozás és az a nehézség, amit a Földön a megépíthető műszerek súlya okoz. Korai lenne találgatni, hogy a műszeréoítők a műszereknek és készülékeiknek milyen új arzenálját hozzák majd létre a kozmikus laboratórium tu­dományos kutatásai számára, i A nehézkedés megszűnése mindenesetre teljesen szabad kezet enged nekik. Más körül­mények — más méretek. És valamikor a tudósok roppant- méretű mechanizmusokkal fognak dolgozni, olyanokkal, amelyeknek megépítése földi viszonylatban elképzelhetetlen. Ezek a gépezetek hozzásegítik majd a tudomány embereit, hogy olyan magasságokba emeljék a tudást, amelyek ma még megközelíthetetlen ek< szá­munkra. (Folytatjuk.) B. Ljapunov (Részlet a TIT Asztronauti­(A Trudból.) j lyezett tükör pedig olyan nap- ka c. előadási útmutatójából.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom