Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

JtL\\ süssünk­főzzünk AZ ÉTKEZÉS MŰVÉSZETE Iskolának ajtaja,.. Iskolának ajtaja kitárva, Sok fiút meg sok leányt be várja! Várja, várja, szívre zárja: — Jer, fiúcska, jer, leányka: Jer tanulni, írni szépen, Torna órán járni kézen, Játszadozni víg szünetben, Festegetni tág teremben vigyázva. Egyik gyerek beszalad nevetve, A másik meg ott lapul szepcgve. Sok-sok óra száll vidáman: Torna, ének és a számtan ... Víg ötös gyűl nagy pocakkal, Négyes is jó hosszú nyakkal, Hármas, kettes, ó, de számos, Jaj, te egyes — messze távozz, Örökre! Török Zsófi A tudás az élet ajándéka. A szorgalom a mi lelke­sedésünk gyümölcse. Szeptember az iskolaév kez­dete. Mi pedig a jövő építői vagyunk. Mindennek és min­denkinek megvan a maga helye, a maga rendeltetése. Édesapád azért tud házat építeni, mert megtanulta. Az orvos azért tud gyógyítani, mert tanulta. A tanár azért tud tanítani, mert tanulta. Te azért leszel az, ami akarsz lenni, mert tanulsz, megtanulod, amire neked szükséged van. De vigyázz! Legyél ebben a munkában hajthatatlan, ne engedd, hogy úrrá legyen rajtad a lustaság, a játék és a rossz szóra hallgatás. Amit elhatároztál, azt vidd ke­resztül tűzön-vízen. így szilárdul a jellemed, így válik be­lőled ember. Ezt kéri tőled a z Miliőt IL Néhány szó a hajhullásról A hajhullás nem újkeletű dolog, már régen is állandó problémát jelentett férfinak, nőnek egyaránt. Közlünk most egy jól bevált házi módszert, egyszerű, pénzbe alig kerül, s a legtöbb esetben ered­ménnyel jár. Egy likóröspohárnyi tiszta szesz­ben oldjunk fel egy gramm kínint (orvosi receptre kapható). Este erő­sen dörzsöljük be ezzel a folya­dékkal fejbőrünket. Két héten át kezeljük így hajunkat, s közben akármennyire is viszket, ne mos­sunk fejet. Kétheti kezelés után a bedörzsölést abbahagyhatjuk, vár­junk még három napot, s azután alaposan mossuk meg hajunkat. Ecetes öblítés után egy tojás fel­vert habját maszírozzuk be a fejbőrbe. Ezt a kezelést még öt estén át elvégezzük, s magunk is meglepődünk majd a kedvező eredményen. HÁZI BETEGÁPOLÁS GYÓGYSZEREK KÜLSŐ ALKALMAZÄSA Elöljáróban megmondjuk, hogy a külső kezelésnél is fon­tos a tiszta kéz. Kezelés előtt tehát alaposan mossuk meg kezünket. Most azokról a gyógyszerek­ről beszélünk, amelyeket kül­sőleg alkalmazunk (oldatok, keverékek, kenőcsök, porok és tabletták). Leghelyesebb eze­ket a szereket másutt tartani, mint a belsőleg alkalmazandó gyógyszereket, nehógy valaki tévedésből bevegyen belőlük. A külsőleg alkalmazandó fo­lyadékokat egyébként a gyógy­szertár szögletes üvegben ad­ja ki és ráírja: Külsőleg! SZEMBECSEPEGTETÉS A szembecseppentőbe felszí­vunk kőt-ihárom csepp orvos­ságot. A beteget lefektetjük, vagy ülve erősen hátraszeget- jük a fejét. Bal kezünkbe kis gézdarabat veszünk, és ezzel lehúzzuk az alsó szemhéjat (a beteg ilyenkor nézzen felfelé, s mi a joibb kézben .tartott cse- pagbetőiböl a kötőhártyiazsákba ejtjük a cseppet). A beteg ez­után .pislogjon, s a felesleges, kicsorduló orvosságot a gézzel itassuk fel! három, az utóbbinál öt-hat csepp szükséges. FÜLBECSEPEGTETÉS A fülkagylót parafán- vagy tiszta étolajba áztatott gézzel tisztogassuk meg az odaszá­radt váladéktól. 'Ezután oldal­ra hajtjuk a fejet, s szemcsep- pentővel vagy klskanállal a hallójáratba töltjük az orvos­ságot. ECSETELÉS Az ecsetelendő helyet az or­vos előírása szerint letisztítjuk (ha szükséges), különös óvatos­ságot és gondosságot igényel a beszáradt váladék, pörk feláz- tatása és eltávolítása. Hurkapálcikára vattáit csa­varunk, .bemártjuk az orvos­ságba (ne csurogjon), majd az ecsetelendő területet bekenjük, bedörzsöljük. A használt vat­tával sose nyúljunk ismét az orvosságba, törjük le a pálcika végét, és csavarjunk rá tiszta vattát. Bekenésnél, bedörzsölésnél sose kézzel, ne az uj­junkkal, hanem például tisz­ta kanál nyelével vegyünk ki kenőcsöt a tégelyből. Porbehimté&t (ha a gyógyszer nincs szóródobozban), ugyan­csak pálcikára csavart vattá­val végezhetünk kíméletesen és egyenletesen. NYERS PARADICSOMLEVES Személyenként két nagy érett paradicsomot számítunk. Lehúz­zuk a héjukat, áttörjük. Szemé­lyenként két evőkanállal nyers tejszínt adunk hozzá (édes tejfel is lehet), kevés sót, cukrot, és habverővel mindezt jól összeke­verjük. Néhány órára hidegre ál­lítjuk, csészékben tálaljuk. SZALONNAS TÖLTÖTT PAPRIKA A magházától megtisztított pap­rikát nem mossuk meg, csak gon­dosan letörölgetjük. Hússal, rlzs- zsel a szokásos módon töltjük meg. Most minden egyes paprikát papírvékonyságú füstölt szalonná­ba csomagolunk, és zománcos tep­siben szorosan egymás mellé rak­juk. Kevés vízzel pároljuk, sütjük, gyakori öntözés mellett. Végül óvatosan kivesszük, a lesülést tej­fellel fellazítjuk. Finom mártást készítünk belőle. Ebben tálaljuk, pirított burgonyát és káposztasa­látát adunk mellé. OSZIBARACK-TORTA 20 deka lisztből, 10 deka vajból, 6 deka cukorból egy tojássárgájá­val porhanyós tésztát gyúrunk, és ezzel befedjük a tortaforma alját. Félig megsütjük. Ha kihűlt, a for­ma oldalát megvajazzuk, meglisz­tezzük. A félig kisült lapra -30—40 deka meghámozott, keményebb fél őszibarackokat fektetünk, meg­szórjuk cukros, darált mandulával. Rá egy tojásból készült piskóta­masszát öntünk, és a sütőbe kész­re sütjük. KARFIOI.-PUDING (5—6 személyre) Háromnegyed kilós szép, fehér karfiolt rózsáira szedünk, sós víz­ben megfőzzük, lecsurgatjuk. Hat deka vajat. 6 tojássárgáját habosra keverünk, majd hozzákeverünk 4 lapos evőkanál lisztet, sót és ne­gyed liter tejet, vigyázva, hogy ne legyen csomós. Végül könnyedén belekeverjük a karfiol és a tojá­sok habját. Vaj azott és lisztezett formában egy órát gőzöljük: ki­borítjuk, olvadt vajjal leöntjük, és megszórjuk finomra vágott snitllnggel. Mit főzzek ma ebédre? — töpreng reggelenként a házi­asszony. Rövid gondolkodás után összeállítja a napi étren­det úgy, hogy a család táplá­ló ételeket kapjon, a családta­gok ízlését kielégítse, s nem utolsósorban a pénztárcája szabta kereteket se lépje túl. Az ételt gondosan elkészíti, hogy ízletes legyen, elfogyasz­tásának módjára és körülmé­nyeire azonban már nemigen ügyel. Pedig tudnunk kell, hogy ez is fontos. Az emberi szervezet a tápanyagokat úgy hasznosítja, ahogy azokat el­fogyasztották. Vagyis: helyte­len táplálkozási szoikások mel­lett az elfogyasztott élelem nagy résiét nem dolgozza fel a szervezet, de sokszor rossz közérzetet, gyomor- és. bélbán- talmakat, álmatlanságot és ide­gességet is okozhat a helytelen szokás. Együnk sietség nélkül A kapkodva fogyasztott étel­ből a szervezetnek nincs túl sok haszna. Az emésztőnedvek elválasztásának megindulásá­hoz idő kell. Ha a gyomrot gyorsan megtöltjük — mielőtt még működőképes lenne —, csak azt érjük el, hogy fölös­legesen megterheljük, mert az étel jelentős része emésztetlen marad. Étkezés előtt pihenjünk néhány percet Ne felejtsük el, hogy az evés és az emésztés komoly munkát igényel — még ki is meleg­szünk tőle! A fáradt embernek nincs elég ereje; aki kimerül­tén ül le az evéshez, az az étel nek csak a háromnegyed ré­szét emészti meg. Gyenge szer­vezetű gyermekek hízókúrája jobb eredményt hoz, ha étke­J Szabásminta-szolgálaf a postán Szeptember elsejével a pos­ta új szolgáltatással kedveske­dik a dolgozóiknak. A megyei hírlapiroda vezetője érdeklő­désünkre a következőket mondta: — Nem ' teljesen új szolgál­tatásról van szó, mert a posta eddig is foglalkozott bel- és külföldi lapok és szabásminták terjesztésével. Ez azonban csu­pán egyes helyekre korlátozó­dott. Most -már nemcsak divat­lapot adunk a csinosan öltöz­ködni vágyó nőiknek, hanem a divatlapokban található fazo­nokról, modellekről sza­básmintát is készítünk, s az egész ország terüle­tén, így a mi divatlap-boltunk­ban is veszünk fel megrende­lést. Vannak átlagméretre elő­re elkészített szabásmintáink is, melyek azonnal kaphatók di vatlap-bol tjóinkban, posta­hivatalunkban. —- Ha a bemutatott 50 féle kész szabásminta közül nem tud választani a megrendelő, aik-kpr bármilyen modellre vagy egyénileg elkészített rajz­ra felvesszük a megrendelést, és továbbítjuk a Posta Köz­ponti Hírlapiirodájához (Buda­pest. V., József Nádor tér 1.), ahol a szakképzett szabászok a kért szabásmintát pontosan elkészítik, és a megrendelőnek utánvétellel megküldik. Külö­nösen nagy az érdeklődés a varrni tudó, de szabáshoz nem értő nők körében a szabásmin­ta-szolgálat iránt, mert a sza­básminta segítségével . olcsón és gyorsan megvarrhatják ru­hájukat, és csinosan, ízlésesen öltözködhetnek. SZEMÖBLITÉS A szem környékét mossuk meg. Ha van szemöblítő, abba tesszük az orvosságot, majd az öblítőt a szemre borítjuk. A fej hátra hajtásakor a folya­dék a szemhez ér: a beteg pis­logjon bele. Ha nincs szemöb- lítő: a beteget lefektetjük, a fejét kissé arra az oldalra hajt­va, amelyik Szemet öblítjük. A fej alá vízhatlan anyagot, a külső szemzughoz vattacsomót helyezünk. A szemhéjaikat géz- darabbal széthúzzuk, és tuská­néiból öntjük a belső szemzug­ba az öblítő folyadékot. Az öb­lítő folyadékot mindig meg kell iangyosítani. ORRBACSEPPENTÉS Némely orrcsepphez hajlí­tott üvegpálcikát mellékelnek cseppentenek. Ezzel nehéz a gyógyszert pontosan adagolni, használjunk inkább szemcsep­pen tőt. Ha a cs-eppentésnek az a célja, hogy főleg az orr nyál­kahártyáját kezeljük, akkor erősen hátraszegett fejnél az orrnyíl,ás felső csücskébe csep­pentünk. A beteggel felszivat- juk a cseppet, s kezünkkel az orrszárnyakat összenyomva szétkenjük az orrban a gyógy­szert. Ha az a célunk, hogy az or­vosság nagy része a garatba jusson, akkor nem nagyon hát­ra hajtott fejnél, az orrnyilas «’..jó c'üc'k"be c--'-"" intünk. Az előbbi'' eseoili elég két­| Volt egyszer egy szegény % parasztember, és annak három 1 kicsiny fia. Egy napon jött a I vihar jégesővel és északi szél- | lel, és elpusztította termését. ÍA szegényember szörnyen két- j ségbeesett! De az a hír járta, ♦ hogy van valahol egy kolostor, t és ebben a kolostorban lakik j az Északi szél. Elment hát a | kolostorba és ott kopogtat. I Kijön egy apáca, és kérdezi, t mit akar. | — Az Északi szelet akarom t látni. ♦ ♦ — Jól van, mindjárt me- i gyek, és szólok neki — feleli laz apáca. Valóban, mindjárt »jött is az Északi szél. i — Mit akarsz? — kérdezi a : parasztot. | — Tudod te azt, hogy ne­‘■kem három kicsiny fiam van, }és te mégis tönkretetted a ♦ búzámat, és tönkretetted min- tdenemet?! t — Ö, szegényke! Várjál lesak — mondja az Északi szél. t Aztán elment, és egy kis do- | bozzal jött vissza. f — Fogjad, derék ember. ♦ Amikor a paraszt már az i országúton járt, a kíváncsiság «hajtotta, hogy megnézze, va­♦ jón mi lehet a dobozban, és így beszélt magában: »Ej, biz­tosan jó sok ennivaló van ben­ne«. Hanem alighogy kinyitotta a dobozt, kiugrott belőle négy manó. — Mit parancsolsz? -- kér- d-zV’. — Kedvemre való ételt. AZ ÉSZAKI SZÉL — Olasz népmese — — Melyik legyen az? — Az összes finomság, ami a világon van. És azok egy szempillantás alatt megterítettek egy asztalt rengeteg élelemmel, amelyek a szegényembert egészen el­bűvölték. Evett, azután be­csukta a dobozt, és folytatta útját hazafelé. Amikor hazaért, a kisgyere­kek kiszaladtak apjuk elébe, megnézni, hogy hozott-e vala­mi ennivalót, mert nagyon éhesek voltak. — No, látjátok, kicsikéim, hazajöttem, és hoztam nektek élelmet. Eközben a földesúr elment megnézni, hogy a paraszt a jégeső és a vihar miatt nem halt-e éhen. Odaér, és meglátja az egyik kisfiút, aki közben szép kö­vérre hízott. — Ejnye, te gyerek! — Apám, itt a gazdaúr! — No, hogy vagy? — kérde­zi a földesúr a parasztot. — Jól, uram. — Azt hittem, hogy már meghaltál. — Igen? No, de akar-e fel­frissülni, gazduram? — És a paraszt már indul is, nyitja a dobozát, hogy egy nagyszerű k'-iifőt készítsen. A e—»* ’ á IHva a föláesur kővé dermedt. Kis vártáivá így szólt a paraszt­hoz: — Idefigyelj, sok vendéget hívtam meg ebédre, és sajnos, épp ma hiányzanak az ina­saim. Tudod mit, add kölcsön nekem a dobozodat nyolc nap­ra. Ellenszolgáltatásúi küldök neked egy zsák búzát. Közben az idő járt. A pa­rasztot kielégítette a búza, a kedves gazdája pedig nem küldte vissza a dobozt. De a paraszt egyszer azt mondtta: »Legjobb lesz, ha el­megyek az Északi szélhez«. Elment hát a kolostorba, kopog, kijön az apáca, a pa­raszt pedig az Északi szél fe­lől kérdezősködik. Az ki is jött hozzá. — Uram, a földesúr elvitte tőlem a dobozt, amit adtál. Hogyha esetleg adnál egy má­sikat ... Az Északi szél közbevágott: — Várj! Elment, és hozott egy má­sik dobozt. Amint a paraszt az ország­úira ért, kinyitotta, és kiug­rott belőle négy manó. így szóltak hozzá: — Mit akarsz? — Enni akarok. — Várj. Mindegyik egy botot tartott. És Verték, verték annyira, hogyha a szegény paraszt nem Sok édesanya a jövőben há­zilag fogja megvarrni kislá­nya ruháját, mert a szabásmin­ta-szolgálat ebben is segítsé­gére lesz. Tájékoztatásul néhány árat közlünk: A típus-szabásminta ára 10—12 forint. Az egyéni méretre rendelt szabásminta 8-tól 25 forintig terjed attól függően, hogy'fürdőruha, szok­nya, blúz, kosztüm vagy ruha szabásmin tájára van-e szüksé­ge a megrendelőnek. Örömmel üdvözöljük a posta új szolgáltatását, mert úgy lát­juk, hogy szakavatottan foglal­kozik a dolgozó nők öltözködé­si problémájával, és segítséget akar nyújtani a megoldásában. Sok sikert kívánunk hozzá! csukja be gyorsan a dobozt, még agyonverik. Akkor a paraszt elment a. gazdához. És meglátta a dobozát a kan­dallón. Hirtelen, nagy titok­ban lekapta, és kicserélte az­zal, amely a zsebében volt. Majd még egy kis ideig várt, aztán elköszönt: — No, gazduram, látogató­ba jöttem, de már megyek is. A viszontlátásra! Másnap az uraság igen sok vendéget hivott ebédre. De senki sem látott közülük semmi előkészületet, és ezért valamennyien mondogatták: »De mit eszünk itt egyálta­lán? És mikor fogunk enni?« Hanem a gazda csak széle­sen mosolyog, és az ebédidő eljöttékor megy, és leveszi a dobozt. Nosza, kiugrik belőle a négy manó, és minden »mit akarsz?« kérdés nélkül elkez­dik csépelni. Amikor az uraság végre nagy nehezen megmenekül, rögtön elment a paraszthoz: — Megállj, te akasztófára- való, jól rászedtél! És menten kiűzte a birtokáról. A paraszt pedig más helyre költözött feleségével, fiaival és kedves dobozával együtt, ahol még ma is úri módon élnek, ha meg nem haltak. Olaszból fordította: órát fektetjük zés előtt fél őket. Örüljünk az étkezésnek A helyes táplálkozásihoz tar­tozik az is, hogy kedélyes lég­körben, jó hangulatban1 tör­ténjék. Izgalom, vita, szoron­gó érzés káros az emésztésre. Ilyenkor az emésztőnedvek el­választása meg sem indul, vagy ha már előzőleg megkez­dődött, azonnal abbamarad. Ál­latokon és embereken végzett megfigyelések igazolják ezt: kutya gyomrán műtéti úton kis nyílást csináltak, azt kive­zető csővel látták el. Ha a ku­tyának húst mutattak, néhány percen belül megindult a gyomornedv elválasztása. Ezt úgy észlelték, hogy a csövön keresztül a gyomomedv kicse­pegett. Ha a kutyát felbosszan­tották, például macskát mu­tattak neki, a gyomomedv- termelés azonnal megszűnt, és csak elég hosszú idő elteltével indult meg újra. Saját tapasz­talatból is tudhatja mindenki, hogy ideges állapotban »nem képes lenyelni egy falatot sem-«. A háziasszonynak tehát gondoskodnia kell arról, hogy az asztalnál derűs, jó hangulat uralkodjék. Az asztal ízléses terítésével, az ételek tetsze­tős elrendezésével fokozhatjuk az étkezés örömét, s ezzel az elfogyasztott tápanyagok mi­nél teljesebb felhasználását. Rágjunk alaposan A falat alapos elaprózása és nyállal való el keverése a leg­fontosabb előfeltétele az emésztési folyamat megfelelő lefolyásának. A falat rágása­kor annak felülete megnő, és ez megkönnyíti az emésztő­nedvek dolgát. A felületes rá­gás emésztési zavarokat okoz. A kiadós rágás a fogakat is erősíti. Az alaposan megrágott étel ízét is jobban élvezzük. Ne hűtsük le a gyomrunkat A hideg ételeket a gyomor jól elbírja, ha előzőleg alapos rágás közben, a szájban felme­legítjük. Fagylaltot vagy hi­deg italokat csak kis mennyi­ségben fogyasszunk. Gyakori és sok hideg étel vagy ital ár­talmas a gyomornak, s különö­sen káros az éhgyomorra fo­gyasztott hideg étel. Ne forrázzuk le gyomrunkat A forró ételek leforrázzák a száj, a nyelőcső és a gyomor érzékeny nyálkahártyáját, és ez krónikus huruthoz vezethet. Japánban nagyon gyakori a gyomorrák, s az orvosok ezt azzal magyarázzák, hogy ott elterjedt szokás a forró étel fogyasztása. Ne együnk késő este Kiadós étkezéseket minden káros következmény nélkül el­viselünk —, ha mozgunk utá­na. A röviddel lefekvés előtt elfogyasztott ételek azonban megfekszik a gyomrot, szív­nyomást és rossz álmokat okoznak. Különösen a kövér és idős ember érzi ezt. A dús vacsora jobban hizlal, mint a gazdag reggeli. Ezért ne együnk sokat vacsorára, és fő­leg ne együnk későn. ♦ \Az otthoni ruháról ♦ ♦ í A csinos, rendes és főleg tisz­• ta háziruha nagyon fontos. : Sokkal jobban érzi magát ben- l ne az ember, mint a kiselejte­zi zett utcai ruhában. Az otthoni l ruha jól mosható legyen, mert : a legnagyobb gondosság mel­♦ lett is könnyebben szennyező- í dik, még akkor is, ha nagy ! köténnyel védik. Főzéshez le­hetőleg tiszta kötényt, kendőt _ kössünk magunk elé; amiben * takarítottunk s a kertben fog­lalatoskodtunk, tegyük le. Délutánra összegyűlik a csa­lád. Akármilyen fáradtak is vagyunk, vegyünk erőt egy alapos mosdásra s az átöltö­zésre. Tiszta, elöl végiggombo- lós ruhát vegyünk fel, tegyük félre a papucsot, s bújjunk rendes, kényelmes házicipőbe. önmagunkat és családunkat tiszteljük meg ezzel. Délután már a kendőt is illik levenni, és rendes, csinos frizurával Király Ernő; kell ülni a vacsorázóasztalho*

Next

/
Oldalképek
Tartalom