Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-30 / 230. szám

A FOLDMUVESSZOVETKEZETEK ------------------------r- ÉLETÉBŐL ---------------­A jó kereskedő JlflELOTT AZ ŐSZI csúcs- forgalom lázas üteme magával ragadja a kereskedel­mi pályán dolgozókat, talán nem lesz fölösleges felhívni a figyelmet egy-két olyan, rész­ben vagy egészben elfelejtett dologra, melyekre jó, ha emlé­kezünk munka közben is, és nem előnytelen, ha különösen a fiatalabb kereskedők figyel mét nem kerülik el. Elsősor­ban azokra gondolunk itt, akik a kereskedelmi életbe csak úgy besodródtak, s ma is még olyanok, mint az a harang, amelyből kiszakadt a szív. Szocialista kereskedelmünk kialakításáért az utóbbi idő­ben nagy erőfeszítések történ­tek, s történnek ma is. Hiszen nem közömbös, hogy az élet színpadán a kereskedelemnek mekkora szerep jut. A keres­kedelem szerepét a történelem folyamán nagyon különböző módon játszották el a népek. Élvezték jelenlétének áldását vagy érezték hiányát. A FELÜLETES SZEMLÉ •ra‘ LÖK összetévesztik a kereskedőt a szatóccsal. Nem is sejtik, hogy sokoldalúságot, lelkiismeretességet, iskolázott­ságot, műveltséget, etikai ala­pot kíván az igazi kereskedői pálya. A kereskedőnek ismer­nie kell az üzleti életet elmé­leti, gyakorlati vonatkozásban egyaránt. S nem, szabad meg­feledkeznie az üzleti erkölcs­ről. A kereskedelmi dolgozók csak úgy várhatnak megbecsü­lést a társadalomtól, ha azt a sötét árnyékot, mely a keres­kedőket századok óta kíséri — s nem is minden ok, nélkül —, a szocialista kereskedelem er- kölcsi parancsainak megtartá­sával eloszlatják. Megbízható­ságot, és feltétlen igazmondást követel a kereskedelem, hi­szen a kereskedőknek nemcsak általános műveltséggel páro­sult szakképzettségre van szükségük, hanem mindenek­előtt jellemre. A BOLTVEZETŐ a beosz- tottakat mint egyenlő munkatársakat kezelje, akik­től csak a magasabbrendű kö­telesség és nagyobb felelősség különbözteti meg. A kereskedő foglalkozzék közgazdaságtannal is, hogy megismerje a kis dolgoknak a vagy egésszel való összefüggé­sét, hogy helyesen kapcsolód­jék bele a gazdasági appará­tus lüktető életébe. Magasabb és tisztultabb erkölcsre kell tö­rekednie, s akit csupán pénz­vágy vezérel: ne legyen keres­kedő. _ A kiszolgálás fogas kérdés az üzleti életben, s ma semmivel sem kisebb feladat, mint volt azelőtt. Az eladás művészete abban áll, hogy az eladó olyan lelkiismeretességgel adja el az árut, mintha ő maga volna a vevő. A vevő szereti, ha foglalkoz­nak vele, ajánlják az új áru­kat, felhívják figyelmét az új­donságokra. Szereti, ha fontos­nak tartják az ő jelenlétét, s a vevőnek ezt az érzését a boltos, az ő minden esetben megkü­lönböztetett magatartásával meg is erősíti. A gyakorlat iga­zolja, hogy a boltok egymás közötti versenyét á kiszolgálás finomsága, az udvariasság fo­ka dönti el még abban az eset­ben is, ha a szakképzettség nem az előzékeny eladó javá­ra dől el. Es S MEG EGYET: az el­adók ne tegyenek kü­lönbséget a vásárlók között. Boltjaink városnak, falunak olyan pontjai legyenek, ahova a dolgozók a napi munka után betérve cMhonos légkört, bará­ti mosolyt, udvariasságot, elő­zékenységet, megbecsiiiäst kapnak még akkor is, ha az el­adásra kínált árut nem veszik meg. Temesi Lajos Hogy sikeresebb legyen a gépi munka... A párt és a kormány a föld­művesszövetkezeteket ez év februárjában újabb feladattal bízta meg: a gépi munka szer­ződtetésével. Szövetkezeteink ezt a tennivalójukat eddig jól végezték. Országosan Somogy az első helyen van. Eddigi sikereink alapján bíz­hatunk abban, hogy éves gépi- munka-tervünket teljesítjük. A további eredmények eléré­sének azonban feltételei van­nak. Első feltétel: a gépállo­mások az erőgépeket és a von­tatókat helyezzék ki a földmű­vesszövetkezetekhez. Fontos, hogy a munkagépek is nagy választékban rendelkezésre áll­janak. A gépek kihelyezésének nem lehet akadálya, mert a megyei igazgatóság tájékozta- ' tása szerint a gépállomások- j nak van elegendő traktoruk, j Az viszont a szövetkezetek ] dolga, hogy munkát szerezze- j nek a gépeknek. Ke elégedje­nek meg a termelők alkalom- ; adtán jelentkező gépi munka igényeinek kielégítésével. ír- vezésére minden szövetkezet­ják össze előre a gépigényeket és kössék meg a szerződéseket. A tervszerűbb munkára a géphasználati társulásban van mód: egy dűlőn belül szer­vezzék a termelők társulását gépi .szántásra. A termelők vá­lasztanaik maguk közül egy vezetőt, aki irányítja a trak­torosokat. Ez a vezető ellenőr­zi a murára mennyiségét és minőségét, s ő szedi be a mun­kadíjat is. Jó a társulás, mert kiiktatja a gépek üresjáratát. Előnyt jelent a termelőnek, mert ha 2 km-es körzeten be­lül 12 kh. szántást kedvezmé­nyes díjú szántásként utalvá­nyoznak, kevesebbe kerül a munkadíj. Közép-mélyszántás­nál 12, mélyszántásnál pedig 16 forintot takarít meg hol­danként a termelő. Ezenkívül természetesen minden talaj­munkánál van hasonló kedvez­mény. Géphasználati társulás szer­nél van lehetőség. Ennek elle­nére a megyében jelenleg csak 10 géphasználati társulás mű­ködik. Nem foglalkoznak kel­lően a szervezéssel a csurgói, barcsi és nagyatádi járásban. Helyes lenne, ha a szövetkeze­ti vezetők a szervezésbe be­vonnák az igazgatóság tagjait és a termelési tagbizottságokat. Nagyban függ a terv telje sítésa a gépállomások és a földművesszövetkezetek lrap csolatától. A nyári időszakban e két szerv között voltak né­zeteltérések, leginkább azért, mert a gépállomás vagy nem küldte ki az ígért traktort, vagy jogtalanul elvitte a szö­vetkezettől. Tűrhetetlen az ilyen magatartás. A gépállo­más is, a földművesszövetke­zet is maradéktalanul tegyen eleget szerződésben vállalt kö­telezettségének. Együttműkö­dés — ez a siker alapja. Juhász Gyula Hírek innen-onnan kát. hold szerződéses növény Jó burgonyatermés várható Barcson és környékén. Ezt igazolja az is, hogy a barcsi fölctmüvesszövetkezet harma­dik negyedévi 70 vagon burgo­nya felvásárlását előirányzó tervét túlteljesítette. Dráva- szentesen, Somogytarnócán, Aranyospusztán gondot is okoz a burgonya felvásárlása, mi­vel nincs megfelelő raktártér. Gige községben sampinyon­gomba- és szamócatermelő szakcsoport alakult. Egyelőre 500 négyzetméter területen lesz gombájuk. Szamócával 3 katasztrális holdat telepítenek majd be. A szakcsoportnak ti zenegy tagja van, elnöknek Farkas József gazdát válasz tották meg. Hétszázezer forint forgalmat bonyolított le szeptemberben a nagyatádi földművesszövet­kezeti áruház. Ezzel a havi és a negyedévi tervüket is túltel­jesítették. A Hazafias Népfront megyei vezetői október 4-re Balaton menti vendégszereplésre hiV ták meg a lakócsai földműves­szövetkezet délszláv népi együttesét. Megállapodás jött létre a marcali és a barcsi földműves- szövetkezetek kultúrcsoportjai között, mely szerint a barcsiak az ősszel Marcaliban, a mar­caliak pedig Barcson vendég­szerepeinek. A kötcsel szövetkezet a szep­tember 14-én tartott őszi vásá­ron 81 ezer forintos forgalmat bonyolított le. A siófoki szövetkezet a na­pokban nyitja meg a leérte­ikéit áruk boltját. Ide szállít­ják -a járás valamennyi szö­vetkezetéből a leértékelt árut. A barcsi vendéglő-éttermet október 1-ével kisvendéglővé szervezik át. A söntest meg­szüntetik, s helyébe szépen te­rített és virággal feldíszített asztalokat raknak. A zákányi földmüvesszövet- kozet divatbemutatót tartott. Ez alkalommal 35 ezer forin­tos forgalmat bonyolított le a szövetkezet. Motorolaj helyett nyakolajról gondoskodott Nagy La- j o s, az igali földműves- szövetkezet gépkocsi elő­adója. Erre a nemrég meg­tartott gépjármű-szemle al­kalmával jöttek rá a fel­sőbb szervek illetékesei. Nagyon-nagyon megkop­tak az igali autó alkatré­szei, mert csak hírből is­merték a motorolajat. Nagy kartárs viszont saját torkának olajozásáról nem feledkezett meg: alaposan »beállítva« jelent meg a jármű-szemle színhelyén. Megrovással »jutalmazta« a MÉSZÖV elnöke a gép­kocsi-előadót — így talán ezután nem téved el az olajfélék birodalmában. Fűzi Ferenc, a ka­posvári földművesszövet­kezet igazgatósági elnöke sem teszi a kiralcatba a MÉSZÖV Értesítő szeptem­ber 22-i számát. Ennek 6. oldalán ugyanis az olvas­ható, hogy megrovásban részesült ő is, mivel a »szö­vetkezet valamennyi gép­kocsija elhanyagolt, pisz­kos, rozsdás, gondozatlan állapotban jelent meg az őszi gépjármű-szemlén Ot új szakcsoport a barcsi járásban A barcsi FJK és az érde­kelt földmüvesszövetkezetek szervező munkája szeptem­berben is meghozta ered­ményét. A babócsai földmű­vesszövetkezet körzetében, Bolhón, zöldségtermelő szak­csoport alakult, amely 11 családot tömörít soraiba. Negyvenöt holdon gazdál­kodnak majd az új gazdasági évben. A vízvári földműves­szövetkezetben talajjavító társulás jött létre. Csokonya- visontán növénytermelő szakcsoport alakult. A barcsi földművesszövetkezet gyü­mölcstermelő szakcsoportot hozott létre Középrigócon 5 kh. gyümölcsös területre. A homokszentgyörgyi szövet­kezethez tartozó Marietta- pusztán szintén megalakult egy növénytermelő szakcso­port. A földművesszöveikezeti vezetek és a szakcsoportba tömörült tagok egyaránt re­mélik, hogy a Barcsi járási Tanács VB szeptember 30-i ülésén szentesítik elhatáro­zásukat, amely egy lépést je­lent a mezőgrzd'1' >a szocia­lista átszervezése felé. Lakberendezési kiállítást és vás-rt tartoltak Barcson Nagy eseménynek számított j Barcson a földművesszövetke­zet által rendezett bútorkiállí- tás. A bútoripar készítményeit és más lakberendezési tárgyait mutatták be a vásárlóknak. Mintegy 170 ezer forint érté­kű bútor és más tárgy talált gazdára a vásáron. Hálószoba-, konyha- és kombinált-bútoro- kat adtak el nagy mennyiség­ben. Igen nagy sikere volt a győ­ri bútorgyár fényezett áruinak. Hálószoba-bútorból például ! több mint 10 garnitúrát vásá- ! roltak a vevők. A Vörös Csil- \ lag Tsz tagjai közül Péntek János, Marton Károlyné, Ró­zsa János és Kecskés János vettek bútort. Megyénkben a földművesszö­vetkezetek az elmúlt gazdasá­gi évben 17 ezer kát. hold te­rületre kötöttek növényterme­lési szerződést, szakcsoportok­kal és egyénileg dolgozó pa­rasztokkal. Ez a szám növeke­dett. Az 1958—59-es gazdasági évben már 19 166 holdra szer­ződtetnek. Cukorrépát hétezer, rostnövényt 2355 holdon ter­meltetnek. A MEZÖMAG Vállalat növény féleségeiből 7091, gyógynövényből 620 hold­ra szól majd a papír. A MÉK részére pedig 633 holdon zöld­ségféleséget termelnek a szak­csoportok és egyéni gazdák a földmű vesszövetkezetekkel kö­tendő szerződés alapján. Az idén először szerződnek a földművesszövetkezetek a gazdákkal konzervipari nö­vények termesztésére. A ter­meltető vállalat a szigetvári és a nagyatádi konzervgyár. A földművesszövetkezeti termelési felelősök negyvenöt növényféleségre kötik ezekben a napokban a szerződéseket. Feladatuk az elmúlt évihez ké­pest megnőtt, hisz 2166 hold­dal nagyobb területről kell alá­íratniuk a szerződést. A követ­kező gazdasági évben már 34 szövetkezet végez önállóan nö­vényátvételt. Ez azt jelenti, hogy 10 247 holdról veszik át közvetlenül a földművesszövet­kezeti alkalmazottak az árut, és negyvenötezer termelővel állnak összeköttetésben. A számok azt bizonyítják, hogy a földművesszövetkezetek mezőgazdasági tevékenysége állandóan no. 1960-ban már a falvakban minden ilyen irányú munkát a földművesszövetke­zetek irányítanak. A termelési felelősök jó munkájának tulajdonítható, hogy nem is egy falu teljesítet­te már, sőt túlteljesítette a cukorrépaszerződéses tervét. Ilyen például Nagyszakácsi, Patosfa, Lengyeltóti, Kaposfü- red, Gadács, Sörnye, Somodor, Rácegres, Andocs és Zics. ,Üj, , létesítmények Az idén is számtalan új létesít­ménnyel gyarapodik a megye íöldművesszövetkezeti hálózata. A somogy sámsoni szövetkezethez tartozó szőkedencsi bolt és ital­bolt 290 000 forintos beruházással készült el. Létrehozásában a szö­vetkezeti tagság is nagy részt vál­lalt azzal, hogy 30 000 forint ára részjegyet váltott. Ezenkívül 10 000 forint értékű társadalmi munkát, fuvart és egyéb gyalogmunkát vé­geztek a szőkedencsiek, hogy üz­letházuk elkészülhessen. Heresz- nyén november elsejére fejezik be a teljesen új bolt és italbolt épí­tését, amely 300 000 forintba kerül. Bélaváron ugyancsak vegyesáru- boltot létesítenek. 220 000 forintos költséggel. Előreláthatólag decem­ber 15-én nyílik meg ez az üzlet. Keresel ígeten korszerűsítik az ital­boltot 40 000 forintos beruházással. A járási tisztiorvos javaslatára át­építették a marcali szövetkezet ét­terméhez tartozó konyhát, 40 000 forintos értékben. A somogyjádí földművesszö vet­kezet 70 000 forintot fordít felvá­sárlási raktár építésére. Balaton- szentgyörgyön ugyanilyen raktár építését kezdték el. December 15-ig készül el Iharosberényben a felvá­sárlási raktár 140 000 forintos költ­séggel. A/ kaposvári földművesszö­vetkezet 160 000 forintot költ bá­rom felvásárlási raktár építésére. Somogytidvp.rhely 170 000 forin­tos beruházással új vegyesboltot kap, amelyet december közepéig a csokonyavisontai ktsz énít fel. A JVE8K a Balaton-part jobb zöld­ség- és gyümölcsellátása céljából 00 000 forintos beruházással teljé­én új felvásárlási raktárt és iro­dahelyiséget épít Balatonbogláron. Balatonszárszón az új italbolt épí­tésének egyetlen akadálya, hogy a tagság a 140 000 forintos beruházás 10 százalékát még nem adta öisz- rze, illetve nem vállalt ekkora összeggel felérő társadalmi mun­kát. Hajmás községben a most épült vegyesbolt új, 40 000 forint értékű berendezést kap. 200 000 fo­rintos beruházással kan új boltot Beleg, itt a munkálatokat a nagv- atádi ktsz végzi, és előrelátható­lag december 15-ig be is fejezi, örvendetes, hogy a belegiek már eddig mintegy 5»oo forint értékű társadalmi munkával és résziegv- járultak hozzá a bolt építé­séhez. A marcali járás földműves­szövetkezeti ügyvezetői cso­portosan tekintették meg az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítást és Vásárt. Az ott szerzett tapasztalatok hasznosításán van most már a sor. Nem karikás a kugligolyó... Lehet még néhány derűs vasárnapra számítani Bol­háson. is. En ilyenkor a földművesszöveikezeti kis kocsma udvarán összeve­rődnek az emberek, Una loműzőnek jó a kugli, il­letve jó volt, míg el nem »szakadt« a golyó. Most már a legnagyobb jóin­dulattal sem lehet ráfog­ni, hogy karikás. Még a legjobb dobó sem tudja egyenesen kilódítani. Meg­tréfálja. a fogadókat: ki­lép a deszkák közül, ke­resztül ugorja a babákat, nekivágódik az álogató lábának — minden ez, csak nem golyó. Nem fogadoznak, hanem — fo- gadkoznak az emberek. »Lopok egyet, ha nem vesz a szövetkezet.« »Ha nincs pénzük, adunk ösz- sze« — így a másik. — Szólunk a Tóth Já­nosnak, ő majd eszter­gál egyet fagyökérből. A somogyszobi fmsz megoldhatná a bolhást ’ uglizók problémáját. Pár forint miatt igazán nem érdeme^ h Ugatni a szö­vetkeze‘ e száVú sok-sok áldást. — Ebből a szövetből tessék venni! — pró­bálja meggyőzni a még habozó vevőt Kovács István, a len­gyeltóti földműves­szövetkezeti bolt ke­reskedő-tanulója. Bécsi Olga, a mogyszobi fmsz árusítója pilla alatt kiméri r árut. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom