Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-30 / 230. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1Ä58. szeptember 30­Néhány szó a kereskedelmi vállalatok KISZ-szervezeteiről A legutóbbi városi titkári ér­tekezlet résztvevőd azzal a megállapítással váltak el egy­mástól, hogy a KlSZ-szerveze- tek vezetői és tagsága előtt ha­talmas feladatok állnak. Nem­sokára megkezdődik az okta­tás, hamarosan sor kerül a tagkönyvcserére. Mindez a ki- szisták ezreit mozgatja meg. A Városi KISZ Bizottság ezért határozta el, hogy felülvizs­gálja néhány vállalati, alap- szervezet munkáját. A közel­jövőben igyekszik fokozni az ellenőrzést és sokkal több se­gítséget fog adni a fiatalok­nak. Többek között a MEZŐÉRT, a Kiskereskedelmi Vállalat, az Élelmiszerkáskeireskedelmi Vál­lalat. a Földművesszövetkezet KISZ-szervezeténék munkáját vizsgáltuk meg. Mit tapasztal­tunk ezekben a szervezetek­ben? Az eredmények mellett találkoztunk hibákkal is, me­lyek főként abból adódnak, hogy a KISZ-szeövezeteknek még nincs elég tapasztalatuk, nincs helyiségük, sőt, bizonyos fokiig magukra is hagyja, nem támogatja őket kellőiképpen a vállalat vezetősége. A MEZŐÉRT KlSZ-szervezeite hónapok óta nem tartott taggyűlést, pedig a szervezeti életetek ez a leg­alapvetőbb feltétedé. Az okta­tásit elég jól megszervezték, a tagdíjfizetéssel sincs különös baj, mégsem mondható kielégí­tőnek a MEZŐÉRT kászesei- nefc a munkája. A vezetőségi ülések, taggyűlések elmaradá­sa mindent megmagyaráz. A Kiskereskedelmi Vállalatnál még ennél is elszomorítóbb a helyzet. A vezetőségi ülések és taggyűlések megszervezése nehezen halad, a KlSZ-szerve- zet vezetősége azonban, ahe­lyett. hogy megoldotta volna az előtte álló nehézségeket, meghátrált, így nem meglepő: a Kiskereskedelmi Vállalat ki- szesed kullognak leghátul a tag. sági díj fizetésében. (Maries Mária már fél éve nem fizetett tagdíjat.) A vezetőség ezen cseppet sem lepődött meg, hiszen ők a ludasak a dolog­ban, sokszor előfordult, hogy elfelejtettek bélyeget igényel­ni a központtól. Öreg hiba az is, hogy a vállalatnál dolgozó 14—15 éves fiúkat. lányokat »■fiatalnak találták arra, hogy bevonják őket a szervezett po­litikai oktatásba, s a pártszer­vezet sem világosította fel té­vedéséről a szervezet vezető­ségét. A pártszervezetnek a jövőben sokkal többet kell tö- i'ődnie a kiszesefckel. Az lenne a legjobb, ha időnként beszá­moltatnák a fiatalokat arról, miként hajtották végre a ka­pott feladatokat. Az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalatnál már jobb munkát végeznek a fiatalok. A hiányosságok elle­nére is sikerrel jár a tartalmas KlSZ-életre irányuló törekvés. A szervezet munkáját tartal­masabbá teszik a kultúrren- dezvények. A kiszesek politikai tájókozódottsá'gát elősegíti, hogy az ifjúsági lapokat rend­szeresen vásárolják és olvas­sák. A Földművesszövetkezet KISZ-szervezete kiemelkedik jó munkájával. A vezetőség a tagok összefogásával mozgal­mas és pezsgő életet teremtett; rendszeresen tartanak taggyű­lést. nyilvántartásuk pontos, nincsenek elmaradva a tagdíj­jal. a fiatalok minden szóra- 1 kozási és tanulása lehetőséget, megkapnak. Kéthetenként po­litikai tájékoztatót tartanak, eredményesen előlkészítették a KISZ-oktatást is. Hogy a kas­szában több pénz legyen, gyűj­tik a hulladékpapírt, s a MÉH-nél értékesítik. Érdemes megdicsérni a legjobb kiszis- táikat: Böröczi Zsuzsát, Szabó Lászlót, Kassai Lajost és Né­meth Tibort. Az eredmények elérését az is segítette, hogy a KISZ-szervezetnek jó a kapcsolata a pártszervezettel és a vállalat vezetőségével. A cikk elején felsorolt szer­vezetek munkáját igen meg­nehezíti a helyiséghiány és a széttagoltság. Épp ezért a vállalatvezetőknek sza­vak helyett tettekkel kell megmutatniuk, hogy ké­szek segíteni a fiataloknak. Alsókban renovállak a kultúrházai Alsókban most fejezték be a művelődési ház renoválását. Az alaposan megrongálódott épületet kívül-belül rendbe- tették, és hosszas szünet után megint megkezdhetik benne a kultúrmunkát. Ünnepélyes megnyitóra készülnek. Oldják aieg a KISZ-szervezet legégetőbb kérdését: keresse­nek megfelelő helyiséget, te­gyék lehetővé, hogy a kisze- seknek valóban rendelkezésűik­re álljon egy olyan időpont, amikor összeülhetnek tanács­komi, taggyűlésre. A vállalatok vezetőinek mó­dot kellene találná arra is, hogy a KlSZ-vezetőség néhány tag­jának lehetősége legyen a ren­dezvények, gyűlések előkészí­tésére, a fiatalok nevelésére. Ebben nagyon sokat tehetne a pártszervezet — az anyagi tá­mogatás ugyanis nem elegen­dő. ez még nem javítja meg a KISZ szervezési és nevelési munkáját. Nem ártana, ha a párt- szervezet időnként beszá­moltatná a vezetőséget, sőt gondot fordítana arra is, hogy jó szervezési képes­ségű fiatalokkal erősítse meg. Jó lenne, ha a fiatalok ver­senyt indítanának a szakmai ismeretek jobb elsajátításáért, a »legudvariasabb eladó«, a »legtisztább üzlet« cím elnye­réséért. Ha módjuk és lehető­ségük van a vállalatoknak, szervezzenek egy-két »Ifjúsá­gi bodt«-ot, ahol a vezetők és eladók kivétel nélkül kiszesek. Reméljük, hogy a felsorolt KlSZ-szervezeteik a pártszer­vezet és a vállalat segítségé­vel kijavítják a hibákat, s szer­vezetileg megerősödve fognak hozzá az előttük álló nagy feladatok megoldásához. Nagyvári László, a Városi KISZ Bizottság szer­vező titkára. Vasárnap megnyílt — egy hétig tart nyitva a híradástechnikai kiállítás A Vasmagykereskedehni Vál­lalat rendezésében vasárnap délelőtt 10 órakor a Béke Szál­ló nagytermében megnyílt a híradástechnikai kiállítás. Jelen volt a megnyitón Ku­tas János, a megyei pártbizott­ság ipari osztályának vezetője, Hajdú István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője és a megye kereskedel­mi életének több más képvise­lője. Mint a RAVIL igazgató­ságának küldötte, Tax Sándor mondotta, a híradástechnikai kiállításnak az a célja, hogy a látogatókkal megismertesse a legújabb rádió és híradástech­nikai készülékeket, s tájékoz­tassa őket azok szakszerű használatáról. A kiállítás anyaga emlékez­tet a szocialista kereskedelem eddig megtett útjára. Hiszen — mint ezt Hajdú István megnyitó beszédében mondot­ta — a magyar vasműszaki áruk világszerte ismertek, s megbecsülést szereztek ipa­runknak, kereskedelmünknek egyaránt. A belföldi fogyasz­tás aránya jellemző népünk életszínvonalának emelkedésé­re is: 1954-ben 6082 darab, 1957-ben már 8387 darab rá­diókészüléket adott el a So­mogy megyei kereskedelem. 1954-től 1958-ig több mint 35 ezer rádiókészüléket vásárol­tak megyénk lakói. A legújabb hanglemezek vá­sárlásával egybekötött kiállí­tás egy hétig tart nyitva. A müsomapokon a kiállítási te­remben elhelyezett televíziós készüléken a látogatók meg­szemlélhetik a Magyar Televí­zió műsorát. A kiállítás bő választékú. Érdemes megnézni I Mikor kell a péksütemény? A fővárosi újságok hírt ad­tak arról, hogy Budapesten 16 péküzem ismét visszatért az éjszakai műszakban való mun­kára. A pékségek éjszakai mű­szakba állítása megjavította a főváros -reggeli péksütemény­ellátását. bár a szombati és a hétfői kenyérhiányon még így sem tudtak teljes mértékben segíteni. Vajon miért volt szükséges Budapesten az éjszakai mű­szak visszaállítása? Valószínű­leg azért, amiért most ősszel a kaposvári kiskereskedelem is kérte a sütőipart, hogy találjon módot a péksütemények reg­geli áruba bocsátására. A pék­sütemény jellegzetesen reggeli, Számok beszélnek a marcali járásról A számok mindig ridegen tárgyilagosak: közömbösek nemcsak a mennyiségekkel szemben, amiket jelölnek, hanem a céllal, amit általuk akar elérni megalkotójuk. E jel­legzetességük azonban nincs ellentétben azzal a tulajdonságukkal, hogy beszélni tudnak, sokszor minden szónál meggyőzőbben. Bo­csássuk hát rendelkezésükre az újság egy da­rabkáját, hadd mondják el a maguk nyelvén a letagadhatatlan tényeket: milyen fejlődésen ment át 13 év alatt a marcali járás, mennyi­ben változott meg lakóinak életkörülménye a felszabadulás óta. Tudom, akadnak olyanok, akik e változást a technika rohamos haladá­sának tulajdonítják. Nem lehet tagadni, hogy ez is benne van a számokban. De csak ezt nézni és elvonatkoztatni a tudomány fejlődé­sét a társadalmi formától, amelyben kifejtheti hatását, szemellenzős, antidialektikus szemlé­let lenne, és meghazudtolása az igazságnak. No de adjuk át a »szót« a számoknak. Szinte unott tény, mégis ezzel kell kezdeni: 1945-ben a járás területén 43 511 kh. uradal­mi földet osztottak szét. Itt kell megemlíteni, hogy Marcaliban mindössze az összbirtok 41 százaléka volt 25 kh-nál kisebb földterülettel rendelkező parasztok kezén. Az egyik legnagyobb eredménye az elmúlt 13 évnek a falvak villamosítása. 15 községben gyulladt ki a villanyfény, négyben pedig foly­nak a szerelési munkálatok. Ezzel szemben a múltban csak a járás székhelye volt ellátva időszakos helyi árammal. A járás községeiben összesen 1831 ház épült a felszabadulás óta. Érdemes megem­líteni, hogy a járás székhelyén a 142 új ház közül 89 2 705 000 forint értékű OTP-kölcsön- nel készült. Az életviszonyok ugrásszerű javulására a rádió- és motortulajdonosok számának több­szörösére emelkedése is jó bizonyíték. Az 1945 előtti 660 rádióval szemben ma szülék működik — nem számítva a vezffekes készülékeket. Az autóbuszhálózat kibővítésén kívül 584 motorkerékpár könnyíti meg a köz­lekedést, amiből a múltban mindössze 51 akadt Érdekes adat a közoktatásügy fejlődésének igazolására, hogy a felszabadulás előtti “ 2 óvodával szemben ma 10-ben folyik oktatás, kettő pedig a közeli hetekben nyílik meg. A művelődés közkinccsé tételére többek között jellemző az állandó mozik számának háromszorosára emelkedése. Jelenleg 12, köz­ségben van rendszeres vetítés, de a vándor­mozi a legtöbb községet felkeresi. A járás székhelyén teljes önerőből 503 000 forint értékű filmszínház épült, amelynek előadásait havonta átlag 8489-en nézik meg. Ez azt jelenti, hogy a község minden lakója havonta egy filmet végignéz — beleszámítva a csecsemőket és aggokat is. 1943-ban ez az átlag 3207 volt Egy-két érdekes adat a közegészségügy fej­ődéséről. 1943-ban 163 egy éven aluli csecse­mő halt meg, tavaly 33. a felszabadulás előtt 80 ágyas kórház működött 2 orvossal, 25 dolgozóval. Jelenleg a volt Széchenyi-kastéiy- ban 133 ágyban öt osztály 68 dolgozója, ki­lenc orvosa gyógykezeli a betegeket 1957-ben néldául 4506 beteget vettek fel, akiknek ápo­lása 2 993 000 forintba került. Ebből a fizető betegek csak 34 282 forintot térítettek meg. Néhány szám, ami azonban csak egy kis hányadát mutatja a megvalósítottaknak. 'em volt szó a kövesutakról, járdákról, az újonnan épült iskolákról és művelődési ott­honokról, közkutak fúrásáról, gépállomások, üzemek létesítéséről, orvos- és állatorvosokkal való ellátottságról és számtalan községen­ként más és más, mind a lakosság jólétét, könnyebb életét célzó létesítményről. A számok beszélnek. Hangjukat meg kell hallani azoknak is, akik mindezt közönnyel s^enúplik, természetesnek tartják, vagy ép­*reggel nem is akarják észrevenni. P, L. tízórai szükséglet, és Kaposvá­rott nagyon sokszor csak ké­sőbb lehet hozzájutni. Ez an­nál is iníkáibb baj, mert a mun­kába siető dolgozók, iskolások szívesen vásárolnák, és hiánya miatt nemcsak ők károsodnak, hanem még a kereskedelem is. Városunkban nem is volna szükség éjszakai műszak-beve­zetésiére, elegendő lenne, ha a jelenlegi raggal öt órás munka­kezdés helyett korábban, mondjuk hárem órákor kezde­né meg egy-két fehérüzem a péksütemények készítését. A szakszervezet beleegyezhetne az új rendbe, hiszen a munka­erők helyes beosztásával nem jelentene különösebb megter­helést a péküzem dolgozóira a korábbi kezdés, viszont meg­oldódna az időben való pék­sütemény ellátás a dolgozók nem kis megelégedésére. Hazánk állatállományának legszebb példányai — egy helyen A mozivászon tg gyengének bizonyulna, ha azt vállal­ná, hogy hű képet ad az Országos Mezőgazdasági Kiállításról és Vásárról. Az újságíró tollával szemben még kevésbé tá­masztható ilyen igény — csupán ízelítőül szolgálhatnak e so* rok. Bizonyos, hogy a másfélmillió látogató maradandó él­ményt hozhatott magával, ha nem szűkmarkúéin méretett számára a szemlélődésre rendelt idő. Merre nézzek, hova in­duljak? *— e kérdések faggatják a belépőt, amint a kapun belül szemben találja magáit a zászládíszbe öltöztetett főpa­vilonnal. A TECHNIKA J minden oldalról és mindenfelé lenyűgöző erőt sugároz. Meg­mutatja arcát a holnap, ami­kor mind kevesebb emberi izomnak kell megfeszülnie. Itt a korszerűsített magyar kom­bájn, a Velence — nagy táb­lán ringó búzatengerre való. A növényápolás és növényvéde­lem géped mellett kazalrakó Zetor pöfékel: elmés szerkeze­te megragadja és magasba len­díti a széna- vagy szalmabá­lát. Esőágyúk sorakoznak »tü­zelő állásban«: vizet lövellnek, hogy tovaűzzek az aszályt: Te­herautóról a földre drótkötél­pár nyúlik le, melynek segít­ségével a csörlő farörlfeket görget fel a kocsira. Abba is hagyom a felsorolást azzal, hogy munkásaink, mémökeihk kStettek) magukért. Fáradozá­suk hasznos gyümölcsét élvez­ni fogja majd a falu — és nem is a távoli jövőben. Bármerre nézek, mindenütt népes em­bercsoport gyűjtöget tapaszta­latot! A BAROMFITENYÉSZTÉS | iránt is nagy az érdeklődés. Itt láthatók a Gödöllői Kisállatte­nyésztő Kutató Intézet nagy­díjas fehér magyar és sárga magyar tyúkjai, aztán a ken­dermagos baromfiak. A szom­szédos ketrecben a Juhépusz- tai Állami Gazdaság oklevelet nyert Rhode-Island, mellette a vecsési gazdaság elsődíjas fe­hér leghom fajta tyúkokat mutat be. Első díjjal jutalmaz­ták a Mosonmagyaróvári Kí­sérleti Intézet szürke gyöngy­tyúkjait is. Mi szól e szárnyas- fajta tenyésztése mellett? Ol­vassuk csak a táblát: »...húsa külföldön nagyon keresett. Ol­csón fölnevelhető, mert rend­kívül szorgalmas élelemkereső állat.« Pekingi kacsáé az úsz- tatóval ellátott szélső ketrec. Jó hústermelő ez a hápogó: 9—10 hetes korában két és fél kilót rtyomi AZ ISTÁLLÓBAN mintha találkát adtak volna egymásnak az ország különbö­ző részein tenyésztett szarvas- marha fajták. Az ajtónál az Opályí Tangazdaság tizenkét borzderes bikája és üszője nyitja meg a sort, hazánk ke­leti vidékeinek képviseletében. Dánszentmiklósról magyartar­ka és jersey, Gödöllőről pedig borzderes és jersey kereszte­zésből származó teheneket hoz­tak fel. Szőrük színe után lo­vaknak nézné távolról az em­ber a Szügyi Tangazdaság ma­gyartarka és dánvörös keresz- tezésű teheneit. A kiállításon újfajta cigaret­tát hoztak forgalomba. A do­bozon szilajbdka az illusztrá­ció. A modell az istállóban ta­lálható, eredeti nagyságban. Buda a neve, »kormos« a nya­ka, másutt szürke a szőre en­nek a rövid lábú, zömök, öt­esztendős állatnak. Jámbor jó­szág lehet, hiszen nincs orrka­rikája. Buda az Ohati Törzsál­lattenyésztő Állami Gazdaság­ból utazott a fővárosba öt, ugyancsak magyar szürke faj­ta tehénnel együtt. Érdemes volt eljönniük, mert sok néző­jük akadt. ÖT KARÁM Őstermelői árak a kaposvári hetipiacon A legutóbbi hetipiac ismét sok áruféleségben árcsöloke- nést hozott. természetesen jobbára azokban a cikkekben, melyekben nagy volt a felho­zatal. Ebben az időszakban ál­talában kevés tojás érkezik a piacra, ezt ára is megmutatja: 1,50. Élő baromfi kilónként 28 forint. A burgonya olcsó, fel­hozatala erős: 80 fillér. Para­dicsom 1,30. A paprika ára emelkedett: 3,70. Egyre több téli alma található a piacon 2.30-as átlagos árban. Kiváló minőségű csemegeszőlőt már 3,30 forintért lehetett vásárol­ni. Szovjet csillagászok újabb sikerei Szovjet csillagászok meg­figyelései azt bizonyítják, hogy a Hold rendkívül egyen­letesen kering a Föld körül. A tudósok, ezt a keringési időt a másodperc százezred részé­nek pontosságával állapították meg. Kiderült viszont, hogy a Föld távolról sem egyenle­tes gyorsasággal kering a vi­lágűrben. Mozgását ugyanis meteorológiai jelenségek, da­gály-apály, stb. befolyásolják Ugyanezek a jelenségek a Holdon nem játszódhatnak le Az országos pontos’dő szol­gálatban is felhasználták már a Hold megfigyelések adatait. szintén értékes látnivalót tart kordában. 50 kancacsikó vá­gyódik innen a ménesbe, visz- szanyerni elveszített szabadsá­gát. A kétéves seregélyszürke arabs telivérek Bábolna lege­lőin edzették meg futóizmai­kat. A sötétpej éves csikók a Nagykunság rónáin szoktak száguldani. A szentegáti gaz­daság egy esztendős muraközi kancáinak háta vízvezető csa­tornának is beillenék. Az Alsó­leperdi Állami Gazdaság sötét­sárgái a karám lécei közt ki­dugják fejüket, egy-egy »em­beri« falatot kérve. Nem válo­gatósak: elfogadják a cukrot, kiflit, sőt beérik egy darabka kenyérrel is. Vidékiek és pes­tiek egyaránt juttatnak vala­mit ezeknek az állatoknak. (Tenyérről adják nekik a cse­megét, nehogy harapni való­nak nézzék az ember ujját.) A LÖVERSENYTELEPRE | — bemutatók idején — hihe­tetlen nagyszámú nézősereg verődik össze. Megtelik a lelá­tó, s vastag embergyűrű fogja körbe a pályát. Van itt látni­való! Negyvennyolcas huszár­ruhába öltözött, kilenctagú lo­vas zenekar lép elsőként a színre. Az élen a karmester­dobos lovagol, fekete paripán. Mindkét kezében dobverő van, ezért kengyelhez kötött gyep­ivel irányítja lovát. Möeötte két négyes sorban harsonások fújják az indulót — csupa fe­hér lovon. Kezdődnek a Magyar Nép- köztársaság kétnapos — szom­bat-vasárnapi — lovasverse­nyének befejező küzdelmei. Tizenkét akadály van a pá­lyán. Az első nevező lova rvie-ri--.-- ’-•'♦»'úk akadály­nál. Még kétszer megismétli az ellenszegülést — nem haj­landó ugrani — és kizárják a versenyből. Tercsi, a Budapes­ti Honvéd Sportkör pejparipá­ja kellő bemelegítés után, ha­bosán áll a rajthoz. Szépen in­dul, szinte úszik a levegőben, hét akadály fölött. A nyolca­diknál rosszul lép — s ló és lovas elterül a zöld gyepen. A mentőautónak nem akad dol­ga. Sárga nyerget tettek a sár­ga Csintalanra. Férfiasán üli meg a lovat Keresztes Erzsé­bet, a Bábolnai MEDOSZ Sportkör versenyzője. Tizen­hat induló között ő az egyedüli nő a kétnapos küzdelem győz­tese ... Lám, Árpád apánk tu­dománya tovább él — leányai­ban ..: 'a'rkonyha és minden borkimérés környéke egy v vásár. Hja, nemcsak állatkedvelő, lovasnemzet vagyunk. Nem vetjük meg, sőt kedveljük a cigánypecsenyét, a házi sült kolbászt meq a móri ezerjót vagy a kőrK-hon-jí. olaszriz- linget is. ».utas Jóasaf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom