Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-28 / 229. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1958. szeptember 28. A három Ml II IUI CS n [ arom testvér. Ott talál­koztam velük a barcsi téglagyárban. György, a leg­idősebb, 33 éves, s már nyolc esztendeje dolgozik a.z üzem­ben. A nyolc év jó szakmun­kást gyúrt az egykori segéd­munkásból. Középtermetű, vékony em­ber, higgadt természetű; mi­előtt valamit mond, jól meg­fontolja, megrágja, s nem sze­reti azokat, akik elhamarko­dottan alkotnak véleményt vagy ítéletet. Talán ezt a ha­tározottságot becsülik benne munkatársai is, hét évvel ez­előtt azért ruházták rá a szak- szervezeti bizottság elnöki tisz­tét. Becsülik benne az igyek­vő munkást, a melegszívű em­bert. Amikor Milics György az üzembe jött, még kézzel vetették a téglát, s a gyár egy- hatodát termelte a mainak. Ernő, a fiatalabbik MiUcs, bátyjával együtt állt munká­ba, ma viszont másod-magával dolgozik az égetésnél. Szak­munkás ő is, beletartozik a törzsgárdába. De itt van a legfiatalabbik Milics, a 25 esztendős József is, aki bátyiaméi is előbb ta­nulta meg a téglavetés forté­lyait: már 14 éves korában vérhólyagot hagyott gyenge tenyerén a talicska. Innen vo­nult be katonának, s menten ide jött vissza, araikor lesze­relt. Úgy hozzánőttek a gyárhoz, mint ahogy az ág ragaszkodik éltetőjéhez, a törzshöz. A három Milics neve egy kis történelem is a gyár életében: ők hozták létre a napokban az MSZMP üzemi szervezetét. Persze, nem most lettek kommunisták. Szívük­ben büszkék voltak forradal­már édesapjukra, akit Horthy fehérlegényei alaposan megkí­noztak. A két idősebb Milics már ötvenhatban tagjelöltfel­vételét kérte a pártba. — Közbejött az ellenforra­dalom, vad uszítás, üldözés ér­te a kommunistákat, a párt- szervezet régi vezetői és tagjai félreálltak. Akadt köztük, aki azt mondta: »Most már csinál­ja más, én megmaradok egy­szerű, pártonkívüline k«. Per­sze, most már ezek is tudják, milyen helytelenül viselkedtek, Mert a felsőbb szervek így akarták?... Részt vettem az egyik köz­ség tanácsülésén. Az elnök je­lentette be a napirendet, mely úgy szólt, hogy az éjjeli őrről, akit korábban ismeretlenül fel­fogadtak, kiderült: közönséges tolvaj, neve szerepel a rendőr­ségen vezetett közbűntényesek listáján... Márpedig igazság, hogy kecskére nem bízhatjuk a káposztát, mert ki tudja, nem használja-e ki a lehetősé­get ..; Azt javaslom a tisztelt tanácsülésnek, tekintettel, hogy a rendőrségi értesítés is úgy szól, hogy ilyen személy nem teljesíthet közszolgálatot, a ta­nácsülés váltsa le azonnali ha­tállyal, vonja meg tőle a meg­bízást ..; Kérem az elvtársa­kat, tegyék meg észrevételei­ket .; : Egy ideig hallgatás, aztán megszólal az egyik tanácstag körülbelül így: »•Hát ha a felsőbb szervek így rendelték, akkor mi se tartsuk meg szolgálatunk­ban.« Igent mondott, de észre | lehetett venni a szaván a meg-f győződés hiányát. Az volt a» felszólalás mögött: »Jó, váltsuk! le, ha így muszáj, de a faluban ♦ nem kell megtudni, hogy mi! mondtuk ki az igent. Hátha! nem jó szemmel nézne rám ez-1 után a sértett.« | Arról nevezetesek a göllei Hányszor van dolgunk efféle; asszonyok, hogy dolguk végez- »igen«-nel, amely voltaképpen | tével nem szeretnek otthon nem is igen, hiszen a beleegye-1 részt kémek a falu éle­zés nem meggyőződésből fo-J tőnek irányításából, tettekkel És aki azt mondja: »Ha már a felsőbb szervek úgy akarták, ám legyen«, az melyik oldalon áll? Nem az utóbbiakén. Mert noha ő mindenki szemé­ben »népszerű« szeretne lenni, azért mégsem lesz népszerű. Az emberék nem szeretik, ha képviselőjük, vezetőjük ügye­sen lavírozik, ide is meg oda is, s nincs meghatározott ál­láspontja. Igaz, nem nagy dolog ez, de a tanulság a nép emberének ebből az: ha valaki »á«-t mond, mondjon »bé«-t is, de a saját véleményét mondja. A nyílt beszédet, igaz, nem min dig f izetik babérral, de az igaz ság gyümölcse végül is kama­tos kamatostól beérik. hogy akkor megfutamodtak a harc, a nehézségek elöl, de hát akkor eleinte úgy gondolták: a hallgatás a legjobb megol­dás. A járásnál sem igen tö­rődtek velük, ők meg szégyell­tek a pártnál kopogtatni: íme, élünk, ne hagyjatok kínlódni bennünket. A két idősebb Milics, miután nagyon unták már a tétlensé­get, szóltak a szeszgyári kom­munistáknak, legyenek segítsé­gükre, élesszék fel közösen a pártszervezetet a téglagyárban, hiszen a mag ott van az üzem­ben, csak meg kell keresni. S a szeszgyári elvtársak — dicsé­retükre legyen mondva — azonnal válaszoltak — még­hozzá tettekkel — a segélyt kérő szóra. Milics Györgyöt és Ernőt jó munkájuk után rend­kívüli tagnak, Milics Józsefet, Strasszer Györgyöt, Fekete Nándort pedig tagjelöltnek vették fel. A járási pártbizott­ság a szeszgyári kommunis­ták határozatait jóváhagyta, s ezután megalakulhatott o párt- szervezet a barcsi téglagyár­ban. A régiek közül még Nagy Imre és Nagy Sándor nem tag­ja a pártnak, de már ők is szóltak Milics Györgynek — mert 5 lett az új alapszervezet titkára —, hogy szeretnének újra párttagként dolgozni az üzemben. Mint Milics elvtárs mondja, a következő • taggyű­lésen megtárgyalják a két elv­társ kérelmét, hiszen rendesen viselkedtek az ellenforradalom napjaiban, s az azóta eltelt időben is bebizonyították: pár- tonkívüli kommunista módjára dolgoztak. Jft °dV mit tart legközeleb- bi feladatának a párt- szervezet? Hát erről, igaz, kol­lektiven még nem tárgyaltak, de úgy gondolják, egyik fel­adatuk az emberek nevelése lesz. Együtt akarnak lenni jó­ban-rosszban az egész kollek­tívával, Magyarázók lesznek, ahol magyarázni és eloszlatni kell a téves nézeteket. Az első gond már jelentke­zik: nincs párthelyiségük, az iroda kicsi, az egyetlen kul­túrterem meg kell az emberek­nek, ezért meg akarják kérni a vállalat vezetőségét, járuljon I hozzá egy kis párthelviség I 'oítéséhez. A kommunisták érő szavára a pártonkívüli munkások is segítenek az épí­tésben. a^ÁRTÉLET HÉTKÖZNAPJAI A zsitfapusztai kommunis­ták kérték a járási pártbizott­ságot, tegye lehetővé számuk­ra, hogy ők is részt vehesse­nek a téli pártoktatásban. Ám itt a kommunisták számará­nya kevés ahhoz, hogy külön tanulókört szervezzenek. A já­rási pártbizottság is tartja ma­gát ahhoz az elvhez, hogy csak ott hozzanak létre oktatási csoportokat, ahol megfelelő képzettségű propagandista van. Azonban figyelembe véve a zsitfai elvtársak Igényét, a fel­sőbb pártszerv elhatározta: a télen jó előadókat küld a pusztai emberek közé, s a ta­nulás formája itt az előadás- sorozat lesz. * * * A barcsi járásban még ti­zenkét község nem rendel­kezik párthelyiséggel. A já­rási pártbizottság a járási és községi tanácsokkal összefog­va most arra törekszik, hogy visszaadják a pártszervezetek­nek az ellenforradalom alatt mások által elfoglalt párthe- lyiscgcket. Heresznyén pél­dául a földművesszövetkezet italboltját helyezték el akko­riban a párthelyiségben. Most új italboltot épít a földműves- szövetkezet, és a helyiséget rövidesen visszaadják eredeti rendeltetésének. * * * Az utóbbi hetekben jelentő­sen aktivizálódott a Hazafias Népfront-bizottságok munkája a siófoki járásban. Kivétel nél­kül minden községben össze­ültek a bizottságok, rendezték soraikat, megbeszélték, mit te­hetnek ők a megyei pártbizott­ság által elkészített és elfoga­dott téli terv megvalósításáért, a tömegkapcsolat javításáért, a pezsgő társadalmi életért. Adandón napirendre tűzték a községfejlesztási terv végre­hajtását is, és ezen az ülésen mintegy 250 meghívott dolgo­zó paraszt is részt vett. * * * A somogyszili MSZMP-szer- vezet tagjai anyagilag is hoz­zájárultak pártházuk csinosí­tásához. A község húsz kom­munistája 1000 forintot aján­lott fel a pártház rendbetéte­lére, illetve berendezések, ké­pek vásárlására. * * * 1 A m-’gye pártszervezetei az év végéig kidolgozzák 15 évre szóló távlati tervüket: halj mikor akarnak pártházat étjí- 1 te' tani, mivel gazdagítják a párt- Varga József szervezetek vagyonát. Hogyan szervezték meg A PÁRTOKTATÁST Csokonya visontán ? IB AROM Hét, és indul a pártoktatási év. A na­pok szélsebesen telnek, s itt van október 15-e, amikor ün­nepélyesen megkezdődik a községekben az Időszerű kér­dések vagy a Marxizmus-leni- nizmus tanfolyama. A barcsi járás falvaiban is lázasan ké­szülnek az oktatásra a párt- szervezetek. Válasszunk ki a sok közül egyet, a csokonya- visontait, s nézzük meg, ho­gyan szervezték meg itt a pártoktatást. Csokonyavisonta igen nagy község, több mint ötezer lako­sa van, tehát a pártszervezet­nek módjában áll nagyobb lét­számú tanfolyamot indítani. Már tavaly, amikor szóba ke­rült az oktatás, törték a fejü­ket, milyen tanfolyamot indít­sanak. Volt aiki az Időszerű kérdéseket, akadt, aki a Marxizmus-leninlzmus tanfo­lyamot, mások mindkettőt ja­vasolták. Abban állapodtak meg, hogy jobb lesz csak az Időszerű kérdések tanfolyamát megindítani, mivel két tanfo­lyam szétmorzsolná a párt- szervezet erejét. Az elhatáro­zást tett követte: tizenkét párttag és hat pártonkívüli je­lentkezett a meginduló okta­tásra. Idén, amikor a ve­zetőség a pártoktatás megszer­vezéséhez hozzálátott, nem so­kat teketóriázott, újra csak ezt választotta. — A gyakorlat bebizonyítot­ta, hogy községünkben ez a legmegfelelőbb oktatási forma. Csokonyavisontán is szükség van arra, hogy a párttagok minél jobban felvértezzék ma­gukat politikai tudással. Sok még a helytelen nézet, s meg­felelő elméleti felkészültségre van szükség ahhoz is, hogy a parasztokat meggyőzzük a tsz-mozgalom igazáról. Gyak­ran felbátorodik az ellenség is, és saját pecsenyéjét sütögeti. A napokban néhány asszony elhíresztelte a faluban, hogy viszik a magyar katonákat Tajvanra. Ha a párttagok nin­csenek tisztában az esemé­nyekkel, akkor nem tudják le­szerelni ezeket a rémhíreket. Ezért kell figyelemmel kísér- niök a világ eseményeit, hisz ma már minden harmadik házban világvevő rádió szól, s az emberek a külföldi adáso­kat is csak hallgatják. S bi­zony az ellenség nem alszik, cÁ qiillej, a s S-Zö íu/ ő k gant. Nem más ez, mint me-| {tagadják annak a régi világ- k a hat imát, miszerint •»asszonynak szélgetünk a most alakulgató tervekről. — Október 5-én, vasárnap a KISZ-fiatalokkal közösen ren­dezünk egy szüreti mulatsá­got, amelynek bevételét meg­nekvés a felelősségvállalás í bűm kelt mondásnak a hatál- ' osztjuk. A fiataloké a hagyó is vezetni, valaki-í ____ __________________________ t..-. ___. ia. a lól, márpedig vezetni, valaki __ _ k ét képviselni, vagy valakinek IfőzöMl mellett T'telyZí a sorsában dönteni felelősség- *' vállalás nélkül, egyszerűen le­hetetlenség. Igaz, hogy kívülről és ként a nézve bizonyos fokig úgy tű- • mányokhoz hű felvonulás megszervezése, a rendezkedés- ben váló segítés. — Műsorral is készülnek? — Igen is meg nem is. Ugyanis ezen a napon nálunk vendégszerepei Mindszenty Ödön és Utry Anna magyar- nóta-énekes, akiket a falu De a nép 'bármely megbízothTaz asszonyok hátat fordítaná- "fPf szeretettel vár, mert már . . .. * oo nie sí -tAvon ™ o, -ro 7« A «7- r pant SÍ JCTRori fil~ ot Jno-tn le itt j A megyében a göllei nőta- | nács élete a legelevenebb, I fő- ♦ munkája csaknem a legered- I sértett szemszögéből; '^nycsebb. A férfiak kényte- T lenek elismerni, hogy bizony nik, mintha az előbbi felszóla-, nebezen lennének meg az osz­lás érdekvédelmet szolgáira. |szonyok nélkül, ha egy napon De a nép bármely megbízott- ♦az asszonyok hátat fordítaná- „ ., ------------------ --------------------- . j ának, dolgozzék akármelyik! áak a társadalmi munkának, i repoíű ismeri okét. Járták itt újítjuk az idén. Az első elő­■ ■ A.....7. A. 1.: _ többször knn.tsi Ft>ranr np.mze- ~ A A, __„ _ Í .~ ­s zínjátszó csoportjának. Az idén nem terveznek előadáso­kat? — De bizony tervezünk, csak egyelőre nem tudjuk még, hogy a két eddig kiválasz­tott darab közül melyiket ad­juk elő: a Szabin nők elrab­lását-e vagy a Boci-boci tarka című Csizmarek-darabot. — Mind a kettőt. — Hát nem lehetetlen az sem — válaszolja nevetve. — Tavaly sikeresek voltak az orvosi előadások, melyeket a nőtanács rendezett. — Igen, ezeket szintén fel igyekszik rémhírekkel rossz hangulatot kelteni. Mi sem fordulhatunk hát a másik ol­dalunkra, állandóan éberen kell őrködnünk — mondja Miklós Gyula párttitkár. A Z UTÓBBI IDŐBEN V®- megnőtt a párt tekinté­lye a községben, azért is felke­resik a kommunistákat a gaz­dák, hogy a nemzetközi hely­zetről beszélgessenek velük. Ez pedig megköveteli tőlük a fel- készültséget. Ha ki akarják elégíteni a politikai kérdések­kel hozzájuk fordulók érdek­lődését, ha eredményesen akarnak az ellenséges ideoló­gia maradványai ellen harcol­ni, feltétlenül képezniük kell magukat. A pártszervezet min­den tagjának síkra kell száll­nia a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért is. Hét dolgozó paraszt párttagjuk van. El kell őket vezetni addig, hogy fel­ismerjék: nekik kell legelőször belépni a termelőszövetkezet­be, ha azt akarják, hogy a köz­ség megmozduljon. Tisztában van ezzel a pártszervezet veze­tősége és tagsága? Természe­tesen. Tudják, hogy az előttük álló hatalmas feladatokat csak úgy valósíthatják meg, ha job­ban felkészülnek az eszmei harcra. — Idén 18 hallgatóra szá­mítunk. A pártonkívüliek és a párttagok aránya sem válto­zik: az előzőből hatra, az utób­biból tizenkettőre számítunk, mint tavaly. Az oktatást Füle István tanácselnöklhelyettes vezeti. Megosztottuk egymás között a tagokat, beszélgettünk velük az oktatásról. Figyelem­be kell venni, hogy Csokonya­visonta hatalmas község, s aki például a külterületen lakik, az nemigen jelentkezik okta­tásra, mert télen, amikor nagy a hó, kemény az idő, képtelen rendszeresen eljárni. Olyan is akad, akinek nem megfelelő az Időszerű kérdések tanfolya­ma, Marxizmus-leninizmusra szeretne járni — Mondja Mik­lós Gyula párttitkár. A CSOKONYAVISONTAI PARTSZERVEZET ve­zetősége megértette a pártok­tatás jelentőségét, hisz minden­napi munkájában, saját bőrén érzi az oktatás szükségességét, ha valamilyen politikai kér­désben nem lát eléggé tisztán. Ezzel tehát nincs baj, azzal vi­szont igen, hogy kissé »szabad­jára« engedi a jelentkezéseket, • nem folytat kellő agitációt a : párttagok közt, nem igyekszik •minden egyes taggal beszélni, : meghányni-vetni vele, mint- is : képzeli a pártoktatást. Pedig ■erre feltétlenül szükség van, : ha a pártvezetőség sikeresen : akarja az idei pártoktatást le- : bonyolítani. Nem mondható nagy eredménynek, ha csak 18 nem is olyan titkos. Szeret­__^ _______v____________ n őnk elérni, ha végre meghall- ♦ embert tudnak a pártoktatás- gatásra találna évek óta ham.-, goztatott kérésünk. Nincs óvó- ! ba bevonni. De hogyan (beszél­gethettek volna pártonkívü- dája ennek a nagy falunak. A | iiekkel, amikor magukkal a dolgozó szülök gyakran nem ♦ párttagokkal sem beszélt a ve- tudják hova tenni, kire bízni! zetőség? Kertész Jánosné pél- kicsinyeiket. Arról nem is be-! dául még azt sem tudja, mi- szélve, mennyire érezzük az is- i Íven oktatási formát valasz- | kólában az óvodai nevelés hiá-l tott a pártszervezet. Kálmán I ny átl | Ferenc, az általános iskola — Semmi lehetőség nincs az\igazgatója, aki nem régóta la­óvoda létesítésére ? — Lenne, csak végre rá kel . lene szánnia magát a falu ve-! zetőségének, hogy megoldja ♦ velünk közösen ezt a problé ♦ kik a községben, sem hallott ! még arról, hogy is állnak az ‘oktatással. Épp ezért a párt­vezetőség legelemibb kötelessé­ge lett volna, azonnal megis­szervben is, mindig azt kell néznie, kinek az érdekében szól vagy dönt, a közösségé­ben-e vagy csak egy-két sze­mélyében. Mert jóllehet az em­lített községbeli éjjeli őrnek az a közösségnek, és ki-ki csak a főzőkanalat forgatná. Szeren­csére erről szó sincs. Göllében úgy telnek a napok, ahogy az asszonyok megszabják. Érten­dő pedig ez különösen a falu kulturális életére, a falu új az érdeke, hogy állásában ma- j arcának kialakítására. A nőta­! nács a motorja a kuUúrház ♦ munkájának, tagjai fárad oz- tnak azon, hogy könnyebb, egy- I re derűsebb legyen a falu éle­tté s mind több problémát old- tjon meg kedvezően a társadal­radhasson, még ha nincsenek is rossz szándékai. Ám a falu, a közösség érdeke azt kívánja, hogy tolvaj ne vigyázzon az al­vó nép javára. többször. Sánta Ferenc népize- adás címe szerint • a fertőző nekara is itt ^ lesz, ők kísérik megbetegedésekről nyújt tájé- a vendégművészeket. koziatást. A második előadás , De hiszen elviszi az egesz a házasélet egészségtanával bevetett ez a műsor! | foglalkozik, és így tovább. A , Hát az bizonyos, hogy bu- , komoly programpontokon ki- sásan megkérik a fellépési dí- ( szerepel terveinkben jó jat a vendégek, de nem saj- néhány műsoros, tánccal egy- naijuk, mert ami elveszik a ré- j hekötött teaest, egy sereg üll­őén, megtérül a vámon. Lesz \ mát. Van a földmüvesszövet-1 mertetni vele, milyen felada­* tok állnak a kommunisták Nos tehát, a falu képviselő-; összefogás. Mindezt igazi le választhat- vaev az esvéniasszonyi szerénységgel és lel­je vaiaszrnax. vagy az egyen ^ érdekeit képviseli a faluéval? szemben, vagy a falu népéét i azért a köszönöm szóért, ame- ! lyet egy-egy sikeres akciójuk és talán így használ legjobban ♦ utón kapnak elismerésként. majd az éjjeli őrnek is,! Most, hogy lassacskán már mert ki tudja, hátha éppen azlnem sürget munkára a határ, ... ,, .. _ _ „ ♦vége felé közeleg a betokarí­a döntés menti meg egy eset-».;■ •' „„ . - ■ ... , ♦ tas, a göllei nők oszi-teli mun­leges újabb félrelépéstől es az • kaprogramjuk összeállításán édesapát családjának a börtön- í dolgoznak. tői. (Családja emiatt még nem! Bemard Jenőné pedagógus- íog sínylődni, hiszen másutt is j sal, a nőtanács elnökével be­találhat munkát, kenyérkere-J »éti lehetőséget.) -......................................... m it osztanunk a kiszesekkel. I — Mit terveznek a szüreti ! bál utánra? ! — A vidám munkakezdés után következik a szülői mun­kaközösség választása, majd ezzel párhuzamosan a pedagó­giai előadássorozat tematiká­jának a kidolgozása. Tavaly I igen megszerették a gyermek- neveléssel foglalkozó előadá­sokat a szülők. Novemberben ismét megindítjuk a szabó­varró tanfolyamot, a játékké­szítő és kézimunka szakkört. Ha lesz elég érdeklődő, a dí­szes lányok részvételével főző­tanfolyamot is kezdünk. — Jó híre volt a nőtanács nép, amit mind nekünk kell széppé varázsolni. Például a télapó és a fenyőfa-ünnep. — Oktatási terve nincs a nő­tanácsnak? is mondana róla, séggel át lehetne óvodává. De a tanács a községben. ' t szervezetben. mi hír a A Z IDŐ SÜRGET, minél előbb beszélni kellene akik kezeinek egy helyisége, burgo-1 ' nyát tárol benne. Szívesen le *e,ott mondana róla, kevés költ- ♦ alakítani! a köz-1 ségfejlesztésböl járdákat épít. i , , , ... , . , Pedig valahányon lemonda-! azokkal a parttagokkal, nánk még az elkövetkező két- ♦ eddig még nem jelentkeztek, három évre a járdákról, csak?mert legtöbben egy kis meg- óvoda lenne. A társadalmi; győzés után beleegyeznének a szervek, a falu egész lakossá-i . .. ~ ga megadná a segítséget azt * , „ , óvoda építéséhez. ! Három hét, es Csokonyavi­— Ez a véleménye, állás-tintán is indul a pártoktafós. | uo ot- iii/xzioyüf u-K/u/o v — Különálló nincs. A párt- | pontja a nőtanács valamennyi l A még hátralévő napokat igye- szervezet oktatásába kapcsoló- \ tagjának? -'--------------------------- — ; kezzék a pártvezetőség minél !dé^A!íddir néQye7} | — Ez, de nemcsak a száz-! jobban kihasználni. Üljenek le Jßl&TVtlC&Zt&k. Toth FqTGTICTIP, ! hite* óoci /-»c o 'yrooo i iá-isiié * . . jelentkeztek: Tóth Ferencné Réz Sándorné, Berta Lajosné és Cser Lőrincné. Remélem, többen leszünk, mire .megindul az oktatás. — A terveket mérlegelve is­mét gazdag eredményeket ígér a nőtanács életének most kez­dődő időszaka. — Reménykedünk benne. Van egy titkos célunk is, ami húsz nőtanácsi asszonynak. \ tárgyalni az oktatásról azokkal Valahany édesanya így gon-» dolkozik, hozzánk! Ha így van — márpedig így aki csak közel állj a párttagokkal, akiknél még nem jártak, menjenek el azok­__ _ ^ f hoz a pártonkívüliekhez is, v an, mert Bemard Jenőné ! akikre számítani lehet. Ne en­Gölle legszavahihetőbb asszo-«gg^jék, hogy olyan nézet ha­da sürgős megoldást követelő! -'■ötben. »Majd megy a paitok­problémáján! ] tatás magától, ez is el szokott ! járni meg az is, idén is bizto- ♦san eljön.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom