Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-28 / 229. szám

í TILÄG PROLETÁRJÁT, FOILS ÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A.MEGYEI »TANÁCS LAPJA XT. évfolyam, 229. szám. ÁRA 60 PILLÉK Vasárnap, 1958. szeptember 28. Mai számunk tartalmából András bácsi meséi BETYÄRNYOMON Gyorslista az I. Békekölcsön sorsolásáról : : Az Elnöki Tanács ülése A szocializmusért, a jobb életért, a békéért Az ezerkilencszázötvenháromban megválasztott or­szággyűlés teljesítette hivatását, s az Elnöki Tanács, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront és a forradalmi munkás-paraszt kormány együttes kezdemé­nyezésére pénteki — s egyben záróülésén — kimondta feloszlatását. Az Elnöki Tanács az országgyűlés és a taná­csok tagjainak megválasztását 1958. november 16-ára tűz­te ki. Ezt a választást olyan időben tartjuk, amikor a nem­zetközi imperialisták a világ több részén is csörtetik a kardot, háborúval fenyegetőznek, nyugtalanságban tart­ják az emberiséget, hogy ne bízzon holnapjában; tűzze! és vassal fel akarják tartóztatni a haladást. Gondoljunk csak az imperialisták hazánk elleni provokációira. Mióta népünk levetette magáról a kapitalizmus bilincseit, mióta elkergettük a régi rend oszlopait, a habsburgokat, a her­cegeket, földbirtokosokat, az úri Magyarország dolgozó millióinak minden rendű és rangú elnyomóit, kizsákmá- nyolóit, hányszor akarták megsemmisíteni, felfalni népi hatalmunkat. Azok, akik a kémek, diverzánsok, kártevők siserehadát küldték hozzánk, akik 1956 októberében ránk szabadították az ellenforradalmárok gyilkos banda.it, akik dollárral és hazugsággal uszítják ránk ellenségein- ket, most újra az ENSZ-ben zúdítanak hazánkra mocs­kot, rágalmat, beavatkoznak belső ügyeinkbe, krokodil­könnyeket hullatva siratják ellenforradalmi kudarcu­kat, szégyenteljes vereségüket. Nem titkolják: fáj nekik, hogy a gyilkos ellenforra­dalom, a burzsoá restaurációs kísérletek felett diadalma­san győzedelmeskedett a szocialista tábor országai által fegyverrel, anyagi és erkölcsi segítséggel támogatott ma­gyar dolgozó nép. Nem akarnak belenyugodni, hogy Ma­gyarországon minden gaz szándék és kísérlet ellenére a nép maradt az úr, s ez a nép okult a tragédiából: a tör­ténelem szégyenoszlopához szegezte, s bűneiknek megfe­lelően elítélte az árulókat, leleplezte a felbujtókat. Fáj nekik, hogy azok is átláttak a szitán és felismer­ték az óriási veszélyt, akik a gálád árulás és a korábban elkövetett hibák miatti elkeseredésükben egy ideig értet­lenül szemlélték az eseményeket. Népünk szavazott, s a burzsoá restaurátorok, a revizionisták, az árulók által kikiáltott »forradalomról« szinte egyöntetűen állította ki a bizonyítványt: ellenforradalom volt ez a javából. Né­pünk bizalommal tömörült a forradalmi erők, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány köré, és áldozatos, teremtő munkával, közösen lebírtuk az ellenforradalom okozta gazdasági károkat; felülkerekedtünk a pusztuláson; a testvéri országok segít­ségével rendbehoztuk a szétzilált gazdaságot, elindítottuk a termelést, javítottunk a dolgozók életszínvonalán; győ­zedelmeskedtünk a fejekben dúló eszmei zűrzavaron; megteremtettük a belső nyugalmat, a békés munka lég­körét; végérvényesen megszilárdítottuk és megerősítettük a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjét. A párt józan politikájával és munkálkodásával kibonta­kozott a szocializmus eszméiért lelkesedő és küzdeni kész emberek tömegmozgalma: a Hazafias Népfront-mozga­lom, tovább szilárdult a törvényesség, lényegében befe­jeződött az ellenforradalmi bűncselekmények felderítése. Méltán elmondhatjuk: pártunk igaz harcokban sze­rezte meg a tömegek bizalmát, s az ellenforradalom előtti szocialista építés továbbfolytatására, ütemének meggyor­sítására mozgósította a munkásokat, parasztokat s a ve­lük együtt menetelni kész értelmiségieket. Népünkben megerősödött a szocializmusba vetett hit, s mind nagyobb tömegekben él annak a tudatnak a szükségszerűsége: állandóan kezünk ügyében kell tartani a néphatalmat védelmező fegyvert. A tengernyi megpróbáltatás, egy megsemmisített vérgőzös ellenforradalom feletti győzedelmeskedésünk után pártunk és kormányunk biztos öntudattal, felemelt fővel állhat a nép elé: mondjon bírálatot munkánkról, jól dolgoztunk-e. Ezzel a nyugodtsággal hívjuk a népet a szavazóurnák elé. Dolgozó népünk november 16-án szavazatával foglal majd állást a felszabadulás óta eltelt 13 év vívmányai és eredményei mellett, s azokat a mun­kásokat, parasztokat és értelmiségieket küldi az új par­lamentbe és tanácsokba, akik az elmúlt 13 év alatt s az ellenforradalom óta eltelt 23 hónapban igaz hittel, szí­vükkel, lelkűkkel dolgoztak a népi hatalomért, dolgozó népünk jobb életéért, a szocializmusért és a békéért. Pártunk a jól végzett munka tudatával lép a válasz­tók elé. A kommunistáknak megyénkben is száz meg ezer kisgyűlésen, családlátogatáson kell tanácskozniuk a dol­gozókkal. Mint Marosán György államminiszter mondta: »... a választás ideológiai, politikai és termelési csata és harc is lesz«. Beszélniük kell a kommunistáknak — mozgósítva a népfront és minden társadalmi aktivistát, szervezetet — a múltról, arról, hogy kik ültek a »felső­házban«, kik dirigálták a falut, a megyét, a járást a Horthy-rendszerben, Ezer meg ezer tény szolgál segítsé­gükre. Bizonyos, hogy az ellenség is működésbe lép, de nem ijedünk meg, mert az igazság a miénk. Ugyancsak Marosán elvtárs szavait idézzük: »Mi az élet törvényét juttatjuk kifejezésre, és az emberi történelem betetőzését jelentjük. Eltűntek a királyok és a császárok, eltűntek n bankárok és gyárosok, eltűntek a földbirtokosok, de mi örökre maradunk, mert mi nem vagyunk átmeneti rend, mi vagyunk a munka, az alkotás és a teremtés. Mi va­gyunk a jövő! Ezért fordul felénk bizalommal a dolgozó nép, s ezért áll majd az urnák elé, hogy teljes bizalom­mal igent mondjon az igazságra, a becsületre, a haladás­ra, a szocializmusra, a békére, a nép erkölcsi és politikai egységére«. ♦ A Néplkö z társaság Elnöiki ♦ Tanácsa szombaton délelőtt 9 I óraikor ülést tartott.' j Az Elnöki Tanács megtár- | gyalta az országgyűlés 1958. J szeptember 26-i ülésén hozott ♦ határozatot, s ennek megfele- J lően az országgyűlési képvise- j löknek és a tanácsok tagjai­| nak általános választását 1958. í -—na évi november 16. napjára tűz­te ki. Az Elnöki Tanács egyidejű­leg határozatot hozott az or­szággyűlési választásokra vo­natkozó jogszabályok össze­állításáról. A választási jogszabályok hivatalos összeállítása a Ma­gyar Közlöny 1958. szeptember 27-i számában jelent meg. MTI Az ENSZ közgyűlésének péntek délutáni ülése | New York (MTI). Az ENSZ- I közgyűlés péntek délutáni | ülésének első felszólalója, dr. % Izmail Bin Dato Abdul RoJi- | man malájföldi tárcanélküli I miniszter kijelentette, hogy ♦ Franciaország sajnálatos mó- Sdon továbbra sem hajtja vég- I re az ENSZ korábbi ülés­szakának azt a határozatát, ♦ hogy tárgyalások útján igye- | kezzék megoldani Algéria ♦ problémáját. Sajnálatos az is, ; hogy Franciaország nem fo- I gadta el Marokkó és Tunézia I felajánlott jószoigálatait sem ♦ a viszály megoldására. t Kuzma V. Kiszeljov, a ♦ Bjelorussz SZSZK külügymi- | nisztere a távol-keleti helyzet- ; ről szólva kijelentette: »A » Tajvani-szorosban kínai »bel­iviszályról« van szó, és senki- I nelk sincs joga ahhoz, hogy eb­♦ be beavatkozzon. Mint mondot- i ta, az Egyesült Államok eb­ben a kérdésben a zsarolás politikáját folytatja, és ki­emelte, hogy a csangkajsekis- ta fegyveres erőket az Egye­sült Államok utasítására he­lyezték készültségbe. Figyel­meztetett arra is, hogy ha a Kínai Népköztársaság ellen fegyveres támadást intéznek, a támadót visszaverik. Dr. Vasco Viera Garin, Portugália küldötte hangsú­lyozta, hogy helyesli a Varsó­ban folyó tárgyalásokat, majd kifejtette, hogy a gazdasági­lag elmaradott országok sor­suk javulására várnak, s egy­re erősebben felismerik azt a tényt, hogy a fegyverkezési verseny nagy terhet ró gaz­dasági életükre. Portugália küldöttének felszólalása után a közgyűlés megszakította a nemzetközi kérdések általá­nos vitáját, és elhatározta, hogy a vitát hétfőn folytatja. ^tárgyalták feladatukat a kaposvári járás nápfront-einokei és titkárai ♦ A Hazafias Népfront kapos- J vári járási bizottsága tegnap | délelőtt összehívta a községi ♦ népfront-elnököket és titkáro- |kat, hogy ismertesse a válasz- i tással kapcsolatos feladatokat. ♦ Simon Lajosnak, a Hazafias ♦ Népfront járási elnökének {megnyitó szavai után Tamás ♦ Gyula járási népfront-titkár ♦ emelkedett szólásra. Beszédé- I ben elemezte a népíront-bi- {zottságok szerepét és felada­♦ tát a választás lebonyolításá­♦ ban: kitért arra, hogyan agi­♦ táljának tényekkel a községi 1 népfront-elnökök és titkárok. jMajd azokat a változásokat } ismertette, melyek országunk­♦ ban, a járásban a felszabadu­♦ lás óta végbementek; kitért ♦ az ellenforradalom leverése X után hozott intézkedések he­lyességére és hatására; beszélt ♦ arról, milyen változást hoz a S járás életébe a 3 éves terv. ♦Elemezte a népfront-mozgalom ♦ szerepét is: l — Azért van szükség a | népfront-mozgalomra, hogy ♦ átfogja a széles dolgozó nép­itömeget, és közös erővel in- | dúlj on harcba a szocialista ♦ társadalom megvalósításáért. ♦ A népfront nem tömegszerve­zet, hanem demokratikus tár­sadalmi tömegmozgalom, amely —, mint a népi, nem­zeti egység kifejezője — ösz- szekapcsolja a tömegszerveze­teket. Külön programja nincs és nem is lesz, mert politikai tevékenységével a népköztár­saságot kell erősítenie — mondotta Tamás elvtárs. Ez­után részletesen felsorolta, mi­lyen feladatok várnak az őszi és téli időszakban a községi népfront-bizottságokra. Suri Sándor, a járási tanács elnöke ismertette a választás lefolyását és a szervezési kér­déseket. Beszámolója után többen hozzászóltak az elő­adottakhoz. Az Angol Munkáspárt határozata Formózával kapcsolatban Scarborough (Reuter). Az Angol Munkáspárt szombaton határozatot hozott, amely­ben sürgeti az angol kor­mányt kezdeményezzen tár­gyalásokat a formózai ügyről. A súgván Önkéntes Tűzoltó Egyesület jól sikerült szüreti felvonulást rendezett. Göre Gábor bíró uram és Göre Gá­bor»« téásasszony vegigszeke rente a falut, s ízes mondóká­val invitálta meg*a falubelieket az esti bálra. Kz Elnöki Tanács határozata az országgyűlési választásokra vonatkozó jogszabályok hivatalos összeáliításának kiadásáról Mint jelentettük, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa szom­baton ülést tartott és azon ha­tározatot hozott az országgyű­lési választásokra vonatkozó jogszabályok hivatalos össze­állításáról. A választási jogszabályok a Magyar Közlöny 1958. szeptem­ber 27-i számában jelentek meg. Első fejezetében általá­nos rendelkezéseket tartalmaz a választópolgárok jogairól, a megválasztott képviselők kö­telességeiről. Az országgyűlést négy évi időtartamra választ­ják. A megválasztott képvise­lők időközönként kötelesek be­számolni működésükről; A választópolgárok a meg­választott országgyűlési kép­viselőket visszahívhatják. Vá­lasztójoga van minden nagy- 'korú magyar állampolgárnak, kivéve, ha eltiltó ítélet hatá­lya alatt áll, rendőri őrizet vagy felügyelet alatt van, vagy elmebeteg. Az országgyűlési képviselő­ket a választókerületek lajst­romai alapján kell megvá­lasztani. Minden szavazókerü­let szavazókörökre oszlik. A választásokra vonatkozó jogszabályok II. fejezete közli a választók névjegyzékének összeállítására vonatkozó in­tézkedéseket. Eszerint a vá­lasztók ideiglenes névjegyzé­két legalább három napra köz­szemlére kell tenni, hogy az esetleg kihagyott személy tör­vényellenes kihagyás miatt, a törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhes­sen; Az a választójogosult sze­mély, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, az előírt igazoló és a személyi igazolvány alapján kérheti az ideiglenes lakása szerint ille­tékes községi vagy városi ta­nácsi választókerület névjegy­zékébe való felvételét. A választási jogszabályok III. fejezete a választási el­nökségek és a szavazatszedő bizottságok megalakításáról intézkedik. A fővárosi, a me­gyei, a megyei jogú városi, a járási, járási jogú városi, a vá­rosi kerületi és a községi vá­lasztási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve jelöli ki. A tagok kijelölését az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. A jogszabályok IV. fejezete az országgyűlési képviselők je­lölésével kapcsolatos tudniva­lókat közli, míg az V. fejezet a választás tisztaságának és zavartalanságának biztosításá­ra vonatkozó szabályokat tar­talmazza. így intézkedik töb­bek között arról, hogy a vá­lasztás napját megelőző nap 12. órájától a választást követő nap 12. órájáig szeszes italt árusítani, vagy forgalomba hozni tilos. A VI. fejezet a választás ki­tűzésével és a szavazással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, eszerint az or­szággyűlési választásokat az országgyűlés feloszlatásától számított 3 hónapon belüli időpontra, munkaszüneti nap­ra tűzi ki az Elnöki Tanács. A választás kitűzését falraga­szokon közhírré kell tenni. To­vábbiakban a szavazás tech­nikai lebonyolítására vonat­kozó tudnivalókat sorolja fel; így intézkedik a fülkék fel­állításáról, továbbá közli, hogy mindenki személyesen szavaz,- A szavazás a hivatalosan elő­írt és borítékba zárandó sza­vazólapon történik — nem egyes jelöltekre, hanem lajstromra. A választók érke­zésük sorrendjében szavaz­nak, személyazonosságuk és választó jogosultságuk megálla­pítása után. A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a fül­kében senki sem tartózkodhat; Meghatározza a jogszabályok hivatalos összeállítása, hogy a szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott ha­tározata és intézkedése, vala­mint a szavazás eredményé­nek megállapításával kapcso­latos határozata ellen a közsé­gi (járási jogú városi, városi kerületi) választási elnökség­hez kifogással lehet élni. A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bi­zottság elnöke a szavazóhelyi­séget bezárja, s ha az ebben az időpontban még a helyiség­ben tartózkodók is leszavaztak, utána a szavazást is lezárt­nak nyilvánítja. Ezután kezdetét veszi a sza­vazatok összeszámlálása. Az erre vonatkozó tudnivalókat a jogszabályok VII. fejezete tar­talmazza. Intézkedik az ur­nák felnyitásával, az össze- számlálás technikájával kap­csolatos teendőkről. A szava­zatok összeszámlálása és a jegyzőkönyv aláírása után a szavazatszedő bizottság elnöke a jegyzőkönyv egy példányát azonnal elküldi az illetékes községi választási elnökség­nek, a jegyzőkönyv másik pél­dányát a felhasznált és fel­használatlan szavazólapokkal, névjegyzékekkel és más vá­lasztási iratokkal együtt, megőrzés végett, lepecsételt csomagban az illetékes köz­ségi tanács végrehajtó bizott­ságához kell megküldeni. A VIII. fejezet a választás eredményének megállapításá­ra és kihirdetésére vonatkozó szabályokat sorolja fel. A IX; fejezet tartalmazza az intézke­dést, hogy ha valamely ország­gyűlési választókerületben a választójogosultaknak fele, (Folytatás a 4. oldalon.) »Hej ügyesebben kellett volna szőlőt lopni!« — morfondíro­zik a képen látható fiatalember, akinek elkapták a frakkját a helyre csőszlányok, s akik most jól megfizettetik az «I sem fogyasztott gyümölcs árát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom